Hirdetés
Fórum
- Fortschritt E-514 kombájn új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Kárenyhítési rendszer új
- Üzemanyag fogyasztás / gázolaj- és benzináremelés új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Talajmegújító Mezőgazdaság új
- Disznóvágás új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Solis traktorok új
Cikkajánló
Kukorica: akadnak még rések a pajzson, te se add fel!
Miközben az árukukorica piacán óriási a túlkínálat, a nemesítésben és a...
3137 hozzászólás
Válasz RkTomi #2436. hozzászólásáraNem tudom, hogy a Lengyelek hogy csinálják, de el kell ismerni, hogy
tudnak valamit! A minap a Franciák is
kiakadtak a töménytelen lengyel almától
szóval, hasítanak rendesen.
Kínai és a lengyel helyzet
Válasz Isu17 #2434. hozzászólásárahasonló a helyzet, de starking típus is jó itt.
Nekem idared, jonathan amin virág van. A többi elég gyenge.
Válasz Jana11 #2431. hozzászólásáraPont ma mentem egy kört Nyíregyháza -Fehérgyarmat-Nagykálló.Szép zöldek a fák virág csak itt ott
meg persze sokat kivágtak nefeledjük el azt sem.
Szeretnék mindenkit "megnyugtatni", hogy az idén valószínűleg nem lesz sztrájk és sorállás a léüzemeknél,és valószínűleg
nem lesz 13 Ft-os léalma sem...Étkezési is kevés.
Elég sok almáskertbe bejárok, ami most látszik,
hogy nincs vagy alig van virág a fákon...
Ez bizony a tavalyi túlterhelés és az aszály számlája.
Pár éve volt az az ellentmondás, amikor kiírták, hogy léalma átvétel 53 Ft/kg, ami elméletileg nagyon jó ár , gyakorlatilag nem volt alma, mert lefagyott...
Válasz Isu17 #2428. hozzászólásáranos akkor hogyan tovább,Ángyán lett volna anno az agrárminiszter másképp alakul talán de az már történelem...nem is számolnak 300 ha alatt a gazdaságokkal a többi csak statisztika...integrálódj ha tudsz!
Na egy ismét ehy kicsi és közepes cég:https://www.vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/a-regio-legkorszerubb-zoldseg-gyumolcs-termelo-es-feldolgozoja-jon-letre-1413934/
Válasz Dekalb #2427. hozzászólására“Szarul lett letargyalva a mezőgazdaság” ahogy te fogalmaztal. Oké elfogadom. De kérdezem azóta hány uniós ciklus volt?! Minden kérdésben szembe megyünk Brüsszellel csak agrár kérdésben nem. Az a pár nagy integrátor és oligarcha irányítja az országot aki eddig is és a kissebb gazdaságok lobbi hiányában nem lehetnek életképesek. Nyugaton saját szememmel láttam ahogy virágzik egy 5 hektáros családi almatermelő gazdaság!
Válasz Isu17 #2423. hozzászólásáraazonkivűl 100ha üvegház több termelési értéket képvisel mint 10 000 ha szántó...persze okosan lehetne élni az alattunk rejlő termálforrásokkal de az megint érdekeket sujtana..
Válasz Isu17 #2423. hozzászólásáraremélem utánaolvastál akárhonnan amit irtam,vagy csak saját kútfőből irogatsz... az utánam szólók mind megerősitettek ezekben,hidd el én is öntözök dobokkal kutakkal villanyárammal és mégis... gondolkozz mielőtt irsz,ha csak mellékesként agrárkodik valaki akkor 10ha is jó
Válasz gcastle #2422. hozzászólásáraA tíz új tagország csatlakozási költségének maximumát a bizottság 2002 januárjában 40 milliárd euróban jelölte meg, azaz 18 milliárddal kevesebbet szántak a célra, mint amennyit korábban a luxembourgi hatokra költöttek volna. Ez a 40 milliárd majdnem ugyanannyi, mint amennyi 2004 és 2006 között jutott volna a hatokra. Tartalmazott ugyanakkor egy, az uniós agrártámogatások negyedére rúgó, közvetlen mezőgazdasági kifizetésre szóló javaslatot már az első évre: ilyesmiről az "Agenda 2000"-ben még szó sem volt. A csatlakozási tárgyalások zárószakasza előtt, 2002 őszén született egy közös visegrádi álláspont arról, hogy együtt lépünk fel a közvetlen kifizetések induló szintjének emelése érdekében. Lengyelország azonban az utolsó előtti pillanatban úgy döntött, hogy máshová helyezi a hangsúlyt a kétoldalú tárgyalásokon, majd Csehország és Szlovákia is kihátrált az egyeztetett álláspont mögül. Azóta többen, köztük Eneko Landaburu, az EU bővítési főigazgatója is úgy nyilatkoztak, hogy ha a visegrádiak kitartanak, elérhették volna, hogy a közvetlen kifizetések szintjét az unió 30 százalékra emelje: a tagországok képviselői a jelek szerint méltányolták volna a kérést.
Lengyelország óriási tárgyalási súlyát jól tükrözik Landaburu szavai: "Azzal, hogy a Koppenhága előtti utolsó, miniszteri szintű fordulón a lengyelek visszavonták az erre vonatkozó kérésüket, a még kitartók tényleges súlya túlságosan lecsökkent ahhoz, hogy mindezt rá lehessen kényszeríteni a tagországokra." (Világgazdaság, 2002. december 23.)
"A visegrádiakkal való közös felkészülés során kiderült, hogy egy közös célunk van: a közvetlen agrárkifizetések növelése. Mi azonban nem hittünk abban, hogy ez megvalósítható - magyarázza a korábbi lengyel főtárgyaló, Jan Truszczynski, hogy miért választottak külön utat. - Számunkra a prioritás az volt, hogy enyhítsünk a csatlakozás utáni első évek központi költségvetési terhein. 1,1 milliárd euróval több készpénzre volt szükségünk az első három évben, hogy csökkenthessük a Lengyelország által fizetett uniós tagsági díj és a visszajuttatott támogatások közötti különbséget."
"Ha Lengyelország nem a saját játszmáját játssza és a visegrádi csoport együtt marad, akkor együtt több pénzt csikarhattak volna ki a közvetlen kifizetésekre. A visegrádi szolidaritást azonban a lengyelek felfüggesztették, és ezt a többiek sosem fogják elfelejteni" - értékelte lapunknak a tárgyalások lezárása előtti utolsó fejleményeket Pierre Mirel.
A csatlakozási szerződések pénzügyi paramétereiről szóló megál-lapodások maradtak a tárgyalássorozat legvégére, és ezek is tükrözték a tagjelöltek eltérő attitűdjeit. A nehezebb fejezetek lezárását amúgy sem elsiető lengyel tárgyaló küldöttség itt volt a leginkább elemében, ráadásul végre nem kötötték a kezét a kicsi, de agilis országok által korábban elért precedens megállapodások, hiszen itt már mindenki csak magáért tárgyalt. "Tudtuk, hogy földügyben az unió velünk engedékenyebb lesz. Ha a többiek is ilyen hosszú átmenetet akartak volna, beállhattak volna mögénk" - utal rá kertelés nélkül a berlini lengyel követség tanácsosa, Agnieszka Walter-Drop, hogy a bővítés behemótjának, Lengyelországnak miért volt nagyobb a mozgástere a többieknél. "Lehettünk volna keményebbek a lengyelekkel a kritériumoknak való megfelelés tekintetében - magyarázza a bizonyítványt a jelenleg ellenzéki Werner Hoyer, a Kohl-kormány volt külügyi államtitkára a Bundestag egyik irodaépületében -, csakhogy Schröder 1999-ben Berlinben kimondta, hogy a bővítés elképzelhetetlen Lengyelország nélkül, ami akkora taktikai hiba volt, hogy azóta is fizetjük az árát."
A csatlakozási tárgyalásokat lezáró, 2002. decemberi koppenhágai csúcson a magyar tárgyaló delegáció a 2005-2006-os költségvetési pozíció javítására és a közvetlen mezőgazdasági támogatásokra koncentrált, mivel nem akarták a korábban véglegesen lezárt fejezet bármelyikét újabb engedmények kiharcolása érdekében megnyitni. Miután a közvetlen kifizetések 30 százalékra növelésének igényével magunkra maradtunk, annak kivívására esély sem maradt. 2004-ben ehelyett a mindenkori uniós szubvenció mértékének 55, 2005-ben 60, 2006-ban 65 százalékáig nemzeti forrásból kipótolhatjuk a gazdák jövedelmének támogatását. Ezen felül Koppenhágában sikerült elérni, hogy a nemzeti forrású kiegészítéshez három évig az uniós vidékfejlesztési támogatás 20 százalékos részét is igénybe lehet venni. 2004 és 2006 között a tényleges nettó magyar költségvetési többlet 825 millió euró lesz, amiben már az az 56 millió is benne van, amivel Koppenhágában sikerült megfejelni a dán elnökség utolsó ajánlatát.
forrás: https://index.hu/kulfold/eu/mancs430/
Válasz Isu17 #2423. hozzászólásárade attól még nem mezőgazdasági ország ez, hogy az ország lakósai kizárólag a kapáláshoz meg a ganajozáshoz konyítanak, semmi máshoz lövésük sincs, így nyílván semmi mással nem bírnak foglalkozni...
Válasz Dekalb #2421. hozzászólásáraNem tudom te hol élsz de az én közvetlen környezetemben nincs olyan aki valamilyen formában ne lenne érintett a mezőgazdaságban.
1.: A csatlakozási feltételeket a Böszme brigád fogadta el, az országot be, a leválasztott magyarokat kiszavaztatta.
2.: Családon belül nem tudok összefogást-egységet kialakítani beszerzésre-értékesítésre! Mosott az agy sajnos...
3.:Miénk a Kamara! Ez mit is jelent? A Magosz ütötte a vasat ellenzékben. A Kamara megalakulása = a Magosz súlytalanná válása. Pista OGy alelnök lett, Ángyánt már rég lesöpörték, ne bántsuk ezeket, csak a mi kutyánk kölykei, ha nekik megyünk akkor már senkihez sem mehetünk... Értitek ugye? Ellenzékből könnyű politizálni!
4.: Körbevesz a Szamos, de ilyen üzemanyagárak mellett nem öntözök, hiába van meg minden hozzá. Ahogy Bob mondta amikor szétverték a játékgépét az És megint dühbe jövünk-ben: A gatyámat ráfizetem.
5.: Sajnos végtelenségig lehetne sorolni, hogy hol ment el ez az egész, hogyan lehetne másképp-jobban csinálni, amikor ki kellene állni a saját érdek miatt, vagy ha ez összefogást igényel, akkor maradunk mindig 5-6-an, és nézünk egymásra, mint a vett malac, hogy már megint hol szúrtuk el...
Válasz Dekalb #2420. hozzászólásáramég egy dolog ,mitől vagy te mezőgazdasági ország amikor gabonaféléken kivül nem tudsz egységesen megpakolni akár 100 vagon árut...nem mellesleg az elmult fél évben 122mm csapadék esett Újfehértó térségében... ez aztán az adottság atöbbi csak lózung
Válasz Isu17 #2419. hozzászólásárafelejtsd el...záróra,anarcs kifujt hatszáz..csak hogy egy barátomat idézzem,amikor az unios tárgyalások folytak 2001-2002-2003-és 2004 akkor szarul lett letárgyalva a mezőgazdaság,a lengyeleknek már akkor is NEMZETI kormányuk volt és -most általánositok-ft/kg/ha lett beadva az igényük és lemondtak a területalapuról...nekünk pedig JÓ VOLT A FELKINÁLT akkori nyugat európai területalapu 1/4-e valami 12-15000ft/ha ha jól rémlik,nos Lengyel testvéreink igy ették-eszik meg MMÉG A NYUGATOT is...
Válasz Dekalb #2418. hozzászólásáraNem értek veled egyet! Pont ez a lényeg hogy mezőgazdasági ország vagyunk és nagyobb gazda lobbira lenne szükség! Független gazda szervezetre lenne szükség aki minden fronton a gazdák érdekeit képviseli. A Magosz a baloldali kormányok idején a gazdák nagy részét mozgósította most meg egy bologato kutya a kormány mögött.
Válasz gcastle #2417. hozzászólásárameg aztán igen csekély a választásoknál a gazdálkodói létszám jó ha 70-100 000 embert érint a mezőgazdaság...tehát jelentéktelen tényező..kár a szóért esetleg kiegészitésként lehet rágondolni
Válasz Dekalb #2416. hozzászólásáraTudod pár éve még több ezer hektáros nagyságrendről mondták, hogy életképes, ahhoz képest szerinted javultak a kilátások... Egyébként csak az emberi gyarlósággal van baj, a pénz miatt mindenre képes. Magukat Istennek képzelő multimilliárdosok által fizetett politikusok tesznek meg mindent a saját választóik ellen. Az emberiség veszni tért...
Válasz gcastle #2415. hozzászólásáraugy látom nem voltam elég világos...nos TELJESEN mindegy hogy termelünk e vagy sem előbb utóbb vége a dalnak...500ha alatt életképtelen lesz ha nincs a kezedben a teljes vertikum vetéstől betakaritásig és értékesitésig,a kertészetet amit én is csináltam-ok pedig megölte a munkaerőhiány és a Lengyel...záróra barátom...ez még csak a kezdet ugyanis 28-30ft/kg 1 kg kukorica az ukránoknál...
Válasz Dekalb #2411. hozzászólásáraSzójából sem vagyunk nagyok, ami itt terem a GMO mentesség miatt kimegy, ide hoznak helyette GMO-sat, vicces ugye? Tudod az a fájdalmas, hogy az osztrák bor sem egy világmárka, mégsem vásárol külföldről amíg van a sajátjából, igaz ez fogyasztói hozzáállás kérdése is. De rég volt a magyar gabona alatt Lengyelországban lehegesztve a váltó, az áru meg a sínekre engedve! De rég volt Franciaországban a felborított magyar libamájas kamion lángra lobbantva...
Válasz ND #2413. hozzászólására25-30Ft léalma árnál mindenki elégedett lenne, mint ahogy meggynél is egy 150Ft körüli árral, ennyi.
Válasz lacko75 #2412. hozzászólásáraÉrtem a problémádat, de ha a kormány leírja, törvénybe iktatja, hogy pl. 10Ft az alma kilónkénti önköltségi ára, akkor ki fogsz jönni belőle?
Méretgazdaságosság, ültetvényszerkezet, életkor, évjárat, agrotechnika nem befolyásolja kinek mennyi az önköltség?
Szerintem jelentősen.
Ezért nem lehet, meghatározni így az árat, hogy pl önköltség+5Ft,
mert hidd el, bárki tudná akkor bizonylatokkal alátámasztottan is igazolni, hogy márpediglen 100Ft alatt nem lehet kihozni egy kiló léalmát
És hangsúlyozom, nem az almások ellen vagyok, nem vagyok sem nepper, sem felvásárló, nincs léüzemem (na jó, kistermelői van, ahol a saját gyümölcsünket részben feldolgozzuk), csak gondolkodjunk reálisan
miért azt ki mondja meg mennyi a minimálbér,
Válasz gcastle #2407. hozzászólásáraSajnos azt kell mondanom barátom,hogy Mo-Európa térképén jelentéktelen valami élelmiszer-gyümölcs térképén...
Válasz lacko75 #2409. hozzászólásáraÉs ki mondja meg mennyi az önköltség?
törvény kell,önköltségi ár alatt nincs felvásárlás,mert mi lessz ha a szerzödésbe bele irjak hogy 13 ft,nemirod alá,kihez viszed,mit csinálsz vele..
Válasz almás_56192 #2403. hozzászólásáraTyukod konzervgyár (Rege) módszere meggyre:
120 alatt nem vásárolt meggyet állítása szerint! Nézzünk utána! Igazat mondott, a saját felvásárló cégétől 120-ért vette, közvetlen beszállítás már
a 15 hektárosnak sem volt, csak a felvásárló cégen keresztül. Ja, hogy az az "összegyűjtő vállalkozás" csak 80-at fizetett, az már más tészta... Kiskapu kihasználva... Sakk-matt!
Két dolog biztos!
1.: A kereskedő mindig jól jár kockázat nélkül! (a körte neppernek van pofája 3 hét elteltével visszahozni 10-20%-át az elvitt gyümölcsnek, mondván:ez már eladhatatlan... közöm? 3 hete hibátlan árut vittél! többet ne is gyere, megy vissza a fa alá, inkább feláldozom Földanyánk oltárán azt a maradék 20 tonnát!)
2.: Nincs még egy ilyen ágazat a világon, ahol nem az előállító szabja az eladási árat! Kíváncsi lennék pl. új autónál: fél évig nem venne senki 40 millás vackot, zuhanna az ára? Idén olcsóbban tudok majd növényvédő szert venni almatermésűre, mivel tavaly a bevétel a végén csak kiadás volt? Túrót! Sem a bekerülési költségre, sem az eladási árra sincs semmiféle ráhatásunk! Egy évig pihentetni kellene a szántót, SAPS járna rá akkor is, a gyümölcsösben meg lerúgatni a kötést, és csak lombvédelemre összpontosítani!
Válasz envagyok2 #2401. hozzászólásáraSzerintem a sertés pestis ne keverd az almával. Ha segg nyaló banda ülne a székbe egy év el korábban lelet volna állatva az export 100% ban. Mentve volt a menthető.
Válasz envagyok2 #2401. hozzászólásáraTe látsz nem csak nézel!
Válasz Isu17 #2400. hozzászólásáraSzerintem úgy fog "működni", mint ahogy tavaly élvezhettük előnyeit a meggy esetében. Gyakorlatilag sehogy.
A meggynél már több éve él ez a típusú "szerződéses fegyelem"..., csak úgy észrevétlenül. Vagy Ti azt tapasztaltátok, bárki is betartotta a felvásárlók közül, esetleg hallottatok bármiféle szankció alkalmazásáról ez ellen?
Igen, 60%-a rögzitett ár pl. 25ft, 40%-a 15ft. Ha 2 helyre szerződök, okos lenne ha nem kötbérezne meg a be nem szálított mennyiségre. De az is lehetséges, hogy a 40% 35ft. Érzem a törődést!!
Válasz Isu17 #2400. hozzászólásáramér, tavaly nem volt rügzítve a 13? jah nem, rövid ideig ment fölfelé, aztán visszacsúszott, mikor már senki nem nézett oda.
idén akkor rögzítve lesz... kb. ez lesz a különbség.
Válasz gcastle #2389. hozzászólásáraszóval igen, a nébih.
találtak egy pestises vaddisznót (arról most ne beszéljünk, hogy ha nem lenne túlszaporodva az állomány, akkor nem lenne), még aznap leállt a magyar disznóhúsexport. nem szórakozott se a japán, se a szingapúri, se a tajvani, se senki, megtalálta a kifogást, azonnal élt is vele.
eltelt 1 év, és majd még fél év múlva jön delegáció, és akkor majd auditálják a telepeket, és majd akkor esetleg újraindul.
de ugyan ez volt a pirmiros (ezt etették a mindent is tudó bölcs németek?) csirke esetében is (amikoris mielőtt a világra hozták volna a bölcsek, hogy náluk mi történik, azért előtte szépen kipucolták a raktárakat, és hát gondolom nem berlin felé...), meg a madárinfluenza esetében is, meg még ki tudja mi esetében nem.
namost kérdem én, mikor hallottunk utoljára arról, hogy a nébih, vagy tudja a tököm ki lenne erre a hivatott leállította egy termék importját, akár valós, akár mondvacsinált indokkal? még soha egyetlen rohadt záptojást nem találtak a lengyel csomagba? nem tudom, én biztos találnék, ha a vizsgálódás lenne a dolgom, de még anélkül is rááll a kezem...
igen magas árat fizetünk azért, hogy "dőljön hozzánk a támogatás"...
Válasz envagyok2 #2399. hozzászólásáraDe legalább annyi pozitívum van benne hogy rögzített árral kell szerződést kötni. Hogy ez a gyakorlatban hogy fog működni és mennyire lesz életképes már más kérdés.
Válasz Isu17 #2397. hozzászólásáragyönyörű öngól, eddig szeptemberbe borult a bili, és tartott egy hónapig, most már júliusba kiömlik a szar, és csordogál novemberig...
Válasz avm #2396. hozzászólásárafagyveszély, a talaj alkalmatlanságát nehéz lett volna igazolni ott, ahol méteres átmérőjű dók nőddögélnek valószínűleg évszázadok óta...
https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/almafelvasarlas-kotelezo-az-arat-augusztus-1-ig-irasba-foglalni.13265.html
Válasz envagyok2 #2395. hozzászólásáraMiért nem kaptál engedélyt a dió telepítésre, mi volt az indok?
Válasz Isu17 #2394. hozzászólásáraszerintem senki nem néz hülyének senkit, csak mindenki a saját céljainak megfelelően használ ki mindenki mást.
kiszolgáltatott a termelő, és ezt ki is használják, gátlástalanul, a piac az így működik. a baj ott van, hogy ezt a kiszolgáltatottságot nem kis részben az agrárpolitika, és mondjuk ültetvény esetében a telepítést engedélyező hatóság generálta, vagy mondjuk az ő jováhagysáukkal történt. de az is lehet, hogy ezek mindegyike teljese ostoba, és alkalmatlan a feladatára, mert nem láttak ők semmit előre ebből a mai helyzetből, pedig dolga lett volna előre nézni, szóval nem rossz szándékúak, csak alkalmatlanok.
miért mondom?
diót akartam telepíteni pár éve. nem kaptam telepítési engedélyt. miért? mert akkor független lettem volna, mert azt ráérek eladni, azt belehet tárolni, aztán eladom annak akinek akarom, meg akkor amikor akarom. mire kaptam volna engedélyt? pl. bodzára. szó szerint könyörgött/fenyegetett fószer, hogy telepírsek bodzát, akkor kapok engedélyt, meg pályázat, meg támogatás, meg... igen fasza, kb. még az almánál is kiszolgáltatottabb lennél. hogy ezt nem látja előre, és tényleg csak ostoba? nem hiszem. szerintem igen sok pénz van a háttérben. hogy egy kalsszikust idézzek, ebben a játékban (is) mindenki kurva...
De kérdezem én ha hosszú távon nem cél a léalma termelése akkor minek van itt ennyi feldolgozó üzem?! Évekkel ezelőtt a monttal vagy almahéjjal nem tudtak mit kezdeni, birka eledel volt most meg harc megy érte értékes pektin tartalma miatt. Egyszóval nagyot szakít mindenki, közben meg megy a népbutitás, vagyis a termelő hülyének nézése.
Válasz lacko75 #2392. hozzászólásárafogjunk, de miben?
mit dobsz te bele az összefogásba, és mit vársz a többiektől?
építsünk feldolgozót? oké, de mibe kerül megépíteni, mibe kerül az első évi alapanyag beszerzése, mibe kerül a készlet finanszírozása, mibe kerül az értékesítés, hol vannak a kompetens emberek, ki fogja eladni a lét?
csakhogy számoljuk, azt persze lehet ezt pontosítani, azt is megmondom hogyan.
szóval mi pénz lehet egy feldolgozó, 30 milliárd? 50-80? nem tudom kérdem.
mi pénz lehet az első évi készlet? 800 ezer tonna almáról beszélünk, és senki nem akarja 13ért adni, legyen 25 ft + áfa. ez nettó 20 milliárd.
mibe kerülhet az egy éves működés? 5 milliárd? 10?
összesen ez 60-100 milliárd. mennyi alma ültetvény lehet? 30 ezer hektár? több, kevesebb? ez 2-3,3 millió ft/hektár. ennyit kéne minden ültetvényesnek bedobnia a közösbe, ez az összefogás. aki hiutelre telepítette az ültetvényt, és még a csemetére sem volt tőkéje, és most igazán kiszolgáltatott, mert még kihúzni sem tudja, az most a 10 hektárja után, meg a 13 ft után miből dobjon be a közösbe 20-33 millió ft plusz áfát? és ha meg is tudná tenni, gondolod hogy van ebben az országban bárki, aki meg is tenné? és ha valami csoda okán meg is történne, akkor mi a garancia, hogy ez a léüzem ki tudja gazdálkodni a 25 ft-ot, és nem lesz egy totális csőd és örök pénznyelő?
és akkor hogy honnan lehetne adatot szerezni, meg kéne nézni a feldolgozók éves beszámolóit, van ott mérleg és eredménykimutatás is, és még kieg melléklet is, látszik ott minden, hogy mi eszköz van az üzemben, és azt mibe kerül működtetni... meglepődnék, ha ettől kevesebből megállna.
fogjunk össze már a könyökünkön jön ki,mégis kivel,könyörgöm mondják már meg,mert mi gazdák partnerek lennénk benne,AZT NEM GONDOLJÁK VÉLETLENÜL HOGY TÖRVÉNNYEL KELLENE MEGOLDANI.
Válasz traktorajtóhajtogató #2390. hozzászólásáraLehtséges hogy lengyel földben termett német,holland gazda burgonyája.
Válasz gcastle #2389. hozzászólásáraEz van a burgonyával is. Lengyel kormány simán támogatta a szállitást és meg is volt a jó ár. Még 5 év és mindenki múlt időben beszél a magyar burgonyáról. Lehet, hogy a németről is, mert a lengyelek nagyon agressziven terjeszkednek.
Válasz szantofold22 #2386. hozzászólásáraA körtével is az mint az almával: a lengyel leszállítja a román piacra,olcsóbban adja, mint amennyiért a magyar megtermeli. Nem számít, hogy ehetetlen, íztelen vacak. Náluk van exporttámogatás, mi meg nem tudunk plusz útdíjat dobni a tranzit forgalomra, meg a NÉBIH nem telepedik rá a behozott élelmiszerre. Nálunk több mint 10 éve kitiltott hatóanyagot 2016-ban lengyelben még lehetett használni. Az unión kívülről bejövő dolgokról, mint például az ukrán tojásról ne is beszéljünk... Én egyelőre "csak" 3ha almától szabadultam meg, igaz 25+ éves volt, de pár év, és 2500Ft/mázsát fog érni a fa...
és mindig azt hangoztatják étkezésit kell termelni,kérdem én mire.már látom hogy sokan meg sem metszik,vagy már kivágták,vagy nem fogják permetezni.tehát spórol mindenki,mert muszaly..tulélni a tavalyi szezont..