Válasz .Feco. #22780. hozzászólásáraKösz! Értem.
Például a tavalyi 13 tonnásunk is csak 14 vagy 16 soros volt, már nemtudom pontosan, de inkább 14. Idén 14 sor van azon amit néztem ezt biztosan tudom, de nem néz ki rossznak, a tavalyinál biztos kevesebb lesz, pár hét múlva megtudjunk. Haszonban viszont kijohetunk ugyanúgy, nagyjából kalkuláltam.
De visszatérve a csövekre, például néztem a közelben egy silot, nemtudom milyen fajta, masodvetes volt, öntözetlen, de 18 soros csövekkel, de akkor fajtája válogatja.
Válasz Rabó001 #22779. hozzászólásáraA sorok száma fajtafüggő, az, hogy egy sorban hány szemet hoz a korai fejlődés határozza meg, aztán a virágzáskor dől el, hogy ebből mennyi termékenyül meg, de ha utána szárazság van akkor azt sem mindet neveli ki. Ugyanígy fajtajelleg hogy hány hónaljból hoz csövet, vannak fajták amelyek sok csövet hoznak, aztán egyszerűen nem porozzák be amire nincs víz, míg más fajták eleve kevés csövet hoznak. Ez a második víztakarékosabb, de limitálhatja a termést. Az első kedvező körülmények között jó, de ha szűkös a víz vagy a tápanyag akkor elpazarol egy csomót a növény olyan termésre, amit később nem használ semmire...
Válasz .Feco. #22771. hozzászólásáraValami még eszembe jutott. Az hogy egy kukorica cső hány soros lesz, az fajta függő is? Tápanyagtol, víz ellátástol nyilván függ, meg hogy mikor kapja a vizet.
Nálam meg a pio pont annyival tud többet, amennyivel vizesebb a kb ugyanolyan fao-s dekalbnál. 14- ben a dekalban 20+%-os penészes szem volt, a pio-ban meg 8%-ék azóta nincs dekalb. Pár napja belepróbáltunk idén is, igaz nem lesz 1 tonna sem de nem volt benne penészes, a többivel meg már kötözködnek rendesen az átvevők. Ott bactam el hogy nem tettem 217-est is a 725-ös mellé, mert azok folynak 2 tonna körül, de fel lett írva a műhelybe hogy ezentúl fele fele lesz.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólásáraSzáraz évben nálam a dekalb 4590 ugyan annyit adott, mint a ragt Oxxygenje.
Egy nemesítőházon belül van több hibrid, amelyek némelyike egy adott területen tud jól teremni, vagy elmarad. Más területen lehet fordítva lessz.
Nálam a KWS 380-400 hibridjei jöttek be.
Elég sokáig keresgéltem, mire "véletlenül" rátaláltam melyik fajtáknak felelnek meg az én körülményeim.
Piot még nem próbáltam, de a szomszédomnka volt N-O1. Mindjárt abban az évben láttam, hogy nem arra a parcellára való. 8 km-rel odébb meg rekordot termett.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólásáraKösz. Én csak kis területen nyomom, nem olyan fullos technológiaval mint te, de az alapok rendben vannak, a föld is jó, most már több éve Pioneer PR37N01. Megnéztem évekre visszamenőleg, 8-15 t/ha termések voltak. Tavaly 13 volt, de pénzben tavaly jött össze a legtöbb egy hektárról.
Nyilván ez a kis terület nem akkora összehasonlítási alap.
Válasz Rabó001 #22770. hozzászólásáraVan!!!
Földszomszéd Pios én Dekalbos évtizedek óta.
Hol neki jobb, hol nekem, hol egyforma.
De nem váltunk.
Azért legyenek már az embernek elvei
Eddig dekalb volt... szerintem is a legjobb , de föld is kell hozzá...
Itt sajnos nagyon heterogén a föld....szántó egy táblán belül s3-s5 minőségű....dimbes dombos, eres -sülős részekkel .... Ilyen földön a gyenge nemesítőhaz kukija terem annyit mint dkc...
Szóval a dkc a legjobb hibrid, de kell neki a jó minőségű föld!
Válasz Rabó001 #22770. hozzászólásáraEgyszerű oka van, magasan a legjobb fajták, a többiek csak kullognak utána.. Régen elsősorban Pioneer-osok voltunk, de egyszerűen lemaradtak a Dekalbok mögött... A többi nemesítőhez pedig eleve más ligában játszik. Az LG ls az RAGT eleve kiszelektált DKC genetikát használ, a Syngenta és Saaten nyugat-Európára nemesít, ahol mások a körülmények mint nálunk, az olyanok, mint a Martonvásár vagy a Szegedi kutatóintézet pedig hagyományos nemesítéssel dolgozik, míg pl. a DKC és a Pioneer gyakorlatilag génszerkesztéssel (kicsit bonyolult leírni, de fantasztikus, magyar pénzforrásokból kivitelezhetetlen technológia), ami behozhatatlan versenyelőnyt biztosít az amerikai fajtáknak. Az egyes fajták között olyan kicsi az árkülönbség, hogy nem kérdés, hogy megéri-e...
Válasz DDT #22755. hozzászólásáraBorsodban meg konkrétan megaszondták hogy drága a gáz, oszt vigyed a kukoricád ahov akarod.
Így aztán jól megbíztattak a kukorica termesztéssel 23-ra.
Annyi lesz csak amennyit a csőtörő és a tákolt mákolt góré elbír!
Válasz borsos.akos93 #22753. hozzászólásáraR.A.G.T texerot vetettem két darabba 3x15-ös műtrágya 300kg/ha magágy készítéskor és 2.35t/ha lett a termés. Békésben ahol lakom amit nem zúztak vagy sillóztak le 50-1000kg volt a termés az öntözöttek 5-6tonnát bírtak kicsikarni a tengeriből.
Válasz DDT #22755. hozzászólásáraEsik 100 milli eső és már megy a turkálás hogy toxin....3 vagy 4 éve volt amikor az üres kocsit elég volt behúzni a földekre annyi eső esett ősszel.... Szaggatták szét a kocsikat, kombájnokat annyit húzgálták őket... Bezzeg a behozott román, ukrán kukorica az patika.... Turkálunk, turkálunk miközben jó ha meglesz a 3,5 millió tonna....
Válasz Sk Laci #22764. hozzászólásáraNéha van más is, de elsősorban integrált gazdáknál vagy gyenge területen, ahol normális kukoricát lehet termelni oda csak dekalb!
Válasz Gandhy #22752. hozzászólásáraMi meg csak közép- és hosszú tenyészidőt vetünk, itt a 300-as fao-k megállnak 9-10 tonnánál bármilyen legyen is rájuk az idő, viszont ha rossz év van akkor 0-3-5 tonna mint most, bár lemegy a vizük 13-14%-ra...
a 400-asok vége és az 500-asok termik a rekordokat, hozzák rossz években a 8-10 tonnát, jó években viszont 15-16-18 tonna, de sosincs 16-18% alatt. Hiába lesz 13% a vize akkor is szárítani kell, mert különben toxinos lesz, meg csirázik, szóval nincs értelme 16-17 alatti kukoricának (ráadásul komoly pergési és szemtörési veszteség van 16-18% alatti aratáskor), így mi nem termelünk rövid tenyészidőt...
Az öntözésről is mást gondolok: ide aki öntözött az arat, aki nem öntözött az már silóz vagy azt sem kell, öntözve 10+ tonna lesz mind... Átlagos évben 60-90 mm kijuttatva simán van +3-4 tonna ami bőven fedezi a többletköltséget, de akkor is ott van a termésbiztonság, amit nem lehet pénzben kifejezni.
Válasz Gatti #22754. hozzászólásáraSzia!
Újra van fémzárolva és csomagolva, hogy biztos legyen csirája. Sok probléma volt a kereskedők tárolásával és elvesztette a csirát, igy garantálják, hogy megfelelő a minősége.
Válasz Balázs. #22758. hozzászólásáraKöszönöm a választ, gondolkodom hogy kipróbálom valamelyik fajtát csak itt a környékben nem nagyon hallani hogy vetnének bármelyik fajtajukbol is...
Válasz Boraki #22757. hozzászólásáraJónak nézz ki,a pio aqvamaxtól is jobban bírta a szárazságot, csövek is hasonlóak. Nem egy látványos növekedésű kukorica de nagyon bírja szárazságot, majd a mázsa megmutatja a pio- hoz képest mit is tudott
Egyébként a minap beszéltem egy jó ismerosommel az ikr nél hogy maradt e nekik kukorica vetőmag. És azt mondta minden maradék vetőmagot vissza rendelt a gyártó. Vajon mit kezdenek vele?
Válasz Gandhy #22751. hozzászólásáranagyon csapadékos időben a magasabb FAO tud 6-7% pluszt és 2%-os nedvességet, a szárítás plusszal a matek szinte mindig a rövideket hozza ki a jobbnak nálam, és mégis vetem mindkét divíziót
P9978 most van először, ennek meg mint később megtudtam nincs a csúcson a vízleadása, na az most az idei gázárakkal okozhat még meglepetést
Válasz Agrokópé #22749. hozzászólásáranálam ez fordítva van, a hosszabb FAO-s fajtáknak jobb a korai fejlődési ciklusa és eddig(aszályosabb évek) virágzásban mindig a szárazabb időszak kapta el, míg a rövidebbek a lassú keléssel az idei ritka csapadékos napok fele tolódtak
idén a 9978-as mår 1 hónapja lógatja a csöveket, míg a 9415-ös még nem fordult le
tavaly is száraz nyarat tudtunk le és a 9903(F390)-as adott gyenge 7 tonnát, míg a 9363(F350) - 9,5T általában 2% a nedvesség különbség a rövidek javára
Válasz Gandhy #22742. hozzászólásáraNálunk is a 9415 a húzó fajta.A Minerva, ott lohol a Pio nyakában. Egymás melle tettem őket, és hát nem volt számottevő különbség.Tavaly nem vetettem valamiért, de aki Minervát vetett szedett 7-8 tonnát, mi meg 9415-ből szedtünk 6 tonnát. És nem spórolós inputtal.
A lényeg az, hogy ezt is érdemes egyszer kipróbálni, kis területen, meg kell neki adni az esélyt, mert jó kukorica.
Főleg ha ilyen nyarak lesznek, akkor szerintem a hosszabb Faos-ok jobban bírják.
Válasz cross #22740. hozzászólásáraFelénk volt aki sokszor öntözte lineár alatt, mégis kis semmire való csövek lettek. Utólag már úgy látja kár volt öntözni mert csak pénzkidobás volt. Öntözés után 1-2 napra már ugyanúgy pipàlt a kukorica.
Válasz cross #22740. hozzászólásáraAzt is írd le hogy mennyit költöttél az öntözésre hekinként csak gézolajra??? Csak hogy legyen alap számolni másoknak is, hogy megéri-e az öntözés.
Válasz Agrokópé #22741. hozzászólásáraBiztos? Nekem a kedvencem a 9415, ideális körülmények közt közel 14 tonna, 3-4 éve volt elég aszályos nyarunk 11 tonna felett adott 14-es vízzel, közvetlen mellette a 9903 csak 8-at
Itt a locsolt 5068 a feketén 120q-t adott bruttó, 18-as vízzel. Homokos vályogon 2/3-a vízmennyiséggel 75q, sy photon kb 60q, mindkettő 15-ös vízzel. A photon-t 10 nappal később kezdtem locsolni, volt már baja rendesen akkor.
Ez a dkc elég szimpatikus.
Sy Ignis és Pio9610 nem lett lekaszálva, ezek a táblák kaptak egyszer a nyáron valami csoda folytán egy tenyérnyi felhőből 30mm esőt. Mindkettőn 5t/ha fizető lett. A pionak kicsit jobb volt a vize (15, ignis 16) meg szemre jobbnak tűntek a csövek/szemek de végül sulyban nem lett különbség.
Válasz Borz #22736. hozzászólásáraP9610 merem ajánlani . Felénk nem volt gond a vizekkel eddig tavaly 16 volt az átlag 400 feletti fao nál . Idén kiderul mi lesz mert most egy hete esik majdnem minden nap . Napraforgó még kint van de az a jó hogy azt nem deszikáltuk igy jobban bírja az esőt mintha csont száraz lenne .
Válasz blsjela #22735. hozzászólásáraKíváncsiságból előkerestem az idei számlámat én is. A Piokat átlag 68.000 ért vettem a Sy-t 36.400 ért kaptam meg 80e szemre vetítve. (Évek óta Piokkal és ezzel a Sy Torinoval dolgozunk mi is.)
Korábbi évek saját tapasztalata, hogy a Torino 2-3% al kedvezőbb vízzel jött le mindig ugyanazzal a technológiával, persze a Pioim általában nagyobb Faosok mint a Torino. Az idei évre a legjobb ajánlatom 180ft/kg a szárításra.
A matek egyszerűségéért tételezzünk fel 10-10tonnás br. termést. Az azt jelenti, hogy a víz levonás miatti súly 4.400ft különbség, a szárítási költség miatt 4150ft különbség, vetőmag költség miatt 3160ft különbség jön ki a példánkra, egy Sy gyomírószer (pl Lumax) javára 2500 különbség a Torino javára (Cashback promójuk). Ez 14.200 ft különbség a kukorica eladási ára között. (130.000 ft-os kukoricával számoltam.)
Tehát, nálam így ez azt jelenti, hogy a Torinonak elég 9t teremnie, hogy hozza ugyanazt a PROFITOT, amit a 10 tonnás Pio.
Bár ez a "verseny" is úgy lenne igazságosabb, ha az általad említett két korai Pioval versenyeztetném meg. De azokat bevallom még sosem használtam.
Válasz Borz #22734. hozzászólásáraPersze ár érték arányban jobb de felénk csak akkor jó ha jó az idő aszájos időben DK vagy Pio . Nekem mindig mondták próbáljam ki, mondtam nekik hozzanak 1ha magot oda teszem a pio mellé ugyan azzal a technikával és kiderül hat egyik se hoz. Tavaly 80e mag 65e ft volt .
Válasz blsjela #22732. hozzászólásáraValamiért, ha megnézed a Syngenta fajták nem igazán vannak ezekben a kísérletekben. Max. a posztregisztrációsakban az adott években. Sőt újabban a NAK-Nebih kísérlet egy kalap alá veszi 300-400 ig őket, ami azért szerintem nem túl igazságos. Itt Vas megyében ad ki a NAK direkt csak megyei adatokat tartalmazó táblákat is (nem csak Nakost, hanem nagy cégek (pl.IKR) nagy parcellás kísérleteit is, ami sokkal relevánsabb, mert a Nak-nebih kísérletek országosan összesítettek.
Amúgy ha jól emlékszem a tavalyi összesítettet pont az a Sy Solandrie fajta nyerte. (Ezért is próbáltam ki idén 5ha-on)
Én nem azt akartam mondani, hogy jobbak a Sy fajták, mint a Piok, DE ár-érték arányban egy jó alternatíva.
Válasz Borz #22728. hozzászólására
Érdekes amit írtál de ebben a két érés csoportba a nébik adatai szerint senki nem verte meg a Piot P9242 P9610 is vezetett ebben a kategóriában .
24931 hozzászólás
Válasz .Feco. #22780. hozzászólásáraKösz! Értem.
Például a tavalyi 13 tonnásunk is csak 14 vagy 16 soros volt, már nemtudom pontosan, de inkább 14. Idén 14 sor van azon amit néztem ezt biztosan tudom, de nem néz ki rossznak, a tavalyinál biztos kevesebb lesz, pár hét múlva megtudjunk. Haszonban viszont kijohetunk ugyanúgy, nagyjából kalkuláltam.
De visszatérve a csövekre, például néztem a közelben egy silot, nemtudom milyen fajta, masodvetes volt, öntözetlen, de 18 soros csövekkel, de akkor fajtája válogatja.
Válasz Rabó001 #22779. hozzászólásáraA sorok száma fajtafüggő, az, hogy egy sorban hány szemet hoz a korai fejlődés határozza meg, aztán a virágzáskor dől el, hogy ebből mennyi termékenyül meg, de ha utána szárazság van akkor azt sem mindet neveli ki. Ugyanígy fajtajelleg hogy hány hónaljból hoz csövet, vannak fajták amelyek sok csövet hoznak, aztán egyszerűen nem porozzák be amire nincs víz, míg más fajták eleve kevés csövet hoznak. Ez a második víztakarékosabb, de limitálhatja a termést. Az első kedvező körülmények között jó, de ha szűkös a víz vagy a tápanyag akkor elpazarol egy csomót a növény olyan termésre, amit később nem használ semmire...
Válasz .Feco. #22771. hozzászólásáraValami még eszembe jutott. Az hogy egy kukorica cső hány soros lesz, az fajta függő is? Tápanyagtol, víz ellátástol nyilván függ, meg hogy mikor kapja a vizet.
Válasz mtz1221 #22777. hozzászólásáraNoteszed legyen, a garázsba én is a falra írkáltam, a muter meg a nyáron lemeszelte
Nálam meg a pio pont annyival tud többet, amennyivel vizesebb a kb ugyanolyan fao-s dekalbnál. 14- ben a dekalban 20+%-os penészes szem volt, a pio-ban meg 8%-ék azóta nincs dekalb. Pár napja belepróbáltunk idén is, igaz nem lesz 1 tonna sem de nem volt benne penészes, a többivel meg már kötözködnek rendesen az átvevők. Ott bactam el hogy nem tettem 217-est is a 725-ös mellé, mert azok folynak 2 tonna körül, de fel lett írva a műhelybe hogy ezentúl fele fele lesz.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólásáraSzáraz évben nálam a dekalb 4590 ugyan annyit adott, mint a ragt Oxxygenje.
Egy nemesítőházon belül van több hibrid, amelyek némelyike egy adott területen tud jól teremni, vagy elmarad. Más területen lehet fordítva lessz.
Nálam a KWS 380-400 hibridjei jöttek be.
Elég sokáig keresgéltem, mire "véletlenül" rátaláltam melyik fajtáknak felelnek meg az én körülményeim.
Piot még nem próbáltam, de a szomszédomnka volt N-O1. Mindjárt abban az évben láttam, hogy nem arra a parcellára való. 8 km-rel odébb meg rekordot termett.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólásáraKösz. Én csak kis területen nyomom, nem olyan fullos technológiaval mint te, de az alapok rendben vannak, a föld is jó, most már több éve Pioneer PR37N01. Megnéztem évekre visszamenőleg, 8-15 t/ha termések voltak. Tavaly 13 volt, de pénzben tavaly jött össze a legtöbb egy hektárról.
Nyilván ez a kis terület nem akkora összehasonlítási alap.
Válasz Rabó001 #22770. hozzászólásáraVan!!!
Földszomszéd Pios én Dekalbos évtizedek óta.
Hol neki jobb, hol nekem, hol egyforma.
De nem váltunk.
Azért legyenek már az embernek elvei
Válasz Ares 826 #22745. hozzászólására70 a csepegtető, 30-40 az üzemanyag,kb ennyi volt a költség /ha. Meg a munka vele. 5q helyett lett 60-120q.
Eddig dekalb volt... szerintem is a legjobb , de föld is kell hozzá...
Itt sajnos nagyon heterogén a föld....szántó egy táblán belül s3-s5 minőségű....dimbes dombos, eres -sülős részekkel .... Ilyen földön a gyenge nemesítőhaz kukija terem annyit mint dkc...
Szóval a dkc a legjobb hibrid, de kell neki a jó minőségű föld!
Válasz Rabó001 #22770. hozzászólásáraEgyszerű oka van, magasan a legjobb fajták, a többiek csak kullognak utána.. Régen elsősorban Pioneer-osok voltunk, de egyszerűen lemaradtak a Dekalbok mögött... A többi nemesítőhez pedig eleve más ligában játszik. Az LG ls az RAGT eleve kiszelektált DKC genetikát használ, a Syngenta és Saaten nyugat-Európára nemesít, ahol mások a körülmények mint nálunk, az olyanok, mint a Martonvásár vagy a Szegedi kutatóintézet pedig hagyományos nemesítéssel dolgozik, míg pl. a DKC és a Pioneer gyakorlatilag génszerkesztéssel (kicsit bonyolult leírni, de fantasztikus, magyar pénzforrásokból kivitelezhetetlen technológia), ami behozhatatlan versenyelőnyt biztosít az amerikai fajtáknak. Az egyes fajták között olyan kicsi az árkülönbség, hogy nem kérdés, hogy megéri-e...
Válasz .Feco. #22763. hozzászólásáraVan valami oka is ennek a Dekalb fanatizmusnak? Más nemesítő cégek szóba se jöhetnek, Pioneer se?
Válasz DDT #22755. hozzászólásáraBorsodban meg konkrétan megaszondták hogy drága a gáz, oszt vigyed a kukoricád ahov akarod.
Így aztán jól megbíztattak a kukorica termesztéssel 23-ra.
Annyi lesz csak amennyit a csőtörő és a tákolt mákolt góré elbír!
Válasz lupijani84 #22767. hozzászólásáraKöszönöm az infót!
Válasz borsos.akos93 #22753. hozzászólásáraR.A.G.T texerot vetettem két darabba 3x15-ös műtrágya 300kg/ha magágy készítéskor és 2.35t/ha lett a termés. Békésben ahol lakom amit nem zúztak vagy sillóztak le 50-1000kg volt a termés az öntözöttek 5-6tonnát bírtak kicsikarni a tengeriből.
Válasz DDT #22755. hozzászólásáraEsik 100 milli eső és már megy a turkálás hogy toxin....3 vagy 4 éve volt amikor az üres kocsit elég volt behúzni a földekre annyi eső esett ősszel.... Szaggatták szét a kocsikat, kombájnokat annyit húzgálták őket... Bezzeg a behozott román, ukrán kukorica az patika.... Turkálunk, turkálunk miközben jó ha meglesz a 3,5 millió tonna....
Válasz Sk Laci #22764. hozzászólásáraNéha van más is, de elsősorban integrált gazdáknál vagy gyenge területen, ahol normális kukoricát lehet termelni oda csak dekalb!
Válasz .Feco. #22763. hozzászólásáraCsak Dekalbokat vetsz, vagy más nemesítőház terméke is labdába rúg nálad?
Válasz Gandhy #22752. hozzászólásáraMi meg csak közép- és hosszú tenyészidőt vetünk, itt a 300-as fao-k megállnak 9-10 tonnánál bármilyen legyen is rájuk az idő, viszont ha rossz év van akkor 0-3-5 tonna mint most, bár lemegy a vizük 13-14%-ra...
a 400-asok vége és az 500-asok termik a rekordokat, hozzák rossz években a 8-10 tonnát, jó években viszont 15-16-18 tonna, de sosincs 16-18% alatt. Hiába lesz 13% a vize akkor is szárítani kell, mert különben toxinos lesz, meg csirázik, szóval nincs értelme 16-17 alatti kukoricának (ráadásul komoly pergési és szemtörési veszteség van 16-18% alatti aratáskor), így mi nem termelünk rövid tenyészidőt...
Az öntözésről is mást gondolok: ide aki öntözött az arat, aki nem öntözött az már silóz vagy azt sem kell, öntözve 10+ tonna lesz mind... Átlagos évben 60-90 mm kijuttatva simán van +3-4 tonna ami bőven fedezi a többletköltséget, de akkor is ott van a termésbiztonság, amit nem lehet pénzben kifejezni.
Válasz Cajg #22761. hozzászólásáraköszi az infót! :)
Válasz Gatti #22754. hozzászólásáraSzia!
Újra van fémzárolva és csomagolva, hogy biztos legyen csirája. Sok probléma volt a kereskedők tárolásával és elvesztette a csirát, igy garantálják, hogy megfelelő a minősége.
Válasz Balázs. #22758. hozzászólásáraKöszönöm a választ, gondolkodom hogy kipróbálom valamelyik fajtát csak itt a környékben nem nagyon hallani hogy vetnének bármelyik fajtajukbol is...
Válasz borsos.akos93 #22753. hozzászólásáraOxxygen volt tőlük régebben, kb azt tudta, mint a DKC 4590. Száraz év volt az is.
Válasz Boraki #22757. hozzászólásáraJónak nézz ki,a pio aqvamaxtól is jobban bírta a szárazságot, csövek is hasonlóak. Nem egy látványos növekedésű kukorica de nagyon bírja szárazságot, majd a mázsa megmutatja a pio- hoz képest mit is tudott
Válasz Balázs. #22756. hozzászólásáraAz évhez képest milyen?
Válasz borsos.akos93 #22753. hozzászólásáraMég kint van, most van először. Dragster
Békés megyében már vannak helyek, ahol nem tartanak igényt az idei kukoricára, annyira toxinos.
Egyébként a minap beszéltem egy jó ismerosommel az ikr nél hogy maradt e nekik kukorica vetőmag. És azt mondta minden maradék vetőmagot vissza rendelt a gyártó. Vajon mit kezdenek vele?
Üdv Tagok!
Esetleg valaki tudna véleményt/tapasztalatot mondani az R.A.G.T. kukorica vetőmagokkal kapcsolatban?
Válasz Gandhy #22751. hozzászólásáranagyon csapadékos időben a magasabb FAO tud 6-7% pluszt és 2%-os nedvességet, a szárítás plusszal a matek szinte mindig a rövideket hozza ki a jobbnak nálam, és mégis vetem mindkét divíziót
P9978 most van először, ennek meg mint később megtudtam nincs a csúcson a vízleadása, na az most az idei gázárakkal okozhat még meglepetést
Válasz Agrokópé #22749. hozzászólásáranálam ez fordítva van, a hosszabb FAO-s fajtáknak jobb a korai fejlődési ciklusa és eddig(aszályosabb évek) virágzásban mindig a szárazabb időszak kapta el, míg a rövidebbek a lassú keléssel az idei ritka csapadékos napok fele tolódtak
idén a 9978-as mår 1 hónapja lógatja a csöveket, míg a 9415-ös még nem fordult le
tavaly is száraz nyarat tudtunk le és a 9903(F390)-as adott gyenge 7 tonnát, míg a 9363(F350) - 9,5T általában 2% a nedvesség különbség a rövidek javára
Válasz Gabesz78 #22747. hozzászólásáraDe azzal nem lesznek ekkora csövek kuccáből!
Válasz Gandhy #22742. hozzászólásáraNálunk is a 9415 a húzó fajta.A Minerva, ott lohol a Pio nyakában. Egymás melle tettem őket, és hát nem volt számottevő különbség.Tavaly nem vetettem valamiért, de aki Minervát vetett szedett 7-8 tonnát, mi meg 9415-ből szedtünk 6 tonnát. És nem spórolós inputtal.
A lényeg az, hogy ezt is érdemes egyszer kipróbálni, kis területen, meg kell neki adni az esélyt, mert jó kukorica.
Főleg ha ilyen nyarak lesznek, akkor szerintem a hosszabb Faos-ok jobban bírják.
Válasz cross #22740. hozzászólásáraFelénk volt aki sokszor öntözte lineár alatt, mégis kis semmire való csövek lettek. Utólag már úgy látja kár volt öntözni mert csak pénzkidobás volt. Öntözés után 1-2 napra már ugyanúgy pipàlt a kukorica.
Válasz Ares 826 #22745. hozzászólásáraNálunk 30mm az 30L/ha üzemanyag
Válasz cross #22740. hozzászólásáraSzia!
Hány mm juttattál ki összesen, hány részletben?
Illetve mivel locsoltad?
köszönöm válaszod előre is.
Válasz cross #22740. hozzászólásáraAzt is írd le hogy mennyit költöttél az öntözésre hekinként csak gézolajra??? Csak hogy legyen alap számolni másoknak is, hogy megéri-e az öntözés.
Van olyan fajta amit kimondottan öntözöttre ajánlanak?
Sy Cariocáról, esetleg valakinek véleménye van?
Válasz Agrokópé #22741. hozzászólásáraBiztos? Nekem a kedvencem a 9415, ideális körülmények közt közel 14 tonna, 3-4 éve volt elég aszályos nyarunk 11 tonna felett adott 14-es vízzel, közvetlen mellette a 9903 csak 8-at
A syngentánál a Minervát is érdemes megemlíteni. Termésben felveszi s versenyt a P9415- el.
Itt a locsolt 5068 a feketén 120q-t adott bruttó, 18-as vízzel.
Homokos vályogon 2/3-a vízmennyiséggel 75q, sy photon kb 60q, mindkettő 15-ös vízzel. A photon-t 10 nappal később kezdtem locsolni, volt már baja rendesen akkor.
Ez a dkc elég szimpatikus.
Na a Sy a héten kijött a kukorica vetőmag árakkal: 35.000-->48.000 (37%os emelés a listaárnál)
Sy Ignis és Pio9610 nem lett lekaszálva, ezek a táblák kaptak egyszer a nyáron valami csoda folytán egy tenyérnyi felhőből 30mm esőt. Mindkettőn 5t/ha fizető lett. A pionak kicsit jobb volt a vize (15, ignis 16) meg szemre jobbnak tűntek a csövek/szemek de végül sulyban nem lett különbség.
Válasz Borz #22736. hozzászólásáraP9610 merem ajánlani . Felénk nem volt gond a vizekkel eddig tavaly 16 volt az átlag 400 feletti fao nál . Idén kiderul mi lesz mert most egy hete esik majdnem minden nap . Napraforgó még kint van de az a jó hogy azt nem deszikáltuk igy jobban bírja az esőt mintha csont száraz lenne .
Válasz blsjela #22735. hozzászólásáraKíváncsiságból előkerestem az idei számlámat én is. A Piokat átlag 68.000 ért vettem a Sy-t 36.400 ért kaptam meg 80e szemre vetítve. (Évek óta Piokkal és ezzel a Sy Torinoval dolgozunk mi is.)
Korábbi évek saját tapasztalata, hogy a Torino 2-3% al kedvezőbb vízzel jött le mindig ugyanazzal a technológiával, persze a Pioim általában nagyobb Faosok mint a Torino. Az idei évre a legjobb ajánlatom 180ft/kg a szárításra.
A matek egyszerűségéért tételezzünk fel 10-10tonnás br. termést. Az azt jelenti, hogy a víz levonás miatti súly 4.400ft különbség, a szárítási költség miatt 4150ft különbség, vetőmag költség miatt 3160ft különbség jön ki a példánkra, egy Sy gyomírószer (pl Lumax) javára 2500 különbség a Torino javára (Cashback promójuk). Ez 14.200 ft különbség a kukorica eladási ára között. (130.000 ft-os kukoricával számoltam.)
Tehát, nálam így ez azt jelenti, hogy a Torinonak elég 9t teremnie, hogy hozza ugyanazt a PROFITOT, amit a 10 tonnás Pio.
Bár ez a "verseny" is úgy lenne igazságosabb, ha az általad említett két korai Pioval versenyeztetném meg. De azokat bevallom még sosem használtam.
Válasz Borz #22734. hozzászólásáraPersze ár érték arányban jobb de felénk csak akkor jó ha jó az idő aszájos időben DK vagy Pio . Nekem mindig mondták próbáljam ki, mondtam nekik hozzanak 1ha magot oda teszem a pio mellé ugyan azzal a technikával és kiderül hat egyik se hoz. Tavaly 80e mag 65e ft volt .
Válasz blsjela #22732. hozzászólásáraValamiért, ha megnézed a Syngenta fajták nem igazán vannak ezekben a kísérletekben. Max. a posztregisztrációsakban az adott években. Sőt újabban a NAK-Nebih kísérlet egy kalap alá veszi 300-400 ig őket, ami azért szerintem nem túl igazságos. Itt Vas megyében ad ki a NAK direkt csak megyei adatokat tartalmazó táblákat is (nem csak Nakost, hanem nagy cégek (pl.IKR) nagy parcellás kísérleteit is, ami sokkal relevánsabb, mert a Nak-nebih kísérletek országosan összesítettek.
Amúgy ha jól emlékszem a tavalyi összesítettet pont az a Sy Solandrie fajta nyerte. (Ezért is próbáltam ki idén 5ha-on)
Én nem azt akartam mondani, hogy jobbak a Sy fajták, mint a Piok, DE ár-érték arányban egy jó alternatíva.
Válasz Benkő Lajos #22731. hozzászólásáraJönnek sokan. Van egy fórumtársunk aki minden vásárra eljön, mert nálatok sehol nincs olyan finom pljeszkavica, mint itt.
Válasz Borz #22728. hozzászólására
Érdekes amit írtál de ebben a két érés csoportba a nébik adatai szerint senki nem verte meg a Piot P9242 P9610 is vezetett ebben a kategóriában .