Válasz MrPoke #26862. hozzászólásáraNagyon nem mindegy hogy a tenyészidő mely időszakában jön az a 200mm.
Tegyük fel idén leesik 150 majd jövőre csak 50 akkor rényleg a 20-30 mázsa a remélhető.
De ha leesik idén 20-30mm majd február végétől május végéig 150-170 mm akkor jóval több fog teremni.
Idén is az utolsó pillanatban jött egy kb 30 mm eső az mentette meg a búza termést amugy megint szerény átlagok lettek volna.
Ugyanígy volt idén kukoricánál is ahol egy zápor jobban megszórta 15-20 mm esővel ott termett 20-30 mázsa ahol nem ott meg 0-15 mázsa..
Tudom majd azzal jöttök hogy a nagy könyvben meg a chat gpt más mond de élő példák vannak hogy kevés eső mennyit tud jelenteni termés átlagban ha a megfelelő időben jön.
Ami a csapadék alapú műtrágyázsát illeti erre már a mostani évben a nagyokon kívül szinte mindenki ráállt vagyis csak majd akkor szórnak ha van értelme..
Kicsit olyan mint hogy 2 éve mondják hogy ne szántsuk sokan kitartottak mellette mint én majd idén az időjárás ezt megoldotta hogy nem kell szántani.. nem is láttam még idén egy bátort se aki szántana.. mindenki gruber vagy tárcsa esetleg lazító.
Pedig Battonya és Mezőhegyes eddig hozzánk képest, trópusi esővel ellátott terület volt.
Régebben órákat ültem a radar előtt és imádkoztam, amikor dél felől iszonyatos esőfelhők jöttek felfelé. Arad úszott, a hátár mentén végig esett, még Mezőhegyes is kapott, de onnan vége az esőnek.
Mintha a Lézer Jani szétlőtte volna a felhőket a Ménesbirtokról, mert ott még esett, de onnan tovább már semmi.
Nekem idén pont 200 mm kapott a búzám, többet hozott, de a haszonbért is számolva nullás lett.
A kukorica nagy mínusz, a napra meg dupla nulla, azzal a 84 mm esővel.
Válasz termelo #26864. hozzászólásáraHa a nemesítés iránya eltolódik arra, hogy a genetika beéri a minimális napsütéses órák számával, minimális hőösszeggel, akkor járható út. Mert nem csak a talajnedvesség a döntő ebben, szerintem.
Egésszen más döntésekre gondoltam.
Kukorica, napraforgó, és az öntözést el kell.felejteni.
Talajmunkát a leg minimálisabbta kell csökenteni.
Valamint a csapadék alapú műtrágyázást keĺl bevezetni.
Pl egy gabona ha kap egész tenyészidőben 200mm esőt akkor jó esetben 20-30q át terem. Úgy kell a költségeket igazítani hogy így is nyereséges maradj.
Itt felén ez már régóta így megy. Sajnos ugye most Békést, Mezőhegyes térséget is elérte ez a helyzet, aholl eddig ahoz nagyon el kellet rontani valamit hogy ne legyen 100q kukoricád.
Amikor 6-ból egyszer kelt ki az ökológiai másodvetésem, vagy most, sehol nem sorol senkinek semmije, akkor nem igen lehet már csak az üzemanyagon spórolni.
Itt az ilyen takarónövényes technológiának semmi értelme, mert ahhoz is víz kell.
Kb. eddig 240 mm esőnél tartok, de abból az I. névben esett 130 mm, itt csak az Isteni csodát lehet várni, meg a talán arra hogy vége legyen a háborúnak és az a napi 750 db repülőgép kéndioxid kipufogógáza nem felettünk legyen kieresztve. (legalábbis a szegedi prof szerint).
Ugyanazzal a technológiával, ugyanazon földeken volt a 0 -120 q/ha termésig mindenem az elmúlt 20 évben, csak a csapadék és a hőstresszes napok voltak mások.
De valójában a 2022 óta 04.01-09.30 között a 38 mm és 84 mm között volt a csapadékom, míg előtte pedig 200-300 mm volt. Ilyet a természet magától nem produkál.
Akkor itt a lehetőség, hogy szakmailag tudjál fejlődni, Én már elértem a csúcsra, innen már csak lefelé tudok menni.
Cserélünk területet és itt Dél Békésben bebizonyíthatod, hogy víz nélkül is tudsz gazdálkodni, az tényleg a szakma csúcsa lesz.
Én már csak sarat akarok kapirgálni a traktorról és a gépekről, mert meguntam, hogy csak porpisztollyal tudom a munka végén letakarítani a gépeimet.
Ma is nagy lelkesen megkértem az egyik barátomat, hogy az Én kétszeri tárcsázásom után menjen egy harmadik kört a kukorica és napraforgótarlómon, hát bizony elég jól elgurgulászott rajta az 50-60 q-s rövidtárcsa, vagy 4-5 cm mélyen.
Utána sem akart lemenni az Istennek az ásó 7-8 cm nél mélyebbre!!!
Válasz rtamas1976 #26848. hozzászólásáraNem szeretnék olyan helyen gazdálkodni ahol könnyű mert ahol mások is tudnak gazdálkodni ott szinte alig lehet fejlődni.
Nálatok nem tudsz olyan hozzáadott értéket adni a gazdálkodáshoz amivel versenyképesebb lennél másokhoz képest ellenben itt könnyebben lehet érvényesülni mert sokan veszteséget termelnek viszont aki ennek él az meg bőven nyereséget.
Ennek következtében csak a mi családunkba idén eddig jött kb. 100 ha úgy hogy még most is van felajánlás amivel nem tudom, hogy mi legyen...
Válasz termelo #26847. hozzászólásáraNincs frissebb képem de holnap csinálok.
Ismétlem nem az alföldön garázdálkodok!
Szeretnèl te itt és ilyen földön gazdálkodni!
De a búzámról is csinálok, hogy legyen min gondolkodnod!
Túlgondolsz mindent.
Válasz termelo #26840. hozzászólásáraTökéletes magágyba vetettük.
Utána kapott 8mm és 25öt.
Ha ettől nemkél ki basszameg az annyát!
A másik darab megmaradt megpróbálom a tavaszit.
Válasz termelo #26840. hozzászólásáraSzerintem azt kontrasztnak tette oda, mert nem valós. Ha kézzel ilyen jól gyurmázható, akkor van ott elég nedvesség.
Válasz rtamas1976 #26822. hozzászólásáraNem tudom, de szerintem a porban nem volt annyi nedvesség hogy csírázásnak induljon.
De ha lesz eső és akkor se kel, akkor más a gond.
Válasz termelo #26823. hozzászólásáraKikapartuk, a csíranövény szára ottvolt.
A sziklevél levolt rágva, és az árnyékos részen(déli oldalon fasor) kivolt kelve.
Felénk csapadék is volt, van a keléshez.
Ha csak az én mákom jártvolna így vagy foltokban lettvolna így akkor aztmondom, ok balfaszvagyok!
De ez sokterületen és nemcsak én jártam így.
Az én ismeretségi körömben mimdenki ígyjárt.
A termeltető is teljesen értetlenül áll.
A tecnológiában levan írva: a repce kártevői nemjelentenek veszélyt a mákra!
Sőtt 1-2kártevő kivételével nincs kártevője.
Ráadásul itt volt 2reggel mikor -3-4⁰ fokvolt.
Pont a kelési időszakban.
Az első vetésű napraforgóban a mag tényleg szarvolt mert ahogy kezdett kifogyni úgykezdett a kelés javulni.
Az máskérdés hogy utána a galamb és a fácán lezabálta. De ott kikelt és a sziklevél szára ottvolt.
Ahol pedig nemkélt ott a mag kisem csirázott.
Válasz rtamas1976 #26822. hozzászólásáraA Trika Expert pont erre van kitalálva
de
A talajlakóknak van egy maximális négyzetméterenkénti száma amitől egyszerűen nem lehet tőbb.
Ez viszont azzal jár hogy nem tud 100% - ős kárt okozni szóval lehetetlen hogy ekkora területen ez végett ne kelljen ki.
Tavasszal is azt mondtad hogy szar a napraforgó mag és utána jöttél rá hogy nem volt az. Most se kellene vaktában lövöldözni ha utána is lehet járni…
Válasz Sanyiii70 #26821. hozzászólásáraItt vetettünk az ismerősökel kb 150-200hektárt.
Senkinek nemkelt ki.
Mindenkinek a föld alatt elrágta valami.
Ez bukó!
A föld alá hogytudsz permetezni?
Klórpirifosz kellene de az tiltott.
Válasz rtamas1976 #26820. hozzászólásáraAz egyik földszomszédom most árulta el, hogy az augusztusban elkészített, nekem üresnek tűnő táblájában mák van.
Egy szem nem kelt ki.
27370 hozzászólás
Válasz SzikiSzokeveny #26868. hozzászólásáraÉrtem hogy mire gondolsz de én nem tudom elengedni a kocsinkénti mélységállítást.
150 kg-os magnormához precíz vetés kell.
Válasz MrPoke #26862. hozzászólásáraNagyon nem mindegy hogy a tenyészidő mely időszakában jön az a 200mm.
Tegyük fel idén leesik 150 majd jövőre csak 50 akkor rényleg a 20-30 mázsa a remélhető.
De ha leesik idén 20-30mm majd február végétől május végéig 150-170 mm akkor jóval több fog teremni.
Idén is az utolsó pillanatban jött egy kb 30 mm eső az mentette meg a búza termést amugy megint szerény átlagok lettek volna.
Ugyanígy volt idén kukoricánál is ahol egy zápor jobban megszórta 15-20 mm esővel ott termett 20-30 mázsa ahol nem ott meg 0-15 mázsa..
Tudom majd azzal jöttök hogy a nagy könyvben meg a chat gpt más mond de élő példák vannak hogy kevés eső mennyit tud jelenteni termés átlagban ha a megfelelő időben jön.
Ami a csapadék alapú műtrágyázsát illeti erre már a mostani évben a nagyokon kívül szinte mindenki ráállt vagyis csak majd akkor szórnak ha van értelme..
Kicsit olyan mint hogy 2 éve mondják hogy ne szántsuk sokan kitartottak mellette mint én majd idén az időjárás ezt megoldotta hogy nem kell szántani.. nem is láttam még idén egy bátort se aki szántana.. mindenki gruber vagy tárcsa esetleg lazító.
Válasz termelo #26866. hozzászólásáraKverneland tsdrill relatív olcsó megoldás.
Válasz MrPoke #26862. hozzászólásáraÜdv!
Pedig Battonya és Mezőhegyes eddig hozzánk képest, trópusi esővel ellátott terület volt.
Régebben órákat ültem a radar előtt és imádkoztam, amikor dél felől iszonyatos esőfelhők jöttek felfelé. Arad úszott, a hátár mentén végig esett, még Mezőhegyes is kapott, de onnan vége az esőnek.
Mintha a Lézer Jani szétlőtte volna a felhőket a Ménesbirtokról, mert ott még esett, de onnan tovább már semmi.
Nekem idén pont 200 mm kapott a búzám, többet hozott, de a haszonbért is számolva nullás lett.
A kukorica nagy mínusz, a napra meg dupla nulla, azzal a 84 mm esővel.
Válasz t.romsics #26865. hozzászólásáraA növény szempontjából nem akkora a kockázat mint maga a kivitelezés.
Írtak itt többen decemberi sikeres vetésről. A gond csak a vetőgép lehet.
A SeedHawk és az Ultima kivételével nem tudom mit lehetne kezdeni ha véletlen mégis lenne csapadék…
Válasz termelo #26864. hozzászólásáraHa a nemesítés iránya eltolódik arra, hogy a genetika beéri a minimális napsütéses órák számával, minimális hőösszeggel, akkor járható út. Mert nem csak a talajnedvesség a döntő ebben, szerintem.
Válasz MrPoke #26861. hozzászólásáraÉn a megoldást keresem, nem a kifogást.
Megoldás lenne extrém példával élve egy decemberi vetés?
Akkor már nincs 25 fok, akkor nem tudna kiszáradni?
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-11-10 14:44:14
Válasz Ohaza63 #26858. hozzászólásáraNem igazán értem hogyan jön ide a takaró növény.
Egésszen más döntésekre gondoltam.
Kukorica, napraforgó, és az öntözést el kell.felejteni.
Talajmunkát a leg minimálisabbta kell csökenteni.
Valamint a csapadék alapú műtrágyázást keĺl bevezetni.
Pl egy gabona ha kap egész tenyészidőben 200mm esőt akkor jó esetben 20-30q át terem. Úgy kell a költségeket igazítani hogy így is nyereséges maradj.
Itt felén ez már régóta így megy. Sajnos ugye most Békést, Mezőhegyes térséget is elérte ez a helyzet, aholl eddig ahoz nagyon el kellet rontani valamit hogy ne legyen 100q kukoricád.
És ez a terület szép lassan fog kiterjedni.
Válasz termelo #26857. hozzászólásáraKiszáradt itt is a notill is.
Zero till is.
Válasz MrPoke #26851. hozzászólásáraOk ezt énis tudom.
Itt esett.
Most optimálisak a körülmények.
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-11-10 14:45:10
Válasz MrPoke #26855. hozzászólásáraÜdv!
Sajnos ez nekünk nem megoldás.
Amikor 6-ból egyszer kelt ki az ökológiai másodvetésem, vagy most, sehol nem sorol senkinek semmije, akkor nem igen lehet már csak az üzemanyagon spórolni.
Itt az ilyen takarónövényes technológiának semmi értelme, mert ahhoz is víz kell.
Kb. eddig 240 mm esőnél tartok, de abból az I. névben esett 130 mm, itt csak az Isteni csodát lehet várni, meg a talán arra hogy vége legyen a háborúnak és az a napi 750 db repülőgép kéndioxid kipufogógáza nem felettünk legyen kieresztve. (legalábbis a szegedi prof szerint).
Ugyanazzal a technológiával, ugyanazon földeken volt a 0 -120 q/ha termésig mindenem az elmúlt 20 évben, csak a csapadék és a hőstresszes napok voltak mások.
De valójában a 2022 óta 04.01-09.30 között a 38 mm és 84 mm között volt a csapadékom, míg előtte pedig 200-300 mm volt. Ilyet a természet magától nem produkál.
Válasz MrPoke #26856. hozzászólásáraSzakmai kérdés lett volna csak félre ment, átfogalmazom:
Egy zéró Till is kiszáradna (hengerrel lezárt)
Válasz termelo #26853. hozzászólásáraUtálom ezeket a beskatujázásokat.
AKG ban nem notill.
Válasz Ohaza63 #26850. hozzászólásáraFontos dolog az alföldön való gazdálkodásban, hogy sokadszorossnak kell lennie a termés menyiségnek.
Minden a költség még akkor is ha az nem "szakmai".
Én pl 6l/ha üzemanyaggal elvetettem a gabonákat 180-200kg/ha al.
Ha nem lesz tavaszig 200mm eső akkor már csak kombájnt kap.
Jelenlegi helyzetben a több az kevesebbhez vezet.
Válasz termelo #26853. hozzászólásáraAmúgy a korábbi Kite ajánlással ellentétben nekem no-till-ben sem tűnik jobbnak a mélyebbre vetett...
Válasz MrPoke #26851. hozzászólásáraEgy Croskill-es no-till is?
Válasz Ohaza63 #26850. hozzászólásáraÉn nem tudnék ott semmit kezdeni.
Önelégült emberek azok akik azt hiszik, hogy meg tudják mutatni más "buta" parasztnak hogy kell gazdálkodni de részemről az ismertetés egyirányú.
Esetleg csak azoknak tudok újat mondani akik eddig jobb körülmények között gazdálkodtak mint nálunk és most kezdik érezni a klímaváltozást.
Tőlem rosszabb körülmények között lévőktől csak tanulni tudok pl. Mr.Poke
Válasz rtamas1976 #26845. hozzászólásáraNem számít mennyi eső esik.
Ha rájön egy 30 fok os szeles idő. A vetés mélységig kiszárad 1-2 nap még 50 mm után is.
Válasz termelo #26849. hozzászólásáraÜdv!
Akkor itt a lehetőség, hogy szakmailag tudjál fejlődni, Én már elértem a csúcsra, innen már csak lefelé tudok menni.
Cserélünk területet és itt Dél Békésben bebizonyíthatod, hogy víz nélkül is tudsz gazdálkodni, az tényleg a szakma csúcsa lesz.
Én már csak sarat akarok kapirgálni a traktorról és a gépekről, mert meguntam, hogy csak porpisztollyal tudom a munka végén letakarítani a gépeimet.
Ma is nagy lelkesen megkértem az egyik barátomat, hogy az Én kétszeri tárcsázásom után menjen egy harmadik kört a kukorica és napraforgótarlómon, hát bizony elég jól elgurgulászott rajta az 50-60 q-s rövidtárcsa, vagy 4-5 cm mélyen.
Utána sem akart lemenni az Istennek az ásó 7-8 cm nél mélyebbre!!!
Kell ennél jobb és nehezebb szakmai kihívás!!!!!
Válasz rtamas1976 #26848. hozzászólásáraNem szeretnék olyan helyen gazdálkodni ahol könnyű mert ahol mások is tudnak gazdálkodni ott szinte alig lehet fejlődni.
Nálatok nem tudsz olyan hozzáadott értéket adni a gazdálkodáshoz amivel versenyképesebb lennél másokhoz képest ellenben itt könnyebben lehet érvényesülni mert sokan veszteséget termelnek viszont aki ennek él az meg bőven nyereséget.
Ennek következtében csak a mi családunkba idén eddig jött kb. 100 ha úgy hogy még most is van felajánlás amivel nem tudom, hogy mi legyen...
Válasz termelo #26847. hozzászólásáraNincs frissebb képem de holnap csinálok.
Ismétlem nem az alföldön garázdálkodok!
Szeretnèl te itt és ilyen földön gazdálkodni!
De a búzámról is csinálok, hogy legyen min gondolkodnod!
Túlgondolsz mindent.
Válasz rtamas1976 #26845. hozzászólásáraEz rettentő kevés...
60% nedvességtartalmat írnak.
https://www.researchgate.net/publication/284241966_Effect_of_moisture_regimes_and_field_practices_on_germination_and_establishment_of_opium_poppy_Papaver_somniferum_L
Ez a 8+25 egy szarabb magágyba lévő búzának is kevés nemhogy apró magnak.
Rengeteg repce van ami az itteni 23 mm után sem kelt ki...
Válasz Praetor #26843. hozzászólásáraNem kellet, mert reggel esett náluk az eső...
Válasz termelo #26840. hozzászólásáraTökéletes magágyba vetettük.
Utána kapott 8mm és 25öt.
Ha ettől nemkél ki basszameg az annyát!
A másik darab megmaradt megpróbálom a tavaszit.
Válasz Praetor #26843. hozzászólásáraDirekt azért gyúrtam, hogy látszódjon.
Válasz termelo #26842. hozzászólásáraPassz, de szerintem Tamás nem hugyozott oda, hogy belegyurmázzon.
Válasz Praetor #26841. hozzászólásáraNem nagyon értem ezeket a dolgait, Baja is 27% 50 cm re de ugyanebbe a mélységbe 94 mm hiányt ír…
Ha jól tudom a normál( nem vizes) állapot 35 % nem?
Válasz termelo #26840. hozzászólásáraSzerintem azt kontrasztnak tette oda, mert nem valós. Ha kézzel ilyen jól gyurmázható, akkor van ott elég nedvesség.
Válasz rtamas1976 #26839. hozzászólásáraAmúgy a viccet félre téve a 27% nedvességtartalom az sajnos kevés…
Erről nem tehetsz nem a te hibád.
Válasz rtamas1976 #26838. hozzászólásáraKrumplit
Válasz termelo #26837. hozzászólásáraEz nagyszemű mák, olyan mint egy borsószem.
15cm mélyen vetjük, és felbakhátaljuk mint a krumlit.
Válasz rtamas1976 #26836. hozzászólásáraJaj ne haragudj nem tudtam hogy 5 cm re kell vetni a mákot
Válasz termelo #26835. hozzászólásáraNincs talajnedvesség mérőm.
De szerintem nem is lessz.
Neked mérőd van, nekem nedves talajom.
Válasz rtamas1976 #26832. hozzászólásáraNe a vetést fényképezd le hanem a talaj nedvesség mérőt.
Mi értjük, csak te nem. Én se akartam elhinni amit Poke korábban írt mert akkor még több csapadék volt nálunk.
de
Mindenben igaza lett!
Szóval ahova tartotok az nekünk mögöttünk van...
Ezt értelem szerűen a szárazságra értettem
Válasz rtamas1976 #26831. hozzászólásáraÍgy csírázik a mák:
https://www.youtube.com/shorts/SIIynVwdals
Milyen föld alatti sziklevél?
búza alá mennyi nitrogent juttatott ilyenkor ki?
Válasz termelo #26827. hozzászólásáraÉrtsétek meg , nem az alföldi sivatagban gazdálkodom.
Most megyünk befejezni a vetést csinálok képet.
Válasz MrPoke #26825. hozzászólásáraNem mert élt nyersben volt csak a sziklevél volt lerágva.
Nálunk nedvesek a földek.
Válasz Praetor #26817. hozzászólásáraA hétvégére 20mm fölötti mennyiséget jósolnak több előrejelző oldalon is.
De csak az a biztos ami elmúlt.
Válasz rtamas1976 #26822. hozzászólásáraMai hír:
"ENSZ: ötödével csökkent a mákültetvények nagysága Afganisztánban"
Másutt is bajok vannak.
Drága lesz a mák.
(a poénosba vagy az off-ba kellett volna, de ehhez a beszélgetéshez kapcsolódik)
Válasz MrPoke #26825. hozzászólásáraSzerintem is. Kölessel jártam ugyanígy idén.
Válasz MrPoke #26825. hozzászólásáraPont ezt mondom én is csak nem akarja elfogadni.
Ha alul száraz a talaj elnyeli a vizet, minél mélyebben művelt annál mélyebbre jut le gyorsan.
A talajlakók soha se végeznek tarrágást.
Fejből nem megy de kb. 1-10 db per m2 lehet a számuk.
Kapásnál se lesz totális a hiány pedig annak a tőszáma elenyésző a mákéhoz viszonyítva.
Válasz rtamas1976 #26822. hozzászólásáraNem tudom, de szerintem a porban nem volt annyi nedvesség hogy csírázásnak induljon.
De ha lesz eső és akkor se kel, akkor más a gond.
Válasz rtamas1976 #26824. hozzászólásáraNem lehet, hogy egyszerűen elszáradt a csíra? Árnyékban meg nem.
Válasz termelo #26823. hozzászólásáraKikapartuk, a csíranövény szára ottvolt.
A sziklevél levolt rágva, és az árnyékos részen(déli oldalon fasor) kivolt kelve.
Felénk csapadék is volt, van a keléshez.
Ha csak az én mákom jártvolna így vagy foltokban lettvolna így akkor aztmondom, ok balfaszvagyok!
De ez sokterületen és nemcsak én jártam így.
Az én ismeretségi körömben mimdenki ígyjárt.
A termeltető is teljesen értetlenül áll.
A tecnológiában levan írva: a repce kártevői nemjelentenek veszélyt a mákra!
Sőtt 1-2kártevő kivételével nincs kártevője.
Ráadásul itt volt 2reggel mikor -3-4⁰ fokvolt.
Pont a kelési időszakban.
Az első vetésű napraforgóban a mag tényleg szarvolt mert ahogy kezdett kifogyni úgykezdett a kelés javulni.
Az máskérdés hogy utána a galamb és a fácán lezabálta. De ott kikelt és a sziklevél szára ottvolt.
Ahol pedig nemkélt ott a mag kisem csirázott.
Válasz rtamas1976 #26822. hozzászólásáraA Trika Expert pont erre van kitalálva
de
A talajlakóknak van egy maximális négyzetméterenkénti száma amitől egyszerűen nem lehet tőbb.
Ez viszont azzal jár hogy nem tud 100% - ős kárt okozni szóval lehetetlen hogy ekkora területen ez végett ne kelljen ki.
Tavasszal is azt mondtad hogy szar a napraforgó mag és utána jöttél rá hogy nem volt az. Most se kellene vaktában lövöldözni ha utána is lehet járni…
Válasz Sanyiii70 #26821. hozzászólásáraItt vetettünk az ismerősökel kb 150-200hektárt.
Senkinek nemkelt ki.
Mindenkinek a föld alatt elrágta valami.
Ez bukó!
A föld alá hogytudsz permetezni?
Klórpirifosz kellene de az tiltott.
Válasz rtamas1976 #26820. hozzászólásáraAz egyik földszomszédom most árulta el, hogy az augusztusban elkészített, nekem üresnek tűnő táblájában mák van.
Egy szem nem kelt ki.