Válasz Földönfuto #14969. hozzászólásáraGruberezésről beszéltem.:) 920.3 massal csinálok mindent. Nem tudsz olyan jó talajt csinálni egy olyan kiss gruberel amit elvisz hogy jó talaj legyen. Ne legyen sok szármaradvány meg csőkérzet hont mert ugye ez mind a vegyszer rovására megy. És gazosodik.
Nálunk most elválik az olyan terület amin volt 120cm zöldítés és volt lazítva szántva mint ami nem volt lazítva majd dobok képet.
Válasz blsjela #14968. hozzászólásáraHello.Miért nem tudod MTZ-vel megcsinálni?Én azzal csinálom és semmi gond.Ősszel leszántom,van mikor tavaszra is marad,kora tavasszal egy tárcsa vetés előtt kombinátor és a jó öreg SPC gond nélkül elrakja.
Én maradok a szántás híve. Ahhoz hogy a gruberezés jó legyen nagy gépek kellenek. De a gruber ugyan úgy forgatja a talajt keveri. Egy nagy gruber után kb ugyan úgy néz ki a talaj mint szántás után csak több a szármaradvány és vissza tömöríti a talajt, na meg tőbb gaz mag marad fent ami ugye nem olyan jó. Téli csapadék is jobban leszivárog a szántott területen főleg ha előtt megvan mélylazítózva.De mindenki úgy gazdálkodik ahogy tud. Egy Mzt vel nem tudsz kukorica úton olyan talajt csinálni hogy eltudd tavasszal vetni kukoricával egy spc vel. Szerintem
Válasz Bárány #14942. hozzászólásáraTavaly a szomszéd szántott földjében meg az én lazított földemen ugyan ilyen volt a különbség címerhányásig. Aztán mikor júliusban elfogyott a víz a szántottban elkezdett felsülni a kuki... Az övén lett 65q az enyémen 90...
Persze sok mindentől függ a dolog, végül úgyis a mázsán derül ki az igazság.
Tegnap este hazajövet már combig érő szép kukit látta foltokban összetekeredve... szóval eddig birták felénk kezdődik és sajna nem is mond normális esőt a következő 2 hétben....
Válasz spali #14961. hozzászólásáraÉs a hantos szántás mikor egész télen veri az eső, majd szárítja a szél, a felső 2 centi teljesen porrá válik, ami boronáláskor ugye elkeveredik, azt mondjuk milyen jól “megdolgozta a tél”. Valójában az erózió hatására a talaj felső 2 centije teljesen szerkezetnkülivé vált, ami a talajoldatba kerül, gondolom könnyen felvehető tápanyagként. Tehát ez nem a talaj jó tápanyagszolgáltató képessége, hanem maga a talaj mint tápanyag.
Válasz Berente Antal #14960. hozzászólásáraBiológusként mi a véleményed a következő baktérium fajokról:
Azotobacter,Azospirillum.
Valamint Bacillus megatherium ,Bacillus polymyxa,Streptomices albus?
Ezek megélnek a talajban,ha igen, milyen körülményeket kedvelnek?És mit művelhetnek a talajban?
Válasz Berente Antal #14960. hozzászólásáraÉn nem vagyok biológus,de agrármérnök igen,jó tanáraim voltak,és amit leírtam ezt tőlük hallottam,illetve 84 óta édesapámmal gazdálkodunk,néhány év tapasztalata ezt támasztja alá,legalábbis itt nálunk Dél -békésben.
Nem veszem sértésnek,de Te is kifejthednéd,mi t nem tartasz megfelelőnek,és akkor mit gondolsz,miért nőtt csak feleannyit kb a kukorica,mikor teljesen szomszédos?mi lehet a különbség,ami ezt megmagyarázza?
Válasz Bárány #14942. hozzászólásáraEnnek a különbségnek az okai a levegőtlen talajból adódnak.Csapadék ugyanannyi,tegyük fel tápanyagot is hasonlóan kapott.Csak a levegőtlen talajban nem élnek meg a talaj jtermőképességét fenntartó jó(aerob) baktériumok,és szórhatott volna kétszeres műtrágyát a grúberos tulaj,akkor sem lenne jobb a kukoricája,mert nem lenne ami felvehetővé alakítsa a műtrágyát.Illetve csak a fölső vékony rétegben van kevés aerob baktériumja,giliszta is kevés,a levegőtlen talajban az anaerob bacik szaporodnak el,azok pedig a növények által felvehető tápanyagokat felvehetetlenné alakítják vissza. Minél kevesebb a víz a talajban ez annál fokozottabb.
Válasz Bárány #14942. hozzászólásáraErre mèg tudomànyos magyaràzatot nem hallottam'de kalàszosra is igaz ez. Ezt làtni. De egy hònap múlva egyforma lesz. Nem tömörödöttsèg az oka. Kb 2-3 leveles kora utàn minden èvben lelassul'kb egy hètre. Mintha megàllna 'aztàn utànna semmi nyoma.
Válasz blsjela #14940. hozzászólásáraPedig 8,9levélben van nem kicsi! És még is megégette a 11kg/ha Ammóniumnitrát.
Legközelebb karbamid megy azt talán nem éget ennyire.
"Elmegy a fellegekbe a nitrogén? Pontosabban ez,hogy is van? Este felé lett permetezve a levél felvette a többit meg a föld. Vagy mégis lehet veszteséges?
Tanulni mindig jó! :)
Válasz Bárány #14942. hozzászólásáraEz tényleg így van, akármilyen fínom jó a grúberes területed mindig gyengébb a fejlődési erélye neki, ezt tapasztalom régóta. Később aztán meglódul és behozza magát, sőt pl tavaly is grúberes terület volt a legjobb kukoricám, csak most idén a nagyon korai aszály a gond, hogy nem bírt elérni oda az állomány, hogy behozza magát ezért egyenlőre borítékolható a gyengébb végkifejlet a nem szántott területeknél, illetve ha nem jön csapadék hamarosan akkor véglegesen is.
Kíváncsi leszek ősszel mit mutatnak majd a területek, van több szomszédom akik szántottak persze, megadtak neki mindent,komplex szétszórva, nitrogén vetéskor sormellé, kultival sorközé újra nitró anyagot nekik, jól is néznek ki, mellette nekem is van jól kinéző grúberes pályába vetett kukoricám, egy fokkal mondanám gyengébbnek azoktól, közel sem így dédelgetve bár a nitró hatóanyag ott van ahol nekik, szóval majd ősszel úgyis én fogom vágni, megnézem mi jött ki a végén.
Ha nem forgatsz a gyökérzóna feldúsul szármaradvánnyal, nemcsak le van forgatva mélyre egy rétegbe mint ekénél és ezt amúgy hiába mondják, hogy milyen jó, amúgy mindig gyengébb tőle a termés.
Azt is nézni kell elővetemény mivel volt permetezve, ha nem forgatod alá az is foghatja a növényedet utána.
Én nem szeretek szántani de azt mindig is tudtam és most is igazolódott, hogy amúgy ezzel lehet a leg stabilabban kedvező feltételeket teremteni a növényeinknek.
Válasz Mtz 550E #14951. hozzászólásáraén gyomirtó mellé is szoktam tenni mikramidot meg keserűsót hiába még akkor pici hátha ér neki valamit :D
most épp kukorica lombtrágyázásból jöttem
ameddig bele lehet menni told neki mikramidnál azt írja 5-6x lehet tolni
én most 3ha mentem 800 liter vízhez raktam
12kg mikramidot meg 12kg keserűsót
tehát 100l vízhez mehet 1-2kg mikramid meg keserűsó
többet nem rakok pedig 8-10 leveles a kukorica majd ha kicsit még nagyobb lesz akkor többet rakok
de többet is elbírna de perzselés miatt nem kockáztatok meg hátha nem érné meg
Válasz Bárány #14942. hozzászólásáraFelén is így van.Most cseréltünk főldet és az lazítva meg gruberezve volt ősszel. Tavasszal megtárcsáztam 2 szer és egyszer ásóborona majd vetés. És nem olyan mint a többi.
Válasz Bárány #14942. hozzászólásáraTe biztos Soros ekegyárának az ügynöke lehetsz. Nem lehet hogy azért gyengébb mert végigmentek a migráncsok rajta,esetleg eldobtak valami szendvicset?
Egy érdekesség a mai határszemle után: a forgatás nélküli földekben (több táblán) látványosan visszamaradottabbak, csököttebbek a kukoricák.
Sajnos a fotók nem adják vissza a valóságot. Ezen a képen úgyahogy talán látszik, de ennél nagyobbak a különbségek. (Meg úgy általában a kukoricák is.)
A szántottakban is a legszebbek azok, amik kultivátort is kaptak, ott ha lesz még eső, akár kimondottan jó is lehet a termés.
A kulti nélküliek kezdenek furulyázni.
Válasz blsjela #14940. hozzászólásáraAz esőt ki kell várni az biztos.Én két hete amikor tutira mondták az esőt megszórtam 2q pétisóval 5leveles volt.A következő 4 napban kapott 32mm esőt.De ez ritkán jön igy be.Akkor marad a kapa ahogy mondod.
Válasz BBK #14938. hozzászólásáraMinnél nagyobb a kukorica annál jóbb.Én pl post még kár nélkül beletudtam menni nem hidassal. És elég sok a levél felület ami felveszi. felénk aki kukoricát úgy szórja az legtőbszőr kivár hogy mikor mond tuti esőt és előtte megszórja úgy nem éget annyira.De sajna ilyen melegben a kicsi kukoricát sajnos megfogja de kiheveri. Viszont ha nincs eső ebben a melegben elmegy a fellegekbe a nitrogén. Nálunk pl akinek nem olyan a kültivátorja ami granulátumos az + ba betölti hogy fedbe legyen
11kg/ha Ammóniumnitrat ment és a levelek végei megégtek sajnos! 48órája történt a permetezés.
Kérdésem,hogy érdemes e most lombtrágyázni is vagy csak jobban megégeti a levelét?
Nem szerettem volna stresszelni a kukoricát,de igy sikerült,hogyan lehetne ezen javitani?
Ápr23 vetés. 150 kg alap gyorsan lebomló. 200 kg 27% vetéskor 150kg kultivátorozáskor. Ami kb 2 hete volt. Most kapott 4l lombtrágyát. Mert vetés óta 12-7-2-5 mm volt. De elég jól tartja magát.
Ez mondjuk sávművelt terület, próbaüzem nálam, de nem ezzel van a gond mert az eleje az korrektül néz ki még, egyszerűen elfogyott a víz és megállt az élet, nincs talajoldat nem tudja felvenni a tápanyagot és gondolom hamarosan el is fog száradni ha nem kap rendes essőt.
24931 hozzászólás
Válasz ..MZ/X.. #14976. hozzászólására2017
Válasz ..MZ/X.. #14973. hozzászólásáraEzt nemsokára vágni lehet.Mikor vetetted?
Válasz BBK #14978. hozzászólásáraMajd egy hónap előny az sokk ám!
Válasz ..MZ/X.. #14973. hozzászólásáraBrutális felénk ilyen nincs még!
Válasz Földönfuto #14969. hozzászólásáraGruberezésről beszéltem.:) 920.3 massal csinálok mindent. Nem tudsz olyan jó talajt csinálni egy olyan kiss gruberel amit elvisz hogy jó talaj legyen. Ne legyen sok szármaradvány meg csőkérzet hont mert ugye ez mind a vegyszer rovására megy. És gazosodik.
Nálunk most elválik az olyan terület amin volt 120cm zöldítés és volt lazítva szántva mint ami nem volt lazítva majd dobok képet.
Válasz krokodil007 #14975. hozzászólásáraÁpr 8
szép mz
mikori vetés?
Válasz ..MZ/X.. #14973. hozzászólására
Azigen! 
A 14841 hszben fényképezett táblánk így néz ki most.
MV 343 tavaszi szántás,vetés ápr.21
szinten
agyagos vályog talajon is olyan földet csinálok mint a szar MTZ-vel
Válasz blsjela #14968. hozzászólásáraHello.Miért nem tudod MTZ-vel megcsinálni?Én azzal csinálom és semmi gond.Ősszel leszántom,van mikor tavaszra is marad,kora tavasszal egy tárcsa vetés előtt kombinátor és a jó öreg SPC gond nélkül elrakja.
Én maradok a szántás híve. Ahhoz hogy a gruberezés jó legyen nagy gépek kellenek. De a gruber ugyan úgy forgatja a talajt keveri. Egy nagy gruber után kb ugyan úgy néz ki a talaj mint szántás után csak több a szármaradvány és vissza tömöríti a talajt, na meg tőbb gaz mag marad fent ami ugye nem olyan jó. Téli csapadék is jobban leszivárog a szántott területen főleg ha előtt megvan mélylazítózva.De mindenki úgy gazdálkodik ahogy tud. Egy Mzt vel nem tudsz kukorica úton olyan talajt csinálni hogy eltudd tavasszal vetni kukoricával egy spc vel. Szerintem
Válasz Bárány #14942. hozzászólásáraTavaly a szomszéd szántott földjében meg az én lazított földemen ugyan ilyen volt a különbség címerhányásig. Aztán mikor júliusban elfogyott a víz a szántottban elkezdett felsülni a kuki... Az övén lett 65q az enyémen 90...
Persze sok mindentől függ a dolog, végül úgyis a mázsán derül ki az igazság.
Tegnap este hazajövet már combig érő szép kukit látta foltokban összetekeredve... szóval eddig birták felénk kezdődik és sajna nem is mond normális esőt a következő 2 hétben....
Válasz spali #14961. hozzászólásáraÉs a hantos szántás mikor egész télen veri az eső, majd szárítja a szél, a felső 2 centi teljesen porrá válik, ami boronáláskor ugye elkeveredik, azt mondjuk milyen jól “megdolgozta a tél”. Valójában az erózió hatására a talaj felső 2 centije teljesen szerkezetnkülivé vált, ami a talajoldatba kerül, gondolom könnyen felvehető tápanyagként. Tehát ez nem a talaj jó tápanyagszolgáltató képessége, hanem maga a talaj mint tápanyag.
Válasz laci92627 #14962. hozzászólásáraÉs ami,vetés előtt lett grúberezve?Az is le van maradva,és nem tömörödött a talaj.
Szóval nem igaz.
Válasz Berente Antal #14960. hozzászólásáraBiológusként mi a véleményed a következő baktérium fajokról:
Azotobacter,Azospirillum.
Valamint Bacillus megatherium ,Bacillus polymyxa,Streptomices albus?
Ezek megélnek a talajban,ha igen, milyen körülményeket kedvelnek?És mit művelhetnek a talajban?
Válasz spali #14961. hozzászólásáraTeljesen egyetértek veled,levegőtlen tömörödött lettek a földek a sok esőtől a lazított és grúberozott földeken!
Válasz Berente Antal #14960. hozzászólásáraÉn nem vagyok biológus,de agrármérnök igen,jó tanáraim voltak,és amit leírtam ezt tőlük hallottam,illetve 84 óta édesapámmal gazdálkodunk,néhány év tapasztalata ezt támasztja alá,legalábbis itt nálunk Dél -békésben.
Nem veszem sértésnek,de Te is kifejthednéd,mi t nem tartasz megfelelőnek,és akkor mit gondolsz,miért nőtt csak feleannyit kb a kukorica,mikor teljesen szomszédos?mi lehet a különbség,ami ezt megmagyarázza?
Válasz spali #14959. hozzászólásáraAzért ezt egy biológus másképpen látja. Nem sok köze van a valósághoz, ne vedd sértésnek.
Válasz Bárány #14942. hozzászólásáraEnnek a különbségnek az okai a levegőtlen talajból adódnak.Csapadék ugyanannyi,tegyük fel tápanyagot is hasonlóan kapott.Csak a levegőtlen talajban nem élnek meg a talaj jtermőképességét fenntartó jó(aerob) baktériumok,és szórhatott volna kétszeres műtrágyát a grúberos tulaj,akkor sem lenne jobb a kukoricája,mert nem lenne ami felvehetővé alakítsa a műtrágyát.Illetve csak a fölső vékony rétegben van kevés aerob baktériumja,giliszta is kevés,a levegőtlen talajban az anaerob bacik szaporodnak el,azok pedig a növények által felvehető tápanyagokat felvehetetlenné alakítják vissza. Minél kevesebb a víz a talajban ez annál fokozottabb.
Válasz Bárány #14942. hozzászólásáraErre mèg tudomànyos magyaràzatot nem hallottam'de kalàszosra is igaz ez. Ezt làtni. De egy hònap múlva egyforma lesz. Nem tömörödöttsèg az oka. Kb 2-3 leveles kora utàn minden èvben lelassul'kb egy hètre. Mintha megàllna 'aztàn utànna semmi nyoma.
Válasz blsjela #14940. hozzászólásáraPedig 8,9levélben van nem kicsi! És még is megégette a 11kg/ha Ammóniumnitrát.
Legközelebb karbamid megy azt talán nem éget ennyire.
"Elmegy a fellegekbe a nitrogén? Pontosabban ez,hogy is van? Este felé lett permetezve a levél felvette a többit meg a föld. Vagy mégis lehet veszteséges?
Tanulni mindig jó! :)
Hat figyelembe ajanlom nektek a gooeglt
Miert is jo szantani leheto legjobb dolog
Ez vetés óta (2 hónap) múlt héten kapott először esőt. Kötött talajon...
Ez meg 2 hónap alatt kb 10mm-t kapott 5-6 részletben. Szikes homokos valami... Nem is értem hogy él még?
Válasz Bárány #14942. hozzászólásáraEz tényleg így van, akármilyen fínom jó a grúberes területed mindig gyengébb a fejlődési erélye neki, ezt tapasztalom régóta. Később aztán meglódul és behozza magát, sőt pl tavaly is grúberes terület volt a legjobb kukoricám, csak most idén a nagyon korai aszály a gond, hogy nem bírt elérni oda az állomány, hogy behozza magát ezért egyenlőre borítékolható a gyengébb végkifejlet a nem szántott területeknél, illetve ha nem jön csapadék hamarosan akkor véglegesen is.
Kíváncsi leszek ősszel mit mutatnak majd a területek, van több szomszédom akik szántottak persze, megadtak neki mindent,komplex szétszórva, nitrogén vetéskor sormellé, kultival sorközé újra nitró anyagot nekik, jól is néznek ki, mellette nekem is van jól kinéző grúberes pályába vetett kukoricám, egy fokkal mondanám gyengébbnek azoktól, közel sem így dédelgetve bár a nitró hatóanyag ott van ahol nekik, szóval majd ősszel úgyis én fogom vágni, megnézem mi jött ki a végén.
Ha nem forgatsz a gyökérzóna feldúsul szármaradvánnyal, nemcsak le van forgatva mélyre egy rétegbe mint ekénél és ezt amúgy hiába mondják, hogy milyen jó, amúgy mindig gyengébb tőle a termés.
Azt is nézni kell elővetemény mivel volt permetezve, ha nem forgatod alá az is foghatja a növényedet utána.
Én nem szeretek szántani de azt mindig is tudtam és most is igazolódott, hogy amúgy ezzel lehet a leg stabilabban kedvező feltételeket teremteni a növényeinknek.
Válasz Bárány #14942. hozzászólásáraSzántott földben mindenki tud termelni. :P
Forgatás nélküliben pedig aki jól csinálja még többet, de a hibák megbosszulják magukat.
Válasz Mtz 550E #14951. hozzászólásáraén gyomirtó mellé is szoktam tenni mikramidot meg keserűsót hiába még akkor pici hátha ér neki valamit :D
most épp kukorica lombtrágyázásból jöttem
ameddig bele lehet menni told neki mikramidnál azt írja 5-6x lehet tolni
én most 3ha mentem 800 liter vízhez raktam
12kg mikramidot meg 12kg keserűsót
tehát 100l vízhez mehet 1-2kg mikramid meg keserűsó
többet nem rakok pedig 8-10 leveles a kukorica majd ha kicsit még nagyobb lesz akkor többet rakok
de többet is elbírna de perzselés miatt nem kockáztatok meg hátha nem érné meg
Üdv!
Gyomirtózás után mennyi idővel lehet lombtrágyázni a kukoricát?
Olyan 5-8leveles most! Mikramid és keserűsó menne mennyit lehet rakni és hányszor fújhatom vele?
Válasz Bárány #14942. hozzászólásáraFelén is így van.Most cseréltünk főldet és az lazítva meg gruberezve volt ősszel. Tavasszal megtárcsáztam 2 szer és egyszer ásóborona majd vetés. És nem olyan mint a többi.
Sziasztok!
Szerintetek ez a kifehéredés mitől lehet...? Ezen a helyen az őszi árpa teljesen kiveszett tavaly.
Itt hátom éve nem volt kukorica..
Válasz Anonimus82 #14946. hozzászólására
bocs nem ide akartam irni
Válasz Mokári Ádám #14945. hozzászólásárapedig felénk is ez a helyzet, és nem azért mondom mert mi is mindig szántunk
Üdvözlet pantera gyomirtó után kezelt napraforgót mikor lehet Sorközművelöt használni hány nap kell eltelhet. ?
Válasz Bárány #14942. hozzászólásáraTe biztos Soros ekegyárának az ügynöke lehetsz. Nem lehet hogy azért gyengébb mert végigmentek a migráncsok rajta,esetleg eldobtak valami szendvicset?
Válasz Gepi #14943. hozzászólásáraHa el nem felejtem, persze.
Válasz Bárány #14942. hozzászólásáraAratáskor is tudsz véleményt mondani?
Egy érdekesség a mai határszemle után: a forgatás nélküli földekben (több táblán) látványosan visszamaradottabbak, csököttebbek a kukoricák.
Sajnos a fotók nem adják vissza a valóságot. Ezen a képen úgyahogy talán látszik, de ennél nagyobbak a különbségek. (Meg úgy általában a kukoricák is.)
A szántottakban is a legszebbek azok, amik kultivátort is kaptak, ott ha lesz még eső, akár kimondottan jó is lehet a termés.
A kulti nélküliek kezdenek furulyázni.
Válasz blsjela #14940. hozzászólásáraAz esőt ki kell várni az biztos.Én két hete amikor tutira mondták az esőt megszórtam 2q pétisóval 5leveles volt.A következő 4 napban kapott 32mm esőt.De ez ritkán jön igy be.Akkor marad a kapa ahogy mondod.
Válasz BBK #14938. hozzászólásáraMinnél nagyobb a kukorica annál jóbb.Én pl post még kár nélkül beletudtam menni nem hidassal. És elég sok a levél felület ami felveszi. felénk aki kukoricát úgy szórja az legtőbszőr kivár hogy mikor mond tuti esőt és előtte megszórja úgy nem éget annyira.De sajna ilyen melegben a kicsi kukoricát sajnos megfogja de kiheveri. Viszont ha nincs eső ebben a melegben elmegy a fellegekbe a nitrogén. Nálunk pl akinek nem olyan a kültivátorja ami granulátumos az + ba betölti hogy fedbe legyen
Válasz BBK #14938. hozzászólásáraNyugi semmi gond helyreáll haver minden éven pétisószóróval nyomja rá van 140 mázsás kukoricája is
Sziasztok!
11kg/ha Ammóniumnitrat ment és a levelek végei megégtek sajnos! 48órája történt a permetezés.
Kérdésem,hogy érdemes e most lombtrágyázni is vagy csak jobban megégeti a levelét?
Nem szerettem volna stresszelni a kukoricát,de igy sikerült,hogyan lehetne ezen javitani?
Válasz blsjela #14936. hozzászólásáraenyém még semmit nem kapott most hétvégén sózom
Ápr23 vetés. 150 kg alap gyorsan lebomló. 200 kg 27% vetéskor 150kg kultivátorozáskor. Ami kb 2 hete volt. Most kapott 4l lombtrágyát. Mert vetés óta 12-7-2-5 mm volt. De elég jól tartja magát.
Aprilis 24 vetés
Válasz Gatti #14932. hozzászólásáraNekem az aprilis közepei most sorolgat, vagy jól járunk vele vagy bukta lesz.
Válasz Gatti #14931. hozzászólásáraHát ez sokkal hamarabb, szerintem ápr. 20 körül ahogy emlékszem, majd megnézem a naplóban.
Ez mondjuk sávművelt terület, próbaüzem nálam, de nem ezzel van a gond mert az eleje az korrektül néz ki még, egyszerűen elfogyott a víz és megállt az élet, nincs talajoldat nem tudja felvenni a tápanyagot és gondolom hamarosan el is fog száradni ha nem kap rendes essőt.
Válasz Gatti #14931. hozzászólásáramájus 10én