7932 endypapa_20120 a lényeg hogy három közül az maradt aki vonzódott de ahol csak 1 van ott nincs választási lehetőség vagy csinálja vagy nem s ha van olyan pálya amely könnyebb jobb akkor miért erőltessék a sárba mocsokba sajnos azok között is nagy a bizonytalanság akik ezt a pályát választották hogy itthon vagy külföldön álljanak munkába a megszerzett tudással nem hogy azok között akik nem is készültek mezőgazdasági pályára mert ugye az nem egészséges hogy apám anyám ezt akarta
Válasz Ares 826 #64038 hozzászólásáraVálasz Ares 826 #64038. hozzászólásáraÉrdekel az emberi oldala a dolognak. Nekem pl. a szabadságot és a nyugalmat jelenti. Bp-en élek és dolgozok, egyben vidéken is gazdálkodom. Én nagyon hálás vagyok, hogy van hová kiszakadni innen, még a nehezebb munka közben is feltölt energiával a természet közelsége. Ilyesmi... :)
Válasz vasfamernok #64037. hozzászólásáraMit jelent számomra a mezőgazdaság?
Megélhetést, hobbit, kikapcsolódást. Nálam az a legszebb, hogy mindhárom dolog párosul "kéz a kézben".
Sziasztok! Érdeklődnék, hogy mit jelent számotokra a mezőgazdaság.
(-) Teher, kényszer, stressz, menekvés, stb.? Váltanátok-e másik (esetlegesen jobban fizető) munkára, ha volna rá lehetőség?
(+) Szabadság, nyugalom, hobbi, menekvés, stb. Tudsz-e, akarsz-e még másban gondolkodni?
Hogy mi jár a fejemben?
Az, hogy úgy szeretném elbúcsúztatni ezt a nyomorult 2020-as évet, hogy kérjem az égiektől a következőket 2021-re:
- maszk mentes mosolyokat
- gyűlölködés mentes napokat
- komment háborúk konszolidálását
- az emberek mentális állapotának helyreállását
- újra szabadon utazni, világot látni
- megölelni az idős szeretteinket
- a hírekből áradó negatíviizmust csökkenteni
- klasszisokkal több humort (még ha fanyar is)
- nem félni és elhúzódni egymástól a járdán, buszon, zárt helyen
- újra kezet nyújtani bemutatkozáskor
- koncertre, moziba, színházba járni
- szeretni, nevetni, nem aggodalmaskodni .....
Válasz d-032a #64034. hozzászólásáraÍgy erről nincs információm, de valószínű, hogy igazad van.
Nálunk meg nemcsak szitokszóként használják csak, hanem a cigány szó ellentéteként is.
Válasz rilex #64033. hozzászólásáraÚgy tudom, ez is egy magyarországi specialitás csak. Mármint, hogy a paraszt szót negatív jelzőként, szitokként (is) sikerült elterjeszteni.
Azt mondod, a paraszt buta, mert nem járt iskolába?
2017. nyara. Állok a hivatalban, előttem egy idős házaspár. Amolyan eres kezű, picit görnyedt, hatvanas pár, szegényes ruhában. A férfi bal kezében a kalapját szorongatja. Hiszen belépett valahová, ott le kell venni, úgy illik.
Elmagyarázná még egyszer, melyik rubrikába mit kell ikszeljek? És hol is írjam alá?
Az ügyintéző cicceg, látványosan unja az életét. Én már rég megtanultam: ha sorban kell állni, akkor sorban állok és igyekszem ezen nem forrongani, mert ha még forronganék is, azzal a sor nem halad jobban, csak én teszem tönkre az idegrendszeremet.
Az idős pár végül elköszön, a kijárat felé igyekszik. Én kerülök sorra. Az ügyintéző azt gondolja, cinkosra lelt bennem.
Buta parasztok, alig értették meg, mi a teendő. – mondja.
Nem szólok semmit, a tekintetem épp elég erős ahhoz, hogy rájöjjön, mégsem én vagyok az ő embere. Lehajtott szemmel “végez velem”.
A napokban olvastam egy elképesztően jó cikket a facebookon és miután elolvastam (aztán elolvastam még egyszer), ez a fenti eset jutott eszembe.
Mutatom nektek, gondolkodjatok el rajta, kérlek:
“Fiam, te azt mondod nekem, hogy” csakis a tanult emberek vitték előre az országunkat? “A tudósok és művészek? /…/ a paraszt buta volt, mert nem járt iskolába?
Akkor beszélgessünk, fiam!
Tudod, az a ‘buta paraszt’ állatot nevelt, tenyésztett és nemesített. Minden hazai tájegységnek megvolt a rá jellemző állatállománya, ami követte a helyi adottságokat, úgymint növényzet, csapadék, talajviszonyok és hőmérséklet. Ez így kimerít vagy kettő egyetemi diplomát! Érdekességként: a magyar tarka szarvasmarhának ötven éve még 12 tájfajtáját tartották nyilván, mára már csak magyar tarkát ismeri a szakirodalom. Tehát amit ez a ‘buta paraszt’ több száz év szorgalmas nemesítő tevékenységével létrehozott, azt a te tanult embered felelőtlen összevissza keresztező tevékenységgel mára teljesen tönkretette!
Az a ‘buta paraszt’ ez mellett gabona és zöldségnövényt, továbbá gyümölcsöt termesztett, nemesített. /…/ ezeket a gyümölcsöket például nem kellett permetezni és jól tárolhatók voltak, míg a mai okos professzorok által újított növények, úgynevezett növényvédelem nélkül nem hoznak termést, mert elviszik a betegségek, továbbá /gyümölcseik/ hűtőház nélkül szinte azonnal tönkremennek. Szóval a ‘buta parasztnak’ itt is kioszthatsz néhány egyetemi diplomát: növénytermesztő, növényorvos, nemesítő, kertész… A hiba csak ott van, hogy nem ismeri a latin nevét.
Ez a ‘buta paraszt’ ezen kívül még gazdálkodni is tudott a terméssel, egyik évről a másikra meg kellett terveznie, hogy a leendő termésből megéljenek. Továbbá tartalékot kellett képeznie. Az állatállomány ellátására is kellett gondolnia és ami a legfontosabb, megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmagról kellett gondoskodnia, hogy a jövő évben mindezt újra megtehesse. Nos ezért jár egy közgazdász diploma és egy raktározási, raktárkezelési, logisztikai végzettség is.
De itt még nincs vége, az állatok levágása, feldolgozása, tartósítása és a hús modern eszközök nélküli tárolása, a növények tárolása, feldolgozása, még egy hentes szakmunkás bizonyítványt, további konzervipari ismereteket is feltételez, és legalább egy élelmiszeripari technikusi bizonyítvány kiosztását is megköveteli.
Az állatokkal folyamatosan fellépő betegségeket is gyógyítani kellett valakinek. Egy személyes élmény: kisgyermekként /láttam, hogy/ az egyik tehén benyelt egy almát, ami megakadt a torkán és fuldoklott. Az állatorvos azt tanácsolta, hogy metsszék el a torkát és mérjék ki az állatot, mert menthetetlen. Nos, az egyik öreg tanulatlan ‘buta paraszt’ amikor ezt meghallotta, megfogta a Dr. úr gallérját és kivágta az istállóból, kért egy kicsi kést, benyúlt az állat szájába és szétvágta az almát. Ez a tehén utána még számtalan borjút ellett. Tehát a ‘buta parasztnak’ jár egy állatorvosi diploma is!
De régen csak nagyon indokolt esetben fordult orvoshoz is, ma ilyenkor megyünk kórházba. Mert a kisebb betegségeket odahaza kezelte, otthon szült, a kertben megtermelte /vagy a környéken begyűjtötte/ a gyógynövényeket. Szinte minden faluban volt egy bába, vagy egy javasember, javasasszony, aki gyógyított embert és állatot egyaránt. Tehát jár egy orvosi és egy gyógyszerészi diploma is ennek a ‘buta parasztnak’.
Saját maguk készítették a mosó, mosdó, mosogatószerüket, ruha, fa, falfestékeiket. Talán ez megér egy vegyészmérnöki diplomát? Fiatal házasoknak, ha nem örököltek, pénzük sem volt a mesteremberekre, akkor a rokonság felépített egy házat. Hopp: építészmérnök, kőműves, téglakészítő, (vályogvető) ács, tetőfedő szakmák kerestetnek. Ma, ha valaki megtanulja a vályogvetést és a nádazás mesterségét, akkor művész úrnak szólíttatja magát és mutogatják a TV-ben, mint valami nagy tudású csodabogarat.
Gyermekkoromban nagyanyám felnézett az égre (nem az órájára!), és mondta, mennyi az idő. Régen az öreg paraszt ránézett az égre és mondta: most kell vetni, most aratni, most kaszálni, most haza kell hajtani az állatot, most sietni kell, mert jön az eső, a jég, vagy a hó. Napszaktól függetlenül, arra van észak, arra dél és hogy mennyi az idő. Tehát ennek a ‘buta parasztnak’ jár egy csillagász és egy meteorológus diploma is!
Míg napjainkban magukat művészeknek, celebeknek szólíttató emberek tucatjaival van teli a média, addig ezeket az embereket száz évvel korábban a legutolsó csárdából is elhajtották volna a zenészek, mint csepűrágó, tehetségtelen kontárokat! Ugyanis zeneművészeti főiskola nélkül is csodálatos zenészei voltak a vidéknek, akik nem gőgösen pöffeszkedtek, hanem szolgálták a művészetükkel a népet. Népünk zeneiségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a kétszázezer népdal, ami kinyomtatva is megtalálható, az olyan valóban tehetséges és elkötelezett művészeknek köszönhető, mint Kodály Zoltán. De soha ne felejtsük, ezek a remekművek a nép ajkán keletkeztek!
De tudod fiam, ha /a most a tanultak valamelyike/ elvégzi a képzőművészeti főiskolát, és az ott elsajátított tudásával a kétszáz évvel korábban élt, férjhez menni szándékozó tizenhét éves „buta” parasztlány kelengyéjének csupán tizedrészét képes megcsinálni, akkor már művésznek nevezi magát, saját stílusirányzatot indít, a saját kreálmányait a divatbemutatók kifutóira viszi.
Mondd fiam, hol itt az igazság?
Mondd fiam, összeszámoltad, hogy hány diplomát és különböző végzettséget kellene szétosztanod minden egyes ‘buta paraszt’ között, akiket te leszólsz, míg a te tanult, művelt /embered/ csupán egyetlen tudományágban jeleskedik? Feltéve, ha tényleg jeleskedik és nem valami kókler, aki csak azért kapott valami tudományos címet, mert a családba tartozik és összehoztak neki is egyet, mert ugye „ő is megérdemli”.
Tudod fiam, az a ‘buta paraszt’, aki nem járt iskolába, kisgyermekkorától járta az élet iskoláját a nap huszonnégy órájában, és mindent eltanult az öregektől. Így amikor Ő maga is öregember lett, többet tudott, mint száz egyetemi professzor, akik egymásnak jól hangzó titulusokat osztogatnak a felületes tudásukra és lenéznek mindenkit, akiknek nem jutott az ő szedett-vetett címeikből. Mert nem tartoznak az ő köreikbe! Ezek után, ugye elhiszed nekem, hogy a te tanult /embered/, aki a tudását az én ‘buta parasztomtól’ lopta, sok ezerszer többel tartozik az én népemnek, mint amivel bármelyik magyar tartozna neki, vagy neked?” (forrás: internet)
Akinek nincs igénye celeb igénytelenségre és inkább feltöltődni szeretne, hallgassa meg ezt a ritka rádióbeszédet ,!
Mélyen megható a riporterek közvetitése.
A felsorolt politikai személyeket ahogy mondja a neveket szinte kivétel nélkül kivégezték 45 után.A kommunista éra ugyebár ..De lett gyapott a Hortobágyi szíken és ez a lényeg...
"NINCS HALÁL. És nincsenek HALOTTAINK. Mindenki él, csak nem itt, hanem ott. Tovább ment. Átköltözött. Akit szeretsz, az VAN. Szándékosan nem azt mondom, hogy akit „szerettél” – mert a szeretet nem múlik el soha. Gondolj rá, idézd meg magadban a lényét – s ő is azt teszi majd, mert ha valóban szeretitek egymást, összeköt benneteket az Aranyfonál.
Csak arra kérlek, ha anyádat, apádat, vagy nagyszüleidet idézed meg, ne öregemberként gondolj rájuk, mert nem azok! A lélek világában nincs elmúlás, így öregség sincs. Fiatalok ők. Ahogy lelked mélyén te is fiatal vagy. Akkor is, ha a tükör nem ezt mutatja. A rózsa csak a kibomlott Rózsa – a hervadó már nem az. Halottak napja nincs, csak Szeretet napja van, amikor a földön élők az eltávozottakra, az eltávozottak pedig ránk, földön élőkre gondolnak. A lélek végtelen úton jár, s a halállal nem hal meg. Él, csak nem abban a komor érzékvilágban, ahol még te élsz.
Az igazi szeretet nem múlik el soha!"
Mindhárom forradalmunknak megvoltak a maga hősei, akik azokból a rétegekből kerültek ki, melyek az események alakulásában a legnagyobb szerepet játszották: 1848 -ban például Petőfi köre alkotta ezt a bizonyos "réteget", később, 1918 -ban, a fővárosban tartózkodó magyar katonák alakították leginkább az eseményeket (őszirózsás forradalom), 1956 -ban pedig a budapesti fiatalok, középiskolások és egyetemisták "szereplésén" múlt szinte minden.Annak a bizonyos 20 napnak - mely 1956 október 23 és november 11 között telt el a forradalom és szabadságharc során - kulcsfigurái lettek a fővárosi tizen-, és huszonévesek. Mintegy 3300 bátor forradalmár esett el a pesti utcákon a szabadságért. Őket tekinthetjük 1956 valódi hőseinek. Meg persze mindazokat az idősebb vezetőket, akik megszervezték és irányították a fiatalokat, például a budapesti barikádokon. Október 23 küszöbén, Nagy Imre, Maléter Pál és a forradalom többi vezetője mellett, róluk is érdemes megemlékeznünk.
Többségük egyik nap még iskolába járt (nagy részük középiskolába), másik nap már fegyverrel a kézben támadt szovjet harckocsikra. Megtanulták a kézifegyverek használatát, a Molotov-koktél elkészítésének módját, a barikád építés trükkjeit és néhány napra valódi forradalmárokká váltak. Puskával a vállukon járkáltak, néha párjukkal kézen fogva (mert bizony fiatal lányok is szép számmal akadtak a harcosok között) és nap nap után álltak helyt őrhelyeiken. Aztán sokan életük virágában kaptak halálos találatot.és váltak a szabadságharc mártírjaivá.1956 őszén az utcai harcok leghevesebb küzdelmei két, mára ikonikussá váló helyre összpontosultak: a Corvin-közre és a Széna térre. Ha az utóbbi jelentőségét vizsgáljuk, fontos kiemelnünk: az itt harcolók közül 30 szabadságharcost ítélt a megtorlás halálra, vagy hosszú börtönbüntetésre. (Pontosan 14 Széna téri forradalmárt végeztek ki, 16-ot pedig 10 évnél hosszabb szabadságvesztésre ítéltek.) A legfontosabb vezetők közé tartozott Szabó János (1897-1957) teherautósofőr (Szabó bácsi), Ekrem Kemál (1924-1957) Jugoszláviában született, török származású, de Magyarországon nevelkedett korábbi villanyszerelő, Fónay Jenő (1926-2017) gépészmérnök (Szabó bácsi jobbkeze a harcokban) és Németh Bálint, vegyészmérnöknek tanuló munkás (a Széna tériek legelső parancsnoka). A Corvin-közben előbb Iván-Kovács László (1930-1957) a közgazdasági egyetem korábbi hallgatója, majd Pongrátz Gergely (1932-2005) agronómus vezette a fiatalokat.
Az 1990-ben alakult Széna téri Bajtársi Közösség és az 56-os Szövetség tagságának sorába tartozott: Bük János, Czájlik Péter, Krucsó Károly, Németh Bálint, Neubrandt Rezső, Nyiri Gábor, Terebesi Sándor, Táky Gyula, Szirmai István, valamint olyanok is, akiknek Széna téri múltjáról nem rendelkezünk levéltári forrásokkal: Draskóczy Pál, Hajdú Szabolcs, Iker László, Kapcsos János, Kecskés Mihály, Krucsóné Králik Márta, Mohácsi László és Tálas József.
A Széna-téri forradalmi központ az 1956-os események harmadik napján, október 25 -én alakult. Harcosainak köre leginkább a közeli ipari-tanuló iskola tizenéves ifjaiból állt, akik Szabó János, Kemál, Fónay és Németh Bálint vezetésével, életük kockáztatásával szálltak szembe a szovjet-magyar katonai alakulatokkal. Fegyvereik nagyobbrészt zsákmányolt puskák, gránátok, maroklőfegyverek voltak, melyeket a közeli Déli-pályaudvarról elhozott vasúti kocsikból és egyéb utcára hordott tárgyakból kialakított barikád mögül vetettek be, Molotov-koktélokkal együtt.A Széna-téri forradalmi központ első komolyabb felszámolási kísérletére 1956 október 28-án került sor, amikor a Bem laktanyából és más katonai egységekből egy szovjet-magyar vegyes csapattest támadta meg Szabó Jánosék több ezresre növekedett harcálláspontját. Következett az október 29-i fegyverszünet, ami után a felkelők időlegesen kiszorultak a Széna térről. Később a Petőfi laktanya átállt katonái újabb felkelőket kiképezve gondoskodtak a Margit-híd - Lukács fürdő - városmajori templom területeinek elfoglalásáról (egyes alakulataik a Várba is behatoltak, más egységeik pedig a II. kerületi pártszékházat foglalták el). A forradalom végső napjaiban, azaz október 30 és november 4 között körülbelül ezer forradalmár harcolt a Széna téren.A szabadságharc azonban november második hetében a szovjet hadsereg túlerőben lévő csapatainak általános offenzívája miatt vesztésre állt. Az orosz páncélosok a Forgószél hadművelet keretében, Ivan Konyev marsall parancsára mindenhol eltiporták a barikádokat: elesett a Corvin-köz, a Széna tér illetve felszámolásra kerültek a kisebb ellenálló-központok is, mint a Baross tér, a Mester utca vagy a Tűzoltó utca forradalmi csoportja.
Az 1956 -os forradalom és szabadságharc megtorlása leginkább azokra a pesti fiatalokra sújtott le, akik a barikádokon küzdöttek, ellenálló csoportokban tevékenykedtek (vagy azokat vezették). Köztük számtalan 20 év alattit ért utol a vérbíróságok halálbüntetése (és 6 nőt). A legfiatalabb kivégzett Mansfeld Péter (1941-1959) a harcok alatt 15, kivégzésekor éppen 18 éves volt csupán. Emlékezzünk rájuk, a forradalom valódi hőseire.
Válasz rilex #64024. hozzászólásáraIgazad van, nem mindenki lesz okosabb az idő múlásával, mert vannak szűklátókörüek, akik inkább csak leépülnek, maguktól nem gondolkodnak, csak azt szajkózzák amit a vezérek a tv-n át sulykolnak, más témában nem is írnak a netre . Na azokra kidobott pénz és idő, hogy iskolába jártak, feleslegesen dolgoztatok értük / tanárok / .
" Az idő soha-soha meg nem áll,
Az órák róják szüntelen az útjukat,
S a pillanat úgy illan tovaszáll,
mint gyors folyón a hab, annyi csak
a pillanat. " --- Stirlitz
Válasz d-032a #64018. hozzászólásáraMi az idő? (...) Mióta világ a világ, ezt a legbölcsebb bölcsek sem tudták megmondani. Csak azt, hogy tőlünk függetlenül létezik, halad, visszafordíthatatlan... és jól kell gazdálkodni vele.
"...összedugja fejét és tanakodik, remegve suttog, hogy immáron eljárt az idő."
Anno, amikor egy-két haverral okosnak-hittig emelgettünk poharakat, és a szőke pultoslány miatt is emelkedett légkörbe kerültünk, akkor egyszer előkerült egy kérdés:
Tulajdonképpen mi is az IDŐ?
A dühöngőben a ceruzával húzott vonalról jutott eszembe... :
Wass Albert: Jönnek!
(részlet)
"...A rádió mellett ültünk és vártuk a híreket. Sem kezünk, sem agyunk nem foglalkozott semmivel. Csak éppen ültünk és néztünk magunk elé, mint ilyenkor mindig, egy képre, vagy a szőnyeg valamelyik mintájára akasztva tekintetünket, azzal a fásult apátiával, melyet mint vastag kérget aszalt körénk a fölénk súlyosodó történelem fülledt várakozása. Vártunk. Huszonkét évig észre sem vettük, hogy várunk, hogy ezért a várakozásért nem haladt semmi úgy, mint kellett volna, hogy csak kapkodtunk, szinte céltalanul, ehhez és ahhoz. Huszonkét évig észre sem vettük, csak ebben az utolsó évben döbbentünk rá a valóságra: hogy várunk. Élünk máról holnapra és várunk, terv és cél nélkül visszük dolgainkat, csak éppen, hogy meg tudjunk élni ma, mert a holnap már valami furcsa várakozás ködébe vész, mely ha nem lenne: értelmét vesztené a létezésünk ezen a világon.
Ebben az utolsó évben, hogy a maga teljes egészében ráeszméltünk erre a csökönyös várakozásra, már valóban nem is akartunk egyebet tenni, csak várni. Hétköznapi kálváriánk: küzdelem az egyenlő jogért, hajsza az igazság után, ácsorgás összeharapott fogakkal könyörtelen hivatalokban, a házkutatások, úgy peregtek le kifeszített közönyünkön ebben az évben, mint vastagbőrű vadkanról a serét. Már nem törődtünk semmivel.
Vártunk valamit. S ez a valami a levegőben volt, úgy hevert fölöttünk, mint tikkadt mezők fölött a záport hozó felleg...
Aztán megszólalt a rádió. Éreztük... nem: tudtuk, hogy valami nagyot fog mondani. Egy pillanatig olyan volt, mintha meredek szikla tetején álltunk volna, mely alatt fekete mélységben hömpölygött a semmi, s a szikla inogni kezdett...
Nagyot mondott: a bécsi döntést mondta. Felugráltunk. Tülekedtünk a térkép körül, kezünk reszketve markolta a ceruzát, azt hittük, elpattannak az idegeink. S egy női hang mondta az új határt:
- Kötegyán... Várad alatt... Gyalu alatt... Kolozsvár alatt...
- Kolozsnál északkeletre fordul... Szentgotthárd alatt...
Falunk nevére még a csend is jégtömbbé fagyott... s mondta tovább...
- Köbölkút... Bánd... Nyárádtő... Balavásár...
Már akkor jéggé s kővé fagyva álltunk. A könny is, mely elindult, szemünkbe dermedt. Soha ennyi súlyos érzés nem viharzott át egyszerre szívünkön. Ekkora öröm, s ekkora fájdalom. Hallgatott rég a rádió, s a falunk neve még ott sajgott a szoba négy falán, szúrt és égetett, s mi álltunk kereken a térkép körül, izzó, könnyes szemmel, csak néztük egymást és nem szóltunk semmit.
Aztán megfordultam és az ablakhoz mentem. Nem tudtam, hogy mi az, amit érzek: öröm vagy fájdalom. Éreztem, hogy rohanni kellene, kirohanni a mezők közé, s végigkiáltani rajtuk riadó szóval, hogy öltözzenek csupa virágba, mert újra magyar föld lettek! Az erdőig szaladni és felverni a fákat, hogy énekeljenek a boldogságtól! De ugyanakkor meg kellett volna állni szemközt fordulva a déli dombvonallal, levett kalappal, s lehajtott fejjel.
Nem lehetett csinálni semmi mást, csak állni az ablakban mozdulatlanul, nézni északnak, keletnek, délnek, átölelni egyetlen pillantással a testvérdombokat, átölelni és egybeszorítani őket, hogy ne tudjanak egymástól soha elszakadni...
Azon az éjszakán nem aludtunk. Csak feküdtünk nyitott szemmel a sötétben, s a gondolataink - fekete szárnyú baglyok - végiglátogattak barátot, rokont, ismerőst...
A román csapatok tizennégy nap alatt ki kell ürítsék az átadandó területet...
Tizennégy nap... milyen végtelenül hosszú idő! Huszonkét év eltelt valahogyan, de ez a tizennégy nap, úgy éreztük, nem fog eltelni soha..."
Mennyi mindent meg tud változtatni egy vékonyka, ceruzával rajzolt vonal...Mennyi életet akár...
Fekete István: Október
(részlet)
"Megszólalt a kukoricaszár. Meg a nádas. Meg az erdő. Hiszen eddig is beszélgettek néha-néha, és panaszkodtak, ha a forró szelek végigboronáltak rajtuk, de beszélgetni, susogni, sóhajtozni – csak most kezdtek el. Mert, hogy öregebbek lettek, rövidülnek a napok, és a hold is olyan lassan úszik el felettük, mintha valami bánat lenne, és lepergeti hideg ezüstjét a fonnyadó levelekre.
Most nem kell a szél, hogy öregesen, titkosan sóhajtson az erdő. Most csak a hold kell és fáradtan zörrenő este, magasban kiáltó vándormadár, és a sás, meg a nád, meg az erdő millió levele összedugja fejét és tanakodik, remegve suttog, hogy immáron eljárt az idő.
A száraz levélen zörögve gurul a hulló makk, mátyások veszekednek egy öreg bükkfa csonka ágán, és egy magányos örvös galamb nagy iramban suhan dél felé. Elkésett galamb – gondolom. – Talán későn kelt, talán meglőtték valahol, talán …"
Válasz TeljesenMindegy #64012. hozzászólásáraIgen, nagyon a merevlemezek, de 3 tera is hamar megtelik 50 gigás filmekkel.
S akkor még csak 4K-ról beszélünk.
Mi lesz, ha elterjed a 8K egyszer? 200 giga egy film?
Válasz szeszko #64009. hozzászólásáraRevenant 56Gb méretű. Az x265 kódolásnak köszönheti, hogy csak ekkora. Mai nagy kapacitású merevlemezek és gigabites net korában nem probléma a méret. Szerintem nagy bátorság volt a Ben Hurt újraforgatni... A hét mesterlövészből is a régit favorizálom.
Válasz szantofold22 #64008. hozzászólásáraA színész Heston, a bálazó Hesston!
Azt nem értem, hogy mertek egy ilyen filmet, mint a Ben-Hur újraforgatni?
Azt gondolták, hogy jobb lesz, mint az eredeti?
NEVETSÉGES.
3D halott ötlet volt, nem jött be, már talán tévét sem lehet kapni.
Egy Ben Hurt megnéznék 3d ben (Charlton Hesstonost). De John Way sem rossz egy Smiss endersonnal a kezében.Esetleg Winnetou vagy Az Ezüst tó kincse ,persze a régi.
De ne tekintsünk el a nagy alapművektől mondjuk Bud Spenceri igazságosztó pofonok.Van azoknak a filmeknek valami varázsa sokszor megnézhető.Viszont csak jó lenne valami új is...
Válasz szantofold22 #64004. hozzászólásáraVannak filmek, amelyek vászonért kiáltanak. Pl. Oblivion, Passengers, Mad Max Fury road, Interstellar, Revenant, stb. A régi klasszikus westernek is szuperek vásznon, bár ott a hangsáv nem olyan penge, mint egy mai film esetén.
Válasz TeljesenMindegy #64003. hozzászólásáraAz ok hogy nagy tv, De mit nézel benne??
Szennyadók ,óbégatós cigó ráerőszakolva a népre elég abból élőbe nem még a tv be is azt látni! Nézhető film semmi! Vagy ezeréves sorozat ami még nézhető. Esetleg természetfilmek. Gyerekmese 3d mint a szörnyek,Hol áll a szép rajzos Nills Horgelsonhoz például? Mi egy 55 cm es 1998 as samsungon nézzük a rémhíreket az anyagyilkosokat az elevennyúzókat az elkapatott tanárverő kisköcsögöket. Ezért egy fillért sem kell adni nemhogy nagy tvt meg projektort. Hosszú ideje egyetlen nézhető a Tenkes kapitánya.
De mikor celeb cigot latok azt se tudom, hogy takarítsam elfele az adót! Ráakarják erjőltetni a kissebbség akaratát a dolgozó többségre,de milyen jogon van ez a pozitív diszkrimináció?
Kiköttettük a kábel szolgáltatót.Az alapok vannak. Egyik ismerősöm eladta a tvjét és nincs neki egy éve..
Válasz Földönfuto #64002. hozzászólásáraDe a burzsujéknál nem számít a pénz. Megfordultam már néhány moziszobában, de eddig sehol nem láttam irgalmatlan méretű tévét, csak kizárólag vászon és vetítő kombinációt.
Samsungot tolják ember képibe nagyon jópár boltban nesze qled vegyed ez a biztos meg hude szines..
Oledekről leakar beszélni mert kiég nem vállalja garanciát cég hülyeség dumákkal...
Meg amugyis lgtől veszik mind vagymi...
Pont 5éves bravia szarott be 1 komának mikor a boltban voltam...
Vlkinél panasonic megy napi 12t...
Mintha nem lenne olyan a kép 1 8500 as philipsben mint a samsung lgkben 1 árúakban... Rosseb se tudja tényleg
8K felesleges, 4K bőven elég.
Amit HD-nak írnak a szolgáltatók az sem full HD, tehát még 2 lépcsőfok van a 4K-ig. 8K-s adás lehet, hogy nem is lesz soha.
Válasz *** HM *** #63994. hozzászólásáraVan ambilightos phillipsem. Szerintem jó dolog. Viszont csak olyan helyre, ahol van mellette bőven hely ahol érvényesülni tud. Van még samsung is, nekem annak jobban tetszik a menüje. Apósnak van LG, nekem az nem kellene.
136779 hozzászólás
7932 endypapa_20120 a lényeg hogy három közül az maradt aki vonzódott de ahol csak 1 van ott nincs választási lehetőség vagy csinálja vagy nem s ha van olyan pálya amely könnyebb jobb akkor miért erőltessék a sárba mocsokba sajnos azok között is nagy a bizonytalanság akik ezt a pályát választották hogy itthon vagy külföldön álljanak munkába a megszerzett tudással nem hogy azok között akik nem is készültek mezőgazdasági pályára mert ugye az nem egészséges hogy apám anyám ezt akarta
Szanberg Mester!
Többször több helyen mondtam már, hogy figyeltesd az Ip címet.
Falra hányt borsó.
Enyém: 19x.16x.0.6
Válasz Csera #64042. hozzászólására
Válasz rilex #64036. hozzászólásáraTiszta szívből kívánom, hogy így legyen !
Válasz Sk Laci #64039. hozzászólásáraKöszi! Örülök, hogy írtad a kikapcsolódást is, nálam ilyen szempontból az konkrétan terápiás súllyal bír. :)
Válasz Ares 826 #64038 hozzászólásáraVálasz Ares 826 #64038. hozzászólásáraÉrdekel az emberi oldala a dolognak. Nekem pl. a szabadságot és a nyugalmat jelenti. Bp-en élek és dolgozok, egyben vidéken is gazdálkodom. Én nagyon hálás vagyok, hogy van hová kiszakadni innen, még a nehezebb munka közben is feltölt energiával a természet közelsége. Ilyesmi... :)
Válasz vasfamernok #64037. hozzászólásáraMit jelent számomra a mezőgazdaság?
Megélhetést, hobbit, kikapcsolódást. Nálam az a legszebb, hogy mindhárom dolog párosul "kéz a kézben".
Válasz vasfamernok #64037. hozzászólásáraEz a téma miért is érdekel téged annyira??????????????
Sziasztok! Érdeklődnék, hogy mit jelent számotokra a mezőgazdaság.
(-) Teher, kényszer, stressz, menekvés, stb.? Váltanátok-e másik (esetlegesen jobban fizető) munkára, ha volna rá lehetőség?
(+) Szabadság, nyugalom, hobbi, menekvés, stb. Tudsz-e, akarsz-e még másban gondolkodni?
Hogy mi jár a fejemben?
Az, hogy úgy szeretném elbúcsúztatni ezt a nyomorult 2020-as évet, hogy kérjem az égiektől a következőket 2021-re:
- maszk mentes mosolyokat
- gyűlölködés mentes napokat
- komment háborúk konszolidálását
- az emberek mentális állapotának helyreállását
- újra szabadon utazni, világot látni
- megölelni az idős szeretteinket
- a hírekből áradó negatíviizmust csökkenteni
- klasszisokkal több humort (még ha fanyar is)
- nem félni és elhúzódni egymástól a járdán, buszon, zárt helyen
- újra kezet nyújtani bemutatkozáskor
- koncertre, moziba, színházba járni
- szeretni, nevetni, nem aggodalmaskodni .....
Válasz d-032a #64034. hozzászólásáraÍgy erről nincs információm, de valószínű, hogy igazad van.
Nálunk meg nemcsak szitokszóként használják csak, hanem a cigány szó ellentéteként is.
Válasz rilex #64033. hozzászólásáraÚgy tudom, ez is egy magyarországi specialitás csak. Mármint, hogy a paraszt szót negatív jelzőként, szitokként (is) sikerült elterjeszteni.
“Buta paraszt” (?)
Azt mondod, a paraszt buta, mert nem járt iskolába?
2017. nyara. Állok a hivatalban, előttem egy idős házaspár. Amolyan eres kezű, picit görnyedt, hatvanas pár, szegényes ruhában. A férfi bal kezében a kalapját szorongatja. Hiszen belépett valahová, ott le kell venni, úgy illik.
Elmagyarázná még egyszer, melyik rubrikába mit kell ikszeljek? És hol is írjam alá?
Az ügyintéző cicceg, látványosan unja az életét. Én már rég megtanultam: ha sorban kell állni, akkor sorban állok és igyekszem ezen nem forrongani, mert ha még forronganék is, azzal a sor nem halad jobban, csak én teszem tönkre az idegrendszeremet.
Az idős pár végül elköszön, a kijárat felé igyekszik. Én kerülök sorra. Az ügyintéző azt gondolja, cinkosra lelt bennem.
Buta parasztok, alig értették meg, mi a teendő. – mondja.
Nem szólok semmit, a tekintetem épp elég erős ahhoz, hogy rájöjjön, mégsem én vagyok az ő embere. Lehajtott szemmel “végez velem”.
A napokban olvastam egy elképesztően jó cikket a facebookon és miután elolvastam (aztán elolvastam még egyszer), ez a fenti eset jutott eszembe.
Mutatom nektek, gondolkodjatok el rajta, kérlek:
“Fiam, te azt mondod nekem, hogy” csakis a tanult emberek vitték előre az országunkat? “A tudósok és művészek? /…/ a paraszt buta volt, mert nem járt iskolába?
Akkor beszélgessünk, fiam!
Tudod, az a ‘buta paraszt’ állatot nevelt, tenyésztett és nemesített. Minden hazai tájegységnek megvolt a rá jellemző állatállománya, ami követte a helyi adottságokat, úgymint növényzet, csapadék, talajviszonyok és hőmérséklet. Ez így kimerít vagy kettő egyetemi diplomát! Érdekességként: a magyar tarka szarvasmarhának ötven éve még 12 tájfajtáját tartották nyilván, mára már csak magyar tarkát ismeri a szakirodalom. Tehát amit ez a ‘buta paraszt’ több száz év szorgalmas nemesítő tevékenységével létrehozott, azt a te tanult embered felelőtlen összevissza keresztező tevékenységgel mára teljesen tönkretette!
Az a ‘buta paraszt’ ez mellett gabona és zöldségnövényt, továbbá gyümölcsöt termesztett, nemesített. /…/ ezeket a gyümölcsöket például nem kellett permetezni és jól tárolhatók voltak, míg a mai okos professzorok által újított növények, úgynevezett növényvédelem nélkül nem hoznak termést, mert elviszik a betegségek, továbbá /gyümölcseik/ hűtőház nélkül szinte azonnal tönkremennek. Szóval a ‘buta parasztnak’ itt is kioszthatsz néhány egyetemi diplomát: növénytermesztő, növényorvos, nemesítő, kertész… A hiba csak ott van, hogy nem ismeri a latin nevét.
Ez a ‘buta paraszt’ ezen kívül még gazdálkodni is tudott a terméssel, egyik évről a másikra meg kellett terveznie, hogy a leendő termésből megéljenek. Továbbá tartalékot kellett képeznie. Az állatállomány ellátására is kellett gondolnia és ami a legfontosabb, megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmagról kellett gondoskodnia, hogy a jövő évben mindezt újra megtehesse. Nos ezért jár egy közgazdász diploma és egy raktározási, raktárkezelési, logisztikai végzettség is.
De itt még nincs vége, az állatok levágása, feldolgozása, tartósítása és a hús modern eszközök nélküli tárolása, a növények tárolása, feldolgozása, még egy hentes szakmunkás bizonyítványt, további konzervipari ismereteket is feltételez, és legalább egy élelmiszeripari technikusi bizonyítvány kiosztását is megköveteli.
Az állatokkal folyamatosan fellépő betegségeket is gyógyítani kellett valakinek. Egy személyes élmény: kisgyermekként /láttam, hogy/ az egyik tehén benyelt egy almát, ami megakadt a torkán és fuldoklott. Az állatorvos azt tanácsolta, hogy metsszék el a torkát és mérjék ki az állatot, mert menthetetlen. Nos, az egyik öreg tanulatlan ‘buta paraszt’ amikor ezt meghallotta, megfogta a Dr. úr gallérját és kivágta az istállóból, kért egy kicsi kést, benyúlt az állat szájába és szétvágta az almát. Ez a tehén utána még számtalan borjút ellett. Tehát a ‘buta parasztnak’ jár egy állatorvosi diploma is!
De régen csak nagyon indokolt esetben fordult orvoshoz is, ma ilyenkor megyünk kórházba. Mert a kisebb betegségeket odahaza kezelte, otthon szült, a kertben megtermelte /vagy a környéken begyűjtötte/ a gyógynövényeket. Szinte minden faluban volt egy bába, vagy egy javasember, javasasszony, aki gyógyított embert és állatot egyaránt. Tehát jár egy orvosi és egy gyógyszerészi diploma is ennek a ‘buta parasztnak’.
Saját maguk készítették a mosó, mosdó, mosogatószerüket, ruha, fa, falfestékeiket. Talán ez megér egy vegyészmérnöki diplomát? Fiatal házasoknak, ha nem örököltek, pénzük sem volt a mesteremberekre, akkor a rokonság felépített egy házat. Hopp: építészmérnök, kőműves, téglakészítő, (vályogvető) ács, tetőfedő szakmák kerestetnek. Ma, ha valaki megtanulja a vályogvetést és a nádazás mesterségét, akkor művész úrnak szólíttatja magát és mutogatják a TV-ben, mint valami nagy tudású csodabogarat.
Gyermekkoromban nagyanyám felnézett az égre (nem az órájára!), és mondta, mennyi az idő. Régen az öreg paraszt ránézett az égre és mondta: most kell vetni, most aratni, most kaszálni, most haza kell hajtani az állatot, most sietni kell, mert jön az eső, a jég, vagy a hó. Napszaktól függetlenül, arra van észak, arra dél és hogy mennyi az idő. Tehát ennek a ‘buta parasztnak’ jár egy csillagász és egy meteorológus diploma is!
Míg napjainkban magukat művészeknek, celebeknek szólíttató emberek tucatjaival van teli a média, addig ezeket az embereket száz évvel korábban a legutolsó csárdából is elhajtották volna a zenészek, mint csepűrágó, tehetségtelen kontárokat! Ugyanis zeneművészeti főiskola nélkül is csodálatos zenészei voltak a vidéknek, akik nem gőgösen pöffeszkedtek, hanem szolgálták a művészetükkel a népet. Népünk zeneiségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a kétszázezer népdal, ami kinyomtatva is megtalálható, az olyan valóban tehetséges és elkötelezett művészeknek köszönhető, mint Kodály Zoltán. De soha ne felejtsük, ezek a remekművek a nép ajkán keletkeztek!
De tudod fiam, ha /a most a tanultak valamelyike/ elvégzi a képzőművészeti főiskolát, és az ott elsajátított tudásával a kétszáz évvel korábban élt, férjhez menni szándékozó tizenhét éves „buta” parasztlány kelengyéjének csupán tizedrészét képes megcsinálni, akkor már művésznek nevezi magát, saját stílusirányzatot indít, a saját kreálmányait a divatbemutatók kifutóira viszi.
Mondd fiam, hol itt az igazság?
Mondd fiam, összeszámoltad, hogy hány diplomát és különböző végzettséget kellene szétosztanod minden egyes ‘buta paraszt’ között, akiket te leszólsz, míg a te tanult, művelt /embered/ csupán egyetlen tudományágban jeleskedik? Feltéve, ha tényleg jeleskedik és nem valami kókler, aki csak azért kapott valami tudományos címet, mert a családba tartozik és összehoztak neki is egyet, mert ugye „ő is megérdemli”.
Tudod fiam, az a ‘buta paraszt’, aki nem járt iskolába, kisgyermekkorától járta az élet iskoláját a nap huszonnégy órájában, és mindent eltanult az öregektől. Így amikor Ő maga is öregember lett, többet tudott, mint száz egyetemi professzor, akik egymásnak jól hangzó titulusokat osztogatnak a felületes tudásukra és lenéznek mindenkit, akiknek nem jutott az ő szedett-vetett címeikből. Mert nem tartoznak az ő köreikbe! Ezek után, ugye elhiszed nekem, hogy a te tanult /embered/, aki a tudását az én ‘buta parasztomtól’ lopta, sok ezerszer többel tartozik az én népemnek, mint amivel bármelyik magyar tartozna neki, vagy neked?” (forrás: internet)
Akinek nincs igénye celeb igénytelenségre és inkább feltöltődni szeretne, hallgassa meg ezt a ritka rádióbeszédet ,!
Mélyen megható a riporterek közvetitése.
A felsorolt politikai személyeket ahogy mondja a neveket szinte kivétel nélkül kivégezték 45 után.A kommunista éra ugyebár ..De lett gyapott a Hortobágyi szíken és ez a lényeg...
Ma 82 éve már mikor megkezdődött a feltámadás! Megérdemel egy megemlékezést.A cikk 2 éves de jó! Komárom hazatért 1938 november 6.
"Suhog a szél a vén Késmárk felett , édes hazám Kurucz szív nem felejt"
https://korkep.sk/cikkek/szemle/2018/11/05/80-eve-tert-haza-felvidek-ezt-elfelejteni-sohasem-lehet-felvideki-bevonulas-1938-november-5-10-videoval/
Válasz d-032a #64029. hozzászólásáraMeseszép!
De nemcsak madártávlatból szép... s Budapesten kívül még annyi, de annyi szép van kis hazánkban!
Itt láthatók, hallhatók az előadók is.
"NINCS HALÁL. És nincsenek HALOTTAINK. Mindenki él, csak nem itt, hanem ott. Tovább ment. Átköltözött. Akit szeretsz, az VAN. Szándékosan nem azt mondom, hogy akit „szerettél” – mert a szeretet nem múlik el soha. Gondolj rá, idézd meg magadban a lényét – s ő is azt teszi majd, mert ha valóban szeretitek egymást, összeköt benneteket az Aranyfonál.
Csak arra kérlek, ha anyádat, apádat, vagy nagyszüleidet idézed meg, ne öregemberként gondolj rájuk, mert nem azok! A lélek világában nincs elmúlás, így öregség sincs. Fiatalok ők. Ahogy lelked mélyén te is fiatal vagy. Akkor is, ha a tükör nem ezt mutatja. A rózsa csak a kibomlott Rózsa – a hervadó már nem az. Halottak napja nincs, csak Szeretet napja van, amikor a földön élők az eltávozottakra, az eltávozottak pedig ránk, földön élőkre gondolnak. A lélek végtelen úton jár, s a halállal nem hal meg. Él, csak nem abban a komor érzékvilágban, ahol még te élsz.
Az igazi szeretet nem múlik el soha!"
(Müller Péter
Diamonds.cafeblog)
Nincs még meg az ellopott Busa tárcsa?Mert az Mtz-s videót kinagyítva már egy jó képet ide is feltehetnének,és percek alatt meg lenne a páciens.
1956 valódi hősei
Mindhárom forradalmunknak megvoltak a maga hősei, akik azokból a rétegekből kerültek ki, melyek az események alakulásában a legnagyobb szerepet játszották: 1848 -ban például Petőfi köre alkotta ezt a bizonyos "réteget", később, 1918 -ban, a fővárosban tartózkodó magyar katonák alakították leginkább az eseményeket (őszirózsás forradalom), 1956 -ban pedig a budapesti fiatalok, középiskolások és egyetemisták "szereplésén" múlt szinte minden.Annak a bizonyos 20 napnak - mely 1956 október 23 és november 11 között telt el a forradalom és szabadságharc során - kulcsfigurái lettek a fővárosi tizen-, és huszonévesek. Mintegy 3300 bátor forradalmár esett el a pesti utcákon a szabadságért. Őket tekinthetjük 1956 valódi hőseinek. Meg persze mindazokat az idősebb vezetőket, akik megszervezték és irányították a fiatalokat, például a budapesti barikádokon. Október 23 küszöbén, Nagy Imre, Maléter Pál és a forradalom többi vezetője mellett, róluk is érdemes megemlékeznünk.
Többségük egyik nap még iskolába járt (nagy részük középiskolába), másik nap már fegyverrel a kézben támadt szovjet harckocsikra. Megtanulták a kézifegyverek használatát, a Molotov-koktél elkészítésének módját, a barikád építés trükkjeit és néhány napra valódi forradalmárokká váltak. Puskával a vállukon járkáltak, néha párjukkal kézen fogva (mert bizony fiatal lányok is szép számmal akadtak a harcosok között) és nap nap után álltak helyt őrhelyeiken. Aztán sokan életük virágában kaptak halálos találatot.és váltak a szabadságharc mártírjaivá.1956 őszén az utcai harcok leghevesebb küzdelmei két, mára ikonikussá váló helyre összpontosultak: a Corvin-közre és a Széna térre. Ha az utóbbi jelentőségét vizsgáljuk, fontos kiemelnünk: az itt harcolók közül 30 szabadságharcost ítélt a megtorlás halálra, vagy hosszú börtönbüntetésre. (Pontosan 14 Széna téri forradalmárt végeztek ki, 16-ot pedig 10 évnél hosszabb szabadságvesztésre ítéltek.) A legfontosabb vezetők közé tartozott Szabó János (1897-1957) teherautósofőr (Szabó bácsi), Ekrem Kemál (1924-1957) Jugoszláviában született, török származású, de Magyarországon nevelkedett korábbi villanyszerelő, Fónay Jenő (1926-2017) gépészmérnök (Szabó bácsi jobbkeze a harcokban) és Németh Bálint, vegyészmérnöknek tanuló munkás (a Széna tériek legelső parancsnoka). A Corvin-közben előbb Iván-Kovács László (1930-1957) a közgazdasági egyetem korábbi hallgatója, majd Pongrátz Gergely (1932-2005) agronómus vezette a fiatalokat.
Az 1990-ben alakult Széna téri Bajtársi Közösség és az 56-os Szövetség tagságának sorába tartozott: Bük János, Czájlik Péter, Krucsó Károly, Németh Bálint, Neubrandt Rezső, Nyiri Gábor, Terebesi Sándor, Táky Gyula, Szirmai István, valamint olyanok is, akiknek Széna téri múltjáról nem rendelkezünk levéltári forrásokkal: Draskóczy Pál, Hajdú Szabolcs, Iker László, Kapcsos János, Kecskés Mihály, Krucsóné Králik Márta, Mohácsi László és Tálas József.
A Széna-téri forradalmi központ az 1956-os események harmadik napján, október 25 -én alakult. Harcosainak köre leginkább a közeli ipari-tanuló iskola tizenéves ifjaiból állt, akik Szabó János, Kemál, Fónay és Németh Bálint vezetésével, életük kockáztatásával szálltak szembe a szovjet-magyar katonai alakulatokkal. Fegyvereik nagyobbrészt zsákmányolt puskák, gránátok, maroklőfegyverek voltak, melyeket a közeli Déli-pályaudvarról elhozott vasúti kocsikból és egyéb utcára hordott tárgyakból kialakított barikád mögül vetettek be, Molotov-koktélokkal együtt.A Széna-téri forradalmi központ első komolyabb felszámolási kísérletére 1956 október 28-án került sor, amikor a Bem laktanyából és más katonai egységekből egy szovjet-magyar vegyes csapattest támadta meg Szabó Jánosék több ezresre növekedett harcálláspontját. Következett az október 29-i fegyverszünet, ami után a felkelők időlegesen kiszorultak a Széna térről. Később a Petőfi laktanya átállt katonái újabb felkelőket kiképezve gondoskodtak a Margit-híd - Lukács fürdő - városmajori templom területeinek elfoglalásáról (egyes alakulataik a Várba is behatoltak, más egységeik pedig a II. kerületi pártszékházat foglalták el). A forradalom végső napjaiban, azaz október 30 és november 4 között körülbelül ezer forradalmár harcolt a Széna téren.A szabadságharc azonban november második hetében a szovjet hadsereg túlerőben lévő csapatainak általános offenzívája miatt vesztésre állt. Az orosz páncélosok a Forgószél hadművelet keretében, Ivan Konyev marsall parancsára mindenhol eltiporták a barikádokat: elesett a Corvin-köz, a Széna tér illetve felszámolásra kerültek a kisebb ellenálló-központok is, mint a Baross tér, a Mester utca vagy a Tűzoltó utca forradalmi csoportja.
Az 1956 -os forradalom és szabadságharc megtorlása leginkább azokra a pesti fiatalokra sújtott le, akik a barikádokon küzdöttek, ellenálló csoportokban tevékenykedtek (vagy azokat vezették). Köztük számtalan 20 év alattit ért utol a vérbíróságok halálbüntetése (és 6 nőt). A legfiatalabb kivégzett Mansfeld Péter (1941-1959) a harcok alatt 15, kivégzésekor éppen 18 éves volt csupán. Emlékezzünk rájuk, a forradalom valódi hőseire.
Harmat Árpád Péter
Válasz rilex #64024. hozzászólásáraIgazad van, nem mindenki lesz okosabb az idő múlásával, mert vannak szűklátókörüek, akik inkább csak leépülnek, maguktól nem gondolkodnak, csak azt szajkózzák amit a vezérek a tv-n át sulykolnak, más témában nem is írnak a netre . Na azokra kidobott pénz és idő, hogy iskolába jártak, feleslegesen dolgoztatok értük / tanárok / .
Válasz Zoli 63 #64021. hozzászólásáraMindkét kijelentéssel erősen vitatkoznék.
Válasz Zoli 63 #64020. hozzászólásáraEzt dúdolgattam magamban én is, míg az idő volt a téma.
Válasz TeljesenMindegy #64015. hozzászólásáraEzen meccseket nézek,a híreket a 160cm-esen nézem.Meg van még egy tartalék 140-es,ha valamelyik meghibásogik.
Válasz rilex #64019. hozzászólására Ezekkel a tanárokkal baj van !
“Az idő remek tanár, csak az a kár, hogy megöli minden tanítványát.”
Louis Hector Berlioz
" Az idő soha-soha meg nem áll,
Az órák róják szüntelen az útjukat,
S a pillanat úgy illan tovaszáll,
mint gyors folyón a hab, annyi csak
a pillanat. " --- Stirlitz
Válasz d-032a #64018. hozzászólásáraMi az idő? (...) Mióta világ a világ, ezt a legbölcsebb bölcsek sem tudták megmondani. Csak azt, hogy tőlünk függetlenül létezik, halad, visszafordíthatatlan... és jól kell gazdálkodni vele.
Megay László
Válasz rilex #64016. hozzászólásáraSzerettem volna valami "szépet" reagálni erre.
De nem úgy megy az.
"...összedugja fejét és tanakodik, remegve suttog, hogy immáron eljárt az idő."
Anno, amikor egy-két haverral okosnak-hittig emelgettünk poharakat, és a szőke pultoslány miatt is emelkedett légkörbe kerültünk, akkor egyszer előkerült egy kérdés:
Tulajdonképpen mi is az IDŐ?
Az idő, nem más mint: A változás.
A dühöngőben a ceruzával húzott vonalról jutott eszembe... :
Wass Albert: Jönnek!
(részlet)
"...A rádió mellett ültünk és vártuk a híreket. Sem kezünk, sem agyunk nem foglalkozott semmivel. Csak éppen ültünk és néztünk magunk elé, mint ilyenkor mindig, egy képre, vagy a szőnyeg valamelyik mintájára akasztva tekintetünket, azzal a fásult apátiával, melyet mint vastag kérget aszalt körénk a fölénk súlyosodó történelem fülledt várakozása. Vártunk. Huszonkét évig észre sem vettük, hogy várunk, hogy ezért a várakozásért nem haladt semmi úgy, mint kellett volna, hogy csak kapkodtunk, szinte céltalanul, ehhez és ahhoz. Huszonkét évig észre sem vettük, csak ebben az utolsó évben döbbentünk rá a valóságra: hogy várunk. Élünk máról holnapra és várunk, terv és cél nélkül visszük dolgainkat, csak éppen, hogy meg tudjunk élni ma, mert a holnap már valami furcsa várakozás ködébe vész, mely ha nem lenne: értelmét vesztené a létezésünk ezen a világon.
Ebben az utolsó évben, hogy a maga teljes egészében ráeszméltünk erre a csökönyös várakozásra, már valóban nem is akartunk egyebet tenni, csak várni. Hétköznapi kálváriánk: küzdelem az egyenlő jogért, hajsza az igazság után, ácsorgás összeharapott fogakkal könyörtelen hivatalokban, a házkutatások, úgy peregtek le kifeszített közönyünkön ebben az évben, mint vastagbőrű vadkanról a serét. Már nem törődtünk semmivel.
Vártunk valamit. S ez a valami a levegőben volt, úgy hevert fölöttünk, mint tikkadt mezők fölött a záport hozó felleg...
Aztán megszólalt a rádió. Éreztük... nem: tudtuk, hogy valami nagyot fog mondani. Egy pillanatig olyan volt, mintha meredek szikla tetején álltunk volna, mely alatt fekete mélységben hömpölygött a semmi, s a szikla inogni kezdett...
Nagyot mondott: a bécsi döntést mondta. Felugráltunk. Tülekedtünk a térkép körül, kezünk reszketve markolta a ceruzát, azt hittük, elpattannak az idegeink. S egy női hang mondta az új határt:
- Kötegyán... Várad alatt... Gyalu alatt... Kolozsvár alatt...
- Kolozsnál északkeletre fordul... Szentgotthárd alatt...
Falunk nevére még a csend is jégtömbbé fagyott... s mondta tovább...
- Köbölkút... Bánd... Nyárádtő... Balavásár...
Már akkor jéggé s kővé fagyva álltunk. A könny is, mely elindult, szemünkbe dermedt. Soha ennyi súlyos érzés nem viharzott át egyszerre szívünkön. Ekkora öröm, s ekkora fájdalom. Hallgatott rég a rádió, s a falunk neve még ott sajgott a szoba négy falán, szúrt és égetett, s mi álltunk kereken a térkép körül, izzó, könnyes szemmel, csak néztük egymást és nem szóltunk semmit.
Aztán megfordultam és az ablakhoz mentem. Nem tudtam, hogy mi az, amit érzek: öröm vagy fájdalom. Éreztem, hogy rohanni kellene, kirohanni a mezők közé, s végigkiáltani rajtuk riadó szóval, hogy öltözzenek csupa virágba, mert újra magyar föld lettek! Az erdőig szaladni és felverni a fákat, hogy énekeljenek a boldogságtól! De ugyanakkor meg kellett volna állni szemközt fordulva a déli dombvonallal, levett kalappal, s lehajtott fejjel.
Nem lehetett csinálni semmi mást, csak állni az ablakban mozdulatlanul, nézni északnak, keletnek, délnek, átölelni egyetlen pillantással a testvérdombokat, átölelni és egybeszorítani őket, hogy ne tudjanak egymástól soha elszakadni...
Azon az éjszakán nem aludtunk. Csak feküdtünk nyitott szemmel a sötétben, s a gondolataink - fekete szárnyú baglyok - végiglátogattak barátot, rokont, ismerőst...
A román csapatok tizennégy nap alatt ki kell ürítsék az átadandó területet...
Tizennégy nap... milyen végtelenül hosszú idő! Huszonkét év eltelt valahogyan, de ez a tizennégy nap, úgy éreztük, nem fog eltelni soha..."
Mennyi mindent meg tud változtatni egy vékonyka, ceruzával rajzolt vonal...Mennyi életet akár...
Fekete István: Október
(részlet)
"Megszólalt a kukoricaszár. Meg a nádas. Meg az erdő. Hiszen eddig is beszélgettek néha-néha, és panaszkodtak, ha a forró szelek végigboronáltak rajtuk, de beszélgetni, susogni, sóhajtozni – csak most kezdtek el. Mert, hogy öregebbek lettek, rövidülnek a napok, és a hold is olyan lassan úszik el felettük, mintha valami bánat lenne, és lepergeti hideg ezüstjét a fonnyadó levelekre.
Most nem kell a szél, hogy öregesen, titkosan sóhajtson az erdő. Most csak a hold kell és fáradtan zörrenő este, magasban kiáltó vándormadár, és a sás, meg a nád, meg az erdő millió levele összedugja fejét és tanakodik, remegve suttog, hogy immáron eljárt az idő.
A száraz levélen zörögve gurul a hulló makk, mátyások veszekednek egy öreg bükkfa csonka ágán, és egy magányos örvös galamb nagy iramban suhan dél felé. Elkésett galamb – gondolom. – Talán későn kelt, talán meglőtték valahol, talán …"
Válasz Földönfuto #64014. hozzászólásáraHíradót nézni jobb is a tévé.
Válasz TeljesenMindegy #64003. hozzászólásáraNálunk a pénz a legkevesebb.Amúgy meg erősen tv párti vagyok.
Válasz TeljesenMindegy #64012. hozzászólásáraIgen, nagyon a merevlemezek, de 3 tera is hamar megtelik 50 gigás filmekkel.
S akkor még csak 4K-ról beszélünk.
Mi lesz, ha elterjed a 8K egyszer? 200 giga egy film?
Válasz szeszko #64009. hozzászólásáraRevenant 56Gb méretű. Az x265 kódolásnak köszönheti, hogy csak ekkora. Mai nagy kapacitású merevlemezek és gigabites net korában nem probléma a méret. Szerintem nagy bátorság volt a Ben Hurt újraforgatni... A hét mesterlövészből is a régit favorizálom.
Legyen egy kis vidámság https://m.youtube.com/watch?v=HpJTiLi1swo&t=190s
Válasz szantofold22 #64008. hozzászólásáraA színész Heston, a bálazó Hesston!
Azt nem értem, hogy mertek egy ilyen filmet, mint a Ben-Hur újraforgatni?
Azt gondolták, hogy jobb lesz, mint az eredeti?
NEVETSÉGES.
3D halott ötlet volt, nem jött be, már talán tévét sem lehet kapni.
Válasz TeljesenMindegy #64007. hozzászólásáraNem azt mondtam, hogy nincsenek, hanem azt, hogy kevés.
Megnéztem, az említett Mad Max rész 40 GB fölött van.
Ezzel kell hosszú távon valamit csinálni!
Egy Ben Hurt megnéznék 3d ben (Charlton Hesstonost). De John Way sem rossz egy Smiss endersonnal a kezében.Esetleg Winnetou vagy Az Ezüst tó kincse ,persze a régi.
De ne tekintsünk el a nagy alapművektől mondjuk Bud Spenceri igazságosztó pofonok.Van azoknak a filmeknek valami varázsa sokszor megnézhető.Viszont csak jó lenne valami új is...
Válasz szeszko #64005. hozzászólásáraAmit írtam filmeket, az mind valós 4k felbontásúak. Arri alexa vagy Red Epic Dragon kamerákkal forgatottak.
Válasz szantofold22 #64004. hozzászólásáraVannak filmek, amelyek vászonért kiáltanak. Pl. Oblivion, Passengers, Mad Max Fury road, Interstellar, Revenant, stb. A régi klasszikus westernek is szuperek vásznon, bár ott a hangsáv nem olyan penge, mint egy mai film esetén.
Válasz szantofold22 #64004. hozzászólásáraSzennyadókon a celebnek nevezett köcsögök erőltetése a legrosszabb.
Sokan sport miatt tartanak nagy tévét.
Vagy például ott vannak a fizetős dolgok, Netflix, HBO.
Én inkább letöltöm ncore-ról amit akarok, s máris van mit nézni.
Az is elgondolkodtató, hogy komoly szinten még csak pornóból van 4K.
Válasz TeljesenMindegy #64003. hozzászólásáraAz ok hogy nagy tv, De mit nézel benne??
Szennyadók ,óbégatós cigó ráerőszakolva a népre elég abból élőbe nem még a tv be is azt látni! Nézhető film semmi! Vagy ezeréves sorozat ami még nézhető. Esetleg természetfilmek. Gyerekmese 3d mint a szörnyek,Hol áll a szép rajzos Nills Horgelsonhoz például? Mi egy 55 cm es 1998 as samsungon nézzük a rémhíreket az anyagyilkosokat az elevennyúzókat az elkapatott tanárverő kisköcsögöket. Ezért egy fillért sem kell adni nemhogy nagy tvt meg projektort. Hosszú ideje egyetlen nézhető a Tenkes kapitánya.
De mikor celeb cigot latok azt se tudom, hogy takarítsam elfele az adót! Ráakarják erjőltetni a kissebbség akaratát a dolgozó többségre,de milyen jogon van ez a pozitív diszkrimináció?
Kiköttettük a kábel szolgáltatót.Az alapok vannak. Egyik ismerősöm eladta a tvjét és nincs neki egy éve..
Válasz Földönfuto #64002. hozzászólásáraDe a burzsujéknál nem számít a pénz. Megfordultam már néhány moziszobában, de eddig sehol nem láttam irgalmatlan méretű tévét, csak kizárólag vászon és vetítő kombinációt.
Válasz TeljesenMindegy #64001. hozzászólásáraSajnos,de 2 méter fölött már duplázódik az ár,kénytelen vagyok ezzel vaklálni.
Válasz Földönfuto #64000. hozzászólásáraDe az csak 191cm.
Válasz TeljesenMindegy #63999. hozzászólásáraAzért a 191cm-esen élesebb a kép.
Válasz *** HM *** #63998. hozzászólásáraEgy rendes gazda vetítőt használ moziszobában, nem tévét bámul.
Samsungot tolják ember képibe nagyon jópár boltban nesze qled vegyed ez a biztos meg hude szines..
Oledekről leakar beszélni mert kiég nem vállalja garanciát cég hülyeség dumákkal...
Meg amugyis lgtől veszik mind vagymi...
Pont 5éves bravia szarott be 1 komának mikor a boltban voltam...
Vlkinél panasonic megy napi 12t...
Mintha nem lenne olyan a kép 1 8500 as philipsben mint a samsung lgkben 1 árúakban... Rosseb se tudja tényleg
Válasz *** HM *** #63994. hozzászólásáraÜdv!
Szerintem az első számú márka a Sony!
8K felesleges, 4K bőven elég.
Amit HD-nak írnak a szolgáltatók az sem full HD, tehát még 2 lépcsőfok van a 4K-ig. 8K-s adás lehet, hogy nem is lesz soha.
Válasz *** HM *** #63994. hozzászólásáraVan ambilightos phillipsem. Szerintem jó dolog. Viszont csak olyan helyre, ahol van mellette bőven hely ahol érvényesülni tud. Van még samsung is, nekem annak jobban tetszik a menüje. Apósnak van LG, nekem az nem kellene.