Ha a kész növény tartalmaz 10 tonna vizet akkor nem is vehetett fel sokkal több harmatot összesen ami 10t=10000 liter esetében 1mm csapadék
Amúgy meg:
2.1.2. A víz mozgása a növényekben
A szárazföldi növények a vizet a talajból veszik fel gyökerükön keresztül, majd a száron/törzsön át a levelekben
szállítják, ahonnan elpárolog a légkörbe
Forrás ELTE: https://ttk.elte.hu/dstore/document/844/book.pdf
Szóval tudományosan a takaró vizet visz és nem hoz ráadásul pont abban az időszakban amikor a legkisebb a párolgás és az erózió...
Válasz szanberg #15562. hozzászólásáraSzerintem felétek egy őszi sekély gyökerű perce jól teljesítene. Itt is meglepően jobb a napra kelés ahol gyepszőnyegszerűen kijőtt a Rozsnyói. Márciusban pedig kapta a totális.
Válasz szanberg #15562. hozzászólásáraKapások elé működnek a takarónövények. Augusztus végi, szeptember eleji vetéssel, esőhöz igazítva elég jó tömeget lehet elérni. Ha van benne évelő, akkor március közepe felé pedig terminálni kell, rövidtárcsa vagy totális. Nyilván foglalkozni kell vele, de azt nem lehet állítani, hogy nem lehet. Tápanyag sem árthat neki, mert ahol 2 éve trágyázva volt, ott 2x akkorára nőtt.
Válasz MrPoke #15554. hozzászólásáraÍgy van, a takaró növény téma akkor és ott működik, ahol több a csapadék mint szükséges. Eróziót deflációt fog, és nyilván minden más előnyét kiélvezheti a gazda. Viszont Magyarországon nem ezt az időt éljük...
Válasz termelo #15558. hozzászólásáraMaga a növény víz tartalama elenyészö. A növekedése során főleg nyáron rengeteget párologtatt.
Az őszi vetésű növények már képesek a harmatokat megkötés és felvenni. Csak nem mindenfelé vannak ezek a párás idők.
Másik gond az átelelő takaró után mit vessünk? Kukorica, cipők kiesett. Napra is határeset....
Hajdina, köles lehetne jó csak nincs rá piac.
Tipikus példa, hogy itt a környéken nagy fellángolással 500+ ha öszi borsó let vetve. Termett is 4t körül. De úgy meg let nyomva a piac, hogy 90ft/kg ért ment el... Ha rá rakod a tisztítási veszteséget, gázosítást... búza ár...
Válasz Radocz #15559. hozzászólásáraFélénk május 3.esett utoljára. Most meg esett eddig 16mm összesen. Gondolom egy jó takaró növény ezt meg őrizné vagy ki venné.
Válasz Radocz #15555. hozzászólásáraAz itteni klímán 400-600 mm vizet használ fel egy átlagos növény 1 hektárról a tenyészideje alatt azt feltételezve hogy van hozzá elég csapadék.
Nagyjából lehet rá következtetni a keléstől a terminálásig eltelt időből, hogy mennyi vizet használt fel.
Ha lesz 200q zöld-tömeg annak durván a fele víz ami szintén megy a terminálás után a levegőbe.
Válasz farminghun #15548. hozzászólásáraManapság, már a főnövénynek sincs megfelelő mennyiségű csapadék. Én nem erőltetném a takarónövényt. Próbálj meg szalmát vásárolni, a sajátot pedig szétfújni.
Az olajretek mustár a legrosszabb amit választhatsz. Úgy ki fogja szárítani a talajt mint az állat.
Ha van jószág miért nem vetsz alexandriai here és facélia keveréket? Legeltetni kiváló lehet a facélia is mivel nincs semmilyen mérgező hatása, aminosav-összetétele és fehréjetartalma is kedvező, beltartalmi értékei meg majdnem elérik a lucernáét. Takarmányértéke a virágzáskor a legnagyobb, elvirágzás után a beltartalom folyamatosan csökken.
Még olcsóbb is mint a talajszárítós keverék.
Válasz farminghun #15548. hozzászólásáraVannak állataid, tehát a szalmát lehordod. A gondolat jó, hogy takard a talajaid, de az egyik legrosszabb párosítást választottad. Ha ki is kel, garantálom, hogy az összes ízeltlábú a te tábládban nyaral át, és már bokanagyságban azok rágják tarrá, nem az állataid. Válassz mást! Az én véleményem is az, hogy nyáron szalmatakarás, nyár végén, ősz elején talajtakaró, a leendő kultúrnövénnyel teljesen ellenkező fajtákkal.
Válasz farminghun #15550. hozzászólásáraHa van szalmatakarás az is jó tud lenni, főleg ha egyébként viszonylag gyorsan le tud bomlani.
Itt már jópár éve bazi nagy repedések vannak nyáron a földeken, és méterig ki van száradva. De mivel az utóbbi években 10 hónap alatt sem bomlik le teljesen a szalma, ezért tarlóhántunk aratás után rögtön, hogy behúzzuk a repedéseket és valamennyi szalma be legyen keverve. Fent hagyjuk a szalma egy részét, hogy takarjon, de szerintem értelmetlen a takarónövény vetése ilyenkor. Az nonszensz, ha árválkodik néhány szál a táblán, és nem tud megfelelő gyökér- és zöldtömeg képződni. Ha legalább 550-650mm/év meglenne, akkor lenne értelme.
Tisztelt Gazdatársak! Talajtakarással kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Nekem nem kötelező a zöldítés, de érdekel a téma és mindenhol azt olvasom, hogy ne maradjon a talaj nyáron takarás nélkül, ezért szeretném kipróbálni gabona után. A tervem az lenne, hogy a tarlót megtárcsázom, majd műtrágyaszóróval kiszórnék zöldítő párost (olajretek, mustár) és utána lehengerezném. Ősszel leszántanám, de előtte ráengedném az állatokat, hogy legeljék le. A kérdésem, hogy ennek van-e így értelme? Leszabad legeltetnem, vagy inkább tárcsázzam le? Ez a zöldítőpáros megfelelő vagy tudtok valami más fajtát erre a célra? 8-10 kg/ha gondoltam kipróbálásként. Segítségeket előre is köszönöm.
Válasz mtz1221 #15546. hozzászólásáraAmikor megvettem elso nap meghuztam az udvaron, hogy mit csinal. Persze egybol megtalaltam egy betongyamot a foldbe asva Az udvaron vagy 2m magas feltoltes van, igy nagy beto darabok elofordulnak.
De az biztos, hogy a 1221-nek eleg a 3kes, elovagoval, foleg ha melyen megy.
De egyebkent kivalo gep, egyet banok, hogy nem 10 eve vettem Agrisemet.
Válasz .Richard. #15542. hozzászólásáraÚgy èrtem,hogy működik de mint írtam,2014 után mèg megfizethető volt,most más a helyzet,föleg ha víz sincs. Stb. Örülök,ha sokan csinálják,de èn nem. Lehet ha úgy alakul vetek,de jelenben nem.
Válasz .Richard. #15536. hozzászólásáraNekünk nőttek a termésátlagok.
De ne kérdezd ki, hogyan miért, mert aki eredményesen végzi ezt a fajta gazdálkodást és tanácsot is próbált adni, csak a lekezelő kétkedéssel került szembe. El is tűnt innen minden olyan gazda, ki segíthetne egy megújító kezdőnek.
Válasz Radocz #15537. hozzászólásáraA gyomirtokra is tèrjèl ki,mi az amit muszáj fújni,ha aratni is akarsz a fű helyett, aztán mi az amelyik után tudsz is valamit vetni nincs utohatás. Aztán mi az amit vetettèl,ès a vadak nem nyirják ki, meg mi az amit aratás után vethetsz ezek után ès nem szarvacsamege meg vaddisznó buvohely lesz. A vetèsforgó a gyomosodás miatt nem a legjobb megoldás. Probáltad már?
Állattenyésztés nélkül nem lehet a földet túrni. Az utóbbi 40-50 évben nem voltak a földek trágyázva.
Trágya kell a földnek a többi az csak szemfényvesztés.
Válasz Radocz #15535. hozzászólásáraA második sor legyen a csapadèk szüksèglete. A harmadik,hogy szar földben az is szar,hacsak,nem nèzzük a tápanyag ès vatőmag árat ès csak az elvakult elhivatottsággal fog sikeres lenni. Persze,ha kap esőt. de elötte a szar földben meg kell termelni a költeni valót. Jelenleg úgy látom mindenki jól jár vele,kivève aki eredmènt akár látni.
Amit én itthon alkalmazok csak azt írom le. Napraforgó elé olyat vetek ami keresztesvirágú mentes.
Ebben jöhet szóba például homoki zab, tavaszi bükköny és alexandriai here vagy pohánka, facélia, bíborhere keverék. Ez utóbbi vált be a legjobban mikor aszályos idő van. Utóbbi vethető júliustól októberig. Előbbi csak augusztusig, én augusztus végén vetettem már, az is jó volt, de amazzal könnyebb volt bánni.
Ami még működhet az a szöszösbükköny, facélia, pohánka, de napraforgóban marad meg majd kultúrgyomként, kérdés zavar e téged. Ez augusztus, szeptember intervallumban vethető csak. Nekünk is lesz most több fajta, sajnos vannak gondok a talajok terén, és csak ezzel lehet javítani a no-till akg vállalásban. Konvencionális akg-ben adok neki egy lazítást Hektor lazítóval.
A takarónövényt azért írtam, mert ekkora aszályban nem vagyok biztos, hogy egyáltalán kikelne-e? Vagy mi az az utolsó időpont, amikor még érdemes elvetni, hogy tudjon dolgozni is? Mert ha jól tudom ezeket július-augusztusban el kellene vetni. Milyen keverék lenne jó?
Ha takarónövény ki van zárva akkor miért ebbe a csopiba teszed fel?
Szerintem sajnos csak ez a megoldás jöhet szóba a problémádra.
Mert gondolom eddig is lazítottad, dolgoztad és mégis ilyen gond van.
Sajnos ilyen helyeken csak vassal nem lehet elérni a megfelelő lazultságot, mert hiába töröd, zúzod attól még be fog tömörödni. (Nekünk is van ilyen terület, igaz nem sok, de van.)
Ha semmiképp sem szeretnél takarónövényt vetni én akkor biztosan olyan eszközzel dolgoznám meg, ami egyáltalán semmit nem forgat, semmit nem kever, csak lazít. Ilyen lehet a He-Va Stealth, Agrisem Cultiplow Gold, John Deere 2100, Opall Agri Hektor I, Kongskilde Paraplow, lengyel Michel késes gép stb. Ezen gépek olyan munkát végeznek amibe lazán lehet vetni, de egy sor sekély rövidtárcsa után, SPC-vel vethető lesz.
Vésőekézés, meg egyéb szántás ősszel szerintem ugyanúgy le fog tömörödni, ezért kéne bele valami takarónövény, hogy kis lazultságot adjon. Persze a tavaszi terminálás nagyon fontos.
Van egy 6 ha-os területem (régen rizsföld volt) jó kötött, rossz vízgazdálkodású terület. Idén árpa volt benne kb. 2,7 t/ha lett a termés. Tőle nem messze (szintén rizsföld) tudta az 5 tonnát. (Ez is saját.) Fajta ugyanaz, technológia ugyanaz.
Milyen tanácsot tudnátok adni, hogy javítsak ezen a talajon. Van lazító, grubber, tárcsa. (Az eke kizárva.) Takarónövény idén kizárva. Jövőre napraforgót szeretnék bele vetni.
Válasz mtz1221 #15526. hozzászólásáraNapról napra nőnek a mezőgazdasági területek. A Tundra olvad kifele, a sivatagokat öntözik stb.....
Valamint jönnek az alternatív élelmiszerek amiket hatékonyabban kisebb területen lehet termelni.
Ott vannak az algák amik mindent is meg tudnak termelni, biodízel, fehérje stb...
Rovar fehérjék állati élelmezésre, esetleg human.
A gyorséttermi kaják már így is szintetikusak, a megapilisz lakói nem fognak finyáskodni.
Válasz mtz1221 #15525. hozzászólásáraJó értelek már, inkább ez a valós. Az 51 millió km2-es agrárterület háromnegyedét állattartásra és takarmánytermesztésre használjuk, a közvetlen emberi fogyasztást szolgáló a növénytermesztés a mezőgazdasági területek negyedén folyik.
Válasz Praetor #15524. hozzászólásáraMese nem mese, de a 8 milliárd embernek akárhogy számolom, ha mindenkinek annyi jutna az asztalára mint nekünk, akkor kell a nagyüzemi növény és állattermelés. Nem is foglalkoztam eddig még gondolatban sem vele, de ha egy 5 tagú családnak kellene egy tehén egy ló, egy anyakoca kicsi gyümölcsös kert baromfi meg amit az állatok megesznek, elég érdekes lenne a helyzet, termőföld ügyileg.
Válasz trikolor5 #15515. hozzászólásáraMennyi kell egy embernek ? 1 disznó 1 hold búza, és 500m2 kert ? Ezt ha összeszorozza valaki, lehet erdekes eredmény jönne ki.
15570 hozzászólás
Válasz termelo #15569. hozzászólásáraabban az időszakban "takar" lemaradt, bocsi
Válasz MrPoke #15561. hozzászólásáraTudom, hogy elenyésző mm-ben a a víztartalma, pont ez a lényeg a harmatos vízfelvétel duma.
Ha a kész növény tartalmaz 10 tonna vizet akkor nem is vehetett fel sokkal több harmatot összesen ami 10t=10000 liter esetében 1mm csapadék
Amúgy meg:
2.1.2. A víz mozgása a növényekben
A szárazföldi növények a vizet a talajból veszik fel gyökerükön keresztül, majd a száron/törzsön át a levelekben
szállítják, ahonnan elpárolog a légkörbe
Forrás ELTE: https://ttk.elte.hu/dstore/document/844/book.pdf
Szóval tudományosan a takaró vizet visz és nem hoz ráadásul pont abban az időszakban amikor a legkisebb a párolgás és az erózió...
Válasz szanberg #15567. hozzászólásáraperzsahere, rozsnok?
ezt javíthatta a robot
Válasz MrPoke #15566. hozzászólásáraPerce?
Rozsnyói?
Válasz szanberg #15562. hozzászólásáraSzerintem felétek egy őszi sekély gyökerű perce jól teljesítene. Itt is meglepően jobb a napra kelés ahol gyepszőnyegszerűen kijőtt a Rozsnyói. Márciusban pedig kapta a totális.
Válasz szanberg #15562. hozzászólásáraKapások elé működnek a takarónövények. Augusztus végi, szeptember eleji vetéssel, esőhöz igazítva elég jó tömeget lehet elérni. Ha van benne évelő, akkor március közepe felé pedig terminálni kell, rövidtárcsa vagy totális. Nyilván foglalkozni kell vele, de azt nem lehet állítani, hogy nem lehet. Tápanyag sem árthat neki, mert ahol 2 éve trágyázva volt, ott 2x akkorára nőtt.
Válasz Radocz #15563. hozzászólásáraÉn meg azt hittem lehet a kapások között is.
Válasz Koczka József #15560. hozzászólásáraÉn úgy tanultam, hogy a takaró növény ősztől, kora tavaszig van .
Válasz MrPoke #15554. hozzászólásáraÍgy van, a takaró növény téma akkor és ott működik, ahol több a csapadék mint szükséges. Eróziót deflációt fog, és nyilván minden más előnyét kiélvezheti a gazda. Viszont Magyarországon nem ezt az időt éljük...
Válasz termelo #15558. hozzászólásáraMaga a növény víz tartalama elenyészö. A növekedése során főleg nyáron rengeteget párologtatt.
Az őszi vetésű növények már képesek a harmatokat megkötés és felvenni. Csak nem mindenfelé vannak ezek a párás idők.
Másik gond az átelelő takaró után mit vessünk? Kukorica, cipők kiesett. Napra is határeset....
Hajdina, köles lehetne jó csak nincs rá piac.
Tipikus példa, hogy itt a környéken nagy fellángolással 500+ ha öszi borsó let vetve. Termett is 4t körül. De úgy meg let nyomva a piac, hogy 90ft/kg ért ment el... Ha rá rakod a tisztítási veszteséget, gázosítást... búza ár...
Válasz Radocz #15559. hozzászólásáraFélénk május 3.esett utoljára. Most meg esett eddig 16mm összesen. Gondolom egy jó takaró növény ezt meg őrizné vagy ki venné.
Válasz Koczka József #15557. hozzászólásáraEgy kevés víz mindig kerül.
Tegnapelőtt 7 mm
Tegnap 18 mm
Ma 17 mm
Anno a cukorrépa kapálásko 10 óráig a hajnali harmat miatt eláztunk kapáláskor.
Nem egy iskolában tanultuk a szakmát.
Ez mai kép az eső után.
Válasz Radocz #15555. hozzászólásáraAz itteni klímán 400-600 mm vizet használ fel egy átlagos növény 1 hektárról a tenyészideje alatt azt feltételezve hogy van hozzá elég csapadék.
Nagyjából lehet rá következtetni a keléstől a terminálásig eltelt időből, hogy mennyi vizet használt fel.
Ha lesz 200q zöld-tömeg annak durván a fele víz ami szintén megy a terminálás után a levegőbe.
Válasz Radocz #15555. hozzászólásáraHa nincs víz a földben mit őriz? Csak kérdem
Köszönöm a segítséget, akkor inkább marad a szalmával való talajtakarás.
Válasz MrPoke #15554. hozzászólásáraÉn úgy tudom, hogy a takaró növény megfelelően alkalmazva nedvesség megőrző.
Rosszul tudtam?
Válasz farminghun #15548. hozzászólásáraManapság, már a főnövénynek sincs megfelelő mennyiségű csapadék. Én nem erőltetném a takarónövényt. Próbálj meg szalmát vásárolni, a sajátot pedig szétfújni.
Válasz farminghun #15548. hozzászólásáraHelló
Az olajretek mustár a legrosszabb amit választhatsz. Úgy ki fogja szárítani a talajt mint az állat.
Ha van jószág miért nem vetsz alexandriai here és facélia keveréket? Legeltetni kiváló lehet a facélia is mivel nincs semmilyen mérgező hatása, aminosav-összetétele és fehréjetartalma is kedvező, beltartalmi értékei meg majdnem elérik a lucernáét. Takarmányértéke a virágzáskor a legnagyobb, elvirágzás után a beltartalom folyamatosan csökken.
Még olcsóbb is mint a talajszárítós keverék.
Üdv
Válasz farminghun #15548. hozzászólásáraVannak állataid, tehát a szalmát lehordod. A gondolat jó, hogy takard a talajaid, de az egyik legrosszabb párosítást választottad. Ha ki is kel, garantálom, hogy az összes ízeltlábú a te tábládban nyaral át, és már bokanagyságban azok rágják tarrá, nem az állataid. Válassz mást! Az én véleményem is az, hogy nyáron szalmatakarás, nyár végén, ősz elején talajtakaró, a leendő kultúrnövénnyel teljesen ellenkező fajtákkal.
Válasz farminghun #15550. hozzászólásáraHa van szalmatakarás az is jó tud lenni, főleg ha egyébként viszonylag gyorsan le tud bomlani.
Itt már jópár éve bazi nagy repedések vannak nyáron a földeken, és méterig ki van száradva. De mivel az utóbbi években 10 hónap alatt sem bomlik le teljesen a szalma, ezért tarlóhántunk aratás után rögtön, hogy behúzzuk a repedéseket és valamennyi szalma be legyen keverve. Fent hagyjuk a szalma egy részét, hogy takarjon, de szerintem értelmetlen a takarónövény vetése ilyenkor. Az nonszensz, ha árválkodik néhány szál a táblán, és nem tud megfelelő gyökér- és zöldtömeg képződni. Ha legalább 550-650mm/év meglenne, akkor lenne értelme.
Válasz Praetor #15549. hozzászólásáraRitkán, most volt 24 mm.
Válasz farminghun #15548. hozzászólásáraArrafelé szokott nyáron esni az eső?
Tisztelt Gazdatársak! Talajtakarással kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Nekem nem kötelező a zöldítés, de érdekel a téma és mindenhol azt olvasom, hogy ne maradjon a talaj nyáron takarás nélkül, ezért szeretném kipróbálni gabona után. A tervem az lenne, hogy a tarlót megtárcsázom, majd műtrágyaszóróval kiszórnék zöldítő párost (olajretek, mustár) és utána lehengerezném. Ősszel leszántanám, de előtte ráengedném az állatokat, hogy legeljék le. A kérdésem, hogy ennek van-e így értelme? Leszabad legeltetnem, vagy inkább tárcsázzam le? Ez a zöldítőpáros megfelelő vagy tudtok valami más fajtát erre a célra? 8-10 kg/ha gondoltam kipróbálásként. Segítségeket előre is köszönöm.
Válasz mtz1221 #15546. hozzászólásáraAmikor megvettem elso nap meghuztam az udvaron, hogy mit csinal. Persze egybol megtalaltam egy betongyamot a foldbe asva
Az udvaron vagy 2m magas feltoltes van, igy nagy beto darabok elofordulnak.
De az biztos, hogy a 1221-nek eleg a 3kes, elovagoval, foleg ha melyen megy.
De egyebkent kivalo gep, egyet banok, hogy nem 10 eve vettem Agrisemet.
Válasz MTZ1221.3 #15545. hozzászólására
Válasz mtz1221 #15544. hozzászólására2 eve megvan. Elso evben ment 30ha-t.
Válasz MTZ1221.3 #15533. hozzászólásáraMegvetted a hektort, volt már próbálva ?
Válasz .Richard. #15542. hozzászólásáraÚgy èrtem,hogy működik de mint írtam,2014 után mèg megfizethető volt,most más a helyzet,föleg ha víz sincs. Stb. Örülök,ha sokan csinálják,de èn nem. Lehet ha úgy alakul vetek,de jelenben nem.
Válasz pettendimiklos73 #15540. hozzászólásáraSzar földön pènzkidobás ilyen árakkal a vadasparkba èrdemi eső nèlkül bármire is költeni.
Válasz pettendimiklos73 #15540. hozzászólásáraRichard 2017 óta itt gyakorol velünk.
És még nem lett meggyőzve.
Hogy őszinte legyek, a matek engem sem győzött eddig meg.
A tavalyi no-till tök sem igazán jött be.
Majd idén.
Válasz .Richard. #15536. hozzászólásáraNekünk nőttek a termésátlagok.
De ne kérdezd ki, hogyan miért, mert aki eredményesen végzi ezt a fajta gazdálkodást és tanácsot is próbált adni, csak a lekezelő kétkedéssel került szembe. El is tűnt innen minden olyan gazda, ki segíthetne egy megújító kezdőnek.
Válasz Radocz #15537. hozzászólásáraA gyomirtokra is tèrjèl ki,mi az amit muszáj fújni,ha aratni is akarsz a fű helyett, aztán mi az amelyik után tudsz is valamit vetni nincs utohatás. Aztán mi az amit vetettèl,ès a vadak nem nyirják ki, meg mi az amit aratás után vethetsz ezek után ès nem szarvacsamege meg vaddisznó buvohely lesz. A vetèsforgó a gyomosodás miatt nem a legjobb megoldás. Probáltad már?
Állattenyésztés nélkül nem lehet a földet túrni. Az utóbbi 40-50 évben nem voltak a földek trágyázva.
Trágya kell a földnek a többi az csak szemfényvesztés.
Válasz .Richard. #15536. hozzászólásáraPróbáltad már?
A szomszéd földje mindig zöldebb?
Folyófű.
Válasz Radocz #15535. hozzászólásáraA második sor legyen a csapadèk szüksèglete. A harmadik,hogy szar földben az is szar,hacsak,nem nèzzük a tápanyag ès vatőmag árat ès csak az elvakult elhivatottsággal fog sikeres lenni. Persze,ha kap esőt.
de elötte a szar földben meg kell termelni a költeni valót. Jelenleg úgy látom mindenki jól jár vele,kivève aki eredmènt akár látni.
Válasz Lac83 #15534. hozzászólásáraValamikor nagyon régen eldöntöttem, hogy készítek egy irományt a takaró növényekről.
Dobos professzor szerint élő gyökér legyen. A gyom sem rossz, de ettől van jobb is.
A saját földön saját tandíj megfizetése elkerülhetetlen. Eddig jutottam a irasommal.
Válasz MTZ1221.3 #15533. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz Lac83 #15532. hozzászólásáraÉn nem vagyok takarónövény mester. Nem vagyok szaktanácsadó sem.
Amit én itthon alkalmazok csak azt írom le. Napraforgó elé olyat vetek ami keresztesvirágú mentes.
Ebben jöhet szóba például homoki zab, tavaszi bükköny és alexandriai here vagy pohánka, facélia, bíborhere keverék. Ez utóbbi vált be a legjobban mikor aszályos idő van. Utóbbi vethető júliustól októberig. Előbbi csak augusztusig, én augusztus végén vetettem már, az is jó volt, de amazzal könnyebb volt bánni.
Ami még működhet az a szöszösbükköny, facélia, pohánka, de napraforgóban marad meg majd kultúrgyomként, kérdés zavar e téged. Ez augusztus, szeptember intervallumban vethető csak. Nekünk is lesz most több fajta, sajnos vannak gondok a talajok terén, és csak ezzel lehet javítani a no-till akg vállalásban. Konvencionális akg-ben adok neki egy lazítást Hektor lazítóval.
Válasz MTZ1221.3 #15531. hozzászólásáraKöszönöm a válaszod.
A takarónövényt azért írtam, mert ekkora aszályban nem vagyok biztos, hogy egyáltalán kikelne-e? Vagy mi az az utolsó időpont, amikor még érdemes elvetni, hogy tudjon dolgozni is? Mert ha jól tudom ezeket július-augusztusban el kellene vetni. Milyen keverék lenne jó?
Válasz Lac83 #15530. hozzászólásáraHelló
Ha takarónövény ki van zárva akkor miért ebbe a csopiba teszed fel?
Szerintem sajnos csak ez a megoldás jöhet szóba a problémádra.
Mert gondolom eddig is lazítottad, dolgoztad és mégis ilyen gond van.
Sajnos ilyen helyeken csak vassal nem lehet elérni a megfelelő lazultságot, mert hiába töröd, zúzod attól még be fog tömörödni. (Nekünk is van ilyen terület, igaz nem sok, de van.)
Ha semmiképp sem szeretnél takarónövényt vetni én akkor biztosan olyan eszközzel dolgoznám meg, ami egyáltalán semmit nem forgat, semmit nem kever, csak lazít. Ilyen lehet a He-Va Stealth, Agrisem Cultiplow Gold, John Deere 2100, Opall Agri Hektor I, Kongskilde Paraplow, lengyel Michel késes gép stb. Ezen gépek olyan munkát végeznek amibe lazán lehet vetni, de egy sor sekély rövidtárcsa után, SPC-vel vethető lesz.
Vésőekézés, meg egyéb szántás ősszel szerintem ugyanúgy le fog tömörödni, ezért kéne bele valami takarónövény, hogy kis lazultságot adjon. Persze a tavaszi terminálás nagyon fontos.
Sziasztok!
Van egy 6 ha-os területem (régen rizsföld volt) jó kötött, rossz vízgazdálkodású terület. Idén árpa volt benne kb. 2,7 t/ha lett a termés. Tőle nem messze (szintén rizsföld) tudta az 5 tonnát. (Ez is saját.) Fajta ugyanaz, technológia ugyanaz.
Milyen tanácsot tudnátok adni, hogy javítsak ezen a talajon. Van lazító, grubber, tárcsa. (Az eke kizárva.) Takarónövény idén kizárva. Jövőre napraforgót szeretnék bele vetni.
egy ilyen mennyire talajmagújító eszköz?
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/gep/talajmuvelo-gepek/hydregge-42-meteres-kombinator/h_7427644
Íme
Válasz mtz1221 #15526. hozzászólásáraNapról napra nőnek a mezőgazdasági területek. A Tundra olvad kifele, a sivatagokat öntözik stb.....
Valamint jönnek az alternatív élelmiszerek amiket hatékonyabban kisebb területen lehet termelni.
Ott vannak az algák amik mindent is meg tudnak termelni, biodízel, fehérje stb...
Rovar fehérjék állati élelmezésre, esetleg human.
A gyorséttermi kaják már így is szintetikusak, a megapilisz lakói nem fognak finyáskodni.
Csak mi parasztok hisztizünk még egy darabig.
Válasz mtz1221 #15525. hozzászólásáraBőven van termőföld.
Válasz mtz1221 #15525. hozzászólásáraJó értelek már, inkább ez a valós.
Az 51 millió km2-es agrárterület háromnegyedét állattartásra és takarmánytermesztésre használjuk, a közvetlen emberi fogyasztást szolgáló a növénytermesztés a mezőgazdasági területek negyedén folyik.
Válasz Praetor #15524. hozzászólásáraMese nem mese, de a 8 milliárd embernek akárhogy számolom, ha mindenkinek annyi jutna az asztalára mint nekünk, akkor kell a nagyüzemi növény és állattermelés. Nem is foglalkoztam eddig még gondolatban sem vele, de ha egy 5 tagú családnak kellene egy tehén egy ló, egy anyakoca kicsi gyümölcsös kert baromfi meg amit az állatok megesznek, elég érdekes lenne a helyzet, termőföld ügyileg.
Válasz mtz1221 #15523. hozzászólásáraNem kell minden mesét elhinni.
Válasz mtz1221 #15521. hozzászólásáraQrvára nem jó itt az arány. Ezek szerint 1.5 milliárd ember elég lenne a földnek, ha egészségesen akarna élni és táplálkozni .
https://www.google.com/search?q=h%C3%A1ny+hekt%C3%A1r+term%C5%91f%C3%B6ld+van+a+f%C3%B6ld%C3%B6n&oq=h%C3%A1ny+hekt%C3%A1r+term%C5%91f%C3%B6ld+van+a+f%C3%B6ld%C3%B6n+&gs_lcrp=EgZjaHJvbWUyBggAEEUYOdIBCTE0NjM1ajBqN6gCD7ACAQ&client=ms-android-xiaomi-rvo3&sourceid=chrome-mobile&ie=UTF-8
Válasz termelo #15519. hozzászólásáraSzerintem nem csak te, hanem nagyon sokunknak megkönnyíti az életét.
Válasz trikolor5 #15515. hozzászólásáraMennyi kell egy embernek ? 1 disznó 1 hold búza, és 500m2 kert ? Ezt ha összeszorozza valaki, lehet erdekes eredmény jönne ki.