Válasz Bzs2 #27715. hozzászólásáraNálunk is ez a terület a legrosszabb amiről felraktam a képet, pedig ez a legjobb földünk 34Ak, tele tápanyaggal a foldminta alapján. Ezen a területen is az a rész A legrosszabb ahol tavasszal a legjobb volt, szóval igazad van.
Van egy másik tábla, az jobb állapotban van. De ott meg a széle és a sarkok majdnem 2* akkorák mint a többi helyen. Ugye ahol nem kapott petisot vagy a permetező nem érte. Szóval költöttünk rá hogy szarabb legyen a termés, ha nem adunk neki semmit, sokkal jobban nézne ki.
Válasz Gatti #27714. hozzászólásáraÉn ma olyat láttam, hogy seggre ültem... A területalapúk készítése és családi/egészségügyi/taggyűlési okok miatt nem jutottam ki apósomnak a Tenyő és Kengyel között balra, a Vakfasoron lévő búzatáblájához az eső óta. A Szegő dűlőtől kezdve a Jurenákig szarrá vannak menve az áprilisban még gyönyörű kalászosaink, ezért semmi hangulatom nem volt megnézni a Papának a télből szarul kijött búzáját a Vakfasoron. Erre basszus olyan zöld, hogy nem hittem el... Most már biztos vagyok benne, hogy azzal volt a baj, hogy a télből erősen kijött, fenológiailag, általánosan kiváló kondicióban lévő kalászosainknak már sok vízre lett volna szüksége május elején, míg a lemaradt, satnya, sárgászöld tábláink még nem voltak ott fenológiailag, hogy több vízre lett volna szükségük, így kibekkelték az esőig. Az eső után pedig kipattintották magukat.
Meg fogom nézni holnap a vetésidőket, mert szerintem az először vetettek robbantak le. Ez már évek óta visszatérő probléma, hogy a korábban elvetettek erősebbek tavasszal, ezért egy április eleji fagy mdgcsípi őket (főleg a zászlóslevelet) vagy hamarabb lenne szükségük több vízre.
A képen egy olyan gödör van, ami a 6-os lineár farmezsgyéjén, a határút után van és rendszeresen megálm benne az eső. Nézd meg mi lett volna, ha esik rendesen.
Válasz Törppapa #27708. hozzászólásáraa csirke trágya pellet bb zsákos most mennyibe fáj? Valamint ahhoz raknak még pluszba valami tápanyagot, mert valamikor olyat olvastam hogy kicsit dúsítják még.
Kis 25kg osat én is szoktam venni, itthon a kertbe meg gyümölcsfák alá tökéletes. A paradicsom, paprika palánták is rendkívül jól fejlődnek tőle.
Válasz Sanyiii70 #27707. hozzászólásáraOké, csak te a talajból elvett tonnàkról beszétél. Ha a nitrogént szigorúan vesszük, azt kb neked kell tpótolni, mert búza esetében magától kimerülne, a talajban alapból nemigen van, max a nitrogénkötők által, szóval ha a konkrétan a talajban csökkenő elemek számát nézed, akkor olyan 100 kg környékén vagy egy 5,5 tonnàs búzàval, ha a szalmát otthagyod.
Válasz Sanyiii70 #27703. hozzászólásáraA talajoknak van saját lebomlása is-gondolom humusz tartalom függő,egy nagyon lassú növekedésű növénynek elég lehet lásd erdő.
Még "szerencse",hogy mi itt a homokon azt se tudjuk mi is az a humusz.
Viszont én már évek óta nem aratok semmit,max annyit hogy legyen mit újra vetni zöldtrágyának.
Minden ami nem kertészeti növény (mustár-facélia-rozs )megy zöldtrágyának bedolgozásra a szervesanyag növelésére.
Ugyanis már 6 (?) éve nem szórok klasszikus szervestrágyát,mert hajlamosak olyan gyomirtót (olcsó szerbiából) használni a gabona termelők aminek jócskán van utóhatása a szalmában.
Szerves trágya helyett pelletált csirke kakit használok 6 tonna/ha mennyiségben egyenlőre még elbírja a bevétel-bár egyre csökken a haszon a kertészetekben is.
Mútrágyából sok fogy,mert ugye ha nincs humusz akkor kicsi a talaj megtartó képessége és elmosódik nagy esőkor. Igaz utóbbi egyre ritkább,mármint a hirtelen sok eső.
Válasz Watson #27706. hozzászólásáraEzért írtam, hogy a szén nagyjából telejes mennyisége és a nitrogén egy része a levegőből kerül bele a növénybe. De az még csak a fele a szárazanyagnak és azt nem is számoltam a talajból elhasznált mennyiségbe.
Válasz Sanyiii70 #27703. hozzászólásáraNem tűnnek el azért tonnák onnan. A szárazanyag döntő része szénhidrátokból áll, ami a fotoszintézis eredménye, amihez a szén a légkörből érkezik, a víz meg a talajból. A folyamat maga a csoda. Persze kellenek még egyéb elemek is, de nagyságrendekkel kevesebb mennyiségben. Természetesen az általunk kijuttatott műtrágyák csak töredékét pótolják a ténylegesen fehasznált elemeknek, leginkább csak azért kellenek, hogy könnyen felvehető legyen, és/vagy olyat pótolunk, amiből hiány van a talajunkban. Ami azért elég nagy tartalékokkal bír, mert 1 hektár termőföld 30 centis rétege olyan 4500 tonna körül van. Nem csoda tehát, hogy a műtrágyázás sok esetben a nitrogén utánpótlására redukálódik, mert az nemigen van jelen a kőzetekben, hamar elfogy, és hiányában nagy termésveszteség következik be. A búza által felvett tápanyagokról kb ez adhat tájékozódást:
Ja, és a kertészeti kultúra árbevétele nevetve elbírja a komolyabb beltartalmú műtrágyák költségeit, azt így nehéz a sima szántóföldi növényekkel összehasonlítani. És egy ilyen kényeztetett talajban egyértelmű, hogy a búza is szebb lesz.
Válasz Sanyiii70 #27703. hozzászólásáraNem kérdeztél, de bele okoskodnék. Hasonlóan gondolom én is, már csak abból kiindulva, hogy nincs az a “kézzel fogható”, fizikai matéria, ami határtalanul, kifogyhatatlanul, végtelenül áll a rendelkezésre. Kivétel az univerzum, mert az végtelen. De paraszt nyelvre is fordíthatjuk: a ló micsodájának is van vége…
Nem gondolom, hogy tudományos szakértője lennék, de józan paraszt ésszel eleve hibás a matek.
Induljunk a kályhától!
Mi van ha folyamatosan leveszünk (vagy szeretnénk) egy területről 5 t szárazanyagot minden éveben?
(A szalmával vagy más melléktermékkel nem bonyolítanám ezért nem számolom.)
Ez 10% nedvesség mellett kb. 5, 5 t gabona, vagy 12% szárazanyag tartalom mellett 60 t magról vetett hagyma termést jelent. Mndkettő egy elvárható átlagtermés.
Amennyiben az 5 t szárazanyag kb. fele a levegőből a növénybe beépült szén és nitrogén, akkor egy termelési ciklusban kiveszünk egy hektár termőföldből 2,5 tonna anyagot.
Ha 3-5 mázsa műtrágya kerül vissza a talajba, akkor gyakorlatilag 2-2,2 tonna mínusz keletkezik minden évben azon az egy hektáron..
(Nálam is mínuszos a történet de a 2-3 évenkénti jelentős imput mind a tápanyag, mind a talajélet szempontjából pozítív hatású a köztes években vetésforgóban termelt gabonákra vagy ipari növényekre.)
Sokáig megy ez a dolog mert rengeteg tartalék van a talajban és a talajvizekben, de ahol már 1000 vagy netán 2000 éve folyik a művelés?
Mert ugye anyag nem vész el csak átalakul.
Fordítva pedig: ha a tápanyag elfogy nem lesz mit aratni. Pláne ha még a csapadék is szűkös.
Hogy van ez?
Vagy kihagytam valamit a számításból?
Továbbgondolva...
Évi 2 tonna imput maga a veszteség még magas felvásárlási árak mellett is.
Ha meg nincs víz, akkor még árt is.
Válasz Gatti #27695. hozzászólásáraDe van! Idén is volt nálunk vizsga, mert két permetezőnk vizsgázott és szóltam a Szóráskép Kft-nek, hogy másokat is vizsgáztathat nálunk. Csak két másik ügyfele volt Miklósról bejelentkezve és mindkettővel jóban vagyok, így jöhettek. Azért lenne, akit nem engednék be vizsgázni....
Válasz Gumóka #27697. hozzászólásáraNemtudom mennyi esőt kaptatok, de ha szomjazik a gombaölőt engedd el!
Soha nemcsináltam búzát 1gombaölővel, de az éven igen.
Kedden kiraktam sima tubukonazolt, ossza be.
A rovarölőt viszont toljadneki!
Lehet egy felszívódót raknák.
Válasz trikolor5 #27696. hozzászólásáraGombaölőt nem tudom, nem látok benne olyan betegséget, most virágzik.
Viszont a lárva foltokban igen kártékony.
Nem tudom mennyire látszik.
Válasz Gumóka #27691. hozzászólásáraMegéri? Okoz akkora kárt az a vetesfehérítő? A gombaölő is lehet inkább csak árt ilyen stresszes környezetben. Még a kényes szőlő se gombás. Légköri aszály van + szél.
Megszokásból fölösleges.
Válasz Sk Laci #27692. hozzászólásáraAttól függ, ha van megbízható ember aki permetez és nincs sok hektár akkor sztem nem érdemes vele bajlódni.
Vegyszerekkel foglalkozni, permetezőt vinni vizsgáztatni(raadasul itt nincs is helyben).
Válasz Gumóka #27693. hozzászólásáraHa van permeteződ, akkor meg ne várjál másra heteket. 2 nap alatt is sokat tud romlani a növény helyzete. Várakozással a saját pénztárcádat rövidíted.
Új porlasztókat bele, és ha ingadozna a nyomásóra akkor szelepek a permetezőn. Esetleges membráncsere se lenne gond.
Amint ismerlek, vagy annyira ügyes, hogy a permetezőn esetleges javítanivalókat meg tudsz magadnak csinálni.
Válasz Sk Laci #27692. hozzászólásáraItt a permetező, csak eddig úgy voltam vele, hogy korrektül és jól végezte a munkát, fiatal modern a géppark is.
Én meg inkább fizetek, de nem kell a vegyszerrel foglalkoznom.
Aztán kénytelen leszek.
Válasz Gumóka #27691. hozzászólásáraNem akarok kotorászni a pénztárcádban, de egy permetező jól jön a portán.
Én mindjárt a második évben vettem egy tiszta új függesztett 1000 L-es 18 m-es karokkal. Akkoriban 27 ha-om volt. Nem bántam meg, néhányszorosan visszahozta az árát. Jelenleg 2600 L-es vontatott permetezővel nyomom. Maradtam a 18 m-es szélességnél a terepviszonyok miatt.
Válasz Gatti #27690. hozzászólásáraMeglepődtem én is, hogy nincs elmaradva az itteni átlagtól, így ránézésre, csak vetésfehérítős és megint a szolgáltatóra várok 2 hete.
Nyilván esett, meg szeles idő is volt, de szerintem idén fizettem neki utoljára, újabban semmire nem akar odaérni.
Válasz uff #27687. hozzászólásáraÉn gombaölőztem a búzákat, mivel nem szeretném ha a felvásárló visszafordítana a toxin miatt. Estefelé el szokott állni a szél, és meleg se nincsen 19 utánn. De ha sok van akkor reggel 5 és 9 óra között is lehet fújni. Légbeszívós porlasztókat használok.
1 hete erős szél, tolodik a búza gombaölö kijuttatás, mi lenne ha elmaradna, a virágzás 1 hete kezdödött, nincs harmat a szél elfújja, meddig védene a gombaölö? ha elmarad két hétig még nem mutat esőt , akkor nem lehet próbléma? régen soha nem szórtunk...
Kismértékű javulás elérhető a kegyszerek alkalmazásával.
De az én saját tapasztalataim azt mondják, hogy tüneti kezeléssel nem lehet ilyen súlyos problémákat megoldani.
Látványos a különbség az enyém és a szomszédos búzák között.
Későn vetettem, nem műtrágyáztam.
De a földem olyan állapotban volt és olyan fajtát vetettem ami segített, hogy az aszály kevesebb bajt okozzon.
Ahol a talaj és a talajélet rendben van, ott kisebbek a károk.
Ami viszont nem egy év munkája.
A kombájn fogja megmondani, hogy milyen lesz a termés, de szomorú lennék, ha 6 tonna alatt lenne. (igaz, hogy 9-nek kéne lenni normál viszonyok közt)
Válasz Koczka József #27678. hozzászólásáraEgy -két nap nem voltam a határban , mit látok az árpák , szőkék , de talpig! Mondjuk én meg becsomagoltam , mert nincs gyep kell egy kis tartalék, ha nem is lesz, úgy hallottam a húsmarha ára sem felfelé megy van túlkínálat rendesen!
Válasz Gatti #27675. hozzászólásáraVan ez a párolgási térkép. Ez gabonára mutatja az értéket, kapásra vagy mindkettőre átlagolva?
4 nap alatt kb 20mm víz megy el egy 5 leveles kukoricánál?
Ha ez így van 2 hét múlva kampec neki...
Válasz Gatti #27675. hozzászólásáraA kevés csapadèk mellé jön még ez a folyamatos, viharos szél is. Alig alig van nap, hogy ne lenne erős szél. Tán egy napot tudtam napközben petmetezni, csak hajnalban és este lehet 1-1 tartályt kiszórni.
Válasz Gatti #27668. hozzászólásáraNem tudom. Még így is nagyon kevés csapadék volt, én 135 körül mértem. Volt ahol csak 9mm esett. Talán borsóból lesz átlagtermés, minden más gyenge
Válasz Praetor #27671. hozzászólásáraTényleg hülyeséget írtam xd son részét másolták valahonnan. Ez a tavaly évi mennyiség
Jól benéztem, pedig csak el kellett volna olvasni.
Igen mi is olyan 130 körül járunk, de asszem délnyugaton és északon már 200 fölött
Válasz Gatti #27666. hozzászólásáraNálunk vasárnap pár mm híján több eső volt, mint eddig egész évben. Az aszâlykár mellé mostmàr belvízkár is van. Még egy májusi jèg jól esne.
27916 hozzászólás
Válasz Bzs2 #27715. hozzászólásáraNálunk is ez a terület a legrosszabb amiről felraktam a képet, pedig ez a legjobb földünk 34Ak, tele tápanyaggal a foldminta alapján. Ezen a területen is az a rész A legrosszabb ahol tavasszal a legjobb volt, szóval igazad van.
Van egy másik tábla, az jobb állapotban van. De ott meg a széle és a sarkok majdnem 2* akkorák mint a többi helyen. Ugye ahol nem kapott petisot vagy a permetező nem érte. Szóval költöttünk rá hogy szarabb legyen a termés, ha nem adunk neki semmit, sokkal jobban nézne ki.
Válasz Gatti #27714. hozzászólásáraÉn ma olyat láttam, hogy seggre ültem... A területalapúk készítése és családi/egészségügyi/taggyűlési okok miatt nem jutottam ki apósomnak a Tenyő és Kengyel között balra, a Vakfasoron lévő búzatáblájához az eső óta. A Szegő dűlőtől kezdve a Jurenákig szarrá vannak menve az áprilisban még gyönyörű kalászosaink, ezért semmi hangulatom nem volt megnézni a Papának a télből szarul kijött búzáját a Vakfasoron. Erre basszus olyan zöld, hogy nem hittem el... Most már biztos vagyok benne, hogy azzal volt a baj, hogy a télből erősen kijött, fenológiailag, általánosan kiváló kondicióban lévő kalászosainknak már sok vízre lett volna szüksége május elején, míg a lemaradt, satnya, sárgászöld tábláink még nem voltak ott fenológiailag, hogy több vízre lett volna szükségük, így kibekkelték az esőig. Az eső után pedig kipattintották magukat.
Meg fogom nézni holnap a vetésidőket, mert szerintem az először vetettek robbantak le. Ez már évek óta visszatérő probléma, hogy a korábban elvetettek erősebbek tavasszal, ezért egy április eleji fagy mdgcsípi őket (főleg a zászlóslevelet) vagy hamarabb lenne szükségük több vízre.
A képen egy olyan gödör van, ami a 6-os lineár farmezsgyéjén, a határút után van és rendszeresen megálm benne az eső. Nézd meg mi lett volna, ha esik rendesen.
Cellule, nagyon szomjas, sok termés nem lesz.
Egyedül a laposban bírja jobban.
Válasz Gatti #27711. hozzászólásáraA biofer natúr 110000/tonna nálunk a boltban.
De vannak különböző keverékek is nekik.
Ami jó bennük,hogy egyáltalán nem éget,bármennyit oda lehet tenni csak pénztárca kérdése.
https://biofer.hu/termekeink/
Válasz hajosgabor86 #27710. hozzászólásáraÍgy keresd:
Ag PhD Fertilizer Removal by Crop
Válasz Törppapa #27708. hozzászólásáraa csirke trágya pellet bb zsákos most mennyibe fáj? Valamint ahhoz raknak még pluszba valami tápanyagot, mert valamikor olyat olvastam hogy kicsit dúsítják még.
Kis 25kg osat én is szoktam venni, itthon a kertbe meg gyümölcsfák alá tökéletes. A paradicsom, paprika palánták is rendkívül jól fejlődnek tőle.
Válasz Watson #27706. hozzászólásáraEz milyen alkalmazás vagy weboldal?
Válasz Sanyiii70 #27707. hozzászólásáraOké, csak te a talajból elvett tonnàkról beszétél. Ha a nitrogént szigorúan vesszük, azt kb neked kell tpótolni, mert búza esetében magától kimerülne, a talajban alapból nemigen van, max a nitrogénkötők által, szóval ha a konkrétan a talajban csökkenő elemek számát nézed, akkor olyan 100 kg környékén vagy egy 5,5 tonnàs búzàval, ha a szalmát otthagyod.
Válasz Sanyiii70 #27703. hozzászólásáraA talajoknak van saját lebomlása is-gondolom humusz tartalom függő,egy nagyon lassú növekedésű növénynek elég lehet lásd erdő.
Még "szerencse",hogy mi itt a homokon azt se tudjuk mi is az a humusz.
Viszont én már évek óta nem aratok semmit,max annyit hogy legyen mit újra vetni zöldtrágyának.
Minden ami nem kertészeti növény (mustár-facélia-rozs )megy zöldtrágyának bedolgozásra a szervesanyag növelésére.
Ugyanis már 6 (?) éve nem szórok klasszikus szervestrágyát,mert hajlamosak olyan gyomirtót (olcsó szerbiából) használni a gabona termelők aminek jócskán van utóhatása a szalmában.
Szerves trágya helyett pelletált csirke kakit használok 6 tonna/ha mennyiségben egyenlőre még elbírja a bevétel-bár egyre csökken a haszon a kertészetekben is.
Mútrágyából sok fogy,mert ugye ha nincs humusz akkor kicsi a talaj megtartó képessége és elmosódik nagy esőkor. Igaz utóbbi egyre ritkább,mármint a hirtelen sok eső.
Válasz Watson #27706. hozzászólásáraEzért írtam, hogy a szén nagyjából telejes mennyisége és a nitrogén egy része a levegőből kerül bele a növénybe. De az még csak a fele a szárazanyagnak és azt nem is számoltam a talajból elhasznált mennyiségbe.
Válasz Sanyiii70 #27703. hozzászólásáraNem tűnnek el azért tonnák onnan. A szárazanyag döntő része szénhidrátokból áll, ami a fotoszintézis eredménye, amihez a szén a légkörből érkezik, a víz meg a talajból. A folyamat maga a csoda. Persze kellenek még egyéb elemek is, de nagyságrendekkel kevesebb mennyiségben. Természetesen az általunk kijuttatott műtrágyák csak töredékét pótolják a ténylegesen fehasznált elemeknek, leginkább csak azért kellenek, hogy könnyen felvehető legyen, és/vagy olyat pótolunk, amiből hiány van a talajunkban. Ami azért elég nagy tartalékokkal bír, mert 1 hektár termőföld 30 centis rétege olyan 4500 tonna körül van. Nem csoda tehát, hogy a műtrágyázás sok esetben a nitrogén utánpótlására redukálódik, mert az nemigen van jelen a kőzetekben, hamar elfogy, és hiányában nagy termésveszteség következik be. A búza által felvett tápanyagokról kb ez adhat tájékozódást:
Ja, és a kertészeti kultúra árbevétele nevetve elbírja a komolyabb beltartalmú műtrágyák költségeit, azt így nehéz a sima szántóföldi növényekkel összehasonlítani. És egy ilyen kényeztetett talajban egyértelmű, hogy a búza is szebb lesz.
Válasz t.romsics #27704. hozzászólásáraKíváncsi vagyok mindenki véleményére ezzel kapcsolatban.
A tiédre is.
Válasz Sanyiii70 #27703. hozzászólásáraNem kérdeztél, de bele okoskodnék. Hasonlóan gondolom én is, már csak abból kiindulva, hogy nincs az a “kézzel fogható”, fizikai matéria, ami határtalanul, kifogyhatatlanul, végtelenül áll a rendelkezésre. Kivétel az univerzum, mert az végtelen.
De paraszt nyelvre is fordíthatjuk: a ló micsodájának is van vége… 
Válasz Watson #27683. hozzászólásáraBőségesen műtrágyázok a zöldségek alá és öntözök is, mert csak így érdemes.
Nem gondolom, hogy tudományos szakértője lennék, de józan paraszt ésszel eleve hibás a matek.
Induljunk a kályhától!
Mi van ha folyamatosan leveszünk (vagy szeretnénk) egy területről 5 t szárazanyagot minden éveben?
(A szalmával vagy más melléktermékkel nem bonyolítanám ezért nem számolom.)
Ez 10% nedvesség mellett kb. 5, 5 t gabona, vagy 12% szárazanyag tartalom mellett 60 t magról vetett hagyma termést jelent. Mndkettő egy elvárható átlagtermés.
Amennyiben az 5 t szárazanyag kb. fele a levegőből a növénybe beépült szén és nitrogén, akkor egy termelési ciklusban kiveszünk egy hektár termőföldből 2,5 tonna anyagot.
Ha 3-5 mázsa műtrágya kerül vissza a talajba, akkor gyakorlatilag 2-2,2 tonna mínusz keletkezik minden évben azon az egy hektáron..
(Nálam is mínuszos a történet de a 2-3 évenkénti jelentős imput mind a tápanyag, mind a talajélet szempontjából pozítív hatású a köztes években vetésforgóban termelt gabonákra vagy ipari növényekre.)
Sokáig megy ez a dolog mert rengeteg tartalék van a talajban és a talajvizekben, de ahol már 1000 vagy netán 2000 éve folyik a művelés?
Mert ugye anyag nem vész el csak átalakul.
Fordítva pedig: ha a tápanyag elfogy nem lesz mit aratni. Pláne ha még a csapadék is szűkös.
Hogy van ez?
Vagy kihagytam valamit a számításból?
Továbbgondolva...
Évi 2 tonna imput maga a veszteség még magas felvásárlási árak mellett is.
Ha meg nincs víz, akkor még árt is.
Válasz Gatti #27695. hozzászólásáraDe van! Idén is volt nálunk vizsga, mert két permetezőnk vizsgázott és szóltam a Szóráskép Kft-nek, hogy másokat is vizsgáztathat nálunk. Csak két másik ügyfele volt Miklósról bejelentkezve és mindkettővel jóban vagyok, így jöhettek. Azért lenne, akit nem engednék be vizsgázni....
Válasz Gumóka #27697. hozzászólásáraMajd a 30+ foktól nem lesz nekik kedves a száraz levél. Én már nem tapostattnám össze.
Válasz rtamas1976 #27699. hozzászólásáraEz az idén még vegyszert nem kapott, de időben szóltam a permetezés miatt, csak valahol nem ér ide a gép...
Válasz Gumóka #27697. hozzászólásáraNemtudom mennyi esőt kaptatok, de ha szomjazik a gombaölőt engedd el!
Soha nemcsináltam búzát 1gombaölővel, de az éven igen.
Kedden kiraktam sima tubukonazolt, ossza be.
A rovarölőt viszont toljadneki!
Lehet egy felszívódót raknák.
Válasz Gumóka #27697. hozzászólásáraElég rendesen, ezzel már pöppet megkéstél.
Válasz trikolor5 #27696. hozzászólásáraGombaölőt nem tudom, nem látok benne olyan betegséget, most virágzik.
Viszont a lárva foltokban igen kártékony.
Nem tudom mennyire látszik.
Válasz Gumóka #27691. hozzászólásáraMegéri? Okoz akkora kárt az a vetesfehérítő? A gombaölő is lehet inkább csak árt ilyen stresszes környezetben. Még a kényes szőlő se gombás. Légköri aszály van + szél.
Megszokásból fölösleges.
Válasz Sk Laci #27692. hozzászólásáraAttól függ, ha van megbízható ember aki permetez és nincs sok hektár akkor sztem nem érdemes vele bajlódni.
Vegyszerekkel foglalkozni, permetezőt vinni vizsgáztatni(raadasul itt nincs is helyben).
Válasz Gumóka #27693. hozzászólásáraHa van permeteződ, akkor meg ne várjál másra heteket. 2 nap alatt is sokat tud romlani a növény helyzete. Várakozással a saját pénztárcádat rövidíted.
Új porlasztókat bele, és ha ingadozna a nyomásóra akkor szelepek a permetezőn. Esetleges membráncsere se lenne gond.
Amint ismerlek, vagy annyira ügyes, hogy a permetezőn esetleges javítanivalókat meg tudsz magadnak csinálni.
Válasz Sk Laci #27692. hozzászólásáraItt a permetező, csak eddig úgy voltam vele, hogy korrektül és jól végezte a munkát, fiatal modern a géppark is.
Én meg inkább fizetek, de nem kell a vegyszerrel foglalkoznom.
Aztán kénytelen leszek.
Válasz Gumóka #27691. hozzászólásáraNem akarok kotorászni a pénztárcádban, de egy permetező jól jön a portán.
Én mindjárt a második évben vettem egy tiszta új függesztett 1000 L-es 18 m-es karokkal. Akkoriban 27 ha-om volt. Nem bántam meg, néhányszorosan visszahozta az árát. Jelenleg 2600 L-es vontatott permetezővel nyomom. Maradtam a 18 m-es szélességnél a terepviszonyok miatt.
Válasz Gatti #27690. hozzászólásáraMeglepődtem én is, hogy nincs elmaradva az itteni átlagtól, így ránézésre, csak vetésfehérítős és megint a szolgáltatóra várok 2 hete.
Nyilván esett, meg szeles idő is volt, de szerintem idén fizettem neki utoljára, újabban semmire nem akar odaérni.
Válasz Gumóka #27689. hozzászólásárafain, nálad nem látszik a sora, érdekes.
Válasz Gatti #27652. hozzászólására
Válasz uff #27687. hozzászólásáraÉn gombaölőztem a búzákat, mivel nem szeretném ha a felvásárló visszafordítana a toxin miatt. Estefelé el szokott állni a szél, és meleg se nincsen 19 utánn. De ha sok van akkor reggel 5 és 9 óra között is lehet fújni. Légbeszívós porlasztókat használok.
1 hete erős szél, tolodik a búza gombaölö kijuttatás, mi lenne ha elmaradna, a virágzás 1 hete kezdödött, nincs harmat a szél elfújja, meddig védene a gombaölö? ha elmarad két hétig még nem mutat esőt , akkor nem lehet próbléma? régen soha nem szórtunk...
Válasz CirokMan #27684. hozzászólásáraMakó környékén.
Válasz Watson #27683. hozzászólásáraMinek kérdezel olyat amire tudod a választ?
Válasz Sanyiii70 #27682. hozzászólásáraHelyileg (település) hol gazdálkodsz?
Válasz Sanyiii70 #27682. hozzászólásáraOtt sose volt kertészeti kultúra, és öntözve sem volt soha?
Kismértékű javulás elérhető a kegyszerek alkalmazásával.
De az én saját tapasztalataim azt mondják, hogy tüneti kezeléssel nem lehet ilyen súlyos problémákat megoldani.
Látványos a különbség az enyém és a szomszédos búzák között.
Későn vetettem, nem műtrágyáztam.
De a földem olyan állapotban volt és olyan fajtát vetettem ami segített, hogy az aszály kevesebb bajt okozzon.
Ahol a talaj és a talajélet rendben van, ott kisebbek a károk.
Ami viszont nem egy év munkája.
A kombájn fogja megmondani, hogy milyen lesz a termés, de szomorú lennék, ha 6 tonna alatt lenne. (igaz, hogy 9-nek kéne lenni normál viszonyok közt)
Válasz Nagy Péter 40 #27677. hozzászólásáraez úgy átlagba mutatja, az egész természetet beleszámolva. Ugye maga a talaj is párologtat.
Válasz kulakman #27679. hozzászólásáraLucerna sem lesz. Kevés volt az eső. Itt 14 mm összesen.
Válasz Koczka József #27678. hozzászólásáraEgy -két nap nem voltam a határban , mit látok az árpák , szőkék , de talpig! Mondjuk én meg becsomagoltam , mert nincs gyep kell egy kis tartalék, ha nem is lesz, úgy hallottam a húsmarha ára sem felfelé megy van túlkínálat rendesen!
Válasz Gatti #27675. hozzászólásáraMi már sárgák vagyunk.
Válasz Gatti #27675. hozzászólásáraVan ez a párolgási térkép. Ez gabonára mutatja az értéket, kapásra vagy mindkettőre átlagolva?
4 nap alatt kb 20mm víz megy el egy 5 leveles kukoricánál?
Ha ez így van 2 hét múlva kampec neki...
Válasz Gatti #27675. hozzászólásáraA kevés csapadèk mellé jön még ez a folyamatos, viharos szél is. Alig alig van nap, hogy ne lenne erős szél. Tán egy napot tudtam napközben petmetezni, csak hajnalban és este lehet 1-1 tartályt kiszórni.
Válasz SzikiSzokeveny #27674. hozzászólásáraHát igen, eddig tartott, a tisza környékén az aszálytérképen ma már újra megjelentek az aszályfoltok.
Válasz Gatti #27668. hozzászólásáraNem tudom. Még így is nagyon kevés csapadék volt, én 135 körül mértem. Volt ahol csak 9mm esett. Talán borsóból lesz átlagtermés, minden más gyenge
Válasz Gatti #27672. hozzászólásáraSok részét másoltam.
Válasz Praetor #27671. hozzászólásáraTényleg hülyeséget írtam xd son részét másolták valahonnan. Ez a tavaly évi mennyiség
Jól benéztem, pedig csak el kellett volna olvasni.
Igen mi is olyan 130 körül járunk, de asszem délnyugaton és északon már 200 fölött
Válasz Gatti #27666. hozzászólásáraNe hülyéskedj, idén a 300-at?!?
Nem a kalászos vetésétől?
Idén itt eddig 132.8 mm, búza vetésétől 213.5 mm.
Sok a kalász elhalás a búzákban
https://www.agroinform.hu/gazdasag/buzatermesztes-a-sivatagban-gigantikus-egyiptomi-agrarprojekt-indult-93989-001
Válasz SzikiSzokeveny #27667. hozzászólásáraKapsz így aszalykart hogy annyi esett?
Válasz Gatti #27666. hozzászólásáraNálunk vasárnap pár mm híján több eső volt, mint eddig egész évben. Az aszâlykár mellé mostmàr belvízkár is van. Még egy májusi jèg jól esne.