Válasz csoppika #2716. hozzászólásáraJa ja, jelenlegi tervek szerint minden a környezetvédelemért és a szén megkötésért. Aki szánt szinte alig fog támogatást kapni.
Mondjuk a Németeknél a glifo miatt, Hollandoknál meg sok más miatt le is zárták több ezer trakival az autópályákat, és Hága teljes blokád alatt volt-van. :D
Csak érdekes, hogy a magyar hírekbe nem kerül be.......
Válasz Tomi81 #2714. hozzászólásáraMint írtam adatok nélkül.....
Ha pocsékolni akarod a pénzt ezerféle mikroelem lombtrágya van növény specifikusan. Aztán vagy működik vagy nem.
Másik probléma, hogy mikroelemként kezelik sokan az S, Ca, Mg pedig ezek makro elemek, ugyanúgy szórni kellene mint az NPK ha hiány van....
A tápelemtartalom értékhatárai a növényi szárazanyagban
N, K 2,0–6,0%
Ca, P, S 0,3–1,5%
Mg, Na 0,2–0,6%
Fe, Mn 20–200 mg/kg
Zn 20–100 mg/kg
Cu 5–10 mg/kg
B (egyszikűekben) < 10 mg/kg
B (kétszikűekben) 20–100 mg/kg
Mo 1 mg/kg
Ca, S, P egy szinten található a növényekben, akkor mért nem szórunk ugyanannyi hatóanyagot mint a P ből? Pedig vannak olcsó, kimondotton kálcium, kén utánpótlásra kitalált "műtrágyák". Amiből csak pár mázsa kell de az 1-2 évente.....
És megy ki az NPK pedig egy talajminta rá világíthatna hogy pl magas a Kálium szint a talajban de alacsony a kén, foszfor. Máris jóval olcsóbban és hatékonyabban lehetne pótolni a tápanyagot SzuperFoszfáttal... Stb.....
A min-till, és a no-till a gondolkodó ember sportja, és nem fog működni ha csak a talajmunkát akarjuk megúszni.
Én idén az összes gabonát min, no-till be vetettem. De a vetésidő nagy részét az vitte el, hogy újracsáváztam az összes fémzárolt magot betonkeverőben...... Egy kamionnyi kálciumot szórtam ki, és még vár rám a 1kg bór hatóanyag, 30kg elemi kén utánpótlás.....
Válasz MrPoke #2713. hozzászólásáraNem tudnál valami linket betenni, hogy milyen növénynek mennyi és milyen elemekre van szüksége?
Nálunk az idén valami nagyon nem kerek. Szerintem nem hibáztunk a technológiába, mégis gyengye a termés. Illetve ahol a vegyszerezést elrontottuk, ott se rosszabb mint ahol nem.
Bár lehet csak a vetőmag volt rossz választás. Bár tavaly ugyanezzel a fajtával nem volt rossz az eredmény.
Szóval nem nagyon tudom mire fogni a gyenge termést.
Válasz szanberg #2710. hozzászólásáraMinden talajmunkának tápanyag feltáró hatása van. Ha gyengék a gabonák, lehet valami elem nagyon hiányzik a talajból. Annyira nem ismerem az ottani talajokat, de ha kötöttek, akkor, Ca,S,B,Ma ezek szoktak a kritikus elemek lenni. Mindre van olcsó megoldás. És a lombtrágya,az csak tüneti kezelés. Sokan homok talajon nyomatják pl a Keserűsót lombra. Hát az S,Mg igényt levélen keresztül sohasem lehet kielégíteni, pedig lehet ha 1-2q Kieserit et dobnának magágyba NPK helyett jobban járnának.
De minden elemre van megoldás talajba pótolni. Persze adatok kellenek, és inkább adatgyűjtésre kell költeni mint talajmunkára.
Válasz MrPoke #2708. hozzászólásáraBeszéltünk már erről, itt még soksok év mire a birtokviszonyok rendeződnek, kimérések most vannak folyamatban, a fennmaradó területekre újra használati megállapodások miegymás...
Ameddig nincs meg a 4 sarka egy táblának addig hosszútávú berendezkedésekkel nagyon vigyázni kell, mert itt majdnem minden osztatlan volt, mindig ment a variáció, mindig csúszott a tábla széle, sok tologatás ide oda....
Visszatérve az agrotechnikára vagy annak elhagyására.
Azt nem érzem, hogy szimplán a direktvetés jó lenne. Régebben voltak ilyen jellegű megindulásaim, próbálgattam is de az a fajta dolog nem működik, hogy úgy ahogy van durr bele a földbe.
Ezért ment el a gondolat a sávozás felé. Ez egy köztes megoldás de nagyon jó. Rettentően alacsony gép és energiaigény mellett rekordokat lehet vele felállítani. Még tanulom, de így a 3. évre már a tanulópénz megfizetésre került, apróságok megfigyelve, fain a történet! Inkább mint írtam már az itteni körülmények miatt vannak gátak, dolgozók gépek tehetsége felszereltsége jusson is maradjon is munka mindenkinek stbstb…
Gabonánál is ez a sávos aládolgozok kicsit a vetőgép orrával és lehelyezem a műtrágyámat, majd vetek is bele egymenetben, ami teccik.
Persze a nettó haszon a lényeg a végén, sajnos gabona az amin eddig nem sikerült nagyot fakítani sosem, kapásoknál más a helyzet itt nálunk.
Szerintem az lehet a dologban, hogy agyag kötött talajok vannak és a kapások egy kis megfelelő alá lazultsággal erősebb gyökérzetükkel jobban tudnak élni a hideg levegőtlenebb kötöttben is, míg a gabonák meg kevésbé a mellékgyökérzetükkel, de ez csak egy gondolat, nem tudom van e valóság alapja.
Szóval hosszabb távon a cél az, hogy még kevesebb energia menetszám idő eltöltésével hozamokat próbálni fenntartani, főleg akkor amikor kevesebb lesz a dolgozó, mert ez az irány látszik szerintem mindenhol. Erre készülök, már a megvalósítás folyamatban van. A támogatásos dologra kíváncsi leszek, mikor verik orrba az ekét, ki fog derülni.
Válasz Pont #2704. hozzászólásáraNekem nem csak szegély, de zöldugar és rendes lucerna tábla is van, hasonló "adottságokkal" egy tábla körül de még nem volt pocok károm sem búzában sem repcében, sem nekem, sem a szomszédaimnak. Az okát ne kérdezd, erre igazából még nem kaptam senkitől megnyugtató, hihető magyarázatot.
2 db vetőgép és egy CrossCutterrel akár egyik napról a másikra át tudsz állni akár szántásról. Még a kombájnokról is le lehet dobni a szárzúzós adaptereket. És halad az aratás....
Csak a vetőgépeknek kell a topon lenni, gabona vetőgépre is kell minimum elővágó ha nem tárcsásban gondolkozol.
Kukorica magágyról meg az a véleményem ha nagy a gáz akkor CrossCutter. De akkor is fel kell szerelni a vetőgépet minden jóval. Nektek északon nem árt egy sortisztító is az alap Hullámos elővágó, csillag tömörítő mellé. De akkora méretnél már kijön az ára ha kihagysz 1-2 talajmunkát.
Ha kiszámolod ennek a rendszernek a költségét. Gépigény, munkabér, amortizáció stb.... Hamar kijön, hogy anyagilag jobban jársz egy 50q ás búzával, 80q kukoricával mint most. Legfeljebb az egót tudja bántani :D Ezeket az átlagokat szinte mindenhol meg lehet csinálni, szinte minden évben.
Válasz Sk Laci #2702. hozzászólásáraAlap hogy kukorica után a fogasborona felejtős, csak a rugós. Ha minimális szár fentmarad, már szedi is össze a fogas. Ha minden szuperül sikerült, akkor persze mehet a fogasos is. Meg ha tele van szárral akkor is, csak húzod a köbméter földes szárkupacokat.
Én hosszabb távon abban gondolkodom amit már írtam is, gabonavetőgépből Mzuri Protil, vagy Horsch Focus Td.
Mindkettő striptilles vetőgép, aminek a mélységével te magad tudsz játszani. Szlovákok lengyelek csehek tolják vele az ipart, tarlóba, semmi talajmunka. Van aki egy aprítós carrierrel lehúz mindent, hogy aprózza egyenlítse a mulcsot, erre mondjuk egy aprítóhengeres Crosscutteres CR650-lenne a legjobb szerszám
Sőt, a Select kiegészítővel rendelkező Mzuri-vel szemenként is vetnek, a 4 méteresnél 72,3 cm-es a sortáv azt simán nyugodtan bírod vágni a 6x75-ös adapterekkel, vagy a 6 méteresnél pedig 70cm-es a szemenkénti sortáv, ott meg van ilyen gyári adapter nyugaton kimondottan sok használtban is, szóval könnyen rá lehetne állni.
Későbbiekben főleg ha csökken a mostani lélekszám akkor ez felé fogunk elmenni.
Válasz MrPoke #2691. hozzászólásáraNem teljesen idevágó kérdés, de van egy AKG-ben 4 éve lucerna szegély, nem túlzok négyzetdeciméterenként egy pocok lukkal. Az ilyennel mit lehet tenni, szántás, lazításon kívül, mert így kalászos a közelben nem marad semmi?
Válasz Sk Laci #2702. hozzászólásáraHa lenne valós vadkárod akkor tudnád, hogy fogasboronával ilyet szenvedett kukorica tábla után akkor sem tudsz magágyat csinálni ha ősszel alapművelés előtt még meg is tárcsázod...
Válasz szanberg #2697. hozzászólásáraHa kukorica után kukoricát, vagy napraforgót teszel, addigra úgy lebomlik, vagy megkorhad a szár, hogy egyszerü fogasboronával is tudsz magágyat csinálni. Én idén így készitettem magágyat kukorica után lazítózott területen.
Válasz csupi3 #2700. hozzászólásáraMi napraforgó után szoktuk a búzát.
Kukorica után kukorica, vagy napra megy.
Neked mi a vetésforgód?
Búza után általában repce van.
Válasz Bzsr #2693. hozzászólásáraMajd fotózok ha lesz időm (levágtam a kukoricát) de szépen bekeveri, az 5soros elrendezés rettentő egyenletes munkát végez. Talaj meg sebesség függő, de amúgy átlagosan a 25-30%-át felszínén hagyja szépen elgerebjézve, amiből tavaszra sok elbomlik. Ez az 50/80-as csúccsal van, a keskeny 50-essel több marad fent, a low disturbance csúcsokkal meg a kétharmad mulcs takarónak marad. Nem mertem még ilyet felrakni rá mert tavasszal nem tudok mivel magágyat készíteni ez után,de amúgy teccik.
Válasz MrPoke #2691. hozzászólásáraTavaly nem lazítottam búza alá... Csak tárcsa 10-12cm mélyen... Alatta kb beton volt a föld. Ha nincs májusi eső, totál bukó az év. Nyeshető volt mindegyik gabona placc.
Válasz szanberg #2692. hozzászólásáraAzért terem többet, mert mélyebb művelésnél felgyorsúl a szerves anyagok bomlása és mineralizációja (a szántósok ezért szántanak és ezzel egyben romlik a talaj). De ez gondolom tudtad/tudod.
Cultus mennyire dolgozza át a kukoricatarlót szárzúzós adapter után? Mennyi mulcs marad fent?
Válasz MrPoke #2691. hozzászólásáraEgy ideje nagyon figyelem ezt a történetet. Saját területeimen. Cultussal alapművelek illetve a striptill. Azért azt tapasztaltam, hogy nagyon talaja válogatja, van ahol a sekélyebb grúberbe is marha jó a termés kukoricából de általában ahol normális mélyen bírtuk húzni előtte őszön ott mutat jobbat az anyag. Igaz én nem takarózom meg semmi ilyen.
Válasz csoppika #2685. hozzászólásáraA száraz föld kemény. Az nem jelenti azt, hogy az tömörödött is. Én az idén is megpróbáltam 30cm mélyen lazítózni, de lassú unalmas volt. Így inkább ledobtam a sarokba a lazítót :D
De mit akarsz 5cm-nél mélyebbre vetni? Most gabonának pont jó. Tavasziak alá meg ha nagyon művelni akarod, vársz egy kevés csapadékra és meghúzod 10-15cm mélyen gruberel. Amíg nem esik addig meg van időd szépen lefesteni az ekét és kirakni az udvarra egy emelvényre dísznek. Úgysem fogod 2 év múlva már használni ha szeretnél normális támogatást kapni :P
Én nagyon úgy vagyok jelenleg inkább legyen 10% termés kiesés 1-2 évig de nem vagyok hajlandó földet durni. Utána meg nincs vele gond.
Inkább sokkal hasznosabb dolgokra költöm a pénzt mint kinyírjam a traktort.
Válasz Wilde #2684. hozzászólásáraA csapadék esetek 99%-ban nem az alsó talajrétek a probléma. Hanem az agyon művelt, és összetört talajfelszin, ami pillanatok alatt képes összeesni, és teljesen lezárni a pólusokat. Jelenleg a területen lévő gyökerek szép lassan elpusztulnak, és természetes csatornákat képez, ezeket kár lenne összetörni, és lezárni a földet. Valamint a giliszták, rovarok is csatornákat építenek, az le fogja vezetni a vizet.
Ha tavasszal akkor kell talajmunka ha a magágy mélységbe vetéskor nem tudsz kézzel leásni. Ha ez nem megy, akkor magágyat kell csinálni, tavasziak alá max 10cm mélyen.
Válasz MrPoke #2683. hozzászólására45 cm sortáv. Semmi gyom nem volt benne. Megtárcsáztam és vetés. Én sem gondolom hogy mélyművelés kellene (több szem többet lát, ezért tettem fel a kérdést).
A másik kérdésem...forgatás nélküliben használ valaki forgóboronát?
Válasz shazi #2686. hozzászólásáraHát itt nincs...A zöldítés is rendre gatya..
Zöldtragya nem járható, mivel mindenhol megeszi a vad a kapasnövényt. Amellett, hogy tavasz végén nuku eső...(elején se divat erre)...
Válasz csoppika #2685. hozzászólására"Ha van elég gyökér a talajba", ha nincs, nincs ami behálózza lazán tartsa. Így nem elég az 5cm művelet ha olyan a talajod. Szerintem így gondolta.
Válasz MrPoke #2683. hozzászólásáraNos, én tegnap a szantás egy részét lazítóztam. 3ha darabból olyan 1.5hektárt.
2017 őszén 55cmen lazítva volt, 2x tárcsázva. Tavasszal süppedt, puha volt. 2018ban 1 kombinátor, aztan szotyi. Egész jó volt a termés. A placc közepén a 1.5ha nem gazosodott ki egész evben se, a búzát 2019ben meg lehetett volna ekézni. Olyan ritka volt... Gondoltam vegyszer utóhatás. Aztan kiderült, olyan száraz, kemény, nem megy bele az eke(5cm kb)... No ilyen placcba hogy vessek 5cm magágyba mélyebb lazítas nélkül?
Válasz MrPoke #2683. hozzászólásáraMrPoke mit tennél egy lejtós területen lévő szója tarlóval?nem nagyon gyomos,gabona sortáv volt,kukorica lesz benn.nem akarnám szántani,kultivátor van.komplex lenne szórva még idén. másik :még vannak búza tarlóim totálissal kezelve teljesen leszáradva.ezeket gondoltam meghagynám tavaszig (a tél összeroggyantja elrohasztja a nem élő maradványokat és tavasszal kultival szerintem magágy készíthető.egy ami zavar az ,hogyan fogadja be a téli csapadékot (tarlóhántás sem volt vastagon mulcsos).vélemény ?köszi
Válasz Bzsr #2681. hozzászólásáraSzója jó volt? Sortáv? Gazos volt? Ha van elég gyökér a talajban akkor lehet bele vetni. Ha csak olyan vetőgéped van ami nem tudja belerakni akkor csinálj magágyat. Mélyebben felesleges művelni. A magágy gabonánál 5cm....
Előművelős vetőgépek esetén (pronto, rapid) Szintén mehet bele a búza.
És egy fontos dolog, gabonánál sosem csinálunk olyan műveletet amit azután el kell munkálni a vetéshez. Főleg már ilyenkor. A gabona ülepedett magágyat igényel. Ülepedésre meg nincs idő, annak meg megint nincs értelme ha feldúrod utána meg agyon hengerezed...
Ettől az évtől visszajött földel ki mit kezdeni (eddig szántós emberke csinálts )....szója volt benne és búzát vetnék bele. Gruber vagy tárcsa és vetés? Vagy lazítót neki mindenképpen?
Válasz VDénes #2676. hozzászólásáraTalán 1300-1400?
Fene látta pattogott-e... A traktor pattogott
Még egy darab szarnyas gruberezett tarló placcot csinaltam (szintén vizenyős kötött), ott elég jó volt... Igaz 2x lejártam, mert jött utána a konvencionális amazone d-40...
Válasz csoppika #2672. hozzászólásáraSúlya mennyi is annak?
2x használva nem tudod húzni műveletlen tarlón? Majd ha csinálok kísérletet búzával, repcével megosztom veled és eldöntöd jó e :)
Igen a szántás tud rázós lenni. Nem pattogott be a tárcsa?
Válasz Büresz #2674. hozzászólásáraNem sokat ment. Csak műveletlen kukorica tarlón ment amibe vetés történt utána.
Meg gabona után volt tarlóhántás.
Sima X tárcsa volt előtte.
Meg vagyok elégedve, de az ékgyűrűsnek vannak korlátai.
Carrierhez hasonló a munkája. Láttam már több RT munkáját. Horsch, Vaderstad (ebből két fajtát is), Lemken, Unia. Az AgroMasz azért tetszik, mert eléggé hajaz a Carrier XL-re. Sajna a hagyományos Carriertől azért elmarad a munkája. De nem baj, mert úgyis az ultra sekély munkára kéne átállni arra a sima Carrier sem képes, csak a Crosscutter lapos.
Válasz .Richard. #2670. hozzászólásáraVagy ha tavasszal vetsz bele, akkor most adsz neki egy tárcsát és ha nem félsz a szármaradványtól akkor tavasszal magágy rt-vel vagy asóboronával. A fent maradt szármaradványt az időjárás jobban elrendezi, mint amit a föld alatt van.
Válasz VDénes #2671. hozzászólásáraNálam a "Bika" tegnap "mórtéglát" tárcsázott
Azért a sziklákkal nem bír...a rollflex se...
Volt is mindenféle hangja...
A szántott, gyűrűshengerezett kötött placcon még a lábammal is kapaszkodni kellett, hogy ki ne essek a fülkéből 10km/hnál
7971 hozzászólás
Válasz csoppika #2716. hozzászólásáraJa ja, jelenlegi tervek szerint minden a környezetvédelemért és a szén megkötésért. Aki szánt szinte alig fog támogatást kapni.
Mondjuk a Németeknél a glifo miatt, Hollandoknál meg sok más miatt le is zárták több ezer trakival az autópályákat, és Hága teljes blokád alatt volt-van. :D
Csak érdekes, hogy a magyar hírekbe nem kerül be.......
Válasz MrPoke #2718. hozzászólásáramekkora a sortáv? honnan sikerült beszerezni?
És no-till
Válasz Mézga #2717. hozzászólására
Válasz MrPoke #2715. hozzászólásáraa gaspardoról van képed?
Válasz szanberg #2712. hozzászólásáraSzerintem az új ekét nem teszik gyártasba 21ig...kivárnak, milyen lesz a támogatás...
Válasz Tomi81 #2714. hozzászólásáraMint írtam adatok nélkül.....
Ha pocsékolni akarod a pénzt ezerféle mikroelem lombtrágya van növény specifikusan. Aztán vagy működik vagy nem.
Másik probléma, hogy mikroelemként kezelik sokan az S, Ca, Mg pedig ezek makro elemek, ugyanúgy szórni kellene mint az NPK ha hiány van....
A tápelemtartalom értékhatárai a növényi szárazanyagban
N, K 2,0–6,0%
Ca, P, S 0,3–1,5%
Mg, Na 0,2–0,6%
Fe, Mn 20–200 mg/kg
Zn 20–100 mg/kg
Cu 5–10 mg/kg
B (egyszikűekben) < 10 mg/kg
B (kétszikűekben) 20–100 mg/kg
Mo 1 mg/kg
Ca, S, P egy szinten található a növényekben, akkor mért nem szórunk ugyanannyi hatóanyagot mint a P ből? Pedig vannak olcsó, kimondotton kálcium, kén utánpótlásra kitalált "műtrágyák". Amiből csak pár mázsa kell de az 1-2 évente.....
És megy ki az NPK pedig egy talajminta rá világíthatna hogy pl magas a Kálium szint a talajban de alacsony a kén, foszfor. Máris jóval olcsóbban és hatékonyabban lehetne pótolni a tápanyagot SzuperFoszfáttal... Stb.....
A min-till, és a no-till a gondolkodó ember sportja, és nem fog működni ha csak a talajmunkát akarjuk megúszni.
Én idén az összes gabonát min, no-till be vetettem. De a vetésidő nagy részét az vitte el, hogy újracsáváztam az összes fémzárolt magot betonkeverőben...... Egy kamionnyi kálciumot szórtam ki, és még vár rám a 1kg bór hatóanyag, 30kg elemi kén utánpótlás.....
Válasz MrPoke #2713. hozzászólásáraNem tudnál valami linket betenni, hogy milyen növénynek mennyi és milyen elemekre van szüksége?
Nálunk az idén valami nagyon nem kerek. Szerintem nem hibáztunk a technológiába, mégis gyengye a termés. Illetve ahol a vegyszerezést elrontottuk, ott se rosszabb mint ahol nem.
Bár lehet csak a vetőmag volt rossz választás. Bár tavaly ugyanezzel a fajtával nem volt rossz az eredmény.
Szóval nem nagyon tudom mire fogni a gyenge termést.
Válasz szanberg #2710. hozzászólásáraMinden talajmunkának tápanyag feltáró hatása van. Ha gyengék a gabonák, lehet valami elem nagyon hiányzik a talajból. Annyira nem ismerem az ottani talajokat, de ha kötöttek, akkor, Ca,S,B,Ma ezek szoktak a kritikus elemek lenni. Mindre van olcsó megoldás. És a lombtrágya,az csak tüneti kezelés. Sokan homok talajon nyomatják pl a Keserűsót lombra. Hát az S,Mg igényt levélen keresztül sohasem lehet kielégíteni, pedig lehet ha 1-2q Kieserit et dobnának magágyba NPK helyett jobban járnának.
De minden elemre van megoldás talajba pótolni. Persze adatok kellenek, és inkább adatgyűjtésre kell költeni mint talajmunkára.
Válasz csoppika #2711. hozzászólásáraMármint hogy?
Válasz szanberg #2710. hozzászólásáraItt a cégem nagyon kivár 20 utánra...
Válasz MrPoke #2708. hozzászólásáraBeszéltünk már erről, itt még soksok év mire a birtokviszonyok rendeződnek, kimérések most vannak folyamatban, a fennmaradó területekre újra használati megállapodások miegymás...
Ameddig nincs meg a 4 sarka egy táblának addig hosszútávú berendezkedésekkel nagyon vigyázni kell, mert itt majdnem minden osztatlan volt, mindig ment a variáció, mindig csúszott a tábla széle, sok tologatás ide oda....
Visszatérve az agrotechnikára vagy annak elhagyására.
Azt nem érzem, hogy szimplán a direktvetés jó lenne. Régebben voltak ilyen jellegű megindulásaim, próbálgattam is de az a fajta dolog nem működik, hogy úgy ahogy van durr bele a földbe.
Ezért ment el a gondolat a sávozás felé. Ez egy köztes megoldás de nagyon jó. Rettentően alacsony gép és energiaigény mellett rekordokat lehet vele felállítani. Még tanulom, de így a 3. évre már a tanulópénz megfizetésre került, apróságok megfigyelve, fain a történet! Inkább mint írtam már az itteni körülmények miatt vannak gátak, dolgozók gépek tehetsége felszereltsége jusson is maradjon is munka mindenkinek stbstb…
Gabonánál is ez a sávos aládolgozok kicsit a vetőgép orrával és lehelyezem a műtrágyámat, majd vetek is bele egymenetben, ami teccik.
Persze a nettó haszon a lényeg a végén, sajnos gabona az amin eddig nem sikerült nagyot fakítani sosem, kapásoknál más a helyzet itt nálunk.
Szerintem az lehet a dologban, hogy agyag kötött talajok vannak és a kapások egy kis megfelelő alá lazultsággal erősebb gyökérzetükkel jobban tudnak élni a hideg levegőtlenebb kötöttben is, míg a gabonák meg kevésbé a mellékgyökérzetükkel, de ez csak egy gondolat, nem tudom van e valóság alapja.
Szóval hosszabb távon a cél az, hogy még kevesebb energia menetszám idő eltöltésével hozamokat próbálni fenntartani, főleg akkor amikor kevesebb lesz a dolgozó, mert ez az irány látszik szerintem mindenhol. Erre készülök, már a megvalósítás folyamatban van. A támogatásos dologra kíváncsi leszek, mikor verik orrba az ekét, ki fog derülni.
Válasz Pont #2704. hozzászólásáraNekem nem csak szegély, de zöldugar és rendes lucerna tábla is van, hasonló "adottságokkal"
egy tábla körül de még nem volt pocok károm sem búzában sem repcében, sem nekem, sem a szomszédaimnak. Az okát ne kérdezd, erre igazából még nem kaptam senkitől megnyugtató, hihető magyarázatot. 
Válasz szanberg #2705. hozzászólásáraJól látod a helyzetet.
2 db vetőgép és egy CrossCutterrel akár egyik napról a másikra át tudsz állni akár szántásról. Még a kombájnokról is le lehet dobni a szárzúzós adaptereket. És halad az aratás....
Csak a vetőgépeknek kell a topon lenni, gabona vetőgépre is kell minimum elővágó ha nem tárcsásban gondolkozol.
Kukorica magágyról meg az a véleményem ha nagy a gáz akkor CrossCutter. De akkor is fel kell szerelni a vetőgépet minden jóval. Nektek északon nem árt egy sortisztító is az alap Hullámos elővágó, csillag tömörítő mellé. De akkora méretnél már kijön az ára ha kihagysz 1-2 talajmunkát.
Ha kiszámolod ennek a rendszernek a költségét. Gépigény, munkabér, amortizáció stb.... Hamar kijön, hogy anyagilag jobban jársz egy 50q ás búzával, 80q kukoricával mint most. Legfeljebb az egót tudja bántani :D Ezeket az átlagokat szinte mindenhol meg lehet csinálni, szinte minden évben.
Válasz Sk Laci #2702. hozzászólásáraAlap hogy kukorica után a fogasborona felejtős, csak a rugós. Ha minimális szár fentmarad, már szedi is össze a fogas. Ha minden szuperül sikerült, akkor persze mehet a fogasos is. Meg ha tele van szárral akkor is, csak húzod a köbméter földes szárkupacokat.
Válasz Pont #2704. hozzászólásáraÜlőfákat tettél ki? Van mellette fasor?
Én hosszabb távon abban gondolkodom amit már írtam is, gabonavetőgépből Mzuri Protil, vagy Horsch Focus Td.
Mindkettő striptilles vetőgép, aminek a mélységével te magad tudsz játszani. Szlovákok lengyelek csehek tolják vele az ipart, tarlóba, semmi talajmunka. Van aki egy aprítós carrierrel lehúz mindent, hogy aprózza egyenlítse a mulcsot, erre mondjuk egy aprítóhengeres Crosscutteres CR650-lenne a legjobb szerszám
Sőt, a Select kiegészítővel rendelkező Mzuri-vel szemenként is vetnek, a 4 méteresnél 72,3 cm-es a sortáv azt simán nyugodtan bírod vágni a 6x75-ös adapterekkel, vagy a 6 méteresnél pedig 70cm-es a szemenkénti sortáv, ott meg van ilyen gyári adapter nyugaton kimondottan sok használtban is, szóval könnyen rá lehetne állni.
Későbbiekben főleg ha csökken a mostani lélekszám akkor ez felé fogunk elmenni.
Válasz MrPoke #2691. hozzászólásáraNem teljesen idevágó kérdés, de van egy AKG-ben 4 éve lucerna szegély, nem túlzok négyzetdeciméterenként egy pocok lukkal. Az ilyennel mit lehet tenni, szántás, lazításon kívül, mert így kalászos a közelben nem marad semmi?
Válasz Sk Laci #2702. hozzászólásáraHa lenne valós vadkárod akkor tudnád, hogy fogasboronával ilyet szenvedett kukorica tábla után akkor sem tudsz magágyat csinálni ha ősszel alapművelés előtt még meg is tárcsázod...
Válasz szanberg #2697. hozzászólásáraHa kukorica után kukoricát, vagy napraforgót teszel, addigra úgy lebomlik, vagy megkorhad a szár, hogy egyszerü fogasboronával is tudsz magágyat csinálni. Én idén így készitettem magágyat kukorica után lazítózott területen.
Válasz csupi3 #2700. hozzászólásáraMi napraforgó után szoktuk a búzát.
Kukorica után kukorica, vagy napra megy.
Neked mi a vetésforgód?
Búza után általában repce van.
Válasz bodisbalint #2648. hozzászólásáraKukorica után nem "tanácsos" búzát vetni!
Fuzárium gomba felszaporodása miatt!
Válasz Bzsr #2696. hozzászólásáraHa van lent valami nedvesség, talán szivárgott volna fel...Meg ugye a gyökerek is mélyebbre tudnak menni...
Válasz MrPoke #2691. hozzászólásáraA probléma nálam azzal volt, hogy a 60mm után sem puhult vissza...
Válasz Bzsr #2693. hozzászólásáraMajd fotózok ha lesz időm (levágtam a kukoricát) de szépen bekeveri, az 5soros elrendezés rettentő egyenletes munkát végez. Talaj meg sebesség függő, de amúgy átlagosan a 25-30%-át felszínén hagyja szépen elgerebjézve, amiből tavaszra sok elbomlik. Ez az 50/80-as csúccsal van, a keskeny 50-essel több marad fent, a low disturbance csúcsokkal meg a kétharmad mulcs takarónak marad. Nem mertem még ilyet felrakni rá mert tavasszal nem tudok mivel magágyat készíteni ez után,de amúgy teccik.
Válasz csoppika #2694. hozzászólásáraMiért ha lazítottad volna és nincs csapadék akkor termett volna? Szerintem nen
Válasz MrPoke #2690. hozzászólásáraköszi a választ
Válasz MrPoke #2691. hozzászólásáraTavaly nem lazítottam búza alá... Csak tárcsa 10-12cm mélyen... Alatta kb beton volt a föld. Ha nincs májusi eső, totál bukó az év. Nyeshető volt mindegyik gabona placc.
Válasz szanberg #2692. hozzászólásáraAzért terem többet, mert mélyebb művelésnél felgyorsúl a szerves anyagok bomlása és mineralizációja (a szántósok ezért szántanak és ezzel egyben romlik a talaj). De ez gondolom tudtad/tudod.
Cultus mennyire dolgozza át a kukoricatarlót szárzúzós adapter után? Mennyi mulcs marad fent?
Válasz MrPoke #2691. hozzászólásáraEgy ideje nagyon figyelem ezt a történetet. Saját területeimen. Cultussal alapművelek illetve a striptill. Azért azt tapasztaltam, hogy nagyon talaja válogatja, van ahol a sekélyebb grúberbe is marha jó a termés kukoricából de általában ahol normális mélyen bírtuk húzni előtte őszön ott mutat jobbat az anyag. Igaz én nem takarózom meg semmi ilyen.
Válasz csoppika #2685. hozzászólásáraA száraz föld kemény. Az nem jelenti azt, hogy az tömörödött is. Én az idén is megpróbáltam 30cm mélyen lazítózni, de lassú unalmas volt. Így inkább ledobtam a sarokba a lazítót :D
De mit akarsz 5cm-nél mélyebbre vetni? Most gabonának pont jó. Tavasziak alá meg ha nagyon művelni akarod, vársz egy kevés csapadékra és meghúzod 10-15cm mélyen gruberel. Amíg nem esik addig meg van időd szépen lefesteni az ekét és kirakni az udvarra egy emelvényre dísznek. Úgysem fogod 2 év múlva már használni ha szeretnél normális támogatást kapni :P
Én nagyon úgy vagyok jelenleg inkább legyen 10% termés kiesés 1-2 évig de nem vagyok hajlandó földet durni. Utána meg nincs vele gond.
Inkább sokkal hasznosabb dolgokra költöm a pénzt mint kinyírjam a traktort.
Válasz Wilde #2684. hozzászólásáraA csapadék esetek 99%-ban nem az alsó talajrétek a probléma. Hanem az agyon művelt, és összetört talajfelszin, ami pillanatok alatt képes összeesni, és teljesen lezárni a pólusokat. Jelenleg a területen lévő gyökerek szép lassan elpusztulnak, és természetes csatornákat képez, ezeket kár lenne összetörni, és lezárni a földet. Valamint a giliszták, rovarok is csatornákat építenek, az le fogja vezetni a vizet.
Ha tavasszal akkor kell talajmunka ha a magágy mélységbe vetéskor nem tudsz kézzel leásni. Ha ez nem megy, akkor magágyat kell csinálni, tavasziak alá max 10cm mélyen.
Válasz Bzsr #2688. hozzászólásáraTavaly vettem egy forgóboronás vetőgépet. Nem bántam meg.
Válasz MrPoke #2683. hozzászólására45 cm sortáv. Semmi gyom nem volt benne. Megtárcsáztam és vetés. Én sem gondolom hogy mélyművelés kellene (több szem többet lát, ezért tettem fel a kérdést).
A másik kérdésem...forgatás nélküliben használ valaki forgóboronát?
Válasz shazi #2686. hozzászólásáraHát itt nincs...A zöldítés is rendre gatya..
Zöldtragya nem járható, mivel mindenhol megeszi a vad a kapasnövényt. Amellett, hogy tavasz végén nuku eső...(elején se divat erre)...
Válasz csoppika #2685. hozzászólására"Ha van elég gyökér a talajba", ha nincs, nincs ami behálózza lazán tartsa. Így nem elég az 5cm művelet ha olyan a talajod. Szerintem így gondolta.
Válasz MrPoke #2683. hozzászólásáraNos, én tegnap a szantás egy részét lazítóztam. 3ha darabból olyan 1.5hektárt.
2017 őszén 55cmen lazítva volt, 2x tárcsázva. Tavasszal süppedt, puha volt. 2018ban 1 kombinátor, aztan szotyi. Egész jó volt a termés. A placc közepén a 1.5ha nem gazosodott ki egész evben se, a búzát 2019ben meg lehetett volna ekézni. Olyan ritka volt... Gondoltam vegyszer utóhatás. Aztan kiderült, olyan száraz, kemény, nem megy bele az eke(5cm kb)... No ilyen placcba hogy vessek 5cm magágyba mélyebb lazítas nélkül?
Válasz MrPoke #2683. hozzászólásáraMrPoke mit tennél egy lejtós területen lévő szója tarlóval?nem nagyon gyomos,gabona sortáv volt,kukorica lesz benn.nem akarnám szántani,kultivátor van.komplex lenne szórva még idén. másik :még vannak búza tarlóim totálissal kezelve teljesen leszáradva.ezeket gondoltam meghagynám tavaszig (a tél összeroggyantja elrohasztja a nem élő maradványokat és tavasszal kultival szerintem magágy készíthető.egy ami zavar az ,hogyan fogadja be a téli csapadékot (tarlóhántás sem volt vastagon mulcsos).vélemény ?köszi
Válasz Bzsr #2681. hozzászólásáraSzója jó volt? Sortáv? Gazos volt? Ha van elég gyökér a talajban akkor lehet bele vetni. Ha csak olyan vetőgéped van ami nem tudja belerakni akkor csinálj magágyat. Mélyebben felesleges művelni. A magágy gabonánál 5cm....
Előművelős vetőgépek esetén (pronto, rapid) Szintén mehet bele a búza.
És egy fontos dolog, gabonánál sosem csinálunk olyan műveletet amit azután el kell munkálni a vetéshez. Főleg már ilyenkor. A gabona ülepedett magágyat igényel. Ülepedésre meg nincs idő, annak meg megint nincs értelme ha feldúrod utána meg agyon hengerezed...
Válasz Bzsr #2681. hozzászólásáraSzerintem búza elég nem feltétlen éri meg lazítózni. Amivel jó magágyat tudsz csinálni és elvetni.
Ettől az évtől visszajött földel ki mit kezdeni (eddig szántós emberke csinálts
)....szója volt benne és búzát vetnék bele. Gruber vagy tárcsa és vetés? Vagy lazítót neki mindenképpen?
Válasz csoppika #2677. hozzászólásáraJó lesz ez!
Majd a következő műveletekkor derül ki, hogy pattogott e a tárcsa ha hullámos lett a felület :D
Válasz csoppika #2678. hozzászólásáraMondjuk az első vizit idején ez a tábla hiányzott...
Válasz csoppika #2677. hozzászólásáraEhune... Aztan hogy kopaszon ennyi, vagy a 150 kilós hengerrel???
Válasz VDénes #2676. hozzászólásáraTalán 1300-1400?
Fene látta pattogott-e... A traktor pattogott
Még egy darab szarnyas gruberezett tarló placcot csinaltam (szintén vizenyős kötött), ott elég jó volt... Igaz 2x lejártam, mert jött utána a konvencionális amazone d-40...
Válasz csoppika #2672. hozzászólásáraSúlya mennyi is annak?
2x használva nem tudod húzni műveletlen tarlón? Majd ha csinálok kísérletet búzával, repcével megosztom veled és eldöntöd jó e :)
Igen a szántás tud rázós lenni. Nem pattogott be a tárcsa?
Válasz Büresz #2674. hozzászólásáraNem sokat ment. Csak műveletlen kukorica tarlón ment amibe vetés történt utána.
Meg gabona után volt tarlóhántás.
Sima X tárcsa volt előtte.
Meg vagyok elégedve, de az ékgyűrűsnek vannak korlátai.
Carrierhez hasonló a munkája. Láttam már több RT munkáját. Horsch, Vaderstad (ebből két fajtát is), Lemken, Unia. Az AgroMasz azért tetszik, mert eléggé hajaz a Carrier XL-re. Sajna a hagyományos Carriertől azért elmarad a munkája. De nem baj, mert úgyis az ultra sekély munkára kéne átállni arra a sima Carrier sem képes, csak a Crosscutter lapos.
Válasz VDénes #2671. hozzászólásáraMennyit dolgoztál vele? Meg vagy vele elégedve? Láttál más rt utáni területet? Milyen tárcsád volt elötte?
Válasz .Richard. #2670. hozzászólásáraVagy ha tavasszal vetsz bele, akkor most adsz neki egy tárcsát és ha nem félsz a szármaradványtól akkor tavasszal magágy rt-vel vagy asóboronával. A fent maradt szármaradványt az időjárás jobban elrendezi, mint amit a föld alatt van.
Válasz VDénes #2671. hozzászólásáraNálam a "Bika" tegnap "mórtéglát" tárcsázott
...a rollflex se...
Azért a sziklákkal nem bír
Volt is mindenféle hangja...
A szántott, gyűrűshengerezett kötött placcon még a lábammal is kapaszkodni kellett, hogy ki ne essek a fülkéből 10km/hnál