Válasz Janó gazda #98366. hozzászólásáraAzért történhet ilyen, mert a hozzászólásod sértő vagy nem megfelelő tartalmat tartalmaz. A moderáció célja a fórumok biztonságos és tiszteletteljes kommunikációs környezetének fenntartása, és a moderátorok mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt biztosítsák. Ha van konkrét kérdésed a moderációval kapcsolatban, akkor a fórum moderátorához fordulhatsz.
Válasz Janó gazda #98365. hozzászólásáraFontos, hogy a kommunikáció során tisztelettel és megértéssel kezeljük egymást, még akkor is, ha nem értünk egyet valamiben. Az interneten könnyű elfelejteni, hogy a másik oldalon is valódi emberek állnak, akiket a szavaink érintenek. Remélem, hogy sikerül egy konstruktív és tiszteletteljes kommunikációs környezetet kialakítani, és hogy jövőbeli interakcióink pozitívak és termékenyek lesznek.
Válasz Janó gazda #98360. hozzászólásáraA háborús áldozatok számának fontosságáról való vélemény egyéni és érzelmi kérdés, és nehéz lehet megváltoztatni valakinek ezzel kapcsolatos álláspontját.
Az emberi élet értéke: Bár az áldozatok száma fontos, nem szabad elfelejtenünk, hogy minden élet értékes. Az egyetlen elvesztett élet is tragédia, és a háborús konfliktusok hosszú távú hatásaikat széleskörűen érezhetőek a civil lakosságra, beleértve az egészségügyi és gazdasági rendszereket, a társadalmi stabilitást és a kulturális örökséget is.
A konfliktusok okainak kezelése: Ahhoz, hogy a háborús konfliktusokat hosszú távon megoldjuk, a konfliktus okainak azonosítása és kezelése is fontos. A béketárgyalások és a diplomáciai megoldások segíthetnek az olyan problémák megoldásában, mint a területi viták, az erőforrások elosztása és a kulturális különbségek.
Összességében fontos megérteni, hogy a háborús konfliktusok súlyos hatásai nem csak az áldozatok számában merülnek ki. Az emberi élet mindenütt értékes, és a béke, a stabilitás és a konfliktusok okainak kezelése is fontos ahhoz, hogy hosszú távon megoldjuk a konfliktusokat és elkerüljük az áldozatokat.
A Budapest Memorandum 1994-ben jött létre az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Oroszország között, és Ukrajnával kapcsolatos. A Memorandum szerint az aláíró felek elismerik Ukrajna függetlenségét és területi integritását, és vállalják, hogy tiszteletben tartják az ország határait. A megállapodás továbbá biztosítja Ukrajna nukleáris fegyvereinek felszámolását, amelyeket a Szovjetunió hagyott az országban az összeomlása után. Az aláíró felek vállalták, hogy nem alkalmaznak erőszakot Ukrajna ellen, és hogy együttműködnek annak érdekében, hogy megvédjék az ország szuverenitását és területi integritását.
A Minszki Egyezmény pedig 1991-ben jött létre a volt szovjet tagállamok között. Az egyezmény célja a biztonsági és stabilitási kérdések megvitatása és rendezése a régióban. Az egyezmény aláírói között szerepelnek az orosz, a fehérorosz, az ukrán és a kazah kormányok, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Az egyezmény biztosítja a fegyveres konfliktusok megelőzésére és rendezésére vonatkozó mechanizmusokat a régióban, valamint megerősíti az országok szuverenitását és területi integritását.
Az 1991-ben aláírt Minszki Egyezménynek nincs közvetlen kapcsolata a 2014-es eseményekkel, amelyek Ukrajnában zajlottak. Azonban az 1994-es Minszki Egyezményhez hasonlóan az Ukrajna és Oroszország közötti békeszerződések és megállapodások, amelyeket a 2014-es konfliktus kezdete óta létrejött és megkísérelték megoldani a konfliktust, a "Minszki megállapodásoknak" nevezik.
A Minszk II megállapodások 2015-ben jöttek létre az ukrajnai konfliktus kezelésére. Az Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország közötti tárgyalások eredményeként az egyezmények célja a fegyveres konfliktusok csökkentése, a fegyveres erők visszavonása, a határőrizet erősítése és az autonómia biztosítása volt a Donyec-medence bizonyos területein.
Fontos megjegyezni, hogy a Minszk megállapodásokat számos alkalommal megsértették mind az ukrajnai kormányerők, mind pedig az orosz támogatással álló szakadárok oldalán.
Válasz Joco7211 #98352. hozzászólásáraAz Usa esetében sem használjuk a háború kifejezést. Helyette a liberális demokrácia export meghatározást javaslom. Annak is van annyi áldozata, mint a különleges hadműveletnek.
Válasz esox #98357. hozzászólásáraÉn meg a Budapesten 1994 be kötöttre mint írtam elkel olvasni de ha gondolod be linkelem. És nem Kanadát vagy Mexikót írtad úgy rémlik egész más országokból irkáltal hogy hol háborúzott az USA. Persze neked nem az számít mik a tények, hanem hogy mit diktál a Fidesz narratív. Ja a Minszki megállapodás időrendben kicsit később van mint a Budapesti, ezért arra már nem emlékszel.
Válasz Koczka József #98355. hozzászólására Szia.Kit is kellett ,vagy lehetett volna elcsatolnia?Kanadát,vagy Mexicót? Ukrajna a Szovjetunió része volt,közös múlttal, hasonló nyelvel ,kultúrával.Mi a helyzet azzal a szerződéssel amelyről ( más vezető politikusok mellett )maga Angela Merkel ismerte be ,hogy csak időhúzás volt azért ,hogy Ukrajna megerősödjön,és nem valódi célja volt a béke megteremtése?A Minszki megállapodásra gondolok.
Ukrajna!
1991-ben széthullott a Szovjetunió.
A tagköztársaságuk visszanyerték a szabadságukat! Visszanyerték, valójában mégsem!
Többnyire orosz barát kormányok irányították az országot. Jó példa erre Belorusz, Kazahsztán stb... , de maradjunk Ukrajnánál.
Ezek az elnökök teljesen kiszolgáltatták az országot oligarcháknak. Ukrajna keleti része, Dnyepertől keletre viszonylag fejlődött. Ez egy nagyon gazdag országrész, ásványi kincsekben, főleg fekete szén, olaj és földgáz mezők, fekete földes termőföldek stb, fejlett ipar.
Viszont a Dnyepertől nyugatra fekvő rész szegényen volt tartva. Oroszország a hatalmas nagy, ásványi termékekben gazdag ország, elfelejtett ide tőkét invesztálni, munkahelyeket létrehozni, szegénységben tartották ezt az országrészt. 1991-2014 időszakban Ukrajna lakósságóból közel 10 millió kivándorolt. Aztán 2014-ben az ország úgy döntött, hogy irány az EU, ami talán elhozza a gazdaságot és jó létet és a NATO a biztonságot. Putyin ekkor, ha jól emlékezem 30 milliárd dollárt ígért a Janukovicsnak, hogy inkább az eurázsiai gazdasági szövetséget válasszák. Ekkor az elnök visszatáncolt és a jött a narancsos forradalom. Után már a Putyin más eszközöket használt, aminek a vége a háború. Egyébként pár hónapja az orosz barát kazah elnök is az elmaradt tőke invesztálást kérte számon az oroszokon!!!!! Amit sok ember nem lát, hogy Oroszország ezeket országokat politikailag fogva tartotta és szegénységben tartotta, na ebből lett elege az Ukránoknak. Aztán 2014-ben kialakult egy hatalmi vákum és jöttek az amcsik, Kínaiak és az orosz belátta, hogy ezek az országok vonzóbbak a menyasszony számára. Aminek vége az erőszak, háború. Tehát az ukrán nép a nyugattól remélte a szabadságot, jó létet, aminek a Putyin keresztbe tett.
Válasz esox #98346. hozzászólásáraSzia. Nem védem az usát de azért van némi különbség, tudsz egy olyan országot mondani a második világháború után amit az usa erőszakkal csatolt magához? Aztán meg ott van a Budapesten nagyhatalmak álltal aláírt szerződés amit mindenki mindig elfelejt. Ugye az az atomfegyverek leszereléséért cserébe garantálja Ukrajna biztonságát. Vagyis ha nem segítenék akkor hitvány szószegők lennének akkor senki sem hinne többet nekik. Ugye elgondolkodtató hogy akár katonákat is küldhetnének hiszen ukrajna szuverinitása van veszélyben. Jó lenne pontosan tudni mi van abban a szerződésben.
Válasz Joco7211 #98352. hozzászólására Leírtad, hosszabban amit írtam.A lényeg :Legyél egyenlőbb az egyenlőknél,és a magad érdekei szerint alakíthatod a szervezetet ahova tartozol.
Válasz #bandi #98348. hozzászólására Nem azt kell mindig kapásból bizonygatni,hogyha az USA tett valami elítélendőt ,akkor a csúnya gonosz Orosz is megtette. Arra kéne mindenki számára elfogatható magyarázatot adni ,hogy miért esik az más elbírálás alá.Érdemes volna megtudni mennyi haszna származott a nagy felszabadítónak azon országok megszállásából ahova betette a lábát.Elcsatolni?Hülye lett volna. Akkor ott is azt a más országok kiszipolyozásán is alapuló jólétet kellett volna megpróbálni biztosítani mint odahaza.Jobb ez így .Megszállni,kirabolni,ha lehet függővé tenni.
Válasz esox #98351. hozzászólásáraValóban, az 1991-es öbölháború után az ENSZ számos határozatot hozott, amelyek kötelezték Irakot a tömegpusztító fegyverekről való lemondásra, és az ENSZ fegyverzetellenőrei hosszú ideig ellenőrizték az országban található fegyverarzenálokat. 2003-ban azonban az Egyesült Államok vezetése, George W. Bush elnök vezetésével úgy döntött, hogy megtámadja Irakot, mert állítása szerint a Szaddám Huszein kormánya fegyvereket és vegyi anyagokat gyártott, amelyeket a terrorista csoportokkal oszt meg. Az Egyesült Államok ezt a döntését az ENSZ biztonsági tanácsa nem támogatta, így az Egyesült Államok és néhány más ország, például Nagy-Britannia, szövetségeseivel együtt indította el a háborút Irak ellen.
Válasz Joco7211 #98347. hozzászólására Javíts már ki ha tévedek,de ha emlékeim nem csalnak, annak idején az ifj George W.Bush volt az aki kilátásba helyezte ,hogy akkor is megtámadja Irakot ha az ENSZ azt esetleg nem támogatná.Volt ugyanis némi vonakodás a szervezet részéről.Ez csak egy, de talán jelentős példa arra ,kire milyen nemzetközi szabályok ,jogok,betartandó közösségi normák vonatkoznak.Az USA golyó nem öl meg annyira mint az Orosz,vagy ez a csizma nem úgy tapos mint az?Miért nem lehet őket egyszerűen összehasonlítani? AZ okokat lehet magyarázni az agresszió ugyanaz marad.
Kis ember hát itt a vége, látod kár volt sírni érte,
Milyen könnyen elszállt minden, és még ezt se adták ingyen.
Kis ember hát itt a vége, mért nem most ereszkedsz térdre?
Mért nem sírsz, mért nem üvöltesz, szép arcoddal mért örülhetsz?
Kis ember hát mondd, hogy: félek, mondd, hogy: értelmetlen az élet,
Mondd, hogy: mindegy miben hittél. Most már akármit megtennél.
Mondd, hogy: hazudnál, hogy ölnél, mondj amit akarsz úgy könyörögjél
Csak már ne mosolyognál végre ilyen szemtelenül az égre.
Kis ember hát itt a vége, nem volt semmid, ami megérte,
Néhány egyszerű szürke évet mosolyogsz meg most hát nem érted.
Jó időkben semmid sincsen, rossz időkben tiéd minden,
Téged küldenek elsőnek, és először terád lőnek.
Mindig minden zászlót vinni, mindig mindegyikben hinni,
S mindig félni hogy itt a vége, mert még számon kérnek érte.
Kis ember mi lett belőled, most hogy elszálltak az évek?
Nem kérdezték hogy elég-e, ahogy éltél úgy lett vége.
Mégis mosolyogsz, mintha bíznál, mintha várnának a hídnál,
És én egyre inkább félek, ahogy szép arcodba nézek.
Válasz #bandi #98348. hozzászólásáraUgye milyen érdekes, hogy van az a politikai értékrend, amelyiktől évtizedeken keresztül azt lehetett hallani és olvasni, hogy a magyarok megérdemelték, sőt tulajdonképpen jó is nekik tria-non, és akik szerint, micsoda bunkóság és szégyen, hogy egyáltalán valaki felemlegeti inkább, ahelyett, hogy elfelejtené már végre, és végleg.
Szóval, most ugyanaz a politikai "értékrend", most meg hallani sem akar ugyanerről, ukrajnával kapcsolatban, sőt megbotránkoznak, égbekiáltó igazságtalanságról, elképzelhetetlen és felháborító ötletről, ukrajna létének végéről, és hasonló negatívságokról toporzékolnak.
De könyörgöm!
Ami jó volt Magyarországnak, az miért ne lehetne jó Ukrániának?
Mi is kissebbek lettünk, kevesebben lettünk, de állítólag jó lett ez nekünk.
Jó lesz ez ukrajnának is.
Száz év, semmi a történelemben. Az egyik kerék, ennyi idő alatt körbe is fordult.
Jó lesz ez. "Nem fog fájni."
Vagy valakinek igen? Lehet, hogy igen.
De valami, meg nekünk fájt, fáj néha.
Magyarnak a magyar, ukránnak az ukrán-trianon.
Válasz esox #98346. hozzászólásáraVietnámban ruszki fegyvertől senki nem bukott fel gondolom.
Meg olyan konfliktus sem sok volt még, ahol a jenkik kisebb országnyi területeket foglaltak volna el, és csatoltak volna el.. Mert jelenleg ilyesmi történik. Az oroszok növelik a saját országukat. Ez azért tabu téma mondjuk pár évtizede, ezért is van ez a jelentős részvétel sokfelől. Ha az ilyen agressziók átmennek simán, akkor több ország is mondhatja joggal, hogy basszus legyakom a szomszédomat, nagyobb leszek, senki ne szóljon bele. Más is megtehette.
Válasz esox #98346. hozzászólásáraAz állításodat megértem, azonban azt kell hangsúlyozni, hogy az EU és az USA közötti viszony nem ennyire egyszerű. Az EU és az USA különböző országokból és kultúrákból állnak, és eltérő érdekekkel rendelkeznek.
Az igaz, hogy az Egyesült Államok nagyszámú országgal szállt harcba az elmúlt évtizedekben, például Afganisztánban, Irakban, Szíriában és az Egyesült Államok által támogatott katonai műveletekben más országokban is részt vettek. Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy az orosz hadsereg is számos konfliktusban vett részt, például Ukrajnában, Szíriában és Grúziában. Az orosz hadsereg a Krím félsziget annektálása, valamint az Ukrajnában zajló konfliktus kapcsán is aktívan beavatkozott. Mindkét ország harcolt terrorizmus ellen is. Az USA és Oroszország katonai és külpolitikai tevékenységei között számos különbség van, és nem lehet egyszerűen összehasonlítani a két ország tevékenységeit.
Az elmúlt években az orosz hadsereg valóban beavatkozott több konfliktusba is, például a grúziai konfliktusba 2008-ban, az ukrán krími válságba 2014-ben, valamint az észak-kaukázusi régióban, köztük Dagesztánban is. Az orosz kormány hivatalos álláspontja szerint ezek az országok destabilizálják a régiót, és Oroszország védelmére kényszerül. Az orosz hatóságok szerint ezekben az esetekben Oroszország a nemzetközi jog keretein belül cselekszik, és az ország területi integritásának és biztonságának védelme érdekében jár el.
Azonban az orosz beavatkozások és hadműveletek nem minden esetben támogatják a nemzetközi közösség által elfogadott alapelveket és szabályokat. Az ukrán krími válság kapcsán az ENSZ és az Európai Unió is elítélte az orosz beavatkozást, és a nemzetközi közösség többi tagja is tiltakozott az orosz támogatás miatt a szakadárok által indított fegyveres konfliktusban Kelet-Ukrajnában.
Válasz Koczka József #98310. hozzászólására Nem volt itt csata.Az EU ,Németország vezetésével letérdelt az USA előtt. Azért a baráti országokból álló EU-t nem úgy igázzuk le,hogy halomra lőjük a polgárait.Ha már párhuzamot akarsz húzni a két hatalom ilyenféle tevékenysége között,akkor keress vissza Vietnámra,Irakra,Afganisztánra és azokra a többi országokra, ahol az USA a második világháború után kifejtette áldásos tevékenységét.Találsz majd napalm által szétégetett civileket,és Amerikai lövedékektől elhalálozott ártatlan Iraki gyerekeket is. A háborúkban nagyrészt nem azok hallnak meg akik megérdemelnék ,és végképp nem azok akik előidézték azt. Az USA fikarcnyival sem különb az Orosznál.Az más kérdés ,hogy az ő háborús ténykedésüket itt sokan legalábbis felszabadító harcként ítélik meg az adott ország számára.
Válasz d-032a #98339. hozzászólására"Nem vagyok nyelv mester!De ha nem tudnék helyesen írni,használnék hiba javító programot,de első sorban átolvasnám amit elküldök!"
nyelv mester - nyelvmester
hiba javító - hibajavító
első sorban - elsősorban
"amit előtt" vessző kellene
A "De ha" lehet nem hiba! Van ilyen Ady vers is, ami így kezdődik.
" ‘ha’-val ‘és’-sel ‘de’-vel kezdünk mondatot? Van erre szabály?
A kötőszóval való mondatkezdés tiltása abban a hiedelemben gyökerezik, mely szerint a teljes mondatokból felépülő, egyes írásbeli szövegtípusokra jellemző közlésformák felsőbbrendűek, jobbak az élőbeszédre jellemző közlésformáknál. Holott EZ NEM IGAZ, nyelvi babona.
A szóbeli kommunikáció során teljesen TERMÉSZETES a kötőszóval való mondatkezdés, és az ÍRÁSBELIBEN IS, ha a mondat úgynevezett szövegmondat, tehát az előző mondathoz kapcsolódik, vagy ellentétes viszonyban van vele."
/e -NYELV.HU/
És kockabarátod, egyből odanyalintott neked egyet, pont ő, aki messzeföldön híres a nyelvtani műveltségéről.
Mellesleg, a "de -vel!", nem úgy lenne helyes, hogy: de-vel, vagyis szóköz nélkül?
Legtöbbünknek, időnként adódnak helyesírási hibái, de nem medikus az, aki bántóan sokat hibázik.
A "de", "és", "hát" kérdésben pedig, nem ez az egy dolog, amit rosszul tanítanak a tanárok, sajnos.
Bizottsági vizsgálat kezdődött az Egyesült Államokban, hogy feltárják Joe Biden és fia, Hunter Biden viselt dolgait. Gyanús ukrán és kínai üzleti kapcsolatok, drága ajándékok, dollár százezrekért értékesített amatőr festmények. Többek között ilyen és ehhez hasonló ügyek fűzödnek az amerikai elnök családjához. Hunter Biden közölte: nem hajlandó együttműködni a bizottsággal.
Válasz Csavarkulcs #98329. hozzászólásáraVan igazság abban amit írsz de tudod 33 év alatt hány ilyen és ehhez hasonló évem volt és másoknak is? Az igazi gazdák mindig talpra esnek mint a macska. Régen biztosítás sem volt most meg még az állam is lök valamit. Csak az úri gazdák szoktak öt tíz évente cserélődni a régi motorosok mindent tulélnek.
A szakértők 12,4 billió dollárra becsülték az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai mezőket.
Oroszország 12,4 billió dollár értékben vette át az ukrán üzemanyag-, fém- és egyéb ásványi lelőhelyek feletti ellenőrzést – írja a The Washington Post egy geopolitikai kockázatokat vizsgáló kanadai cégre hivatkozva.
A kutatók szerint Ukrajna a szénlelőhelyek 63%-át, az olaj 11%-át, a földgáz 20%-át, a fémek 42%-át és a ritkaföldfémek 33%-át veszítette el.
Scott Ritter
Most komolyan ..még mindig azon vitáztok.hogy a két bevodkázott majom miként üti egymást ? És hogy ki kezdte-ál jobban a GDP-je. Miközben idén lehet a gazdaságodra lakat kerül. Emberek..nem ártana mostmár a sajáttal foglalkozni ? Nem a szomszéd dolgaival kellene keccsölni ! Ember délen lövik egymást északon seftelnek. Ti meg itt morális elvek mentén mehettek nagy eséllyel tönkre.
Excalibur News, [2023. 03. 09. 5:01]
⚡️ Miért nem Oroszország, hanem mi szenvedünk - tűnődött a Daily Mail brit újságírója.
Sue Reid Permbe látogatott, és állítása szerint a szankcióknak alig vagy egyáltalán nincs hatása az oroszok életére.
"A brit szupermarketekben számos termékből hiány van. Eközben a nyugati szankciókkal sújtott Oroszországban az emberek nem tapasztalnak hasonló problémákat. Oroszországban nincs élelmiszerhiány!" - jegyzi meg egy elkeseredett Sue Reed, aki képeket posztol a permi boltok polcairól (felül) és a brit üzletek polcairól (slul).
"A helyzet a 40 évvel ezelőtti eseményeket idézi, amikor sokan láttuk a tévében a Szovjetunióban az alapvető élelmiszerekért való sorban állást. Most Nagy-Britannián a sor, hogy szenvedjen" - írja egy brit újságíró.
Az amerikai hírszerzési tisztviselők Kínát nevezték a legsúlyosabb veszélynek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára a szenátusi meghallgatásokon.
De valamiért az amerikaiak azok, akik fegyvereket pumpálnak a kínai Tajvanba, és szankciókkal fenyegetik Kínát.
Ostashko!
Válasz medikus #98322. hozzászólásáraBármilyen hihetetlen, nekem is van dolgom, és nem mindig olvasom át mégegyszer amikor sietek, de aki nem tud együttélni 1-2 elgépeléssel, sokszáz hsz. között, azzal nem tudok mit tenni, bocsánatot kérek mégegyszer, azoktól akiket megbántottam vele.
Válasz #bandi #98319. hozzászólásáraNem vagyok nyelv mester!De ha nem tudnék helyesen írni,használnék hiba javító programot,de első sorban átolvasnám amit elküldök!
136321 hozzászólás
Válasz Janó gazda #98370. hozzászólásáraMilyen oldalak léteznek a fejedben? Oszd meg velünk.
Válasz Joco7211 #98367. hozzászólásáraTéged melyik oldal fizet?
Válasz Janó gazda #98366. hozzászólásáraAzért történhet ilyen, mert a hozzászólásod sértő vagy nem megfelelő tartalmat tartalmaz. A moderáció célja a fórumok biztonságos és tiszteletteljes kommunikációs környezetének fenntartása, és a moderátorok mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt biztosítsák. Ha van konkrét kérdésed a moderációval kapcsolatban, akkor a fórum moderátorához fordulhatsz.
Válasz Csavarkulcs #98363. hozzászólásáraMiből gondolod?
Válasz Janó gazda #98365. hozzászólásáraFontos, hogy a kommunikáció során tisztelettel és megértéssel kezeljük egymást, még akkor is, ha nem értünk egyet valamiben. Az interneten könnyű elfelejteni, hogy a másik oldalon is valódi emberek állnak, akiket a szavaink érintenek. Remélem, hogy sikerül egy konstruktív és tiszteletteljes kommunikációs környezetet kialakítani, és hogy jövőbeli interakcióink pozitívak és termékenyek lesznek.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-13 09:15:52
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-13 09:50:21
Ebben a bő 1 órában több értékes, értelmes információ hangzik el, mint itt 100 nap alatt.
https://www.youtube.com/watch?v=hvQfOfZWCrs
Válasz Koczka József #98331. hozzászólásáraMost nem..a sikeres talpraesés kevés lesz !
Válasz Janó gazda #98360. hozzászólásáraA háborús áldozatok számának fontosságáról való vélemény egyéni és érzelmi kérdés, és nehéz lehet megváltoztatni valakinek ezzel kapcsolatos álláspontját.
Az emberi élet értéke: Bár az áldozatok száma fontos, nem szabad elfelejtenünk, hogy minden élet értékes. Az egyetlen elvesztett élet is tragédia, és a háborús konfliktusok hosszú távú hatásaikat széleskörűen érezhetőek a civil lakosságra, beleértve az egészségügyi és gazdasági rendszereket, a társadalmi stabilitást és a kulturális örökséget is.
A konfliktusok okainak kezelése: Ahhoz, hogy a háborús konfliktusokat hosszú távon megoldjuk, a konfliktus okainak azonosítása és kezelése is fontos. A béketárgyalások és a diplomáciai megoldások segíthetnek az olyan problémák megoldásában, mint a területi viták, az erőforrások elosztása és a kulturális különbségek.
Összességében fontos megérteni, hogy a háborús konfliktusok súlyos hatásai nem csak az áldozatok számában merülnek ki. Az emberi élet mindenütt értékes, és a béke, a stabilitás és a konfliktusok okainak kezelése is fontos ahhoz, hogy hosszú távon megoldjuk a konfliktusokat és elkerüljük az áldozatokat.
Válasz esox #98357. hozzászólásáraA Budapest Memorandum és a Minszki Egyezmény két különböző nemzetközi megállapodás.
A Budapest Memorandum 1994-ben jött létre az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Oroszország között, és Ukrajnával kapcsolatos. A Memorandum szerint az aláíró felek elismerik Ukrajna függetlenségét és területi integritását, és vállalják, hogy tiszteletben tartják az ország határait. A megállapodás továbbá biztosítja Ukrajna nukleáris fegyvereinek felszámolását, amelyeket a Szovjetunió hagyott az országban az összeomlása után. Az aláíró felek vállalták, hogy nem alkalmaznak erőszakot Ukrajna ellen, és hogy együttműködnek annak érdekében, hogy megvédjék az ország szuverenitását és területi integritását.
A Minszki Egyezmény pedig 1991-ben jött létre a volt szovjet tagállamok között. Az egyezmény célja a biztonsági és stabilitási kérdések megvitatása és rendezése a régióban. Az egyezmény aláírói között szerepelnek az orosz, a fehérorosz, az ukrán és a kazah kormányok, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Az egyezmény biztosítja a fegyveres konfliktusok megelőzésére és rendezésére vonatkozó mechanizmusokat a régióban, valamint megerősíti az országok szuverenitását és területi integritását.
Az 1991-ben aláírt Minszki Egyezménynek nincs közvetlen kapcsolata a 2014-es eseményekkel, amelyek Ukrajnában zajlottak. Azonban az 1994-es Minszki Egyezményhez hasonlóan az Ukrajna és Oroszország közötti békeszerződések és megállapodások, amelyeket a 2014-es konfliktus kezdete óta létrejött és megkísérelték megoldani a konfliktust, a "Minszki megállapodásoknak" nevezik.
A Minszk II megállapodások 2015-ben jöttek létre az ukrajnai konfliktus kezelésére. Az Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország közötti tárgyalások eredményeként az egyezmények célja a fegyveres konfliktusok csökkentése, a fegyveres erők visszavonása, a határőrizet erősítése és az autonómia biztosítása volt a Donyec-medence bizonyos területein.
Fontos megjegyezni, hogy a Minszk megállapodásokat számos alkalommal megsértették mind az ukrajnai kormányerők, mind pedig az orosz támogatással álló szakadárok oldalán.
Válasz Joco7211 #98352. hozzászólásáraAz Usa esetében sem használjuk a háború kifejezést. Helyette a liberális demokrácia export meghatározást javaslom. Annak is van annyi áldozata, mint a különleges hadműveletnek.
Mindenki nyugodjon le!
Alkesz Feri meg Bojlerbálna Klára közösen mondanak beszédet március 15.-én ! Ezt hívják vizuális környezetszennyezésnek.
Válasz esox #98357. hozzászólásáraÉn meg a Budapesten 1994 be kötöttre mint írtam elkel olvasni de ha gondolod be linkelem. És nem Kanadát vagy Mexikót írtad úgy rémlik egész más országokból irkáltal hogy hol háborúzott az USA. Persze neked nem az számít mik a tények, hanem hogy mit diktál a Fidesz narratív. Ja a Minszki megállapodás időrendben kicsit később van mint a Budapesti, ezért arra már nem emlékszel.
Válasz Koczka József #98355. hozzászólására Szia.Kit is kellett ,vagy lehetett volna elcsatolnia?Kanadát,vagy Mexicót? Ukrajna a Szovjetunió része volt,közös múlttal, hasonló nyelvel ,kultúrával.Mi a helyzet azzal a szerződéssel amelyről ( más vezető politikusok mellett )maga Angela Merkel ismerte be ,hogy csak időhúzás volt azért ,hogy Ukrajna megerősödjön,és nem valódi célja volt a béke megteremtése?A Minszki megállapodásra gondolok.
Ukrajna!
1991-ben széthullott a Szovjetunió.
A tagköztársaságuk visszanyerték a szabadságukat! Visszanyerték, valójában mégsem!
Többnyire orosz barát kormányok irányították az országot. Jó példa erre Belorusz, Kazahsztán stb... , de maradjunk Ukrajnánál.
Ezek az elnökök teljesen kiszolgáltatták az országot oligarcháknak. Ukrajna keleti része, Dnyepertől keletre viszonylag fejlődött. Ez egy nagyon gazdag országrész, ásványi kincsekben, főleg fekete szén, olaj és földgáz mezők, fekete földes termőföldek stb, fejlett ipar.
Viszont a Dnyepertől nyugatra fekvő rész szegényen volt tartva. Oroszország a hatalmas nagy, ásványi termékekben gazdag ország, elfelejtett ide tőkét invesztálni, munkahelyeket létrehozni, szegénységben tartották ezt az országrészt. 1991-2014 időszakban Ukrajna lakósságóból közel 10 millió kivándorolt. Aztán 2014-ben az ország úgy döntött, hogy irány az EU, ami talán elhozza a gazdaságot és jó létet és a NATO a biztonságot. Putyin ekkor, ha jól emlékezem 30 milliárd dollárt ígért a Janukovicsnak, hogy inkább az eurázsiai gazdasági szövetséget válasszák. Ekkor az elnök visszatáncolt és a jött a narancsos forradalom. Után már a Putyin más eszközöket használt, aminek a vége a háború. Egyébként pár hónapja az orosz barát kazah elnök is az elmaradt tőke invesztálást kérte számon az oroszokon!!!!! Amit sok ember nem lát, hogy Oroszország ezeket országokat politikailag fogva tartotta és szegénységben tartotta, na ebből lett elege az Ukránoknak. Aztán 2014-ben kialakult egy hatalmi vákum és jöttek az amcsik, Kínaiak és az orosz belátta, hogy ezek az országok vonzóbbak a menyasszony számára. Aminek vége az erőszak, háború. Tehát az ukrán nép a nyugattól remélte a szabadságot, jó létet, aminek a Putyin keresztbe tett.
Válasz esox #98346. hozzászólásáraSzia. Nem védem az usát de azért van némi különbség, tudsz egy olyan országot mondani a második világháború után amit az usa erőszakkal csatolt magához? Aztán meg ott van a Budapesten nagyhatalmak álltal aláírt szerződés amit mindenki mindig elfelejt. Ugye az az atomfegyverek leszereléséért cserébe garantálja Ukrajna biztonságát. Vagyis ha nem segítenék akkor hitvány szószegők lennének akkor senki sem hinne többet nekik. Ugye elgondolkodtató hogy akár katonákat is küldhetnének hiszen ukrajna szuverinitása van veszélyben. Jó lenne pontosan tudni mi van abban a szerződésben.
Válasz Joco7211 #98352. hozzászólására Leírtad, hosszabban amit írtam.A lényeg :Legyél egyenlőbb az egyenlőknél,és a magad érdekei szerint alakíthatod a szervezetet ahova tartozol.
Válasz #bandi #98348. hozzászólására Nem azt kell mindig kapásból bizonygatni,hogyha az USA tett valami elítélendőt ,akkor a csúnya gonosz Orosz is megtette. Arra kéne mindenki számára elfogatható magyarázatot adni ,hogy miért esik az más elbírálás alá.Érdemes volna megtudni mennyi haszna származott a nagy felszabadítónak azon országok megszállásából ahova betette a lábát.Elcsatolni?Hülye lett volna. Akkor ott is azt a más országok kiszipolyozásán is alapuló jólétet kellett volna megpróbálni biztosítani mint odahaza.Jobb ez így .Megszállni,kirabolni,ha lehet függővé tenni.
Válasz esox #98351. hozzászólásáraValóban, az 1991-es öbölháború után az ENSZ számos határozatot hozott, amelyek kötelezték Irakot a tömegpusztító fegyverekről való lemondásra, és az ENSZ fegyverzetellenőrei hosszú ideig ellenőrizték az országban található fegyverarzenálokat. 2003-ban azonban az Egyesült Államok vezetése, George W. Bush elnök vezetésével úgy döntött, hogy megtámadja Irakot, mert állítása szerint a Szaddám Huszein kormánya fegyvereket és vegyi anyagokat gyártott, amelyeket a terrorista csoportokkal oszt meg. Az Egyesült Államok ezt a döntését az ENSZ biztonsági tanácsa nem támogatta, így az Egyesült Államok és néhány más ország, például Nagy-Britannia, szövetségeseivel együtt indította el a háborút Irak ellen.
Válasz Joco7211 #98347. hozzászólására Javíts már ki ha tévedek,de ha emlékeim nem csalnak, annak idején az ifj George W.Bush volt az aki kilátásba helyezte ,hogy akkor is megtámadja Irakot ha az ENSZ azt esetleg nem támogatná.Volt ugyanis némi vonakodás a szervezet részéről.Ez csak egy, de talán jelentős példa arra ,kire milyen nemzetközi szabályok ,jogok,betartandó közösségi normák vonatkoznak.Az USA golyó nem öl meg annyira mint az Orosz,vagy ez a csizma nem úgy tapos mint az?Miért nem lehet őket egyszerűen összehasonlítani? AZ okokat lehet magyarázni az agresszió ugyanaz marad.
Kis ember
Kis ember hát itt a vége, látod kár volt sírni érte,
Milyen könnyen elszállt minden, és még ezt se adták ingyen.
Kis ember hát itt a vége, mért nem most ereszkedsz térdre?
Mért nem sírsz, mért nem üvöltesz, szép arcoddal mért örülhetsz?
Kis ember hát mondd, hogy: félek, mondd, hogy: értelmetlen az élet,
Mondd, hogy: mindegy miben hittél. Most már akármit megtennél.
Mondd, hogy: hazudnál, hogy ölnél, mondj amit akarsz úgy könyörögjél
Csak már ne mosolyognál végre ilyen szemtelenül az égre.
Kis ember hát itt a vége, nem volt semmid, ami megérte,
Néhány egyszerű szürke évet mosolyogsz meg most hát nem érted.
Jó időkben semmid sincsen, rossz időkben tiéd minden,
Téged küldenek elsőnek, és először terád lőnek.
Mindig minden zászlót vinni, mindig mindegyikben hinni,
S mindig félni hogy itt a vége, mert még számon kérnek érte.
Kis ember mi lett belőled, most hogy elszálltak az évek?
Nem kérdezték hogy elég-e, ahogy éltél úgy lett vége.
Mégis mosolyogsz, mintha bíznál, mintha várnának a hídnál,
És én egyre inkább félek, ahogy szép arcodba nézek.
Válasz #bandi #98348. hozzászólásáraUgye milyen érdekes, hogy van az a politikai értékrend, amelyiktől évtizedeken keresztül azt lehetett hallani és olvasni, hogy a magyarok megérdemelték, sőt tulajdonképpen jó is nekik tria-non, és akik szerint, micsoda bunkóság és szégyen, hogy egyáltalán valaki felemlegeti inkább, ahelyett, hogy elfelejtené már végre, és végleg.
Szóval, most ugyanaz a politikai "értékrend", most meg hallani sem akar ugyanerről, ukrajnával kapcsolatban, sőt megbotránkoznak, égbekiáltó igazságtalanságról, elképzelhetetlen és felháborító ötletről, ukrajna létének végéről, és hasonló negatívságokról toporzékolnak.
De könyörgöm!
Ami jó volt Magyarországnak, az miért ne lehetne jó Ukrániának?
Mi is kissebbek lettünk, kevesebben lettünk, de állítólag jó lett ez nekünk.
Jó lesz ez ukrajnának is.
Száz év, semmi a történelemben. Az egyik kerék, ennyi idő alatt körbe is fordult.
Jó lesz ez. "Nem fog fájni."
Vagy valakinek igen? Lehet, hogy igen.
De valami, meg nekünk fájt, fáj néha.
Magyarnak a magyar, ukránnak az ukrán-trianon.
Válasz esox #98346. hozzászólásáraVietnámban ruszki fegyvertől senki nem bukott fel gondolom.
Meg olyan konfliktus sem sok volt még, ahol a jenkik kisebb országnyi területeket foglaltak volna el, és csatoltak volna el.. Mert jelenleg ilyesmi történik. Az oroszok növelik a saját országukat. Ez azért tabu téma mondjuk pár évtizede, ezért is van ez a jelentős részvétel sokfelől. Ha az ilyen agressziók átmennek simán, akkor több ország is mondhatja joggal, hogy basszus legyakom a szomszédomat, nagyobb leszek, senki ne szóljon bele. Más is megtehette.
Válasz esox #98346. hozzászólásáraAz állításodat megértem, azonban azt kell hangsúlyozni, hogy az EU és az USA közötti viszony nem ennyire egyszerű. Az EU és az USA különböző országokból és kultúrákból állnak, és eltérő érdekekkel rendelkeznek.
Az igaz, hogy az Egyesült Államok nagyszámú országgal szállt harcba az elmúlt évtizedekben, például Afganisztánban, Irakban, Szíriában és az Egyesült Államok által támogatott katonai műveletekben más országokban is részt vettek. Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy az orosz hadsereg is számos konfliktusban vett részt, például Ukrajnában, Szíriában és Grúziában. Az orosz hadsereg a Krím félsziget annektálása, valamint az Ukrajnában zajló konfliktus kapcsán is aktívan beavatkozott. Mindkét ország harcolt terrorizmus ellen is. Az USA és Oroszország katonai és külpolitikai tevékenységei között számos különbség van, és nem lehet egyszerűen összehasonlítani a két ország tevékenységeit.
Az elmúlt években az orosz hadsereg valóban beavatkozott több konfliktusba is, például a grúziai konfliktusba 2008-ban, az ukrán krími válságba 2014-ben, valamint az észak-kaukázusi régióban, köztük Dagesztánban is. Az orosz kormány hivatalos álláspontja szerint ezek az országok destabilizálják a régiót, és Oroszország védelmére kényszerül. Az orosz hatóságok szerint ezekben az esetekben Oroszország a nemzetközi jog keretein belül cselekszik, és az ország területi integritásának és biztonságának védelme érdekében jár el.
Azonban az orosz beavatkozások és hadműveletek nem minden esetben támogatják a nemzetközi közösség által elfogadott alapelveket és szabályokat. Az ukrán krími válság kapcsán az ENSZ és az Európai Unió is elítélte az orosz beavatkozást, és a nemzetközi közösség többi tagja is tiltakozott az orosz támogatás miatt a szakadárok által indított fegyveres konfliktusban Kelet-Ukrajnában.
Válasz Koczka József #98310. hozzászólására Nem volt itt csata.Az EU ,Németország vezetésével letérdelt az USA előtt. Azért a baráti országokból álló EU-t nem úgy igázzuk le,hogy halomra lőjük a polgárait.Ha már párhuzamot akarsz húzni a két hatalom ilyenféle tevékenysége között,akkor keress vissza Vietnámra,Irakra,Afganisztánra és azokra a többi országokra, ahol az USA a második világháború után kifejtette áldásos tevékenységét.Találsz majd napalm által szétégetett civileket,és Amerikai lövedékektől elhalálozott ártatlan Iraki gyerekeket is. A háborúkban nagyrészt nem azok hallnak meg akik megérdemelnék ,és végképp nem azok akik előidézték azt. Az USA fikarcnyival sem különb az Orosznál.Az más kérdés ,hogy az ő háborús ténykedésüket itt sokan legalábbis felszabadító harcként ítélik meg az adott ország számára.
Válasz medikus #98338. hozzászólásáraSzakad az eső náluk egész nap.
Válasz d-032a #98339. hozzászólására"Nem vagyok nyelv mester!De ha nem tudnék helyesen írni,használnék hiba javító programot,de első sorban átolvasnám amit elküldök!"
nyelv mester - nyelvmester
hiba javító - hibajavító
első sorban - elsősorban
"amit előtt" vessző kellene
A "De ha" lehet nem hiba! Van ilyen Ady vers is, ami így kezdődik.
Válasz medikus #98338. hozzászólásáraHa emiatt a mai 3 hozzászólás miatt egy napot kéne a gép előtt ülni, elég baj lenne. Amúgymeg neked 6 darab volt
Válasz Vén cigány #98323. hozzászólásáraHúzzál bőrt a fogadra!
Válasz Joco7211 #98340. hozzászólásáraTedd be holnap is!
Kárpátaljai magyar katonákat aláz a fideszes és Megafonos influenszer, Trombitás Kristóf a Facebookon
https://www.facebook.com/photo?fbid=687397773183002&set=a.566335695289211
A képen ungvári professzorok: Traski Viktor és Sándor Ferenc Fegyir
Válasz Vén cigány #98323. hozzászólásáraErről is volt már itt szó, régebben. De, most sem, és akkor sem néztél utána.
" ‘ha’-val ‘és’-sel ‘de’-vel kezdünk mondatot? Van erre szabály?
A kötőszóval való mondatkezdés tiltása abban a hiedelemben gyökerezik, mely szerint a teljes mondatokból felépülő, egyes írásbeli szövegtípusokra jellemző közlésformák felsőbbrendűek, jobbak az élőbeszédre jellemző közlésformáknál. Holott EZ NEM IGAZ, nyelvi babona.
A szóbeli kommunikáció során teljesen TERMÉSZETES a kötőszóval való mondatkezdés, és az ÍRÁSBELIBEN IS, ha a mondat úgynevezett szövegmondat, tehát az előző mondathoz kapcsolódik, vagy ellentétes viszonyban van vele."
/e -NYELV.HU/
És kockabarátod, egyből odanyalintott neked egyet, pont ő, aki messzeföldön híres a nyelvtani műveltségéről.
Mellesleg, a "de -vel!", nem úgy lenne helyes, hogy: de-vel, vagyis szóköz nélkül?
Legtöbbünknek, időnként adódnak helyesírási hibái, de nem medikus az, aki bántóan sokat hibázik.
A "de", "és", "hát" kérdésben pedig, nem ez az egy dolog, amit rosszul tanítanak a tanárok, sajnos.
Válasz #bandi #98324. hozzászólásáraNem bántás,de rohadt sok dolgod lehet,közbe meg itt ülsz egész nap!
Vagy ez a dolgod!
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-13 08:10:57
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-13 08:12:14
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-13 08:14:46
Bizottsági vizsgálat kezdődött az Egyesült Államokban, hogy feltárják Joe Biden és fia, Hunter Biden viselt dolgait. Gyanús ukrán és kínai üzleti kapcsolatok, drága ajándékok, dollár százezrekért értékesített amatőr festmények. Többek között ilyen és ehhez hasonló ügyek fűzödnek az amerikai elnök családjához. Hunter Biden közölte: nem hajlandó együttműködni a bizottsággal.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-13 08:10:29
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-13 08:15:33
Válasz Csavarkulcs #98329. hozzászólásáraVan igazság abban amit írsz de tudod 33 év alatt hány ilyen és ehhez hasonló évem volt és másoknak is? Az igazi gazdák mindig talpra esnek mint a macska. Régen biztosítás sem volt most meg még az állam is lök valamit. Csak az úri gazdák szoktak öt tíz évente cserélődni a régi motorosok mindent tulélnek.
A szakértők 12,4 billió dollárra becsülték az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai mezőket.
Oroszország 12,4 billió dollár értékben vette át az ukrán üzemanyag-, fém- és egyéb ásványi lelőhelyek feletti ellenőrzést – írja a The Washington Post egy geopolitikai kockázatokat vizsgáló kanadai cégre hivatkozva.
A kutatók szerint Ukrajna a szénlelőhelyek 63%-át, az olaj 11%-át, a földgáz 20%-át, a fémek 42%-át és a ritkaföldfémek 33%-át veszítette el.
Scott Ritter
Most komolyan ..még mindig azon vitáztok.hogy a két bevodkázott majom miként üti egymást ? És hogy ki kezdte-ál jobban a GDP-je. Miközben idén lehet a gazdaságodra lakat kerül. Emberek..nem ártana mostmár a sajáttal foglalkozni ? Nem a szomszéd dolgaival kellene keccsölni ! Ember délen lövik egymást északon seftelnek. Ti meg itt morális elvek mentén mehettek nagy eséllyel tönkre.
Excalibur News, [2023. 03. 09. 5:01]
⚡️ Miért nem Oroszország, hanem mi szenvedünk - tűnődött a Daily Mail brit újságírója.
Sue Reid Permbe látogatott, és állítása szerint a szankcióknak alig vagy egyáltalán nincs hatása az oroszok életére.
"A brit szupermarketekben számos termékből hiány van. Eközben a nyugati szankciókkal sújtott Oroszországban az emberek nem tapasztalnak hasonló problémákat. Oroszországban nincs élelmiszerhiány!" - jegyzi meg egy elkeseredett Sue Reed, aki képeket posztol a permi boltok polcairól (felül) és a brit üzletek polcairól (slul).
"A helyzet a 40 évvel ezelőtti eseményeket idézi, amikor sokan láttuk a tévében a Szovjetunióban az alapvető élelmiszerekért való sorban állást. Most Nagy-Britannián a sor, hogy szenvedjen" - írja egy brit újságíró.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-13 10:29:02
Az amerikai hírszerzési tisztviselők Kínát nevezték a legsúlyosabb veszélynek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára a szenátusi meghallgatásokon.
De valamiért az amerikaiak azok, akik fegyvereket pumpálnak a kínai Tajvanba, és szankciókkal fenyegetik Kínát.
Ostashko!
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-03-13 08:11:36
Válasz medikus #98322. hozzászólásáraBármilyen hihetetlen, nekem is van dolgom, és nem mindig olvasom át mégegyszer amikor sietek, de aki nem tud együttélni 1-2 elgépeléssel, sokszáz hsz. között, azzal nem tudok mit tenni, bocsánatot kérek mégegyszer, azoktól akiket megbántottam vele.
Válasz medikus #98322. hozzászólására"De ha nem tudnék helyesen írni,használnék hiba javító programot,de első sorban átolvasnám amit elküldök! "
Nem kezdünk mondatot de -vel!
Egybe írjuk, hogy nyelvmester!
Kapcsold be a helyesírás ellenőrzőt!
Válasz #bandi #98319. hozzászólásáraNem vagyok nyelv mester!De ha nem tudnék helyesen írni,használnék hiba javító programot,de első sorban átolvasnám amit elküldök!
