Válasz Nagy Péter 40 #13076. hozzászólásáranincs folyamatosan növkvő népesség, nincs népességrobbanás, hanem genetikai előrehaladás van, növekvő hozamok vannak, növekvő termőterületek, növekvő világkereskedelem. így van, európában vége van annak, hogy termelhetünk felesleget, mert azt majd el lehet adni a világpiacon. nem kell, illetve ha kell, akkor az ilyen áron. sokat beszélünk az alföld ksizáradásáról, meg öntözéséről. de minek? soha soha és soha meg nem térülő beruházás lenne. de nem lesz, nem emiatt nem lesz, de nem lesz. nem kell, nem kell a magyar termés, illetve ha kell, akkor ilyen áron. a kérdés az, hogy ilyen áron tudunk-e termelni, elég-e nekünk az a jövedelem, ami kifutja az ilyen árból. képesek vagyunk-e ebből az árból megújítani a termelési tényezőinket, képesek vagyunk-e ennyi jövedelmeből újratermelni a gazdaságot. valszeg nem. hogy az ezer hektárosok képesek lesznek majd utánunk? ha igen, akkor lesz kereslet majd a gazdaságunkra, a földünkre, ha ők sem, akkor az egész totális zsákutca, akkor amit ma menekülő útnak gondolunk, hogy majd eladjuk a végén az egészet, és pénzünknél leszünk, valszeg az hullik ma darabjaira szét.
Válasz Nagy Péter 40 #13076. hozzászólásáraNos lehet, hogy ezzel az „Európai termelővel” van a probléma. Európa nem egy ország. Egy olyan ország mint mi, minden adottsággal rendelkezünk, hogy agrár – élelmiszer vonalon önellátók legyünk. De feladtuk.
Az általad említett szabályok pedig, - ahogy ők mondják, szabályokon alapuló világrend –, csak ránk vonatkoznak. Az országokon, földrészeken átnyúló, multinacionális vállatok az csinálnak amit akarnak. Tudod, amikor ezeknek több a vagyonuk és forgalmuk van mint egy Németországnak, akkor rájuk nem vonatkozik semmilyen szabály.
Ahová a lábukat beteszik, ott a pálya mindig nekik lejt.
de nem a magas műtrágya vagy vegyszerárak miatt lesz drága az élelmiszer a polcokon. De nem is az elmúlt évek gabona vagy élőállat árai miatt, a drágulás máshol keresendő.
ilyen felvásárlási árak mellett az élelmiszer áraknak 50% al olcsóbbnak kellene lennie.
Válasz Nagy Péter 40 #13076. hozzászólásáraElvagyunk mi tévedve a világ dolgaitól, az a gond. Dél amerikában volt fent videó, ahol nem lehet évi 2 termést levenni, ott az a rész ami hozzánk hasonló, parlagon áll. Nem beszélve az 10000km hosszan, ahol az utak mindkét oldalán szarvasmarha van, mindkét oldalon. ez eddig megvolt eresztve hogy valahogy megéljünk a mezgazból, és ennyi. Nem a világ élelmezéséről szól ez már régen.
Válasz jaromiv #13073. hozzászólásáraNem az a jó kérdés hogy helyes e az az út hanem hogy mi a cél.
Egy folyamatosan növekvő föld lakosságának megfizethető áron történő élelmiszerrel ellátása vagy bizonyos rétegeknek jut elég élelmiszer míg másoknak nem.
Ez volt sokáig a fő érv mellette hogy nem lehet tartani máshogy a népességrobbanás igényeit.
A probléma annyi hogy 5 év alatt eljutottunk oda hogy a világ nem olyan ütemben szaporodik ahogy azt sokan gondolták...Egyre kevesebb ember akar vállalni gyereket aminek már látjuk is a hatásait: elöregedő társdalmak,növekvő nyugdíj és egészségügyi ellátás csökkenő fogyasztás és ezzel jön is a nagy probléma hogy túltermelési válság alakul ki pont most a szemünk előtt.
Ami vegyszer kérdést illeti.
Ahogy régen se mi alkottuk a törvényeket úgy most sem mi.Tehát ha nekünk előírják hogy ezt meg azt a vegyszert nem használhatjuk és olyan terményt nem lehet az Unióban felhasználni ami azokkal kezelt akkor egy Európai termelő csak mondhassa már hogy az így nem oké hogy én nem használhatom de az ukrán igen és ugyanarra az Európai piacra adhatjuk el a terményünket mert bizonyos igények miatt szemet hunynak felette hogy mivel is volt kezelve..
Egyébként meg 30 éve hol volt még a labor vizsgálat meg most hol van..Talán abban egyetértünk ha nem lobbi miatt mondják azt hogy egy vegyszer rákkeltő nemzésgátló stb abból készült terméket nem kérünk..
Így se egyenlőek a verseny poziciónk egy ukránhoz képest hát még ha ők minden megkötés nélkül termelhetnek a mi piacunkra is akkor meg pláne..és ezzel nem azt mondom hogy engedjünk szabadjára mindent mert abból Európa nem jöhet ki jól...hanem hogy tartassák be a törvényeket tehát ha az ukrán vagy bmelyik másik a mi piacunkra akar termelni akkor azt a mi feltételrendszerünk szerint tegye.
Válasz hashtag #13072. hozzászólásáraPersze ez egyértelmű hogy nagy a baj hogy nincs víz a mélyebb rétegekben de azon az ugaroltatás se fog sokat segíteni.
Ha ilyen szeles tél végék meg tavaszok lesznek mellé meg 45 fokos nyarak hiába hagysz ki 1 évet augusztusra megint csontra kiszárad minden..
Hiába mutogatja a talajnedvesség térkép hogy "csak" 70 mm hiányzik a talajból az egész egyszerűen nem igaz..
Mostanra már szinte egyik csatornában sincs víz még télen se pedig még 2022 nyarán is maradt egy kis pocsolya benne.
Van aranykoronában szinte mérhetetlen gyepem aminek a legmélyebb pontján soha semmilyen növény nem élt meg mindig hullámzott rajta a víz.. tavaly óta már fű is van benne.. és most tél végéhez érve egy kis pocsolya van benne és elvileg túl vagyunk a talajok feltöltésén.....
Itt tartunk és most is ordító szél van...
Válasz MrPoke #13070. hozzászólásáraÉn azt tudom hogy sokat párologtat de tavaly is meg idén is lemehet a gyökere 4 méterre is ott nincs víz... Ez itt Kelet, itt nincs már a mélyebb rétegekben tartalék tehát ami jön abból tud élni már csak.
Itt 2024 augusztusára csontra kiszáradt a talaj 1-2-3 méterre azóta meg jó esetben volt a tavalyi búzára 400mm de az biztos hogy az általad említett 700mm-nek a közelébe se voltunk.
Ahogy tavaly is láttuk a kalászolásnál kaptunk egy jó esőt azért tudtak a korai fajták viszonylag jól teremni,de akinek késői fajtái voltak ott ugyanúgy mint 2022-ben a kalász felső egyharmadában nem volt szem..
Nem írnám le az idei évet még mert ha minden hónapban lejön a sok éves átlag lesz egy normális termés,más kérdés hogy akkor ára biztos nem lesz bár így se sok rá az esély hogy lesz neki.
Válasz Sam88 #13065. hozzászólásáraNa, és szerinted helyes út a gmo?
Lehet olyat csinálni, hogy csak aszálytűrőbb legyen, de ha Pandóra szelencéjét kinyitják, akkor az lesz, mint amit a Monsanto csinált. Genetikailag módosított fajta, ami csak az ő általuk előállított, horror áron értékesített agrokémiai anyagokkal használható. A Monsanto már a Bayer, és itt van a nyakunkon.
A legyen minél több, nagyobb a növekedés, a haszon hajszolása mindenek előtt.
Nekem ez az mRNS vakcina este. Bevezették. Most meg perek sora van ellene. De már ítélet is született ellene, az Egyesült Államok 9. szövetségi, fellebbviteli bíróságán.
Ehhez tartozik:
Mindig azzal jöttök, hogy Ukrajnában olyan vegyszereket használnak, amik már nálunk be vannak tiltva. De használtuk. Akkor nem volt vele probléma, csak most?
A betiltást, általában a fejlesztő, gyártó cég kezdeményezi. Miért? Mert az ipari termékek van termékéltgörbéje. Amikor a jövedelmezősége csökken (hanyatlik), akkor kivezetik a piacról, hogy újabbat hozzanak be, ami megint magas profitot termel. Mivel a konkurencia lekoppintja, vagy gyártási licenszben megveszi, és forgalmazza a termékeket, azt csak úgy lehet kiiktatni, ha kijelentik, hogy az a termék már nem jó. (Lásd glifozát!)
A növényesek, a hagyományos nemesítések okán még nem szembesültek igazi problémával. Az állatosok viszont igen. Én úgy azt hívom 'ndk sportoló betegség". Nőivarú állatokat kezelnek módosított hím sejtekkel, aminek a következménye sokadik generációban is megmarad.
Válasz Nagy Péter 40 #13063. hozzászólásáraEzzel a folyamatos deficittel van a baj, legalábbis ezzel lesz a baj nemsokára. Mert a növények mindig előszedik az utolsó cseppet is, aztán egyszer már tényleg nem lesz mit. Az lesz a vége, hogy vissza kell hozni az egy év ugaroltatást a vetésforgóba, és az után tenni csak a nagy vízigényű kultúrát. Mondjuk mind az
Válasz Nagy Péter 40 #13067. hozzászólásáraHidd el. Rengeteg vizet párologtatt el a gabona mire beérik. És mivel akár 3m re is lemegy a gyökere sok víztartalékot képes felhalmozni. Ezen kár vitázni ezek tények.
6t búza nem is nagyon volt. Csak mélyfekvésű területeken.
Válasz MrPoke #13064. hozzászólásáraNem
Összesen 400mm. Talajvíz és csapadék.
Csak gondolj bele hogy tavaly volt 6 tonnás termés nálatok is meg nálunk is.
2024 nyarán aszály volt csont száraz volt a talaj .2024 ősze és 2025 búza érésig nem tudom pontosan mennyi eső volt de 300-320mm-nél nem mondanám többre,plusz mellé a szeptemberi és október eleji eső ami még nem a tenyészidőszakban jött a talajvíz rész, össz vissz kb 400-420mm
De az biztos hogy a te általad összesen 700mm-nek a közelében se volt Kelet.
Meg ahogy mondtam már régebben is rohadtul nem mindegy mikor jön a csapadék.Ha márciustól májusig leesik 200mm eső igazából lényegtelen ha előtte 100mm se esett teremni fog. Kukoricánál ez jobban látszott az elmúlt években hogy mit jelent egy címerhányásnál egyik táblára érkező záporos plusz 10-15mm eső a 2km-re lévő nulla esőshöz képest..
Válasz Nagy Péter 40 #13060. hozzászólásáraHa tudnám, lottóznék…..
Ezt mindenkinek magában kell eldönteni, mérlegelni. Én csak tippelek, nézelődők, olvasok. Meg lehet az is, hogy az egyszerű, klasszikus, standard búza termelésnek akár vége is van már most és hol van még az aratás ??!!!
Válasz Ares 826 #13051. hozzászólásáraA gmo s buza, kukorica aszálytűrőbb mint a nem gmo s. És egyforma csapadék esetén a gmo s több termést hoz mint a nem gmo s hibrid. Lesz időm leírom részletesen de ne most.
Válasz MrPoke #13061. hozzászólásáraTavaly már volt erről szó akkor 6 tonnához 400 mm-t mondott valaki.Amit sokkal reálisabbnak látok mint amit most te mondasz.
Tavaly volt 6 tonnás termés és kb 2 év alatt esett kicsivel több mint700 mm eső..
Még azt se mondhatom hogy 2024 nyarán vagy őszén rengeteg eső volt mert akkor is aszályos időszak volt..
idén meglátjuk mi lesz mert jelenleg is hiányzik kb 70mm és mélyebb rétegekben nincs semmi.
Ugyanúgy ahogy meg van határozva hogy 1t búza terméshez mennyi nitrogén kell az is fix, hogy mennyi víz.
Pl egy 6t ás terméshez 700mm csapadékra van szükség. Ami a talajvíz és a csapadék összege.
Csak van egy baj. Vannak térségek, ahol 3m en van a talajvíz már így csak a csapadékból tud élni. Az pedig 300mm ami jó ha 2-3t ra elég lesz....
Ott van a gabona kutatónak az aszálytürő fajtái amit génszerkesztenek egy bőtermővel és a tavalyi aszályban nem 6 tonnát terem hanem 8-at...
Plusz gyorsabb is mint a sima nemesítés nem kell neki 8-10 év..
Válasz Ares 826 #13057. hozzászólásáraLovak közé van csapva a gyeplő.
Egy hete belinkeltem egy cikk részlelet „Mi lesz veled mg..” be az orosz mezőgazdasági miniszter nyilatkozatából. A volumenen kívül az a megdöbbentő, hogy van állami terv, van iránymutatás, és szándék a mezőgazdaságuk fejlesztésére. Ha megnézem náluk az elmúlt 10 évet, a fejlődés kimondhatatlan. Tehát lehetne ezt másként is csinálni.
Válasz Ohaza63 #13054. hozzászólásáraSajnos megint igazad van! Nagyon de nagyon kevés lesz a nyári gabonák árai, ezt a kupecok is tudják na pont azért is jönnek ezekkel az árakkal! A téli csapadék az meg is van ami kell a gabonáknak, már ezzel a vízzel már egy közepes termés lesz is az országban ha a jégeső nem veri sz@rrá a növényeket!
Bizony elég alacsony az ár, úgy hogy még a Dél -Amcsi gabona meg sem jelent az EU piacán.
Lassan odajutunk, hogy majd nekünk kell fizetni a kereskedőnek, hogy átvegye és ne kelljen az árokba borítani a terményünket.
Nem vagyok egy nagy jövős-menős, autózós, de szombaton a találkozóra menvén végig nézegettem az úton, hogy mindenhol zöld a határ, vagyis búza vagy árpa, de repce vetés nulla és minimális szántott, vagy tavaszira előkészített föld volt, legalábbis itt azon a 100-110 km en.
Valószínűleg ezzel tisztában vannak a kereskedők is, hogy lesz itt akkora búza dömping, hogy bele is fogunk fulladni.
Ezért is jönnek ki ezekkel a gyalázatos árakkal.
Válasz Nagy Péter 40 #13041. hozzászólásáraAszalyban ugyanannyit tud mind a többi, de ideális évben jobbak az isterras magok. Legalábbis a mi területünkön ez a tapasztalat.
Válasz Sam88 #13043. hozzászólásáraNekem oprimális időben tudta a Nádor becenevét hogy "10 tonnás malmi búza"..,most meg az aszályos években se marad le a többiekétől,így nincs okom váltani.
Tavaly volt Basilio de nem tapasztaltam volna hogy kényes fajta igaz aszály volt így a betegség ellenállósága nem is tudott kibontakozni.
A GMO egy másik történet.Európában az lenne a búzatermesztés halála...
Már így is túl sok van, mi lenne ha még Európa 40-50 %-al emelni tudná a termelését GMO-s búzával...
Válasz hashtag #13046. hozzászólásáraTápanyagutánpótlásba nem megyek bele mert még a talajminta vevők jó része is csak a sötétben tapogat..
Sajnos azon a helyen vagyok ahol az utóbbi években a 7 tonna kiváltság..De hiába is termelnék prémium javító búzát van egy olyan csúnya dolog hogy elkell érni az olasz és bosnyák piacot hogy lehessen érdemben beszélni arról hogy megérje prémium búzát termelni..oda meg nem egyszerű jutni és sajnos most hiába is jut el oda az ember nem sokkal adnak többet érte ha egyáltalán kell nekik mert bevásároltak..
Kazánba való? Tudtommal nem vagy kereskedő mégis az ő meséjüket szavalod el hogy halaknak meg kazánba való búza.. A valóságban meg abból a fuzáriumos semmitérő búzából lesz a legfinomabb kenyér.. mert olcsó...
2018 körül volt fuzárium itt keleten aki emlékszik rá tudja mi volt akkor...de hogy frissebbet mondjak 2024 őszén is láttuk hogy az aratáskori 4500 forintos full toxinos kukorica novemberre "átalakult" mindegy milyen 7000 forintos kukoricává...
Válasz mtz1221 #13045. hozzászólásáraEnnyiért én lekötném a takarmányt.
Sajnos felénk csak 150 e/t kínáltak talán 2 hete. Mára lehet lejjebb ment az ár......
Válasz Nagy Péter 40 #13042. hozzászólásáraMeg ugye másfélszer annyi szemterméssel, másfélszer annyi mikro/makroelemet viszel le a területről, ennek a pótlása meg többnyire a szentlélekre van bízva.
Amúgy vannak területek, ahol ha egész évben fejen állsz, akkor sem lesz több 7 tonnàtól, és leginkàbb 5t körül szór az üzemi àtlag, ott talán elgondoljodhatnak, hogy nem a bőtermő felé kell menni, mert nem fog az se bőt teremni. Cserébe lehet lesz egy csomó kazánba való fehér búzája. Amúgy visszatérve, a jobban eladhatót úgy kell érteni, hogy a ha van egy nagycsomó mennyiségű takarmánybúza(pl mint idén lesz) akkor azért időnként hajlandóak zsebbe nyúlni a jobbért, mert valamivel csak jó lenne euróvá pofozni a sok szemetet.
Válasz Nagy Péter 40 #13041. hozzászólásáraNekem mindig euclidom volt a tulsúlyos, aszályban a legjobb. Volt. Megszűnt már tavaly nem volt. Basilio egy kényes fajta de még nekem nem volt. A nador meg optimalis időben erősen lemaradt.
Válasz butique #13040. hozzászólásáraKicsit nagyot mondott mert az okosabb ezt úgy szokta előadni hogy2 tonna a különbség közte pl 5 tonna minőségi 7 tonna takarmány és akkor bevételben kb fifti fifti az eredmény ha ekkora a különbség a két felvásárlási ár között és akkor amit nem fejtett ki de mások szoktak hogy elvileg több cucc kell a 7 tonnához vagyis elvileg költség oldalon majd látod a különbséget.
Csak azt szokták elfelejteni hogy attól hogy malmi vagy javítóra képes az a fajta az még nulla inputtal ugyanúgy takarmány vagy jó esetben euro lesz, csak a potenciál van meg, ahhoz hogy az meg is valósuljon azért etetni kell azt is...
Mondjuk azt megnézném hogy most adna e érte 9-10 ezer között..
Válasz Gatti #13039. hozzászólásáraNekem is volt tavaly Basiliom de semmivel nem tudott többet mint a Nádor,pedig kevés volt a csapadék, kijöhetett volna különbség.
De a nagyobb baj hogy a kimondottan takarmány fajtát vetők se termeltek többet.
Miest lesz egy olyan fajta ami aszályos körülmények között is tönkre veri azonnal csere lesz.
?????????Ha:
Malmi: 5t x 90-100ft=450-500
Középszerű: 8t x 68-75ft=544-600
A mértékegységektől eltekintve valami nem jön ki.
Legalábbis a molnár által bemondott számok alapján.
Válasz Nagy Péter 40 #13037. hozzászólásáraNálunk a basilio vagy cellule csúnyán megverte több évben is a nádort. Sokáig vetettük a nádort de 6-7 tonnánál nem ment feljebb, de az isterrás magokból többször vágtunk 8 tonnát, pedig ugyanaz a tech.
Válasz mtz1221 #13033. hozzászólásáraJól hangzik de a valóság más.
Először is alig adnak érte többet, de végül nem is adnak.
Beviszed a mintát, "jó ezt hozza étkezési!"
Mire beérnek a pótkocsik már takarmány. Csak az idegeskedés van vele, ott kell lenni mérésnél, várod hogyan akarnak átbaszni..
Én már nem hogy a minőséget nem nézem, hanem a legközelebbi felvásárlóhoz vitetem azt jólvan. Aki termelésből akar megélni tévúton jár.
Válasz hashtag #13036. hozzászólásáraDe a probléma éppen az hogy nem jobban eladható...
Lehet szidni a felvásárlókat de a malmok se akarnak többet adni érte...
Kerestem fel jópárat az elmúlt években mind szépen lekövette a felvásárlók árait..
Az hogy most mázsánkánt 100-200 forinttal többet adna adott ha éppen nagyon kell neki azzal nem sokra megyek és legtöbb esetben nem ad érte semmivel se többet...
Az meg nem semmi hogy ahogy hallom jelenleg mindegy milyen búzád van egy áras verzió van mert a legjobb árat jelenleg a takarmánykeverősök mondanak...nekik meg nem kell hogy malmi legyen de megveszik azt is..
Ami a cikket illeti meg végülis jól mondja hogy mibe kerül a 8 tonnás takarmány meg az 5 tonnás malmi búza előállítása csak éppen szerintem fordítottan mondja...
Ha normális évek lennének olcsóbban tudnék 8 tonnás takarmányt előállítani mint 5 tonnás malmi minőségűt ami igazából nem is malmi hanem a javító csúcsa lenne amit esetleg magasabb áron vennének meg mert ahogy mondja nem csak a sikér meg a fehérje számít hanem most mindenki a W értékre van rámozdulva hogy az legyen jó.. De most akik meghagyták hiába szuper a W érték is, nem kell vagy csak nyomott áron..
Egy baj van hogy olyan évek vannak itt keleten hogy egy pl egy nádor ugyanazt tudja produkálni terméshozamban mint egy takarmány fajta csak ezért nem váltok mert nem terem többet a takarmány és hátha a piac is egyszer tolerálja a minőséget.. de idén már szinte biztos hogy nem fogja..
Válasz jaromiv #13034. hozzászólásáraNem is kell mindenkinek minőséget előállítani. Hanem arra céloz, hogy aki azt állít elő, az jobban eladható a piacon. Persze itt nem a felvásárlóra céloz, aki +5%-ot ad érte..
Nem is lehet más, amikor a riport alany „pék, molnár és búzatermelő” egy személyben.
Mondom ezt úgy, hogy az alapítástól tíz évig tagja voltam Miskolcon egy egyik nagy pékségnek.
1. A malmok/molnárok mindig is búzakeverékből csinálták a lisztet.
2. A sütőszerek 2000 utáni elterjedésével, megszűnt az élesztős kovászolt kenyér. A sütőszerrel gyakorlatilag a legócskább lisztből is lehet sütni.
3. A régi malmok bezárásával, leszerelésével gyakorlatilag megszűnt a minőségi liszt. De nincs is rá szükség, mert a liszt egy árérzékeny termék.
Az, hogy van néhány kézműves pékség, sütő vagy cukrász, a horror áraival, akinek a bolti lisztnél jobb minőség kell, nem jelent semmit, mert az nem volumen.
Ez kb olyan, mint a borász barátaim. Mind dicséri a díjnyertes borát. Beárazza a csillagos égbe, és tátja a száját, hogy nem kell senkinek.
Válasz VMisi #13031. hozzászólásáraEz elég jó.
Felénk 150 euró, ami a jelenlegi 381 Ft/eurós árfolyamnál 57 150 Ft/t, amit kevesellek.
Ti árkínálatotokért aláírnám az termelési szerződést.
13581 hozzászólás
Válasz Nagy Péter 40 #13076. hozzászólásáraEgyetértek!
Válasz Nagy Péter 40 #13076. hozzászólásáranincs folyamatosan növkvő népesség, nincs népességrobbanás, hanem genetikai előrehaladás van, növekvő hozamok vannak, növekvő termőterületek, növekvő világkereskedelem. így van, európában vége van annak, hogy termelhetünk felesleget, mert azt majd el lehet adni a világpiacon. nem kell, illetve ha kell, akkor az ilyen áron. sokat beszélünk az alföld ksizáradásáról, meg öntözéséről. de minek? soha soha és soha meg nem térülő beruházás lenne. de nem lesz, nem emiatt nem lesz, de nem lesz. nem kell, nem kell a magyar termés, illetve ha kell, akkor ilyen áron. a kérdés az, hogy ilyen áron tudunk-e termelni, elég-e nekünk az a jövedelem, ami kifutja az ilyen árból. képesek vagyunk-e ebből az árból megújítani a termelési tényezőinket, képesek vagyunk-e ennyi jövedelmeből újratermelni a gazdaságot. valszeg nem. hogy az ezer hektárosok képesek lesznek majd utánunk? ha igen, akkor lesz kereslet majd a gazdaságunkra, a földünkre, ha ők sem, akkor az egész totális zsákutca, akkor amit ma menekülő útnak gondolunk, hogy majd eladjuk a végén az egészet, és pénzünknél leszünk, valszeg az hullik ma darabjaira szét.
Válasz Nagy Péter 40 #13076. hozzászólásáraNos lehet, hogy ezzel az „Európai termelővel” van a probléma. Európa nem egy ország. Egy olyan ország mint mi, minden adottsággal rendelkezünk, hogy agrár – élelmiszer vonalon önellátók legyünk. De feladtuk.
Az általad említett szabályok pedig, - ahogy ők mondják, szabályokon alapuló világrend –, csak ránk vonatkoznak. Az országokon, földrészeken átnyúló, multinacionális vállatok az csinálnak amit akarnak. Tudod, amikor ezeknek több a vagyonuk és forgalmuk van mint egy Németországnak, akkor rájuk nem vonatkozik semmilyen szabály.
Ahová a lábukat beteszik, ott a pálya mindig nekik lejt.
Válasz Nagy Péter 40 #13076. hozzászólására"megfizethető áron"
de nem a magas műtrágya vagy vegyszerárak miatt lesz drága az élelmiszer a polcokon. De nem is az elmúlt évek gabona vagy élőállat árai miatt, a drágulás máshol keresendő.
ilyen felvásárlási árak mellett az élelmiszer áraknak 50% al olcsóbbnak kellene lennie.
Válasz Nagy Péter 40 #13076. hozzászólásáraElvagyunk mi tévedve a világ dolgaitól, az a gond. Dél amerikában volt fent videó, ahol nem lehet évi 2 termést levenni, ott az a rész ami hozzánk hasonló, parlagon áll. Nem beszélve az 10000km hosszan, ahol az utak mindkét oldalán szarvasmarha van, mindkét oldalon. ez eddig megvolt eresztve hogy valahogy megéljünk a mezgazból, és ennyi. Nem a világ élelmezéséről szól ez már régen.
Válasz jaromiv #13073. hozzászólásáraNem az a jó kérdés hogy helyes e az az út hanem hogy mi a cél.
Egy folyamatosan növekvő föld lakosságának megfizethető áron történő élelmiszerrel ellátása vagy bizonyos rétegeknek jut elég élelmiszer míg másoknak nem.
Ez volt sokáig a fő érv mellette hogy nem lehet tartani máshogy a népességrobbanás igényeit.
A probléma annyi hogy 5 év alatt eljutottunk oda hogy a világ nem olyan ütemben szaporodik ahogy azt sokan gondolták...Egyre kevesebb ember akar vállalni gyereket aminek már látjuk is a hatásait: elöregedő társdalmak,növekvő nyugdíj és egészségügyi ellátás csökkenő fogyasztás és ezzel jön is a nagy probléma hogy túltermelési válság alakul ki pont most a szemünk előtt.
Ami vegyszer kérdést illeti.
Ahogy régen se mi alkottuk a törvényeket úgy most sem mi.Tehát ha nekünk előírják hogy ezt meg azt a vegyszert nem használhatjuk és olyan terményt nem lehet az Unióban felhasználni ami azokkal kezelt akkor egy Európai termelő csak mondhassa már hogy az így nem oké hogy én nem használhatom de az ukrán igen és ugyanarra az Európai piacra adhatjuk el a terményünket mert bizonyos igények miatt szemet hunynak felette hogy mivel is volt kezelve..
Egyébként meg 30 éve hol volt még a labor vizsgálat meg most hol van..Talán abban egyetértünk ha nem lobbi miatt mondják azt hogy egy vegyszer rákkeltő nemzésgátló stb abból készült terméket nem kérünk..
Így se egyenlőek a verseny poziciónk egy ukránhoz képest hát még ha ők minden megkötés nélkül termelhetnek a mi piacunkra is akkor meg pláne..és ezzel nem azt mondom hogy engedjünk szabadjára mindent mert abból Európa nem jöhet ki jól...hanem hogy tartassák be a törvényeket tehát ha az ukrán vagy bmelyik másik a mi piacunkra akar termelni akkor azt a mi feltételrendszerünk szerint tegye.
Válasz hashtag #13072. hozzászólásáraPersze ez egyértelmű hogy nagy a baj hogy nincs víz a mélyebb rétegekben de azon az ugaroltatás se fog sokat segíteni.
Ha ilyen szeles tél végék meg tavaszok lesznek mellé meg 45 fokos nyarak hiába hagysz ki 1 évet augusztusra megint csontra kiszárad minden..
Hiába mutogatja a talajnedvesség térkép hogy "csak" 70 mm hiányzik a talajból az egész egyszerűen nem igaz..
Mostanra már szinte egyik csatornában sincs víz még télen se pedig még 2022 nyarán is maradt egy kis pocsolya benne.
Van aranykoronában szinte mérhetetlen gyepem aminek a legmélyebb pontján soha semmilyen növény nem élt meg mindig hullámzott rajta a víz.. tavaly óta már fű is van benne.. és most tél végéhez érve egy kis pocsolya van benne és elvileg túl vagyunk a talajok feltöltésén.....
Itt tartunk és most is ordító szél van...
Válasz MrPoke #13070. hozzászólásáraÉn azt tudom hogy sokat párologtat de tavaly is meg idén is lemehet a gyökere 4 méterre is ott nincs víz... Ez itt Kelet, itt nincs már a mélyebb rétegekben tartalék tehát ami jön abból tud élni már csak.
Itt 2024 augusztusára csontra kiszáradt a talaj 1-2-3 méterre azóta meg jó esetben volt a tavalyi búzára 400mm de az biztos hogy az általad említett 700mm-nek a közelébe se voltunk.
Ahogy tavaly is láttuk a kalászolásnál kaptunk egy jó esőt azért tudtak a korai fajták viszonylag jól teremni,de akinek késői fajtái voltak ott ugyanúgy mint 2022-ben a kalász felső egyharmadában nem volt szem..
Nem írnám le az idei évet még mert ha minden hónapban lejön a sok éves átlag lesz egy normális termés,más kérdés hogy akkor ára biztos nem lesz bár így se sok rá az esély hogy lesz neki.
Válasz Sam88 #13065. hozzászólásáraNa, és szerinted helyes út a gmo?
Lehet olyat csinálni, hogy csak aszálytűrőbb legyen, de ha Pandóra szelencéjét kinyitják, akkor az lesz, mint amit a Monsanto csinált. Genetikailag módosított fajta, ami csak az ő általuk előállított, horror áron értékesített agrokémiai anyagokkal használható. A Monsanto már a Bayer, és itt van a nyakunkon.
A legyen minél több, nagyobb a növekedés, a haszon hajszolása mindenek előtt.
Nekem ez az mRNS vakcina este. Bevezették. Most meg perek sora van ellene. De már ítélet is született ellene, az Egyesült Államok 9. szövetségi, fellebbviteli bíróságán.
Ehhez tartozik:
Mindig azzal jöttök, hogy Ukrajnában olyan vegyszereket használnak, amik már nálunk be vannak tiltva. De használtuk. Akkor nem volt vele probléma, csak most?
A betiltást, általában a fejlesztő, gyártó cég kezdeményezi. Miért? Mert az ipari termékek van termékéltgörbéje. Amikor a jövedelmezősége csökken (hanyatlik), akkor kivezetik a piacról, hogy újabbat hozzanak be, ami megint magas profitot termel. Mivel a konkurencia lekoppintja, vagy gyártási licenszben megveszi, és forgalmazza a termékeket, azt csak úgy lehet kiiktatni, ha kijelentik, hogy az a termék már nem jó. (Lásd glifozát!)
A növényesek, a hagyományos nemesítések okán még nem szembesültek igazi problémával. Az állatosok viszont igen. Én úgy azt hívom 'ndk sportoló betegség". Nőivarú állatokat kezelnek módosított hím sejtekkel, aminek a következménye sokadik generációban is megmarad.
Válasz Nagy Péter 40 #13063. hozzászólásáraEzzel a folyamatos deficittel van a baj, legalábbis ezzel lesz a baj nemsokára. Mert a növények mindig előszedik az utolsó cseppet is, aztán egyszer már tényleg nem lesz mit. Az lesz a vége, hogy vissza kell hozni az egy év ugaroltatást a vetésforgóba, és az után tenni csak a nagy vízigényű kultúrát. Mondjuk mind az
Válasz Ares 826 #13057. hozzászólásáraBeszélj a saját nevedben. Az alföldön eddig összesen 100mm. Kb 30cm re vagyunk beázva alazta 1m por.
Válasz Nagy Péter 40 #13067. hozzászólásáraHidd el. Rengeteg vizet párologtatt el a gabona mire beérik. És mivel akár 3m re is lemegy a gyökere sok víztartalékot képes felhalmozni. Ezen kár vitázni ezek tények.
6t búza nem is nagyon volt. Csak mélyfekvésű területeken.
Válasz Ares 826 #13057. hozzászólásáraTalán a fagyban is lehet némi bizalmunk.
Válasz ..,-:) #13066. hozzászólásáraEzzel meg is válaszoltad.
Válasz MrPoke #13064. hozzászólásáraNem
Összesen 400mm. Talajvíz és csapadék.
Csak gondolj bele hogy tavaly volt 6 tonnás termés nálatok is meg nálunk is.
2024 nyarán aszály volt csont száraz volt a talaj .2024 ősze és 2025 búza érésig nem tudom pontosan mennyi eső volt de 300-320mm-nél nem mondanám többre,plusz mellé a szeptemberi és október eleji eső ami még nem a tenyészidőszakban jött a talajvíz rész, össz vissz kb 400-420mm
De az biztos hogy a te általad összesen 700mm-nek a közelében se volt Kelet.
Meg ahogy mondtam már régebben is rohadtul nem mindegy mikor jön a csapadék.Ha márciustól májusig leesik 200mm eső igazából lényegtelen ha előtte 100mm se esett teremni fog. Kukoricánál ez jobban látszott az elmúlt években hogy mit jelent egy címerhányásnál egyik táblára érkező záporos plusz 10-15mm eső a 2km-re lévő nulla esőshöz képest..
Válasz Nagy Péter 40 #13060. hozzászólásáraHa tudnám, lottóznék…..
Ezt mindenkinek magában kell eldönteni, mérlegelni. Én csak tippelek, nézelődők, olvasok. Meg lehet az is, hogy az egyszerű, klasszikus, standard búza termelésnek akár vége is van már most és hol van még az aratás ??!!!
Válasz Ares 826 #13051. hozzászólásáraA gmo s buza, kukorica aszálytűrőbb mint a nem gmo s. És egyforma csapadék esetén a gmo s több termést hoz mint a nem gmo s hibrid. Lesz időm leírom részletesen de ne most.
Válasz Nagy Péter 40 #13063. hozzászólásáraIgen esőben mérve kb 400mm kell hozzá.
Válasz MrPoke #13061. hozzászólásáraTavaly már volt erről szó akkor 6 tonnához 400 mm-t mondott valaki.Amit sokkal reálisabbnak látok mint amit most te mondasz.
Tavaly volt 6 tonnás termés és kb 2 év alatt esett kicsivel több mint700 mm eső..
Még azt se mondhatom hogy 2024 nyarán vagy őszén rengeteg eső volt mert akkor is aszályos időszak volt..
idén meglátjuk mi lesz mert jelenleg is hiányzik kb 70mm és mélyebb rétegekben nincs semmi.
Válasz Sam88 #13044. hozzászólásáraAhol a fa is elszárad,az azèrt ott nől nem?
Válasz Nagy Péter 40 #13059. hozzászólásáraÖntözve esetleg :D
Ugyanúgy ahogy meg van határozva hogy 1t búza terméshez mennyi nitrogén kell az is fix, hogy mennyi víz.
Pl egy 6t ás terméshez 700mm csapadékra van szükség. Ami a talajvíz és a csapadék összege.
Csak van egy baj. Vannak térségek, ahol 3m en van a talajvíz már így csak a csapadékból tud élni. Az pedig 300mm ami jó ha 2-3t ra elég lesz....
Válasz ..,-:) #13056. hozzászólásáraAkkor a mostani 60 feletti kötési árak fantasztikusnak tűnnek..
Kihagyhatalan ajánlat?
Válasz Ares 826 #13051. hozzászólásáraEzt komolyan kérdezed?
Ott van a gabona kutatónak az aszálytürő fajtái amit génszerkesztenek egy bőtermővel és a tavalyi aszályban nem 6 tonnát terem hanem 8-at...
Plusz gyorsabb is mint a sima nemesítés nem kell neki 8-10 év..
Válasz Ares 826 #13057. hozzászólásáraLovak közé van csapva a gyeplő.
Egy hete belinkeltem egy cikk részlelet „Mi lesz veled mg..” be az orosz mezőgazdasági miniszter nyilatkozatából. A volumenen kívül az a megdöbbentő, hogy van állami terv, van iránymutatás, és szándék a mezőgazdaságuk fejlesztésére. Ha megnézem náluk az elmúlt 10 évet, a fejlődés kimondhatatlan. Tehát lehetne ezt másként is csinálni.
Válasz Ohaza63 #13054. hozzászólásáraSajnos megint igazad van! Nagyon de nagyon kevés lesz a nyári gabonák árai, ezt a kupecok is tudják na pont azért is jönnek ezekkel az árakkal! A téli csapadék az meg is van ami kell a gabonáknak, már ezzel a vízzel már egy közepes termés lesz is az országban ha a jégeső nem veri sz@rrá a növényeket!
Válasz Ohaza63 #13054. hozzászólásáraEzt már ősszel is jeleztem.
Lesz itt 4-essel kezdődő gabona ár……..
Sziasztok!
Ki hol nézi a búza árát? Nekem főleg a bérleti díjak fizetése miatt lenne érdekes.
Köszönöm
Válasz kajszi_71823 #13047. hozzászólásáraÜdv barátom!
Bizony elég alacsony az ár, úgy hogy még a Dél -Amcsi gabona meg sem jelent az EU piacán.
Lassan odajutunk, hogy majd nekünk kell fizetni a kereskedőnek, hogy átvegye és ne kelljen az árokba borítani a terményünket.
Nem vagyok egy nagy jövős-menős, autózós, de szombaton a találkozóra menvén végig nézegettem az úton, hogy mindenhol zöld a határ, vagyis búza vagy árpa, de repce vetés nulla és minimális szántott, vagy tavaszira előkészített föld volt, legalábbis itt azon a 100-110 km en.
Valószínűleg ezzel tisztában vannak a kereskedők is, hogy lesz itt akkora búza dömping, hogy bele is fogunk fulladni.
Ezért is jönnek ki ezekkel a gyalázatos árakkal.
Válasz Nagy Péter 40 #13041. hozzászólásáraAszalyban ugyanannyit tud mind a többi, de ideális évben jobbak az isterras magok. Legalábbis a mi területünkön ez a tapasztalat.
Válasz kajszi_71823 #13047. hozzászólásáraAz a mostani euró árfolyammal nagy büdös LÓF@KSZ sajnos!
Válasz Sam88 #13044. hozzászólásáraMiért is bírná, szerinted????? Írd már le miért is??????
Válasz Sam88 #13043. hozzászólásáraNekem oprimális időben tudta a Nádor becenevét hogy "10 tonnás malmi búza"..,most meg az aszályos években se marad le a többiekétől,így nincs okom váltani.
Tavaly volt Basilio de nem tapasztaltam volna hogy kényes fajta igaz aszály volt így a betegség ellenállósága nem is tudott kibontakozni.
A GMO egy másik történet.Európában az lenne a búzatermesztés halála...
Már így is túl sok van, mi lenne ha még Európa 40-50 %-al emelni tudná a termelését GMO-s búzával...
Válasz hashtag #13046. hozzászólásáraTápanyagutánpótlásba nem megyek bele mert még a talajminta vevők jó része is csak a sötétben tapogat..
Sajnos azon a helyen vagyok ahol az utóbbi években a 7 tonna kiváltság..De hiába is termelnék prémium javító búzát van egy olyan csúnya dolog hogy elkell érni az olasz és bosnyák piacot hogy lehessen érdemben beszélni arról hogy megérje prémium búzát termelni..oda meg nem egyszerű jutni és sajnos most hiába is jut el oda az ember nem sokkal adnak többet érte ha egyáltalán kell nekik mert bevásároltak..
Kazánba való? Tudtommal nem vagy kereskedő mégis az ő meséjüket szavalod el hogy halaknak meg kazánba való búza.. A valóságban meg abból a fuzáriumos semmitérő búzából lesz a legfinomabb kenyér.. mert olcsó...
2018 körül volt fuzárium itt keleten aki emlékszik rá tudja mi volt akkor...de hogy frissebbet mondjak 2024 őszén is láttuk hogy az aratáskori 4500 forintos full toxinos kukorica novemberre "átalakult" mindegy milyen 7000 forintos kukoricává...
Válasz mtz1221 #13045. hozzászólásáraEnnyiért én lekötném a takarmányt.
Sajnos felénk csak 150 e/t kínáltak talán 2 hete. Mára lehet lejjebb ment az ár......
Válasz mtz1221 #13045. hozzászólására140€-s előkötési árat kaptam ma.
Erősen gondolkodom az ugaroltatáson.
Válasz Nagy Péter 40 #13042. hozzászólásáraMeg ugye másfélszer annyi szemterméssel, másfélszer annyi mikro/makroelemet viszel le a területről, ennek a pótlása meg többnyire a szentlélekre van bízva.
Amúgy vannak területek, ahol ha egész évben fejen állsz, akkor sem lesz több 7 tonnàtól, és leginkàbb 5t körül szór az üzemi àtlag, ott talán elgondoljodhatnak, hogy nem a bőtermő felé kell menni, mert nem fog az se bőt teremni. Cserébe lehet lesz egy csomó kazánba való fehér búzája. Amúgy visszatérve, a jobban eladhatót úgy kell érteni, hogy a ha van egy nagycsomó mennyiségű takarmánybúza(pl mint idén lesz) akkor azért időnként hajlandóak zsebbe nyúlni a jobbért, mert valamivel csak jó lenne euróvá pofozni a sok szemetet.
Felétek is sok búza van vetve ? Itt rengeteg van, repce helyett. 169.5 eurót kínálnak zölden, 8%kompenzációs felárral. Kéne lekötni valamennyit ?
Válasz Nagy Péter 40 #13041. hozzászólásáraHa nekünk is lehetne gmo vetőmag na az bírná az aszályt rendesen.
Válasz Nagy Péter 40 #13041. hozzászólásáraNekem mindig euclidom volt a tulsúlyos, aszályban a legjobb. Volt. Megszűnt már tavaly nem volt. Basilio egy kényes fajta de még nekem nem volt. A nador meg optimalis időben erősen lemaradt.
Válasz butique #13040. hozzászólásáraKicsit nagyot mondott mert az okosabb ezt úgy szokta előadni hogy2 tonna a különbség közte pl 5 tonna minőségi 7 tonna takarmány és akkor bevételben kb fifti fifti az eredmény ha ekkora a különbség a két felvásárlási ár között és akkor amit nem fejtett ki de mások szoktak hogy elvileg több cucc kell a 7 tonnához vagyis elvileg költség oldalon majd látod a különbséget.
Csak azt szokták elfelejteni hogy attól hogy malmi vagy javítóra képes az a fajta az még nulla inputtal ugyanúgy takarmány vagy jó esetben euro lesz, csak a potenciál van meg, ahhoz hogy az meg is valósuljon azért etetni kell azt is...
Mondjuk azt megnézném hogy most adna e érte 9-10 ezer között..
Válasz Gatti #13039. hozzászólásáraNekem is volt tavaly Basiliom de semmivel nem tudott többet mint a Nádor,pedig kevés volt a csapadék, kijöhetett volna különbség.
De a nagyobb baj hogy a kimondottan takarmány fajtát vetők se termeltek többet.
Miest lesz egy olyan fajta ami aszályos körülmények között is tönkre veri azonnal csere lesz.
?????????Ha:
Malmi: 5t x 90-100ft=450-500
Középszerű: 8t x 68-75ft=544-600
A mértékegységektől eltekintve valami nem jön ki.
Legalábbis a molnár által bemondott számok alapján.
Válasz Nagy Péter 40 #13037. hozzászólásáraNálunk a basilio vagy cellule csúnyán megverte több évben is a nádort. Sokáig vetettük a nádort de 6-7 tonnánál nem ment feljebb, de az isterrás magokból többször vágtunk 8 tonnát, pedig ugyanaz a tech.
Válasz mtz1221 #13033. hozzászólásáraJól hangzik de a valóság más.
Először is alig adnak érte többet, de végül nem is adnak.
Beviszed a mintát, "jó ezt hozza étkezési!"
Mire beérnek a pótkocsik már takarmány. Csak az idegeskedés van vele, ott kell lenni mérésnél, várod hogyan akarnak átbaszni..
Én már nem hogy a minőséget nem nézem, hanem a legközelebbi felvásárlóhoz vitetem azt jólvan. Aki termelésből akar megélni tévúton jár.
Válasz hashtag #13036. hozzászólásáraDe a probléma éppen az hogy nem jobban eladható...
Lehet szidni a felvásárlókat de a malmok se akarnak többet adni érte...
Kerestem fel jópárat az elmúlt években mind szépen lekövette a felvásárlók árait..
Az hogy most mázsánkánt 100-200 forinttal többet adna adott ha éppen nagyon kell neki azzal nem sokra megyek és legtöbb esetben nem ad érte semmivel se többet...
Az meg nem semmi hogy ahogy hallom jelenleg mindegy milyen búzád van egy áras verzió van mert a legjobb árat jelenleg a takarmánykeverősök mondanak...nekik meg nem kell hogy malmi legyen de megveszik azt is..
Ami a cikket illeti meg végülis jól mondja hogy mibe kerül a 8 tonnás takarmány meg az 5 tonnás malmi búza előállítása csak éppen szerintem fordítottan mondja...
Ha normális évek lennének olcsóbban tudnék 8 tonnás takarmányt előállítani mint 5 tonnás malmi minőségűt ami igazából nem is malmi hanem a javító csúcsa lenne amit esetleg magasabb áron vennének meg mert ahogy mondja nem csak a sikér meg a fehérje számít hanem most mindenki a W értékre van rámozdulva hogy az legyen jó.. De most akik meghagyták hiába szuper a W érték is, nem kell vagy csak nyomott áron..
Egy baj van hogy olyan évek vannak itt keleten hogy egy pl egy nádor ugyanazt tudja produkálni terméshozamban mint egy takarmány fajta csak ezért nem váltok mert nem terem többet a takarmány és hátha a piac is egyszer tolerálja a minőséget.. de idén már szinte biztos hogy nem fogja..
Válasz jaromiv #13034. hozzászólásáraNem is kell mindenkinek minőséget előállítani. Hanem arra céloz, hogy aki azt állít elő, az jobban eladható a piacon. Persze itt nem a felvásárlóra céloz, aki +5%-ot ad érte..
Válasz jaromiv #13034. hozzászólásáraPont ezért raktam be. Úgy vezetik a földműveseket, mintha mind birkák lennénk.
Válasz mtz1221 #13033. hozzászólásáraEz egy marhaság.
Nem is lehet más, amikor a riport alany „pék, molnár és búzatermelő” egy személyben.
Mondom ezt úgy, hogy az alapítástól tíz évig tagja voltam Miskolcon egy egyik nagy pékségnek.
1. A malmok/molnárok mindig is búzakeverékből csinálták a lisztet.
2. A sütőszerek 2000 utáni elterjedésével, megszűnt az élesztős kovászolt kenyér. A sütőszerrel gyakorlatilag a legócskább lisztből is lehet sütni.
3. A régi malmok bezárásával, leszerelésével gyakorlatilag megszűnt a minőségi liszt. De nincs is rá szükség, mert a liszt egy árérzékeny termék.
Az, hogy van néhány kézműves pékség, sütő vagy cukrász, a horror áraival, akinek a bolti lisztnél jobb minőség kell, nem jelent semmit, mert az nem volumen.
Ez kb olyan, mint a borász barátaim. Mind dicséri a díjnyertes borát. Beárazza a csillagos égbe, és tátja a száját, hogy nem kell senkinek.
https://www.agroinform.hu/szantofold/nem-tobb-buza-kell-igy-kereshet-tobbet-a-gazda-kevesebb-tonnaval-90052-001
Válasz VMisi #13031. hozzászólásáraEz elég jó.
Felénk 150 euró, ami a jelenlegi 381 Ft/eurós árfolyamnál 57 150 Ft/t, amit kevesellek.
Ti árkínálatotokért aláírnám az termelési szerződést.