Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak619 FtEUR410.85 FtUSD391.7 FtCHF442.48 FtGBP498.75 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Nem bántva a meteorológusokat azt azért megjegyzem ,hogy az esőt elvétve , a hőséget 100%-ban eltalálják, de én mint gazdálkodó ezt fordítva szeretném, a strandolók lelke kevéssé érdekel!
A másik elegem van a riasztásokból , különösen a felhő nélkül elvonuló eső és zivatar, riasztások zavarnak!
Válasz Gatti #51700. hozzászólásáraSzámít az, hogy mekkora az esélye? Vagy esik vagy nem. Ha esett, akkor nyertél, és mindegy is, hogy mekkora valószínűsége volt. A 80-90% valószínűség sem jelent semmit, mert frankón hoppon lehet úgy is maradni.
Válasz mtz1221 #51698. hozzászólásáraNémi magyarázat azért van erre is. A téli mediciklonok délebbi pályákon közlekednek mostanság... Ez sajnos minket is érint.
Így ezek a ciklonok Szerbia középső, déli részét, illetve Bulgáriát, és Görögországot szórják meg bőséges csapadékkal.
Üdv Modi!
A segítségedet szeretném kérni! Azt szeretném megtudni, hogy az oldal "Időjárás" rovatában szereplő, az elmúlt 30 napban mért hőmérséklet, és csapadék adatok, az OMSZ-től származnak-e, illetve, mennyire számítanak azok hivatalosnak?
(Lehet esetleg rajtam kívül mást is érdekel(het). Köszönöm!
Válasz Ohaza63 #51690. hozzászólásáraA fúrt kutas ivovizellatas rétegvízből történik. Öntözni meg főleg fúrt kútból vagy felszíni vízből. A retegviz meg a talajvíz tudtommal nem keveredik, mert van köztük vízzáró réteg.
Válasz #bandi #51693. hozzászólásáraLehet hogy igazad van ebben a témában, ezért is írtam hogy vélelmezem.
Úgy gondolom, hogy a föld alatt lévő vízkészletek is végesek, nem szabadna korlátlanul felhasználni ezeket.
Igen az intenzív termelés is elhasználja a talajvizet, de sajnos az elmúlt évek tapasztalata az volt, hogy a gazdák ha nyereséget akarnak realizálni az alacsony árak miatt a munkájuk után, akkor intenzív gazdálkodást kellett folytatni. Na most ez erősen visszaütött.
Egyébként az is igaz, hogy milliárdokat költünk egészséges ivóvízre, és mégis ugrásszerűen nő a palackozott ivóvíz fogyasztás, ami amellett, hogy pocsékolás , valamint a rengeteg PET palack szennyezi a környezetet. Az Én véleményem az, hogy a palackozott víz semmivel sem jobb, mint a csapvíz. Persze 1-2 helyen valóban rossza a csapvíz, de ez elenyésző mennyiség országosan.
Persze az is igaz, hogy a 70-80 -as években a TSZ világban is intenzív gazdálkodás folyt és akkor a lakosság 10,7 millió fő volt nem úgy mint most 9,7 millió, de minden csatornában, árokban víz volt ráadásul hallal tele, sőt belvizek is voltak. Akkor is voltak hőhullámok és aszályos évek, de víz azért volt a talajban. Viszont nem volt minden második háznál medence, meg automata öntözőrendszer sem.
Akkor az ország szinte önellátó volt mindenből, nem úgy mint most. Olyan sikeres volt a "rendszerváltásunk", hogy mindent eladtunk majd azokat ledózerolták, hogy legyen piaca a nyugati másod és harmad osztályú áruknak. Így járt a teljes volt keleti blokk. Ha holnap leállítanák az importot, akkor 2 hónapon belül az ország éhen halna. (Dán disznó, Tunéziai paprika stb...)
Abban is igazad van, hogy véget kell vetni az intenzív termelésnek, mert teljesen kizsigereljük a földjeinket, de akkor mi lesz a kupecekkel és az olcsó magyar élelmiszerrel?
Válasz Ohaza63 #51690. hozzászólásáraEz a talajvízcsökkenés szerintem azért több okból jön össze. Ott van eleve a kevesebb csapadék, de maga az ember is hozzátesz jócskán. Az intenzív kultúrák termesztésével, gyakorlatilag folyamatos a növényborítottság, csak pár hónapig tud esetelg töltődni a talaj, ami újabban el is marad a télen, aztán tavasszal mikor megindul a vegetáció, akkor kőkeményen szívja ki a vizet a kukorica, napraforgó mindenhonnan. Fentről semmi nem jut le az altalajba, minden csapadékot felhasznál a növénytermesztés. Aztán az ilyen száraz periódusok miatt a folyók is gyengén szállítanak, a föld alatti vízpótlódási legetőségek is szűkösek. A csatornázást nem hibáztatnám annyira, amit egy falu felhasznál az jelképes vízmennyiség ahhoz képest ami hiányzik.
Viszont az, hogy minden sarkon ásványvizet gyártanak, és azt ipari mennyiségben termelik ki, és nemritkán exportálják is kamionszàmra, azt még egyszer nagyon megbűnhődjük szerintem. Ezt a kincset jobban be kéne osztani.
Az öntözésfejlesztés is olyan, hogy bár a folyók országának mondanak, újabban a nyári időszakban rekord alacsonyak a vízállások azokban is, ha lenne egy komoly öntözési kapacitás az országban, nem lenne annyi víz lassan. A téli, elméletben több csapadékot kéne jobban hasznosítani, víztározókat létrehozni, akár mesterséges belvizeket létrehozni, hogy pótlódjon az a többszáz milliméter hiány, ami létrejött az utóbbi években. Az alföld a folyószabályozások előtt amúgyis az időszakos vízállásairól volt ismeretes, szerintem ami régen feltöltődött, azt pár évtized alatt sikerült lassan felhasználni, aztán ottvagyunk ahol a part szakad.
Meglehet, hogy megváltozik jövőre a mikroklíma a kárpát-medencében, aztán pont 2 évig meg folyamatos belvíz lesz, mint már sokszor, de akkor is a nagy tendencia a csökkenés felé mutat, mégha vannak kilógó évjáratok is. Gazdálkodóként fontos felmérni, hogy mely területek azok amelyen biztonsággal termesztésben tarthatók, és hol válik kockázatossá maga a vetés is. Bár idén a mély fekvésű kötött talajok sem tudnak csodát tenni..
Mindenesetre, átgondolt vetésforgó kell, víztakarékos művelés, egyre kevesebb feketére művelés, tehát mindent meg kell őrizni a nedvességből, ha már ilyen kevés jut belőle.
Válasz robinson #51684. hozzászólásáraEzzel egyet értek.
"Hogy ez most csak egy ritka szar év, mint 2003 volt vagy már trend azt meg senki nem tudja."
Q..@ rossz év lesz, ha így haladunk, megyünk a negatív rekorba.
Nem csak, hogy rosszúl esik, hanem sok gazdaságot a csőd szélére dob.
Egy Dél-Békési vélemény.
Vélelmezem, hogy ehhez a nagymértékű aszályhoz a csapadék hiány mellett még az is hozzátartozik, hogy a talajvízszint is teljesen lecsökkent.
Már februárban hallottam olyat, hogy a sírásók panaszkodnak, hogy a felső 30 cm -es réteget tudják ásóval ásni, majd csákány és göröngyök 1,8 m-ig.
Vagy egy épülő üzem és az EU által előírt nyitott tűzi víztárolójának ásásakor érdekességképpen ástak egy kb. 8-9 m-es kutatóárkot, amibe több nap után sem folyt össze talajvíz. Régen a 6 m -es ásott kútban is 2-3 m nél volt a vízszint, most pedig sehol.
Nem beszélve arról, hogy fúrt kutakból látják el a városok ivóvíz ellátását, amiket 20-40 km-re is elvezetnek, majd a szennyvizet egy minimális tisztítás után beleengednek a csatornába, hogy aztán elpárologjon vagy kifolyik az országból. (volt is ebből probléma, mert Medgyesbodzás melletti fúrt kutakból látták el Békéscsabát , viszont a faluban süllyedt a talaj és repedeztek a házak, meg össze is dőltek még a TV is sokat foglalkozott ezzel)
Az EU erőltetett csatornázási politikája, amelyik még a legkisebb falut is rákényszerített a csatornázásra is hibás, mert a csatorna még városokban rendben is van, de hogy minden faluba kötelező az azért nonszensz. Az ötvenes -hatvanas évek óta működő vízhálózati fogyasztást, mindenki saját derítő és ülepítő rendszerén oldotta meg, így jelentősen növelve a talajvíz szintet.
Az utóbbi időkben engedélyezett kútfúrási akciókkal, melyből 1-2 nagy cég/gazda próbálja öntözni a növényit, még jobban ront a helyzeten, még csökkenti az amúgy is alacsony talajvízszintet. Valójában az ilyen vízzel öntözött területet csak több kár éri, mert ebben a vízben több a vas, mangán, arzén, jód és a metán, mint a H2O.
Én csak 17 éve gazdálkodom, de a földjeim mellet lévő csatornákban folyamatosan volt víz. A permetezés vízigényét mindig azokból oldottam meg.
2012 ben teljesen kiszáradtak, pedig 5-7 m mélyek és azóta is csont szárazak, így kénytelen voltam kutakat fúratni, hogy a víz ellátást megoldjam.
Pedig Békés -Megyének több élővíz befolyása is volt (Maros holtágak) pl a Szárazér, csak ezeket a Románok az 1972 es nagy árvíz után lezárták és víz akkor jut bele, ha a Román szivattyúval beleengedi. Így van öntözővíz pl. A Lázár Jani féle Mezőhegyesi Ménesbirtokon, ráadásul kemény USD ért ad vizet a Román.
Válasz robinson #51684. hozzászólásáraVan benne igazság.
Viszont azt is látni kell, hogy egy nagy enyhülési fázist a föld életében általában egy lehülési fázis követ. Miért is? Mert a sarkokon olvadó jég egyre nagyobb vizet, párát eredményez. Ez nem tűnik el, hanem eső, hó formájában vissza hull. Ez sem megy végbe évek alatt. Évtizedek, lehet évszázadok kellenek hozzá. A rengeteg felhő elzárja a napot, így egyre hűvösebbé válik a sarkok környéke, így Európa, Észak Amerika, de említhetném a déli félgömb vidékét is.
És itt szkeptikussá válok mikor emberi beavatkozásokról beszélünk. Lehet van benne valami, de mindent erre fogni nem lehet. Vannak a lehűlési fázisban is szárazabb részek, mint pl a Kárpát - medence. Egyre kontinentálisabbá válhat az időjárásunk. Ennek következtében igen hideg, és száraz teleket eredményezhet, ahogy a történelem során már megtörtént. De pl Nyugat Európában rengeteg csapadékkal járt, ott azért volt éhínség, mert sem szántani, sem vetni, sem aratni nem tudtak.
És ahogy írod az időjárás megfigyelés is hivatalosan nagyjából 150 éve működik, és nagyon kevés helyen indult meg.
Grönlandon a 60-as évek óta (azt hiszem) van több állomás, és a feljegyzések óta idén mérték a legmelegebbet ott. Ugye érzed...
Válasz rigás #51678. hozzászólásáraSzerintem jól összefoglaltad. Viszont még hozzátenném, hogy az Alpokon átbukdácsoló, a Dunántúlon eleve gyorsan gyengülő frontokat még ipari méretekben magvasítják is. Tudom lerágott csont, de a tényekhez hozzátartozik. Aztán vagy van bármilyen hatása, vagy nincs, de ez a bevett gyakorlat.
Válasz hasutas1 #51683. hozzászólásáraAkkor ezek szerint, nem írtam túl nagy hülyeséget.
Én itt keleten a saját bőrömön tapasztalom az aszály keserves következményeit, ezért megértem elkeseredett sorstársaimat és együtt érzek velük.
Az viszont szemétség, hogy mások nyomorúságát egyesek saját hasznukra próbálják felhasználni!
Valamikor régen amolyan autodidakta módon tanultam meteorológiát, onnan némi felületes tudás.
Válasz Sanyee #51675. hozzászólásáraIgen, de egyrészt mióta vannak mért adatok, tán 150 éve?
Másrészt az időjárást azért hívják így mert folyton változik.
Az 1800-as években, amikor kitört valamelyik vulkán elmaradt a nyár, nem érett be gabona semmi, elrohadt minden.
Az 1789 francia forradalom közvetett kiváltó oka is éhinség volt, akkor ha jól emlékszem szárazság volt. Ha eléggé megkapargatják általában kiderül, h a legtöbb forradalom, lázadás kiváltó okai között ott van az éhezés. A nehéz időkben az emberek elkezdenek elméleteket gyártani, aztán meg felelősöket keresni...
Nem állítom 100%, h nem birizgálja fölöttünk senki a légkört, mert honnan is tudhatnánk, de évmilliók óta nem volt annyi co2 a légkörben, mint most van és olyan kevés szén (szerves anyag) a talajban, mint most van.
Felborítottuk a 100 millió évek alatt kialakult széndepók egyensúlyát a Földön. Csökken a hőmérséklet különbség a sarkok és a mérsékelt övek, illetve a mérsékelt és trópusi övek között, ami megváltoztatja az ezen hőmérséklet különbségeken alapuló magassági futóáramlások erejét és irányát. És ezek a futóáramlások állítólag alapvető befolyással bírnak a földközeli időjárási jelenségek kialakulására.
Pl. gyengébb futóáramlás a mérsékelt és forró égöv határán és tovább tart egy afrikai levegőt szállító anticiklon.
Ezt szívjuk éppen.
Hogy ez most csak egy ritka szar év, mint 2003 volt vagy már trend azt meg senki nem tudja.
A Föld időjárását befolyásoló valamennyi paramétert senki sem ismeri. Elméleteket alkotnak róla, amik aztán különböző időjárási modellek formájában öltenek testet, amik valamilyen százalékban bejönnek.
Vagy nem.
Szval nem feltétlen kell háttérhatalmi manipuláció hozzá, h ne úgy essen az eső, mint 20 éve, elég nagy szart intéztünk már hozzá.
Válasz rigás #51678. hozzászólásáraErről van szó .
Ezen a vonalon érdemes elindulni. Így érthetőbb lenne mindenkinek, persze ha más is figyelne ezekre a dolgokra. De vannak akik csak láhjkokat gyűjtenek, meg elkeseredett embereket használ saját faxxságaira.
Nagy térségi dolgok befolyásolják időjárásunkat, sajnos az most döglődik, így maradnak inkább ezek a gyenge frontok amikből szinte semmi nem jut.
Válasz Koczka József #51677. hozzászólásáraHála az égnek itt ma is meg tegnap is volt nem is messze tőled, de minek is, a 2 nekifutás volt kb 1-1 mili, csak hogy az aratást lassítsa!
A szél előtte viszont durva volt!
Majd jövőhéten! (Mert a remény hal meg utoljára!)
Válasz Sanyee #51675. hozzászólásáraAz ország keleti része korábban (mindig is) kevesebb csapadékot kapott, csak kapott és ugye nem fájt annyira mint most, hogy nem kap most már több mint egy éve szinte semmit.
A keleti országrész elsősorban magassági hideg cseppekből önálló kis Kárpát medencei ciklonokból (magassági hideg örvény), Mediterrán ciklonokból azoknak is az úgynevezett visszapörgéséből kapott esőt.
A mérsékelt égövi ciklonok frontjai manapság ha át is bukdácsolnak az Alpokon csapadékukból már csak a Dunántúlra jut.
Régebben, azért az Adria felől jövő meleg nedves levegő pótolta az Alpokban elvesztett nedvességet így kialakulhatott a front mentén egy az egész országon átvonuló zivatarlánc.
Mostanság délről száraz szaharai, vagy csak kevés nedvességet tartalmazó levegő jön az amúgy is gyenge frontok elé így egyre gyakoribbak a száraz hidegfrontok.
Ez lehet részemről csak okoskodás, azután Hasutas úgy él majd velem mint okoska törppel szoktak a törpiek.
Dél Borsod 16:00 - tól 17:00 ig viharos szél de eső még egy pötty sem nem hogy 5mm. Hát ez az előre jelzés az utóbbi időben, pár hónapban nem jött be. Pedig nincs olyan hét hogy ne lenne figyelmeztetés vagy riasztás a vihar vagy eső miatt.
Válasz robinson #51668. hozzászólásáraPersze mond valamit. Meg gondolom nem is csak 1000 éve van így.
De az utóbbi 50 évbe volt az a 500-800mm-es átlagok.
Most meg fölöttébb fúrcsa, hogy ilyen kevés jön ide.
Éves csapadékmennyiség
500-800 mm
Legnagyobb éves csapadékmennyiség
1554,9 mm
Legkisebb éves csapadékmennyiség
203 mm. --》 fél évbe 101,5mm.
Válasz oprita #51673. hozzászólására15 km-rel délebbre 20 mm-rel több jött le,de a második lucerna mégis kemény 2 db 120-as hektáronként,legelő kisülve.
Erdő szélén,akácosban lakik jől a birka.
2010 abszolút ellentéte eddig.
Válasz Tyba44 #51671. hozzászólásáraItt nálunk északabbra sem sokkal jobb a helyzet, kb 80mm jött le az év első felében,amiből is vagy 25 ilyen milis csepergésből...
Én a mostaniban bíztam, bízok, de nem jön sajnos, ez mentette volna a hazát. Meg a bükki erdőtüzeket is megoldotta volna
Felső Szabolcs, Rakamaz és 15 km-es vonzáskörzetnek féléves mérlege. 2022.01.01-2022.06.30 közötti időszak össz. csapadék mennyisége 59 mm!!!!!!!!!!!!! Ami 6 hónap alatt ugye átlagban jóindulattal 10 mm/hó! Na erre varrjon nyugodtan gombot bárki. Bónuszként a ma hajnalra, reggelre beígért csapadék felhőket is sikerült meglátnunk a távolban. Aki nem tud öntözni, annak sivatagi körülményekbe van része. Ide a kárenyhítés összes pénze kevés lesz már látom előre, biztosítástól függetlenül! De fő a jókedv és a mosoly
Válasz Sanyee #51647. hozzászólásáraAz h Kárpát MEDENCE, az mond valamit? A szinte bármelyik irányból érkező nedves légtömegeket a hegyek felemelkedésre kényszerítik, ekkor lehűl és a nedvesség kicsapódik. Lőn eső.
A Kárpátok es az Alpok is gyakorlatilag vízválasztó hegységek.
aztán van egy nagyobb volumen, 20 körül, vagy már több, nem tudom pontosan, Sárvár és Ikervár között, na az is egy az átlagnál csapadékosabb terület a megyében
Válasz rigás #51661. hozzászólásáraa szombathelyi körgyűrűn van egy lucernatábla, azt még nem láttam, hogy ne ázott volna meg kaszálás után, na most, hétfőn kaszálta, 2 napig volt besodorva, tegnap bálázta, szerintem Ő is az eső/babona miatt hagyta kint besodorva, de nem jött be
na persze Szombathely jóval nedvesebb környék, mint a tiétek, de már nálunk is elbuknak ezek a trükkök, amik eddig működnek
Válasz Attikaa #51656. hozzászólásáraAzt gondoltam hogy arra kevesebb lesz mert keletebbre ment a java.... Lesz még szerintem délután is.... Felpárolog, aztán lesz dirrdurr. ...csak nehogy csúnya legyen...
De most tényleg, mikor jön az eső?!
Reggel volt 10 másodperces zápor ami 20 másodperc múlva felszáradt...
A babonákból lassan kezdek kifogyni mert nincs mit kaszálni, utolsó esélyként ma nekifogtunk búzát aratni eddig 5 mázsa/hektár és ez a java...
Rohadtul szétverhetné a többit valami kiadós felhőszakadás!
Válasz Gatti #51650. hozzászólásáraTegnap este itt betalàlt egy 14-es.
Nagy "dérrel-durral", de végül kevés jéggel.
A levegő viszont nem hűlt vissza itt sem.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Felülvizsgálták a kukorica- és búzatermelési előrejelzéseket – ez lett az eredménye!")
_jpg_fill_540x300_0.webp "AKG támogatási kérelem: ezek a szántóhoz tartozó szabadon választható vállalások")
61505 hozzászólás
Válasz rigás #51704. hozzászólásáraFrissült az ecmwf, ad némi reményt
Válasz hasutas1 #51692. hozzászólásáraKicsit még messze van, de hátha hozna végre keletre is érdemi csapadékot olyan jó kis záporos zivatarost.
Nem bántva a meteorológusokat azt azért megjegyzem ,hogy az esőt elvétve , a hőséget 100%-ban eltalálják, de én mint gazdálkodó ezt fordítva szeretném, a strandolók lelke kevéssé érdekel!
A másik elegem van a riasztásokból , különösen a felhő nélkül elvonuló eső és zivatar, riasztások zavarnak!
Válasz Gatti #51700. hozzászólásáraSzámít az, hogy mekkora az esélye? Vagy esik vagy nem. Ha esett, akkor nyertél, és mindegy is, hogy mekkora valószínűsége volt. A 80-90% valószínűség sem jelent semmit, mert frankón hoppon lehet úgy is maradni.
Válasz mtz1221 #51698. hozzászólásáraNémi magyarázat azért van erre is. A téli mediciklonok délebbi pályákon közlekednek mostanság... Ez sajnos minket is érint.
Így ezek a ciklonok Szerbia középső, déli részét, illetve Bulgáriát, és Görögországot szórják meg bőséges csapadékkal.
péntekig az 5mm-t meghaladó csapadék esélye. Megint nyugat dunántúlon lesz eső.
Üdv Modi!
A segítségedet szeretném kérni! Azt szeretném megtudni, hogy az oldal "Időjárás" rovatában szereplő, az elmúlt 30 napban mért hőmérséklet, és csapadék adatok, az OMSZ-től származnak-e, illetve, mennyire számítanak azok hivatalosnak?
(Lehet esetleg rajtam kívül mást is érdekel(het). Köszönöm!
Válasz hasutas1 #51687. hozzászólásáraLehet ez is az is, én csak azt látom 3 éve mióta felénk víz hiány van, azóta Belgrádtól délre káosz van hó terén, és tavaszi jégeső téren is. Ami 3 éve még nem volt. Szóval ott esik le, ami eddig feljött hozzánk.
https://www.google.com/search?q=Srbije!+Sneg+napravio+HAOS&rlz=1C1GCEA_enRS933RS933&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwj_mb7Audz4AhXQyqQKHRfYC1sQ_AUoAXoECAEQAw&biw=931&bih=433&dpr=2.06
Válasz #bandi #51693. hozzászólásáraMikor a falunkba kiépült a szenyvízhálózat,azután kiszáradt az ásottkút.Előtte soha.
Válasz hasutas1 #51692. hozzászólásáraItt mit is kell látni? Én nem értek ennyire hozzá.
Válasz Ohaza63 #51690. hozzászólásáraA fúrt kutas ivovizellatas rétegvízből történik. Öntözni meg főleg fúrt kútból vagy felszíni vízből. A retegviz meg a talajvíz tudtommal nem keveredik, mert van köztük vízzáró réteg.
Válasz #bandi #51693. hozzászólásáraLehet hogy igazad van ebben a témában, ezért is írtam hogy vélelmezem.
Úgy gondolom, hogy a föld alatt lévő vízkészletek is végesek, nem szabadna korlátlanul felhasználni ezeket.
Igen az intenzív termelés is elhasználja a talajvizet, de sajnos az elmúlt évek tapasztalata az volt, hogy a gazdák ha nyereséget akarnak realizálni az alacsony árak miatt a munkájuk után, akkor intenzív gazdálkodást kellett folytatni. Na most ez erősen visszaütött.
Egyébként az is igaz, hogy milliárdokat költünk egészséges ivóvízre, és mégis ugrásszerűen nő a palackozott ivóvíz fogyasztás, ami amellett, hogy pocsékolás , valamint a rengeteg PET palack szennyezi a környezetet. Az Én véleményem az, hogy a palackozott víz semmivel sem jobb, mint a csapvíz. Persze 1-2 helyen valóban rossza a csapvíz, de ez elenyésző mennyiség országosan.
Persze az is igaz, hogy a 70-80 -as években a TSZ világban is intenzív gazdálkodás folyt és akkor a lakosság 10,7 millió fő volt nem úgy mint most 9,7 millió, de minden csatornában, árokban víz volt ráadásul hallal tele, sőt belvizek is voltak. Akkor is voltak hőhullámok és aszályos évek, de víz azért volt a talajban. Viszont nem volt minden második háznál medence, meg automata öntözőrendszer sem.
Akkor az ország szinte önellátó volt mindenből, nem úgy mint most. Olyan sikeres volt a "rendszerváltásunk", hogy mindent eladtunk majd azokat ledózerolták, hogy legyen piaca a nyugati másod és harmad osztályú áruknak. Így járt a teljes volt keleti blokk. Ha holnap leállítanák az importot, akkor 2 hónapon belül az ország éhen halna. (Dán disznó, Tunéziai paprika stb...)
Abban is igazad van, hogy véget kell vetni az intenzív termelésnek, mert teljesen kizsigereljük a földjeinket, de akkor mi lesz a kupecekkel és az olcsó magyar élelmiszerrel?
Válasz Ohaza63 #51690. hozzászólásáraEz a talajvízcsökkenés szerintem azért több okból jön össze. Ott van eleve a kevesebb csapadék, de maga az ember is hozzátesz jócskán. Az intenzív kultúrák termesztésével, gyakorlatilag folyamatos a növényborítottság, csak pár hónapig tud esetelg töltődni a talaj, ami újabban el is marad a télen, aztán tavasszal mikor megindul a vegetáció, akkor kőkeményen szívja ki a vizet a kukorica, napraforgó mindenhonnan. Fentről semmi nem jut le az altalajba, minden csapadékot felhasznál a növénytermesztés. Aztán az ilyen száraz periódusok miatt a folyók is gyengén szállítanak, a föld alatti vízpótlódási legetőségek is szűkösek. A csatornázást nem hibáztatnám annyira, amit egy falu felhasznál az jelképes vízmennyiség ahhoz képest ami hiányzik.
Viszont az, hogy minden sarkon ásványvizet gyártanak, és azt ipari mennyiségben termelik ki, és nemritkán exportálják is kamionszàmra, azt még egyszer nagyon megbűnhődjük szerintem. Ezt a kincset jobban be kéne osztani.
Az öntözésfejlesztés is olyan, hogy bár a folyók országának mondanak, újabban a nyári időszakban rekord alacsonyak a vízállások azokban is, ha lenne egy komoly öntözési kapacitás az országban, nem lenne annyi víz lassan. A téli, elméletben több csapadékot kéne jobban hasznosítani, víztározókat létrehozni, akár mesterséges belvizeket létrehozni, hogy pótlódjon az a többszáz milliméter hiány, ami létrejött az utóbbi években. Az alföld a folyószabályozások előtt amúgyis az időszakos vízállásairól volt ismeretes, szerintem ami régen feltöltődött, azt pár évtized alatt sikerült lassan felhasználni, aztán ottvagyunk ahol a part szakad.
Meglehet, hogy megváltozik jövőre a mikroklíma a kárpát-medencében, aztán pont 2 évig meg folyamatos belvíz lesz, mint már sokszor, de akkor is a nagy tendencia a csökkenés felé mutat, mégha vannak kilógó évjáratok is. Gazdálkodóként fontos felmérni, hogy mely területek azok amelyen biztonsággal termesztésben tarthatók, és hol válik kockázatossá maga a vetés is. Bár idén a mély fekvésű kötött talajok sem tudnak csodát tenni..
Mindenesetre, átgondolt vetésforgó kell, víztakarékos művelés, egyre kevesebb feketére művelés, tehát mindent meg kell őrizni a nedvességből, ha már ilyen kevés jut belőle.
Válasz rigás #51678. hozzászólásáraLátod, csak kérni kell a hidegcseppet és megadatik
Válasz robinson #51684. hozzászólásáraEzzel egyet értek.
"Hogy ez most csak egy ritka szar év, mint 2003 volt vagy már trend azt meg senki nem tudja."
Q..@ rossz év lesz, ha így haladunk, megyünk a negatív rekorba.
Nem csak, hogy rosszúl esik, hanem sok gazdaságot a csőd szélére dob.
Egy Dél-Békési vélemény.
Vélelmezem, hogy ehhez a nagymértékű aszályhoz a csapadék hiány mellett még az is hozzátartozik, hogy a talajvízszint is teljesen lecsökkent.
Már februárban hallottam olyat, hogy a sírásók panaszkodnak, hogy a felső 30 cm -es réteget tudják ásóval ásni, majd csákány és göröngyök 1,8 m-ig.
Vagy egy épülő üzem és az EU által előírt nyitott tűzi víztárolójának ásásakor érdekességképpen ástak egy kb. 8-9 m-es kutatóárkot, amibe több nap után sem folyt össze talajvíz. Régen a 6 m -es ásott kútban is 2-3 m nél volt a vízszint, most pedig sehol.
Nem beszélve arról, hogy fúrt kutakból látják el a városok ivóvíz ellátását, amiket 20-40 km-re is elvezetnek, majd a szennyvizet egy minimális tisztítás után beleengednek a csatornába, hogy aztán elpárologjon vagy kifolyik az országból. (volt is ebből probléma, mert Medgyesbodzás melletti fúrt kutakból látták el Békéscsabát , viszont a faluban süllyedt a talaj és repedeztek a házak, meg össze is dőltek még a TV is sokat foglalkozott ezzel)
Az EU erőltetett csatornázási politikája, amelyik még a legkisebb falut is rákényszerített a csatornázásra is hibás, mert a csatorna még városokban rendben is van, de hogy minden faluba kötelező az azért nonszensz. Az ötvenes -hatvanas évek óta működő vízhálózati fogyasztást, mindenki saját derítő és ülepítő rendszerén oldotta meg, így jelentősen növelve a talajvíz szintet.
Az utóbbi időkben engedélyezett kútfúrási akciókkal, melyből 1-2 nagy cég/gazda próbálja öntözni a növényit, még jobban ront a helyzeten, még csökkenti az amúgy is alacsony talajvízszintet. Valójában az ilyen vízzel öntözött területet csak több kár éri, mert ebben a vízben több a vas, mangán, arzén, jód és a metán, mint a H2O.
Én csak 17 éve gazdálkodom, de a földjeim mellet lévő csatornákban folyamatosan volt víz. A permetezés vízigényét mindig azokból oldottam meg.
2012 ben teljesen kiszáradtak, pedig 5-7 m mélyek és azóta is csont szárazak, így kénytelen voltam kutakat fúratni, hogy a víz ellátást megoldjam.
Pedig Békés -Megyének több élővíz befolyása is volt (Maros holtágak) pl a Szárazér, csak ezeket a Románok az 1972 es nagy árvíz után lezárták és víz akkor jut bele, ha a Román szivattyúval beleengedi. Így van öntözővíz pl. A Lázár Jani féle Mezőhegyesi Ménesbirtokon, ráadásul kemény USD ért ad vizet a Román.
Válasz A.I. #51682. hozzászólásáraIgen
Válasz hasutas1 #51687. hozzászólásáraBocsánat a végén az off topic véletlen volt
Válasz robinson #51684. hozzászólásáraVan benne igazság.
Viszont azt is látni kell, hogy egy nagy enyhülési fázist a föld életében általában egy lehülési fázis követ. Miért is? Mert a sarkokon olvadó jég egyre nagyobb vizet, párát eredményez. Ez nem tűnik el, hanem eső, hó formájában vissza hull. Ez sem megy végbe évek alatt. Évtizedek, lehet évszázadok kellenek hozzá. A rengeteg felhő elzárja a napot, így egyre hűvösebbé válik a sarkok környéke, így Európa, Észak Amerika, de említhetném a déli félgömb vidékét is.
És itt szkeptikussá válok mikor emberi beavatkozásokról beszélünk. Lehet van benne valami, de mindent erre fogni nem lehet. Vannak a lehűlési fázisban is szárazabb részek, mint pl a Kárpát - medence. Egyre kontinentálisabbá válhat az időjárásunk. Ennek következtében igen hideg, és száraz teleket eredményezhet, ahogy a történelem során már megtörtént. De pl Nyugat Európában rengeteg csapadékkal járt, ott azért volt éhínség, mert sem szántani, sem vetni, sem aratni nem tudtak.
És ahogy írod az időjárás megfigyelés is hivatalosan nagyjából 150 éve működik, és nagyon kevés helyen indult meg.
Grönlandon a 60-as évek óta (azt hiszem) van több állomás, és a feljegyzések óta idén mérték a legmelegebbet ott. Ugye érzed...
Válasz rigás #51678. hozzászólásáraSzerintem jól összefoglaltad.
Viszont még hozzátenném, hogy az Alpokon átbukdácsoló, a Dunántúlon eleve gyorsan gyengülő frontokat még ipari méretekben magvasítják is. Tudom lerágott csont, de a tényekhez hozzátartozik. Aztán vagy van bármilyen hatása, vagy nincs, de ez a bevett gyakorlat.
Válasz hasutas1 #51683. hozzászólásáraAkkor ezek szerint, nem írtam túl nagy hülyeséget.
Én itt keleten a saját bőrömön tapasztalom az aszály keserves következményeit, ezért megértem elkeseredett sorstársaimat és együtt érzek velük.
Az viszont szemétség, hogy mások nyomorúságát egyesek saját hasznukra próbálják felhasználni!
Valamikor régen amolyan autodidakta módon tanultam meteorológiát, onnan némi felületes tudás.
Válasz Sanyee #51675. hozzászólásáraIgen, de egyrészt mióta vannak mért adatok, tán 150 éve?
Másrészt az időjárást azért hívják így mert folyton változik.
Az 1800-as években, amikor kitört valamelyik vulkán elmaradt a nyár, nem érett be gabona semmi, elrohadt minden.
Az 1789 francia forradalom közvetett kiváltó oka is éhinség volt, akkor ha jól emlékszem szárazság volt. Ha eléggé megkapargatják általában kiderül, h a legtöbb forradalom, lázadás kiváltó okai között ott van az éhezés. A nehéz időkben az emberek elkezdenek elméleteket gyártani, aztán meg felelősöket keresni...
Nem állítom 100%, h nem birizgálja fölöttünk senki a légkört, mert honnan is tudhatnánk, de évmilliók óta nem volt annyi co2 a légkörben, mint most van és olyan kevés szén (szerves anyag) a talajban, mint most van.
Felborítottuk a 100 millió évek alatt kialakult széndepók egyensúlyát a Földön. Csökken a hőmérséklet különbség a sarkok és a mérsékelt övek, illetve a mérsékelt és trópusi övek között, ami megváltoztatja az ezen hőmérséklet különbségeken alapuló magassági futóáramlások erejét és irányát. És ezek a futóáramlások állítólag alapvető befolyással bírnak a földközeli időjárási jelenségek kialakulására.
Pl. gyengébb futóáramlás a mérsékelt és forró égöv határán és tovább tart egy afrikai levegőt szállító anticiklon.
Ezt szívjuk éppen.
Hogy ez most csak egy ritka szar év, mint 2003 volt vagy már trend azt meg senki nem tudja.
A Föld időjárását befolyásoló valamennyi paramétert senki sem ismeri. Elméleteket alkotnak róla, amik aztán különböző időjárási modellek formájában öltenek testet, amik valamilyen százalékban bejönnek.
Vagy nem.
Szval nem feltétlen kell háttérhatalmi manipuláció hozzá, h ne úgy essen az eső, mint 20 éve, elég nagy szart intéztünk már hozzá.
Válasz rigás #51678. hozzászólásáraErről van szó
.
Ezen a vonalon érdemes elindulni. Így érthetőbb lenne mindenkinek, persze ha más is figyelne ezekre a dolgokra. De vannak akik csak láhjkokat gyűjtenek, meg elkeseredett embereket használ saját faxxságaira.
Nagy térségi dolgok befolyásolják időjárásunkat, sajnos az most döglődik, így maradnak inkább ezek a gyenge frontok amikből szinte semmi nem jut.
Válasz Koczka József #51681. hozzászólásáraIvánka, ha jól olvastam a napokban, akkor Te dorogmai vagy.
Válasz A.I. #51680. hozzászólásáraMit jelent a nem is messze? Merre gazdálkodás?
Válasz Koczka József #51677. hozzászólásáraHála az égnek itt ma is meg tegnap is volt nem is messze tőled, de minek is, a 2 nekifutás volt kb 1-1 mili, csak hogy az aratást lassítsa!
A szél előtte viszont durva volt!
Majd jövőhéten! (Mert a remény hal meg utoljára!)
Válasz Koczka József #51677. hozzászólására206 augusztusa óta riasztanak, ha kell hanem.
Válasz Sanyee #51675. hozzászólásáraAz ország keleti része korábban (mindig is) kevesebb csapadékot kapott, csak kapott és ugye nem fájt annyira mint most, hogy nem kap most már több mint egy éve szinte semmit.
A keleti országrész elsősorban magassági hideg cseppekből önálló kis Kárpát medencei ciklonokból (magassági hideg örvény), Mediterrán ciklonokból azoknak is az úgynevezett visszapörgéséből kapott esőt.
A mérsékelt égövi ciklonok frontjai manapság ha át is bukdácsolnak az Alpokon csapadékukból már csak a Dunántúlra jut.
Régebben, azért az Adria felől jövő meleg nedves levegő pótolta az Alpokban elvesztett nedvességet így kialakulhatott a front mentén egy az egész országon átvonuló zivatarlánc.
Mostanság délről száraz szaharai, vagy csak kevés nedvességet tartalmazó levegő jön az amúgy is gyenge frontok elé így egyre gyakoribbak a száraz hidegfrontok.
Ez lehet részemről csak okoskodás, azután Hasutas úgy él majd velem mint okoska törppel szoktak a törpiek.
Dél Borsod 16:00 - tól 17:00 ig viharos szél de eső még egy pötty sem nem hogy 5mm. Hát ez az előre jelzés az utóbbi időben, pár hónapban nem jött be. Pedig nincs olyan hét hogy ne lenne figyelmeztetés vagy riasztás a vihar vagy eső miatt.
Kicsit idegállapotba jöttem Máunika, hogy lesz valami, de szerencsére begyútották a protonindukciós ionágyúkat, így nem lett semmi.
Válasz robinson #51668. hozzászólásáraPersze mond valamit. Meg gondolom nem is csak 1000 éve van így.
De az utóbbi 50 évbe volt az a 500-800mm-es átlagok.
Most meg fölöttébb fúrcsa, hogy ilyen kevés jön ide.
Éves csapadékmennyiség
500-800 mm
Legnagyobb éves csapadékmennyiség
1554,9 mm
Legkisebb éves csapadékmennyiség
203 mm. --》 fél évbe 101,5mm.
Kolléga meg írja az 59mm-ert.
Válasz oprita #51673. hozzászólására15 km-rel délebbre 20 mm-rel több jött le,de a második lucerna mégis kemény 2 db 120-as hektáronként,legelő kisülve.
Erdő szélén,akácosban lakik jől a birka.
2010 abszolút ellentéte eddig.
Válasz szanberg #51672. hozzászólására
Válasz Tyba44 #51671. hozzászólásáraItt nálunk északabbra sem sokkal jobb a helyzet, kb 80mm jött le az év első felében,amiből is vagy 25 ilyen milis csepergésből...
Én a mostaniban bíztam, bízok, de nem jön sajnos, ez mentette volna a hazát. Meg a bükki erdőtüzeket is megoldotta volna
Felső Szabolcs, Rakamaz és 15 km-es vonzáskörzetnek féléves mérlege. 2022.01.01-2022.06.30 közötti időszak össz. csapadék mennyisége 59 mm!!!!!!!!!!!!! Ami 6 hónap alatt ugye átlagban jóindulattal 10 mm/hó! Na erre varrjon nyugodtan gombot bárki. Bónuszként a ma hajnalra, reggelre beígért csapadék felhőket is sikerült meglátnunk a távolban. Aki nem tud öntözni, annak sivatagi körülményekbe van része. Ide a kárenyhítés összes pénze kevés lesz már látom előre, biztosítástól függetlenül! De fő a jókedv és a mosoly
Válasz B.Bali #51667. hozzászólásáraNálunk a Beregbe csak 4mm! A szomszéd faluba 26mm!
A szomszédba ma jött volna a kombájn,erre lett 13 mili eső.
Válasz Sanyee #51647. hozzászólásáraAz h Kárpát MEDENCE, az mond valamit? A szinte bármelyik irányból érkező nedves légtömegeket a hegyek felemelkedésre kényszerítik, ekkor lehűl és a nedvesség kicsapódik. Lőn eső.
A Kárpátok es az Alpok is gyakorlatilag vízválasztó hegységek.
Szabolcs kapott 15mm- t . Nagyon kellett, mert a kukorica nem sokáig bírta volna.
Válasz mtz1221 #51663. hozzászólásáranálunk van a város mellett Vép határában, ha máshol nem is, ott mindig esik
aztán van egy nagyobb volumen, 20 körül, vagy már több, nem tudom pontosan, Sárvár és Ikervár között, na az is egy az átlagnál csapadékosabb terület a megyében
Válasz rigás #51661. hozzászólásáraa szombathelyi körgyűrűn van egy lucernatábla, azt még nem láttam, hogy ne ázott volna meg kaszálás után, na most, hétfőn kaszálta, 2 napig volt besodorva, tegnap bálázta, szerintem Ő is az eső/babona miatt hagyta kint besodorva, de nem jött be
na persze Szombathely jóval nedvesebb környék, mint a tiétek, de már nálunk is elbuknak ezek a trükkök, amik eddig működnek
azért ma hajnalban esett 2 mili
Válasz mtz1221 #51663. hozzászólásáraSzélkerék?
Válasz GREVEN #51657. hozzászólásáraiLYEN szar nincs felétek ??? Komolyan mondom ezeket nálunk direkt magyar lakta településre írányították, mert 10 km-es körben, csak nálunk nem esik pár éve.
Válasz Attikaa #51656. hozzászólásáraAzt gondoltam hogy arra kevesebb lesz mert keletebbre ment a java.... Lesz még szerintem délután is.... Felpárolog, aztán lesz dirrdurr. ...csak nehogy csúnya legyen...
De most tényleg, mikor jön az eső?!
Reggel volt 10 másodperces zápor ami 20 másodperc múlva felszáradt...
A babonákból lassan kezdek kifogyni mert nincs mit kaszálni, utolsó esélyként ma nekifogtunk búzát aratni eddig 5 mázsa/hektár és ez a java...
Rohadtul szétverhetné a többit valami kiadós felhőszakadás!
Válasz Gatti #51650. hozzászólásáraTegnap este itt betalàlt egy 14-es.
Nagy "dérrel-durral", de végül kevés jéggel.
A levegő viszont nem hűlt vissza itt sem.
Válasz Attikaa #51656. hozzászólásáraNálunk semmi
Válasz R Sándor #51655. hozzászólásáraValószínűleg elaludt a helyi durrogtató félnótás.
Válasz hasutas1 #51651. hozzászólásáraHát hozzánk nem mond semmit, akkor gondolom 10 km-rel odébb hasonló özönvíz várható.
Egész éjjelre, hajnalra mondta ide a zivatart, még egy borulás se járt erre.
Válasz Bigyófelügyelő #51653. hozzászólásáraItt csak 2mm