Válasz .Feco. #14636. hozzászólásáraSzia hány év kell neki hogy ugyan annyit hozzon mint egy megszokott művelés ?És mekkora input anyag költséggel éri el azt a kezdeti években?
Válasz Gandhy #14637. hozzászólásáraSzárnyakkal. Azt tedd hozzá, hogy azért volt príma munka sekélyen 30cm-es osztású kultival. Simán fenntartható ez amit csináltál, gratula!!
Válasz .Feco. #14636. hozzászólására10 centin sekély grúber 1x ősszel, tavasszal 1 kompaktor után így nézett ki az állomány. Sem a fejlődése, sem az eredményessége nem különbözött a szántott viszonyában.
Válasz .Richard. #14634. hozzászólásáraElőljáróban: nem olvastam a cikket, fogalmam sincs ki mit hord össze 50%-os megtérülésről meg ilyenekről, nem is nagyon érdekel.
Ellenben azt a tényt ne kezdjük már el vitatni, hogy a regeneratív gazdálkodásnak ha az szakszerűen van végezve lehet bármi negatívuma a megszokásokkal szemben!
A kevesebb termés kb sehol sem igaz, ez nem biotermelés, egy egészségesebb talajban egy egészségesebb növény nyílván sokkal jobb eredményeket produkál, mint egy leromlott talajban megerőszakolt növény, ezt nem nehéz belátni. A géppark kérdése is nettó butaság, nem azért adnak el annyi Rapidot meg Pronto-t mert mindenki leáll a szántásról, valójában aki szánt sem az új Lajta-32 felé kacsintgat, lazító, rövidtárcsa, de kultivátor is áll lassan minden udvarban, ott is ahol sosem használják arra, amire való.
Vadkár, pocokkár, nyúlkár, fácán varjak kártételének semmi köze a talajműveléshez, ahol ez téma ott mindenkinél téma, max nagyvadas területeken nem működik az áttelelő takarónövény, de az kb országon szinten sehol sem éri el az 1%ot sem, szóval hagyjuk is...
A piaci folyamatok meg megint függetlenek, ellenben olyan szempontból mégsem, hogy jelenleg olyan árak vannak, hogy aki nem tud eredményesebbé válni, és a régi megszokott rendszerben dolgozik az kb nem tud nyereséges lenni, míg direktvetéssel, extenzifikálással azért van erre némi matematikai esély...
Válasz .Richard. #14634. hozzászólásáraÍgy igaz vagy hoz olyan pl mint dél-Amerika ott ahol az esőerdőket írják pont ott foglalkoznak a regenerativ talajműveléssel. Erre szokták mondani hogy ha csendben maradtál volna bölcs maradsz.
Válasz Koczka József #14633. hozzászólásáraMáskèpp hangzott volna,ha úgy kezdi,hogy egy folyamat amit ha elkezd,várhat pozitívumot, de a kevesebb termèst, az odavalo gèpeket, mind le kell nyelni ès ha továbbra is kiatrto, akkor lehet gondolkodni a vadvèdelemmel ha eddig nem volt,aztán meg a fejlődèsen. Esetleg kevesebbel ugyan annyit. De ez amit közöl, az jól megtèveszt mindenkit, úgy , hogy ha valaki vaktában beleugrik ,úgy kibszik vele akaratlanul, hogy aratnia sem kell. Mondani sem kell,hogy jelenleg ha arattunk, ha nem önhibánkon kívül sincs pènz nincs belőle.
Válasz Radocz #14629. hozzászólásáraHát szoktam olvasni sok hülyeséget, de ez túl tesz mindegyiken. Na az ilyen hozzá nem értő veszik el a kedvüket még annak is aki próbálkozna.
Válasz Radocz #14629. hozzászólásáraMindenki tèvedhet. Nekik megengedett. De ha azt mondanák neki,hogy a plusz haszonbol kell megèlnie, úgy, hogy gèpet is vegyen, biztosan segitsèget kèrne.
Válasz Radocz #14629. hozzászólására"Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60 százalékkal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen megszűnik - mondta a helyettes államtitkár. "
Válasz Radocz #14629. hozzászólására"Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60 százalékkal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen megszűnik - mondta a helyettes államtitkár. "
Válasz envagyok2 #14626. hozzászólásáraEz nem szerencse kérdése. Abban nem hiszek. Sajnos elég rossz adotságú területeim vannak. Szerb ismerősök, ugyanezzel megcsinálják a 100q -át is akár. De igazából bármerre indulunk csak is jobb a helyzet.
Válasz .Richard. #14585. hozzászólásáraa biosoknál azért volt max 10 cm-es munkamélységű eke kísérletben. És a lovas időszakban nem gondolnám, hogy megszántottak 25cm mélyen.
Válasz .Feco. #14615. hozzászólására Ennyi. A bitang nagy súly a különbség. Már én is kimatekoltam régebben, sőt én el is kezdtem, de az első sor mindig tört, szakadt, így a hátsót meg se csináltam.
------
A Vaderstad Crosscutter jóval másabb munkát végez, az inkább az ultra sekély munkavégzés eszköze. Én inkább az Avers-Agro Verti-Till gépét gondolom könnyen elérhetőnek vertical tillage gépek szegmensében. Egy működik is az országban.
-----
Régebben volt egy tanulmány, hogy a Vaderstad CCD lap és a hagyományos egyenes Carrier lap milyen munkamélységtől tudja a munkát ugyanúgy megoldani. Talán 5cm mélységtől nem volt már különbség, csak akkor már a CCD-t nehezebb volt vontatni. Szerintem a CCD-nek csak ott van előnye, ahol kizárólag az ultrasekély munkában használják, mert azért az a nagy hullámos lap tömörít is ám rendesen, tehát szűk az időablak a használatára. Inkább egy hagyományos lapos Carrier, a súlya annak is megvan. (még mindig az az etalon rövidtárcsa, szerintem)
Válasz mtz1221 #14609. hozzászólásáraÍgy mondta valaki, itt a fórumon.
Ha kimegy hajnalban, a pára is lecsapódik a zöld növényen.
Vizes leszel.
Fekete földön nem.
Gyorsan meg is állapítottam, hogy hát ez pont úgy néz ki, mint egy sima IH tárcsa, minden bokorban van ilyen váz, megveszem, tárcsalapot rá aztán gó....
Aztán elkezdtem amcsi fórumokat olvasni, ott ugye létezik ugyanez a tárcsa, és kb mindenhol feljött ez, és mindenki azt mondta, hogy megcsinálta, és bele sem ment a földbe, mert a VT gép kb 4-6x akkora súlyú, mint a tárcsa... Volt aki nekiállt, és felsúlyozta, neki szétszakadt...
A legkönnyebben elérhető gép itthon a Vaderstad Carrier Crosscutter Disk-el szerelve.
Válasz Gumóka #14612. hozzászólásáraKözben találtam egy képet, nagyjából látszik, bár nem ezért készült a kép, de ez a vagon 22,2t azt hiszem, tehát 70t összbe B-re jön ki.
Válasz .Feco. #14608. hozzászólásáraÉn is a mieinkből indultam ki.
Itt egy tartány nincs 22 tonna a sajátból.
C- vagy D vonalra rakjuk ez 80-84 tonna.
Régen lehetett 90-re rakni a D-t, de valahol korlátozott a pálya, ezért már csak 84.
A vagon oldalán van egy tábla, A B C D jelöléssel, alatta számok, azok a vonalak és a hozzájuk tartozó terhelhetőségek.
Egyébként az önsúly, meg az adott vonali terhelhetőség nem mindig függ össze, bár ez nem a mi problémánk, hogy vizsgáztatják a vagonokat.
Szerintem ti lehet B-re raktátok.
Aztán lehet vagontípusonként más az előírás, bár a vonali terhelhetőséget a vasúti pálya szabályozza.
Nekem a RID miatt vizsgázni kellett, igaz, ott csak a tartály-tartányról volt szó.
Válasz .Richard. #14585. hozzászólásáradehogy kell visszatérni, illetve nem ezért lesz fele terület parlag 20 év múlva. elfújja a szél. jah, az enéymrt lefújja. és csak az enyémet? a másét nem? és mindezt hova fújja? a holdra? az enyémet elfújja a másét meg idefújja... tudom, minden faluba van egy jóska, akitől égnek áll a hajad. de ez a terület milliomod része. és azt is kérdeztem már ugyan itt, van 30 éves gyümölcsösöm, soha nem volt benne traktor, a lában nyomán kívül semmi nem tömörítette, akkor az miért tömör? de kérdezek mást, menj ki az edőbe, és vidd a azdabotodat. az miért tömör? miért nem tudod lebökni? ott miért nincs 2 m feketeföld? ahol már 500 éve erőd van? ha lekapardo tetejét, miért terméketelen az egész? akkor mit is csináltunk a vassal?
Válasz MrPoke #14582. hozzászólásáraezt adom, és én is leírtam már opérszor, hogy már a mi életünkben nem lesz szükség a fele termésre, és én már nem gondolok 20 évnél messzebbre. nincs több hátra, biztos vagyok benne. hogy melyik fele marad meg, azt valszeg az időjárás fogja eldönteni.
viszont azt is gondolom, hogy ahogy íeod, gazba belehúzni, és 20 mázsát vágni, nem hiszem, hogy itt van a profitmaximum. ráadásul ezt se gondolom fenntarthatónak, már ami a gyomosodást illeti, másrészt nem vagyok abba biztos, hogy gazba húzott búza terem 20 mázsát, kukorica, napra meg biztos nem. van egy minimum, amit nem lehet lehagyni, és ezen lehetne agyalni, hogy mi ez a minimum:
- mag, vetés
- gyomirtás
- 3 mázsa nitrogén
- 1 gomba?
- aratás
ez így stabilan hozhatja a megyei átlag 80%át? 70-et? kevesebbet? többet?
és akkor kérdés, ehhez képest a talajmunka, és még 2 mázsa műtrágya mibe kerül, és hozhat-e még stabilan 1-2-3 tonnát? a profitmaximum ugye ott van, ahol a határköltség egyenlővé válik a határbevétellel. évekkel ezelőtt azt írtam, hogy még intenzív gazdálkodásnál is mesze vagyunk ettől, azért azóta nem kis árnövekedés történt input oldalon, és áresés termény oldalon, szóval most a korábbi intezív gazdálkodás lehet elérne odáig de a 20 mázsából 45öt csinálni szeirentem nem nagy pénz.
Válasz Gumóka #14603. hozzászólásáraRépából össztömegben 70 tonna lehetett egy vagon, ez hasznos tömegben 48 tonna áru volt. Ha meghaladta kisorolták és át kellett rakni. 24-28 vagon van egy irányvonaton.
Válasz Koczka József #14606. hozzászólásáraMert olaszország mindíg is búza inportőr volt. Ott nincs alkalmas terület a termesztéshez, de a tésztát valamiből meg kell csinálni. Pizza sem lehet hallisztből csinálni.
Válasz MrPoke #14605. hozzászólásáraLehet hogy nincs annyi de ha Ukrajnából jönne az jönne egyenesen vagonból Záhonytól. Na mindegy ez csak egy berakodo. Ki tudja hány van ilyen? Meg miért Róma a célállomás.?
Válasz Koczka József #14602. hozzászólásáraSzerintem nincs annyi. De a 4,3millió ha-nak az is töredéke. Ukrajnában meg főleg van. És ugye ők is az EU hoz tartoznsk mert másfelé nem tudnak értékesíteni.
Válasz MrPoke #14597. hozzászólásáraC vonal max 80 tonna össztömeg, D vonal max 90 tonna össztömeg, ha korlátozott csak 84, vagonmérettől függően 22-24 tonna között lehet egy vagon, ezt nem tudom pontosan.
Válasz MrPoke #14597. hozzászólásáraÉn egy kicsit több nek számoltam. Mert ugye heti 84 vagon az az elmúlt 3 hónap alatt 14 hét szorozva 84 vagyonnal az 876 vagon ez durván 876000 tonna ha 6 t átlaggal osztom akkor az 146000 ha föld és ez csak egy átrakó és engem azonkívül hogy szerintem ez nem a környékünkröl származik még az zavar hogy valakinek meg éri ide fuvarozni..
Válasz Radocz #14596. hozzászólásáraApró magot a legnehezebb termelni. Mivel nehéz eltalálni a megfelelö pillanatott mikor ne száradjon rá a talaj a csírára.
Válasz Koczka József #14594. hozzászólásáraEgy vagon ~100köbméter. Zehát 80t búza fér bele. Tehát egy vagont 10-20ha ról lehet megpakolni. Tehát az említett 84 vagon megterem 840-1680ha on.
Nekem és neked lehet ez nagy számok valóságban nem tétel még magyar szinten sem, nem higy EU szinten. Meg mint mondtam amíg az EU ban nem lép fel hiány addig itt a MATIF árak 80-70% át fogják fizetni a gabonáért. Most vannak 65eFt os kukorica kötések ami már jó.
Válasz MTZ1221.3 #14592. hozzászólásáraAprómag, akkor is terem, ha el ejtjük a földön, és nem csinálunk vele semmit.
Cukorrépa, csemege borsó, kukorica.
Ezeknek jó magágy kell.
Ezt kapaval, kézzel is lehet.
Anyósom így termelt uborkát és kukoricát, napraforgót.
Nem olyan bonyolult ez. Mondja MrPoke.
Válasz MrPoke #14593. hozzászólásáraHát nem tudom mekkora tétel a heti két szerelvény ( 84 vagon) október elejétől fogva ?de nagyobb kérdés kinek éri meg Törökszentmiklósról Mezőkövesdre fuvarozni közúton ,mikor Szajol 20km és nagyobb a vasút kapacitása.
Válasz Radocz #14589. hozzászólásáraÉn mindent magamnak csinálok, így a bérszolgáltató nyeglesége nálam nem játszik az egyenletben.
Mindig trehány magágyam van a szántósokhoz képest, de sosem maradok alul termésátlagban a környék átlagához képest. (pedig én műtrágyát keveset vagy semmit nem használok)
----
Érdekes, mert nekem szórva vetéssel elég sok van a föld tetején mégis mindig jóval magasabb átlagom van, mint aki vetőgéppel veti, de jól előmunkál neki.
Franciák kukorica után a gabonát szárzúzásba "vetik", mégis jó nekik. Szóval valami nem kerek ott arra maguk felé.
_fill_540x300_0.jpg "Természetes védelem az ökogazdálkodásban: mi a rezisztencia szerepe?")
_fill_540x300_0.jpg "Peronoszpóra: újabb csapás a napraforgóra")
15491 hozzászólás
Válasz MTZ1221.3 #14638. hozzászólásáraSzárnyakkal.
Válasz Radocz #14629. hozzászólásáraJövedelmezőségről beszélt, nem haszonról. Tehát hogy az elért nyereség, hogy aránylik a befektetett összeghez.
Válasz .Feco. #14636. hozzászólásáraSzia hány év kell neki hogy ugyan annyit hozzon mint egy megszokott művelés ?És mekkora input anyag költséggel éri el azt a kezdeti években?
Válasz Gandhy #14637. hozzászólásáraSzárnyakkal. Azt tedd hozzá, hogy azért volt príma munka sekélyen 30cm-es osztású kultival.
Simán fenntartható ez amit csináltál, gratula!!
Válasz .Feco. #14636. hozzászólására10 centin sekély grúber 1x ősszel, tavasszal 1 kompaktor után így nézett ki az állomány. Sem a fejlődése, sem az eredményessége nem különbözött a szántott viszonyában.
Válasz .Richard. #14634. hozzászólásáraElőljáróban: nem olvastam a cikket, fogalmam sincs ki mit hord össze 50%-os megtérülésről meg ilyenekről, nem is nagyon érdekel.
Ellenben azt a tényt ne kezdjük már el vitatni, hogy a regeneratív gazdálkodásnak ha az szakszerűen van végezve lehet bármi negatívuma a megszokásokkal szemben!
A kevesebb termés kb sehol sem igaz, ez nem biotermelés, egy egészségesebb talajban egy egészségesebb növény nyílván sokkal jobb eredményeket produkál, mint egy leromlott talajban megerőszakolt növény, ezt nem nehéz belátni. A géppark kérdése is nettó butaság, nem azért adnak el annyi Rapidot meg Pronto-t mert mindenki leáll a szántásról, valójában aki szánt sem az új Lajta-32 felé kacsintgat, lazító, rövidtárcsa, de kultivátor is áll lassan minden udvarban, ott is ahol sosem használják arra, amire való.
Vadkár, pocokkár, nyúlkár, fácán varjak kártételének semmi köze a talajműveléshez, ahol ez téma ott mindenkinél téma, max nagyvadas területeken nem működik az áttelelő takarónövény, de az kb országon szinten sehol sem éri el az 1%ot sem, szóval hagyjuk is...
A piaci folyamatok meg megint függetlenek, ellenben olyan szempontból mégsem, hogy jelenleg olyan árak vannak, hogy aki nem tud eredményesebbé válni, és a régi megszokott rendszerben dolgozik az kb nem tud nyereséges lenni, míg direktvetéssel, extenzifikálással azért van erre némi matematikai esély...
Válasz .Richard. #14634. hozzászólásáraÍgy igaz vagy hoz olyan pl mint dél-Amerika ott ahol az esőerdőket írják pont ott foglalkoznak a regenerativ talajműveléssel. Erre szokták mondani hogy ha csendben maradtál volna bölcs maradsz.
Válasz Koczka József #14633. hozzászólásáraMáskèpp hangzott volna,ha úgy kezdi,hogy egy folyamat amit ha elkezd,várhat pozitívumot, de a kevesebb termèst, az odavalo gèpeket, mind le kell nyelni ès ha továbbra is kiatrto, akkor lehet gondolkodni a vadvèdelemmel ha eddig nem volt,aztán meg a fejlődèsen. Esetleg kevesebbel ugyan annyit. De ez amit közöl, az jól megtèveszt mindenkit, úgy , hogy ha valaki vaktában beleugrik ,úgy kibszik vele akaratlanul, hogy aratnia sem kell. Mondani sem kell,hogy jelenleg ha arattunk, ha nem önhibánkon kívül sincs pènz nincs belőle.
Válasz Radocz #14629. hozzászólásáraHát szoktam olvasni sok hülyeséget, de ez túl tesz mindegyiken. Na az ilyen hozzá nem értő veszik el a kedvüket még annak is aki próbálkozna.
Válasz Radocz #14629. hozzászólásáraMindenki tèvedhet. Nekik megengedett. De ha azt mondanák neki,hogy a plusz haszonbol kell megèlnie, úgy, hogy gèpet is vegyen, biztosan segitsèget kèrne.
Válasz Radocz #14629. hozzászólására"Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60 százalékkal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen megszűnik - mondta a helyettes államtitkár. "
Válasz Radocz #14629. hozzászólására"Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60 százalékkal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen megszűnik - mondta a helyettes államtitkár. "
https://kormany.hu/hirek/kiemelt-cel-a-talajallapot-javitasa
Államtitkár helyettes asszony....
Íme
Mondott olyat hogy öt év alatt 50 százalékkal nő a haszon?
Válasz Netparaszt #1. hozzászólásáraA kezdetek.
https://www.agroinform.hu/forum?function=search&module=forum&tid=3661&mit=Bec%C5%91&page=1
Ha valaki ismételne
Válasz envagyok2 #14626. hozzászólásáraEz nem szerencse kérdése. Abban nem hiszek. Sajnos elég rossz adotságú területeim vannak. Szerb ismerősök, ugyanezzel megcsinálják a 100q -át is akár. De igazából bármerre indulunk csak is jobb a helyzet.
Válasz MrPoke #14625. hozzászólásáraakkor elég szerencsés vagy, nincs mese, ezt kell csinálni...
Válasz envagyok2 #14610. hozzászólásáraItt ezzel az adaggal 50-60q búza terem. Gazba húzva kevesebb nitrogénnel pedig ugyanez...
Válasz JOSEY #14621. hozzászólásáraAkkor nem olyan vészes az. Nekem a török 26 lapos tárcsámban 2450 kiló volt, még az átalakítása előtt.
Válasz zsozsi51 #14622. hozzászólásáraTalajtól függ. Nagyapám nyírségi homokján a szomszéd egy lóval megszántotta a földet egy ásónyom mélységben.
Válasz .Richard. #14585. hozzászólásáraa biosoknál azért volt max 10 cm-es munkamélységű eke kísérletben. És a lovas időszakban nem gondolnám, hogy megszántottak 25cm mélyen.
Válasz mtz1221 #14620. hozzászólásáraaz bizony annyi kg-ra átforditva
Válasz .Feco. #14615. hozzászólásáraItt lábban lehet megadva a szélessége ? Akkor valami nem ok mert a 3 méteresre 3742 kilót ír. Vagy benéztem valamit ?
https://www.greatplainsag.com/en/products/418/turbo-max%C2%AE
Ha valaki még vasat részesít előnyben. akkor Facebook Tillage Kings csoport. Normálisak a srácok.
Ott van pár érdekes vas.
Válasz .Feco. #14615. hozzászólásáraPont ettől féltem, csak még nem jutottam el hogy utána olvassak mennyi méterenkénti súly van bennük.
Válasz .Feco. #14615. hozzászólására
Ennyi. A bitang nagy súly a különbség. Már én is kimatekoltam régebben, sőt én el is kezdtem, de az első sor mindig tört, szakadt, így a hátsót meg se csináltam.
------
A Vaderstad Crosscutter jóval másabb munkát végez, az inkább az ultra sekély munkavégzés eszköze. Én inkább az Avers-Agro Verti-Till gépét gondolom könnyen elérhetőnek vertical tillage gépek szegmensében. Egy működik is az országban.
-----
Régebben volt egy tanulmány, hogy a Vaderstad CCD lap és a hagyományos egyenes Carrier lap milyen munkamélységtől tudja a munkát ugyanúgy megoldani. Talán 5cm mélységtől nem volt már különbség, csak akkor már a CCD-t nehezebb volt vontatni. Szerintem a CCD-nek csak ott van előnye, ahol kizárólag az ultrasekély munkában használják, mert azért az a nagy hullámos lap tömörít is ám rendesen, tehát szűk az időablak a használatára. Inkább egy hagyományos lapos Carrier, a súlya annak is megvan. (még mindig az az etalon rövidtárcsa, szerintem)
Válasz mtz1221 #14609. hozzászólásáraÍgy mondta valaki, itt a fórumon.
Ha kimegy hajnalban, a pára is lecsapódik a zöld növényen.
Vizes leszel.
Fekete földön nem.
Válasz mtz1221 #14614. hozzászólásáraNekem ez tetszett nagyon egy időben:
https://www.machinerypete.com/details/vertical-tillage/case-ih/true-tandem-330-turbo/20576425
Gyorsan meg is állapítottam, hogy hát ez pont úgy néz ki, mint egy sima IH tárcsa, minden bokorban van ilyen váz, megveszem, tárcsalapot rá aztán gó....
Aztán elkezdtem amcsi fórumokat olvasni, ott ugye létezik ugyanez a tárcsa, és kb mindenhol feljött ez, és mindenki azt mondta, hogy megcsinálta, és bele sem ment a földbe, mert a VT gép kb 4-6x akkora súlyú, mint a tárcsa... Volt aki nekiállt, és felsúlyozta, neki szétszakadt...
A legkönnyebben elérhető gép itthon a Vaderstad Carrier Crosscutter Disk-el szerelve.
Válasz MrPoke #14598. hozzászólásáraErről mondj már valami véleményt. Beültették itt a bogarat a fülembe, és azon kaptam ma magamat hogy tárcsa vázakat keresgélem.
https://youtu.be/jSpzwpTWg_s
Válasz Gumóka #14612. hozzászólásáraKözben találtam egy képet, nagyjából látszik, bár nem ezért készült a kép, de ez a vagon 22,2t azt hiszem, tehát 70t összbe B-re jön ki.
Válasz .Feco. #14608. hozzászólásáraÉn is a mieinkből indultam ki.
Itt egy tartány nincs 22 tonna a sajátból.
C- vagy D vonalra rakjuk ez 80-84 tonna.
Régen lehetett 90-re rakni a D-t, de valahol korlátozott a pálya, ezért már csak 84.
A vagon oldalán van egy tábla, A B C D jelöléssel, alatta számok, azok a vonalak és a hozzájuk tartozó terhelhetőségek.
Egyébként az önsúly, meg az adott vonali terhelhetőség nem mindig függ össze, bár ez nem a mi problémánk, hogy vizsgáztatják a vagonokat.
Szerintem ti lehet B-re raktátok.
Aztán lehet vagontípusonként más az előírás, bár a vonali terhelhetőséget a vasúti pálya szabályozza.
Nekem a RID miatt vizsgázni kellett, igaz, ott csak a tartály-tartányról volt szó.
Válasz .Richard. #14585. hozzászólásáradehogy kell visszatérni, illetve nem ezért lesz fele terület parlag 20 év múlva. elfújja a szél. jah, az enéymrt lefújja. és csak az enyémet? a másét nem? és mindezt hova fújja? a holdra? az enyémet elfújja a másét meg idefújja... tudom, minden faluba van egy jóska, akitől égnek áll a hajad. de ez a terület milliomod része. és azt is kérdeztem már ugyan itt, van 30 éves gyümölcsösöm, soha nem volt benne traktor, a lában nyomán kívül semmi nem tömörítette, akkor az miért tömör? de kérdezek mást, menj ki az edőbe, és vidd a azdabotodat. az miért tömör? miért nem tudod lebökni? ott miért nincs 2 m feketeföld? ahol már 500 éve erőd van? ha lekapardo tetejét, miért terméketelen az egész? akkor mit is csináltunk a vassal?
Válasz MrPoke #14582. hozzászólásáraezt adom, és én is leírtam már opérszor, hogy már a mi életünkben nem lesz szükség a fele termésre, és én már nem gondolok 20 évnél messzebbre. nincs több hátra, biztos vagyok benne. hogy melyik fele marad meg, azt valszeg az időjárás fogja eldönteni.
viszont azt is gondolom, hogy ahogy íeod, gazba belehúzni, és 20 mázsát vágni, nem hiszem, hogy itt van a profitmaximum. ráadásul ezt se gondolom fenntarthatónak, már ami a gyomosodást illeti, másrészt nem vagyok abba biztos, hogy gazba húzott búza terem 20 mázsát, kukorica, napra meg biztos nem. van egy minimum, amit nem lehet lehagyni, és ezen lehetne agyalni, hogy mi ez a minimum:
- mag, vetés
- gyomirtás
- 3 mázsa nitrogén
- 1 gomba?
- aratás
ez így stabilan hozhatja a megyei átlag 80%át? 70-et? kevesebbet? többet?
és akkor kérdés, ehhez képest a talajmunka, és még 2 mázsa műtrágya mibe kerül, és hozhat-e még stabilan 1-2-3 tonnát? a profitmaximum ugye ott van, ahol a határköltség egyenlővé válik a határbevétellel. évekkel ezelőtt azt írtam, hogy még intenzív gazdálkodásnál is mesze vagyunk ettől, azért azóta nem kis árnövekedés történt input oldalon, és áresés termény oldalon, szóval most a korábbi intezív gazdálkodás lehet elérne odáig de a 20 mázsából 45öt csinálni szeirentem nem nagy pénz.
Válasz Radocz #14600. hozzászólásáraEz most nekem új. Ha nem fekete föld lenne, akkor miért maradna ott a köd tavaszra nedveségnek ???
Válasz Gumóka #14603. hozzászólásáraRépából össztömegben 70 tonna lehetett egy vagon, ez hasznos tömegben 48 tonna áru volt. Ha meghaladta kisorolták és át kellett rakni. 24-28 vagon van egy irányvonaton.
Válasz Koczka József #14606. hozzászólásáraMert olaszország mindíg is búza inportőr volt. Ott nincs alkalmas terület a termesztéshez, de a tésztát valamiből meg kell csinálni. Pizza sem lehet hallisztből csinálni.
Válasz MrPoke #14605. hozzászólásáraLehet hogy nincs annyi de ha Ukrajnából jönne az jönne egyenesen vagonból Záhonytól. Na mindegy ez csak egy berakodo. Ki tudja hány van ilyen? Meg miért Róma a célállomás.?
Válasz Koczka József #14602. hozzászólásáraSzerintem nincs annyi. De a 4,3millió ha-nak az is töredéke. Ukrajnában meg főleg van. És ugye ők is az EU hoz tartoznsk mert másfelé nem tudnak értékesíteni.
Témánál maradva, srácot érdemes megnézni, milyen videókat rak fel, Ők foglalkoznak hasonló technikákkal.
https://www.tiktok.com/@lorandszasz0?_t=8iv3fcU05PV&_r=1
Válasz MrPoke #14597. hozzászólásáraC vonal max 80 tonna össztömeg, D vonal max 90 tonna össztömeg, ha korlátozott csak 84, vagonmérettől függően 22-24 tonna között lehet egy vagon, ezt nem tudom pontosan.
Válasz MrPoke #14597. hozzászólásáraÉn egy kicsit több nek számoltam. Mert ugye heti 84 vagon az az elmúlt 3 hónap alatt 14 hét szorozva 84 vagyonnal az 876 vagon ez durván 876000 tonna ha 6 t átlaggal osztom akkor az 146000 ha föld és ez csak egy átrakó és engem azonkívül hogy szerintem ez nem a környékünkröl származik még az zavar hogy valakinek meg éri ide fuvarozni..
Válasz MrPoke #14599. hozzászólásáraÉn búza, árpa, tritikalera gondoltam
A lucerna, takarónövény az művészet.
Igazad van.
Válasz mtz1221 #14595. hozzászólásáraHa nem fekete lenne a talaj, az a köd, ott maradna tavaszra nedvesség formában.
Így az első szél ki is veszi.
Válasz Radocz #14596. hozzászólásáraApró magot a legnehezebb termelni. Mivel nehéz eltalálni a megfelelö pillanatott mikor ne száradjon rá a talaj a csírára.
Válasz mtz1221 #14595. hozzászólásáraInkább átszaladnéd egy tárcsával oszt jóvan. Nem fog kevesebb teremni... :P
Válasz Koczka József #14594. hozzászólásáraEgy vagon ~100köbméter. Zehát 80t búza fér bele. Tehát egy vagont 10-20ha ról lehet megpakolni. Tehát az említett 84 vagon megterem 840-1680ha on.
Nekem és neked lehet ez nagy számok valóságban nem tétel még magyar szinten sem, nem higy EU szinten. Meg mint mondtam amíg az EU ban nem lép fel hiány addig itt a MATIF árak 80-70% át fogják fizetni a gabonáért. Most vannak 65eFt os kukorica kötések ami már jó.
Válasz MTZ1221.3 #14592. hozzászólásáraAprómag, akkor is terem, ha el ejtjük a földön, és nem csinálunk vele semmit.
Cukorrépa, csemege borsó, kukorica.
Ezeknek jó magágy kell.
Ezt kapaval, kézzel is lehet.
Anyósom így termelt uborkát és kukoricát, napraforgót.
Nem olyan bonyolult ez. Mondja MrPoke.
Ilyet tudtok e ??? Áll a köd a barázdában, élőben qrva szép.
Válasz MrPoke #14593. hozzászólásáraHát nem tudom mekkora tétel a heti két szerelvény ( 84 vagon) október elejétől fogva ?de nagyobb kérdés kinek éri meg Törökszentmiklósról Mezőkövesdre fuvarozni közúton ,mikor Szajol 20km és nagyobb a vasút kapacitása.
Válasz Koczka József #14590. hozzászólásáraÉn nem a Magyar exportra gondoltam (az nem befolyásolja az árakat) Hanem az EU-s globális. Beleértve Ukrajnát is.
Az, hogy egy pár vonattal megmozgatnsk az nem tétel. Tengerjáróval kellene hordani kifele sz EU ból...
Válasz Radocz #14589. hozzászólásáraÉn mindent magamnak csinálok, így a bérszolgáltató nyeglesége nálam nem játszik az egyenletben.
Mindig trehány magágyam van a szántósokhoz képest, de sosem maradok alul termésátlagban a környék átlagához képest. (pedig én műtrágyát keveset vagy semmit nem használok)
----
Érdekes, mert nekem szórva vetéssel elég sok van a föld tetején mégis mindig jóval magasabb átlagom van, mint aki vetőgéppel veti, de jól előmunkál neki.
Franciák kukorica után a gabonát szárzúzásba "vetik", mégis jó nekik. Szóval valami nem kerek ott arra maguk felé.