Most komolyan a szerzői jogokra nem is gondoltok!?
Azt gondolom, hogy a Netparaszt képes saját tudományos eredményeit, összehasonlító vizsgálatait bemutatni! Nem kell lopni a franca angol nyelvű anyagokat a net-ről! Az bármilyen hamis forrás is lehet ami félrevezetheti a hazai nagy múltú eredményeket! Mindössze gondolatébresztőként szolgálhat!
Netparaszt a talajmegújító Mezőgazdaság hazai úttörője, minden bizonnyal tudatában van a mezőgazdaság alapdiszciplínaival, kivált képen a Talaj- és Termőhely-ismerettannal!
Biztos vannak sikerek és lesznek kudarcai is de ezeken felülemelkedve vállalja a garanciát a tudományos munka tovább vitelére és fejlesztésére!
Magam részéről szeretném megismerni a tudományos eredményeit.
Engem a humuszképzés gondolata nagyon megfogott! Azt gondolom, hogy azzal a tervvel ha sikerül neki minimum Nobel díjat fog kapni illetve kapnia kéne ha a sok vegyszer gyártó azt nem akadályozná meg!
Egyszóval várom a publikációit!
A youtube-s fordítgatásokat nem tartom jó ötletnek!
Válasz fida91 #5039. hozzászólására Rajtatok kívül alig lattam parasztot, aki takarónövényezne, pedig járom az országot.
Most Szeged - Ormánság útvonalon egyetlen takarónövényes parcella nem volt látóhatáron belül.
Erre a könyre nincs széleskörű piaci kereslet, mert a termelők java részének fogalma sincs semmiről.
Válasz fida91 #5035. hozzászólására Mezőgazdasági szakfordítóim vannak, de ehhez több pénz kell, mint egy adomány.
Rengeteg pályázat nyílik mostanában is, valamelyikbe bele kellene tenni egyesületen eresztül a francia és angol nyelvű takarónövényes anyagokat.
Megérett a helyzet rá, de egy könyv fordítása legalább fél éves teljes műszakos munka.
Válasz ata0 #5024. hozzászólásáraEzért írtuk már régebben,jó volna szervezetten ügyködni.Egyesületbe.Volna egy kis pénzbedobás,tagdíj,stb.Ezekből lehetne finanszírozni.
Szeretném kérdezni a tisztelt forumozó kolegákat és olvasókat hogy esetleg angol nyelvű video vagy irás takaronövényről direkt vetésről talajéletről stb szóló dokumentumok fordítására kinek lenne kedve anyagiakat áldozni.
Lehet tudok fordító mestereket de ingyé 200oldalt nem fordítanak mifelénk
Minimum 10-en de inkább 20-30 ember lenne jó.
Összedobjuk a cippit és magyart csinálunk az angolból.
Ennyi
Hátha másnak is érdekes. Én eddig úgy voltam vele, hogy a gombaölővel csávázott magnál felejtős a mikorrhizás felülcsávázás, mert kinyirja a gombát a gombaölő.
DE e szerint a kutatás szerint alig van hatással a kolonizálásra kutatás
Válasz szanberg #5017. hozzászólásáraÍgy visszagondolva azért szokták kivenni az egész hátulját, hogy ne akadjon el semmi, ami kijutott a tárcsákra azt meg már eldobta a hidromotorhajtással.
Válasz szanberg #5015. hozzászólásáraAkkor nemtudom. Egyszer vagy kétszer volt olyan évjárat, vagy nemtudom miért volt, de valahogy darabos volt a mésziszap hogy nemigazán bírt vele a Tornado, és akkor raktuk a trágyaszóró tetejére. Minden máskor működött a Tornado-s módszer, pedig a tsz-ben sose volt tető alá rakva a mésziszap, januárba megküldték vagonon, akkor kihordtuk a következő évi répaföldek közelébe, majd aratás után tarlóra ki lett szórva, hol tárcsázás előtt, hol utána.
A másik meg az őrölt mészkőpor volt Fertőrákosról vagy honnan, na az már jó régen volt, de szerintem tető alá az se fért be.
Válasz Tomszi #5014. hozzászólásáraA talajjavító mészkő őrlemény beleköt a szóróba, összerázódik és a poros részek miatt megboltozódik vagy hogy is mondjam...
Cimboráméknak van egy Vicon szórócsöves talajjavító szóró masínájuk, vagy 6méteres fogásszélességben tud szórni, az kéne elhoznom és minden évben megszórni a gabona tarlókat hántás előtt.
Mésziszap itt nincs nálunk, de a tornádó is kihalt már mindenfelé sajnos
Válasz szanberg #5001. hozzászólásáraMire nincs technológia? A meszezésre? Mészkőport vagy cukorgyári mésziszapot szoktunk szórni műtrágyaszóróval. A régi Tornado volt a legjobb rá, kivettük az egész subert a hátuljából, had folyjon rá rendesen. De volt hogy szükségből a trágyaszóróra (T-088) raktuk a meszet is, megrakta a weimar trágyával, aztán a tetejére rakott meszet, nem volt annyira egyenletes a kiszórás, mint műtrágyaszóróval.
Válasz szanberg #5001. hozzászólásáraA meszezés hatékonyságáról, talaj ph-ról is érdekes képeket látni az előadáson. Mi is szórtuk a mészport a gyümölcsösbe, és amikor megláttuk a képeket, rájöttünk, hogy biológia nélkül hiába szórjuk a meszet kamionszámra. Amíg nincs élet a talajba, majdnem olyan gyorsan lemosódik mint a nitrogén.
Jó lehet van jobbféle 5-ös PH is itt-ott, sőt biztosan, mert emlékszem is az 5évvel ezelőtti talajvizsgálatokra.
Amiket tavaly vittem be AKG záráshoz szükséges talajmintákat laborba, kaptam róla egy átvételi elismervényt de azóta sem küldtek semmi eredményt róluk, nem is értem...
Amúgy pár évente lazítok mindent, kukorica után szántok csak, szója napra kalászos után grubber vagy tárcsa-lazító kombináció. Általánosan ez a jellemző, sajnos a fele terület c*gánysor vagy erdő mellett van, ilyen helyeken nincsen kapás kultúra...
Volt még szlovákból ilyen nagy zsacskós földszerű egészen sötét már-már feketés színű oltóanyag is, abból egy csomó kellett, viszont nagyon nehezen homogenizálódott a keverőben.
Válasz szanberg #5001. hozzászólására Ez hosszabb téma volna és kellene jónéhány művelési körülmény, amiből ki lehetne indulni.
A biológia fogja neked is a pH-t kiegyenlíteni, hiába lúgos műtrágya, az igen kis mennyiségű és megkötődik, elúszik, stb.
Küldjél levélben minden fontosabb paramétert a problémás területről, technológia, vetésforgó, takarónövény, talajlabor, stb. abból talán el tudok indulni a távgyógyítással a jövő héten.
Válasz tajbor89 #4999. hozzászólására A Biofilt mondtam, de a BASF Vault HP-ról is hallottam nagyon jókat. Sok cég forgalmaz, az újabbak azért agresszívabb törzsek.
A lényeg, hogy ne csak a csomagoláskor legyen meg a csíraszám és folyékonyan is ki lehessen juttatni.
Válasz Netparaszt #5002. hozzászólásáraAnnyi, hogy nekem mintha kicsit alaktalanabbak lettek volna a gümők úgy emlékszem ,ezek olyanok mint valami kis tojások.
Válasz Netparaszt #5002. hozzászólásáravolt amikor a Saatbau-s osztrák szóják "fixundfertig" gyári kezelt magját vetettem azon nemtudom mi volt, meg volt amikor a saját fogott másodfok magomat, vitavax-al csáváztam és iregi oltóporral oltottam, vetés előtt betonkeverőben.
Szerintetek talaj p.H. javulás elérhető meszezés nélkül is?
megmondom mire gondolok. Valamiért nálunk itt amolyan krónikus mészhiány van, miszerint televan a főd nagy mészkövekkel, ugyanakkor erősen savanyúak (4-4,5p.H.) a talajaink.
Szórnék talajjavítót csak nincsen kijuttató technológia rá, így megvagyunk lőve ezzel.
Viszont átállnék minden kultúra esetében cseppfolyós ammóniára, már most is van őszi kijuttatású területem búza alá, most meg valószínű minden tavaszim alá ezt fogom nyomatni, ami egy lúgos anyag.
Biztos, hogy jobb mintha savanyító nitrátos műtrágyákat szórnék, de szakszerű talajdoktori állásfoglalásra kíváncsi lennék ebben a témában
Válasz Netparaszt #4997. hozzászólásáraVan két táblám ahol már harmadszorra van szója, persze nem maga után, hanem közte egy búza vagy kukorica mindig, szóval ezeken a területeken kb a fele mennyiségű de ugyanekkora méretű gümőim voltak tavaly is, ami nagyon szépen mutatott.
Válasz tajbor89 #4994. hozzászólására A magárok is már jobb a magoltásnál, de ha ki akarod maxolni, permetezni kellene sekély talajmunkánál, hogy mindenhol találkozhasson vele a gyökér.
Válasz Netparaszt #4987. hozzászólásáraEmlítettél Kajdacson valamilyen szója oltóanyagot.
Kapható ez, vagy meg tudod mondani hogy hol lehet beszerezni?
Lenne lehetőségem a vetőgéppel a magárokba adagolni kb. 5-20 literes lémennyiséggel hektáronként.
15558 hozzászólás
Válasz ermike #5045. hozzászólásáraUgye nem haragszol meg, ha részemről IGNORE ON?
Most komolyan a szerzői jogokra nem is gondoltok!?
Azt gondolom, hogy a Netparaszt képes saját tudományos eredményeit, összehasonlító vizsgálatait bemutatni! Nem kell lopni a franca angol nyelvű anyagokat a net-ről! Az bármilyen hamis forrás is lehet ami félrevezetheti a hazai nagy múltú eredményeket! Mindössze gondolatébresztőként szolgálhat!
Netparaszt a talajmegújító Mezőgazdaság hazai úttörője, minden bizonnyal tudatában van a mezőgazdaság alapdiszciplínaival, kivált képen a Talaj- és Termőhely-ismerettannal!
Biztos vannak sikerek és lesznek kudarcai is de ezeken felülemelkedve vállalja a garanciát a tudományos munka tovább vitelére és fejlesztésére!
Magam részéről szeretném megismerni a tudományos eredményeit.
Engem a humuszképzés gondolata nagyon megfogott! Azt gondolom, hogy azzal a tervvel ha sikerül neki minimum Nobel díjat fog kapni illetve kapnia kéne ha a sok vegyszer gyártó azt nem akadályozná meg!
Egyszóval várom a publikációit!
A youtube-s fordítgatásokat nem tartom jó ötletnek!
Válasz Netparaszt #5043. hozzászólásáraDe lehet,sok paraszt venne könyvet,elolvasni,hogy valóban a falu bolondja mit is csinál.
Válasz fida91 #5039. hozzászólására Rajtatok kívül alig lattam parasztot, aki takarónövényezne, pedig járom az országot.
Most Szeged - Ormánság útvonalon egyetlen takarónövényes parcella nem volt látóhatáron belül.
Erre a könyre nincs széleskörű piaci kereslet, mert a termelők java részének fogalma sincs semmiről.
Válasz nemzetibank #5041. hozzászólásáraOsztálytárs.
Válasz Mf-es? #5040. hozzászólásáraRákérdezek
Válasz nemzetibank #5038. hozzászólásáraHozd Bálint földszomszédod.Az éttermest.Beugrik?
Válasz Mf-es? #5036. hozzászólásáraTervbe van véve!
Válasz fida91 #5035. hozzászólására Mezőgazdasági szakfordítóim vannak, de ehhez több pénz kell, mint egy adomány.
Rengeteg pályázat nyílik mostanában is, valamelyikbe bele kellene tenni egyesületen eresztül a francia és angol nyelvű takarónövényes anyagokat.
Megérett a helyzet rá, de egy könyv fordítása legalább fél éves teljes műszakos munka.
Székkutasra jön valaki?
Válasz ata0 #5024. hozzászólásáraHa az irodalom Netparaszt szerint is jó és minőségi fordítás lesz akkor esetleg engem is érdekel
Válasz ata0 #5024. hozzászólásáraHa az irodalom Netparaszt szerint is jó és minőségi fordítás lesz akkor esetleg engem is érdekel
Válasz Mf-es? #5031. hozzászólásárahttp://eupalyazatiportal.hu/egyesulet_alapitasa/
Válasz ata0 #5024. hozzászólásáraEzért írtuk már régebben,jó volna szervezetten ügyködni.Egyesületbe.Volna egy kis pénzbedobás,tagdíj,stb.Ezekből lehetne finanszírozni.
Válasz ata0 #5024. hozzászólásáraÉn is támogatnám az ötletet.
Megpróbálhatok fordító keresésében is segíteni több nyelvben is ha van rá igény.
Válasz ata0 #5024. hozzászólásáraBenne vagyok!
Válasz szanberg #5015. hozzászólásáragéza bátyának van tornádója!
Válasz ata0 #5024. hozzászólásáraÉn is csatlakozom!
Francia fordító is van esetleg?
Válasz ata0 #5024. hozzászólásáraOK.
Szeretném kérdezni a tisztelt forumozó kolegákat és olvasókat hogy esetleg angol nyelvű video vagy irás takaronövényről direkt vetésről talajéletről stb szóló dokumentumok fordítására kinek lenne kedve anyagiakat áldozni.
Lehet tudok fordító mestereket de ingyé 200oldalt nem fordítanak mifelénk
Minimum 10-en de inkább 20-30 ember lenne jó.
Összedobjuk a cippit és magyart csinálunk az angolból.
Ennyi
3. prototipus. Egész ígéretes. 60l/perc kompresszor.
De sokat kell még vele játszani.
Válasz djohn #5020. hozzászólásáraKösz az anyagot.
Ha lehetne, akkor ránk is gondolj, akik az oroszon kívül a többi nyelven enni, inni és aludni tudunk. De azt perfekt.
Hátha másnak is érdekes. Én eddig úgy voltam vele, hogy a gombaölővel csávázott magnál felejtős a mikorrhizás felülcsávázás, mert kinyirja a gombát a gombaölő.
DE e szerint a kutatás szerint alig van hatással a kolonizálásra kutatás
Válasz szanberg #5017. hozzászólásáraMi Rur5-el szoktuk szórni, nagyon szépen egyenletesen szórja.
Válasz szanberg #5017. hozzászólásáraÍgy visszagondolva azért szokták kivenni az egész hátulját, hogy ne akadjon el semmi, ami kijutott a tárcsákra azt meg már eldobta a hidromotorhajtással.
Válasz Tomszi #5016. hozzászólásáraA tornádó kivinné de már nincsen belőle
Válasz szanberg #5015. hozzászólásáraAkkor nemtudom. Egyszer vagy kétszer volt olyan évjárat, vagy nemtudom miért volt, de valahogy darabos volt a mésziszap hogy nemigazán bírt vele a Tornado, és akkor raktuk a trágyaszóró tetejére. Minden máskor működött a Tornado-s módszer, pedig a tsz-ben sose volt tető alá rakva a mésziszap, januárba megküldték vagonon, akkor kihordtuk a következő évi répaföldek közelébe, majd aratás után tarlóra ki lett szórva, hol tárcsázás előtt, hol utána.
A másik meg az őrölt mészkőpor volt Fertőrákosról vagy honnan, na az már jó régen volt, de szerintem tető alá az se fért be.
Válasz Tomszi #5014. hozzászólásáraA talajjavító mészkő őrlemény beleköt a szóróba, összerázódik és a poros részek miatt megboltozódik vagy hogy is mondjam...
Cimboráméknak van egy Vicon szórócsöves talajjavító szóró masínájuk, vagy 6méteres fogásszélességben tud szórni, az kéne elhoznom és minden évben megszórni a gabona tarlókat hántás előtt.
Mésziszap itt nincs nálunk, de a tornádó is kihalt már mindenfelé sajnos
Válasz szanberg #5001. hozzászólásáraMire nincs technológia? A meszezésre? Mészkőport vagy cukorgyári mésziszapot szoktunk szórni műtrágyaszóróval. A régi Tornado volt a legjobb rá, kivettük az egész subert a hátuljából, had folyjon rá rendesen. De volt hogy szükségből a trágyaszóróra (T-088) raktuk a meszet is, megrakta a weimar trágyával, aztán a tetejére rakott meszet, nem volt annyira egyenletes a kiszórás, mint műtrágyaszóróval.
Válasz szanberg #5001. hozzászólásáraA meszezés hatékonyságáról, talaj ph-ról is érdekes képeket látni az előadáson. Mi is szórtuk a mészport a gyümölcsösbe, és amikor megláttuk a képeket, rájöttünk, hogy biológia nélkül hiába szórjuk a meszet kamionszámra. Amíg nincs élet a talajba, majdnem olyan gyorsan lemosódik mint a nitrogén.
Válasz Mf-es? #5011. hozzászólásáraKár, hogy nincsenek after képek
, az adagoló rendszer nagyon jó egyébként.
Egy érdekes videó:
https://www.youtube.com/watch?v=FwLqO7Wsf2g
4:14 és 5:30 -nál a különböző művelési módok hatása a talaj hőmérsékletre és víztartalomrahttps://www.youtube.com/watch?v=FwLqO7Wsf2ghttps://www.youtube.com/watch?v=FwLqO7Wsf2g
Válasz Netparaszt #5006. hozzászólásáraAz összes területünk ilyen, de az egész környéken szóval nincsen problémás terület mert mind az ilyen téren.
Jó lehet van jobbféle 5-ös PH is itt-ott, sőt biztosan, mert emlékszem is az 5évvel ezelőtti talajvizsgálatokra.
Amiket tavaly vittem be AKG záráshoz szükséges talajmintákat laborba, kaptam róla egy átvételi elismervényt de azóta sem küldtek semmi eredményt róluk, nem is értem...
Amúgy pár évente lazítok mindent, kukorica után szántok csak, szója napra kalászos után grubber vagy tárcsa-lazító kombináció. Általánosan ez a jellemző, sajnos a fele terület c*gánysor vagy erdő mellett van, ilyen helyeken nincsen kapás kultúra...
Volt még szlovákból ilyen nagy zsacskós földszerű egészen sötét már-már feketés színű oltóanyag is, abból egy csomó kellett, viszont nagyon nehezen homogenizálódott a keverőben.
Válasz szanberg #5001. hozzászólására Ez hosszabb téma volna és kellene jónéhány művelési körülmény, amiből ki lehetne indulni.
A biológia fogja neked is a pH-t kiegyenlíteni, hiába lúgos műtrágya, az igen kis mennyiségű és megkötődik, elúszik, stb.
Küldjél levélben minden fontosabb paramétert a problémás területről, technológia, vetésforgó, takarónövény, talajlabor, stb. abból talán el tudok indulni a távgyógyítással a jövő héten.
Válasz tajbor89 #4999. hozzászólására A Biofilt mondtam, de a BASF Vault HP-ról is hallottam nagyon jókat. Sok cég forgalmaz, az újabbak azért agresszívabb törzsek.
A lényeg, hogy ne csak a csomagoláskor legyen meg a csíraszám és folyékonyan is ki lehessen juttatni.
Válasz Netparaszt #5002. hozzászólásáraAnnyi, hogy nekem mintha kicsit alaktalanabbak lettek volna a gümők úgy emlékszem ,ezek olyanok mint valami kis tojások.
Válasz Netparaszt #5002. hozzászólásáravolt amikor a Saatbau-s osztrák szóják "fixundfertig" gyári kezelt magját vetettem azon nemtudom mi volt, meg volt amikor a saját fogott másodfok magomat, vitavax-al csáváztam és iregi oltóporral oltottam, vetés előtt betonkeverőben.
Válasz szanberg #5000. hozzászólására Milyen oltóanyagot használtál?
Szerintetek talaj p.H. javulás elérhető meszezés nélkül is?
megmondom mire gondolok. Valamiért nálunk itt amolyan krónikus mészhiány van, miszerint televan a főd nagy mészkövekkel, ugyanakkor erősen savanyúak (4-4,5p.H.) a talajaink.
Szórnék talajjavítót csak nincsen kijuttató technológia rá, így megvagyunk lőve ezzel.
Viszont átállnék minden kultúra esetében cseppfolyós ammóniára, már most is van őszi kijuttatású területem búza alá, most meg valószínű minden tavaszim alá ezt fogom nyomatni, ami egy lúgos anyag.
Biztos, hogy jobb mintha savanyító nitrátos műtrágyákat szórnék, de szakszerű talajdoktori állásfoglalásra kíváncsi lennék ebben a témában
Válasz Netparaszt #4997. hozzászólásáraVan két táblám ahol már harmadszorra van szója, persze nem maga után, hanem közte egy búza vagy kukorica mindig, szóval ezeken a területeken kb a fele mennyiségű de ugyanekkora méretű gümőim voltak tavaly is, ami nagyon szépen mutatott.
Ez már brutális kategória.
Válasz Netparaszt #4998. hozzászólásáraDe az anyag a biofil volt, vagy nem volt konkrét anyag, csak az 'elhelyezését' mondtad?
nem tudom már
Válasz tajbor89 #4994. hozzászólására A magárok is már jobb a magoltásnál, de ha ki akarod maxolni, permetezni kellene sekély talajmunkánál, hogy mindenhol találkozhasson vele a gyökér.
Válasz fida91 #4995. hozzászólásáraKinek nézett így ki a szójája? Ez valóban köt, egy osztrák paraszt munkája.
Szerintem a talajt oltotta.
Válasz monolit #4991. hozzászólásáraNem kell jelentkezni sem, a sánta kutya is bejöhet az utcáról. Azért ha érteni is szeretnéd, érdemes időben jönni.
Válasz Netparaszt #4987. hozzászólásáraEmlítettél Kajdacson valamilyen szója oltóanyagot.
Kapható ez, vagy meg tudod mondani hogy hol lehet beszerezni?
Lenne lehetőségem a vetőgéppel a magárokba adagolni kb. 5-20 literes lémennyiséggel hektáronként.
Válasz szanberg #4992. hozzászólásáraLegyen, ahogy te akarod.