#128 JOSEY

2013-04-18 20:56:03

Válasz erre

Válasz #127. hozzászólásra

egyet nem szabad elfelejteni, hogy kishazánkban az utóbbi időben eléggé szélsőséges időjárás van és eléggé szélsőségesen érinti a talajok időben való megmunkálását..

#127 Márk23

2013-04-18 20:37:37

Válasz erre

Egyet nem árt elfelejteni, a NoTill-t nem csak a technológia ára miatt nem kis hazánk piacára szánták hanem itt nem indokolt a használata. Elsősorban szélsőségesen rossz talajokra van kitalálva. Lásd Uj-Zeland.

#126 Netparaszt

2013-04-17 22:22:44

Válasz erre

Válasz #125. hozzászólásra Azt még véletlenül sem állítanám, hogy a TT mindenre jó, csak épp kávét nem főz.
Viszont elég extrém körülmények között is stabilan csírázó állományt tud eredményezni.
A trükk a takaróban van, a nagyon nyers agyagban lehet, hogy nem húz a magra földet, viszont eléggé belenyomja a magot, hogy megfelelő kontaktja legyen a csírázáshoz.
A nedves agyagban pedig ki fog csírázni a mag takarás nélkül is.
Egyébként én is kíváncsi vagyok, hogy teljesít ez a szerkezet a magyar talajokban, ajánlottam ismerősöknek, hogy próbáljuk ki a prototipusom többféle talajon.
Jövőre több tapasztalat lesz már vele.

#125 Jaja0

2013-04-17 22:09:49

Válasz erre

Válasz #123. hozzászólásra

Akkor azt mond el hogy nyers, magas agyag tartalmú talajon ahol a vetőkés mögött nem omlik vissza a talaj és a vetőmagot lefedű csuszka alá nem kerül talaj akkor milyen fedetség lessz a magon . ezt tapasztaltam
hasonló elven Flexi-coil Stealth™ Single-shoot.
nem azt mondom ,hogy nem jó,de állítom mindenhol és minden körülmények között nem hassználható.

#124 korzo

2013-04-17 21:46:46

Válasz erre

Válasz #121. hozzászólásra

Így az igazi, ahogy mondod. (én gépész vagyok, a növényt még csak most tanulgatom). A holland parasztnak meg több száz hektárja van a volt NDK területén ;)

#123 Netparaszt

2013-04-17 20:31:25

Válasz erre

Válasz #122. hozzászólásra Nem, ez téves feltevés. A használók elmondása alapján, ha már nem süllyed el a traktor, akár iszapba is lehet vetni vele és láttam már olyan domboldalon vetést, hogy öklömnyi kövekkel volt teli az egész. Kanadában is vannak azért cifra talajok.
Ami földet meg lehet grubberozni 10 centi mélyen, abba már lehet vetni is TT-vel
A szármaradványt is minden formában szét és megtolja, nem belenyomja, mint a tárcsások, ha nincs jól tisztítva a sor és a barázda sem marad nyitva, mint a tárcsásoknál az agyagban.

#122 Jaja0

2013-04-17 20:03:00

Válasz erre

Azért a TT rendszer igényesebb a talaj álapotra( nedveség, szerkezet,agyag tartalom stb)
a tárcsás, (slot, stb ) rendszerek szélesebb a felhasználhatósága a talajok szentpontjából

#121 Netparaszt

2013-04-17 19:54:01

Válasz erre

Válasz #114. hozzászólásra A soha semmilyen talajmunka azért elég erős kijelentés, a nagy no till farmerok is bizony rászaladnak időnként lazítóval a földre.
Ha jár rajta a gép, akkor tömörödni fog, bármennyi gyökértömeg is van a földben, a nagy kombájnok és gépek összenyomnak akármit.
A totál is agyonvágja a mikroorganizmusokat a talajban, amire szükség volna a lazaság fenntartására (humuszépítés), anélkül pedig össze fog roskadni a föld, nem fog őskori állapotot produkálni.
Én idén nekiállok ennek a nem kell talajmunkázni vetésnek, ráadásul totál nélkül, mert bióra állítom át, de tavaly már kapott egy lazítót a föld és zöldtrágyával is teli volt vetve, aránylag gyommentes is. Vetem belé a szudánfüvet, aminél nagyobb gyökértömeget nem tudok produkálni mással, megy bele baktériumtrágya és igyekszem minimalizálni a mozgást a gépekkel a földön.
Aztán őszre meglátom, mennyire is tömörödik vissza a 40-50 KA föld és mennyi hatása van a gyökereknek a laza állapot fenntartásában.
A talajművelés nélküli vetést elkezdeni gyomos földön, lazítás nélkül meg nem tűnik sikeres üzleti jövőnek, a kultúrnövények nem bírnak el a tömörödött talajjal, hozam jelentősen vissza fog esni.
A Cross Slot igényes gép, de pont annyira bonyolult és drága is, a TT rendszere hozzá képes filléres darab, hasonlóan jó csírázási eredménnyel.

A holland paraszt homokföldjén meg könnyű belehúzni a dűlőútba...

#120 Netparaszt

2013-04-17 19:32:46

Válasz erre

Válasz #111. hozzászólásra A Sprinter abban hasonlít csak a Technotillre, hogy keskeny csoroszlyával dolgozik.
A mag viszont nem mindegy, milyen mélyre megy le a Sprinterrel, mert talajszinten tömörít, a csírának a teljes tömörített réteget kell áttörnie, mint bármely más vetőgépnél.
A TT a magot viszont csak vékonyan takarja és egyben préseli bele a földbe, a vékony takarás felett laza marad a talaj. Emiatt a repcét is le lehet tenni 5-7 centire is, ha ott még nedves a talaj, úgy fog kijönni, mintha sekélyre lenne vetve.
A vonóerőigény pedig 5 LE körül van csoroszlyánként, nem kell hozzá nagy gép és egy menetben lehet vele szórni a startert a hátsó csövön, ami kipakolja 2-3 centire a mag mellé.

#119 Netparaszt

2013-04-17 19:24:33

Válasz erre

Válasz #112. hozzászólásra Én is remélem, hogy kész leszel, zsizseg már a mag a zsákban :-)

#118 Radocz

2013-04-17 12:29:55

Válasz erre

Válasz #97. hozzászólásra

Nem a gyökér, nem a levél, hanem az egységnyi területről előállítható haszon számít.

Ha bekalkuláljuk a gép árát, amortizációs költségét, az azért nem hátrány.

#117 Radocz

2013-04-17 12:26:29

Válasz erre

Ha van valakinek személyes tapasztalata és tudása Nekünk Parasztoknak írhatna egy összefoglalót, az itt elhangzott véleményeket is belefoglalva.

Ez így elég bonyolult egy átlag halandó számára.

Majd megnézem a Böszörményi határban az eredményt, vagy eredménytelenséget.

(Kővel feltöltött területen is van termés. Igaz, hogy gyümölcs, vagy fa, de az is jó a tűzre).

#116 Jaja0

2013-04-17 12:01:14

Válasz erre

Válasz #114. hozzászólásra

crossnál nem az alényag ,hogy roncsol vagy nem .
Ők azt mondják nem az elvetett mag felett nyitja meg a mag árkot hanem egy kis padrahelyezi a magot melyben nagyobb a nedveség tartalom mind a hagyományosnál,külömben itt is van vissza tömörítés.

#115 Jaja0

2013-04-17 11:55:46

Válasz erre

Válasz #114. hozzászólásra

Lengyelben van egy komplett vetőgép.
az osztrákoknál van a videón is látható kukorica vetőgép ot a gazdával beszélgettem me8 éve igy dolgozik
round up ot használ gyomírtásra .Az utóbbi két évbe azt tapasztalta nem fejlődnek a növények (buza,kukorica,napra ) a területén és a round up gyanakszik.Ezért csak ovatosan a folyamatos totálissal.

#114 korzo

2013-04-17 10:06:04

Válasz erre

Mielőtt eltévednétek, tegyük tisztába: A CrossSlot technológiának csak kisebbik része, hogy hova, és hogyan teszi le a magot és a műtrágyát. A lényege nem ez, ezt mások máshogyan, de akkor is korrekten meg tudják oldani.
A lényeg, hogy CrossSlot-nál soha, semmilyen talajmunkát nem kell végezned! A vetőkocsi úgy működik, hogy végez egy vékony bemetszést, és a bemetszés aljának külön oldalára kiteszi magot és a műtrágyát. Ezután a talaj szinte magától visszazárul, hisz nem lett roncsolva, csak szépen elvágva. És itt jön a lényeg: mivel a talajt soha nem műveled, annak olyan lesz a szerkezete mint amilyen az őskorban, talajművelés megkezdése előtt volt (amilyen körülmények között kialakultak, amihez alkalmazkodtak a növények). A talaj lazaságát a növények gyökerei biztosítják. Itt jön be a technológia egyik hátránya: folyamatosan növénytakarónak kell lenni a területen. Tehát ha mondjuk learattad a búzát, de utána kukorica következik, akkor a köztes időre is vetned kell valamit (fogjuk fel zöldtrágyának). Viszont a másik oldalon ott van az, hogy nem kell talajművelésre költened:
- Vetés előtt lefújod totális gyomirtóval a területet
- Belehúzod a magot
- Elvégzed a növényvédelmet
- Learatod
- Elvetsz valami "zöldtrágyát" az átmeneti időszakra.
Ennyi, semmi több. Kell hozzá egy speciális vetőgép*, egy permetező, meg egy kombájn (opcionálisan szárzúzó és bálázó), és más semmi.

*: és jön be a CrossSlot titka: a szó szoros értelmében bármilyen talajba pontosan leteszi a magot. És amikor ezt firtattuk, hogy mégis mit jelent itt a bármilyen, fogta a holland paraszt és belehúzta a dülőútba...

#113 JOSEY

2013-04-17 07:33:06

Válasz erre

Válasz #112. hozzászólásra

#112 JOSEY

2013-04-17 07:22:20

Válasz erre

Válasz #111. hozzászólásra

a horschnak a problémája, hogy túl széles "magágyat" forgat, több lóerő, és ezáltal mindenféleképpen kell hozzá tömörítőkerék. a technotill rendszerrel remélem, hogy hétvégére kész leszek

#111 szanberg

2013-04-16 22:34:53

Válasz erre

Horsch Sprinter ST4-est választanék legszivesebben. Ahogy nézem ezt a technotill-t ugyanaz az elv.

Mulcsba vagy direktbe szója után vagy jól zúzott napraforgó után mint a mese úgy húznám bele a búzát!

Tavasszal is egy műveletből vetnék zabot vagy ha van árpát az ősszel letárcsázott vagy valami mással megkapart talajba.

Ja és ezek ugye szórják műtrágyát is sor mellé alá egymenetben.

Csakhát iggen borsos áruk van

#110 JOSEY

2013-04-16 08:27:11

Válasz erre

TECHNOTILL

#109 Jaja0

2013-04-16 08:12:43

Válasz erre

Cross elven működő ,kedvezőbb áron

#108 Jaja0

2013-04-16 08:08:16

Válasz erre

Válasz #107. hozzászólásra

A JD vetőgép átlett alakítva ,itt nyomólevegős

#106 JOSEY

2013-04-16 07:51:13

Válasz erre

Válasz #105. hozzászólásra

ennél szerintem jobb a technotill rendszere, nincs kerék, csak rugós tömörítő a csoroszlya mögött, a miénk is ehhez hasonló lesz

#105 korzo

2013-04-16 07:35:36

Válasz erre

Válasz #103. hozzászólásra

http://www.crossslot.com/

#104 JOSEY

2013-04-16 06:47:58

Válasz erre

Válasz #103. hozzászólásra

most épp egy hasonlót készítek, gabonavetőgépre.csak a tömöritőrésze a vetőcsoroszlyán van rajta

#103 szanberg

2013-04-15 22:12:23

Válasz erre

Válasz #100. hozzászólásra

Melyik is ez az Újzélandi téma???

videó esetleg?

#102 Jaja0

2013-04-15 11:38:03

Válasz erre

Válasz #100. hozzászólásra

2012 ár ajánlatban volt egy komplett" vetőkocsi" kukoricára 3800 EU

#101 korzo

2013-04-15 11:30:59

Válasz erre

Válasz #100. hozzászólásra

Én tudom
És, hogy legyen mihez viszonyítani: exkollégám volt megnézni egyet élőben, és a gazdája bizonyításként belehúzta a dülőútba, és simán vitte ...

Technológiát megnézted? Az az igazán vicces

#100 Márk23

2013-04-15 08:42:12

Válasz erre

Üdv!

Utánna jártam az újzélandi direkvetőgép körülbelüli árának. Kíváncsi vagyok mit tippeltek?

#99 .Man

2013-04-14 13:24:55

Válasz erre

Válasz #98. hozzászólásra

Bocs igen, azt akartam irni csak annyi tilitolit olvasok hogy belekeveredek ...

#98 szanberg

2013-04-14 10:56:47

Válasz erre

Válasz #97. hozzászólásra

nem.
bal oldali az striptill

#97 .Man

2013-04-14 10:03:34

Válasz erre

Válasz #92. hozzászólásra

A bal oldali a no-till, aminek a legnagyobb gyökere van... a legkisebb a forgatásosnak van, de ahogy drenthe is mondja, annak van a legtöbb élő levele.

#96 Dinnyés Laci

2013-04-14 08:23:50

Válasz erre

Válasz #95. hozzászólásra

Szerintem még az időjárás el a talaj is befolyásolja.
lehet egyik évbe az egyik jobb a másikban pedig a másik

#95 Holczy

2013-04-14 07:39:48

Válasz erre

Válasz #94. hozzászólásra

Pont amiatt rengeteg külömbség is lehet.Az egyéiknek nagyobb a zöldtömege, a másik jobban erősít gyökérre, a harmadik jobban neveli a csövet.Sokminden van már a genetikában.Ugyan annál a fajtánál lehet eldönteni hogy melyik mód a jobb.Nem külömbözőnél.Eredménynek szépek jók a képek, de nem korrekt!

#94 Márk23

2013-04-13 22:29:46

Válasz erre

Válasz #93. hozzászólásra

Mint feco említette az fajta jelleg...

#93 drenthe evo

2013-04-13 22:03:27

Válasz erre

Válasz #91. hozzászólásra

Az , hogy a jobb oldali a legszebb , legzöldebb és a legtöbb élő levelű...

#92 Márk23

2013-04-13 22:00:04

Válasz erre

Válasz #88. hozzászólásra

A forgatás, bolygatás elhagyása következtében a talaj legfelső rétege dusul, a gyökér zóna szegényedik tápanyagokban. Ez az első 2-4 évben jellemző, valószínűleg ez az oka a képeden látható kisebb gyökezet kialakulásának no-till ben

#91 szanberg

2013-04-13 21:55:21

Válasz erre

de a gyökértömeg különbségein kivül van más is???

#90 .Feco.

2013-04-13 21:50:50

Válasz erre

Válasz #89. hozzászólásra

különbözőek a fajták....

#89 szanberg

2013-04-13 21:47:38

Válasz erre

Válasz #88. hozzászólásra

a cső a lényeg mekkora van rajta

#88 .Feco.

2013-04-13 21:40:14

Válasz erre

Én is mutatok egy képet:





A baloldali a strip-till, a középső no-till, jobb szélső forgatásos művelés növénye, azonos talajtípus, azonos klíma, talajművelési tartamkísérlet egy nebraskai kutatóintézetben...

no komment..

#87 jamo

2013-04-13 21:25:47

Válasz erre

Válasz #86. hozzászólásra

Ez a kép egy marhaság. Vagy aki 15 centi mélyen szánt az meg is érdemli a termését...
mondom ez úgy, hogy én már negyedik éve elhagytam a szántást. Szóval nem vagyok elfogult.

#86 Márk23

2013-04-13 20:36:54

Válasz erre

Válasz #85. hozzászólásra

A kép magáért beszél!

#85 Dinnyés Laci

2013-04-13 19:54:33

Válasz erre

Válasz #84. hozzászólásra

És mi a bajod a szántással?

#84 Márk23

2013-04-13 19:24:07

Válasz erre

Vissza olvasva a hozzászólásokat itt Fecon kívül senki meg sem említi a precíziós műtrágya ki juttatást pedig az sem egy elhanyagolható pozitívuma ennek a technológiának. Kis hazánkban paradigmaváltásra van szükség a talajmuvelest tekintve de amíg szantoversenyeket rendeznek addig erre nincs esély... Nem tudom ti hogy éreznetek magatokat ha 3 számmal kisebb cipőt kellene hordanotok itt egy kép ami szemlélteti az eke hatását a talajra.

#83 Sk Laci

2013-04-13 08:38:55

Válasz erre

Válasz #82. hozzászólásra
Nekem a parcela fel volt szántva, igaz roszz volt a száraprítás a kombajn után. Tavaszal jöt az árvíz 28 ha-os parcelából 10 víz alá került. A szél hatására lerakta a parcela egyik sarkára a 15-20 cm-es réteg szármaradványt. Ugyan ez a gond volt a búzavetésemen is. A szomszéd kukoricaszárát az én vetésemen rakta le az árvíz. És az övé is meg volt szántva.

#82 Mf-es

2013-04-13 08:32:48

Válasz erre

Válasz #81. hozzászólásra

Ősszel tárcsázott tarlót hagyunk télire.Akkor nincs ilyen gond.Cellulozbontó bacival bedolgozva.

#81 Sk Laci

2013-04-13 08:31:03

Válasz erre

Válasz #79. hozzászólásra
Nálam 15-20 centi réteg kukorica szármaradványt kirakott a tábla sarkára az árvíz. El nem tudom képzalni hogy az ilyen réteget hogyan takarítaná el a sortisztító. Az ilyen tisztító az egyenletesen szétrakott szármaradványokat eltakarítja a sorból, de a nagy menyiségnél / öszehúzott/ ez gond.

#80 Sk Laci

2013-04-13 08:25:47

Válasz erre

Ettöl az Orthman féle sávos müveléstöl én jobnak találom a Hors Focus /remélem jól írtam a tipust/, ahol öszel kiteszik a P,K mütrágyákat és tavaszal az N vetésel együtt. Természetesen aki akar lazítani, grúberezni, vagy szántani akar mid kivitelezhetö. Nagy elöny a hors tartájkocsaja ami több tona mütrágyát elvisz és nem kell gyakran tankolni. Méretei pedig az Európai utaknak is megfelel. Nem kell 3m széleség felett kínlódni a szük utakon.

#79 Gergő1220

2013-04-13 07:55:12

Válasz erre

Válasz #78. hozzászólásra
Akkor a vetőgépen lévő sávtisztítók eltakarítják a szármaradványt és nincs vele gond.