Fórum
Vadászat, vadgazdálkodás, vadászati jog – minden...
Létrehozta: jólaci , 2008-07-21 12:15:26
Kedvencekhez
Segítség
- Direktvetés, no-till. új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Milyen pótkocsit vegyek? új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Bérmunka tarifák szántóföldön! új
- Talajmegújító Mezőgazdaság új
- Hagyományos, paraszti ismeretek. új
- Fortschritt E-514 kombájn új
- T-25/A kistraktor új
- Forgatás nélküli talajművelés új
Cikkajánló
Hirdetés
Így válasszon hatékony és stressztűrő repcehibridet
Sokan felteszik a kérdést maguknak: biztosan jól hasznosítja a műtrágyát a...
1153 hozzászólás
Válasz Radocz #439. hozzászólására03.03 hatállyal már van VHR is!
Válasz .Ropi #436. hozzászólásáraVégleges de ha haverod Orbán akkor még van remény!
Válasz csontii #451. hozzászólásáraValóban, de nem a jegyzőé és nem a VT-é hanem a természetvédelmi hatóságé.
Bandita29 kérdésére adtam a választ.
Válasz SzFefe #450. hozzászólásáraNem tudom,hogy máshol hogyan van,de NATURA2000 területen csak engedéllyel lehet kerítést építeni.
Talán nem a lesaprításra kéne bíztatni itt senkit se. Az tény, hogy a földhasználóval illetve tulajdonossal ha egy és ugyanaz a személy a magaslesek kihelyezésének szándékát egyeztetni kell a VT illetékeseinek. Ha azt vadkárelhárítási szándékkal akarják kirakni, javaslom a tárgyalást a tüzelés helyett, mert a megtagadása önmagában elég, hogy elbukd a vadkárigényed.
Körbe lehet villanypásztorozni, keríteni a földet, sőt, erre ésszerű mértékig a komoly vadkárfenyegetettséggel érintett területek esetében a VT-től segítséget is lehet kérni, és a VT saját érdeke, hogy adjon is.
Párbeszéd, párbeszéd, párbeszéd......(már ahol lehet...)
Válasz a2457 #448 hozzászól
csak az engedélyeddel rakhat ki magaslest elvileg most ha változik a vadász jog bérlő akkor az előzőnek kik kel fizetni amit a régiek építettek
Válasz Bandita29 #445. hozzászólásáranem viheted haza elvileg,
bár itt a környéken van aki nagyon hasonlít rám megejelnésben és majdnem össze is tévesztettek vele, az spec szépen elszokta tüntetni az ilyesmi tüzifának ha értelmetlen helyen/módon tették ki.
mondjuk nem a kis feketediósba, hanem mellé a kőrisbe, bízva abban hogy a disznót majd érdekli a %z@ro$ kukoricájuk amikor ott a j ókis feketedió. na az a les remekül fűtött.
Ha lehet akkor a lényeget írjuk le, ne 20 oldal szöveget.
A földeden lévő lest meg mondd h vigyék el onnan mert zavar a munkavégzésben. Ha nem akkor ne csodálkozzanak ha nem lesz ott.
Válasz Mihály-963 #444. hozzászólásáraEz a régi törvény ugye nem tévedek???
Olvasom itt a hozzászólásokat,törvényeket. A törvények annyit érnek,amennyit betartanak belőle.Kártérítést még sosem kaptam.
Kérdéseim:
-Vadhálóval,villanypásztorral kiegészítve bekeríthetem a területem? Erre kell engedélyt kérnem a vadásztársaságtól,vagy jegyzőtöl?
-Megkérdezésem nélkül tettek egy magaslest a földemre...Nem a fasorba,hanem a szántó szélére,hogy mind a négy lába a szántáson áll,kerülgetni kell.Szerintetek hazavihetem tüzifának?
§ (1)6 A vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként - a földtulajdon tekintetében fennálló haszonélvezeti jog esetén is - a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. 4. § (1) Ha a vadászterület
a) kizárólag egy személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, e személyt a vadászati jog önállóan (a továbbiakban: önálló vadászati jog),
b) több személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen (a továbbiakban: társult vadászati jog)
illeti meg.
(2) Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
5. §7 A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat az erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, a vízgazdálkodásra, az állatvédelemre, az állategészségügyre, az állattenyésztésre, a termőföld-hasznosításra, valamint a növényvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
8. § (1) Vadászterületnek minősül - hasznosítási formájától függetlenül - az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad
a) a szükséges táplálékot megtalálja,
b) természetes szaporodási feltételei, valamint
c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.
(2) Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található
a) település közigazgatási belterületét, valamint
b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan,
c) tanya, valamint major,
d) temető,
e) nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely,
f) repülőtér,
g)12 közút, valamint a közút és annak fel- és lehajtója által határolt, továbbá
h) vasút
területét.
(3)13 A vadászterület határa nem terjedhet át a vadgazdálkodási tájegység határán.
12. §26 (1) Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent földtulajdonosok
a) a képviselet formájáról, a képviselő személyéről,
b) a vadászterület határának 20. § (1) bekezdése szerinti megváltoztatására irányuló, e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről, illetve
c) a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről
a tulajdonukban álló földterület - ideértve a medret is - aránya szerint számított szavazattöbbséggel határoznak.
(2) A földtulajdonosok a vadászterület összes területe - ideértve a medret is - összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.
(3) A tulajdonosi közösség a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, továbbá önállóan perelhet és perelhető. A tulajdonosi közösség (1) bekezdés szerint megválasztott, és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett - hatósági igazolással rendelkező - képviselője külön meghatalmazás nélkül a tulajdonosi közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosi közösség nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a tulajdonosi közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.
(4) A tulajdonosi közösség képviselője természetes és jogi személy lehet.
(5) Nem lehet képviselő, aki:
a) büntetett előéletű;
b) ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;
c) a képviselői tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget.
(6) A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség által megválasztott képviselő (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételeknek való megfelelését a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vétel során megvizsgálja.
(7) Nem lehet a tulajdonosi közösség képviselője az a személy, aki annál a vadászatra jogosultnál tölt be vezető tisztséget, amellyel a tulajdonosi közösség a vadászterület vadászati jogára haszonbérleti szerződést köt.
(8) A képviselői megbízatás megszűnik
a) visszahívással,
b) lemondással,
c) a képviselő halálával, jogi személy képviselő esetén jogutód nélküli megszűnésével,
d) a képviselő cselekvőképességének a feladata ellátásához szükséges ügycsoportban történő korlátozásával,
e) jogi személy képviselő esetén a vele szembeni végelszámolás, csőd- vagy felszámolási eljárás jogerős megindításával,
f) a képviselővel szembeni kizáró ok bekövetkeztével,
g) a képviselő kilencven napot meghaladó akadályoztatása esetén.
(9) A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok a 14. §-ban foglalt eljárás szerint kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani.
(10) A tulajdonosi közösség gyűlése a képviselőt visszahívhatja. A visszahívott képviselő az új képviselő megválasztásáig változatlan díjazás mellett köteles feladatait ellátni, azzal, hogy kötelezettséget nem vállalhat, és jogról nem mondhat le érvényesen.
(11) A képviselő köteles:
a) a tulajdonosi közösség gyűlése határozatait a jogszabályok és a működési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően előkészíteni és végrehajtani;
b) a határozatokról és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást vezetni;
c) a tulajdonosi közösség részére elkülönített, kizárólag a tulajdonosi közösség pénzügyeinek kezelésére bankszámlát - ha a képviselő költségvetési szerv, akkor a külön e célra a Magyar Államkincstárnál vezetett alszámlát - nyitni és vezetni;
d) a haszonbérleti díj kifizetését a vadászati év lezárását követő hatvan napon belül biztosítani a földtulajdonosok részére.
(12) A tulajdonosi közösség - az (1) bekezdés szerinti módon - köteles működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről, ideértve a képviselő javadalmazásának és elszámolási kötelezettségének, valamint a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is. A működési szabályzat elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.
(13) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését.
(14) A tulajdonosi közösség gyűlését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Ha a képviselő e kötelezettségének nem tesz eleget, a tulajdonosi közösség gyűlésének összehívása a 14. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kezdeményezhető.
14. §28 (1) Társult vadászati jog esetén a 12. § (1) bekezdése szerinti kérdésekben való határozat meghozatalát a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított egyötöde kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a vadászati hatóság és minden érintett település önkormányzatának hirdetőtábláján és a helyben szokásos módon a tulajdonosi közösség gyűlését megelőző legalább harminc napra hirdetményt kell közzétennie, amelyet a gyűlést megelőző napig kell kifüggesztve tartani. A hirdetmény - tájékoztató jelleggel - a települési önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyi lapban -, elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, valamint a hatóság hivatalos lapjában is közzétehető.
(2) A hirdetmény hirdetőtáblán történő kifüggesztésének minden érintett település önkormányzatánál azonos napon, azonos tartalommal kell megtörténnie. A hirdetménynek tartalmaznia kell a tulajdonosi közösség gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a vadászterület térképi megjelölését. A tulajdonosi közösségi gyűlést csak a vadászterület fekvése szerinti vadgazdálkodási tájegységen belül lehet megtartani. Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a tulajdonosi közösség gyűlését szabályszerűen hívták össze.
(3) A határozathozatalban önhibáján kívül részt nem vett vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt földtulajdonosok, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt vagy a határozathozatalban részt nem vett földtulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozatot annak meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadhatják.
A vadkár
75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).
(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.
(3)220
A vadászati kár
76. §224 A vadászatra jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár). na még egyszer mert tegnap aludni küldtél
Válasz kukaccsosz #441. hozzászólásáraHa nem gond válaszolok én. Nem kell. De lehet nálad és az is elfogadott, mint ahogy a teljes bizonyító erejü, a kötelező tartalmi elemekkel teljes magánokirat is.
Ha rájelölés lesz, és az érintett felek nem tudnak megegyezni hogy a vadászterület melyik társaság mekkora területrészen gazdálkodjon, a hivatal összehívja a vitás feleket, és elektronikus földkönyvből ellenőrzi a meghatalmazásokat.
Itt, akit érdekel mindent megtalál:
http://omvk.hu/hirek/a-vadaszati-jogszabalyok-valtozasai-egy-helyen.html
Válasz a2457 #417. hozzászólásáraA kár megállapítása
81. §228 (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel.
(2)229 Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.
(3)230 A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki.
(4)231 A kár becslését - a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint - a kirendeléstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.
(5)232 A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.
(6)233 Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.
(7)234 Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.
(8) A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
81/A. §235 A kárbecslési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseit - az alábbi eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni:
a) eljárási alapelvek, nyelvhasználat, tolmács, adatkezelés, áttétel, kapcsolattartás,
b) kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, eljárás megszüntetése,
c) ügyintézési határidő, határidő számítása,
d) kérelem, hiánypótlás,
e) jegyzőkönyv,
f) képviselet, kizárás,
g) értesítés, szemle, szakértő, tárgyalás,
h) eljárás akadályozásának jogkövetkezményei,
i) igazolási kérelem azzal, hogy annak az elmulasztott határidőtől vagy határnaptól számított két hónapon túl nincs helye,
j) eljárás irataiba való betekintés,
k) határozat és végzés azzal, hogy az egyezséget jóváhagyó határozat
ka) tartalmazza a kötelezett természetes személyazonosító adatait is,
kb) meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályhelyet minden esetben meg kell jelölni,
kc)236 nem tartalmazhatja a jegyző egyéb döntését, azokról külön döntésben kell rendelkezni,
l)237 eljárási költség, megelőlegezése, viselése, költségmentesség azzal, hogy a költségek megelőlegezésének hiányában a jegyző az eljárást megszünteti,
m) döntés közlése, kijavítása, kiegészítése,
n) jogorvoslat, döntés-felülvizsgálat azzal, hogy az egyezséget jóváhagyó határozat módosításának vagy visszavonásának nincs helye, és azzal szemben felügyeleti jogkör sem gyakorolható,
o) végrehajtás (az egyezséget jóváhagyó határozat végrehajtásának kivételével).
Válasz ermike #435. hozzászólásáraErmike!
Az új FTK alakuló gyűlésén a tulajdon bizonyítására kell a 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap?
Mi a véleményed?
Válasz szg1 #437. hozzászólására na még az hiányozna így is alig várják hogy valamelyik feldobja a pacskert mert kell a földje hát még ha távcsövön keresztül szemeznének egymásra na akkor lenne vadászbaleset bőven
Válasz .Ropi #436. hozzászólásáraItt a törvény.
http://www.nimrod.hu/uploads/files/egysegesitett_normaszoveg.pdf
http://www.nimrod.hu/uploads/files/egysegesitett_normaszoveg.pdf
A végrehajtási utasítás -ha jól tudom- még folyamatban van.
Fellebbezni mindig lehet, csak van-e értelme?
Mi próbálunk egy társaságot létrehozni a település határában.
A vadászok és földtulajdonosok többsége egyet szeretne.
Válasz szg1 #437. hozzászólásárabőségesen elég lenne ha a gazdálkodás elő lenne írva.
és a vadbecslést / kárbecslést nem olyan szerv végezné aminek nem érdeke valótlan számokat odaírni.
Válasz endypapa #414. hozzászólásáraSzívem szerint minden gazdálkodónak kötelezően előírnám a vadászvizsga letételét és a kötelező vadászatot. Ugyanakkor minden vadásznak kötelezővé tenném a gazdálkodást. Micsoda barátságok szövődnének!!
Válasz ermike #435. hozzászólásáraErmike!
A regionális határ már végleges vagy még meg lehet fellebbezni?
Válasz Mihály-963 #432. hozzászólásáraNe is vitatkozz! Nem kell, ha rám hallgatsz azt csinálsz amit akarsz!
de hülyeséget írtál, én nap mint nap, ezzel foglalkozom, sok éve már, és hidd el teljesen napra kész vagyok!
A vadgazdálkodónak semmi köze hogy mire fordítja a maradványösszeget, a területbér 5 évig kérhető visszamenőlegesen az FTK tól!
szerintem már menj aludni misikém!
Válasz csontii #431. hozzászólásáraA földtulajdonosi közösség dönt!!!!
Ahol az állam van többségben ott ők határozzák meg a díjat!
Állami vadászterületek%
Válasz bandigh #428. hozzászólására ez egy tipikus vadász hozzá állás sajnos de fordítsuk meg hol vadásznál ha nem engednénk hogy bejárjatok ungot-berket keresztül kasul mindent letiporva ja s már 89 régen volt nekem még egy fillért nem fizettek még amikor szóltam nekik hogy a frissen ültettet káposztám kihúzgálja az őz azt a választ kaptam üljek mellé ha elültettem ennyi nekem elég is volt az úri társaságból
Válasz ermike #430. hozzászólására nem akarok vitatkozni veled de ma olvastam a törvényt és ott ez áll akinek nem tudják kifizetni a bérleti díjat arról az összegről nyilatkoznia kell a vadgazdálkodónak mire fordítja az összeget : a földtulajdonosnak fizetnek és nagyon sok föld tulajdonost nem tud elérni még a földhivatal sem....tehát azoknak a vadgazdálkodó sem tud fizetni de ez szerintem kiskapu mert miért ne lenne ebben is mint az élet bizonyítja hogy több is van az élet más területein mivel törvényt jogászok alkotnak s arra ügyelnek nehogy munka nélkül maradjanak
Most az állam fogja meghatározni a vadászati bérleti díjat tól ig.Ezen belül majd a földtulajdonosi közösség dönti el mennyiért adja bérbe a területét.
Válasz Mihály-963 #427. hozzászólásáramihály te ehhez nem értesz! Azt már látom!
Válasz Mihály-963 #426. hozzászólásáraEz hülyeség, a földtulajdonosi közösségnek elszámolási kötelezettsége a FTK felé van, a vadásztársaság fizeti a bérleti díjat a FTKnak ő pedig a földtulajdonnal rendelkező tagjainak!
Válasz Mihály-963 #427. hozzászólásáraHa nem kapnál 200 forintot sem, a vad akkor is átmenne, legelne a földeden.
Válasz ermike #418. hozzászólására ma néztem a tavalyi kilövéseket bocs terítékre került vadakat amiben jócskán akadt az aranysakáltól kezdve a görényig szép számmal úgy-hogy megyénként 1000-1500 ember hobyja miatt 20 évre akarnak 200-300 forintot fizetni évente mit fog az érni 20-év múlva s a törvény nem ír elő kompenzációt vagy bérlet emelést
Válasz VTR-es #423. hozzászólására nem kell sajnos csak nyilatkozni kell a társaságnak az állam felé hogy mire fordítja mire költik a bent maradt bérleti díjat
Válasz ermike #424. hozzászólásáraNálatok , de felénk nem
Válasz VTR-es #423. hozzászólásáraez az elmlt 20 évben is így volt
Válasz ermike #422. hozzászólásáraAttól tartok el fognak szabadulni a bérleti díjak, nem biztos kissebb apróvadas társaságok ki fogják tudni gazdálkodni az emelést, ráadásul a bérleti díjakat javarészt most már ténylegesen ki kell fizetni.A másik ,érdekes hogy 1 képviselőre lesz bízva ilyen jelentős összeg, annak minden adminisztrációjával,felelősségével.
Válasz VTR-es #419. hozzászólásáraA bérleti díjról a közgyűlés dönt ez lesz 100Ft-3000Ft-ig szerintem ez a két véglet!
Egy hatóság által lehatárolt területnek (min: 3000 ha-nak kell lenni)
egy képviselője lesz akit a közgyűlésen szavaznak majd meg szótöbbséggel!
Válasz szanberg #420. hozzászólásáraGratulálok! Mennyit lőttél le? Irány kiváltani a vadászjegyet! Mikor megyünk puskát venni?
Válasz ermike #418. hozzászólásáraA mai napon tettem sikeres vadászvizsgát, de Te már ezt tudod.
Úgyhogy vadász üdvözletem küldöm énis
Válasz ermike #418. hozzászólásáraKb. milyen bérleti díjak várhatóak/ha? Tulajdonosi közgyűlés választ közös képviselőt, ez egyetlen személy lesz, csak egyszemélyben felel adott esetben több 1000 ha bérleti díjért?
a hatóság által kijelölt vadászterületen ami márc 31 től lesz kifüggesztve, a lehatárolt területrész tulajdoni hányad szerinti 20 % hívhatja össze a tulajdonosi közgyűlést! Ez a kezdeményezéshez kell!!!! A közgyűlésen ettől magasabb részvételre kell számítani Kb: 60-80% képviselve lesz ez függ a terület birtokszerkezetétől és a várható harc mértékétől a vadászok aktvitásától!
Ha van földtulajdonosi akarat akkor minden irányítás átvehető! De ez nem kis munkával jár! Tessék beállni a pályára és játszani (dolgozni) és ne a pálya széléről bekiabálni! Ha vadászok nem lennének akkor kb. ragadozók híján belefulladnátok a vadállományba!
Vadász üdvözlettel: Ermike
Válasz Mihály-963 #404. hozzászólásárana igen, az útjavítás kérdése sokszor felmerül, főleg hogy a nagy szakmai tekintélyesek előszeretettel az út közepére szóróznak mert arra jobban rálátni a lesből.
az hogy valaki menne is arra, csak épp a disznók öszetúrták, meg a kukoricára a vadak menetközben, az már nem is érdekes.
legjobb hogy nekik a legnagyobb a pofájuk hogy utat kell javítani.
mert ugye az agyonképzettje 1 nyomon megy ki és be, mindennap. nem ám egy kicsit mindíg máshol, hogy ne bakhátasodjon ki, aztán csodálkoznak hogy soha senki nem akarja őket kihúzni ha elakadnak a vacakjaikkal. már ha nem otthon eszi a disznó a kukoricát hanem ki is kerül, persze.
Válasz SzFefe #415. hozzászólására oké eddig de mi van a maradék 80% tulajdonossal az nem számít semmit milyen törvény az olyan ami csak 20% véleményét veszi figyelembe ez kicsit nekem magas tudtommal a demokráciákban min 50% jelenlévő fele +1 szavazat lenne a reális
Válasz Mihály-963 #408. hozzászólására A 20 % az 1/5-öd, pedig én is régen jártam suliba.
ermike mondatában a fele + 1 % az külön mondatrész és igaza van, a döntéshozatalnál számít. A vadászati jog a földtulajdonhoz kötődik, de mint bármi más ez is a földtulajdonos döntése, miszerint él a jogával, vagy meghatalmaz másokat, vagy éppen a földhasználat átengedésekor erről is rendelkezik.
Válasz Ebcsont #405. hozzászólásáraA vadászat mára hobbi lett. A vadgazdálkodás az más tészta. na az szakma. Csak az a gond hogy ez a szakma már a hobbisták irányítása alá került.
Válasz Stabi #412. hozzászólásáraVadászati jognak semmi köze a földhasználóhoz mert az a tulajdonjog elválaszthatatlan része. Azok a bérleti szerződések ahol a vadászati jogot is bérlik, semmisek, legalábbis az a részük. Ez a törvény, lehet pampogni.
Földtulajdonos,vagy földhasználó,mert nem mindíg esik egybe a kettő! A földhasználó kapja a területalapút,ami vagyonértékű jog,akkor a vadászati jog is a földhasználót illeti,ugy ahogy a vadkár is.Had döntse el a földhasználó,hogy kit enged a növényei között mászkálni(melyik vadásztársaságot).
Válasz VTR-es #410. hozzászólására kicsit visszább olvastatok volna akkor láttad volna hogy a földtulajok 1/5 elég a gyűlés szavazó képességhez erre írja a kolléga hogy 20% s annak fele +1 a döntő erre írtam vissza hogy 1/5 az 20% de ti meg már csípitek a tagot nehogy már jól érezze magát Köszönöm de jól vagyok régen jártam suliba de elvagyok
Válasz csontii #409. hozzászólásáraRég jártál suliba,, ő másként tudja
Válasz Mihály-963 #408. hozzászólásáraÉn az eddigi matematikai ismeretem szerint mindig úgy tudtam,hogy valaminek az 1/5-e az egyben a 20% is. De ha azóta változott valami ,akkor szóljatok már.
Válasz ermike #407. hozzászólására a 20% az nem 1/5 rész ember: de mindegy akkor is és a többi az magasról vagy hogy is van a lényeg az hogy a vadász úrak tesznek a termelőkre még mindig nem a demokrácia szabályai érvényesülnek én egyébként hóhéroknak tartom a vadászokat mert mindig azt hangoztatják hogy esélyt kell adni a vadnak hm. kb úgy adnak ők esélyt mint az éhezőknek belógatott kaja egy beton silóban 5 méter magasan esélye nincs hozzájutnia
Válasz Mihály-963 #404. hozzászólására20 % az osszehivashoz kell ha ott leszel es te kezedben van a fele +1 akkor te leszel a jani,
Válasz Ebcsont #405. hozzászólására nyugi csak idő kérdése s ez is hoby lesz mint a halászat csak egy olyan elnök kell hozzá
Válasz Mihály-963 #404. hozzászólásáraHa értenél a vadászathoz, akkor nem írnál ekkora hülyeségeket. A vadászat nem hobbi, hanem egy szakma, amihez legalább annyira kell érteni, mint a mezőgazdasághoz, ha eredményeket akarsz elérni. Mindkét oldalra van rálátásom mellesleg, mert mezőgazdász és vadász vagyok.