Válasz Géza15 #2022. hozzászólásáraNetparaszt úgy mondta - emlékeim szerint - hogy évente 30%-al lehet csökkenteni a műtrágya mennyiségét, hogy teremjen is valamit a terület. De ez esetben is kell a teljes technológia: (lehetőleg) élő gyökerek, talajtakarás, ALKO, minimális bolygatás.
A komplex műtrágyákkal kell nagyon vigyázni, mert "gombagyilkos".
A N műtrágya kijuttatásnál szerintem fontos szempont, hogy mit juttattunk ki. Egy karbamiddal hosszan birkózik a talajélet, de hosszabban is szolgáltatja a N-t. Egy AN jóval gyorsabban elfogy, így kisebb időközzel kijuttatható a 30kg N.
Viszont a 30kg N-t nem biztos, hogy granulátum formájában a legcélszerűbb kijuttatni. Legalábbis a helyi szakik szerint, mert a hasznosulása nem lesz valami túl jó, javarészt elmegy a levegőbe. Lehet, hogy lombtrágya, vagy esetleg nitrosol formájában lenne inkább érdemes kijuttatni.
Válasz Netparaszt #2014. hozzászólására"Én látom, miként változik a pH 3-as gránitagyag méter mély fekete földdé évek alatt. Látom a cserépgyári agyagot 6% feletti humuszos földdé formálni.
Ezek megfogható, megszagolható, jól dokumentált tények, nem marketing."
Ezt azért szeretném megnézni.
Illetve amiért indultam, hogy van egy darab a hortobágyi szikes talajból.
Válasz endypapa #2023. hozzászólására"Ha jól értelmeztem, egy q 27%-os pétit (kb. 30kg nitrogént) lehet egyszerre kijuttatni, ami nem károsítja a talajéletet"
Én 50 kg-ra emlékszem.
Hogy károsít vagy nem azt nem hallottam, de kezdetben csak óvatosan kell változtatni dolgokat.
A lucerna földem mikor és milyen teával "locsoljam meg"?
A baj az, hogy csak akkor látom amit kell, ha megmutatják, hogy mit is kell látni.
Ez vonatkozik a mikroszkópra és a monitorra is.
A monitoron hamarabb észrevettük Tibivel, hogy most jó ne mozogj.
Ezt a mikroszkópot "tekergető" Józsi nem látta. vagy mert túl kicsi volt, vagy mert a tekergetés lefoglalta.
Válasz Géza15 #2022. hozzászólásáraJövő évre az a tervem, hogy a napraforgó tarlót bevetem rozzsal és fehérherével, tavasszal lehengerezem, és abba lesz vetve a kukorica. A Cyclo-n tárcsás a műtrágyaszóró egység, azzal lehet rakni sor mellé műtrágyát, a here pedig nem hasal el a hengertől, és elméletileg 50 kg N hatóanyagot kellene, hogy gyűjtsön.
Válasz fida91 #2024. hozzászólásáraVégül is mi 130kg/ha anyagot szoktunk adni vetéskor, sokröznél, s ősszel pedig vagy 2q 8-24-24-et, amiben alapból kevesebb nitrogén van. Akkor ezután azt a 130 kg/ha t leviszem 1 q-ra és már is benne vagyok a 30 kg /ha dózisban :D De ha fedőnövényeket használok, akkor érdemes egyáltalán komplexet használni? Mert gondolom azok csak tárnak fel a kötött tápanyagokból, s majd készen odaadják tavasszal a kis kukoricának. Vagy tévedek?
Válasz endypapa #2023. hozzászólásáraPersze, hogy lehet többször kijuttatni. Én pl. vetés előtt szórtam 90 kg-ot, + kapott sor mellé 8 - 24 - 24-es Yarát, sorközművelés előtt még kiszórok 100 - 110 kg-ot, és még esetleg N-es lombtrágyát adok neki, amíg bele tudok menni a permetezővel.
Válasz Géza15 #2022. hozzászólásáraHa jól értelmeztem, egy q 27%-os pétit (kb. 30kg nitrogént) lehet egyszerre kijuttatni, ami nem károsítja a talajéletet. Arra nem kaptam énse választ, hogy lehet e többször megosztva kirakni ezt a mennyiséget, és ha igen, milyen időközönként.
Válasz kis Zombi #2021. hozzászólásáraEzt sehogy, de ha valaki már teljesen direktbe vet, az nem a múlt ősszel hagyta fel a szántást, s a talajélete is jobb mint az enyém.
De ha én most ősszel kezdeném az egészet, akkor a búza után tarlóhántás (tárcsával vagy sekély művelés grubberral?)akkor bele is vetném a takarónövényeket, s majd tavaszon, ahogy endypapa is csinálta adnék neki egy sor grubbert, amely gondolom sokat takarítana földön, s akkor lehet sorközművelni.
És a műtrágyát sem lehetne egyből elhagyni, mert katasztrófát eredményezne, amelyről már volt szó régebben, így csak fokozatosan kellene leépíteni.
ÉS egyébként a műtrágya mennyiségének a leépítése az hogy működik? Az idén még kijuttatok 3q műtrágyát, de jövőre már csak 2,5q-át? Gondolom nem, hanem a talajélet fellendülésével függ össze. S azt hogy állapítom meg? A talajélet mikroszkóp alatti vizsgálatával?
Válasz Géza15 #2019. hozzászólásáraItt az a lényeg, hogy minél több szármaradvány takarja a talajt. Mivel nem pucér a talaj, így nem üti le az eső, nem tömöríti össze, nem kell turkálni.
Válasz Netparaszt #2014. hozzászólásáraAz Osztrák komposzt literenkénti árát amikor meghallottam majdnem hanyatt estem, de ezután elkezdtem számolni. 4 - 5 ezer forintba kerül a tea hektáronként , ha elit komposztot veszünk, de a kaját mi magunk kutyuljuk nekik. (200 l / ha dózissal ) Ha a kaját is az Osztrákoktól vesszük, akkor 6 - 6,5 pénz /ha, tehát még így is olcsóbb a 1 ha költsége, mint a baktériumtrágyáknak.
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraMinél korábban vesd el a takarónövényt gabona után, egy nyári zápor elég lesz, hogy meginduljanak és a talajban aratáskor legmagasabb a maradék nedvesség, utána napok alatt kiszárad. Minimál tarlóhántás a kombájn mögött és azonnali vetés a jó stratégia, 20-30 kg/Ha nitrogént kijuttatva starternak. Így a gyomok előtt startot tud venni a takarónövény és elég jó gyomelnyomó hatása lesz.
A keverék pedig nem azért kell, mert divatos. Mindegyik növény más mikro és makroelemeket gyűjt a talaj különböző rétegeiből. Van, ami 60 centi mélyről is felhoz és elraktároz egész télen át hektáronként több száz kiló hatóanyagot.
Ezek eszközök, amelyeket a kitűzött cél érdekében válogatunk össze egy vagy több agrotechnikai probléma megoldására.
Válasz Géza15 #2009. hozzászólására Pontosan, a szamár is már valami. Mondjuk egy ezer literes alko készítő legyártása és használata még osztrák komposzttal, amerikai táppal is jóval olcsóbb, mint ezer liter Phylazonit vagy Bactofil bevásárlása.
Ezeknek a kegyszereknek minimális a tartós hatása, termésnövelési anyagoknak minősítik őket, de azzal a hatással nem sokan találkoztak.
Most volt egy konferencia, ahol a 27.000 hektáros cég főagronómusa és a sok ezer hektáros magángazda is ugyanarról számolt be.
Sok éves, esetleg tíz évnél is hosszabb idejű "baktériumtrágya" használatnál a talaj lazább lett, könnyebb húzni az eszközt, de termésnövekedés az nem kimutatható.
Ami rendjén is van, mert nem rendszerben használják a biológiai eszközt, csodálkoznék is, ha más volna az eredmény.
Mégis vásárolják évek óta, az oka számomra meglepő: Mert valamiben hinni kell.
Szerintem jobb olyan dologban hinni, ami gazdaságosabb és hatékonyabb.
Én látom, miként változik a pH 3-as gránitagyag méter mély fekete földdé évek alatt. Látom a cserépgyári agyagot 6% feletti humuszos földdé formálni.
Ezek megfogható, megszagolható, jól dokumentált tények, nem marketing.
Valami meglepő módon a talajmegújító technológiában még kevesen látnak fantáziát, mert talán nem elég fényes a terepjáró és tanulni kellene hozzá, nemcsak beönteni egy palackot a tartályba.
Én viszont abban hiszek, hogy ez változni fog
Válasz kis Zombi #2011. hozzászólására Az ülepedett talajt én megfelelő pórustérnek hívom. A klasszikus modell szerint nagy földmunka a cél, széttúrni a földet szántással, majd kötöttségtől függően akár 7-8 menettel (számoltam a szomszédot a repce alá) magágyat készíteni.
Némiképp intelligensebb módon jóval kevesebb homokozás is elég, csak olyan technológia kell, ami fenntartja a fizikailag kialakított, majd természetes módon fenntartott talajszerkezetet.
Ehhez kell olyan lazító, ami csak minimálisan túrja a földet, de megroppantja a vasak közötti mélyebb teret.
Válasz endypapa #2006. hozzászólásáraMilyen magas volt az árvakalés ? Zúztad is előtte, vagy csak a grúberral húztad ? Ha majd van rá időd néhány képet csinálhatnál róla. Ismerősnek ősszel le volt tárcsázva a kukorica tarló, vetés előtt 3 nappal meghúztam egyszer, (16 - 20 cm mélyre tudtam lenyomni egy seprűnyelet a grúber után ) szépen kikelt a kuki, csak az is "árkos" a vetőgép után, mert nem volt elég ülepedett a talaj.
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraHa már úgy is vetned kell, akkor miért csak 2 növényfajt vetsz, amikor vethetnél keveréket is. Mennyivel lenne drágább a vetőmagköltség ? Nem megérné azt a + pénzt ráfordítani ?
Válasz Netparaszt #2002. hozzászólásáraNekünk a zúzás annyiból áll, hogy a kombájn hagy vagy 10-12 cm-es szárrészt a föld felett, a többit pedig szétszecskázza. Ennál jobban mi nem tudjuk leszecskázni, mivel nincs szárzúzónk.
Hát ALKO-val projectet egyenlőre még nem vettem fel a közel jövőt illető terveim közzé, de a szárbontó csodaszeren mit értesz? Phylazonit vagy a Bactofil cel? Régen csodaszernek gondoltam őket, de mióta olvasgatom a sok kritikát rájuk vonatkozóan, már nem sokra tartom őket, de ha ló nincs jó a szamár is?
Válasz endypapa #2006. hozzászólásáraÉs a 20 cm-es művelés mélység elég a kukoricának? Vagy a fedőnövények egyébként is fellazították a mélyebb rétegeket, s így elég a 20 cm ?:)
A zöldítés teljesítése miatt mi is fogunk alkalmazni fedőnövényeket búza után. Igaz csak 2 fajtából fog állni a keverék nem 7-ből.. de ez lesz az avatási év :D Ha tényleg szép, és jó lesz akkor (mármint nem a jövő évi 120q-ás kukoricatermésre gondolok, hanem kikel-e stb) akkor jövőre több növényből álló keveréket fogunk alkalmazni.
És a gyűjtögetést hogy értetted? Innen-onnan vettél kereskedőtől, vagy innen-onnan, ahol volt, s majd te kevered?
Válasz Géza15 #1999. hozzászólásáraTavasszal, vetés elött egy héttel. Gyakorlatilag zöld ugar volt. Gab. után csak egy tárcsa volt, és az árvakeléstől kezdve minden volt benne.) Nem üllepedett ennyi midő alatt. A kuk. azért szépen kikelt. A kétsziküek lassan elérik a két valódi leveles állapotot. Akkor kap Nic-It Turbo-t. Majd elválik milyen lesz. A károgók már temetik a kukimat.)
Egy biztos. 1 hónapnál többet nem volt zöld nélkül a talaj, tavaly augusztus óta. Idén már zöldtrágya lesz alkalmazva. Gyűjtögetem a magokat hozzá.)
Válasz Radocz #1988. hozzászólására Telefonban is említettem, hogy kamerán keresztül jó nagyok a dolgok a képernyőn, de ezekkel az olcsókkal nem lehet megállapítani semmit a baktériumokról, nem elég jó a felbontásuk, a frissítésük.
Dokumentálni jók egysejtűtől felfelé méretben.
Válasz endypapa #1991. hozzászólására Húzhatod évtizedekig is könnyülés nélkül, ha nem javul mellette a talajéleted, ami lazává teszi a talajt.
Viszont ez az eszköz kevesebb pusztítást okoz, mint az eke, jó választás.
Válasz Géza15 #1992. hozzászólására A tarlóra zúzni kellene a szármaradványt, hogy aprózott mulcs legyen, ne nagy darabok. A tarlókezelésnél egy menetben kifújható az alko vagy ha az nincs, valamelyik szárbontó csodaszer, hogy elősegítse az átalakulást. Azzal sem fog eltűnni a kukoricaszárad következő év tavaszáig, majd csak akkor várható gyors átalakulás, ha visszatérnek a gombák is a területedre, ők az igazi szárbontók, nem a baktériumok.
Az aprózás segíti a lebomlást a nagyobb felület miatt, csökkenti a kártevők áttelelési esélyét (a hernyók is a nóduszok védelmében telelnek, ha meg van roppantva, szabad prédák a talajéletnek) és kevéssé fog betorkollni a gép.
Válasz endypapa #1996. hozzászólására Egy tüskés vagy csillagos hengerpár elkélne a grubber mögé, hogy finomabban elmunkált, magágynak hívható talajt hagyjon maga után, ha egy menetben gondolkozol. Nem egy topdown, de jobb lesz az eredmény. A kapákat pedig nyugodtan keskenyebbre lehet venni, elég ha roppant a sorok között, nem kell nagy túrásnak látszania.
A legjobb mélylazítóknak is alig venni észre a munkáját a felszínen, a lényeg a pórusterek kialakításában van.
Válasz Géza15 #1999. hozzászólására Több tényezőt érdemes együtt kezelni a talajmunkánál. Nyilván a kiinduló talajminőségtől függ, de télen nem szabad feketén hagyni a földet. Amint lekerül a termény, a céljainknak megfelelően összeállított takarónövény keveréket kell vetni bele. Törekedni kell arra, hogy minél több szármaradvány maradjon lezúzva a területen, maximum sekély tarlóhántással eldolgozva, nem leszántva. A legjobb a direktvetés volna, de erre keveseknek van még gépe. A szármaradvány a talajélet gyorsétterme, elvegetálnak rajta, de ha még az sincs, akkor senki nem marad, aki élővé és ezáltal lazábbá tenné a földed. Az élő növény gyökerei viszont a cukrászda a talajéletnek, ömlik a szén a talajba aminosavak, proteinek, szénhidrátok formájában, amitől a mikrobiális élet rohamos szaporodásnak indul. A szokásos vélekedéssel ellentétben nem a mikro és makroelemek a fő limitáló tényezők a tápanyagellátásban, hanem a talajban rendelkezésre álló szén mennyisége. Ez oda-vissza ható folyamat, a jobb talajélet több tápanyagot és jobb talajszerkezetet biztosít a növénynek, aminek jobb lesz a növekedési erélye és egészsége, amitől még több sütit küld a gyökérzónába, míg magot nem hoz. Akkor stoppolja az etetést.
Ezek a táplálékforrások hiányoznak az őszi feketére művelésnél, kiesik közel fél év a talajélet etetéséből. Mág egy gyomos ugar is jobb a fekete földnél.
Ha eteted őket, tavasszal elég egy grubber, később már az sem kell, mert lehet olyan talajállapotod, amibe már direktbe lehet vetni.
Válasz endypapa #1994. hozzászólásáraErre még érdemes lenne tenni előre 2 kereket, és a kapákról a "szívet " lefaragni sarokköszörűvel, hogy csak olyan széles legyen, mint a közepén (6,5 cm ). Én az enyémen megfaragtam a kapákat, mindjárt 3 cm-rel mélyebben bírtam húzni az MTZ-vel.
450e volt, aprómag vetővel együtt. 1 menetre 20cm mélyen viszi a zetor.
A kukoricát egy sor után vetettem. Nem let valami ok, mert így nagyon laza volt a föld. Jövőre kap egy sor kombinátort utána.
Válasz Géza15 #1992. hozzászólásáraaltalaban 3 gerendas, de van 4es is. Nekem 4 gerendas volt. Ezeket az olcso grubereket nem tudod egybol huzni kukorica tarloba.
Elmunkalo konnyu palcas van rajtuk. Erdemes a dragabbat venni ekgyurus hengerrel. En mar amit alakitottam rajta mar kijottem volna egy jofajta gyari vetelevel. Es meg sokat kell alakitanom rajta.
Válasz endypapa #1991. hozzászólásáraKöszönöm szépen! Akkor gondolom nekünk is elég lenne a 220 cm-es s 11 kapás. Elmunkáló van utána kötve? Hány gerendelyes? S a kukoricatarlóra egyből rá lehet vele menni, vagy érdemes előtte valamit kezdeni vele?
Válasz Géza15 #1989. hozzászólásáraNekem 11 kapás, 220cm széles van. Pont elviszi a gép szélességét, ami 120le-s. Sokszor jó lenne a +10le. Állítólag a rendszers használatával, idővel könnyebb lesz húzni.)
Válasz Géza15 #1989. hozzászólásáraolcso gruberek mind 20-22cmes osztasuak. 130 loval max 11 kapasat huzol el 30cmen.
De boven eleg lenne a 40 cmes osztastavolsagu.
Válasz kis Zombi #1978. hozzászólásáraÉS hány cm-es osztásközű a megfelelő? Utána legyen egy elmunkáló henger, ami le is zárja a munkáját? S egy 130 lóerős gép után mekkora munkaszélességűt ajánltok?
A fenti három esetleg még egy 1000X objektívvel ellátott készülék szükséges nekem, aminek jó a felbontása, és állítható a tárgy asztal.
Mivel nem látom a mozgást, csak monitoron, így szükséges hozzá számítógépes csatlakozás. (kamera).
Válasz Netparaszt #1984. hozzászólásáraÖssze raktam a komposztot! Kezd melegedni, folyamatosan figyelem. Egy kicsit atmozgattam. Alakul ez! Kezdődik a tanulás
Válasz Géza15 #1977. hozzászólására Még valami, őszi grubber helyett tarlóhántás plusz vegyes takarónövény keverékkel érdemes indulni gabona után, soha ne maradjon meztelen a talaj, különösen ne télre. Így kezdődik az élet visszaköltözése.
Válasz lgabor007 #1980. hozzászólására A komposztálás a tudományos rész mellett művészet, mert folyamatosan változó alapanyagokból kell elérni jó eredményt. Erre vannak külföldön az 1-2 hetes elméleti és gyakorlati tanfolyamok, amelyeket itthon is szívesen bevezetnék. Egy idő után kialakul a tudás, amivel már érzi az ember, miből mennyire van szükség.
A rendszer azonban négy elemből áll, amelyből a komposzt csak egy, ő az oltóanyag, ami visszaköltözteti a változatos talajéletet.
A talajéletnek azonban folyamatosan táplálékra van szüksége, ezt biztosítják a takarónövények.
A biztonságos, komfortos szállást a csökkentett művelés biztosítja, a stabil pórusokkal és állandó mulcstakarással.
A negyedik láb az állatok használata, erre van a legkevesebb embernek lehetősége, de is egy fontos elem.
15570 hozzászólás
Válasz Géza15 #2022. hozzászólásáraNetparaszt úgy mondta - emlékeim szerint - hogy évente 30%-al lehet csökkenteni a műtrágya mennyiségét, hogy teremjen is valamit a terület. De ez esetben is kell a teljes technológia: (lehetőleg) élő gyökerek, talajtakarás, ALKO, minimális bolygatás.
A komplex műtrágyákkal kell nagyon vigyázni, mert "gombagyilkos".
A N műtrágya kijuttatásnál szerintem fontos szempont, hogy mit juttattunk ki. Egy karbamiddal hosszan birkózik a talajélet, de hosszabban is szolgáltatja a N-t. Egy AN jóval gyorsabban elfogy, így kisebb időközzel kijuttatható a 30kg N.
Viszont a 30kg N-t nem biztos, hogy granulátum formájában a legcélszerűbb kijuttatni. Legalábbis a helyi szakik szerint, mert a hasznosulása nem lesz valami túl jó, javarészt elmegy a levegőbe. Lehet, hogy lombtrágya, vagy esetleg nitrosol formájában lenne inkább érdemes kijuttatni.
Válasz Netparaszt #2014. hozzászólására"Én látom, miként változik a pH 3-as gránitagyag méter mély fekete földdé évek alatt. Látom a cserépgyári agyagot 6% feletti humuszos földdé formálni.
Ezek megfogható, megszagolható, jól dokumentált tények, nem marketing."
Ezt azért szeretném megnézni.
Illetve amiért indultam, hogy van egy darab a hortobágyi szikes talajból.
Szerencsére abban is lucerna van éppen.
Válasz Radocz #2031. hozzászólásáraRosszul emlékszel, 30 kg N mehet ki egymenetben.
Válasz endypapa #2023. hozzászólására"Ha jól értelmeztem, egy q 27%-os pétit (kb. 30kg nitrogént) lehet egyszerre kijuttatni, ami nem károsítja a talajéletet"
Én 50 kg-ra emlékszem.
Hogy károsít vagy nem azt nem hallottam, de kezdetben csak óvatosan kell változtatni dolgokat.
A lucerna földem mikor és milyen teával "locsoljam meg"?
Válasz Netparaszt #2005. hozzászólására"de ezekkel az olcsókkal nem lehet megállapítani semmit a baktériumokról,"
A baj az, hogy csak akkor látom amit kell, ha megmutatják, hogy mit is kell látni.
Ez vonatkozik a mikroszkópra és a monitorra is.
A monitoron hamarabb észrevettük Tibivel, hogy most jó ne mozogj.
Ezt a mikroszkópot "tekergető" Józsi nem látta. vagy mert túl kicsi volt, vagy mert a tekergetés lefoglalta.
Válasz kis Zombi #2028. hozzászólásáraTalán sorközművelésre is jó lehet, ha állítható a szélessége és több hengerből áll.
Móricka rajz,felülnézetből:
Ez a henger elég egyszerűnek tűnik, és videó alapján jól is dolgozik.
https://www.youtube.com/watch?v=-lcwB9h-MCA
Válasz Géza15 #2022. hozzászólásáraJövő évre az a tervem, hogy a napraforgó tarlót bevetem rozzsal és fehérherével, tavasszal lehengerezem, és abba lesz vetve a kukorica. A Cyclo-n tárcsás a műtrágyaszóró egység, azzal lehet rakni sor mellé műtrágyát, a here pedig nem hasal el a hengertől, és elméletileg 50 kg N hatóanyagot kellene, hogy gyűjtsön.
Válasz fida91 #2024. hozzászólásáraVégül is mi 130kg/ha anyagot szoktunk adni vetéskor, sokröznél, s ősszel pedig vagy 2q 8-24-24-et, amiben alapból kevesebb nitrogén van. Akkor ezután azt a 130 kg/ha t leviszem 1 q-ra és már is benne vagyok a 30 kg /ha dózisban :D De ha fedőnövényeket használok, akkor érdemes egyáltalán komplexet használni? Mert gondolom azok csak tárnak fel a kötött tápanyagokból, s majd készen odaadják tavasszal a kis kukoricának. Vagy tévedek?
Válasz endypapa #2023. hozzászólásáraPersze, hogy lehet többször kijuttatni. Én pl. vetés előtt szórtam 90 kg-ot, + kapott sor mellé 8 - 24 - 24-es Yarát, sorközművelés előtt még kiszórok 100 - 110 kg-ot, és még esetleg N-es lombtrágyát adok neki, amíg bele tudok menni a permetezővel.
Válasz Géza15 #2022. hozzászólásáraHa jól értelmeztem, egy q 27%-os pétit (kb. 30kg nitrogént) lehet egyszerre kijuttatni, ami nem károsítja a talajéletet. Arra nem kaptam énse választ, hogy lehet e többször megosztva kirakni ezt a mennyiséget, és ha igen, milyen időközönként.
Válasz kis Zombi #2021. hozzászólásáraEzt sehogy, de ha valaki már teljesen direktbe vet, az nem a múlt ősszel hagyta fel a szántást, s a talajélete is jobb mint az enyém.
De ha én most ősszel kezdeném az egészet, akkor a búza után tarlóhántás (tárcsával vagy sekély művelés grubberral?)akkor bele is vetném a takarónövényeket, s majd tavaszon, ahogy endypapa is csinálta adnék neki egy sor grubbert, amely gondolom sokat takarítana földön, s akkor lehet sorközművelni.
És a műtrágyát sem lehetne egyből elhagyni, mert katasztrófát eredményezne, amelyről már volt szó régebben, így csak fokozatosan kellene leépíteni.
ÉS egyébként a műtrágya mennyiségének a leépítése az hogy működik? Az idén még kijuttatok 3q műtrágyát, de jövőre már csak 2,5q-át? Gondolom nem, hanem a talajélet fellendülésével függ össze. S azt hogy állapítom meg? A talajélet mikroszkóp alatti vizsgálatával?
Válasz Géza15 #2019. hozzászólásáraItt az a lényeg, hogy minél több szármaradvány takarja a talajt. Mivel nem pucér a talaj, így nem üti le az eső, nem tömöríti össze, nem kell turkálni.
Ezt a kukoricát hogyan sorközművelnéd meg ?
https://www.youtube.com/watch?v=WHlU148jBCc
Válasz Netparaszt #2014. hozzászólásáraAz Osztrák komposzt literenkénti árát amikor meghallottam majdnem hanyatt estem, de ezután elkezdtem számolni. 4 - 5 ezer forintba kerül a tea hektáronként , ha elit komposztot veszünk, de a kaját mi magunk kutyuljuk nekik. (200 l / ha dózissal ) Ha a kaját is az Osztrákoktól vesszük, akkor 6 - 6,5 pénz /ha, tehát még így is olcsóbb a 1 ha költsége, mint a baktériumtrágyáknak.
A sorközművelés amúgy mennyire illik bele ebbe a technológiába?
Válasz Netparaszt #2016. hozzászólásáraCsak gyomírtó van tervben.
Válasz Netparaszt #2016. hozzászólásáraCsak gyomírtó van tervben.
Válasz endypapa #2006. hozzászólására Sorközművelést is végzel vagy csak gyomirtod a kukoricát?
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraMinél korábban vesd el a takarónövényt gabona után, egy nyári zápor elég lesz, hogy meginduljanak és a talajban aratáskor legmagasabb a maradék nedvesség, utána napok alatt kiszárad. Minimál tarlóhántás a kombájn mögött és azonnali vetés a jó stratégia, 20-30 kg/Ha nitrogént kijuttatva starternak. Így a gyomok előtt startot tud venni a takarónövény és elég jó gyomelnyomó hatása lesz.
A keverék pedig nem azért kell, mert divatos. Mindegyik növény más mikro és makroelemeket gyűjt a talaj különböző rétegeiből. Van, ami 60 centi mélyről is felhoz és elraktároz egész télen át hektáronként több száz kiló hatóanyagot.
Ezek eszközök, amelyeket a kitűzött cél érdekében válogatunk össze egy vagy több agrotechnikai probléma megoldására.
Válasz Géza15 #2009. hozzászólására Pontosan, a szamár is már valami. Mondjuk egy ezer literes alko készítő legyártása és használata még osztrák komposzttal, amerikai táppal is jóval olcsóbb, mint ezer liter Phylazonit vagy Bactofil bevásárlása.
Ezeknek a kegyszereknek minimális a tartós hatása, termésnövelési anyagoknak minősítik őket, de azzal a hatással nem sokan találkoztak.
Most volt egy konferencia, ahol a 27.000 hektáros cég főagronómusa és a sok ezer hektáros magángazda is ugyanarról számolt be.
Sok éves, esetleg tíz évnél is hosszabb idejű "baktériumtrágya" használatnál a talaj lazább lett, könnyebb húzni az eszközt, de termésnövekedés az nem kimutatható.
Ami rendjén is van, mert nem rendszerben használják a biológiai eszközt, csodálkoznék is, ha más volna az eredmény.
Mégis vásárolják évek óta, az oka számomra meglepő: Mert valamiben hinni kell.
Szerintem jobb olyan dologban hinni, ami gazdaságosabb és hatékonyabb.
Én látom, miként változik a pH 3-as gránitagyag méter mély fekete földdé évek alatt. Látom a cserépgyári agyagot 6% feletti humuszos földdé formálni.
Ezek megfogható, megszagolható, jól dokumentált tények, nem marketing.
Valami meglepő módon a talajmegújító technológiában még kevesen látnak fantáziát, mert talán nem elég fényes a terepjáró és tanulni kellene hozzá, nemcsak beönteni egy palackot a tartályba.
Én viszont abban hiszek, hogy ez változni fog
Válasz kis Zombi #2011. hozzászólására Az ülepedett talajt én megfelelő pórustérnek hívom. A klasszikus modell szerint nagy földmunka a cél, széttúrni a földet szántással, majd kötöttségtől függően akár 7-8 menettel (számoltam a szomszédot a repce alá) magágyat készíteni.
Némiképp intelligensebb módon jóval kevesebb homokozás is elég, csak olyan technológia kell, ami fenntartja a fizikailag kialakított, majd természetes módon fenntartott talajszerkezetet.
Ehhez kell olyan lazító, ami csak minimálisan túrja a földet, de megroppantja a vasak közötti mélyebb teret.
Válasz kis Zombi #2011. hozzászólásáraKb. 20cm. Nem zúztam, egyből nekimentem.
Eláll az eső kimegyek egy fotóér. jelenleg jó gazos.)
Válasz endypapa #2006. hozzászólásáraMilyen magas volt az árvakalés ? Zúztad is előtte, vagy csak a grúberral húztad ? Ha majd van rá időd néhány képet csinálhatnál róla. Ismerősnek ősszel le volt tárcsázva a kukorica tarló, vetés előtt 3 nappal meghúztam egyszer, (16 - 20 cm mélyre tudtam lenyomni egy seprűnyelet a grúber után ) szépen kikelt a kuki, csak az is "árkos" a vetőgép után, mert nem volt elég ülepedett a talaj.
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraHa már úgy is vetned kell, akkor miért csak 2 növényfajt vetsz, amikor vethetnél keveréket is. Mennyivel lenne drágább a vetőmagköltség ? Nem megérné azt a + pénzt ráfordítani ?
Válasz Netparaszt #2002. hozzászólásáraNekünk a zúzás annyiból áll, hogy a kombájn hagy vagy 10-12 cm-es szárrészt a föld felett, a többit pedig szétszecskázza. Ennál jobban mi nem tudjuk leszecskázni, mivel nincs szárzúzónk.
Hát ALKO-val projectet egyenlőre még nem vettem fel a közel jövőt illető terveim közzé, de a szárbontó csodaszeren mit értesz? Phylazonit vagy a Bactofil cel? Régen csodaszernek gondoltam őket, de mióta olvasgatom a sok kritikát rájuk vonatkozóan, már nem sokra tartom őket, de ha ló nincs jó a szamár is?
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraA 8mm-es pálca simán lement 50cm-t. Hogy mitől nem tudom?
Gyüjtögetés: amit találok olcsón erre, arra.
(bíbor, facélia, fhere, olajretek)
Keresgélek a neten.)
Válasz endypapa #2006. hozzászólásáraÉs a 20 cm-es művelés mélység elég a kukoricának? Vagy a fedőnövények egyébként is fellazították a mélyebb rétegeket, s így elég a 20 cm ?:)
A zöldítés teljesítése miatt mi is fogunk alkalmazni fedőnövényeket búza után. Igaz csak 2 fajtából fog állni a keverék nem 7-ből.. de ez lesz az avatási év :D Ha tényleg szép, és jó lesz akkor (mármint nem a jövő évi 120q-ás kukoricatermésre gondolok, hanem kikel-e stb) akkor jövőre több növényből álló keveréket fogunk alkalmazni.
És a gyűjtögetést hogy értetted? Innen-onnan vettél kereskedőtől, vagy innen-onnan, ahol volt, s majd te kevered?
Válasz Géza15 #1999. hozzászólásáraTavasszal, vetés elött egy héttel. Gyakorlatilag zöld ugar volt. Gab. után csak egy tárcsa volt, és az árvakeléstől kezdve minden volt benne.) Nem üllepedett ennyi midő alatt. A kuk. azért szépen kikelt. A kétsziküek lassan elérik a két valódi leveles állapotot. Akkor kap Nic-It Turbo-t. Majd elválik milyen lesz. A károgók már temetik a kukimat.)
Egy biztos. 1 hónapnál többet nem volt zöld nélkül a talaj, tavaly augusztus óta. Idén már zöldtrágya lesz alkalmazva. Gyűjtögetem a magokat hozzá.)
Válasz Radocz #1988. hozzászólására Telefonban is említettem, hogy kamerán keresztül jó nagyok a dolgok a képernyőn, de ezekkel az olcsókkal nem lehet megállapítani semmit a baktériumokról, nem elég jó a felbontásuk, a frissítésük.
Dokumentálni jók egysejtűtől felfelé méretben.
Válasz Géza15 #1986. hozzászólására Ha jól csinálod, akkor biztosan.
Válasz endypapa #1991. hozzászólására Húzhatod évtizedekig is könnyülés nélkül, ha nem javul mellette a talajéleted, ami lazává teszi a talajt.
Viszont ez az eszköz kevesebb pusztítást okoz, mint az eke, jó választás.
Válasz Géza15 #1992. hozzászólására A tarlóra zúzni kellene a szármaradványt, hogy aprózott mulcs legyen, ne nagy darabok. A tarlókezelésnél egy menetben kifújható az alko vagy ha az nincs, valamelyik szárbontó csodaszer, hogy elősegítse az átalakulást. Azzal sem fog eltűnni a kukoricaszárad következő év tavaszáig, majd csak akkor várható gyors átalakulás, ha visszatérnek a gombák is a területedre, ők az igazi szárbontók, nem a baktériumok.
Az aprózás segíti a lebomlást a nagyobb felület miatt, csökkenti a kártevők áttelelési esélyét (a hernyók is a nóduszok védelmében telelnek, ha meg van roppantva, szabad prédák a talajéletnek) és kevéssé fog betorkollni a gép.
Válasz endypapa #1996. hozzászólására Egy tüskés vagy csillagos hengerpár elkélne a grubber mögé, hogy finomabban elmunkált, magágynak hívható talajt hagyjon maga után, ha egy menetben gondolkozol. Nem egy topdown, de jobb lesz az eredmény. A kapákat pedig nyugodtan keskenyebbre lehet venni, elég ha roppant a sorok között, nem kell nagy túrásnak látszania.
A legjobb mélylazítóknak is alig venni észre a munkáját a felszínen, a lényeg a pórusterek kialakításában van.
Válasz Géza15 #1999. hozzászólására Több tényezőt érdemes együtt kezelni a talajmunkánál. Nyilván a kiinduló talajminőségtől függ, de télen nem szabad feketén hagyni a földet. Amint lekerül a termény, a céljainknak megfelelően összeállított takarónövény keveréket kell vetni bele. Törekedni kell arra, hogy minél több szármaradvány maradjon lezúzva a területen, maximum sekély tarlóhántással eldolgozva, nem leszántva. A legjobb a direktvetés volna, de erre keveseknek van még gépe. A szármaradvány a talajélet gyorsétterme, elvegetálnak rajta, de ha még az sincs, akkor senki nem marad, aki élővé és ezáltal lazábbá tenné a földed. Az élő növény gyökerei viszont a cukrászda a talajéletnek, ömlik a szén a talajba aminosavak, proteinek, szénhidrátok formájában, amitől a mikrobiális élet rohamos szaporodásnak indul. A szokásos vélekedéssel ellentétben nem a mikro és makroelemek a fő limitáló tényezők a tápanyagellátásban, hanem a talajban rendelkezésre álló szén mennyisége. Ez oda-vissza ható folyamat, a jobb talajélet több tápanyagot és jobb talajszerkezetet biztosít a növénynek, aminek jobb lesz a növekedési erélye és egészsége, amitől még több sütit küld a gyökérzónába, míg magot nem hoz. Akkor stoppolja az etetést.
Ezek a táplálékforrások hiányoznak az őszi feketére művelésnél, kiesik közel fél év a talajélet etetéséből. Mág egy gyomos ugar is jobb a fekete földnél.
Ha eteted őket, tavasszal elég egy grubber, később már az sem kell, mert lehet olyan talajállapotod, amibe már direktbe lehet vetni.
Válasz endypapa #1996. hozzászólásáraS a kukorica alá tavasszal grubereztél, hogy laza lett? Ősszel nem lehetne ?
Válasz Géza15 #1995. hozzászólására130 ló után ilyesmit nézzél, mint Endypapának van. Ezek nem túl drágák, és elég jól dolgoznak.
Válasz endypapa #1994. hozzászólásáraErre még érdemes lenne tenni előre 2 kereket, és a kapákról a "szívet " lefaragni sarokköszörűvel, hogy csak olyan széles legyen, mint a közepén (6,5 cm ). Én az enyémen megfaragtam a kapákat, mindjárt 3 cm-rel mélyebben bírtam húzni az MTZ-vel.
Válasz Géza15 #1995. hozzászólásáraBúza van benne. Egyből grúber után vetettem.
450e volt, aprómag vetővel együtt. 1 menetre 20cm mélyen viszi a zetor.
A kukoricát egy sor után vetettem. Nem let valami ok, mert így nagyon laza volt a föld. Jövőre kap egy sor kombinátort utána.
Válasz endypapa #1994. hozzászólásáraejj de fasza :) Ha netalán van képed elmunkált kukoricatarlóról tudnál felrakni ?:)
Válasz Géza15 #1992. hozzászólásáraNekem ilyen van. Egyengetőt levéve, zúzott kuk tarlót, srégelve, szépen ledolgozza.
Válasz Géza15 #1992. hozzászólásáraaltalaban 3 gerendas, de van 4es is. Nekem 4 gerendas volt. Ezeket az olcso grubereket nem tudod egybol huzni kukorica tarloba.
Elmunkalo konnyu palcas van rajtuk. Erdemes a dragabbat venni ekgyurus hengerrel. En mar amit alakitottam rajta mar kijottem volna egy jofajta gyari vetelevel. Es meg sokat kell alakitanom rajta.
Válasz endypapa #1991. hozzászólásáraKöszönöm szépen! Akkor gondolom nekünk is elég lenne a 220 cm-es s 11 kapás. Elmunkáló van utána kötve? Hány gerendelyes? S a kukoricatarlóra egyből rá lehet vele menni, vagy érdemes előtte valamit kezdeni vele?
Válasz Géza15 #1989. hozzászólásáraNekem 11 kapás, 220cm széles van. Pont elviszi a gép szélességét, ami 120le-s. Sokszor jó lenne a +10le. Állítólag a rendszers használatával, idővel könnyebb lesz húzni.)
Válasz Géza15 #1989. hozzászólásáraolcso gruberek mind 20-22cmes osztasuak. 130 loval max 11 kapasat huzol el 30cmen.
De boven eleg lenne a 40 cmes osztastavolsagu.
Válasz kis Zombi #1978. hozzászólásáraÉS hány cm-es osztásközű a megfelelő? Utána legyen egy elmunkáló henger, ami le is zárja a munkáját? S egy 130 lóerős gép után mekkora munkaszélességűt ajánltok?
Válasz lgabor007 #1987. hozzászólásáraÉn akkor mozgattam, amikor elérte a hőmérsékletet. (50-60 C).
Mikroszkóp vásárlás előtt.
Objektív: 40X100X400
A fenti három esetleg még egy 1000X objektívvel ellátott készülék szükséges nekem, aminek jó a felbontása, és állítható a tárgy asztal.
Mivel nem látom a mozgást, csak monitoron, így szükséges hozzá számítógépes csatlakozás. (kamera).
Hivatkozva megbeszélésünkre küldöm levelemet Önnek.
Az alábbi Motic mikroszkópok a következő objektívekkel kaphatók (http://www.moticeurope.com ):
Motic 2820: 4X,10X,40X objektívekkel 144270.- forint + ÁFA
Motic B1220A: 4X,10X,40X,100X objektívekkel . 165060.- forint + ÁFA
Bővebb információt a csatolt specifikációkban talál.
Van még valaki, aki nem döntötte el, hogy milyet vesz?
Amit a képzésen néztünk ott én nem láttam, csak miután megmutatták, hogy mit kell nézni.
De ott volt tőlem okosabb, itt meg én lennék a legokosabb. mármint nem a Fórumon, hanem a komposztkasom körül.
Tegnap be lett bálázva a lucerna.
Ha megindul a növekedés a felét meg akarom locsolni komposzt teával.
Ehhez kellene segítség vagy tanulni vágyó Netparaszt képzésen átesett profi kezdő.
Válasz Netparaszt #1984. hozzászólásáraÖssze raktam a komposztot! Kezd melegedni, folyamatosan figyelem. Egy kicsit atmozgattam. Alakul ez! Kezdődik a tanulás
És akkor lehet lesz esély hogy az élet korlàtozni fogja a kártevők ténykedését?
Válasz Géza15 #1977. hozzászólására Még valami, őszi grubber helyett tarlóhántás plusz vegyes takarónövény keverékkel érdemes indulni gabona után, soha ne maradjon meztelen a talaj, különösen ne télre. Így kezdődik az élet visszaköltözése.
Válasz lgabor007 #1980. hozzászólására A komposztálás a tudományos rész mellett művészet, mert folyamatosan változó alapanyagokból kell elérni jó eredményt. Erre vannak külföldön az 1-2 hetes elméleti és gyakorlati tanfolyamok, amelyeket itthon is szívesen bevezetnék. Egy idő után kialakul a tudás, amivel már érzi az ember, miből mennyire van szükség.
A rendszer azonban négy elemből áll, amelyből a komposzt csak egy, ő az oltóanyag, ami visszaköltözteti a változatos talajéletet.
A talajéletnek azonban folyamatosan táplálékra van szüksége, ezt biztosítják a takarónövények.
A biztonságos, komfortos szállást a csökkentett művelés biztosítja, a stabil pórusokkal és állandó mulcstakarással.
A negyedik láb az állatok használata, erre van a legkevesebb embernek lehetősége, de is egy fontos elem.