Válasz Drisa #8614. hozzászólásáraHát nálam nem korrektül fizettek.Mondhatni vicces volt az összeg,pedig sok levél nem maradt a kukoricán,igaz a tejes cső nem annyira sérült,de az asszimilációs felület nagyon lecsökkent.
Válasz Drisa #8614. hozzászólásáranekem tavaly 65%-ot fizettek búzára, a tábla nagyrészét 85%-ra vették, cca. negyedét 15%-ra, fedezte a káromat, korrektek voltak nagyon(Groupama)
Válasz III.Gyula #8613. hozzászólásáraaz elmúlt 30 évben még nem volt olyan jégeső ami 30% kárt okozott volna na ez 6-7t termés átlagnál nem nagy összeg szóval 5 év alatt befizettem volna annyit amit fizetett volna a biztosító asszály kárt kaptam egyszer akkor is megvolt az átlag termés de ugye a dunántúlon 5t sem termet na ezért volt aszálykár előző évben itt nem volt csak 4t termés kukiban az aszály miat na akkor nem volt aszálykártérítés nekem a dinnyében a vad több kárt csinál mint az időjárás eddig pedig volt hogy méteres indákat ütött le s mégis dinnye dinnyén volt mert olyan sok vizet is hozott ami akkor nagyon hiányzott most meg két napos idő hiányzik már hogy ültetni tudjak
Válasz bandigh #8608. hozzászólásáraHidd el fizetnek, tavaly volt kis jégeső, megállapítottak 20% kárt, az előre egyeztetett várható termés és rögzített ár szerint fizettek, nem kellett alkudozni, bőven fizettek. Nem szőröztek a táblán belül, ráhúzták az egészre a kárt. Állami biztosítás annyit ér mint a tb vagy a nyugdíj amit befizetsz.
Válasz Mihály #8611. hozzászólásáraNem szoktál kötni biztosítást?
Nem szokott felétek jégverés lenni?
Nem éri meg a bevételből egy kicsit beáldozni minthogy ne maradjon esetleg semmi?
Akkor ott valami baj van!
Válasz Cafi #8607. hozzászólására Mert állambá a 16500ft-ből 10-11 ezret vissza ad neked ha károd sincs???? honan tudod hogy lesz károd ??? vagy 2q mínusz a bevételből a kukiből .ja és ha kár ér az alkudozás nagymesterei keresnek fel kárfelméréskor ...
Válasz Cafi #8575. hozzászólásáraJó de nem csak nettó input van. Azért dolgozol, hogy a gázolaj átfolyhasson a traktoron?
Amortizációt is kéne számolni.
Nyugaton az újabbnál újabb gépek, mi meg sok helyen mindig a szocialista vasakkal veretjük. Ezen sose kéne változtatni?
Szerintem 10 éve egy 200 hektáros gazdaságnak le kéne amortizálnia az akkori 100 milliós gépparkot.
Most 10 évre tervezve meg vehet 150 milliós gépparkot.
Ahhoz már minden évben 75 ezer amortizációs költség jön hektáronként, ha rossz idő van, ha jó. Ha 40 forintos 3tonnás búzát aratsz, ha 80 forintos 12 tonnás kukoricát.
Azt 10 évbe volt egyszer 80 Forint, de rögtön azzal számol mindenki.
Válasz Cafi #8607. hozzászólásáraRemélem fizet, nem azt mondja a muksó a jégeső után, hogy örüljek, mert legalább megázott jól. Mert én azt a verziót ismerem
Válasz bandigh #8603. hozzászólásáraNem tudom, csak szóltam, hogy nem a teljes költség a 100-150, mert van, ahol a bérleti díjra éppen futja ebből... Aztán ott sem minden évben 15 tonna az átlag...
Válasz später77 #8601. hozzászólásáraOké, de annak mi köze van az egész okfejtéshez? Vetőmagon meg a műtrágyán satöbbin kívül ottvan a munkabér, a gépek amortizációjának emelkedése(dráguló vasak), satöbbi szóval minden nő mint a szar, nem csak vetőmag kell meg két liter veccer aztán zsa jön a 700k
Különbözőek a termőhelyek, meg hogy ki mennyit költ, van ahol rendes vetésforgóval is nagyon jónak számít a 8t, van ahol meg 9 éve kukorica van de 12t alatt még nem termett, így nehéz általánosítani a költségeket
Válasz bandigh #8591. hozzászólásáraEzen a 100 e -es összköltségen én is jót nevettem, Pl. 80 000 volt a vetőmag, csak szárítási díj közel 100 000. Sokkal inkább 400 000 az a 100 ezer, ettől függetlenül 73500 -ért lekötöttem, pedig soha nem szoktam....
Válasz Bárány #8590. hozzászólásáraEgyszerűen a problémát sem érti, nem bírja felfogni hogy egy egybefolyó tagolatlan zagyva szöveg többféleképpen is érthető, illetve egyben sokszor értelmezhetetlen. Pedig ez egy írásban zajló beszélgetésben nagyon lényeges, ugyanis az ember csak azt látja, ami le van írva, azt tudja elolvasni és értelmezni, arra tud válaszolni. És azt talán még ő is észrevette, hogy itt írott szövegekkel kommunikálunk. Hiába próbálja az ember figyelmeztetni szép szóval, példával, vagy akár sértőbben, durvábban, semmi hatása. Illetve annyit válaszol rá néha, hogy aki akarja érti, meg nem helyesírási szótár.
Egy-egy elütés, tévesztés, pár helyesírási hiba senkit nem zavarna, én elég régóta olvasom ezt a fórumot, de egyáltalán jellemző hogy helyesírás miatt állandóan kijavítanák mások írását, beszólnának a másiknak.
Válasz Ares 826 #8583. hozzászólásáraNem igazán értelek.
Tegyük fel van 70Ft költségem, és 100Ft bevételem. Év végén marad 30Ft-om. Ha 30%-ot emelkednek a költségeim és bevételeim, akkor van 91Ft költségem, 130Ft bevételem, és év végén marad 39Ft-om. Ha az infláció alacsonyabb a 30%-os költségnövekedés mértékénél, akkor nyertem az új helyzettel, ha azzal megegyező, akkor igazából nem történt semmi. Ha annál kisebb, akkor meg baj van.
Igazából az elmúlt ~10 évben ez utóbbi volt a helyzet, tavaly őszig.
Válasz Ares 826 #8583. hozzászólásárabizonyosan a költség, bevétel rovatra gondolt
ebben a szellemben, ha mindkét oldal 30%-os emelkedést tud, az ajándék, mivel a rés is 30%-kal nő
Válasz Mihály #8592. hozzászólásáraKattints a #8590. kommentben lévő linkre, és olvasd el az "A válasz és annak értelmezései" fejezetet! (de az egész cikket is érdemes elolvasni)
Szerintem abból megérted, miért érthető félre egy tagolás nélküli szöveg.
Válasz ME109G14 #8579. hozzászólásáraJó pár éve nyilatkozott valami államtitkár (nem emlékszem ki), és ott hangzott el egy 200-250ha mérték a gazdaságos üzemméretre. Szerintem valahol tényleg ott lehet ez a szint, az országos átlagterméseket (!) figyelembe véve. Természetesen szántóföldi növénytermesztésről beszélünk. A gazdaságos üzemméret gondolom azt is jelenti, hogy ki tudja finanszírozni a gazdaságban használt gépek periodikus cseréjét újra (tényleges amortizációját figyelembe véve), a benne dolgozók munkáját, inputanyagokat és egyéb költségeket, és ezen felül ad egy minimum elvárható tőkemegtérülést is.
Ha ezek nem tudnak teljesülni, akkor mindig roncs gépeket kell szögelni, ÉS/VAGY a tőkemegtérülés nem adott, ezért inkább másba érdemes fektetni.
Válasz Cafi #8575. hozzászólásáraJó,a magad nevében a sajátodat add 50xxx-ért,senkit nem érdekel. Miért kampànyolsz a magas ár ellen? Te,ha kaphatsz 85000/T vissza utasítod,mondván: köszönöm nem,ez már túl sok....
Válasz Cafi #8575. hozzászólásáraKicsit rózsaszín képet festenek ezek a számok! A 100-150 költség az mese habbal, esetleg ha az alapművelést meg a beszállítást szárítást levonást satöbbit nem számolsz. Vagy úgy is mondhatjuk hogy a beszállított 8 tonna az nem 8 tonna fizető ha 20-as a vize a súlyt is bukod, meg csengeted a szárítást.
De végülis elméleti síkon jól gondolkodsz, magasabb átvételi ár az magasabb árbevétel, a költségeket meg mindenki próbálja kibekkelni, vagy csak simán nem számolni.
Válasz Cafi #8575. hozzászólására Szóval szépwek ezek a számok csak az a baj hogy ez a bruttó s nem a nettó mert ezt a szép termés átlagot beviszik Tolna megyéből a jó földekről de a Nyírségi homok dombok termelői örülnek ha szárítva 6t a fizető de az átlag ember ezt nem tudja sőt a bruttó-nettó-val sincs tisztában csak azt látja hogy 1 ha 1 milliót ad na ez veri ki nála a biztosítékot és rögtön a támogatás ugrik be nála míg ő a vállalkozásának bevételéből bőven 60% fizet az államnaks nem kap támogatást mondja ő s közben minden adó kedvezményt igénybe vesz s már nem is olyan árnyalt a szám míg megvan a bevétel de ha nincs mint most a covi miat rögtön szálka lesz az összes gazda a szemében
Lehet itt logikázni de egy biztos ha Kína nem emeli a sertés állományát (szinte duplázta a pestis után) akkor még mindenki tapsolna 50ft/kg árnak mert a kereskedők azért úgy csinálják hogy ők soha nem veszteségesek ,valamelyik nap írtam a facen a búza minősítéssel kapcsolatban ,hogy hiába takarmányba veszik az én terményem ugyan oda kellet borítani ahová a legjobb malmit szóval kenyér lett abból is .A sertés baromfi tartók meg a növénytermesztők minden évben ki vannak téve a veszteségek beenyelésére na a kereskedők mindig jól kijönnek szóval gratulálok azoknak akik kitartanak igazuk van én 4 éve tartom raktáron a termést és még mindig jobban jártam mint akik eladták aratáskor vagy röviddel utánna úgy hogy bértároláson van (ja és ha sokan így gondolkodnának a kereskedők sem nyernének olyan sokat a kupecoknak is szűkülne a lehetőségük s emelkedne valamennyivel az ár ill. nem lenne ilyen nagy árkülönbözet az ország nyugati ill. keleti része között hiába ugyan annyi a távolság Csepelhez
Válasz Praetor #8578. hozzászólásáraHát amit értál szerinted jó??? Mindened emelkedik 30-30% akkor az nagy szopás! A költségeid és a kiadásaid az ugyan az a fogalom, nem?????????
Válasz bandigh #8573. hozzászólására Sajnos szerintem a hazai inflációnak semmi köze a jelenlegi takarmány kuki árához amikor 7ft-ról 30 emelkedet szinte ugyan annyi volt az infláció mindkét évben
Válasz Praetor #8578. hozzászólásáraIgaz hogy nem engem kérdeztél de szerintem az amit alkalmazott nélkül el tudsz látni és az év végén marad 5-7 misike tisztán.
Válasz Bárány #8577. hozzászólásáraLényegében arra reagáltam, hogy félsz attól, hogy a terményár emelkedés inputanyag ár emelkedést generál. Ezt a kérdést igyekeztem árnyalni.
Cafi matekjával egyetértek, és az azonos logika miatt én nem félek az inputok arányos áremelkedésétől. Ha 30%-ot emelkednek a költségeim és 30%-ot emelkednek a kiadásaim, akkor nyertem a dolgon, egészen addig, amíg a nyereséghányadom elfogadható szinten van.
A szántóföldi növénytermesztés a korábbi 30-40e Ft-os terményárakon már nem olyan jó megtérülési mutatókkal rendelkezett felénk, mert a tőkearányos megtérülést nézve könnyen lehetett volna jobb befektetési lehetőségeket találni. A jelenlegi korrekció miatt már kezd jónak mondhatóvá válni.
De talán azért is kardinális a terményár, mert a magyar gazdálkodók nagy része a gazdaságos üzemméret alatt van, és nem is kicsit.
Válasz Praetor #8576. hozzászólásáraElbeszélünk egymás mellett, de hát pár mondatos kommentekkel általában erre telik.
Most úgy folyik az érvelés, hogy ki, milyen részletet ragad ki a nagy egészből, olyan szemszögből "kreál" érveket.
A szántóföldi növénytermesztés továbbra is jövedelmező ágazat, és a jövedelmezősége nem romlik, sőt! Ahol ez nem így van, ott valami egyéb probléma van a háttérben. Nem életképes üzemméret, átgondolatlan, vagy nem reális üzleti terv, (vagy csak egyik napról a másikra gondolkodás), vagy túlvállalt hitelek, vagy ... stb-stb.
Nézd meg pl. Cafi #8575. kommentjét.Lehet az egyes számokon vitatkozni, de összességében jól mutat dolgokat, hogy vajon miért nem ment csődbe az ágazat a folyamatosan növekvő inputárak mellett sem, és rengetegen ezt sem számolják így végig.
Szóval nyilván jól hangzik a magas kukoricaár, én sem vagyok a magam ellensége, de azért ne csak önmagában nézzük a dolgokat!
Tulajdonképpen csak ennyi lett volna, amit eredetileg is írni akartam volna.
Válasz Bárány #8571. hozzászólásáraInkább az olaj ára hat a terményárakra, mint fordítva. Amilyen nagy a különbség a búza és a kenyér ára között, annyiban fog kihatni a termények áremelkedése az inflációra. Amióta a kereskedelem és a feldolgozóipar jóval nagyobb szeletet kap a tortából, azóta a munkaerő és energia költségek jobban meghatározzák ezt, mint az input anyagok. A bérek pedig az elmúlt pár évben meredeken emelkedtek, amilyen szintet egyre nehezebb hozni ebben a szakmában. A terményárak emelkedése nem hozta még be a lemaradását a többi eszközhöz/szektorhoz képest. Bár ha a mostani szint alá nem megyünk, akkor az összegyűlt hátrányból némileg faragtunk.
Válasz Telek12 #8568. hozzászólásáraKukoricánál legyen 100.000-150.000 Ft/ha nettó input költség, ebbe a költség sávba valszeg a termelők 80-90 % beletartozik.
Ha emelkedik 10-20 %-al input, akkor 10-30.000 Ft/ha-al nő az input ára.
Míg ha a kukorica ára felmegy 45.000 Ft/t-ról 65.000 Ft/t-ra és számolunk a 8t/ha országos kukorica átlagterméssel, akkor 160.000 Ft/ha többlete lesz egy termelőnek a 10.000-30.000 Ft/ha többlet input költséggel szemben. 130.000-150.000 Ft/ha-al több a nyeresége ha-onként kukoricán.
Arról nem is beszélve. akinek nem 8 t/ha-os átlagtermése van, hanem 10 t/ha, vagy 12 t/ha, esetleg 13 t/ha...
Az nyer kb 200-400.000 Ft/ha-al többet, miközben input meg emelkedett 10-30.000 Ft/ha-al.
Igaz az elmúlt 5 évben 40-50.000 Ft/t között volt az ár és kb volt minden évben országosan 8 t/ha átlagtermés és 350.000-400.000 Ft/ha átlagos árbevétel, de most, hogy 70-75.000 Ft/t között van az ár.. ejj, majd ha duplázott, akkor eladom...! Igaz az elmúlt 5 évben is jól lehetett keresni a kukoricán 40-50.000 Ft/t árral, de nehogy már 7x.000 Ft/t eladjam, ha lehet 85-95.000 Ft/t is.
Válasz Szabi. #8572. hozzászólásáraTök mindegy,hogy minek nevezzük azt,hogy mentő övet dobtak az építőipari szektornak(ill. a családoknak...stb ki mit lát bele-vagy éppen az ellenkezője).Racionálisan a kérdés: van vagy nincs emelkedés a szektorban? A szárítók sem a 10 évvel ezelőtti árakon szárítják a 10 éve be ragadt áru terményt.
Válasz Bárány #8571. hozzászólásáraDe ha az építkezés, a szolgáltatások meg úgy minden ipari termék 30%-ot drágul, akkor a mezőgazdasági fevásárlási árak ne emelkedjenek csak 15%-ot, nehogy infláció legyen?
Mondhatják itt hogy 5% lesz az infláció, amikor a vásárlóereje a fasorba sincs ugyanannak a pénzösszegnek, mint 1-2 éve. Szóval nagyságrendileg változtak az árak. És a bevételek? Bizonyos szektorokban igen, van ahol semmi, van akik meg egy éve zárva tartanak
Az a bizonyos kosár, már most szellősebb, sokkal. De majd jön a V alakú újraindulás. Reméljük. Csak azt a 30%-ot kell valahonnan kiköhögni mindenkinek.
Válasz bandigh #8570. hozzászólásáraEgy 80ezer feletti árszint már biztosan észrevehető módon drágítaná azt a bizonyos fogyasztói kosarat, és az üzemanyagárra is hatna valamennyire, ezek pedig már direkt hatással vannak az inflációra.
14620 hozzászólás
Válasz Bárány #8619. hozzászólásáraAgrárnál igen, de mivel nem 0 % önrészeset kötöttem, ezért csak 60.000-et fizettek az 1.100.000 Ft helyett.
Válasz Cafi #8618. hozzászólásáraVolt már náluk kárigényed?
Válasz Mihály #8615. hozzászólásáraitt kalkulálhatsz 4 biztosítóra, ha érdekel:
https://agrisk.hu/calculate
növénybiztosítás kalkuláció
Válasz Drisa #8614. hozzászólásáraHát nálam nem korrektül fizettek.Mondhatni vicces volt az összeg,pedig sok levél nem maradt a kukoricán,igaz a tejes cső nem annyira sérült,de az asszimilációs felület nagyon lecsökkent.
Válasz Drisa #8614. hozzászólásáranekem tavaly 65%-ot fizettek búzára, a tábla nagyrészét 85%-ra vették, cca. negyedét 15%-ra, fedezte a káromat, korrektek voltak nagyon(Groupama)
Válasz III.Gyula #8613. hozzászólásáraaz elmúlt 30 évben még nem volt olyan jégeső ami 30% kárt okozott volna na ez 6-7t termés átlagnál nem nagy összeg szóval 5 év alatt befizettem volna annyit amit fizetett volna a biztosító asszály kárt kaptam egyszer akkor is megvolt az átlag termés de ugye a dunántúlon 5t sem termet na ezért volt aszálykár előző évben itt nem volt csak 4t termés kukiban az aszály miat na akkor nem volt aszálykártérítés nekem a dinnyében a vad több kárt csinál mint az időjárás eddig pedig volt hogy méteres indákat ütött le s mégis dinnye dinnyén volt mert olyan sok vizet is hozott ami akkor nagyon hiányzott most meg két napos idő hiányzik már hogy ültetni tudjak
Válasz bandigh #8608. hozzászólásáraHidd el fizetnek, tavaly volt kis jégeső, megállapítottak 20% kárt, az előre egyeztetett várható termés és rögzített ár szerint fizettek, nem kellett alkudozni, bőven fizettek. Nem szőröztek a táblán belül, ráhúzták az egészre a kárt. Állami biztosítás annyit ér mint a tb vagy a nyugdíj amit befizetsz.
Válasz Mihály #8611. hozzászólásáraNem szoktál kötni biztosítást?
Nem szokott felétek jégverés lenni?
Nem éri meg a bevételből egy kicsit beáldozni minthogy ne maradjon esetleg semmi?
Akkor ott valami baj van!
Válasz Gandhy #8605. hozzászólására ha nem te aratod biztosan ha te végzed az aratást beszállítást akkor talán de kell azt pótolni szerintem jócskán
Válasz Cafi #8607. hozzászólására Mert állambá a 16500ft-ből 10-11 ezret vissza ad neked ha károd sincs???? honan tudod hogy lesz károd ??? vagy 2q mínusz a bevételből a kukiből .ja és ha kár ér az alkudozás nagymesterei keresnek fel kárfelméréskor ...
Válasz Ares 826 #8583. hozzászólásáraHja, leesett. Elírtam. Költség és bevétel oldalra gondoltam.
Válasz Cafi #8575. hozzászólásáraJó de nem csak nettó input van. Azért dolgozol, hogy a gázolaj átfolyhasson a traktoron?
Amortizációt is kéne számolni.
Nyugaton az újabbnál újabb gépek, mi meg sok helyen mindig a szocialista vasakkal veretjük. Ezen sose kéne változtatni?
Szerintem 10 éve egy 200 hektáros gazdaságnak le kéne amortizálnia az akkori 100 milliós gépparkot.
Most 10 évre tervezve meg vehet 150 milliós gépparkot.
Ahhoz már minden évben 75 ezer amortizációs költség jön hektáronként, ha rossz idő van, ha jó. Ha 40 forintos 3tonnás búzát aratsz, ha 80 forintos 12 tonnás kukoricát.
Azt 10 évbe volt egyszer 80 Forint, de rögtön azzal számol mindenki.
+Bérköltségek, egyéb költségek.
Válasz Cafi #8607. hozzászólásáraRemélem fizet, nem azt mondja a muksó a jégeső után, hogy örüljek, mert legalább megázott jól. Mert én azt a verziót ismerem
Válasz bandigh #8591. hozzászólásáraA kommentem első sora:
"Kukoricánál legyen 100.000-150.000 Ft/ha nettó input költség..."
Ha érdekel, pénteken kötöttem növénybiztosítást, ha-onként 16.500 Ft, kb 10-11.000 Ft/ha-nyit kapok vissza állami támogatásból.
Kukoricát 12 t/ha 60.000 Ft/t
naprát 4 t/ha 150.000 Ft/t
búzát 7 t/ha 70.000 Ft/t értékre biztosítottam "A" kategóriában.
Mit szólsz hozzá?
Válasz Gandhy #8605. hozzászólásárabérlet nélkül, saját tulajdon
Válasz Szabi. #8600. hozzászólásáraén már a nettó 250 ezres önköltségnél örömtáncot járnék
Válasz bandigh #8603. hozzászólásáraNem tudom, csak szóltam, hogy nem a teljes költség a 100-150, mert van, ahol a bérleti díjra éppen futja ebből... Aztán ott sem minden évben 15 tonna az átlag...
Válasz später77 #8601. hozzászólásáraOké, de annak mi köze van az egész okfejtéshez? Vetőmagon meg a műtrágyán satöbbin kívül ottvan a munkabér, a gépek amortizációjának emelkedése(dráguló vasak), satöbbi szóval minden nő mint a szar, nem csak vetőmag kell meg két liter veccer aztán zsa jön a 700k
Különbözőek a termőhelyek, meg hogy ki mennyit költ, van ahol rendes vetésforgóval is nagyon jónak számít a 8t, van ahol meg 9 éve kukorica van de 12t alatt még nem termett, így nehéz általánosítani a költségeket
Válasz Rabó001 #8598. hozzászólásáraMár azt hittem szabin vagy hogy eddig nem láttam hogy írtál volna
Válasz Pont #8599. hozzászólásáraNem összköltséget írt, hanem nettó input költséget.
Válasz bandigh #8591. hozzászólásáraItt nagyon sok ember saját magát csapja be, rengeteget mosolygok egy némelyik írásának.......
Válasz bandigh #8591. hozzászólásáraEzen a 100 e -es összköltségen én is jót nevettem, Pl. 80 000 volt a vetőmag, csak szárítási díj közel 100 000. Sokkal inkább 400 000 az a 100 ezer, ettől függetlenül 73500 -ért lekötöttem, pedig soha nem szoktam....
Válasz Bárány #8590. hozzászólásáraEgyszerűen a problémát sem érti, nem bírja felfogni hogy egy egybefolyó tagolatlan zagyva szöveg többféleképpen is érthető, illetve egyben sokszor értelmezhetetlen. Pedig ez egy írásban zajló beszélgetésben nagyon lényeges, ugyanis az ember csak azt látja, ami le van írva, azt tudja elolvasni és értelmezni, arra tud válaszolni. És azt talán még ő is észrevette, hogy itt írott szövegekkel kommunikálunk. Hiába próbálja az ember figyelmeztetni szép szóval, példával, vagy akár sértőbben, durvábban, semmi hatása. Illetve annyit válaszol rá néha, hogy aki akarja érti, meg nem helyesírási szótár.
Egy-egy elütés, tévesztés, pár helyesírási hiba senkit nem zavarna, én elég régóta olvasom ezt a fórumot, de egyáltalán jellemző hogy helyesírás miatt állandóan kijavítanák mások írását, beszólnának a másiknak.
Válasz Ares 826 #8583. hozzászólásáraNem igazán értelek.
Tegyük fel van 70Ft költségem, és 100Ft bevételem. Év végén marad 30Ft-om. Ha 30%-ot emelkednek a költségeim és bevételeim, akkor van 91Ft költségem, 130Ft bevételem, és év végén marad 39Ft-om. Ha az infláció alacsonyabb a 30%-os költségnövekedés mértékénél, akkor nyertem az új helyzettel, ha azzal megegyező, akkor igazából nem történt semmi. Ha annál kisebb, akkor meg baj van.
Igazából az elmúlt ~10 évben ez utóbbi volt a helyzet, tavaly őszig.
Válasz Ares 826 #8583. hozzászólásárabizonyosan a költség, bevétel rovatra gondolt
ebben a szellemben, ha mindkét oldal 30%-os emelkedést tud, az ajándék, mivel a rés is 30%-kal nő
Válasz Mihály #8592. hozzászólásáraKattints a #8590. kommentben lévő linkre, és olvasd el az "A válasz és annak értelmezései" fejezetet! (de az egész cikket is érdemes elolvasni)
Szerintem abból megérted, miért érthető félre egy tagolás nélküli szöveg.
Válasz ME109G14 #8579. hozzászólásáraJó pár éve nyilatkozott valami államtitkár (nem emlékszem ki), és ott hangzott el egy 200-250ha mérték a gazdaságos üzemméretre. Szerintem valahol tényleg ott lehet ez a szint, az országos átlagterméseket (!) figyelembe véve. Természetesen szántóföldi növénytermesztésről beszélünk. A gazdaságos üzemméret gondolom azt is jelenti, hogy ki tudja finanszírozni a gazdaságban használt gépek periodikus cseréjét újra (tényleges amortizációját figyelembe véve), a benne dolgozók munkáját, inputanyagokat és egyéb költségeket, és ezen felül ad egy minimum elvárható tőkemegtérülést is.
Ha ezek nem tudnak teljesülni, akkor mindig roncs gépeket kell szögelni, ÉS/VAGY a tőkemegtérülés nem adott, ezért inkább másba érdemes fektetni.
Válasz Cafi #8575. hozzászólásáraJó,a magad nevében a sajátodat add 50xxx-ért,senkit nem érdekel. Miért kampànyolsz a magas ár ellen? Te,ha kaphatsz 85000/T vissza utasítod,mondván: köszönöm nem,ez már túl sok....
Válasz Bárány #8590. hozzászólására Segíthetnél mi is érthető félre ???
Válasz Cafi #8575. hozzászólásáraKicsit rózsaszín képet festenek ezek a számok! A 100-150 költség az mese habbal, esetleg ha az alapművelést meg a beszállítást szárítást levonást satöbbit nem számolsz. Vagy úgy is mondhatjuk hogy a beszállított 8 tonna az nem 8 tonna fizető ha 20-as a vize a súlyt is bukod, meg csengeted a szárítást.
De végülis elméleti síkon jól gondolkodsz, magasabb átvételi ár az magasabb árbevétel, a költségeket meg mindenki próbálja kibekkelni, vagy csak simán nem számolni.
Válasz Mihály #8589. hozzászólásáraAzért nagyon sokat segítene, ha tagolnád a mondandódat. Így egyrészt nehéz megérteni, másrészt könnyű félreérteni.
A klasszikus példa:
A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.
Válasz Bárány #8588. hozzászólására aki érti annak mindegy aki meg a helyes írási szótárt vár annak meg jó mazsolázást
Válasz III.Gyula #8585. hozzászólására..!...?!.!!....?.. Oszd be!????
Válasz III.Gyula #8585. hozzászólására Vegyél közben levegőt nehogy elájulj már ha olvasaod
Válasz Cafi #8575. hozzászólására Szóval szépwek ezek a számok csak az a baj hogy ez a bruttó s nem a nettó mert ezt a szép termés átlagot beviszik Tolna megyéből a jó földekről de a Nyírségi homok dombok termelői örülnek ha szárítva 6t a fizető de az átlag ember ezt nem tudja sőt a bruttó-nettó-val sincs tisztában csak azt látja hogy 1 ha 1 milliót ad na ez veri ki nála a biztosítékot és rögtön a támogatás ugrik be nála míg ő a vállalkozásának bevételéből bőven 60% fizet az államnaks nem kap támogatást mondja ő s közben minden adó kedvezményt igénybe vesz s már nem is olyan árnyalt a szám míg megvan a bevétel de ha nincs mint most a covi miat rögtön szálka lesz az összes gazda a szemében
Válasz Mihály #8584. hozzászólásáraTe ezt így egyszuszra el is mondod ahogy leírod?
Lehet itt logikázni de egy biztos ha Kína nem emeli a sertés állományát (szinte duplázta a pestis után) akkor még mindenki tapsolna 50ft/kg árnak mert a kereskedők azért úgy csinálják hogy ők soha nem veszteségesek ,valamelyik nap írtam a facen a búza minősítéssel kapcsolatban ,hogy hiába takarmányba veszik az én terményem ugyan oda kellet borítani ahová a legjobb malmit szóval kenyér lett abból is .A sertés baromfi tartók meg a növénytermesztők minden évben ki vannak téve a veszteségek beenyelésére na a kereskedők mindig jól kijönnek szóval gratulálok azoknak akik kitartanak igazuk van én 4 éve tartom raktáron a termést és még mindig jobban jártam mint akik eladták aratáskor vagy röviddel utánna úgy hogy bértároláson van
(ja és ha sokan így gondolkodnának a kereskedők sem nyernének olyan sokat a kupecoknak is szűkülne a lehetőségük s emelkedne valamennyivel az ár ill. nem lenne ilyen nagy árkülönbözet az ország nyugati ill. keleti része között hiába ugyan annyi a távolság Csepelhez 
Válasz Praetor #8578. hozzászólásáraHát amit értál szerinted jó??? Mindened emelkedik 30-30% akkor az nagy szopás! A költségeid és a kiadásaid az ugyan az a fogalom, nem?????????
Válasz bandigh #8573. hozzászólására Sajnos szerintem a hazai inflációnak semmi köze a jelenlegi takarmány kuki árához amikor 7ft-ról 30 emelkedet szinte ugyan annyi volt az infláció mindkét évben
Válasz css0520 #8580. hozzászólásáraAkkor jó abban bőven bennevagyok egyedül csinálva odafigyeléssel.
Válasz Praetor #8578. hozzászólásáraIgaz hogy nem engem kérdeztél de szerintem az amit alkalmazott nélkül el tudsz látni és az év végén marad 5-7 misike tisztán.
Válasz Praetor #8578. hozzászólására
Szerinted hány HA Magyarországon a gazdaságos üzemméret nagysága ????
Válasz Bárány #8577. hozzászólásáraLényegében arra reagáltam, hogy félsz attól, hogy a terményár emelkedés inputanyag ár emelkedést generál. Ezt a kérdést igyekeztem árnyalni.
Cafi matekjával egyetértek, és az azonos logika miatt én nem félek az inputok arányos áremelkedésétől. Ha 30%-ot emelkednek a költségeim és 30%-ot emelkednek a kiadásaim, akkor nyertem a dolgon, egészen addig, amíg a nyereséghányadom elfogadható szinten van.
A szántóföldi növénytermesztés a korábbi 30-40e Ft-os terményárakon már nem olyan jó megtérülési mutatókkal rendelkezett felénk, mert a tőkearányos megtérülést nézve könnyen lehetett volna jobb befektetési lehetőségeket találni. A jelenlegi korrekció miatt már kezd jónak mondhatóvá válni.
De talán azért is kardinális a terményár, mert a magyar gazdálkodók nagy része a gazdaságos üzemméret alatt van, és nem is kicsit.
Válasz Praetor #8576. hozzászólásáraElbeszélünk egymás mellett, de hát pár mondatos kommentekkel általában erre telik.
Most úgy folyik az érvelés, hogy ki, milyen részletet ragad ki a nagy egészből, olyan szemszögből "kreál" érveket.
A szántóföldi növénytermesztés továbbra is jövedelmező ágazat, és a jövedelmezősége nem romlik, sőt! Ahol ez nem így van, ott valami egyéb probléma van a háttérben. Nem életképes üzemméret, átgondolatlan, vagy nem reális üzleti terv, (vagy csak egyik napról a másikra gondolkodás), vagy túlvállalt hitelek, vagy ... stb-stb.
Nézd meg pl. Cafi #8575. kommentjét.Lehet az egyes számokon vitatkozni, de összességében jól mutat dolgokat, hogy vajon miért nem ment csődbe az ágazat a folyamatosan növekvő inputárak mellett sem, és rengetegen ezt sem számolják így végig.
Szóval nyilván jól hangzik a magas kukoricaár, én sem vagyok a magam ellensége, de azért ne csak önmagában nézzük a dolgokat!
Tulajdonképpen csak ennyi lett volna, amit eredetileg is írni akartam volna.
Válasz Bárány #8571. hozzászólásáraInkább az olaj ára hat a terményárakra, mint fordítva. Amilyen nagy a különbség a búza és a kenyér ára között, annyiban fog kihatni a termények áremelkedése az inflációra. Amióta a kereskedelem és a feldolgozóipar jóval nagyobb szeletet kap a tortából, azóta a munkaerő és energia költségek jobban meghatározzák ezt, mint az input anyagok. A bérek pedig az elmúlt pár évben meredeken emelkedtek, amilyen szintet egyre nehezebb hozni ebben a szakmában. A terményárak emelkedése nem hozta még be a lemaradását a többi eszközhöz/szektorhoz képest. Bár ha a mostani szint alá nem megyünk, akkor az összegyűlt hátrányból némileg faragtunk.
Válasz Telek12 #8568. hozzászólásáraKukoricánál legyen 100.000-150.000 Ft/ha nettó input költség, ebbe a költség sávba valszeg a termelők 80-90 % beletartozik.
Ha emelkedik 10-20 %-al input, akkor 10-30.000 Ft/ha-al nő az input ára.
Míg ha a kukorica ára felmegy 45.000 Ft/t-ról 65.000 Ft/t-ra és számolunk a 8t/ha országos kukorica átlagterméssel, akkor 160.000 Ft/ha többlete lesz egy termelőnek a 10.000-30.000 Ft/ha többlet input költséggel szemben. 130.000-150.000 Ft/ha-al több a nyeresége ha-onként kukoricán.
Arról nem is beszélve. akinek nem 8 t/ha-os átlagtermése van, hanem 10 t/ha, vagy 12 t/ha, esetleg 13 t/ha...
Az nyer kb 200-400.000 Ft/ha-al többet, miközben input meg emelkedett 10-30.000 Ft/ha-al.
8 t/ha kukoricatermésnél 65.000 Ft/t árnál 520.000 Ft árbevétel/ha
8 t/ha termésnél 70.000 Ft/t árnál 560.000 Ft/ha bevétel
8 t/ha >>> 80.000 Ft/t >>>> 640.000 Ft/ha árbevétel
12 t/ha >>> 65.000 Ft/t >>> 780.000 Ft/ha árbevétel
12 t/ha >>> 85.000 Ft/t >>> 1.020.000 Ft/ha árbevétel...
Igaz az elmúlt 5 évben 40-50.000 Ft/t között volt az ár és kb volt minden évben országosan 8 t/ha átlagtermés és 350.000-400.000 Ft/ha átlagos árbevétel, de most, hogy 70-75.000 Ft/t között van az ár.. ejj, majd ha duplázott, akkor eladom...! Igaz az elmúlt 5 évben is jól lehetett keresni a kukoricán 40-50.000 Ft/t árral, de nehogy már 7x.000 Ft/t eladjam, ha lehet 85-95.000 Ft/t is.
Válasz Szabi. #8572. hozzászólásáraTök mindegy,hogy minek nevezzük azt,hogy mentő övet dobtak az építőipari szektornak(ill. a családoknak...stb ki mit lát bele-vagy éppen az ellenkezője).Racionálisan a kérdés: van vagy nincs emelkedés a szektorban? A szárítók sem a 10 évvel ezelőtti árakon szárítják a 10 éve be ragadt áru terményt.
Válasz Bárány #8571. hozzászólásáraDe ha az építkezés, a szolgáltatások meg úgy minden ipari termék 30%-ot drágul, akkor a mezőgazdasági fevásárlási árak ne emelkedjenek csak 15%-ot, nehogy infláció legyen?
Mondhatják itt hogy 5% lesz az infláció, amikor a vásárlóereje a fasorba sincs ugyanannak a pénzösszegnek, mint 1-2 éve. Szóval nagyságrendileg változtak az árak. És a bevételek? Bizonyos szektorokban igen, van ahol semmi, van akik meg egy éve zárva tartanak
Az a bizonyos kosár, már most szellősebb, sokkal. De majd jön a V alakú újraindulás. Reméljük. Csak azt a 30%-ot kell valahonnan kiköhögni mindenkinek.
Válasz Telek12 #8568. hozzászólásáraÉpítőipar áremelés = CSOK hatás....
Válasz bandigh #8570. hozzászólásáraEgy 80ezer feletti árszint már biztosan észrevehető módon drágítaná azt a bizonyos fogyasztói kosarat, és az üzemanyagárra is hatna valamennyire, ezek pedig már direkt hatással vannak az inflációra.