Válasz kisparasztkaim #175. hozzászólásáraKellene módszer a talajélet egzakt mérésére.
És meghatározott etalon értékek, hogy mi lenne az ideális a termesztett növények tekintetében.
Akkor lehetne hiteles következtetéseket levonni a pozitiv vagy esetleg negatív hatásairól a termelés hatéonysága szempontjából.
Válasz máris szomszéd #150. hozzászólásáraAzon gondolkodtam, hogy ha olyan növényben használsz tiltott szert ami korábban engedélyezett volt, de nem takarítod be, mert csak zöldtrágyának veted, akkor mi van?
Megelőzés képpen, egy évvel korábban a védendő növény előtt. A terület "kitisztítására".
Vagy pihentetett, tárcsázott területen talajkezelésre.
Persze tudom, hogy ilyen szereket tárolni se szabad, de ha hónapok alatt lebomlik és nemhogy nem mutatható ki, de el is tűnik a talajból a következő kultúra vetése előtt...
Etikátlannak nem nevezhető, mert nem mérgezel vele senkit.
Nem csináltam még ilyet, de újraolvasva a hozzászólásodat eszembe jutott.
Írtad, hogy tanultad. Van, aki tanulás nélkül "osztotta" a tudást.
Van, aki gyakorlati tapasztalatok közreadásával, próbál segíteni.
És van, aki csak elméleti tudás birtokában van.
Ebből kellene összeállítani egy olyat, ami segítene bennünket parasztokat eligazodni ebben a hatalmas dzsungelben.
"Ezek nem utópisztikus ábrándok – már ma is rendelkezésünkre állnak olyan törzsek és termékek, amelyek a gyökerek körüli talaj vízpotenciáljának növelésével védenek az aszálytól"
hogy is van ez:
1 hektár szántóban mi anno úgy tanultuk 300 kg baktérium van
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/mezogazdasag/a-mezogazdasagi-termeles-fobb-okologiai-tenyezoi/a-talajok-alapveto-tulajdonsagainak-ismertetese/a-talajok-biologiai-tulajdonsagai
Ehhez képest 1 kg kukorica 1200 liter vízből megvan szóval ez egy 5 tonnás kukoricánál
6.000.000 kg víz felhasználását jelenti
Válasz szaboz77 #165. hozzászólásáraIsmerek olyan Marika néniket akik meg tőlem vásárolnak a nagybanin.
De van olyan is aki háztól viszi el amit a kispiacon árul.
Egyébként igazad van. Pár éve az egyik nénitől kérték a permetezési naplót a nagybanin. Be volt írva olyan szer, ami vagy tíz évvel korábban kivontak. Mondja neki a növényes, hogy ugye ezt tévedésből írta be. Mire a néni: - Mit gondol, tudom én mit csinálok.
Nem volt mit tenni: jegyzökönyv, elkobzás, bírság. Ahogy kell.
Legnagyobb probléma az intenzív zöldségtermesztés technológiájával van. Talajgyilkos egy az egyben. Így meleg ágyat biztosít a patogéneknek, amiket meg szerekkel akar a gazda visszaszorítani. Amik persze tovább gyilkolják a talajt.
Ebben a rendszerben nem is lehet a biológiára támaszkodni, mivel a biológiának élettér kell (a talajban). Teljes szemléletváltásra van szükség. Azt kell nézni, hogy hogyan tudom a talajomat jobbá és egészségesebbé tenni, hogy kiszoruljanak belőle a problémát okozók.
Ha van kedved eszmecserét folytatni nyugodtan hívj fel, megtalálod a telefonszámom, elmondhatod a véleményed és én is elmondom az enyémet.
Válasz ND #161. hozzászólásáraÉn nem vássárolok a boltban pékárút, a kenyeret magunk sütjük. Nem veszem a külföldi terméket, így nem támogatom őket. De nem veszek a Marikanénitől sem a piacon, mert tudom, h halvány lila fingja sincs a növényvédelemről és mindent rászór a kiskertre amit a gazdaboltos ajánl neki, természetesen a határidők betartásáról ne is beszéljünk. De szüksége is van rá, mivel úgy tönkre van már 'szva a kiskertje, hogy nem is tud másképp termelni (ő szerinte, mert tanulni az luxus). Nagyon kevés a becsületes termelő, aki érti is a talaj-növény kapcsolatot és aszerint gazdálkodik.
De természetesen értem az aggályaidat a külföldi termékekkel kapcsolatban és az EU-val is. Viszont, ha nincs rákényszerítve a gazda, hogy alternatív útvonalakat keressen a növényvédelemre, mint pl. a biológiai készítmények és nincs rákényszerítve a tanulásra, akkor ellustul és marad a "jóvanazúgy ahogy szoktuk" módszer.
Válasz Sanyiii70 #160. hozzászólásáraRégebben nulla,azaz krumpli-zeller -répa-paprika stb ment egymás után. Meg is lett az eredménye idővel,érdekes módon nálam nem a fonálféreg szaporodott fel. Hanem a talajban rossz bacik lettek túlerőben. Viszont a szomszédnak van olyan rész ahol annyi a fonálféreg hogy nem terem meg benne semmi csak a gabona.
Most viszont mivel vissza vettem alapjáratra a melót így a petrezselyem-sárgarépa az 2 illetve 3 éves forgóban tud menni.
Köztes növény pedig szigorúan csak olyan ami gyéríti a fonálférgeket.
A három éves vetésforgó terv.
Tavasszal facélia-mielőtt érne a mag tárcsa neki-nyár végén a mustár keverék- ősz végén bedolgozva-majd mégegyszer ugyanez a következő évben.Aztán tavasszal facélia és a fő növény előtt bedolgozva.
Most van olyan darab ahol tavaly facélia ősszel mustár most megint facélia van. Május 10-15 körül megy bele a petrezselyem.
Lesz benne kontroll természetesen ahol nuku kémiai szer.
Válasz szaboz77 #151. hozzászólásáraTetszik a kijelentésed, hogy aki nem tud alkalmazkodni kikopik és beáll a helyére más.
Ez a nagypolitika célja.
Ellehetetleníti az EUs termelőket a folyamatos szigorításokkal és szerkivonásokkal, helyére meg beengedi az ukrán, afrikai, délamerikai árut, amit olyan szerekkel kezeltek -olcsón és hatékonyan- amit nálunk már 30-40 éve nem lehet használni.
A paraszt meg ugyan úgy dögleni fog tőle ha megeszi - mert enni azt kell, ugye-
sőt, még jobban, mert a papucsos pizsamás meg egyéb agyoniskolázott növényorvos képesítéssel rendelkező "termelők", akik írni olvasni számolni sem tud, biztosan törődik pl a DDT adagolásának pontosságával meg a kijuttatáskor figyeli az átfedéseket meg ilyeneket.
BIZTOSAN!
Találni a neten jópár videót ilyenekről, akik szamárháton ülve "permeteznek",
mi meg szórhatjuk a szenteltvizet a három évente vizsgáztatott gépeinkkel
Válasz máris szomszéd #157. hozzászólásáraBeszéltem egy kollégámmal, azt mondta, Bacillus-ok között vannak olyanok, amik használhatók lennének fonálféreg ellen, de ilyen készítmény egyelőre még nincs a piacon.
Válasz máris szomszéd #157. hozzászólásáravan itt szomszéd faluban egy 539-es, kérnek érte de úgy áll mint ahogy kijött a gyárból. Ahhoz hozzányúlva még nem volt. Itt a száma ha kell.
Válasz hhx #154. hozzászólásáraDe azt nem mondják el milyen technológiával,mert az kérdéseket vetne fel.
Viszont azért a sárgarépa összterület eléggé nagy része (akár fele?) van a környéken,a hajtattoté meg pláne.
Viszont előbb-utóbb elfogynak a bespájzolt "megoldások" és akkor lesz érdekes a történet. Persze nagy eséllyel meglesz a megoldás rá-mustárból kivont valami. Illetve a nádcukor készítésénél levő maradékból is készül valami bio szer ami állítólag működik. Nem is drága csak eu-ban nincs. Viszont nem találtam a télen meg a neten (jó rég olvastam róla)
Válasz szaboz77 #151. hozzászólásáraLátszik,hogy fogalmad sincs a fonálférgek kártételéről-életéről-ritkításukról,és a homokon történő kertészeti kultúra EREDMÉNYES termesztési technológiákról. Persze aki nem homokon kertészkedik az nem érti a problémát.
Hidd el nem sokan tudnak annyit az itt fórumózó termelők közt a fonálférgekről mint én.Nem véletlen próbálkozok olyan növényeket vetni ami hatékony a különböző fonálférgek nagyfokú gyérítésére.
Ismerem a dipelt elég régi szer már,de annak semmi köze a fonálféreghez,és itt a fonálféregről beszélünk.
Persze vannak biológiai megoldások de a homokon nem tud megfeleló jósággal működni,mióta a felmelegedéssel új fajok jelentek meg.
Van (valós) bio termesztő ismerős aki egy cég területi képviselője-nagyon jó szakember. Viszont ő se tud a homokfoltján répát termelni.
Válasz szaboz77 #151. hozzászólásáraEgyetértek.
Másik topikban téma a természet törvényei.
Nem az él túl aki erősebb, vagy intelligensebb, hanem aki gyorsabban alkalmazkodik a megváltozott feltételekhez.
Abba ne menjünk bele, hogy milyen etikai (és üzleti) kérdései vannak az ember által mesterségesen megváltoztatott szabályoknak, és azoknak a megkerülésének.
(Amikor egyesek versenyelőnyhöz jutnak nálunk tiltott szerek használatával, de nem lehet bebizonyítani, vagy nincs szándék rá.)
Válasz máris szomszéd #150. hozzászólásáraBármilyen rovar és gombaölő szer, pont úgy hat a talajra mint az emberi szervezetre. Tehát annyira nem nagy kár, h kikerülnek a forgalomból. A biológia megoldja a problémákat, az ember előtt, vagy a modern mezőgazdaság előtt is megoldotta. Mostanra pedig vannak olyan biológiai szerek amik kiváltják ezeket. Célszerűen lehet használni baktériumokat és enzimeiket, hogy a nem kívánatos kártevőket írtsuk, csak tudni kell őket használni. Persze sokkal összetettebb, annál mint, hogy beleöntjük a piretroidot a gépbe, kifújjuk és még a nyúl is, őz is beledöglik a táblába.
Természetesen mielőtt valaki nekem támadna, h de h lehet így termelni, szerkivonásokkal, meg h marad így fent az emberiség? Úgy, hogy fejlődünk! Aki nem képes fejlődni és tanulni, alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, az kikopik és betölti a helyét olyan, aki képes. Nekem is vannak gondjaim a patogén gombákkal és rovar invázió is súlyt. Mégsem a szerkivonásokban keresem a hibát, hanem saját magamban, hogy nem tuddtam megoldani.
Válasz Sanyiii70 #147. hozzászólásáraAzt már nem lehet kapni még pult "alól" se (állítólag van még 20.000ft/l). Pedig a nematorinnal nagyon jól összhatásuk volt még harmad dózissal is.
És harmad dózisban nem is tudták eggyiket sem kimutatni a növényben-nulla volt a szermaradvány.
Amúgy répában és petrezselyemben per pillanat nulla az engedélyezett fonálféreg irtó.
Ezért is próbálkozok alternatív-bio megoldással,aztán bízunk csak engedélyeznek valamit.
Talajélet serkentésre én az ESSTENCE-t használom! Volt kísérlet is már több, látványos eredménnyel. Egyiket meg is osztottam FB-on forgatás nélküli csoportban. Tritikáléban volt nézve levélanalízis alapján a kontroll és a kezelt, sokkal magasabb beltartalmi értékai voltak a kezeltnek és látványosan nagyobb is volt a növény.
Évek óta használom kiskertben is mivel nagyon sok volt a fonalféreg és a pajor, de sikerült visszaszorítani őket. Ez nem azonnal oldja meg, kell egy év, de hatásos.
Válasz Sanyiii70 #143. hozzászólásáraHomokon sokkal jobban szeretnek élni a fonálférgek. Mivel kb. lassan vége a kémiai védekezésnek-még a nemathorin van forgalomban.De ez se irt minden fajta fonálférget így sza. van a palacsintában.
Próbára van tavasszal facélia vetve nyár végén-ősszel pedig olajretek-mustár keverék. Fonálféreg.
Egyenlőre tapasztalat nincs-illetve most van 15m hosszan egy ágynyi répa csak "natúr" elvetve a mustár után.Május végén már látszani kell mit ért.
Most vetettem a mustár-olajretek keverékből egy darabot,hátha összejön,hogy le lehet aratni,mivel nem hibridek a magok. Eléggé drágán adták a keveréket.
Tippre erről van szó
Understand and reduce soil compaction
Mathias Stettler and Roger Stirnimann
https://thefurrow.co.uk/understand-and-reduce-soil-compaction/
Ezt a kanadai kísérletet anno én is linkeltem, de szerintem fals eredményeket kaptak, mivel a mérőpont az fix helyen volt és azon masírozott át minden gépkapcsolat, a talaj nedvessége is nagy volt, így az első traki már összetömörítette a talajt, a következők már csak ezeket a tömörített rétegeket és az alájuk elhelyezett csöveket nyomogatták.
Ha jól értem azt mondják, hogy ugyan azon terhelés mellett a szélesebb gumik a talaj felszínén kisebb talaj nyomást mutatnak, de mélyebb rétegekben ugyan úgy letömörítik a talajt, mint a vékony.
Válasz hhx #142. hozzászólásáraÉn időnként pihentetek területeket a fonalféreg megelőzés miatt.
De az a pihentetés abból áll, hogy mustárral bevetem és virágzás után bedolgozom.
(Ismerőseim szerint az olajretek is jó erre.)
Talán itt olvastam, hogy a mustárból készült bio talajfertőtlenítő már engedélyezés alatt van.
Válasz máris szomszéd #139. hozzászólásáraAz egy más történet.
Nem értek hozzá.
Homokon és 40 aranykoronás kötött/félkötött földeken teljesen másként kell gazdálkodni.
A talajmúvelés szempontjából biztosan.
Válasz Sanyiii70 #137. hozzászólásáraNálunk 7-es ph-jú laza homokon annyi fonálféreg van,hogy "dunát lehet velük rekeszteni". Ráadásul 3-4 fajta a poén kedvéért.
Válasz Radocz #136. hozzászólásáraEgyre többen. Olyanok is akik annó hülyének néztek.
Voltak évek amikor itt elég sokan küzdöttek a fonalféreggel, pedig tudták, hogy a letömörödött, elsavasodott talajon megálló vizekben szeret és terjed. Aztán amikor megértették, hogy a laza, levegős, jó szerkezetű földeken nem áll meg olyan hamar a víz a gombák, bacik pozitív hatására és még kevesebb műtrágya is kell, elkezdték használni. Meg akik ismernek tudják, hogy nem szoktak szar hagymáim lenni.
De persze vannak fafejűek...
Elég sok Radócz van a fb-on, de írtam neked levelet az Agroinformon keresztül.
De komolyra fordítva...
Még ha meg is lehet számolni a hasznos gombákat és baktériumokat egységnyi térfogatú talajban, nincs rá szükség.
Ha nyilvánvaló a pozitív hatásuk, ami a nagyobb mennyiségű és/vagy jobb minőségű termésben, esetleg a talaj könnyebb művelésével, vagy a kártevők gyérülésével mérhető, akkor nem kell tudnunk mennyivel nőtt a számuk. Az eredmény a lényeg.
És, hogy a használatukkal több profitunk keletkezik-e, mint az alkalmazásuk nélkül.
Ha a mindent figyelembevevő egyenleg pozitív, akkor vétek nem használni.
183 hozzászólás
Van egy Facebook csoport befarafi néven.

Ott találsz képet homokos, és saját talajomról.
Nem olyan bonyolult ez.
“Add el az ekét!”
Aztán minden magától rendbe jön.
Egy most induló területből vegyél mintát, és összehasonlítjuk egy jó talajéval. (Makó)
Hívjuk Tamást is.
Ő hozza a pálinkát, Te veszed a jegyet a fürdőbe, Én viszem a tudást és a mikroszkópot!
Válasz Sanyiii70 #179. hozzászólásáraMikroszkóp kezelő tanfolyam is tanultunk módszert.

MrPoke is ott volt.
Induláskor kell vizsgálni , és utána évek múlva elegendő.
A különbség mutatja, hogy javult a talajod.
A giliszta fonal vizsgálata az külön tudomány.
Egy Kwizdás rendezvényen elmondták de sajnos nekem bonyolult.
Válasz Szabó Zoltán e.v. #180. hozzászólásáraMég egy Amerikai, aki jó pénzért megmondja, hogy mit kell nekem itt csinálni a szikes talajon, vagy a löszháton.

Egyiket sem ismeri közelrűl.
Egyet láttam, aki markolászta a talajt és dícsérte. Mi alapján?
Messziről jött ember azt mond, amit akar.
Válasz Sanyiii70 #179. hozzászólásáraVan módszer. Ha érdekel, ezen a képzésen mindenre választ kapsz.
https://medkozpont.hu/livingland-hu/
Válasz kisparasztkaim #175. hozzászólásáraKellene módszer a talajélet egzakt mérésére.
És meghatározott etalon értékek, hogy mi lenne az ideális a termesztett növények tekintetében.
Akkor lehetne hiteles következtetéseket levonni a pozitiv vagy esetleg negatív hatásairól a termelés hatéonysága szempontjából.
Válasz máris szomszéd #150. hozzászólásáraAzon gondolkodtam, hogy ha olyan növényben használsz tiltott szert ami korábban engedélyezett volt, de nem takarítod be, mert csak zöldtrágyának veted, akkor mi van?
Megelőzés képpen, egy évvel korábban a védendő növény előtt. A terület "kitisztítására".
Vagy pihentetett, tárcsázott területen talajkezelésre.
Persze tudom, hogy ilyen szereket tárolni se szabad, de ha hónapok alatt lebomlik és nemhogy nem mutatható ki, de el is tűnik a talajból a következő kultúra vetése előtt...
Etikátlannak nem nevezhető, mert nem mérgezel vele senkit.
Nem csináltam még ilyet, de újraolvasva a hozzászólásodat eszembe jutott.
Válasz termelo #176. hozzászólásáraSzerintem akik itt olvasnak, a többség nem tanulta.

Írtad, hogy tanultad. Van, aki tanulás nélkül "osztotta" a tudást.
Van, aki gyakorlati tapasztalatok közreadásával, próbál segíteni.
És van, aki csak elméleti tudás birtokában van.
Ebből kellene összeállítani egy olyat, ami segítene bennünket parasztokat eligazodni ebben a hatalmas dzsungelben.
Válasz kisparasztkaim #175. hozzászólásáraIdézet a cikkből:

"Ezek nem utópisztikus ábrándok – már ma is rendelkezésünkre állnak olyan törzsek és termékek, amelyek a gyökerek körüli talaj vízpotenciáljának növelésével védenek az aszálytól"
hogy is van ez:
1 hektár szántóban mi anno úgy tanultuk 300 kg baktérium van
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/mezogazdasag/a-mezogazdasagi-termeles-fobb-okologiai-tenyezoi/a-talajok-alapveto-tulajdonsagainak-ismertetese/a-talajok-biologiai-tulajdonsagai
Ehhez képest 1 kg kukorica 1200 liter vízből megvan szóval ez egy 5 tonnás kukoricánál
6.000.000 kg víz felhasználását jelenti
https://hvg.hu/instant_tudomany/20151208_es_on_mennyi_vizet_evett_meg_ma
Miért nem számszerűsítik nekünk parasztoknak, hogy ez a 300kg hány liter vagy kg kézzel fogható vízet jelent számunkra a 6-10 millióból ?
https://www.agroinform.hu/szantofold/talajaink-egeszsegere-80024-002?web_notification=1&message_name=Talajlak%C3%B3+%C3%A9l%C5%91l%C3%A9nyek+n%C3%A9lk%C3%BCl+nincs+mez%C5%91gazdas%C3%A1g

Akkor most fontos vagy nem fontos a talaj élet?
Hogy is van ez Poke?
Sikerült végig néznem.

https://www.youtube.com/watch?v=mY7DIiLgV74
Egy talajszelvény bemutatón szó volt a talajéletről is.
Ha valakit érdekel.
VAn olyan, ami a gyakorlatban is haszálható ismeretet ad.
Válasz Aezakmihuszár #172. hozzászólásáraPersze, hogy lenne! Csak bátran!
Granulált huminsav magárokba juttatva vetéskor mikrogranulátum adagolóval (szemenkénti vetőgép) érhet valamit vagy lenne értelme?
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-03-20 08:11:44
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-03-20 08:11:50
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-03-20 08:11:59
Válasz Sanyiii70 #164. hozzászólásáraNem vetek semmi gabonát semmi értelme itt,egyedül a csemege kukoricát tudom elképzelni azt van értelme öntözni.
Válasz szaboz77 #165. hozzászólásáraIsmerek olyan Marika néniket akik meg tőlem vásárolnak a nagybanin.
De van olyan is aki háztól viszi el amit a kispiacon árul.
Egyébként igazad van. Pár éve az egyik nénitől kérték a permetezési naplót a nagybanin. Be volt írva olyan szer, ami vagy tíz évvel korábban kivontak. Mondja neki a növényes, hogy ugye ezt tévedésből írta be. Mire a néni: - Mit gondol, tudom én mit csinálok.
Nem volt mit tenni: jegyzökönyv, elkobzás, bírság. Ahogy kell.
Válasz máris szomszéd #153. hozzászólásáraNekem homok csörgedezik az ereimben. Homokon nőttem fel, a Majsai homokhát kellős közepén!
Legnagyobb probléma az intenzív zöldségtermesztés technológiájával van. Talajgyilkos egy az egyben. Így meleg ágyat biztosít a patogéneknek, amiket meg szerekkel akar a gazda visszaszorítani. Amik persze tovább gyilkolják a talajt.
Ebben a rendszerben nem is lehet a biológiára támaszkodni, mivel a biológiának élettér kell (a talajban). Teljes szemléletváltásra van szükség. Azt kell nézni, hogy hogyan tudom a talajomat jobbá és egészségesebbé tenni, hogy kiszoruljanak belőle a problémát okozók.
Ha van kedved eszmecserét folytatni nyugodtan hívj fel, megtalálod a telefonszámom, elmondhatod a véleményed és én is elmondom az enyémet.
Válasz ND #161. hozzászólásáraÉn nem vássárolok a boltban pékárút, a kenyeret magunk sütjük. Nem veszem a külföldi terméket, így nem támogatom őket. De nem veszek a Marikanénitől sem a piacon, mert tudom, h halvány lila fingja sincs a növényvédelemről és mindent rászór a kiskertre amit a gazdaboltos ajánl neki, természetesen a határidők betartásáról ne is beszéljünk. De szüksége is van rá, mivel úgy tönkre van már 'szva a kiskertje, hogy nem is tud másképp termelni (ő szerinte, mert tanulni az luxus). Nagyon kevés a becsületes termelő, aki érti is a talaj-növény kapcsolatot és aszerint gazdálkodik.
De természetesen értem az aggályaidat a külföldi termékekkel kapcsolatban és az EU-val is. Viszont, ha nincs rákényszerítve a gazda, hogy alternatív útvonalakat keressen a növényvédelemre, mint pl. a biológiai készítmények és nincs rákényszerítve a tanulásra, akkor ellustul és marad a "jóvanazúgy ahogy szoktuk" módszer.
Válasz máris szomszéd #162. hozzászólásáraAzt vedd figyelembe, hogy valamelyik gabona (talán a zab) ugyanolyan gazdanövénye mint a gyomok közül a libatop!
Válasz ND #161. hozzászólására
Válasz Sanyiii70 #160. hozzászólásáraRégebben nulla,azaz krumpli-zeller -répa-paprika stb ment egymás után. Meg is lett az eredménye idővel,érdekes módon nálam nem a fonálféreg szaporodott fel. Hanem a talajban rossz bacik lettek túlerőben. Viszont a szomszédnak van olyan rész ahol annyi a fonálféreg hogy nem terem meg benne semmi csak a gabona.
Most viszont mivel vissza vettem alapjáratra a melót így a petrezselyem-sárgarépa az 2 illetve 3 éves forgóban tud menni.
Köztes növény pedig szigorúan csak olyan ami gyéríti a fonálférgeket.
A három éves vetésforgó terv.
Tavasszal facélia-mielőtt érne a mag tárcsa neki-nyár végén a mustár keverék- ősz végén bedolgozva-majd mégegyszer ugyanez a következő évben.Aztán tavasszal facélia és a fő növény előtt bedolgozva.
Most van olyan darab ahol tavaly facélia ősszel mustár most megint facélia van. Május 10-15 körül megy bele a petrezselyem.
Lesz benne kontroll természetesen ahol nuku kémiai szer.
Válasz szaboz77 #151. hozzászólásáraTetszik a kijelentésed, hogy aki nem tud alkalmazkodni kikopik és beáll a helyére más.


Ez a nagypolitika célja.
Ellehetetleníti az EUs termelőket a folyamatos szigorításokkal és szerkivonásokkal, helyére meg beengedi az ukrán, afrikai, délamerikai árut, amit olyan szerekkel kezeltek -olcsón és hatékonyan- amit nálunk már 30-40 éve nem lehet használni.
A paraszt meg ugyan úgy dögleni fog tőle ha megeszi - mert enni azt kell, ugye-
sőt, még jobban, mert a papucsos pizsamás meg egyéb agyoniskolázott növényorvos képesítéssel rendelkező "termelők", akik írni olvasni számolni sem tud, biztosan törődik pl a DDT adagolásának pontosságával meg a kijuttatáskor figyeli az átfedéseket meg ilyeneket.
BIZTOSAN!
Találni a neten jópár videót ilyenekről, akik szamárháton ülve "permeteznek",
mi meg szórhatjuk a szenteltvizet a három évente vizsgáztatott gépeinkkel
Válasz máris szomszéd #157. hozzászólásáraHány éves vetésforgóval dolgoztok?
Mert ez kulcskérdés.
Válasz máris szomszéd #157. hozzászólásáraBeszéltem egy kollégámmal, azt mondta, Bacillus-ok között vannak olyanok, amik használhatók lennének fonálféreg ellen, de ilyen készítmény egyelőre még nincs a piacon.
Válasz máris szomszéd #157. hozzászólásáravan itt szomszéd faluban egy 539-es, kérnek érte de úgy áll mint ahogy kijött a gyárból. Ahhoz hozzányúlva még nem volt. Itt a száma ha kell.
Válasz hhx #154. hozzászólásáraDe azt nem mondják el milyen technológiával,mert az kérdéseket vetne fel.
Viszont azért a sárgarépa összterület eléggé nagy része (akár fele?) van a környéken,a hajtattoté meg pláne.
Viszont előbb-utóbb elfogynak a bespájzolt "megoldások" és akkor lesz érdekes a történet. Persze nagy eséllyel meglesz a megoldás rá-mustárból kivont valami. Illetve a nádcukor készítésénél levő maradékból is készül valami bio szer ami állítólag működik. Nem is drága csak eu-ban nincs. Viszont nem találtam a télen meg a neten (jó rég olvastam róla)
Válasz _NB_ #155. hozzászólásáraHurokvető gomba,próbálkoztak már vele mielőtt "hivatalosan" megjelent. Valamilyen szinten működik.
Fonalférgekről egy régi tudományos videó ugrott be, nem hittem volna hogy rátalálok.
Válasz máris szomszéd #153. hozzászólásáraPedig Domaszék, Mórahalom környékén szinte mindenki répázik
Válasz szaboz77 #151. hozzászólásáraLátszik,hogy fogalmad sincs a fonálférgek kártételéről-életéről-ritkításukról,és a homokon történő kertészeti kultúra EREDMÉNYES termesztési technológiákról. Persze aki nem homokon kertészkedik az nem érti a problémát.
Hidd el nem sokan tudnak annyit az itt fórumózó termelők közt a fonálférgekről mint én.Nem véletlen próbálkozok olyan növényeket vetni ami hatékony a különböző fonálférgek nagyfokú gyérítésére.
Ismerem a dipelt elég régi szer már,de annak semmi köze a fonálféreghez,és itt a fonálféregről beszélünk.
Persze vannak biológiai megoldások de a homokon nem tud megfeleló jósággal működni,mióta a felmelegedéssel új fajok jelentek meg.
Van (valós) bio termesztő ismerős aki egy cég területi képviselője-nagyon jó szakember. Viszont ő se tud a homokfoltján répát termelni.
Válasz szaboz77 #151. hozzászólásáraEgyetértek.
Másik topikban téma a természet törvényei.
Nem az él túl aki erősebb, vagy intelligensebb, hanem aki gyorsabban alkalmazkodik a megváltozott feltételekhez.
Abba ne menjünk bele, hogy milyen etikai (és üzleti) kérdései vannak az ember által mesterségesen megváltoztatott szabályoknak, és azoknak a megkerülésének.
(Amikor egyesek versenyelőnyhöz jutnak nálunk tiltott szerek használatával, de nem lehet bebizonyítani, vagy nincs szándék rá.)
Válasz máris szomszéd #150. hozzászólásáraBármilyen rovar és gombaölő szer, pont úgy hat a talajra mint az emberi szervezetre. Tehát annyira nem nagy kár, h kikerülnek a forgalomból. A biológia megoldja a problémákat, az ember előtt, vagy a modern mezőgazdaság előtt is megoldotta. Mostanra pedig vannak olyan biológiai szerek amik kiváltják ezeket. Célszerűen lehet használni baktériumokat és enzimeiket, hogy a nem kívánatos kártevőket írtsuk, csak tudni kell őket használni. Persze sokkal összetettebb, annál mint, hogy beleöntjük a piretroidot a gépbe, kifújjuk és még a nyúl is, őz is beledöglik a táblába.
Természetesen mielőtt valaki nekem támadna, h de h lehet így termelni, szerkivonásokkal, meg h marad így fent az emberiség? Úgy, hogy fejlődünk! Aki nem képes fejlődni és tanulni, alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, az kikopik és betölti a helyét olyan, aki képes. Nekem is vannak gondjaim a patogén gombákkal és rovar invázió is súlyt. Mégsem a szerkivonásokban keresem a hibát, hanem saját magamban, hogy nem tuddtam megoldani.
https://www.biokontroll.hu/a-bacillus-thuringiensis-csalad/
Válasz Sanyiii70 #147. hozzászólásáraAzt már nem lehet kapni még pult "alól" se (állítólag van még 20.000ft/l). Pedig a nematorinnal nagyon jól összhatásuk volt még harmad dózissal is.
És harmad dózisban nem is tudták eggyiket sem kimutatni a növényben-nulla volt a szermaradvány.
Amúgy répában és petrezselyemben per pillanat nulla az engedélyezett fonálféreg irtó.
Ezért is próbálkozok alternatív-bio megoldással,aztán bízunk csak engedélyeznek valamit.
Talajélet serkentésre én az ESSTENCE-t használom! Volt kísérlet is már több, látványos eredménnyel. Egyiket meg is osztottam FB-on forgatás nélküli csoportban. Tritikáléban volt nézve levélanalízis alapján a kontroll és a kezelt, sokkal magasabb beltartalmi értékai voltak a kezeltnek és látványosan nagyobb is volt a növény.
Évek óta használom kiskertben is mivel nagyon sok volt a fonalféreg és a pajor, de sikerült visszaszorítani őket. Ez nem azonnal oldja meg, kell egy év, de hatásos.
https://www.agroinform.hu/szantofold/veszelyben-a-foldigilisztak-ket-husevo-laposfereg-jelent-meg-itthon-80246-001
Válasz máris szomszéd #146. hozzászólásáraVydate beöntözve?
Úgy emlékszem sárgarépában használható.
Válasz Sanyiii70 #143. hozzászólásáraHomokon sokkal jobban szeretnek élni a fonálférgek. Mivel kb. lassan vége a kémiai védekezésnek-még a nemathorin van forgalomban.De ez se irt minden fajta fonálférget így sza. van a palacsintában.
Próbára van tavasszal facélia vetve nyár végén-ősszel pedig olajretek-mustár keverék.
Fonálféreg.
Egyenlőre tapasztalat nincs-illetve most van 15m hosszan egy ágynyi répa csak "natúr" elvetve a mustár után.Május végén már látszani kell mit ért.
Most vetettem a mustár-olajretek keverékből egy darabot,hátha összejön,hogy le lehet aratni,mivel nem hibridek a magok. Eléggé drágán adták a keveréket.
Ennek a cégnek a magjaiból van keverék összeállítva. Gondolkodtam saját "magfogáson" csak kicsi vagyok nagyon ehhez.
https://www.phpetersen.com/produkte/zwischenfruchtsorten/nematodenresistenter-gelbsenf
https://www.phpetersen.com/produkte/zwischenfruchtsorten/multiresistenter-oelrettich
A burgonyás topicból indult el ez az egész ott kell olvasgatni,valamiért aki használta is ( traktorajtóhajtogató) eltűnt az oldalról. Remélem jól van https://www.agroinform.hu/forum?function=search&module=forum&tid=913&mit=must%C3%A1r&order=date-desc
Válasz Sanyiii70 #144. hozzászólásáraA cikk író egykét forrás, hivatkozást elhelyezhetett volna az irományába .
Tippre erről van szó
Understand and reduce soil compaction
Mathias Stettler and Roger Stirnimann
https://thefurrow.co.uk/understand-and-reduce-soil-compaction/
Ezt a kanadai kísérletet anno én is linkeltem, de szerintem fals eredményeket kaptak, mivel a mérőpont az fix helyen volt és azon masírozott át minden gépkapcsolat, a talaj nedvessége is nagy volt, így az első traki már összetömörítette a talajt, a következők már csak ezeket a tömörített rétegeket és az alájuk elhelyezett csöveket nyomogatták.
Compaction Action
https://www.youtube.com/watch?v=g1fF--VmaMU&list=PLINXbC9Pu9xZ5xyFfSR55PIJHZ0tbxYkR
Ha jól értem azt mondják, hogy ugyan azon terhelés mellett a szélesebb gumik a talaj felszínén kisebb talaj nyomást mutatnak, de mélyebb rétegekben ugyan úgy letömörítik a talajt, mint a vékony.
Válasz Radocz #141. hozzászólásáraEz az a cikk a talajtaposásról amiről beszéltem.
Némi zavart érzek az erőben.
https://agroforum.hu/szakcikkek/gepeszet/a-szelesebb-gumiabroncsok-melyebben-okoznak-talajtomorodest/
Válasz hhx #142. hozzászólásáraÉn időnként pihentetek területeket a fonalféreg megelőzés miatt.
De az a pihentetés abból áll, hogy mustárral bevetem és virágzás után bedolgozom.
(Ismerőseim szerint az olajretek is jó erre.)
Talán itt olvastam, hogy a mustárból készült bio talajfertőtlenítő már engedélyezés alatt van.
Válasz máris szomszéd #139. hozzászólásáraA Beauveria (Artis, Bora) elvileg hatásos ellene
Válasz Sanyiii70 #137. hozzászólásáraMég nem jött meg a leveled.

Válasz máris szomszéd #139. hozzászólásáraAz egy más történet.
Nem értek hozzá.
Homokon és 40 aranykoronás kötött/félkötött földeken teljesen másként kell gazdálkodni.
A talajmúvelés szempontjából biztosan.
Válasz Sanyiii70 #137. hozzászólásáraNálunk 7-es ph-jú laza homokon annyi fonálféreg van,hogy "dunát lehet velük rekeszteni". Ráadásul 3-4 fajta a poén kedvéért.
Válasz Sanyiii70 #134. hozzászólására1L is megéri megvenni. Magcsávázásra.
Válasz Radocz #136. hozzászólásáraEgyre többen. Olyanok is akik annó hülyének néztek.
Voltak évek amikor itt elég sokan küzdöttek a fonalféreggel, pedig tudták, hogy a letömörödött, elsavasodott talajon megálló vizekben szeret és terjed. Aztán amikor megértették, hogy a laza, levegős, jó szerkezetű földeken nem áll meg olyan hamar a víz a gombák, bacik pozitív hatására és még kevesebb műtrágya is kell, elkezdték használni. Meg akik ismernek tudják, hogy nem szoktak szar hagymáim lenni.
De persze vannak fafejűek...
Elég sok Radócz van a fb-on, de írtam neked levelet az Agroinformon keresztül.
Válasz Sanyiii70 #135. hozzászólásáraHány ismerősöd próbálja másolni a technológiádat?

Ha bejelölsz Facebookon, küldöm a KITE hatéves kísérletérol készített képeim.
Szabad szemmel is tapintható a különbség.
Válasz Radocz #132. hozzászólásáraCsak szemétkedtem kicsit.
A jókedv érdekében.
De komolyra fordítva...
Még ha meg is lehet számolni a hasznos gombákat és baktériumokat egységnyi térfogatú talajban, nincs rá szükség.
Ha nyilvánvaló a pozitív hatásuk, ami a nagyobb mennyiségű és/vagy jobb minőségű termésben, esetleg a talaj könnyebb művelésével, vagy a kártevők gyérülésével mérhető, akkor nem kell tudnunk mennyivel nőtt a számuk. Az eredmény a lényeg.
És, hogy a használatukkal több profitunk keletkezik-e, mint az alkalmazásuk nélkül.
Ha a mindent figyelembevevő egyenleg pozitív, akkor vétek nem használni.
Válasz hhx #131. hozzászólására1 litereset csak kiskertbe szabad venni.
A 10 vagy 25 literes lényegesen olcsóbb.