Válasz J.D. Borda #4071. hozzászólásáraAzt mondta, hogy az ország déli részében van nagyobb esély csapadékra, de az is jövő hét második felében, vagyis teljesen bizonytalan, akárcsak a kutya vacsorája. Ha pedig mediterrán ciklon éri el az országot, annak területi eloszlását még egy nappal előtte sem tudják nagy biztonsággal megmondani.
Engem is esz az ideg,de nem merem elszórni a kimaradtat.Jövő hétre + 15 fokokat mond felénk,eső nélkül.Jövő hétvégén elszórom,utána meg lehengerelem és ott egye meg a fene.
Válasz 72 #4067. hozzászólásáraÉn hétvégén elszórom. Mindig van egy kis fagy, egy kis pára, a talaj felszíne is nedves még, arra jó hogy betaknyolódjon aztán majd az eső bemossa.
Válasz Gatti #4068. hozzászólásáraEgyik ismerősöm meteorológiával foglalkozik, és azt mondta, hogy ha marad az omega blokk, februárban nem nagyon kell csapadékra számítani. Márpedig úgy tűnik, nem nagyon tágít a Kárpát-medencéből, legalábbis az elkövetkező 1 hétben. Én még biztosan várok a szórással.
Válasz Nskype #4066. hozzászólásáraÉn is megvárom a jovoheten most egy omega blokk jött felénk ami nyáron a több hetes aszályos időt okozza, előreláthatólag jövőhet második felébe szűnhet meg felettünk. Szóval én egyelőre varok, bár akinek sok van annak menni kell.
Válasz .Feco. #4037. hozzászólásáraa szántóföldi körülmények között az ésszerűen megvalósítható technológia meg az, hogy akkor adunk és olyan műtrágyát, ami nagy valószínűséggel akkor ott lesz, ahol és amikor a búza azt keresi. mivel a csapot jórészt nem mi tekergetjük, ezért én a helyes gyakorlaton annyit változtatok, hogy igyekszem figyelembe venni, hogy nem csak a kijuttatásnak, hanem a talajba jutásnak is van időigénye. ammóniát, kardamidot én bátran juttatok ki (késő) ősszel, különösen agyagra azzal a megfontolással, hogy ott tél(vég)en úgy sem tudok elmenni, amikor meg igen, akkor meg a helyes gyakorlatot már nem tudom betartani. volt időszak, mikor igyekeztem, szórtam én már helikopterrel is, valami miatt nem jött be...
Válasz gcastle #4061. hozzászólásáraNos...ha már tavaly valaki benyögi, hogy ilyenkor nem számít a párás levél nitrózásnál, akkor biztosan azt fújok... Így max a második dózist...
Válasz Isssti #4059. hozzászólásáraFiatal koromban én is 174 kiló mapot ősszel meg 174 kiló karbamidod februárban szórtam (semmi mást)és akkor is sokszor termett 6,5-7 tonnát.Ma se azért nyomom minden félével mert nagyobb hasznom lenne a + terméssel,hanem azért mert a következő növénynek lesz jobb az átlaga meg sokan nem hiszik de az aszályt is jobban tolerálja.
Válasz mtz1221 #4058. hozzászólásáraNem csak a növények használják a nitrogént, hanem a talajélet is bőven, szerintem ilyenkorra az ősziből már nem sok marad és nem csak a kimosódás hanem a denitrifikáció is meghatározó. Én ezt a nitrogént kora tavasszal inkább "katalizátor" (ami nem igaz mert eltűnik vagy átalakul) szerűen képzelem el, hogy hamarabb beinditsa a talaj életet, ami indit kis nitrifikációt vagy talajból nitrogén feltáródást. Egyébként meg el nem tudom képzelni mi folyik egy talajban annyira összetett rendszer és időjárás tehát hőmérséklet, víztartalom és annak hozzáférhetősége valamint az oxigén mennyisége ami talajok baktérium, gomba, élőlények összetélét befolyásolja akár hétről-hétre.
Egyébként én 160-170kg karbamidot szórtam hétvégén eső előtt és bízom benne hogy április lesz annyira esős hogy egy kis AN-t tudok még dobni neki.
Válasz krokodil007 #4044. hozzászólásáraDe ha ősszel is kapott nitrogént főleg hogy el sem bírta használni mert a hó alatt kelt ki,akkor meg lehet pont jó lesz ha most elszórt karbamid egy hónap múlva kezd el hatni.Na de mindegy is hiába okoskodunk,mindenkinél más a föld az időjárás is.Ki kell kísérletezni.Én se mertem tisztán karbamidod szórni,feleztem Ns-el.Ha márciusban látok bennük extrát,akkor majd majd kap még egy szórás An-t.
Válasz atisgyulai #4049. hozzászólásárama nálunk is -1 a minimum,pedig felkeltünk ,készültünk.
néztem 4.50-kor az országost ,északon láttam -7-et is több helyen,de tőlünk 10km-re is írt -4-eket az időkép....e van
Válasz atisgyulai #4049. hozzászólásáraItt -3 de szerintem hétvégére sziklás még annyit hogy ralehet majd menni gond nélkül. Felétek milyen fejlettsegbe van a búza? Tudsz majd csinálni róla képet?
Válasz bandigh #4047. hozzászólásáraViszont ilyenkor,mivel nincs hő,kell neki egy-két hét az átalakuláshoz.
Plussz előnye a karbamidnak,hogy amíg nem alakul át,addig nem is tud kimosódni,akármennyi csapadékot kap.
Válasz .Feco. #4038. hozzászólásáraHa kora tavasszal, vetés előtt dolgozod be, akkor lehet benne valami. De mivel a feltáródást nem az IDŐ okozza, hanem az ureáz enzim, hagy idézzek szakemberektől.
“Az átalakulás sebessége a hőmérséklet, a nedvességtartalom és a levegőzöttség függvénye. Az ureáztermelő mikroorganizmusok aerob szervezetek. Száraz talajban a karbamid átalakulása vontatott, de a levegőtlenséget okozó túlzott nedvességtartalom is kedvezőtlen. Jó szerkezetű talajokon az átalakulás általában néhány nap alatt végbemegy. A keletkező ammónium-karbonát disszociál, az NH4+-ionok levegős talajon gyorsan nitrifikálódnak.”
Válasz gcastle #4045. hozzászólásáraA Pétisó és társai egyáltalán nem nehezen oldható műtrágyák, bár van egy olyan közhiedelem miszerint ha kevés a csapadék aratáskor is ott vannak a mutragyaszemek... ez azonban óriási tévedés, az arataskor meg ott levő szemcsek csak maga a meszvaz, a nitrogén már nincs benne!
Második kezeléstől kezdődően én is csak a folyekonyra szavazok de ilyen korán meg jobb a szilárd...
Válasz krokodil007 #4044. hozzászólásáraCsapadék nélkül a pétit inkább zsákban hagynám! Vegyszerőd gondolom van... Szerinted a nagyüzemek totál Tódik? Miért féltek a folyékonytól? Abban ammónium, nitrát, amid minden egyben... Plusz a kalászoson kívül más növény nem sok marad utánad!
KARBAMID foss fejkakinak nagyjabol jol gondoltam mosg kikerestem l
Lassú és egyben tartós hatású N tartalmú mûtrágyáknak tekinthetõk azok a mûtrágyák, amelyek a nitrogént a növény számára nem közvetlenül felvehetõ formában tartalmazzák (pl.: karbamid, kalcium-ciánamid). Az ilyen formában kijuttatott nitrogénnek a talajmikroorganizmusok segítségével elõször ammóniává kell alakulni, majd csak ez után tudják a növények felvenni. Az ide tartozó mûtrágyák ezért elsõsorban alaptrágyázásra alkalmazhatók, máskülönben nitrogén tartalmuk rendkívül rosszul hasznosul. Abban az esetben, ha ezeket a mûtrágyákat fejtrágyázásra használnánk elmaradna a várt eredmény.
Különösen õszi gabonák nitrogén ellátása során van nagy jelentõsége a fejtrágyázásnak. A fejtrágyákat rendszerint a légköri csapadék, vagy a permetezõ öntözés mossa be a talajba, ezért erre a célra karbamidot ne használjunk, mivel a levegõ páratartalmával illetve a felszíni csapadékvizekkel reagálva bomlik és a N jelentõs része ammónia formájában elillan, másrészt a karbamidban amid formájában található nitrogént a növények nem tudják gyökérzetükön keresztül közvetlenül felvenni. Levéltrágyaként viszont az egyik legmegfelelõbb N forma. A talajban az urobaktériumok által termelt ureáz enzim hatására a karbamid ammonifikálódik, majd nitrifikációs folyamatokon megy keresztül, így válik felvehetõvé nitrogénje a növények számára. Tekintettel arra, hogy tél végén, kora tavasszal a talaj hõmérséklete még annyira alacsony, hogy az említett mikrobiológiai folyamatok lejátszódása gátolt, a karbamid amúgy is több hetet igénybe vevõ átalakulása ilyenkor még tovább tart, tehát ebben az esetben nem oldható meg az ásványi N ellátás növény igényeihez történõ precíz adaptálása. Fejtrágyázásra tehát gyors hatású, a nitrogént a növény számára felvehetõ formában (NH4+, NO3-) tartalmazó mûtrágyák alkalmazhatók hatékonyan.
A 46%os karbamid ugye az amid nitrogen vagy mi a tok
De tobb het kel meg attaluk nitrat nitrogene emelett ammonia is vam benne vagy azzal gyartjak es ugy az ellilan ha nem kap bemoso esot savanyitja a foldet meg hat csirazast gatolja
Es azert hathat lassan mert ammonia is van benne vagy en mar nem tudom de ugy elatjik elo a karbamidot
Ezert jo a 27petiso mert abba vam gyorsan hato nitrat meg lassan hato ammonia kompenzaljal messzel igy ammonia nem savanyit
"A fejlett növények a levegő magas nitrogén tartalmát nem képesek hasznosítani. A levegő nitrogén a talaj nitrogénmegkötő szervezeteinek működésén keresztül biztosít esetenként jelentős mennyiségű, már felvehető tápanyagot. Gyökéren keresztül az ammónium és nitrát forma, lombon és zöld növényi részeken keresztül pedig még az amid formája (karbamid) is felvehető." Kérdés?
Válasz bandigh #4036. hozzászólásáraAzért amiről a saját gyártója is azt mondja hogy hosszabb ideig záródik fel az. Sokszínű hogy úgy lehet, nem?
Azért nem 5-6 hónap de nem is 1-2.
Sorkozmuveleshez szerintem marha nagy öngól, egy májusi kijuttatás bőven július végére augusztus elejére tárolók fel teljes mértékben, egy 300-as fao kukorica akkor már szinte túl van mindenen...
Ugyanigy nagy marhaság amit a karbamidrol írtál is... a buzanak van egy nitrogén felvételi dinamikája, amihez párosul egy fejlődési folyamat. Adott időszakban rendelkezésre álló tápanyag határozza meg hogy az adott időszakban lejátszódó fejlődési folyamat hogy zajlik le!
Amit példának hoztál azért rossz, mert az a fajta tápanyag pótlás ami során gyorsan feloldódó és könnyen kimosodó tápanyagbol kirakunk nagyobb mennyiséget olyan időszakban amikor viszonylag alacsony a tápanyag igény az szakmailag kifejezetten rossz gyakorlat, és meglepő lenne ha jó eredményt hozna! Ugyanakkor az is kifejezetten rossz hogy ki teszünk nemi karbamidot aztán elfelejtkeztünk a tábláról szinten szakmailag kifejezetten rossz, bár kevésbé rossz mint az előző!
Kalaszosok számára a karbamid nem jó választás, ugyanis a feltarodasa hosszabb mint ameddig a búza N hatóanyagot igényel, így tulajdonképpen fölöslegesen szennyezed a talajvizet!
Helyes gyakorlat során gyorsan vagy közepesen gyorsan feltáródo tápanyagokat adunk ki abban az ütemezésben ahogy a búza azt igényli! Ha az elején adsz túl sokat akkor a növény sokkal jobban bokrosodik, hosszú szárát és nagy levél felületet növeszt, viszonylag nagy kalászokat készít elő, de a végére elfogyik a tápanyag, így a szemek nem tudnak kitelni, megszorulnak, vagy meg addig sem jutnak el.
Ha az elején van tapanyaghiany és később adsz ki jelentősebb mennyiséget akkor a korábbi életszakaszokban a növény alacsonyabb termeshozamra készül, a kevesebb szarkezdemeny, a kisebb növény, a kisebb kalaszcsira bekorlatozza a termést, később már bármennyit teszel ki ezt a mennyiséget már nem átlépni.
Válasz envagyok2 #4034. hozzászólásáraHagyjuk már ezt, hogy a karbamidból hónapok mulva lesz nitrogén, ez egy 100 éves bullshit. Kedvező körülmények alatt, néhány nap az átalakulás. Ezért is használják sorközművelésre, nem az a céljuk, hogy novemberben legyen belőle nitrogén..
Válasz csoppika #4033. hozzászólásáramert akinek a föld tetejről eltüntette a 3mm, az vett talajmintát, és látja, hogy milyen talajszelvénybe került?
szerintem meg a szemed elől tűnt el, dehogy az hol van, azt meg kellene mérni, könnyen lehet, hogy a föld felszínén van egyelőre oldatban/filmben, aztán ahogy szárad, úgy kerül levegőbe, úgy kötődik meg a talajkolloidokon (és úgy látod majd a fehér foltokat), és ha esik, úgy modósik lejjebb. ha így lenne, hogy 3 mm lemossa 10 cm-t, akkor az évi 600 mm menynit mosná le? és ezzel szemben mit mond a szakma? a nitrogén felét, kétharmdát akár ősszel kéne kitenni, pláne agyagos területen, mert onnan van ideje lejjebb menni. ennyire azért nem mzgékony, ha az lenne, akkro már nitrzolt kéne innunk a talajvízzel, azért attól még messze vagyunk.
Válasz mtz1221 #4032. hozzászólásáraszerintem nem ilyen egyszerű. szerintem ahogy más is írja, igen sok múlik a tábla kultrállapotán, ahol ma szórsz nitrogént, könnyen lehet, hogy az majd csak májusba kerül sorra, addig abból él, amit talál, és ha van mit találni bőven, akkor hiába felezgeted...
karbamid a leglassabban felvehető nitrogén, messze-messze a leglassabb, amit ma szórsz, és holnap beázik 3 mm esőtől a gyökérzónába, abból hónapok, mire nitgorén lesz a növény számára. az, hogy mégis jó tőle a termés, könnyen lehet, hogy épp emiatt van, hogy hosszú nitrogén, mert amit meg megszórsz ammóniummal, az meg elfogy 1 hónapon belül, és ezért előz be a karbamid, mert az meg ott lesz neki hsszú ideig. kukoircát kéne karbamiddal kapálni, arra biztos igen jó lenne, mondjuk nem kéne gondolkodni, hogy mennyi lesz a vize. szóval nem biztos, hogy attól jó, hogy holnap hat, hanem attól, hogy ma kiteszed, az áprilsiig leázik, és onnantól hat, mire a többi már eltűnik.
6231 hozzászólás
Válasz J.D. Borda #4071. hozzászólásáraAzt mondta, hogy az ország déli részében van nagyobb esély csapadékra, de az is jövő hét második felében, vagyis teljesen bizonytalan, akárcsak a kutya vacsorája. Ha pedig mediterrán ciklon éri el az országot, annak területi eloszlását még egy nappal előtte sem tudják nagy biztonsággal megmondani.
Válasz cimbike. #4079. hozzászólásáraAzt szórjátokel kerekesssel.
Válasz 72 #4067. hozzászólásáraNekünk kiszedte a hevedernyomban az összes repcét, ráhagytuk.
Válasz J.D. Borda #4077. hozzászólásáraSzerintem nagyon nem, csak a mellélövéseikről nem szokott szó esni.
Válasz Gatti #4074. hozzászólásáraAz amatőr meteosok sokszor jobban mint a milliárdokbol fenntartott orszagos...
Szerintem túlstresszelitek ezt az egészet!
Ha május vagy június lenne akkor én se szórnám,de február van!
Engem is esz az ideg,de nem merem elszórni a kimaradtat.Jövő hétre + 15 fokokat mond felénk,eső nélkül.
Jövő hétvégén elszórom,utána meg lehengerelem és ott egye meg a fene.
Válasz J.D. Borda #4071. hozzászólásáraŐ se tudna biztosat mondani, aztán menne a szidkozodas hogy hát pedig esőt mondtál akkorra
Válasz Bárány #4072. hozzászólásárahasutas 1?
Válasz J.D. Borda #4071. hozzászólásáraMiért gondolod, hogy ő pontosabb lenne, mint a nagy szolgáltatók?
, a nickje most nem jut eszembe.
Egyébként van
Válasz Hunor11 #4069. hozzászólásáraJó lenne ha lenne köztünk meteos is az mindenkinek nagy segitség lenne.
Válasz 72 #4067. hozzászólásáraÉn hétvégén elszórom. Mindig van egy kis fagy, egy kis pára, a talaj felszíne is nedves még, arra jó hogy betaknyolódjon aztán majd az eső bemossa.
Válasz Gatti #4068. hozzászólásáraEgyik ismerősöm meteorológiával foglalkozik, és azt mondta, hogy ha marad az omega blokk, februárban nem nagyon kell csapadékra számítani. Márpedig úgy tűnik, nem nagyon tágít a Kárpát-medencéből, legalábbis az elkövetkező 1 hétben. Én még biztosan várok a szórással.
Válasz Nskype #4066. hozzászólásáraÉn is megvárom a jovoheten most egy omega blokk jött felénk ami nyáron a több hetes aszályos időt okozza, előreláthatólag jövőhet második felébe szűnhet meg felettünk. Szóval én egyelőre varok, bár akinek sok van annak menni kell.
Válasz Nskype #4066. hozzászólásáraNem nyár van hogy elsüsse a nap!
Válasz 72 #4065. hozzászólásáraAz a baj, hogy két hétig nem mond semmi csapadékot... :( Mi is most kezdenénk, de tartok tőle, hogy nem kap esőt... :(
Válasz gcastle #4061. hozzászólására
Válasz .Feco. #4037. hozzászólásáraa szántóföldi körülmények között az ésszerűen megvalósítható technológia meg az, hogy akkor adunk és olyan műtrágyát, ami nagy valószínűséggel akkor ott lesz, ahol és amikor a búza azt keresi. mivel a csapot jórészt nem mi tekergetjük, ezért én a helyes gyakorlaton annyit változtatok, hogy igyekszem figyelembe venni, hogy nem csak a kijuttatásnak, hanem a talajba jutásnak is van időigénye. ammóniát, kardamidot én bátran juttatok ki (késő) ősszel, különösen agyagra azzal a megfontolással, hogy ott tél(vég)en úgy sem tudok elmenni, amikor meg igen, akkor meg a helyes gyakorlatot már nem tudom betartani. volt időszak, mikor igyekeztem, szórtam én már helikopterrel is, valami miatt nem jött be...
Válasz gcastle #4061. hozzászólásáraNos...ha már tavaly valaki benyögi, hogy ilyenkor nem számít a párás levél nitrózásnál, akkor biztosan azt fújok... Így max a második dózist...
Válasz Berkó_ #4053. hozzászólásáraNyögni fog benne a kombájn...
Válasz Isssti #4059. hozzászólásáraFiatal koromban én is 174 kiló mapot ősszel meg 174 kiló karbamidod februárban szórtam (semmi mást)és akkor is sokszor termett 6,5-7 tonnát.Ma se azért nyomom minden félével mert nagyobb hasznom lenne a + terméssel,hanem azért mert a következő növénynek lesz jobb az átlaga meg sokan nem hiszik de az aszályt is jobban tolerálja.
Válasz mtz1221 #4058. hozzászólásáraNem csak a növények használják a nitrogént, hanem a talajélet is bőven, szerintem ilyenkorra az ősziből már nem sok marad és nem csak a kimosódás hanem a denitrifikáció is meghatározó. Én ezt a nitrogént kora tavasszal inkább "katalizátor" (ami nem igaz mert eltűnik vagy átalakul) szerűen képzelem el, hogy hamarabb beinditsa a talaj életet, ami indit kis nitrifikációt vagy talajból nitrogén feltáródást. Egyébként meg el nem tudom képzelni mi folyik egy talajban annyira összetett rendszer és időjárás tehát hőmérséklet, víztartalom és annak hozzáférhetősége valamint az oxigén mennyisége ami talajok baktérium, gomba, élőlények összetélét befolyásolja akár hétről-hétre.
Egyébként én 160-170kg karbamidot szórtam hétvégén eső előtt és bízom benne hogy április lesz annyira esős hogy egy kis AN-t tudok még dobni neki.
Válasz krokodil007 #4044. hozzászólásáraDe ha ősszel is kapott nitrogént főleg hogy el sem bírta használni mert a hó alatt kelt ki,akkor meg lehet pont jó lesz ha most elszórt karbamid egy hónap múlva kezd el hatni.
Na de mindegy is hiába okoskodunk,mindenkinél más a föld az időjárás is.Ki kell kísérletezni.Én se mertem tisztán karbamidod szórni,feleztem Ns-el.Ha márciusban látok bennük extrát,akkor majd majd kap még egy szórás An-t.
Válasz pamko #4054. hozzászólásáraA netes pillanatnyi időjárást sem nézem semmibe.
Ma reggel is mutatott -5-öt hozzánk.
Válasz .Feco. #4038. hozzászólásáraKapcsold már ki ezt az automata billentyűzetet (vagy épp nálad mi a neve)!
Olyan, mintha Google fordítóval írnál!
Válasz pamko #4054. hozzászólásáraNálunk +2volt a tél ugy nez felenk ismet elmaradt... lesz kartevő és betegség iden bőven.
Válasz atisgyulai #4049. hozzászólásárama nálunk is -1 a minimum,pedig felkeltünk ,készültünk.
néztem 4.50-kor az országost ,északon láttam -7-et is több helyen,de tőlünk 10km-re is írt -4-eket az időkép....e van
Válasz .Feco. #4046. hozzászólásáraMilyen hátrányt okoz nekem a búzában, ha most az első kezelés is nitrosollal fog történni?
Válasz gcastle #4045. hozzászólásáraA nitrogén pétisó megköti a levegőben lévö vizet is. A legkímeletesebb műtrágya a talajra nézve!
Válasz Gatti #4050. hozzászólására"Szikkad"
Válasz atisgyulai #4049. hozzászólásáraItt -3 de szerintem hétvégére sziklás még annyit hogy ralehet majd menni gond nélkül. Felétek milyen fejlettsegbe van a búza? Tudsz majd csinálni róla képet?
Válasz Gatti #4027. hozzászólására-1° lett.
Válasz bandigh #4047. hozzászólásáraViszont ilyenkor,mivel nincs hő,kell neki egy-két hét az átalakuláshoz.
Plussz előnye a karbamidnak,hogy amíg nem alakul át,addig nem is tud kimosódni,akármennyi csapadékot kap.
Válasz .Feco. #4038. hozzászólásáraHa kora tavasszal, vetés előtt dolgozod be, akkor lehet benne valami. De mivel a feltáródást nem az IDŐ okozza, hanem az ureáz enzim, hagy idézzek szakemberektől.
“Az átalakulás sebessége a hőmérséklet, a nedvességtartalom és a levegőzöttség függvénye. Az ureáztermelő mikroorganizmusok aerob szervezetek. Száraz talajban a karbamid átalakulása vontatott, de a levegőtlenséget okozó túlzott nedvességtartalom is kedvezőtlen. Jó szerkezetű talajokon az átalakulás általában néhány nap alatt végbemegy. A keletkező ammónium-karbonát disszociál, az NH4+-ionok levegős talajon gyorsan nitrifikálódnak.”
Válasz gcastle #4045. hozzászólásáraA Pétisó és társai egyáltalán nem nehezen oldható műtrágyák, bár van egy olyan közhiedelem miszerint ha kevés a csapadék aratáskor is ott vannak a mutragyaszemek... ez azonban óriási tévedés, az arataskor meg ott levő szemcsek csak maga a meszvaz, a nitrogén már nincs benne!
Második kezeléstől kezdődően én is csak a folyekonyra szavazok de ilyen korán meg jobb a szilárd...
Válasz krokodil007 #4044. hozzászólásáraCsapadék nélkül a pétit inkább zsákban hagynám! Vegyszerőd gondolom van... Szerinted a nagyüzemek totál Tódik? Miért féltek a folyékonytól? Abban ammónium, nitrát, amid minden egyben... Plusz a kalászoson kívül más növény nem sok marad utánad!
KARBAMID foss fejkakinak nagyjabol jol gondoltam mosg kikerestem l
Lassú és egyben tartós hatású N tartalmú mûtrágyáknak tekinthetõk azok a mûtrágyák, amelyek a nitrogént a növény számára nem közvetlenül felvehetõ formában tartalmazzák (pl.: karbamid, kalcium-ciánamid). Az ilyen formában kijuttatott nitrogénnek a talajmikroorganizmusok segítségével elõször ammóniává kell alakulni, majd csak ez után tudják a növények felvenni. Az ide tartozó mûtrágyák ezért elsõsorban alaptrágyázásra alkalmazhatók, máskülönben nitrogén tartalmuk rendkívül rosszul hasznosul. Abban az esetben, ha ezeket a mûtrágyákat fejtrágyázásra használnánk elmaradna a várt eredmény.
Különösen õszi gabonák nitrogén ellátása során van nagy jelentõsége a fejtrágyázásnak. A fejtrágyákat rendszerint a légköri csapadék, vagy a permetezõ öntözés mossa be a talajba, ezért erre a célra karbamidot ne használjunk, mivel a levegõ páratartalmával illetve a felszíni csapadékvizekkel reagálva bomlik és a N jelentõs része ammónia formájában elillan, másrészt a karbamidban amid formájában található nitrogént a növények nem tudják gyökérzetükön keresztül közvetlenül felvenni. Levéltrágyaként viszont az egyik legmegfelelõbb N forma. A talajban az urobaktériumok által termelt ureáz enzim hatására a karbamid ammonifikálódik, majd nitrifikációs folyamatokon megy keresztül, így válik felvehetõvé nitrogénje a növények számára. Tekintettel arra, hogy tél végén, kora tavasszal a talaj hõmérséklete még annyira alacsony, hogy az említett mikrobiológiai folyamatok lejátszódása gátolt, a karbamid amúgy is több hetet igénybe vevõ átalakulása ilyenkor még tovább tart, tehát ebben az esetben nem oldható meg az ásványi N ellátás növény igényeihez történõ precíz adaptálása. Fejtrágyázásra tehát gyors hatású, a nitrogént a növény számára felvehetõ formában (NH4+, NO3-) tartalmazó mûtrágyák alkalmazhatók hatékonyan.
A 46%os karbamid ugye az amid nitrogen vagy mi a tok
De tobb het kel meg attaluk nitrat nitrogene emelett ammonia is vam benne vagy azzal gyartjak es ugy az ellilan ha nem kap bemoso esot savanyitja a foldet meg hat csirazast gatolja
Es azert hathat lassan mert ammonia is van benne vagy en mar nem tudom de ugy elatjik elo a karbamidot
Ezert jo a 27petiso mert abba vam gyorsan hato nitrat meg lassan hato ammonia kompenzaljal messzel igy ammonia nem savanyit
"A fejlett növények a levegő magas nitrogén tartalmát nem képesek hasznosítani. A levegő nitrogén a talaj nitrogénmegkötő szervezeteinek működésén keresztül biztosít esetenként jelentős mennyiségű, már felvehető tápanyagot. Gyökéren keresztül az ammónium és nitrát forma, lombon és zöld növényi részeken keresztül pedig még az amid formája (karbamid) is felvehető." Kérdés?
Ősszel volt mindenféle N, P, K... Most "Nitró" fog menni. Van benne "N" minden formában... Meg egy alap gyomirtás is...
Mi van akkor ha ősszel vetés előtt bekavarva 170kg meg most februárban 170kg karbamid megy ki?Én igy csináltam repcénél.Még kap majd nitrót is.
Nekem az iskolában a tanulmányaim során a karbamidot nem igazán javasolták.
Válasz bandigh #4036. hozzászólásáraAzért amiről a saját gyártója is azt mondja hogy hosszabb ideig záródik fel az. Sokszínű hogy úgy lehet, nem?
Azért nem 5-6 hónap de nem is 1-2.
Sorkozmuveleshez szerintem marha nagy öngól, egy májusi kijuttatás bőven július végére augusztus elejére tárolók fel teljes mértékben, egy 300-as fao kukorica akkor már szinte túl van mindenen...
Válasz envagyok2 #4035. hozzászólásáraMilyen szakma szerint kellene a nitrogén felet kétharmadát ősszel kitenni????
Ugyanigy nagy marhaság amit a karbamidrol írtál is... a buzanak van egy nitrogén felvételi dinamikája, amihez párosul egy fejlődési folyamat. Adott időszakban rendelkezésre álló tápanyag határozza meg hogy az adott időszakban lejátszódó fejlődési folyamat hogy zajlik le!
Amit példának hoztál azért rossz, mert az a fajta tápanyag pótlás ami során gyorsan feloldódó és könnyen kimosodó tápanyagbol kirakunk nagyobb mennyiséget olyan időszakban amikor viszonylag alacsony a tápanyag igény az szakmailag kifejezetten rossz gyakorlat, és meglepő lenne ha jó eredményt hozna! Ugyanakkor az is kifejezetten rossz hogy ki teszünk nemi karbamidot aztán elfelejtkeztünk a tábláról szinten szakmailag kifejezetten rossz, bár kevésbé rossz mint az előző!
Kalaszosok számára a karbamid nem jó választás, ugyanis a feltarodasa hosszabb mint ameddig a búza N hatóanyagot igényel, így tulajdonképpen fölöslegesen szennyezed a talajvizet!
Helyes gyakorlat során gyorsan vagy közepesen gyorsan feltáródo tápanyagokat adunk ki abban az ütemezésben ahogy a búza azt igényli! Ha az elején adsz túl sokat akkor a növény sokkal jobban bokrosodik, hosszú szárát és nagy levél felületet növeszt, viszonylag nagy kalászokat készít elő, de a végére elfogyik a tápanyag, így a szemek nem tudnak kitelni, megszorulnak, vagy meg addig sem jutnak el.
Ha az elején van tapanyaghiany és később adsz ki jelentősebb mennyiséget akkor a korábbi életszakaszokban a növény alacsonyabb termeshozamra készül, a kevesebb szarkezdemeny, a kisebb növény, a kisebb kalaszcsira bekorlatozza a termést, később már bármennyit teszel ki ezt a mennyiséget már nem átlépni.
Válasz envagyok2 #4034. hozzászólásáraHagyjuk már ezt, hogy a karbamidból hónapok mulva lesz nitrogén, ez egy 100 éves bullshit. Kedvező körülmények alatt, néhány nap az átalakulás. Ezért is használják sorközművelésre, nem az a céljuk, hogy novemberben legyen belőle nitrogén..
Válasz csoppika #4033. hozzászólásáramert akinek a föld tetejről eltüntette a 3mm, az vett talajmintát, és látja, hogy milyen talajszelvénybe került?
szerintem meg a szemed elől tűnt el, dehogy az hol van, azt meg kellene mérni, könnyen lehet, hogy a föld felszínén van egyelőre oldatban/filmben, aztán ahogy szárad, úgy kerül levegőbe, úgy kötődik meg a talajkolloidokon (és úgy látod majd a fehér foltokat), és ha esik, úgy modósik lejjebb. ha így lenne, hogy 3 mm lemossa 10 cm-t, akkor az évi 600 mm menynit mosná le? és ezzel szemben mit mond a szakma? a nitrogén felét, kétharmdát akár ősszel kéne kitenni, pláne agyagos területen, mert onnan van ideje lejjebb menni. ennyire azért nem mzgékony, ha az lenne, akkro már nitrzolt kéne innunk a talajvízzel, azért attól még messze vagyunk.
Válasz mtz1221 #4032. hozzászólásáraszerintem nem ilyen egyszerű. szerintem ahogy más is írja, igen sok múlik a tábla kultrállapotán, ahol ma szórsz nitrogént, könnyen lehet, hogy az majd csak májusba kerül sorra, addig abból él, amit talál, és ha van mit találni bőven, akkor hiába felezgeted...
karbamid a leglassabban felvehető nitrogén, messze-messze a leglassabb, amit ma szórsz, és holnap beázik 3 mm esőtől a gyökérzónába, abból hónapok, mire nitgorén lesz a növény számára. az, hogy mégis jó tőle a termés, könnyen lehet, hogy épp emiatt van, hogy hosszú nitrogén, mert amit meg megszórsz ammóniummal, az meg elfogy 1 hónapon belül, és ezért előz be a karbamid, mert az meg ott lesz neki hsszú ideig. kukoircát kéne karbamiddal kapálni, arra biztos igen jó lenne, mondjuk nem kéne gondolkodni, hogy mennyi lesz a vize. szóval nem biztos, hogy attól jó, hogy holnap hat, hanem attól, hogy ma kiteszed, az áprilsiig leázik, és onnantól hat, mire a többi már eltűnik.
Válasz envagyok2 #4030. hozzászólásáraAz a lényeg, hogy a föld tetejéről tűnjön el...(és ne a levegőbe)
Válasz envagyok2 #4029. hozzászólásáraPróbáld ki előbb egy táblát megfelezve,február 15-ig elszórva.Utánna lehet mondani,hogy igen vagy nem.