Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak601 FtBenzin árak594 FtEUR395.88 FtUSD369.28 FtCHF415.45 FtGBP468.16 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Elvben nem lenne rossz, csak ha továbbmegyünk, a népesség nő, etetni kell, a termőterület meg csökken. Utak, gyárak, házak, napelemparkok állnak rajta.
Mondjuk mifelénk ügyes a parasztember, ellensúlyozza a területcsökkenést az utak és árkok beszántásával...
Van már többéves tapasztalat ezzel a talajgenerátoros rendszerrel. Előtte ugye sokezer évig nem volt ilyen.
Namost, szerintem akkor jó egy kisérlet, ha van kontroll.
Szóval simán azt kéne csinálni, hogy 2023-ban, be sem indítják.
Aztán ha akkor az történik, hogy a dunántúlt 3 naponta elveri a jég, és a kelet ugyanúgy nemkap csapadékot, akkor én leszek az első, aki azt fogja mondani, hogy álljon vissza minden, és még a jégverés költségeibe is beszállok.
Nem szabad egymásnak esni emberek!
Legyünk megértőek.
Azon meg ne csodálkozzon senki, hogy akinél második éve tombol a pusztító aszály, és a gazdasági kilátása nem hogy a nullához közelít, hanem talán negatívba lesz. Látja a munkáját tönkremenni, tehetetlenül végignézni amint ígéretes növényei elszáradnak. Érthető ha minden szalmaszálba kapaszkodik ami magyarázatot adhat arra az érthetetlen időjárási anomáliára ami nagyon komolyan érzékenyen érinti.
Te nagyon okos ami jön fel arad felől egy konvergens részről jön, tudod ott vannak azok a dombok, és ahogy jönne át a határon belép egy divergens részre ami nem tartalmaz egy deka nedvességet sem, mert ami leesik a porba az holnap már sehol nincs. Ergo nincs ami megfogja a nedvességet, nincs pára, nincs semmi, azt még lőni sem kell mert szétesik a szárazságban.
Ugyanez a helyzet ha dél felől jön ahogy elhagyja a dinári hegyeket és nincs nedvesség a levegőben ugyanúgy lefő, mint a kávé.
Ugyanez van ami jön az Alpok felől, addig jut el amíg van nedvesség. Általában a dunáig ér el...
Ha nagy esőket akartok akkor azt nem egy átvonuló hidegfrontban kell keresni, hanem ami lejut a földközi tengerre és ott tartozkodik néhány napig, és északról kap utánpótlást a hidegből, akkor van esély az alföldnek is esőre.
Amúgy nekem tök mindegy hogy hol mennyi esik, csak néha beböfögök pár hülyeséget hátha segít valakin. Rajtad biztos nem.
Vagy az lesz, amit már írtak itt annó. Minden területet csak minden második évben vet be..
Tehát egy évet pihen, gyüjti a csapadékot, meg felkészül, kap mondjuk 2 sor tárcsát.
Így lesz tavasszal normális földed is, ami könnyen vethető, víz is van benne, tápanyag is táródott fel, aztán a melóval se kell nagyon kapkodni tavasszal mert fele meló van ugye. Kevesebb kapacitás, gép, ember, költség is elég. Kisebb pénz, de sokkal biztosabban..
Fejezd már be sírást ember, főleg úgy hogy mindig bele is rugsz valakibe.
Nálam kevesebb eső esett minimum 40 literel mint nálad és nem hibaztatok senkit. Ez van. Tavaly előtt is volt ez az elhárító íze és mégis usztunk a vizben, nyáron is meg ősszel is.
Jah és igen, Romániában is van jegelharito. Ha jól tudom, Szatmár Szabolcsal telepített közösen, vagyis ilyen határon átnyúló program volt.
de kíváncsi lennék ha nem ülnél a mocsok sok eső közepén akkor milyen cikkeket szednél elő...
persze hogy hülyének néztek mindenkit akinél nem esik, mert találgat...
nem tudom, hogy romániában van e ez a szar jégelhárító, de mikor jön fel arad felől, érdekes módon a határon nem tud átjönni...
elmegy mellettünk a határ túloldalán meg szakad az eső.
persze semmi összefüggés nincs a jégelhárító rendszerrel....
Csak pozitívan!!!!
A héten még ne essen,mert szombaton nekiestünk a szénának,(ami elég karcsú,a téli aszály meghozta a gyümölcsét)meg a kapáspknak most csak a nap+a meleg kell......
A feljegyzések megemlítik még a következő 2 évet, 1865-ben csak az alföldet érintették, addigra már a Fertő tó magához tért. Ezenkívül meg lehetne említeni az 1910-es, 20-as éveit, bár azok ennyire nem voltak durvák, akkor "csak" a telek maradtak el.
Azt írod, kalászos lesz, de ha bejön a szárazság, a kapás nem lesz jó.
Mindezt egy 80 milliméteres elmúlt hónap után.
És ahol fele se volt, az hogy tervezzen, ha ti se vagytok bizakodók a 80-nal?
Én elhiszem hogy 160 évvel ezelőtt is volt száraz év. Simán.
Csak most arról beszélünk, hogy újabban mi a tendencia.
Meg akkor talajgenerátorok se voltak, ahogy én tudom.
Tavaly nálunk a nyári 3 hónapban alig volt eső, elő kéne keressem a füzetem, de tudom, hogy itt sokat nem írtam bele, írom, augusztusban a lazító hegyén sistergett a nyálam. A tarló alig gyomosodott ki... Cserébe meg nagyon meleg is volt, tavaly itt a kapásnövények bukósak voltak.
Májusba esett.
Tehát hiába most a jó esők, kalászos lesz, de ha beér a rendes nyár meleggel, eső nélkül, ugyan ott leszünk, mint tavaly. Légköri aszályban sült el minden.
Egyik földem patak végén van, ott tavaly hozott a lazító fel nedveset, tehát a patakból volt némi víz, unokatesom kukoricája a szomszédban meg sült fel.
Persze mindig voltak szélsőségek. De itt már éve óta az van, nem csak kiugróan 1 év. Valamint ugye még nem régen foglalkozik az emberiség a meterológiával(komolyabban) mert ugye régebben nem voltak ilyen műszerek. Szóval senki nem tudja megmondani hogy a jövőben milyen hatásai lesznek az időjárás bármilyen módú befolyásolásának. Az is lehet hogy a megnövekedett légi forgalom is változtatott az időjáráson mivel régen nem volt ennyi gép egyszerre fent. A légkör pedig folyamatos változásban van és folyamatosan tanulmányozás alatt jó pár éve mégse tudnak még pontos előrejelzéseket kiadni.
De javítsatok ki ha tévedek, de szerintem senki nem tudja garantálni hogy ezek a dolgok milyen módon fogják változtatni az időjárást x év múlva.
Szóval akkor ez csak az ezüstjodid miatt van.
Nézzünk egy nagyon régi évet mikor oly csodás volt minden
Az év 1863:
Dabas - "...május folytonosan száraz és meleg. Június szinte száraz. [...] Július folyvást száraz. augusztusban szinte, noha voltak imit-amot zápor esõk pásztássan. A forróság igen nagy volt és a nagy szélben minden kiszáradt. a harmat már a mult hóban tisztán elmaradt. A nyár folytában tartott. Iszonyú szárazság végett semmi sem termett. [...] A járó jószág már a nyár folytában éhen döglött; lovat, birkát, marhát elhagyta gazdája, mert nem tudott neki legelõt adni. Széna és takarmány a lehetõ legkevesebb termett, ugyhogy az Alföldrõl a marhát és birkát, ami nyáron megmaradt a Felvidékre és Erdélybe hajtották..."
Sopron - "...Száraz hó nélküli telünk volt, kevés hideggel. Amárcius és április is szárazak s általában véve az egész év száraz volt, hogy a kutakat mélyíteni kellett. Jóformán vízínség volt. A Fertõ-tó teljesen kiszáradt, hal sem volt, és az emberek gyalogszerrel átmehettek a Mosoni síkságtól Rákosra..."
Szentes - "Az 1863-ban sem a télen hó, sem a tavaszon és július 22-ig esõ nem volt. Mindszent nap tájékon volt csak jó esõ..."
Békéscsaba - "Csabán rendkívüli aszály és inség"
Csongrád - "...Két hónapig volt a Tiszában jég, egy kis ideig jó szánút is volt, általában igen nagy száraz tél ment végbe, olyan nagy por volt az utcákon, mint derék nyárban, azt mondották 70 esztendõs emberek, hogy még ilyen apadását a Tiszának nem érték, a vizimalmokat el kellett hordani az õszi apadásokra, a tavaszi elsõ vetéseket porba vetették el, kikeletkor igen szépen ment az idõ, hanem lett szárazság, mert sohasem ázott meg a föld, nem lett semmi gyepszéna még a semlyékekben (vizenyõs, ingoványos rét) sem..." (ezután két nagy - lúdtojásnyi jeget potyogtató - zivatarról ír, ami azért bõ csapadékkal járt, de ezeken kívül nem volt és az õsz is száraz volt)
Szent-Margita - "Az 1863. év Szent Margitán nagyon siralmas volt. Az elvetett gabonaszemek többnyire csak szeptember végén keltek ki..."
Debrecen - "Az 1863-dik évbe vólt a nagy szárazság, s megint következett egy drága inséges nyág, mert ebben az évben sem búza, sem rozs, árpa, tengeri egyszóval semmi nem termett."
Abony -"...Ámde ezen évnek legnevezetesebb eseménye volt a már június havában beállott nagy inség, az ezen nyomoruságok tetejébe jött s Abony életében legkeservesebb esztendõ legnagyobb nyomorusága: a határ összes terményeinek az aszály által teljes tönkretétele. [...] A csekély havú tél után kevés esõjû február és március, teljesen esõtlen, rendkívüli forróságu április, május, június következtek. [...] A város közepán dísztelenkedõ Czigánytó a száraz idõben fenékig ki lévén száradva..."
Budaörs - "...1863-ban forró nyár volt és éhinség keletkezett..."
Bánát - "...Bánát vidékén 4 megyében semmi sem termett, sõt a fák is kiszáradtak az erdõben. Olyan szárazság volt, hogy a Dunából kellett vizet hozni, mert a legtöbb kút vagy egészen kiszáradt, vagy naponta kiürítették..."
Sarkad - "1863-hoz a legsújtóbb emlékek fûzõdnek. Minden perce oly száraz, oly esõtlen volt, hogy még harmat sem járt [...] Az õszi esõzések azonban annyi hasznot mégis hajtottak..."
Ha tudnám, hogy nincs csapadékképződést befolyásoló rendszer, akkor azt mondanàm, hogy ez van, kimaradt a kelet.
De mivel van, nyilván kérdések is felmerülnek.
Azért ha az egész országot olyan aszály sújtaná mint keletet, akkor sok más kolléga is vitatná a dolgokat. De így úgy mond csak a "keletiek" sírnak, pedig ha fordítva lenne a helyzet és a nyugati gazdák zsebéből potyognának a zsetonok egyből más lenne a leányzó fekvése. Valami biztos megváltozott az utóbbi években, az is lehet hogy a jégkár mérséklő miatt, de az is lehet hogy nem. (senki nem tudja pontosan miket okoz, majd talán évek múlva ha lesz több tapasztalat)
1 kg üzemanyag elégetéséhez 14,7 kg levegőre van szükség!!! Azaz 14,7 kg levegő alakul át teljesen mássá. Ez azt jelenti, hogy a levegő és az üzemanyag égésèből , mechanikus energia, sok hő, co, co2, so2, nox keletkezik. A szén égetése(pl erőművek) még rosszabb.
A szárazföldi járművek mellett a tengerjàrók is brutális szennyezők, a repülők meg még rosszabbak. Ráadásul azok rögtön fentre viszik a gázokat. Mindenféle járműszám az utóbbi 30-40 évben megsokszorozódott. Valaki elfelejti/letagadja, hogy ezek miatt van globális felmelegedés??? Nem zárom ki h az ezüst-jodid felelős pár lokális eső elmaradásáért, de a döntő tényező a GFMelegedés.
Vevő vagyok a cáfolatodra, ha jön.
Újfent leírom, tavaly április 15 és szeptember 30 között, 53 napon volt aktív a rendszer.
Nem tudok minden napot visszakeresni, hányszor jött esö az ország fölé, de szerintem ettől nem többször.
Tehát mindet lőtték. Mármint magvasították.
Nem én találtam ki, a megyei valaki nyilatkozta.
Igazából arról sem volt szó, hogy addig jut a csapadék ahol most tart.
Persze ez titeket ne zavarjon össze - tudom lövik mint állat - csak toljátok nyugodtan a marhaságokat .
Mondjuk a topicot is át lehetne nevezni "ezüstjodid meg fikciók" topikra
Szélsőséges is lett. Csak szerintem kár mégjobban szétkúrni azt ami maradt belőle.
Ez gyakorlatilag egy esőfelhő elleni légelhárító rendszer. Ha kitartóan lövöd vele az ellenséget, elpusztul, azaz leesik.
Namost na nekem lenne ilyen az udvaron, én is egész nap járatnám.
Csak mivel nem erről jönnek a felhők, hanem arról, így hiába.
Sziasztok!
Tényleg a jégkár rendszert hibáztatjátok, mert nem esik az eső?
Nem az éghajlat változás a hibás? Már 15 évvel ezelőtt voltak koponyák, akik pontosan ezt prognosztizálták,hogy kis hazánk időjárása, csapadék eloszlása mennyire szélsőséges lesz!
Üdv.: Csuti
A keze essen le aki a jégkármentesítőt üzemelteti!
Szabolcsban másik elejétől összesen volt 25 mm csapadék.
Remélem egyszer átfordul és keletről jön az eső...
Itt a héten nem csak az árpát lehet learatni. a gyenge földeken a napra és a kuki is kimúlik. Eső nélkül ez a 35 fok plusz a forró szél. Semmi esély. Ezt nincs növény és technológia ami kibírja vagy megoldja.
Szóval lehet itt takaró növényezni, nem szántani, direktbe bohóckodni egy és ugyanaz a végeredmény, maximum a költséged kevesebb kicsit, de aratnod se igy se ugy nem kell.
És ha mutatna? Én már azt se hiszem el, amit a múltra vonatkozóan mutatnak ezek az időjárással foglalkozó weboldalak, alkalmazások, nemhogy amit ezek a szélhámosok a jövő időre jósolgatnak.
60229 hozzászólás
Válasz #bandi #50822. hozzászólására
Elvben nem lenne rossz, csak ha továbbmegyünk, a népesség nő, etetni kell, a termőterület meg csökken. Utak, gyárak, házak, napelemparkok állnak rajta.
Mondjuk mifelénk ügyes a parasztember, ellensúlyozza a területcsökkenést az utak és árkok beszántásával...
Válasz hasutas1 #50823. hozzászólására
Van már többéves tapasztalat ezzel a talajgenerátoros rendszerrel. Előtte ugye sokezer évig nem volt ilyen.
Namost, szerintem akkor jó egy kisérlet, ha van kontroll.
Szóval simán azt kéne csinálni, hogy 2023-ban, be sem indítják.
Aztán ha akkor az történik, hogy a dunántúlt 3 naponta elveri a jég, és a kelet ugyanúgy nemkap csapadékot, akkor én leszek az első, aki azt fogja mondani, hogy álljon vissza minden, és még a jégverés költségeibe is beszállok.
Válasz Gabi 07 #50824. hozzászólására
ezt nem tudod megmagyarázni annak akinek hetente 20mm esője van....
nekünk tavaly is aszálykáros volt a kukorica, idén is annak néz ki, de ez csak sírás...
nem az ők élete esik darabokba szépen lassan...
Válasz Gumóka #50820. hozzászólására
Na,akkor a legjobb neked! A bérmunka a legnagyobb biznisz!
Tutibiztos profit....és ezt full komolyan mondom!
Válasz K__K #50817. hozzászólására
Megfog ázni kb szeptemberben.
Nem szabad egymásnak esni emberek!
Érthető ha minden szalmaszálba kapaszkodik ami magyarázatot adhat arra az érthetetlen időjárási anomáliára ami nagyon komolyan érzékenyen érinti.
Legyünk megértőek.
Azon meg ne csodálkozzon senki, hogy akinél második éve tombol a pusztító aszály, és a gazdasági kilátása nem hogy a nullához közelít, hanem talán negatívba lesz. Látja a munkáját tönkremenni, tehetetlenül végignézni amint ígéretes növényei elszáradnak.
Válasz tarkamacska #50816. hozzászólására
Te nagyon okos ami jön fel arad felől egy konvergens részről jön, tudod ott vannak azok a dombok, és ahogy jönne át a határon belép egy divergens részre ami nem tartalmaz egy deka nedvességet sem, mert ami leesik a porba az holnap már sehol nincs. Ergo nincs ami megfogja a nedvességet, nincs pára, nincs semmi, azt még lőni sem kell mert szétesik a szárazságban.
Ugyanez a helyzet ha dél felől jön ahogy elhagyja a dinári hegyeket és nincs nedvesség a levegőben ugyanúgy lefő, mint a kávé.
Ugyanez van ami jön az Alpok felől, addig jut el amíg van nedvesség. Általában a dunáig ér el...
Ha nagy esőket akartok akkor azt nem egy átvonuló hidegfrontban kell keresni, hanem ami lejut a földközi tengerre és ott tartozkodik néhány napig, és északról kap utánpótlást a hidegből, akkor van esély az alföldnek is esőre.
Amúgy nekem tök mindegy hogy hol mennyi esik, csak néha beböfögök pár hülyeséget hátha segít valakin. Rajtad biztos nem.
Válasz Gumóka #50818. hozzászólására
Vagy az lesz, amit már írtak itt annó. Minden területet csak minden második évben vet be..
Tehát egy évet pihen, gyüjti a csapadékot, meg felkészül, kap mondjuk 2 sor tárcsát.
Így lesz tavasszal normális földed is, ami könnyen vethető, víz is van benne, tápanyag is táródott fel, aztán a melóval se kell nagyon kapkodni tavasszal mert fele meló van ugye. Kevesebb kapacitás, gép, ember, költség is elég. Kisebb pénz, de sokkal biztosabban..
Válasz Gumóka #50818. hozzászólására
Tavaly aratás előtt volt még egy nagy vihar, na az csinált a 6 tonnás árpából 3-at...
Válasz fexco #50815. hozzászólására
Úgy legyen!
Kapásokat én is megekéztem, a poén az, hogy nekem nincs vetve, de az idén többet ekéztem, mint az elmúlt 2 évben összesen
Egyébként nálunk eddig rendben a határ, de azért látszik, tavasszal ki, mikor vetett.
Lucernák most nagyon jók, a második kaszálás is jó lesz, talán kompenzálja a széna hiányát.
Válasz tarkamacska #50816. hozzászólására
Fejezd már be sírást ember, főleg úgy hogy mindig bele is rugsz valakibe.
Nálam kevesebb eső esett minimum 40 literel mint nálad és nem hibaztatok senkit. Ez van. Tavaly előtt is volt ez az elhárító íze és mégis usztunk a vizben, nyáron is meg ősszel is.
Jah és igen, Romániában is van jegelharito. Ha jól tudom, Szatmár Szabolcsal telepített közösen, vagyis ilyen határon átnyúló program volt.
Válasz #bandi #50813. hozzászólására
Kalászos is eddig látványra lesz, a mérleg majd mondja a tutit. Igen, akinek még ennyi se esett, nagyobb szarban van.
Szerintem a fő probléma az, hogy évről évre csökken az évi csapadékmennyiség, illetve az elosztása is nagyon rossz. Télen se volt nálunk semmi.
Namost ha kevesebb esik, több hiányzik a talajból, tehát amíg ott nem áll helyre a háztartás, addig a növénynek is nehezebb felvenni.
Nekem az ásott kutam jó pár éve 8,5 méternél szakadt be, itt volt a nyugvója, most alatta van 6 gyűrű, ebből 2 a néhai alja alatt és nincs benne víz.
Ugyanitt 6db kútgyűrű eladó
Válasz hasutas1 #50814. hozzászólására
Ha lehetne fogadni arra, hogy az Alföld még ebben az évben megázik, mennyit tennél rá?
A kalászosok rotty, a kapások még 1 hét, és rotty.
Válasz hasutas1 #50802. hozzászólására
de kíváncsi lennék ha nem ülnél a mocsok sok eső közepén akkor milyen cikkeket szednél elő...
persze hogy hülyének néztek mindenkit akinél nem esik, mert találgat...
nem tudom, hogy romániában van e ez a szar jégelhárító, de mikor jön fel arad felől, érdekes módon a határon nem tud átjönni...
elmegy mellettünk a határ túloldalán meg szakad az eső.
persze semmi összefüggés nincs a jégelhárító rendszerrel....
Válasz Gumóka #50811. hozzászólására
Csak pozitívan!!!!
A héten még ne essen,mert szombaton nekiestünk a szénának,(ami elég karcsú,a téli aszály meghozta a gyümölcsét)meg a kapáspknak most csak a nap+a meleg kell......
Válasz Gatti #50810. hozzászólására
A feljegyzések megemlítik még a következő 2 évet, 1865-ben csak az alföldet érintették, addigra már a Fertő tó magához tért. Ezenkívül meg lehetne említeni az 1910-es, 20-as éveit, bár azok ennyire nem voltak durvák, akkor "csak" a telek maradtak el.
Válasz Gumóka #50811. hozzászólására
Azt írod, kalászos lesz, de ha bejön a szárazság, a kapás nem lesz jó.
Mindezt egy 80 milliméteres elmúlt hónap után.
És ahol fele se volt, az hogy tervezzen, ha ti se vagytok bizakodók a 80-nal?
Válasz hasutas1 #50809. hozzászólására
Én elhiszem hogy 160 évvel ezelőtt is volt száraz év. Simán.
Csak most arról beszélünk, hogy újabban mi a tendencia.
Meg akkor talajgenerátorok se voltak, ahogy én tudom.
Válasz #bandi #50803. hozzászólására
Tavaly nálunk a nyári 3 hónapban alig volt eső, elő kéne keressem a füzetem, de tudom, hogy itt sokat nem írtam bele, írom, augusztusban a lazító hegyén sistergett a nyálam. A tarló alig gyomosodott ki... Cserébe meg nagyon meleg is volt, tavaly itt a kapásnövények bukósak voltak.
Májusba esett.
Tehát hiába most a jó esők, kalászos lesz, de ha beér a rendes nyár meleggel, eső nélkül, ugyan ott leszünk, mint tavaly. Légköri aszályban sült el minden.
Egyik földem patak végén van, ott tavaly hozott a lazító fel nedveset, tehát a patakból volt némi víz, unokatesom kukoricája a szomszédban meg sült fel.
Válasz hasutas1 #50809. hozzászólására
Persze mindig voltak szélsőségek. De itt már éve óta az van, nem csak kiugróan 1 év. Valamint ugye még nem régen foglalkozik az emberiség a meterológiával(komolyabban) mert ugye régebben nem voltak ilyen műszerek. Szóval senki nem tudja megmondani hogy a jövőben milyen hatásai lesznek az időjárás bármilyen módú befolyásolásának. Az is lehet hogy a megnövekedett légi forgalom is változtatott az időjáráson mivel régen nem volt ennyi gép egyszerre fent. A légkör pedig folyamatos változásban van és folyamatosan tanulmányozás alatt jó pár éve mégse tudnak még pontos előrejelzéseket kiadni.
De javítsatok ki ha tévedek, de szerintem senki nem tudja garantálni hogy ezek a dolgok milyen módon fogják változtatni az időjárást x év múlva.
Szóval akkor ez csak az ezüstjodid miatt van.
Nézzünk egy nagyon régi évet mikor oly csodás volt minden
Az év 1863:
Dabas - "...május folytonosan száraz és meleg. Június szinte száraz. [...] Július folyvást száraz. augusztusban szinte, noha voltak imit-amot zápor esõk pásztássan. A forróság igen nagy volt és a nagy szélben minden kiszáradt. a harmat már a mult hóban tisztán elmaradt. A nyár folytában tartott. Iszonyú szárazság végett semmi sem termett. [...] A járó jószág már a nyár folytában éhen döglött; lovat, birkát, marhát elhagyta gazdája, mert nem tudott neki legelõt adni. Széna és takarmány a lehetõ legkevesebb termett, ugyhogy az Alföldrõl a marhát és birkát, ami nyáron megmaradt a Felvidékre és Erdélybe hajtották..."
Sopron - "...Száraz hó nélküli telünk volt, kevés hideggel. Amárcius és április is szárazak s általában véve az egész év száraz volt, hogy a kutakat mélyíteni kellett. Jóformán vízínség volt. A Fertõ-tó teljesen kiszáradt, hal sem volt, és az emberek gyalogszerrel átmehettek a Mosoni síkságtól Rákosra..."
Szentes - "Az 1863-ban sem a télen hó, sem a tavaszon és július 22-ig esõ nem volt. Mindszent nap tájékon volt csak jó esõ..."
Békéscsaba - "Csabán rendkívüli aszály és inség"
Csongrád - "...Két hónapig volt a Tiszában jég, egy kis ideig jó szánút is volt, általában igen nagy száraz tél ment végbe, olyan nagy por volt az utcákon, mint derék nyárban, azt mondották 70 esztendõs emberek, hogy még ilyen apadását a Tiszának nem érték, a vizimalmokat el kellett hordani az õszi apadásokra, a tavaszi elsõ vetéseket porba vetették el, kikeletkor igen szépen ment az idõ, hanem lett szárazság, mert sohasem ázott meg a föld, nem lett semmi gyepszéna még a semlyékekben (vizenyõs, ingoványos rét) sem..." (ezután két nagy - lúdtojásnyi jeget potyogtató - zivatarról ír, ami azért bõ csapadékkal járt, de ezeken kívül nem volt és az õsz is száraz volt)
Szent-Margita - "Az 1863. év Szent Margitán nagyon siralmas volt. Az elvetett gabonaszemek többnyire csak szeptember végén keltek ki..."
Debrecen - "Az 1863-dik évbe vólt a nagy szárazság, s megint következett egy drága inséges nyág, mert ebben az évben sem búza, sem rozs, árpa, tengeri egyszóval semmi nem termett."
Abony -"...Ámde ezen évnek legnevezetesebb eseménye volt a már június havában beállott nagy inség, az ezen nyomoruságok tetejébe jött s Abony életében legkeservesebb esztendõ legnagyobb nyomorusága: a határ összes terményeinek az aszály által teljes tönkretétele. [...] A csekély havú tél után kevés esõjû február és március, teljesen esõtlen, rendkívüli forróságu április, május, június következtek. [...] A város közepán dísztelenkedõ Czigánytó a száraz idõben fenékig ki lévén száradva..."
Budaörs - "...1863-ban forró nyár volt és éhinség keletkezett..."
Bánát - "...Bánát vidékén 4 megyében semmi sem termett, sõt a fák is kiszáradtak az erdõben. Olyan szárazság volt, hogy a Dunából kellett vizet hozni, mert a legtöbb kút vagy egészen kiszáradt, vagy naponta kiürítették..."
Sarkad - "1863-hoz a legsújtóbb emlékek fûzõdnek. Minden perce oly száraz, oly esõtlen volt, hogy még harmat sem járt [...] Az õszi esõzések azonban annyi hasznot mégis hajtottak..."
Válasz Gatti #50807. hozzászólására
Ha tudnám, hogy nincs csapadékképződést befolyásoló rendszer, akkor azt mondanàm, hogy ez van, kimaradt a kelet.
De mivel van, nyilván kérdések is felmerülnek.
Azért ha az egész országot olyan aszály sújtaná mint keletet, akkor sok más kolléga is vitatná a dolgokat. De így úgy mond csak a "keletiek" sírnak, pedig ha fordítva lenne a helyzet és a nyugati gazdák zsebéből potyognának a zsetonok egyből más lenne a leányzó fekvése. Valami biztos megváltozott az utóbbi években, az is lehet hogy a jégkár mérséklő miatt, de az is lehet hogy nem. (senki nem tudja pontosan miket okoz, majd talán évek múlva ha lesz több tapasztalat)
1 kg üzemanyag elégetéséhez 14,7 kg levegőre van szükség!!! Azaz 14,7 kg levegő alakul át teljesen mássá. Ez azt jelenti, hogy a levegő és az üzemanyag égésèből , mechanikus energia, sok hő, co, co2, so2, nox keletkezik. A szén égetése(pl erőművek) még rosszabb.
A szárazföldi járművek mellett a tengerjàrók is brutális szennyezők, a repülők meg még rosszabbak. Ráadásul azok rögtön fentre viszik a gázokat. Mindenféle járműszám az utóbbi 30-40 évben megsokszorozódott. Valaki elfelejti/letagadja, hogy ezek miatt van globális felmelegedés??? Nem zárom ki h az ezüst-jodid felelős pár lokális eső elmaradásáért, de a döntő tényező a GFMelegedés.
Válasz agroanti #50804. hozzászólására
Csak beszélgetünk, interneten található, elvileg hiteles információkból táplálkozva. Hazugságot én itt még nem írtam, de ha igen, kérlek jelezzétek!
Válasz hasutas1 #50801. hozzászólására
Szokas szerint az ostobasag hangos, az ertelem a hatterbe huzodik. Az iskolakat is be lehetne zarni, mert anelkul is mindenki ert mindenhez.
Válasz hasutas1 #50802. hozzászólására
Vevő vagyok a cáfolatodra, ha jön.
Újfent leírom, tavaly április 15 és szeptember 30 között, 53 napon volt aktív a rendszer.
Nem tudok minden napot visszakeresni, hányszor jött esö az ország fölé, de szerintem ettől nem többször.
Tehát mindet lőtték. Mármint magvasították.
Nem én találtam ki, a megyei valaki nyilatkozta.
Válasz #bandi #50796. hozzászólására
Túl tolod te is, de gondolom ez is a célod. Gratulálok.
Igazából arról sem volt szó, hogy addig jut a csapadék ahol most tart.
.
Persze ez titeket ne zavarjon össze - tudom lövik mint állat - csak toljátok nyugodtan a marhaságokat
Mondjuk a topicot is át lehetne nevezni "ezüstjodid meg fikciók" topikra
szuperrrrr kelet ma se kapott ló.aszt seee
de legalább nyugat megint
itt pedig megint nem lesz semmi mert olyan száraz a légkör mint a puskapor.
Megint kapiuk az égi áldást,6mm
Válasz csuti0 #50794. hozzászólására
Szélsőséges is lett. Csak szerintem kár mégjobban szétkúrni azt ami maradt belőle.
Ez gyakorlatilag egy esőfelhő elleni légelhárító rendszer. Ha kitartóan lövöd vele az ellenséget, elpusztul, azaz leesik.
Namost na nekem lenne ilyen az udvaron, én is egész nap járatnám.
Csak mivel nem erről jönnek a felhők, hanem arról, így hiába.
Válasz Miért nem esik? #50788. hozzászólására
Szombathely alatt 18 mm, volt benne kevéske jég is, cca. 10 percig esett, a kukoricából a táblavégén patakokban folyik ki az árokba
Sziasztok!
Tényleg a jégkár rendszert hibáztatjátok, mert nem esik az eső?
Nem az éghajlat változás a hibás? Már 15 évvel ezelőtt voltak koponyák, akik pontosan ezt prognosztizálták,hogy kis hazánk időjárása, csapadék eloszlása mennyire szélsőséges lesz!
Üdv.: Csuti
10 perc 9 mm. Előtte 1,5 órával már lőtték. Utána még fél órát lőttek
Válasz subee82 #50791. hozzászólására
Háborús veszélyhelyzet van, itt a felhőkre kell lőni!!!
A keze essen le aki a jégkármentesítőt üzemelteti!
Szabolcsban másik elejétől összesen volt 25 mm csapadék.
Remélem egyszer átfordul és keletről jön az eső...
Válasz Miért nem esik? #50785. hozzászólására
nálunk a faluban még nem, de kaszaperen már nyomják a 40q-kat...
Válasz Miért nem esik? #50788. hozzászólására
valyon átjön a dunán????? (csak vicceltem) 
de jóóóó hogy ott esik megint
Válasz GREVEN #50787. hozzászólására
Szombathely!!! Tüzelésre felkészülni!!!!
Dunántúlon most lövik szét az esőnket.
Válasz Praetor #50779. hozzászólására
Nálunk amiről én tudok, az magánkézben van, a szőlősgazdák üzemeltetik már nagyon régóta. Nem tudom, hogyan zajlik az üzemeltetés.
Válasz tarkamacska #50784. hozzászólására
Itt is vágják a 25 mázsás árpákat.
Válasz GREVEN #50782. hozzászólására
nálunk vágják az árpát, kuki furulyázik, napra szenved.
búzák nem tudják kinevelni a szemet, befullad a kalászba...
miért nem esik?????????
kit érdekel a jég, jöjjön az is víz, de ide még felhő se jut, nem hogy eső.
könnyű úgy a jéger mellett érvelni hogy van eső szarásig, mi meg itt csak okoskodunk...
Válasz GREVEN #50782. hozzászólására
igen, van amikor nincs mit tenni
Válasz Gatti #50778. hozzászólására
Itt a héten nem csak az árpát lehet learatni. a gyenge földeken a napra és a kuki is kimúlik. Eső nélkül ez a 35 fok plusz a forró szél. Semmi esély. Ezt nincs növény és technológia ami kibírja vagy megoldja.
Szóval lehet itt takaró növényezni, nem szántani, direktbe bohóckodni egy és ugyanaz a végeredmény, maximum a költséged kevesebb kicsit, de aratnod se igy se ugy nem kell.
Válasz Miért nem esik? #50780. hozzászólására
Vajon miért nem lehet már megjósolni?
Működik az időjárás manipulálása és nem biztos, hogy feltétlen a jó cél érdekében?
Mikre nem lel az ember...
Tiltakoznak a termelők
Válasz Gatti #50778. hozzászólására
És ha mutatna? Én már azt se hiszem el, amit a múltra vonatkozóan mutatnak ezek az időjárással foglalkozó weboldalak, alkalmazások, nemhogy amit ezek a szélhámosok a jövő időre jósolgatnak.