elhangzott itt hogy éves szintem ezres tételben kell gyártani, de a helyzet az hogy pont ez az a felállás amit nagyon könnyű lesöpörni az asztalról.
nem ezres tételben kell gyártani.
mert ahhoz kell egy nagy raktár, és raktárkészlet. kell hozzá élő munkaerő is, nem kevés. ahol volumenben gyártanak ott volumenben is kell gondolkodni, ami azt jelenti hogy el is kell adni azt a sok gépet.
elég ha csak egy kis ideig nem sikerül eladni , és közben fizetni kell a munkaerőt.
máris borul a bolt, jön a leépítés, és az udvaron felsorakzotatott rengeteg eladásra szánt gép aminek nincsen gazdája.
ez az amit politikán keresztül könnyű megbuktatni és meg is teszik. minden szentnek magafelé hajlik a keze.
ezt úgy kell csinálni szerintem, hogy roppant fontos hogy bank vagy állam ne legyen finanszírozója, nem volumenben kell gyártani olyan munkaerővel ami másból is fenntartható közben. akkor nehéz elgáncsolni, ha kell gyártunk, ha nem, akkor nem gyártunk.
ha bármikor bekóstolnának azzal hogy az állam "segít", nem fogadnám el. ha a nunijó akarna segíteni sem fogadnám el. ha bank akarna segíteni sem fogadnám el.
ha- tegyük fel- sikerülne is előállni ilyen masinériákkal, garantálom hogy géptámogatási pályázaton nemigen lehetne rá pénzt szerezni. egyetlen egy féle mód van amivel idővel bank tudna segíteni és merném is vállalni. hitelezze a masinát annak aki meg akarja venni, hogy elérhetőbb legyen.
nem véletlen mondtam hogy ennek csak és kizárólag alulról volna lehetősége feltörni.
természetszerű, ez így nagyon halovány eséllyel bír.
nem is állítom hogy biztosan meg is valósul.
sokkal valószínűbb hogy nem, de akárhogyan is nézzük amolyan "hobbi projekt" ként van kezelve. nem tettem fel rá az életem, nem öltem bele minden pénzem -és nem is fogom-.
ahogy időm és az anyagiak engedik kényelmesen úgy dolgozok rajta, aztán majd körvonalazódik.
ez már jóval több mint a semmittevés, azt feltételezem hogy idővel beérik ennek a gyümölcse. ha nem érik be sem fog a földhöz verni.
Itt van a mi imt gyárunk példának,mf licences traktorokat gyártanak.A traktorok gyakorlatilag tönkretehetetlenek,több 20000 órás van a környékemen.Évi 4000 darabot gyártanak javarészt afrikának.voltak fejlesztési própálkozások is,mégis megvannak a napjai számolva.Úgyhogy politikai hátér nélkül kár is beszélni az egész traktor gyártásról.Az idén ha lesz támogatás,fogok is venni egy újat hogy a 82es től megszabaduljak.http://www.imt.co.rs/IMT577.php ez a tipus perkins(licenc) motorral 3x kürbe ugorja az mtz-t(minden tekintetben) mégis kifog halni.
Válasz keriac #3804. hozzászólásáraCsak a hidraulika és egy komoly ülés bele cirka bruttó 1 milla. Vagyis egy új 820-ra még vagy 2 millát rá lehetne pakolni.
Igen ez egy jó kérdés. Milyen traktort érdemes venni? Az én esetembe egy T25-os leváltására sajnos még nem találtam megfelelő gépet.Pedig jó pár kiállításon voltam már. Tudom hogy ti lenézitek a szovjet gépeket de számomra jobb elérhetőek Igaz, hogy nyugati gépek sokkal kényelmesebek gépész barátok illetve tele vannak olyan jó illetve felesleges pluszokkal ( hasonló korú gépésztől kérdeztem meg ősszel, hogy tudja-e bizonyos karok gombok mire valók majd egy óra múlva a szervizes autó jót és megtanította a kollégát szántani és őszinte bevallása szerint az új nyugati gépének fele jó tulajdonságát sem tudja kihasználni A szervizesek mosolyognak rajta de örömmel jönnek ki hozzá.) megítélésem szerin legyen egy alap traktor amiben legyen egy irányváltó és egy többfogozátö váltó illetve egy helyzet szabályzós hidralika, fűtés Aki ennél többet akkor az kérjen bele terhelés alatt is kapcsolható váltót, erős hidralikát klímát sok műholdas műszert.
Válasz keriac #3804. hozzászólásáraAmiket felsoroltál modernizálásba azt mind meg tudod venni külön, minden kapható a jó rádiótól az állítható vonórészig, ezekhez nem kell új gépet kitalálni, mindenkimsaját igényének rá tudja költeni ha akarja, mégis tudok olyat akinek esze ágában sincs mert a 300 at sajnálja a légkondira..... Meg 100 rásegítő szett, 20 radió, 100 az állítható vonórész, tisztelet a kivételnek mert tudok ellenpéldát aki ezeket mind rátette, + orbitos kórmány, ezt összeadva jön a válasz jó van az úgy is, kihagytam ledes lámpák stb..
Mtz- kéne csinálni, méghozzá régit. Van egy 550-esünk és ki lehet békülni a 1994-es minőségével. Kell javítani, de nem rémálom. A 1025.3-as már egy rémálom. Akinek a környéken műanyagházas új van, az szinte csak szidja, többet szereljük, mint dolgozunk vele. Az ereje, meg a súlya rendben lenne, de messze van a stabil üzemtől. Az anyag minőségével van gond. Nem telik 15 milliós vezérgépre, a használtba, meg beleszaladva tönkre is mehet az ember, hisz sokan nem bírnánk ki egy pár milliós problémát a vásárlást követően. A 100ha közeli gazdaságoknak a 10 millió a vége, amit ki tudnak csengetni egy új gépért (nincs bérmunka plusszba és nem 45AK-s földön).
Rossz minőségű gépből Dunát lehet rekeszteni, a nyugati gyárak is nekiálltak kommerszt gyártani és attól, hogy valami drága még lehet szar is. 18 milliós 100 lovas gépek 1 év 1000 üzemóra garancia? Nevetséges.
A nagy üzlet a jelenlegi MTZ-k modernizálásában lenne.
Kényelem: Komplett fülke felújítással, hangszigetelés, hőszigetelés, tisztességes rádió, pormentes légkör, normális klíma, szivargyújtó, italhűtő, kényelmes ülés, valami jobb fülke rezgéscsillapítás.
Hidraulika: egy tisztességes orrán-száján nem folyató vezérlőtömb, segédemelő szett, a hidraulika csatlakozók hátul középre illesztve, emelőkarok gyorscsatlakozósak.
Vontatáshoz állítható vonórész egy és két légkör szintén középre, a levegőrendszer finomítása (lépten-nyomon ne lazuljon vissza).
Az elektronikát át lehet alakítani az ifa rendszerére, mert a gyári katasztrófa volt az új gépnél. Cseh önindító, mert az tényleg jó.
Sebesség és fordulatszám kijelzése külön-külön digitálisan.
Erősített TLT.
A hűtőket lehessen lapozva tisztítani.
Az összes gázolajcső lecserélése, valami strapabíróra.
Csinálni egy listát, amiből lehet válogatni, szívtunk már eleget Szergejjel, van tapasztalat. Nagyon sokan ráköltenének 1-2 milliót a régire, ha az tényleg egy jó gép lenne utána éveken keresztül. Csak a minőséget kéne tudni garantálni...
Válasz 44claasgarantos #3800. hozzászólásáraEz egy nagyon össze tett kérdés. Leginkább úgy tudnám meghatározni. Egy adott történelmi,politikai, gazdasági szituációban. Mikor mi határozza meg valaminek az értékét. Egyszerűen lefordítva van olyan élethelyzet mikor egy zsák krumpli többet érhet mint egy rotációs kapa,mikor a túlélésről van szó.De a jóléti társadalmak igen nagy elvárásúak,mégis pazarlóak ezért most jó pár zsák krumpli kell egy rotációskapáért. Mindent úgy lopunk a természettől. Csak érdekek szerint árazzuk. Így van fenntartva gazdag,középosztály,szegény....A lehetőség mindenkinek, bármely élethelyzethez adott.Ez csak azon múlik mennyire kapar,vagy jó helyen volt jó időben, és jól tudta használni.
Kicsit eltértunk a témátol azt hiszem.
Az hogy ez a picsa kis ország miért gyárthatót régen és most miért nem ,sokan tudjuk okait,ne menjunk ebbe bele ,csupa politika lesz belole...
Inkább mindenkinek az a saját kérdése mi éri meg a maga birtokméretén.
A fő elvárás a munkagépeit bírja el becsulettel, alkatrész ne keljen gyakorta és ne legyen arany áron.
Szeretnénk szintén nagyon ritkán emiatt szerelni ami egyetlen dologtol fugg,a gépben levo uzemora számátol.
Ezek azok a dolgok amik miatt nagy a lehetoségek határa hiszen sok keleti technika is megállja a helyét akármelyik nyugatival szemben ha az el van használva ,vagy sokba kerul a fenntartása.
Szintén sokak választása az ugyan használt ,de megkímélt gépek használat főleg ha gazdaságuk mérete meghaladja az új gép vásárlását.
Személy szerint azt vallom 1 ,max. 2 márkánál több ne legyen egy udvarban.
Szintén saját nézetem,mely a régi kiforrót vagy csak egyszerü(primitim),fapados konstrukciójú gépek a jobb választás.
Előbbire példának okán egy 4000 sorozatú John Deere ,utobbira pedig nem más mint az orosz Mtz.
Ahány gazdaság annyi recept van arra kinek mi az ami bejott,vagy nem váltana más márkára egyéb okok miatt.
úgy gondolom Traktorok magas árait köszönhetjük a kereskedőknek gépforgalmazóknak akik támogatások miatt irreálisan emelik az árakat, hogy a támogatási pénzek ő náluk legyen. Miért kerül egy traktor 10-20-50 millióba? Lassan a vas drágább lesz az aranynál.Aranyárba adnak minden. Mert az állam támogatja a mezőgazdaságot.
(csak azért tudom ilyen gyorsan linkelgetni a videókat mert körbejártam a témát)
ami érdekes, hogy a talajtömörítést senki sem említi. törzscsuklósból ami jól van méretezve annak első és hátsó kereke egy nyomon fut kanyarban is. a talajterhelése emiatt nem a legjobb ez kétségkívül hátrány.
viszont szóbakerült a sorművelés. ott előnyt jelenthet. azt is hozzá kell tenni hogy ami elsőkerék kormányzásnál 10 fok, az törzskormányzásnál kijöhet úgy hogy csak 5 fok kormánykitéréssel produkálható (ugyanakkora íven való fordulás).
szóval nem riszálná nagyon a vontatott cuccot. ha be van állítva elég előre nézni és ha az első kereke jó helyen megy akkor a hátsó is. meg a vontatmány is.
a pótkocsizás érdekes téma, t-150 el pótkocsiztam tudom hogy gyalázat.meg azt is hogy miért az. sajnos nyergesvontatóként nem volt alkalmam kipróbálni pedig esz a fene mert végülis az lenne a hazai pálya a t-150 nek.
súlyelosztás összetett kérdés a törzskormányzásnál, mert nem csak az össztömeg eloszlása mérvadó az első és a hátsó tengely közt, hanem az is hogy az első tengelyre jutó tömeg hogy van elosztva, az első tengely előtt/mögött/fölött van e a tömegközpontja. ettől függ hogy inkább a seggét rázza kormányzáskor, vagy az orrát akarja tolni, vagy arányosan akar mindkettővel fordulni.
azt hozzá kell tenni hogy nem állítom hogy a törzskormányzás mindenek felett áll. mindkét megoldásnak vannak előnye és hátrányai a másikkal szemben.
Válasz Richard. #3794. hozzászólásáraA "befolyásos" következőképpen tenné. Kereskedő,kiépült üzlettel kapocslatokkal ,banki-kormányzati szinten. Megfűzi 1 vagy két beszállítói partnerét...adnak neki egy 30 éves fapados konstrukciót.Az az alvázat (motor?...Váltó,híd,lehajtás ,difi,hidraulika.) Nos mivel az anyacég már otthon nem valószinű hogy erre a verzióra gyártósort tart még fent. Így egy keleteurópai leány vagy liszenc vállalatához közvetít. Kik már meglépték a lehetőséget. És komplett gyártósort átvették. Nos tőlük lehet az alapokat beszerezni. Kezdetben. A többit már itthon megoldja az egyik nagyobb műhelyében. gyártat rá- kabint,motorháztetőt,sárvédőt,kanócot...stb.
Ez a romantikusabb része. A másik ,megveszi a Török vagy Lengyel verziót. Kompletten fődarabokban,alkatrész ként bejön. Itt össze szereli kap egy márkajelzést-nevet. És ennyi. Mivel kiépült marketing hálózata van, így már tud médiafelhajtást csinálni a kezdeményezésnek. Vagyis bedob egy ötletet, pár látványtervet. Felméri a piaci érdeklődést. És neki lát, ha lát benne fantáziát.
akkor ötvözni kell a derékcsuklóst,tengelycsonk,kormányzásost,egy gépben. ,kinek mi jön be,azt használná,front hidraulika,fordítható kabin,ezt mind egy gépbe. De,kabin alatti motor,mert hosszú lesz az orra! boxer,vagy fekvőhengeres,Hogy alacsony legyen, mert elakad a pajtában a homloka. Akkor alakítsunk át egy nyergest,plusz,derék csuklósra. Ha valaki befolyásos venné a fáradtságot,ezekböl az írásokbol egyéven belül előrukkolhatna 4 különböző kialakításu masinával. Nem hiszem el,hogy a mérnököknek nix ennyi eszük,hogymit,mire használnak! Itt minden tipp adott.
Válasz a2457 #3774. hozzászólásáraEgy nagy alapprobléma,hogy midenáron az erdőt akarod ráeröltetni a mezőgazdaságra. Alapból két külön világ. Ott valóban erő kell,vonszolni cibálni. Ott mindegy h fél méterrel errébb arréb,csak vigye.
A szántóföldön egy 80-120 le gép univerzális,növényápolástól a talajmunkáig mindent csinálnia kell. Egyre inkább terjednek a fronthidraulikás munkagépek.Nemtudom növényáppolásban hogy lehet egy "farkcsóváló" géppel dolgozni. Szállításról nem is beszélve.(anno nézni is rossz volt a t-150-eket a 2 hw pótkocsival kígyózni az úton...) Nagygépben sem vagyok biztos az előnyeiben,bizonyos lóerőig. Vonszolásban bitzos nincs párja,a "derékcsóválással" hatalmasat tud fogni!!!! De!!!! Ha nem megfelelőek a körülmények,vége a dalnak! Befordítod a derekát és félrefordított orral egyenesen tart be a lekvár közepébe,míg egy hagyományos traktort egy kis félfék segítségével simán kifordítod. Nem kell kiegyenlítőmű....... Akkor milyen súlyállapothoz tervezed az áttételt? Szólóban közlekedve az abroncsok kb ugyanannyit rogynak,kb ugyanakkora a gördülősugár,fordulatok ugyanannyiak. Fölveszel egy komolyabb függ vetőgépet,vf ekét,kombinátort stb. A hátsó abroncs megrogyik min 2/3-ára,az első kirugja magát szinte rogyásmentesre. Az első kerekek fordulatszáma csökken,a hátsó kerekek fordulatszáma emelkedik a gördülösugár változás miatt. Én nem írtam diplomamunkát,de az általános iskolában,szakmunkásképzőben tanultuk. Ha pedig ezt ellensúllyal oldod meg,akkor munka munka közben jelentkezik ez a probléma. És még vesézhetnénk sokáig.
Válasz a2457 #3787. hozzászólására"...egyre nehezebb átvinni az erőt a talajra a hagyományos kivitellel. hiába van sok lóerő ha csak kapirgál a gép, több erőt akarunk átvinni az első híddal."
Szerintem ez megoldható lenne ha orr nehéz lenne a gép. Az első híd felett kéne a motornak lenni és előtte még pót súlyozásoknak.
van sok érv a törzskormányzás ellenében, ez természetes. a hagyományos felépítés ellenében is fel lehet hozni ugyanígy sokmindent.
az mondjuk nem teljesen ehlytálló hogy kihalt volna a törzskormányzás mert a kicsi és a nagy gépek azok általában azok.
sokat fejlődött a tervezés mögötti elméleti tudás is.
és persze az általános célú gépek fejlődését ha végigkísérjük azt látjuk hogy a java hátsókerékhajtásos trakiknak lett az utóda, a recept nemsokat változott.2 kerék meghajtásnál a törzskormányzás fő erényei nem tudnak érvényesülni.
ugyanakkor teret nyernek a törzs és ellsőkerék kormányzott gépcsodák is, valtra is bele próbálkozott, olasz kisgépek pedig régóta rajta vannak (BCS, ferrari, stb..)
gyártása is anyagtakarékosabb a hagyományos felépítésűnek, ugye megússzák a váz gyártást, mert az "magától" elkészül a kuplungharang/előtétház/váltó ill. váltó+híd öntvényekkel.
lehet tervezni úgy is hogy a negatív hatásait (szerszám lengés, pótkocsizások a kanyarodás közben ne tudja fellökni a gépet) minnél kevésbé érvényesüljön.
legfurább átszokni rá. máshogy fordul, máshogy megy. 90% ban nem ehhez van szokva az ember. de nem gondolnám hogy kihaló trend lenne teljesen, az kétségkívül igaz hogy most nem jellemző általános gépek közt.
de szerintem ez meg fog változni alaposan, ahogyan egyre erősebb az univerzális gép (50 majd 80 ló lett, most inkább 100-120 közt) egyre nehezebb átvinni az erőt a talajra a hagyományos kivitellel.
hiába van sok lóerő ha csak kapirgál a gép, több erőt akarunk átvinni az első híddal. (lásd Z és egyenes hidas mtz) ugyanakkor az első kerekek méretét korlátozza az elsőkerék kormányzás feltéve ha nem akarunk nagyobb fordulókört. eljön az a pont ahol vagy nagy lesz a fordulókör, vagy nem tudjuk a lóerőt kihasználni.
80 ló nem az a pont.
de szeretnénk ha minnél jobban ki volna használva az a 80 ló, és ha egygépes gazdára gondolunk szeretnénk ha rosz körülmények közt sem akadnánk el, és lehetőleg masszív legyen a masina.
na ezt szemelőtt tartva mondom most hogy ugyan van hátránya a törzskormányzásnak, de lehetséges hogy az előnyei átbillentik a mérleget a javára.
Ott kezdődik, hogy egy minőségibb kocsit ma Magyarországon 6-8 millióból gyártanak le, akkor egy 4 tonnás traktor, nagyobb motorral, 4x4 hajtással, hidraulikus emelőszerkezettel, EU kompatibilis akár Euró 4 motorral nem lehet legyártani ez alatt! Ennél drágábban meg már megvannak a "bevált" konkurens kategóriái, amiket évek óta teszt alatt vannak.
Válasz SzZsolt #3781. hozzászólásáraCsak egy példa. Az MTZ se hiába tesz Deutz motorokat az újabb "nyugatra" szánt típusokhoz.
Azokhoz a követelményekhez amik kellenek már az új motoroknál és amekkora célközönségnek van szánva oda már nem érné meg egy EU kompatibilis motor gyártósor felépítése. És akkor csak a motort mondtam példának, nem egy komplett traktor 5000 példaszámba. Ha gyártanák is semmivel se lenne olcsóbb a konkurensekhez képest!
Üdv. Olvasom itt hogy milyen jó és megbízható gépeket raknátok össze jó pénzért a hazai gazdáknak, amit üdvözölendőnek tartok, viszont a valóság, mint az mtz eladásokból is látszik kicsit más féle igényt mutat.
Jöjjön hát az én verzióm, amivel tuti nem leszek kedvenc:
Maradjunk a már tárgyalt 80 le-s kategóriába, nézzük mennyi egy új ilyen mtz és másoljuk le. (persze ne egy az egybe, de ne is törzs kormányozzunk) Adjuk az új magyar traktorunkat ami ugyan úgy 80 le-s pár száz ezerrel olcsóbban (mint az mtz). Hoppá, de ezt hogyan?
Úgy hogy ne legyen jó minőségű. Gyártsunk direkt rosszat? Igen. Ezt meg hogy gondolom? Úgy hogy okosan gyártsuk a rosszat. Legyen a gép otthon szerelhető. Amennyire lehet elektronika mentes. A fő darabok motor, váltó bírjon ki annyit mint egy mtz-n megbontás nélkül, a többit csináljuk rosszabb minőségűre, pl generátor, önindító hidraulika, csövek, munkahengerek, kardán keresztek stb, de olcsón adjuk hozzá az új alkatrészt ami minden bokorba vehető legyen. Aki pénzesebb neki biztosítsunk mondjuk háromszoros áron olyan alkatrészt ami viszont jó minőségű, sokat kibír. Rakjunk rá kínai gumit, amíg új addig jól mutasson, és a fülkéje legyen kényelmesebb, mint egy mtz-é, persze olcsó fröccsöntött műanyagokkal. Ezzel az olcsó traktort keresőket meg is lehet fogni, a pénzeseket is szolgáljuk ki legyen sok választható extra. Gyártsuk külföldre is oda persze a jobb minőségű alkatrészekből összerakottat és drágábban.
Néha a jobb minőségűből adjunk el egyet egyet a hazai piacon, hogy építsünk egy minimális hírnevet. Ezzel lehetne pörgetni a magyar alkatrész gyártást, eladást. A gazda büszkén ülhetne a magyar traktorba a magyar földön, a szereléshez meg aki ennyiért vesz gépet úgy is hozzá van szokva, vagy hozzászokik. Egy minimális szerviz szolgáltatást biztosítsunk, bár aki ennyiért vesz traktort az nem nagyon fizeti meg a szakszervizt, de aki akarja azt azért tudjuk kiszolgálni.
Minél többet megpróbálni eladni, legyen három a portán amiből egy mindig hadra fogható. Saját pénzügyi szolgáltatót létrehozni a finanszírozáshoz.
A rábát meg dutrát régi magyar gépeket felejtsük el, már más szelek fújnak.
Vissza a pénzes vevőkhöz, akik kiszolgáló traktort keresnek, mondjuk megvesz egy ilyet, tudja hogy "rossz" viszont olcsó, és mivel pénzes szépen lassan megveszi rá a minőségi alkatrészeket amiből már egy a magyar márkához képest jó traktorja lesz, persze vehetett volna nyugatit is már majdnem ebből az árból, viszont itt nem kell egybe kiadni. Ez is egy üzleti fogás.
És minden más ilyen mai divatos, kicsit megvezetős, ferdítős üzleti fogást bevetnék.
Ma ez lenne életképes itthon.
Dobjuk össze egy közösségi finanszírozós projektet rá.
Rengeteg embernek adna munkát. Vennék hozzá egy nagyon jó reklámszakembert, nem baj ha drága és sok szép modellt had pózoljanak a traki mellett.
Tudom ez kicsit árnyaltabb kép (gép) viszont meglátásom szerint reálisabb és életképesebb (üzletileg).
Még mindig szívesebben megvennék meglátásom szerint mint pl az "olcsó" kínai gépeket.
A minőségi és drága traktorgyártást pedig meghagynám a nagy neveknek, azokkal úgy se lehet versenyezni.
Válasz szanberg #3771. hozzászólásáraEgyebkent igazad van,ezek az ujj traktorok tenyleg arra vannak,hogy max 8000 ora es eladni a picsaba,mert szart sem ernek,ezeket nem erdemes javitani,esetleg ha valami kis baja van,de hat ezt nemsokan tehetik meg ez a baj,ha adnanak mindig normalis es nem spekulant gep tamogatasokat akkor lehetne.
Válasz papa maci #3777. hozzászólásáraNem tudom mennyire vagytok jártasak a gépiparban de ez szerintem csak egy szép állom.Óriási beruházások kellenének hozzá.A gyártott darabszám pedig szerintem legalább 5000 hogy a gyártó ne termeljen veszteséget
Válasz a2457 #3776. hozzászólásáraHídakat igen,a John Deere-nek a gumihevederesek mind ott keszülnek ,Claas Xerinoké is ott lett kifelylesztve meg gyártva is.Persze még gyárt más tipusú futóműveket is.A teherkocsi csak a katonai változat de csak alváz meg a futómű a Rábáé többi rész az Man vagy Daf,már nem emlékszeme. 21 évig dolgoztam ott.A felesége még most is ott dolgozik,így elhihetitek hogy nem a vakvilágba beszélek.
Válasz VMisi #3778. hozzászólásárafüggeszettel csak mocskos óvatosan, mert tör mindent lefelé... hevedereseken is már sok helyen olyan hárompont van, ami elfordul pont a gép védelmében. Fronthidrót meg csak súlyozásra meg tartályoknak engednek, munkaeszköznek nem.
én sem gondolom, hogy törzscsklós kistraktor piacképes lenne.. néhány erdészeti meg ha keskeny akkor néhány ültetvénytraktor (gondolj csak a Carraro-ra) de max ennyi, szántóföldön nem sok keresnivalójuk van, szállításban pedig abszolút semmi! kiszolgálónak vagy egy-géps gazdaság gépének alkalmatlan szerintem.
Válasz SzZsolt #3775. hozzászólásáraÉn nem is gondolkodnék a rába újra gyártásán. Arra ott van-vannak a hazai kezdeményezések..a régi vasakat leporolják,ha van rá igény és kész. Ez itt meg is áll. Egyszerűen nincs darabszám,nincs forgalom. A 100lovas kategória "betámadása" az MTZ kiváltása a cél. Ebben a szegmensben van évi forgalom..mindenki megszólít a kicsitől a nagyig. De csak is hagyományos verzióban. A törzscsuklóst 90% utálja. Egy óvatlan mozdulat és olyat ránt a munkaeszközön mint a pinty. A hagyományos építésű vasak nem amortizálták úgy a munkaeszközöket,mint a csuklós. Nem véletlen főleg a vontatott eszközök voltak hozzá a javasoltak. Hasonló okokból de leginkább a jelenlegi hagyományos trakik hátuljának a védelmében. Kezdik favorizálni a vontatott eszközöket. Mint pl..a vontatott lazító. Nem spanyol viaszt kel feltalálnunk. Egyszerűen kiszolgálni a vásárlói elvárásokat. Az pedig a megélt tapasztalatokból beszél.Máskülönben már az elején elvérzik a kezdeményezés. Ha erdészeti traktorral akarnék dolgozni arra ott az LKT...isten ments..A xerion is azért tud még adott piacon megmaradni mivel a kabin variálással univerzálissá tették. A kiszolgáló traktoroknál hol sok az átszerelés szeretik az emberek ha rálátnak közvetlen a munkaeszközre. A dutrás-IH-s..valtrás csuklós verziók hazaértek a nemzetközi porondon. Minden tiszteletem de ez nem irány szerintem. Brasil itt ez a fapad.(univerzális..itt kanócostól kell áthelyezni a kormányt). A fülkénél csulkóst már idén nem is tették a palettába.
Válasz SzZsolt #3775. hozzászólásáraa rábát már azzal megölték hogy nem hagyták hogy 50-80-120 lovas kategóriában gyártson gépeket.
pedig volt szó erdészetiről is, részben ez végett -amolyan félresikerült zabigyermek- lett az lkt-k alatt rába híd.
hidakat most is gyártanak, meg teherautókat is de nagyon lekarcsúsodtak...
Válasz papa maci #3752. hozzászólásáraNem akarok beleszólni de a Rábának azok az épületei már jó pár éve az Audi tulajdonában vannak ahol a Rába trakikat csinálták.A Rába mint cég pedig csak szelleme a régi gyárnak.Nyolc-tíz éve a csodálatos menedzser szellemű vezetők az alkatrészgyártáshoz a megmunkáló gépek készülékeit is eladták az Alku-Fernek .Ahhoz hogy újra indítsák a gyártást szinte 0 az esély,ha mégis akkor közel a nyugati márkák áraihoz.
1. fordulékonyság.
2. lényegesen egyszerűbb a derék, mint egy kormányzott híd.
3. robosztus, rettenetesen robosztus és igénytelen, nagyon könnyen túl lehet méretezni
4. egyszerűsíti a tervezést és a kivitelt
5. egyforma hidak, kevesebb fajta főalkatrész, egyszerűbb utánpótlás
6. tökéletes Ackerman kormányzás geometria minden kormányállásnál, amennyiben a hidak egyforma távolságra vannak a törzscsuklótól. nem eszi a gumit, nem túrja a földet fordulás közben. nem kell kiegyenltőmű a hidak közé -az mtz "malac"/"közbensőtámasz" része szükségtelen, leszámítva a fogyasztás növekedést nyugodtan maradhat összkerékben műúton is.
kis gépeken is van, érdemes megnézni a DFU-451 erészeti gépet. elnézést hogy mindíg erdészeti gépben gondolkodok, de lássuk be én erdőkkel foglalkozom nem mezőgazdasággal, nekem ugye ez "fekszik" és erdőn a vonóerő a meghatározó, meg a mozgékonyság. szántőföldi traktor soha nincsen olyan terhelésnek kitéve mint az erdőn használt gép. elvárható erdőn egy vontatótól, hogy a saját tömege dupláját is megtudja mozdítani, nem kirívó dolog kétkerékre állni és még úgy is erőltetni a cibálást tuskókon és minden xaron át. az elmélet az hogy eleinte a mezőgazdaságtól kölcsönzött az erdészet gépeket majd kifejlődtek az erősített erdészeti gépek -mint a tárcsa mondjuk. egy 7 leveles 1 soros tárcsa erdészeti kivitelben 1200 kiló. de a tuskót is el kell tudnia vágni, nem szakadhat szét- most az ottani robosztus megoldásokból vinni visszafele a mezőgazdaságba hogy minnél strapabíróbb gépeket lehessen csinálni.
ízelítő abból amit elvárunk egy vontatótól erdőn nap mint nap : vontató vontató2
ezek 8.5 tonna önsúlyú, 110 lovas gépek. a második videón nagyjából 25 tonna tömeget visz szépen. ez mezőgazdasági 110 lovas géppel hírből se menne. jegyzem meg a TAF a vontatók legalja mind minőségben, de fajlagos vonóerőben is.
éppenséggel kiskategóriában sokkal kompaktabb a törzscsukló. a kis dfu és az agt egyik előnye és tervezési célja volt hogy kicsi legyen.bár az agt véletlen sem robosztus,dehát ez már a "new age" átka :D
természetesen ezek a gépek elsősorban nem komfortra vannak kihegyezve. szóval ne kössünk bele az embertelen fülkébe, erdőn ennek semmi jelentősége nincsen. minállunk inkább kérdéses hogy bír e menni, vagy nem bír. hogy kényelmes e azt nemigen nézzük, az csak sokadik szempont. nyilván nem ilyen fapados masinát álmodok, meg ennyire robosztusat sem. de azért kacsingat felé.
a front hidraulika kérdése meg... nincsen akadálya
ez ugyan egy törékeny kis masina a tipikus vonszolók közt, ugyan nem 80 lovas hanem 110, de igazából oda akarok kilukadni hogy erdőn is használunk front hidraulikát.
ha nem tud minimum 1.5 tonnát megemelni akkor nincsen értelme, hiszen az sem több mint 2 közepes rönk keményfából frissen döntve. az hogy törzskormányzott egyáltalán ne befolyásolja abban hogy lehet e front hidraulikája. annyi előny van hogy merev alvázas gépek a törzskormányzottak, nem a kuplungházat kell feszegetni mint egy univerzális hagyományos gépen ahol a kuplungház "gyakorlatilag" az alváz...
ami a függesztett eszköz kilengését illeti, ne a t-150 esből induljunk ki. ez a kilengés a függesztőkarok vége és a kormányzás pontja közti távolságból adódik, ha ez a távolság ugyanakkora lenne mint az univerzális traktor tengelytávjának a fele+a vonókarok, akkor pont ugyanakkora volna a kilengés kormányzás közben. a jelenség nem tüntethető el, de le lehet redukálni annyira hogy ne jelentsen gondot.
80-100 lovas kategóriában cirka 2 tonna emelő képesség a tolólappal sima ügy szokott lenni. orra kell tudnia állítani a gépet, ha nem akkor inkább ne legyen rajta. ez amolyan erdészeti ökölszabály. itt nincsen olyan hogy valamit csak kicsit tud. vagy tudja vagy nagyon, vagy nem. ezért kopott ki hamar az ilyen műanyag gépek mint ez a woody és ezért nem lesz befutó erdőn az agt. aki kitalálta őket nem dolgozott erdőn. nem tudja mire vállalkozott.
--------------------------------------------
érdek és politikai rész.
tegyük fel vennék fődarabot, mindegy mit.
de akitől veszem beszállít más gyártónak aki bármilyen formában konkurencia nekem.
a következő történik:
Te figyelj már, mi veszünk tőletek évi 2-300 ilyen főarabot, a másik cég meg 10-20 at maximum. nehogymár alattam vágjátok a fát, ha neki akartok dolgozni legyen, de akkor nem kell tőletek nekem a fődarab.
és ez végződik úgy hogy én csak sokkal drágábban kaphatom meg. mert nem szarunk arra a tányérra amiről eszünk.
ebből következik hogy csak olyan beszállító jöhet szóba akivel ilyen gondom nem lehet.
szűkíti nagyon a mozgásteret, de nem vagyok meglőve igazából.
hidak terén a RÁBA biztos pont.
motor terén úgy ahogy említették természetesen az OEM motor gyártók jöhetnek szóba. Perkins, cummins, deutz.
sima szinkronváltó tekintetében a fenti okok miatt hazai gyártású darab (ami nem baj. az itthoni az igazi) ami valószínűsíthető.
váz pedig.. hát szerencsére van kohónk.
nagyszilárdságú gerendák szerencsére nem futnak vészes áron.
maga a csukló rész ami már meredekebb történet de szerkezetileg az sem bonyolult.
úgy kell összehozni hogy a lehető legkevesebb "érdeket sértse" és lehetőleg nehéz legyen "elkaszálni" hirtelen árváltozással.
nagyon sok jó ötletet mondtatok amiért hálás vagyok,
de szem előtt kell tartani a célt is.
-> legyen vonóerőben jobb mint egy összkerekes mtz
-> legyen tartósabb mint egy mtz
-> legyen kevesebbet mint egy mtz (fajlagosan)
-> legyen árban közel egy mtz hez
-> legyen egy kicsivel kényelmesebb mint egy mtz
-> legyen igénytelen karbantartásra. szörnyen igénytelen. lehessen ütni-vágni. hosszú olajcsere periódusok, NAGY szűrők amiket ritkán kell cserélni, minnél kevesebb zsírzási pont, könnyen takarítható és túlméretezett hűtő, ilyen "apróságok".
abba is bele kell gondolni, csak árak tekintetében, mtz motort raklapon 1 miska körül lehet szerezni. ugyanakkor egy grammer ülés van hogy 200 ezer pénz. nagyon sok eltud menni olyan dolgokra mint az ülés, az üvegek, műszerfal, lámpák, tömlők, felni és gumi, jóminőségű munkahengerek (2 a 3 pontoshoz, 2 a kormányzáshoz), nem ukrán olajszivattyúk és vezértömb, üzemanyag és hidraulika olaj tartály, korrekt kompresszor és tartály, kárpit a kabinba ( a megvalósítás és az anyag is tud nyomni rajta), megfelelő kábelezés (élből olajálló szigetelésű kábel). és így tovább.. gyakorlatilag ezek az apróbb dolgok összeadva többet nyomnak mint egyes főalkatrészek.
és persze ha már törzskormányzás, van egy nagy kérdés még.
egyik változat ugye olyan mint a t-150 es, hogy derékban tud elfordulni, a hidak a saját vázrészükhöz képpest rögzítve vannak (illetve elsőhíd laprugón) , de van más megoldás mint a videóban szereplő TAF gépé, ahol derékban nem kompenzálunk, hanem királycsapon függ az első híd és úgy kompenzál. Ez a rugózás végett érdekes kérdés, a t-150 megoldása masszívabb és könnyen rugózottá tehető, viszont a dereka emiatt nehezebben kivitelezhető és hosszabb. a királycsapos megoldás a derekát borzasztóan egyszerűvé teszi, viszont cserében az elsőhd felfüggesztését és rugózottá tételét bonyolítja.
a nagy különbség akkor érezhető ha vontat valamit az ember és leejtőnek lefele teszi azt. na ha kanyarban "utolér" amit vontatsz a t-150 féle megoldásban ugye félrenyomja a traki seggét és felboríthat. ezért van azokban egy kis kar amivel a vontatmány légfékje üzemeltethető a traktorétól független. hegynek lefele ezért nem is huzatunk erdőn sem t-150 el, ugyanis a rönkön és a szálfán jellemzően nincsen légfék. ahogy erdészeti pótokon sincsen.
ilyen jellegű kérdések merülnek fel, meg az hogy műszaki rajzokat és beépítési méreteket nemigen közöl senki ameddig nincsen szerződés fixen leszállított darabra pl. motor esetében, kuplung esetében.. talán hidak tekintetében a RÁBA kegyesebb lesz...
A Rába gyár meg ha komolyan gondolná, ott szerintem 25millióból tudnának adni zsírúj rábát úgy, hogy nekik is megéri még. Pont mairől beszéltünk.
Övék ott minden, ők gyártottak mindent hozzá, félnap alatt raktak össze egy új traktort, olyan potenciál van ott.
Néhány éve adagolós cummins motort lehetett venni 2,5millióért újat.
KAlodás JD motort 4-5milliókért. Nyílván egy mostani cr rendszer adblue-val drága lenne de ha nekiállna a gyár akkor ők nem 10milliókért kapnának mint Te vagy én.
de végülis mindegy. Lehetne erről beszélni naphosszakat, ha a gyár akarna valamit meg főleg mondjuk jól megtámogatnák, akkor ott olyat lehetne produkálni, hogy odabaxna a legtöbb nyugatinak.
Van ebben politika is hiddel, mert a sok külföldi cég meg kapja a nagy támogatásokat keményen és ha megsem érné akkor is idejönnek, felveszik a nagylóvékat euró milliókat és elvannak jól.
és hiddel, ha megtámogatnák ezt a gyárat, aki eladni szeretne ezek után nem kér gépen meggazdagodni, vennék a rábát lazán, mert nincs jobb tőle. Örök hidak hajtások, váz. Nagy, nehéz, erős.
Hallom szentségelni a 3500hektáros nagy johndeeros cég tulajdonosát amikor 100millió feletti árat kap a 9000-es JD hevederesre és megy tárgyalni a newhollandhoz mert majd cserélni kéne vagy 5db 8330-8430-as johni gépet és 5új jd árán 7-et kap nagyobb felszereltebb zsírúj T8-as nyusziból és sírja vissza a rábákat amire 20év alatt nemkellett annyit rákölteni mint két év alatt egy 8430-ra mondjuk és ugyanazt a munkát végzi, ugyanazokat az eszközöket húzza...
Ez itt a nem mindegy, lehet drága lenne de én még 40millióét is megvenném az új Rábát ha 45 egy nyugati 300-as traki is, de mondom, 55inkább már az az ár, tarlón meg leiskolázza a 390lovas Fendtet vagy 360-as johnit a régi 245-ös Steiger is, főleg ha difizár is van benne, nomeg ha ez utóbbira akasztassz egy lazítót akkor az egész életében nemfogja bánni, főleg persze ha nem a régi rábamotor van benne, az 55millás gépeken először a váltó mond csődöt, majd az elsőhíd, hajtások és így szépen sorba minden.
Szóval számold ki, 20év alatt mennyit kellene rákölteni akarmelyik talajmunkás sokat hajtott nyugati gépre, vagy egy rábára.
Itt a volt állami gazdaságban 45ezer üzemórás Rábát is vittek el mikor privatizálták, szimering cserén kívül nemvolt bontva a hídja. Váltójához kétszer volt hozzányúlva, igaz a motorral volt ott sok baj...meg a gépészekkel.
Ja de 5000hektárra két rába volt meg az mtz-k, őszönte-télen 3000 hektárt szántottak ki ha nem többet, folyamatos 24órás munkában megállás nélkül hónapokon keresztül. Az összes nyugati traktor két év alatt leamortizálódott volna ilyen használat mellett, BÁRMELYIK!
Válasz .Feco. #3764. hozzászólásáraNem nagytraktorban kell gondolkozni..az őzikéből vegyesen kb 700-750 db-ot ha eladnak itthon éves szinten. Az MTZ kategória az felmehetne 2000-3000 db-ra is, egy jól elkapott konstrukció mentén. Vagyis nem csak az MTZ-t de még egyéb kategóriába tartozó vasakból is szoríthatna ki. Ez már nem rossz szám. És nem beszélve a balkáni piacról. A horvátok le álltak a Deutz verzióval.. MTZ-vel próbálták kiváltani. Valamint behozott használt Német vasakkal. De mára látják használt-új drága buli nekik. Ugyan azt mondják mint mi, csak ő nekik a torpedójukat kellett volna tovább tuningolni.Ez a hajó jelenleg ott is elment. Szerbeknél a Rakovica próbál még fennmaradni.De azt sem volna nehéz felülmúlni. Volna piaci lehetőség. Nem beszélve a pótalkatrész gyártásról. Mivel ugye az a gép eladásának valódi szempontja. Ki ma 20-30 évre gyárt atombiztos trakit az tönkre megy. Vagy megeszik.
7061 hozzászólás
Válasz mtz1221 #3811. hozzászólásáraHany lovas kerul ennyibe?
Nem lesz traktorgyartás,ha lenne se venné meg szerintem senki.Álmodozni attól még lehet......
elhangzott itt hogy éves szintem ezres tételben kell gyártani, de a helyzet az hogy pont ez az a felállás amit nagyon könnyű lesöpörni az asztalról.
nem ezres tételben kell gyártani.
mert ahhoz kell egy nagy raktár, és raktárkészlet. kell hozzá élő munkaerő is, nem kevés. ahol volumenben gyártanak ott volumenben is kell gondolkodni, ami azt jelenti hogy el is kell adni azt a sok gépet.
elég ha csak egy kis ideig nem sikerül eladni , és közben fizetni kell a munkaerőt.
máris borul a bolt, jön a leépítés, és az udvaron felsorakzotatott rengeteg eladásra szánt gép aminek nincsen gazdája.
ez az amit politikán keresztül könnyű megbuktatni és meg is teszik. minden szentnek magafelé hajlik a keze.
ezt úgy kell csinálni szerintem, hogy roppant fontos hogy bank vagy állam ne legyen finanszírozója, nem volumenben kell gyártani olyan munkaerővel ami másból is fenntartható közben. akkor nehéz elgáncsolni, ha kell gyártunk, ha nem, akkor nem gyártunk.
ha bármikor bekóstolnának azzal hogy az állam "segít", nem fogadnám el. ha a nunijó akarna segíteni sem fogadnám el. ha bank akarna segíteni sem fogadnám el.
ha- tegyük fel- sikerülne is előállni ilyen masinériákkal, garantálom hogy géptámogatási pályázaton nemigen lehetne rá pénzt szerezni. egyetlen egy féle mód van amivel idővel bank tudna segíteni és merném is vállalni. hitelezze a masinát annak aki meg akarja venni, hogy elérhetőbb legyen.
nem véletlen mondtam hogy ennek csak és kizárólag alulról volna lehetősége feltörni.
természetszerű, ez így nagyon halovány eséllyel bír.
nem is állítom hogy biztosan meg is valósul.
sokkal valószínűbb hogy nem, de akárhogyan is nézzük amolyan "hobbi projekt" ként van kezelve. nem tettem fel rá az életem, nem öltem bele minden pénzem -és nem is fogom-.
ahogy időm és az anyagiak engedik kényelmesen úgy dolgozok rajta, aztán majd körvonalazódik.
ez már jóval több mint a semmittevés, azt feltételezem hogy idővel beérik ennek a gyümölcse. ha nem érik be sem fog a földhöz verni.
Válasz papa maci #3809. hozzászólásáraJa meg hab a tortán,hogy lett egy mtz összeszerelő üzemünk,hatalmas állami támogatással.
Válasz csontii #3810. hozzászólására23000 euró körül áfástól.
Válasz mtz1221 #3808. hozzászólásáraÉs milyen áron adják?
Válasz mtz1221 #3808. hozzászólására
erről beszéltem !
Itt van a mi imt gyárunk példának,mf licences traktorokat gyártanak.A traktorok gyakorlatilag tönkretehetetlenek,több 20000 órás van a környékemen.Évi 4000 darabot gyártanak javarészt afrikának.voltak fejlesztési própálkozások is,mégis megvannak a napjai számolva.Úgyhogy politikai hátér nélkül kár is beszélni az egész traktor gyártásról.Az idén ha lesz támogatás,fogok is venni egy újat hogy a 82es től megszabaduljak.http://www.imt.co.rs/IMT577.php ez a tipus perkins(licenc) motorral 3x kürbe ugorja az mtz-t(minden tekintetben) mégis kifog halni.
Válasz keriac #3804. hozzászólásáraCsak a hidraulika és egy komoly ülés bele cirka bruttó 1 milla. Vagyis egy új 820-ra még vagy 2 millát rá lehetne pakolni.
Igen ez egy jó kérdés. Milyen traktort érdemes venni? Az én esetembe egy T25-os leváltására sajnos még nem találtam megfelelő gépet.Pedig jó pár kiállításon voltam már. Tudom hogy ti lenézitek a szovjet gépeket de számomra jobb elérhetőek Igaz, hogy nyugati gépek sokkal kényelmesebek gépész barátok illetve tele vannak olyan jó illetve felesleges pluszokkal ( hasonló korú gépésztől kérdeztem meg ősszel, hogy tudja-e bizonyos karok gombok mire valók majd egy óra múlva a szervizes autó jót és megtanította a kollégát szántani és őszinte bevallása szerint az új nyugati gépének fele jó tulajdonságát sem tudja kihasználni A szervizesek mosolyognak rajta de örömmel jönnek ki hozzá.) megítélésem szerin legyen egy alap traktor amiben legyen egy irányváltó és egy többfogozátö váltó illetve egy helyzet szabályzós hidralika, fűtés Aki ennél többet akkor az kérjen bele terhelés alatt is kapcsolható váltót, erős hidralikát klímát sok műholdas műszert.
Válasz keriac #3804. hozzászólásáraAmiket felsoroltál modernizálásba azt mind meg tudod venni külön, minden kapható a jó rádiótól az állítható vonórészig, ezekhez nem kell új gépet kitalálni, mindenkimsaját igényének rá tudja költeni ha akarja, mégis tudok olyat akinek esze ágában sincs mert a 300 at sajnálja a légkondira..... Meg 100 rásegítő szett, 20 radió, 100 az állítható vonórész, tisztelet a kivételnek mert tudok ellenpéldát aki ezeket mind rátette, + orbitos kórmány, ezt összeadva jön a válasz jó van az úgy is, kihagytam ledes lámpák stb..
Mtz- kéne csinálni, méghozzá régit. Van egy 550-esünk és ki lehet békülni a 1994-es minőségével. Kell javítani, de nem rémálom. A 1025.3-as már egy rémálom. Akinek a környéken műanyagházas új van, az szinte csak szidja, többet szereljük, mint dolgozunk vele. Az ereje, meg a súlya rendben lenne, de messze van a stabil üzemtől. Az anyag minőségével van gond. Nem telik 15 milliós vezérgépre, a használtba, meg beleszaladva tönkre is mehet az ember, hisz sokan nem bírnánk ki egy pár milliós problémát a vásárlást követően. A 100ha közeli gazdaságoknak a 10 millió a vége, amit ki tudnak csengetni egy új gépért (nincs bérmunka plusszba és nem 45AK-s földön).
Rossz minőségű gépből Dunát lehet rekeszteni, a nyugati gyárak is nekiálltak kommerszt gyártani és attól, hogy valami drága még lehet szar is. 18 milliós 100 lovas gépek 1 év 1000 üzemóra garancia? Nevetséges.
A nagy üzlet a jelenlegi MTZ-k modernizálásában lenne.
Kényelem: Komplett fülke felújítással, hangszigetelés, hőszigetelés, tisztességes rádió, pormentes légkör, normális klíma, szivargyújtó, italhűtő, kényelmes ülés, valami jobb fülke rezgéscsillapítás.
Hidraulika: egy tisztességes orrán-száján nem folyató vezérlőtömb, segédemelő szett, a hidraulika csatlakozók hátul középre illesztve, emelőkarok gyorscsatlakozósak.
Vontatáshoz állítható vonórész egy és két légkör szintén középre, a levegőrendszer finomítása (lépten-nyomon ne lazuljon vissza).
Az elektronikát át lehet alakítani az ifa rendszerére, mert a gyári katasztrófa volt az új gépnél. Cseh önindító, mert az tényleg jó.
Sebesség és fordulatszám kijelzése külön-külön digitálisan.
Erősített TLT.
A hűtőket lehessen lapozva tisztítani.
Az összes gázolajcső lecserélése, valami strapabíróra.
Csinálni egy listát, amiből lehet válogatni, szívtunk már eleget Szergejjel, van tapasztalat. Nagyon sokan ráköltenének 1-2 milliót a régire, ha az tényleg egy jó gép lenne utána éveken keresztül. Csak a minőséget kéne tudni garantálni...
En inkabb egy ujj 8200 vennek,azt gyarthatnak még.
Válasz 44claasgarantos #3800. hozzászólásáraEz egy nagyon össze tett kérdés. Leginkább úgy tudnám meghatározni. Egy adott történelmi,politikai, gazdasági szituációban. Mikor mi határozza meg valaminek az értékét. Egyszerűen lefordítva van olyan élethelyzet mikor egy zsák krumpli többet érhet mint egy rotációs kapa,mikor a túlélésről van szó.De a jóléti társadalmak igen nagy elvárásúak,mégis pazarlóak ezért most jó pár zsák krumpli kell egy rotációskapáért. Mindent úgy lopunk a természettől. Csak érdekek szerint árazzuk. Így van fenntartva gazdag,középosztály,szegény....A lehetőség mindenkinek, bármely élethelyzethez adott.Ez csak azon múlik mennyire kapar,vagy jó helyen volt jó időben, és jól tudta használni.
Kicsit eltértunk a témátol azt hiszem.
Az hogy ez a picsa kis ország miért gyárthatót régen és most miért nem ,sokan tudjuk okait,ne menjunk ebbe bele ,csupa politika lesz belole...
Inkább mindenkinek az a saját kérdése mi éri meg a maga birtokméretén.
A fő elvárás a munkagépeit bírja el becsulettel, alkatrész ne keljen gyakorta és ne legyen arany áron.
Szeretnénk szintén nagyon ritkán emiatt szerelni ami egyetlen dologtol fugg,a gépben levo uzemora számátol.
Ezek azok a dolgok amik miatt nagy a lehetoségek határa hiszen sok keleti technika is megállja a helyét akármelyik nyugatival szemben ha az el van használva ,vagy sokba kerul a fenntartása.
Szintén sokak választása az ugyan használt ,de megkímélt gépek használat főleg ha gazdaságuk mérete meghaladja az új gép vásárlását.
Személy szerint azt vallom 1 ,max. 2 márkánál több ne legyen egy udvarban.
Szintén saját nézetem,mely a régi kiforrót vagy csak egyszerü(primitim),fapados konstrukciójú gépek a jobb választás.
Előbbire példának okán egy 4000 sorozatú John Deere ,utobbira pedig nem más mint az orosz Mtz.
Ahány gazdaság annyi recept van arra kinek mi az ami bejott,vagy nem váltana más márkára egyéb okok miatt.
úgy gondolom Traktorok magas árait köszönhetjük a kereskedőknek gépforgalmazóknak akik támogatások miatt irreálisan emelik az árakat, hogy a támogatási pénzek ő náluk legyen. Miért kerül egy traktor 10-20-50 millióba? Lassan a vas drágább lesz az aranynál.Aranyárba adnak minden. Mert az állam támogatja a mezőgazdaságot.
ólyatt amit megtudok venni miért ijen drágák mi kerulenyibe
Válasz Richard. #3794. hozzászólására:) már van ilyen. pont amit írsz. derékcsukló és elsőkerék kormányzás, meg elhet fordulni a fülkében és.. front hidraulika.
katt.
derékcsuklós nyerges vontató..
mm van.
katt
(csak azért tudom ilyen gyorsan linkelgetni a videókat mert körbejártam a témát)
ami érdekes, hogy a talajtömörítést senki sem említi. törzscsuklósból ami jól van méretezve annak első és hátsó kereke egy nyomon fut kanyarban is. a talajterhelése emiatt nem a legjobb ez kétségkívül hátrány.
viszont szóbakerült a sorművelés. ott előnyt jelenthet. azt is hozzá kell tenni hogy ami elsőkerék kormányzásnál 10 fok, az törzskormányzásnál kijöhet úgy hogy csak 5 fok kormánykitéréssel produkálható (ugyanakkora íven való fordulás).
szóval nem riszálná nagyon a vontatott cuccot. ha be van állítva elég előre nézni és ha az első kereke jó helyen megy akkor a hátsó is. meg a vontatmány is.
a pótkocsizás érdekes téma, t-150 el pótkocsiztam tudom hogy gyalázat.meg azt is hogy miért az. sajnos nyergesvontatóként nem volt alkalmam kipróbálni pedig esz a fene mert végülis az lenne a hazai pálya a t-150 nek.
súlyelosztás összetett kérdés a törzskormányzásnál, mert nem csak az össztömeg eloszlása mérvadó az első és a hátsó tengely közt, hanem az is hogy az első tengelyre jutó tömeg hogy van elosztva, az első tengely előtt/mögött/fölött van e a tömegközpontja. ettől függ hogy inkább a seggét rázza kormányzáskor, vagy az orrát akarja tolni, vagy arányosan akar mindkettővel fordulni.
azt hozzá kell tenni hogy nem állítom hogy a törzskormányzás mindenek felett áll. mindkét megoldásnak vannak előnye és hátrányai a másikkal szemben.
amúgysem egyedülálló ötlet,
katt
mondjuk hogy csak felveszem a fonalat.
Válasz papa maci #3796. hozzászólásáraHàt ez ìgy szomorú. Ilyen elven nem lesz magyar traki. Minden lehetősèg kilőve. Sok a kullancs.
Válasz Richard. #3794. hozzászólásáraA "befolyásos" következőképpen tenné. Kereskedő,kiépült üzlettel kapocslatokkal ,banki-kormányzati szinten. Megfűzi 1 vagy két beszállítói partnerét...adnak neki egy 30 éves fapados konstrukciót.Az az alvázat (motor?...Váltó,híd,lehajtás ,difi,hidraulika.) Nos mivel az anyacég már otthon nem valószinű hogy erre a verzióra gyártósort tart még fent. Így egy keleteurópai leány vagy liszenc vállalatához közvetít. Kik már meglépték a lehetőséget. És komplett gyártósort átvették. Nos tőlük lehet az alapokat beszerezni. Kezdetben. A többit már itthon megoldja az egyik nagyobb műhelyében. gyártat rá- kabint,motorháztetőt,sárvédőt,kanócot...stb.
Ez a romantikusabb része. A másik ,megveszi a Török vagy Lengyel verziót. Kompletten fődarabokban,alkatrész ként bejön. Itt össze szereli kap egy márkajelzést-nevet. És ennyi. Mivel kiépült marketing hálózata van, így már tud médiafelhajtást csinálni a kezdeményezésnek. Vagyis bedob egy ötletet, pár látványtervet. Felméri a piaci érdeklődést. És neki lát, ha lát benne fantáziát.
Válasz 4964 #3792. hozzászólásáraÉn nem sokat,de ezeket tapasztaltam.
Ezért nemgondolom,hogy egy 100 ló körüli gépnek előnyös lenne a mezőgazdaságban.
Válasz horesz01 #3789. hozzászólásáraÉs eljutottál a Dutra filozófiáig...
Válasz lala1 #3790. hozzászólásáraAki sokat dolgozott derékcsuklós géppel az tudja hogy milyen. Nem a legjobb.
Válasz horesz01 #3789. hozzászólásáraMeg szerintem a 80-100 le kategóriában nem ez a legnagyobb probléma,hanem hogy a motornak legyen "tüdeje".
Válasz a2457 #3774. hozzászólásáraEgy nagy alapprobléma,hogy midenáron az erdőt akarod ráeröltetni a mezőgazdaságra. Alapból két külön világ. Ott valóban erő kell,vonszolni cibálni. Ott mindegy h fél méterrel errébb arréb,csak vigye.
A szántóföldön egy 80-120 le gép univerzális,növényápolástól a talajmunkáig mindent csinálnia kell. Egyre inkább terjednek a fronthidraulikás munkagépek.Nemtudom növényáppolásban hogy lehet egy "farkcsóváló" géppel dolgozni. Szállításról nem is beszélve.(anno nézni is rossz volt a t-150-eket a 2 hw pótkocsival kígyózni az úton...) Nagygépben sem vagyok biztos az előnyeiben,bizonyos lóerőig. Vonszolásban bitzos nincs párja,a "derékcsóválással" hatalmasat tud fogni!!!! De!!!! Ha nem megfelelőek a körülmények,vége a dalnak! Befordítod a derekát és félrefordított orral egyenesen tart be a lekvár közepébe,míg egy hagyományos traktort egy kis félfék segítségével simán kifordítod. Nem kell kiegyenlítőmű....... Akkor milyen súlyállapothoz tervezed az áttételt? Szólóban közlekedve az abroncsok kb ugyanannyit rogynak,kb ugyanakkora a gördülősugár,fordulatok ugyanannyiak. Fölveszel egy komolyabb függ vetőgépet,vf ekét,kombinátort stb. A hátsó abroncs megrogyik min 2/3-ára,az első kirugja magát szinte rogyásmentesre. Az első kerekek fordulatszáma csökken,a hátsó kerekek fordulatszáma emelkedik a gördülösugár változás miatt. Én nem írtam diplomamunkát,de az általános iskolában,szakmunkásképzőben tanultuk. Ha pedig ezt ellensúllyal oldod meg,akkor munka munka közben jelentkezik ez a probléma. És még vesézhetnénk sokáig.
Válasz a2457 #3787. hozzászólására"...egyre nehezebb átvinni az erőt a talajra a hagyományos kivitellel. hiába van sok lóerő ha csak kapirgál a gép, több erőt akarunk átvinni az első híddal."
Szerintem ez megoldható lenne ha orr nehéz lenne a gép. Az első híd felett kéne a motornak lenni és előtte még pót súlyozásoknak.
Válasz BélaNB #3784. hozzászólásáraNehogy azt hidd valami újat találtál ki......
A Belarus márka pont ezt a stratégiát követi..
van sok érv a törzskormányzás ellenében, ez természetes. a hagyományos felépítés ellenében is fel lehet hozni ugyanígy sokmindent.
az mondjuk nem teljesen ehlytálló hogy kihalt volna a törzskormányzás mert a kicsi és a nagy gépek azok általában azok.
sokat fejlődött a tervezés mögötti elméleti tudás is.
és persze az általános célú gépek fejlődését ha végigkísérjük azt látjuk hogy a java hátsókerékhajtásos trakiknak lett az utóda, a recept nemsokat változott.2 kerék meghajtásnál a törzskormányzás fő erényei nem tudnak érvényesülni.
ugyanakkor teret nyernek a törzs és ellsőkerék kormányzott gépcsodák is, valtra is bele próbálkozott, olasz kisgépek pedig régóta rajta vannak (BCS, ferrari, stb..)
gyártása is anyagtakarékosabb a hagyományos felépítésűnek, ugye megússzák a váz gyártást, mert az "magától" elkészül a kuplungharang/előtétház/váltó ill. váltó+híd öntvényekkel.
lehet tervezni úgy is hogy a negatív hatásait (szerszám lengés, pótkocsizások a kanyarodás közben ne tudja fellökni a gépet) minnél kevésbé érvényesüljön.
legfurább átszokni rá. máshogy fordul, máshogy megy. 90% ban nem ehhez van szokva az ember. de nem gondolnám hogy kihaló trend lenne teljesen, az kétségkívül igaz hogy most nem jellemző általános gépek közt.
de szerintem ez meg fog változni alaposan, ahogyan egyre erősebb az univerzális gép (50 majd 80 ló lett, most inkább 100-120 közt) egyre nehezebb átvinni az erőt a talajra a hagyományos kivitellel.
hiába van sok lóerő ha csak kapirgál a gép, több erőt akarunk átvinni az első híddal. (lásd Z és egyenes hidas mtz) ugyanakkor az első kerekek méretét korlátozza az elsőkerék kormányzás feltéve ha nem akarunk nagyobb fordulókört. eljön az a pont ahol vagy nagy lesz a fordulókör, vagy nem tudjuk a lóerőt kihasználni.
80 ló nem az a pont.
de szeretnénk ha minnél jobban ki volna használva az a 80 ló, és ha egygépes gazdára gondolunk szeretnénk ha rosz körülmények közt sem akadnánk el, és lehetőleg masszív legyen a masina.
na ezt szemelőtt tartva mondom most hogy ugyan van hátránya a törzskormányzásnak, de lehetséges hogy az előnyei átbillentik a mérleget a javára.
Válasz BélaNB #3784. hozzászólásáraVissza jutnánk oda, hogy akkor marad az MTZ.
Ott kezdődik, hogy egy minőségibb kocsit ma Magyarországon 6-8 millióból gyártanak le, akkor egy 4 tonnás traktor, nagyobb motorral, 4x4 hajtással, hidraulikus emelőszerkezettel, EU kompatibilis akár Euró 4 motorral nem lehet legyártani ez alatt! Ennél drágábban meg már megvannak a "bevált" konkurens kategóriái, amiket évek óta teszt alatt vannak.
Válasz SzZsolt #3781. hozzászólásáraCsak egy példa. Az MTZ se hiába tesz Deutz motorokat az újabb "nyugatra" szánt típusokhoz.
Azokhoz a követelményekhez amik kellenek már az új motoroknál és amekkora célközönségnek van szánva oda már nem érné meg egy EU kompatibilis motor gyártósor felépítése. És akkor csak a motort mondtam példának, nem egy komplett traktor 5000 példaszámba. Ha gyártanák is semmivel se lenne olcsóbb a konkurensekhez képest!
Üdv. Olvasom itt hogy milyen jó és megbízható gépeket raknátok össze jó pénzért a hazai gazdáknak, amit üdvözölendőnek tartok, viszont a valóság, mint az mtz eladásokból is látszik kicsit más féle igényt mutat.
Jöjjön hát az én verzióm, amivel tuti nem leszek kedvenc:
Maradjunk a már tárgyalt 80 le-s kategóriába, nézzük mennyi egy új ilyen mtz és másoljuk le. (persze ne egy az egybe, de ne is törzs kormányozzunk) Adjuk az új magyar traktorunkat ami ugyan úgy 80 le-s pár száz ezerrel olcsóbban (mint az mtz). Hoppá, de ezt hogyan?
Úgy hogy ne legyen jó minőségű. Gyártsunk direkt rosszat? Igen. Ezt meg hogy gondolom? Úgy hogy okosan gyártsuk a rosszat. Legyen a gép otthon szerelhető. Amennyire lehet elektronika mentes. A fő darabok motor, váltó bírjon ki annyit mint egy mtz-n megbontás nélkül, a többit csináljuk rosszabb minőségűre, pl generátor, önindító hidraulika, csövek, munkahengerek, kardán keresztek stb, de olcsón adjuk hozzá az új alkatrészt ami minden bokorba vehető legyen. Aki pénzesebb neki biztosítsunk mondjuk háromszoros áron olyan alkatrészt ami viszont jó minőségű, sokat kibír. Rakjunk rá kínai gumit, amíg új addig jól mutasson, és a fülkéje legyen kényelmesebb, mint egy mtz-é, persze olcsó fröccsöntött műanyagokkal. Ezzel az olcsó traktort keresőket meg is lehet fogni, a pénzeseket is szolgáljuk ki legyen sok választható extra. Gyártsuk külföldre is oda persze a jobb minőségű alkatrészekből összerakottat és drágábban.
Néha a jobb minőségűből adjunk el egyet egyet a hazai piacon, hogy építsünk egy minimális hírnevet. Ezzel lehetne pörgetni a magyar alkatrész gyártást, eladást. A gazda büszkén ülhetne a magyar traktorba a magyar földön, a szereléshez meg aki ennyiért vesz gépet úgy is hozzá van szokva, vagy hozzászokik. Egy minimális szerviz szolgáltatást biztosítsunk, bár aki ennyiért vesz traktort az nem nagyon fizeti meg a szakszervizt, de aki akarja azt azért tudjuk kiszolgálni.
Minél többet megpróbálni eladni, legyen három a portán amiből egy mindig hadra fogható. Saját pénzügyi szolgáltatót létrehozni a finanszírozáshoz.
A rábát meg dutrát régi magyar gépeket felejtsük el, már más szelek fújnak.
Vissza a pénzes vevőkhöz, akik kiszolgáló traktort keresnek, mondjuk megvesz egy ilyet, tudja hogy "rossz" viszont olcsó, és mivel pénzes szépen lassan megveszi rá a minőségi alkatrészeket amiből már egy a magyar márkához képest jó traktorja lesz, persze vehetett volna nyugatit is már majdnem ebből az árból, viszont itt nem kell egybe kiadni. Ez is egy üzleti fogás.
És minden más ilyen mai divatos, kicsit megvezetős, ferdítős üzleti fogást bevetnék.
Ma ez lenne életképes itthon.
Dobjuk össze egy közösségi finanszírozós projektet rá.
Rengeteg embernek adna munkát. Vennék hozzá egy nagyon jó reklámszakembert, nem baj ha drága és sok szép modellt had pózoljanak a traki mellett.
Tudom ez kicsit árnyaltabb kép (gép) viszont meglátásom szerint reálisabb és életképesebb (üzletileg).
Még mindig szívesebben megvennék meglátásom szerint mint pl az "olcsó" kínai gépeket.
A minőségi és drága traktorgyártást pedig meghagynám a nagy neveknek, azokkal úgy se lehet versenyezni.
Válasz szanberg #3771. hozzászólásáraEgyebkent igazad van,ezek az ujj traktorok tenyleg arra vannak,hogy max 8000 ora es eladni a picsaba,mert szart sem ernek,ezeket nem erdemes javitani,esetleg ha valami kis baja van,de hat ezt nemsokan tehetik meg ez a baj,ha adnanak mindig normalis es nem spekulant gep tamogatasokat akkor lehetne.
Válasz szanberg #3771. hozzászólásáraMiert nem veszel egy felturbozott huntracot?
Válasz papa maci #3777. hozzászólásáraNem tudom mennyire vagytok jártasak a gépiparban de ez szerintem csak egy szép állom.Óriási beruházások kellenének hozzá.A gyártott darabszám pedig szerintem legalább 5000 hogy a gyártó ne termeljen veszteséget
Válasz a2457 #3776. hozzászólásáraHídakat igen,a John Deere-nek a gumihevederesek mind ott keszülnek ,Claas Xerinoké is ott lett kifelylesztve meg gyártva is.Persze még gyárt más tipusú futóműveket is.A teherkocsi csak a katonai változat de csak alváz meg a futómű a Rábáé többi rész az Man vagy Daf,már nem emlékszeme. 21 évig dolgoztam ott.A felesége még most is ott dolgozik,így elhihetitek hogy nem a vakvilágba beszélek.
Válasz VMisi #3778. hozzászólásárafüggeszettel csak mocskos óvatosan, mert tör mindent lefelé... hevedereseken is már sok helyen olyan hárompont van, ami elfordul pont a gép védelmében. Fronthidrót meg csak súlyozásra meg tartályoknak engednek, munkaeszköznek nem.
én sem gondolom, hogy törzscsklós kistraktor piacképes lenne.. néhány erdészeti meg ha keskeny akkor néhány ültetvénytraktor (gondolj csak a Carraro-ra) de max ennyi, szántóföldön nem sok keresnivalójuk van, szállításban pedig abszolút semmi! kiszolgálónak vagy egy-géps gazdaság gépének alkalmatlan szerintem.
Válasz a2457 #3774. hozzászólásáraJó feldobtad ezt a labdát!
Az elgondolkodtató, hogy miért csak nagy kategóriásba gyártanak törzskormányzásút? A fendt még most is a hagyományos elvvel jött ki a nagygépével.
Kíváncsi lennék, hogy egy törzscsuklóssal hogy lehet függesztett munkagéppel dolgozni (szépen, egyenesen vetni, kaszálni,...) ?
Válasz SzZsolt #3775. hozzászólásáraÉn nem is gondolkodnék a rába újra gyártásán. Arra ott van-vannak a hazai kezdeményezések..a régi vasakat leporolják,ha van rá igény és kész. Ez itt meg is áll. Egyszerűen nincs darabszám,nincs forgalom. A 100lovas kategória "betámadása" az MTZ kiváltása a cél. Ebben a szegmensben van évi forgalom..mindenki megszólít a kicsitől a nagyig. De csak is hagyományos verzióban. A törzscsuklóst 90% utálja. Egy óvatlan mozdulat és olyat ránt a munkaeszközön mint a pinty. A hagyományos építésű vasak nem amortizálták úgy a munkaeszközöket,mint a csuklós. Nem véletlen főleg a vontatott eszközök voltak hozzá a javasoltak. Hasonló okokból de leginkább a jelenlegi hagyományos trakik hátuljának a védelmében. Kezdik favorizálni a vontatott eszközöket. Mint pl..a vontatott lazító. Nem spanyol viaszt kel feltalálnunk. Egyszerűen kiszolgálni a vásárlói elvárásokat. Az pedig a megélt tapasztalatokból beszél.Máskülönben már az elején elvérzik a kezdeményezés. Ha erdészeti traktorral akarnék dolgozni arra ott az LKT...isten ments..
A xerion is azért tud még adott piacon megmaradni mivel a kabin variálással univerzálissá tették. A kiszolgáló traktoroknál hol sok az átszerelés szeretik az emberek ha rálátnak közvetlen a munkaeszközre. A dutrás-IH-s..valtrás csuklós verziók hazaértek a nemzetközi porondon. Minden tiszteletem de ez nem irány szerintem. 
Brasil itt ez a fapad.(univerzális..itt kanócostól kell áthelyezni a kormányt). A fülkénél csulkóst már idén nem is tették a palettába.
Válasz SzZsolt #3775. hozzászólásáraa rábát már azzal megölték hogy nem hagyták hogy 50-80-120 lovas kategóriában gyártson gépeket.
pedig volt szó erdészetiről is, részben ez végett -amolyan félresikerült zabigyermek- lett az lkt-k alatt rába híd.
hidakat most is gyártanak, meg teherautókat is de nagyon lekarcsúsodtak...
Válasz papa maci #3752. hozzászólásáraNem akarok beleszólni de a Rábának azok az épületei már jó pár éve az Audi tulajdonában vannak ahol a Rába trakikat csinálták.A Rába mint cég pedig csak szelleme a régi gyárnak.Nyolc-tíz éve a csodálatos menedzser szellemű vezetők az alkatrészgyártáshoz a megmunkáló gépek készülékeit is eladták az Alku-Fernek .Ahhoz hogy újra indítsák a gyártást szinte 0 az esély,ha mégis akkor közel a nyugati márkák áraihoz.
Válasz szanberg #3738. hozzászólásárahibátlanul látod a helyzetet, a következő érveim vannak a törzskormányzásra:
1. fordulékonyság.
2. lényegesen egyszerűbb a derék, mint egy kormányzott híd.
3. robosztus, rettenetesen robosztus és igénytelen, nagyon könnyen túl lehet méretezni
4. egyszerűsíti a tervezést és a kivitelt
5. egyforma hidak, kevesebb fajta főalkatrész, egyszerűbb utánpótlás
6. tökéletes Ackerman kormányzás geometria minden kormányállásnál, amennyiben a hidak egyforma távolságra vannak a törzscsuklótól. nem eszi a gumit, nem túrja a földet fordulás közben. nem kell kiegyenltőmű a hidak közé -az mtz "malac"/"közbensőtámasz" része szükségtelen, leszámítva a fogyasztás növekedést nyugodtan maradhat összkerékben műúton is.
kis gépeken is van, érdemes megnézni a DFU-451 erészeti gépet. elnézést hogy mindíg erdészeti gépben gondolkodok, de lássuk be én erdőkkel foglalkozom nem mezőgazdasággal, nekem ugye ez "fekszik" és erdőn a vonóerő a meghatározó, meg a mozgékonyság. szántőföldi traktor soha nincsen olyan terhelésnek kitéve mint az erdőn használt gép. elvárható erdőn egy vontatótól, hogy a saját tömege dupláját is megtudja mozdítani, nem kirívó dolog kétkerékre állni és még úgy is erőltetni a cibálást tuskókon és minden xaron át. az elmélet az hogy eleinte a mezőgazdaságtól kölcsönzött az erdészet gépeket majd kifejlődtek az erősített erdészeti gépek -mint a tárcsa mondjuk. egy 7 leveles 1 soros tárcsa erdészeti kivitelben 1200 kiló. de a tuskót is el kell tudnia vágni, nem szakadhat szét- most az ottani robosztus megoldásokból vinni visszafele a mezőgazdaságba hogy minnél strapabíróbb gépeket lehessen csinálni.
ízelítő abból amit elvárunk egy vontatótól erdőn nap mint nap :
vontató
vontató2
ezek 8.5 tonna önsúlyú, 110 lovas gépek. a második videón nagyjából 25 tonna tömeget visz szépen. ez mezőgazdasági 110 lovas géppel hírből se menne. jegyzem meg a TAF a vontatók legalja mind minőségben, de fajlagos vonóerőben is.
és ha már volt szó kisebbekről:
a DFU
és szellemi utódja
éppenséggel kiskategóriában sokkal kompaktabb a törzscsukló. a kis dfu és az agt egyik előnye és tervezési célja volt hogy kicsi legyen.bár az agt véletlen sem robosztus,dehát ez már a "new age" átka :D
természetesen ezek a gépek elsősorban nem komfortra vannak kihegyezve. szóval ne kössünk bele az embertelen fülkébe, erdőn ennek semmi jelentősége nincsen. minállunk inkább kérdéses hogy bír e menni, vagy nem bír. hogy kényelmes e azt nemigen nézzük, az csak sokadik szempont. nyilván nem ilyen fapados masinát álmodok, meg ennyire robosztusat sem. de azért kacsingat felé.
a front hidraulika kérdése meg...
nincsen akadálya
ez ugyan egy törékeny kis masina a tipikus vonszolók közt, ugyan nem 80 lovas hanem 110, de igazából oda akarok kilukadni hogy erdőn is használunk front hidraulikát.
ha nem tud minimum 1.5 tonnát megemelni akkor nincsen értelme, hiszen az sem több mint 2 közepes rönk keményfából frissen döntve. az hogy törzskormányzott egyáltalán ne befolyásolja abban hogy lehet e front hidraulikája. annyi előny van hogy merev alvázas gépek a törzskormányzottak, nem a kuplungházat kell feszegetni mint egy univerzális hagyományos gépen ahol a kuplungház "gyakorlatilag" az alváz...
ami a függesztett eszköz kilengését illeti, ne a t-150 esből induljunk ki. ez a kilengés a függesztőkarok vége és a kormányzás pontja közti távolságból adódik, ha ez a távolság ugyanakkora lenne mint az univerzális traktor tengelytávjának a fele+a vonókarok, akkor pont ugyanakkora volna a kilengés kormányzás közben. a jelenség nem tüntethető el, de le lehet redukálni annyira hogy ne jelentsen gondot.
80-100 lovas kategóriában cirka 2 tonna emelő képesség a tolólappal sima ügy szokott lenni. orra kell tudnia állítani a gépet, ha nem akkor inkább ne legyen rajta. ez amolyan erdészeti ökölszabály. itt nincsen olyan hogy valamit csak kicsit tud. vagy tudja vagy nagyon, vagy nem. ezért kopott ki hamar az ilyen műanyag gépek mint ez a woody és ezért nem lesz befutó erdőn az agt. aki kitalálta őket nem dolgozott erdőn. nem tudja mire vállalkozott.
--------------------------------------------
érdek és politikai rész.
tegyük fel vennék fődarabot, mindegy mit.
de akitől veszem beszállít más gyártónak aki bármilyen formában konkurencia nekem.
a következő történik:
Te figyelj már, mi veszünk tőletek évi 2-300 ilyen főarabot, a másik cég meg 10-20 at maximum. nehogymár alattam vágjátok a fát, ha neki akartok dolgozni legyen, de akkor nem kell tőletek nekem a fődarab.
és ez végződik úgy hogy én csak sokkal drágábban kaphatom meg. mert nem szarunk arra a tányérra amiről eszünk.
ebből következik hogy csak olyan beszállító jöhet szóba akivel ilyen gondom nem lehet.
szűkíti nagyon a mozgásteret, de nem vagyok meglőve igazából.
hidak terén a RÁBA biztos pont.
motor terén úgy ahogy említették természetesen az OEM motor gyártók jöhetnek szóba. Perkins, cummins, deutz.
sima szinkronváltó tekintetében a fenti okok miatt hazai gyártású darab (ami nem baj. az itthoni az igazi) ami valószínűsíthető.
váz pedig.. hát szerencsére van kohónk.
nagyszilárdságú gerendák szerencsére nem futnak vészes áron.
maga a csukló rész ami már meredekebb történet de szerkezetileg az sem bonyolult.
úgy kell összehozni hogy a lehető legkevesebb "érdeket sértse" és lehetőleg nehéz legyen "elkaszálni" hirtelen árváltozással.
nagyon sok jó ötletet mondtatok amiért hálás vagyok,
de szem előtt kell tartani a célt is.
-> legyen vonóerőben jobb mint egy összkerekes mtz
-> legyen tartósabb mint egy mtz
-> legyen kevesebbet mint egy mtz (fajlagosan)
-> legyen árban közel egy mtz hez
-> legyen egy kicsivel kényelmesebb mint egy mtz
-> legyen igénytelen karbantartásra. szörnyen igénytelen. lehessen ütni-vágni. hosszú olajcsere periódusok, NAGY szűrők amiket ritkán kell cserélni, minnél kevesebb zsírzási pont, könnyen takarítható és túlméretezett hűtő, ilyen "apróságok".
abba is bele kell gondolni, csak árak tekintetében, mtz motort raklapon 1 miska körül lehet szerezni. ugyanakkor egy grammer ülés van hogy 200 ezer pénz. nagyon sok eltud menni olyan dolgokra mint az ülés, az üvegek, műszerfal, lámpák, tömlők, felni és gumi, jóminőségű munkahengerek (2 a 3 pontoshoz, 2 a kormányzáshoz), nem ukrán olajszivattyúk és vezértömb, üzemanyag és hidraulika olaj tartály, korrekt kompresszor és tartály, kárpit a kabinba ( a megvalósítás és az anyag is tud nyomni rajta), megfelelő kábelezés (élből olajálló szigetelésű kábel). és így tovább.. gyakorlatilag ezek az apróbb dolgok összeadva többet nyomnak mint egyes főalkatrészek.
és persze ha már törzskormányzás, van egy nagy kérdés még.
egyik változat ugye olyan mint a t-150 es, hogy derékban tud elfordulni, a hidak a saját vázrészükhöz képpest rögzítve vannak (illetve elsőhíd laprugón) , de van más megoldás mint a videóban szereplő TAF gépé, ahol derékban nem kompenzálunk, hanem királycsapon függ az első híd és úgy kompenzál. Ez a rugózás végett érdekes kérdés, a t-150 megoldása masszívabb és könnyen rugózottá tehető, viszont a dereka emiatt nehezebben kivitelezhető és hosszabb. a királycsapos megoldás a derekát borzasztóan egyszerűvé teszi, viszont cserében az elsőhd felfüggesztését és rugózottá tételét bonyolítja.
a nagy különbség akkor érezhető ha vontat valamit az ember és leejtőnek lefele teszi azt. na ha kanyarban "utolér" amit vontatsz a t-150 féle megoldásban ugye félrenyomja a traki seggét és felboríthat. ezért van azokban egy kis kar amivel a vontatmány légfékje üzemeltethető a traktorétól független. hegynek lefele ezért nem is huzatunk erdőn sem t-150 el, ugyanis a rönkön és a szálfán jellemzően nincsen légfék. ahogy erdészeti pótokon sincsen.
ilyen jellegű kérdések merülnek fel, meg az hogy műszaki rajzokat és beépítési méreteket nemigen közöl senki ameddig nincsen szerződés fixen leszállított darabra pl. motor esetében, kuplung esetében.. talán hidak tekintetében a RÁBA kegyesebb lesz...
Válasz Diesel Tibor #3772. hozzászólására
http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2015/03/30/huntractor_raba-steiger_hc-300/
Válasz papa maci #3769. hozzászólásáraÉrtem én csak amit legutoljára felújított Rába is 30-ba került és még mindig csak nem egy új.
Válasz .Feco. #3765. hozzászólásáraNeeeem. 22-ért árulták a huntractor 300-at.
Nyílván ezen keresni is akart aki csinálta, nem keveset.
A Rába gyár meg ha komolyan gondolná, ott szerintem 25millióból tudnának adni zsírúj rábát úgy, hogy nekik is megéri még. Pont mairől beszéltünk.
Övék ott minden, ők gyártottak mindent hozzá, félnap alatt raktak össze egy új traktort, olyan potenciál van ott.
Néhány éve adagolós cummins motort lehetett venni 2,5millióért újat.
KAlodás JD motort 4-5milliókért. Nyílván egy mostani cr rendszer adblue-val drága lenne de ha nekiállna a gyár akkor ők nem 10milliókért kapnának mint Te vagy én.
de végülis mindegy. Lehetne erről beszélni naphosszakat, ha a gyár akarna valamit meg főleg mondjuk jól megtámogatnák, akkor ott olyat lehetne produkálni, hogy odabaxna a legtöbb nyugatinak.
Van ebben politika is hiddel, mert a sok külföldi cég meg kapja a nagy támogatásokat keményen és ha megsem érné akkor is idejönnek, felveszik a nagylóvékat euró milliókat és elvannak jól.
és hiddel, ha megtámogatnák ezt a gyárat, aki eladni szeretne ezek után nem kér gépen meggazdagodni, vennék a rábát lazán, mert nincs jobb tőle. Örök hidak hajtások, váz. Nagy, nehéz, erős.
Hallom szentségelni a 3500hektáros nagy johndeeros cég tulajdonosát amikor 100millió feletti árat kap a 9000-es JD hevederesre és megy tárgyalni a newhollandhoz mert majd cserélni kéne vagy 5db 8330-8430-as johni gépet és 5új jd árán 7-et kap nagyobb felszereltebb zsírúj T8-as nyusziból és sírja vissza a rábákat amire 20év alatt nemkellett annyit rákölteni mint két év alatt egy 8430-ra mondjuk és ugyanazt a munkát végzi, ugyanazokat az eszközöket húzza...
Ez itt a nem mindegy, lehet drága lenne de én még 40millióét is megvenném az új Rábát ha 45 egy nyugati 300-as traki is, de mondom, 55inkább már az az ár, tarlón meg leiskolázza a 390lovas Fendtet vagy 360-as johnit a régi 245-ös Steiger is, főleg ha difizár is van benne, nomeg ha ez utóbbira akasztassz egy lazítót akkor az egész életében nemfogja bánni, főleg persze ha nem a régi rábamotor van benne, az 55millás gépeken először a váltó mond csődöt, majd az elsőhíd, hajtások és így szépen sorba minden.
Szóval számold ki, 20év alatt mennyit kellene rákölteni akarmelyik talajmunkás sokat hajtott nyugati gépre, vagy egy rábára.
Itt a volt állami gazdaságban 45ezer üzemórás Rábát is vittek el mikor privatizálták, szimering cserén kívül nemvolt bontva a hídja. Váltójához kétszer volt hozzányúlva, igaz a motorral volt ott sok baj...meg a gépészekkel.
Ja de 5000hektárra két rába volt meg az mtz-k, őszönte-télen 3000 hektárt szántottak ki ha nem többet, folyamatos 24órás munkában megállás nélkül hónapokon keresztül. Az összes nyugati traktor két év alatt leamortizálódott volna ilyen használat mellett, BÁRMELYIK!
Válasz .Feco. #3765. hozzászólására32ért még csak egy 260pacis, 3000órás gépet kapsz, 350lőerőtől még messzeállunk, na meg a reggeli ágybahozásától is
Válasz Diesel Tibor #3767. hozzászólásáraEz használt....
Most az új vasakt próbálnánk fényezni..
Válasz .Feco. #3765. hozzászólásáraJól van, de én nem a Texasi farmert akarnám támogatni. Ezért venném a kohó szökevényt
Ennyi üzemóra bármelyik Rábában van
Ár:
13.800.000 Ft +ÁFA
Állapot:
Használt
Teljesítmény (Lóerő):
320
Gyártási év:
2001
Üzemóra:
7600
Sebességváltó típusa:
Powershift váltó
Meghajtás:
Hevederes
Precíziós gazdálkodásban használható:
igen
Fronthidraulika
Leírás
Jó állapotú hevederek (80%). Kevés üzemóra. AutoTrac ready. Erősített lehajtások (8020-as széria). Kb.: 14.500 kg.
Válasz .Feco. #3764. hozzászólásáraNem nagytraktorban kell gondolkozni..az őzikéből vegyesen kb 700-750 db-ot ha eladnak itthon éves szinten. Az MTZ kategória az felmehetne 2000-3000 db-ra is, egy jól elkapott konstrukció mentén. Vagyis nem csak az MTZ-t de még egyéb kategóriába tartozó vasakból is szoríthatna ki. Ez már nem rossz szám. És nem beszélve a balkáni piacról. A horvátok le álltak a Deutz verzióval.. MTZ-vel próbálták kiváltani. Valamint behozott használt Német vasakkal. De mára látják használt-új drága buli nekik. Ugyan azt mondják mint mi, csak ő nekik a torpedójukat kellett volna tovább tuningolni.Ez a hajó jelenleg ott is elment. Szerbeknél a Rakovica próbál még fennmaradni.De azt sem volna nehéz felülmúlni. Volna piaci lehetőség. Nem beszélve a pótalkatrész gyártásról. Mivel ugye az a gép eladásának valódi szempontja. Ki ma 20-30 évre gyárt atombiztos trakit az tönkre megy. Vagy megeszik.