Válasz papa maci #3759. hozzászólásáraItt olyan van,hogy tárcsa terrano rapid de elég ligetes sok a mulcs a felszinen nem volt eső a nyáron nem tudott elbomlani
sávtisztítós szemenkéntivel kellett volna vetni,de az nincs nekik
itt most a "sokműveletes"repcék a legszebbek a mulcs eltünt bármilyen vetőgép beletette a magot vetés után jött az eső
Válasz Dns8 #3730. hozzászólására A mélylazítás okozza a legnagyobb szénveszteséget a talajban, a szántást is megelőzve. A szén pedig a humuszból fog oxidálódni, ahogy az r-stratégiás baktériumok nagy mennyiségű oxigént kapnak. No ezért.
Semmiből sem jó sem a túl kevés, sem a túl sok, pont megfelelő kell csak.
Válasz Dns8 #3733. hozzászólásáraCsak egy mondat, mert altatom a kicsit. Nézd meg a talajdoktoron az írásokat a rendszerről, amivel a lazultságot fent tudod tartani. A dig jó kezdet, de remélem került valami növény bele, hogy fent is tartsa a lazultságot a gyökértömeggel, mert egyébként visszaülepszik magától.
Válasz t.peti #3758. hozzászólásáraVan erre példa itt is. A másik példa szintén csak a szomszédban. A bemutató gép maradt. Búza után egy sor tárcsa. Majd a bemutatós Top Down..Vetés JD 740 A. A leg szebb repce most az övé. Egy föld út válassza el a két táblát. És számtalan művelet sor.
Válasz Dinnyés Laci #3756. hozzászólásáraKiszárították a talajt a sok művelettel és csapadék nem jött csak későn, van szemenkéntivel vetett is ami 2 leveles állapotban van.
Válasz Dinnyés Laci #3755. hozzászólásáraÚgy hogy nem tartották szem előtt a talaj állapotát, szerintem. Aztán ment az ima az esőért. Na az nyilván nem jött be. Ha viszont a Mélyebb rétegben lett volna még elég nedvesség..Na oda viszont már sávtisztító is kellett volna a vetőgépre. Ez idén a hagyományos művelésnél is megmutatkozott. Mint írtam az agyon szárított földeket..csak ilyen vetőgéppel kellett volna vetni. Így a hagyományos vetőgéppel az indult jó eredménnyel. Kinek a talaj nedvesség állapota kiegyenlített volt és a vetésig hozzá sem kellett nyúlnia a területhez. Nos ők nem szántottak,hanem "ősszel vakartak". A kontroll táblákon látszott a 20 vagy annál nagyobb mázsa/hektár aránya..A "vakart" javára. És ez még nem is az a talajmegújító szisztéma, melynél a napokban..A direkt vetőgépekről beszéltünk. Melynek a köztes növények megdolgozzák már a talajt. Az eke elhagyása az első lépés..számos jön még utána. Lassan fokozatosan. Az a bizonyos Róma sem egy nap alatt épült fel.. Tanulunk még itt páran, ez nem szégyen.
Válasz t.peti #3753. hozzászólásáraMiért nem lesz belőle semmi?
Szerintem a vetőgép (vagy szermaradvány) lesz a a ludas szemenkénti vetőgéppel vetettek szebbek
Válasz papa maci #3752. hozzászólásáraÉn azt sem értem,hogy lehet nyár elején belevetni egy kötöttebb földbe egy lazítókés nyomába inkább vetnék direktbe még az is jobb lenne
itt silókukoricát vetettek árpa után rossz volt ránézni
Válasz Tomszi #3749. hozzászólásáraHa olyanok a talajok,hogy szárazba törik szakad minden akkor olyan vetésforgót kell kialakítani,hogy a fele ősz vetésű legyen és van elég idő megvárni az optimális talajállapotot a lazításra kapások illetve repce elé
Kalászos alá meg nem szoktunk sem szántani sem lazítani
Válasz Dinnyés Laci #3750. hozzászólásáraItt meg a sávos művelésű repce brutális, alig bírt vele a regulátor annyira intenzíven nőtt, a fagyok előtt fél lábszárig ért, sora alig látszott, akik meg 10 sorral csináltak talajt azok tavasszal vethetik be mással, mert semmi nem lesz belőle.
Válasz Dinnyés Laci #3750. hozzászólásáraEz egy átfogó szisztéma mit az elejétől. Építeni kell. Itt másodvetésnek siló cirkot nyomtak..egy bérelt strip szerszámmal. Az jó lett. Igaz trágyázott földbe nyomták...Tehát a talaj állapot nem volt rossznak mondható. Ahogy látom olvasom takaró nyövényes vagy szalmás szármaradványos talajon ajánlott csinálni..Ott jobban megmarad a nedvesség.
Válasz t.peti #3748. hozzászólásáraÉn egyenlőre ebbe a sávos művelésben nem látok nagy fantáziát(25-30centi mélyen húzák 75-ös késoszással sok műveletlen rész marad) hacsak a talaj nincs olyan állapotban
nekem a farmet diger munkája tetszik aránylag egyenes felszínt fagyon egy rövidtárcsa vagy tavasszal egy kombi ée mehet a vetés
Válasz papa maci #3747. hozzászólásáraÉn nem dobom ki az ekét.
Itt vannak a környezetemben cégek akik nagyobb területen próbálkozna sávos műveléssel illetve múlcs hagyó,és( most hogy bejött ez a zöldtrágya)takar területek is vannak
Figyelemmel kísérem őket majd meglátjuk mi lesz
De elsőre a sávba vetett silókukorica és a mucsba vetett repce nagyon szar lett
Válasz Dinnyés Laci #3743. hozzászólásáraNedvesebb földben egyik lazító se dolgozik jól, van egy határ amikor nem csinál semmit, sárban egyáltalán nem. A lazító kimondottan száraz talajra való, ahogy a gruber is a szárazabbra, meg a tárcsa is. Pont mikor gruberozni meg lazítani jó, akkor rossz szántani (tehát nem kell), kötött talajt főleg, mert nehezebb is elhúzni az ekét, nagy rögöket-hantokat csinál az eke, törik-szakad, azt elmunkálni se egyszerű, ez mind-mind nedvességvesztés, plusz művelet, gázolaj, pénz-pénz, és akkor még jó magágyad se lesz.
Nedves talajt viszont csak szántani lehet, de az meg ugye nem talajmegújítás.
Válasz Dinnyés Laci #3743. hozzászólásáraA takarónövényeseket augusztusban, a "sima" kalászos tarlókat szeptemberben húztuk meg, jól dolgozott a lazító, 15-20 centit emelt a műveletlenhez képest, két kés között is megvolt a 45 centi szondával mérve.
Kukorica után szántottunk... nagy esők előtt learatott területeken egy jó gruberral 25 centin meghúzva jó talaj lett volna, vagy 75 centis késosztású lazítóval meghúzni RTK-val és tavasszal a késnyomba vetni...vannak ötletek, minden csak pénz kérdése (vagy valamelyik környékbeli nagygazdát rábeszélni a strip-till re és bérbe megcsináltatni )
Válasz Dinnyés Laci #3746. hozzászólásáraNem hanyag. Egyszerűen nem képzel el más alternatívát...És inkább a hazai üzemanyag forgalmazókat szponzorálja. Valamint az alkatrész és input kereskedőket. Bár már látni jeleit az "áttörésnek". A környezetemben is elkezdtek számolni és gondolkozni a gazdák. Egyre több a kérdés információ csere. azt nem mondom hogy kerti dísz lesz az eke. De van ambíció.
Válasz papa maci #3740. hozzászólásáraVan olyan eke is amin van szántás elmunkáló
Vagy az ilyen szántásokat ami látszik hogy nem fog szétfagyni vagy nagyon egyenletlen azokat meg kell tárcsázni fagyon
Válasz t.peti #3741. hozzászólásáraAz a gond ezzel az egyeneskéses lazítókkal,hogy vizesebb földbe( amilyen az idei ősz is volt) nem csinálnak semmit.
A ferde késesek jók voltak a "nagy" esők előtt
Mit csináltál a kuki tarlókkal?
Válasz Dinnyés Laci #3735. hozzászólásáraKalászos tarló, sekélyen tárcsázva majd egyenes késes lazító 45-50 centin húzva, van takarónövényes terület is ugyanennyi talajmunkával.
Beleugrottunk eléggé a forgatás nélküli talajművelésbe, ahova kukorica megy jövőre kb. 10% lett csak szántva, kukorica után eszközhiány miatt még nem tudtuk kiváltani a szántást, ott egy téli tárcsázással vagy boronálással próbáljuk csökkenteni a tavaszi nedvességvesztést.
Válasz Dns8 #3733. hozzászólásáraMért ne teremne ? Van itt ki már évek óta nem szánt...Van felénk ki 5 éve nem szánt igaz nem is vet köztes növényt..de jók az eredményei. Idén elsőre bizonyított a télen egy menetben végzett talajmunkával egybekötött talajlezárás (gruber-Top down-MT tiger)...stb. A szét nem fagyott nagy fogással szántott földeket szétszárították vetésig. Ez meglátszott a kelésen..valamint a betakarításkori mérlegelésen.
Válasz Dns8 #3736. hozzászólásáramondjuk ha a sokat már így csináltad, akkor kezdj imádkozni, hogy ne teremjen kevesebbet, mert már úgyis pálcát törtél felette...
Válasz t.peti #3734. hozzászólásáraAztán mi van ha valóban nem romlik a talaj csak nem terem annyit mint a szántott?
Ősszel a hitelezőimnek hiába mondom,hogy javítom a talajállapotot azoknak pénz kell nem mese.
Válasz Dns8 #3733. hozzászólásáraElső lépést megtetted a talaj további romlásának megállításában, a szántás mellőzésével.
Okszerű tavaszi magágykészítéssel egy száraz tavaszon rengeteg nedvességet meg tudsz őrizni, én lehet meg fogom húzni borona+simitóval még a télen és utána már csak vetőgéppel megyünk a területre, majd glifozáttal.
Válasz Pilátus #3728. hozzászólásáraAjánlom hogy olvasd át elölről a témát a hideg téli napokon, és akkor nem fogsz ilyet kérdezni, kb. 5* le lett már írva...
Válasz Pilátus #3728. hozzászólásáraAnnyival jobb, hogy ha terradigezel akkor egy sor alapművelés, meg minimum egy sor elmunkálás kell utána, idő üzemanyag gépkopás....
A direktvetőnél meg csak a vetőgép dolgozik illetve csak a vetés a munkafolyamat.
Viszont a direktvetés csak akkor működik ha rendszerben van az egész, magyarán ha te holnap direktvetsz majd szántol közben gruberezel majd megint direktvetsz az nemfog jól működni.
Olyan kerékösszeállítás kell a gépekre, hogy minden eszköz traki pótkocsi kombájn minden a sor közét tapossa és te mindig a sorokba vetsz ami így laza marad, mert mint írom nem taposódik továbbá az elővetemény erős gyökértömege elődrénezi a sorokat ami tavaszra kirohad és így tovább...
Szóval az ilyen direktvetéses technológiát kell összenézni a terradigessel, akkor lesz értékelhető az összehasonlítás
Melyek voltak ezek a nem "igazi" tízmilliós gépek?(Az ssd lazító pont az ami nem tetszik mert nem csinál semmit a terradighez képest és egyre több helyen ezzel váltják ki az ekéket.Valószínű hogy ez ellen a 30 évvel rendelkező szakik sem ellenkeznek.Nem tudom eldönteni hogy mitől lehet jobb egy folyamatosan dirrektvetéses terület egy minden évben terradigezett területtől??)
Válasz Tomszi #3726. hozzászólásáraEzzel a gépszerkesztéssel vitatkoznék.
Sokan vannak itt a fórumon is többszáz hektáros gazdák, akik saját fejlesztésbe fogtak, és lehet hogy több szezon lemegy mire véglegesre kiforrja magát, de akkor az olyan lesz, ami az adott körülményekre és célra pont megfelelő.
Csak gondolj bele, mondjuk egy talajművelési rendszer vetőgéppel együtt mennyibe kerül egy-egy komolyabb gyártónál?
Nálunk is megfordult nem egy tizenmilliós vas ami a végere kiderült, hogy mégsem az igazi.
Válasz 4964 #3722. hozzászólásáraGépet szerkeszteni nem a gazdálkodónak kell, apróságokat esetleg, de nem ilyen szinten.
Egyébként amit írsz azt feltalálták már, amerikában látni olyan videót amin az IH lazító kési előtt csoroszlyák vannak a kések vonalában, hogy ne szedje össze a kukoricaszárat (meg a más szárat se, de ugye a kukorica szára a legnehezebb dolog). Úgyszintén feltalálták már a lazítóval kombinált tápanyag-visszapótlást, folyékony műtrágya formájában pl. kis hazánkban is, Rába-Steiger tartállyal, tömlős szivattyúval, az IH lazító kései hátulján meg csövek mentek le.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólásáraMalackán aztán nem sok hús van A hízón vagy süldőn esetleg, de tudom mire gondolsz
Ha lesz kitől malacot venni, mert már anyadisznót is egyre kevesebbet tartanak, lassan.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólásáraMalackán aztán nem sok hús van A hízón vagy süldőn esetleg, de tudom mire gondolsz
Ha lesz kitől malacot venni, mert már anyadisznót is egyre kevesebbet tartanak, lassan.
Válasz Netparaszt #3698. hozzászólásáraSzinte minden után a tárcsa+lazítós módszert csinálom. Elég sok szokott lenni a mulcs ezért az első menetnél jobban szeretem a tárcsát a grubber helyett. Sekélyebben is megy és sokkal gyorsabb.
Utána meg úgy is lazítok egy ssd késes lazítóval ami szinte semmit nem forgat csak emel.
Jó módszer lenne egy ilyen lazító elé vágótárcsákat szerkeszteni, a kés szárakra meg alaptrágya kijuttató csoroszlyát és tartályt tenni + egy köztesnövény szórót. Így egy menettel meg lehetne oldani mindent. Évente kellene mondjuk 2x kémiai gyomszabályozás aztán annyi.
Így teljesen ötvözni lehetne a talajkímélő módszert a nyereség orientálttal.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólására Ezt a folyamatot látom én is, szép lassan ébrednek az emberek a zombilétból. A mi felelősségünk, hogy valóban minőséget kapjanak a pénzükért, ne spáros biora átcimkézett banánt, meg 900 forintért zacskózott alakort a vizes broyler mellett.
Válasz kun.mihaly85 #3707. hozzászólására Támadj
Én még ennél kultúráltabb fórumot nem láttam magyar myelven, példás a kollegák viselkedése
De mivel is sütötted meg magad?
Válasz colizoli #3709. hozzászólására Hát...ha parasztként éhen akarsz dögleni, akkor nagy a baj...inkább aggódjon az a 90% városi életmódú, akinél a tartalékot a zacskó liszt jelenti, ha nem nyit ki a teszkó.
Válasz Zonin #3712. hozzászólására A szármaradvány csak addig gond, míg nincs megfelő eszköz kezelni és nincs biológia, ami néhány hónap alatt mállasztja.
Megfelelően lezúzott, sekélyen bedolgozott, komposzttal oltott területen a nulladik évben sem várható gond.
Válasz kun.mihaly85 #3715. hozzászólásáraMar az első kaszálásnal sem lesz ott semmi, de ha megis simán lekaszálja, a második alkalomtol mar nem lesz ott semmi... Egy lucernat élete során kaszalsz 20-25 alkalommal...
Baja meg nem lesz, itt aki balazni akarja az frissen a kombájn utan is kaszálni szokta.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólásáraNálunk így volt a bontott csirkével. Lassú tendencia, rohadt lassú,de igaz minden hústermékben. Nincs benne -E egy darab sem. Ez a nem mindegy.
15553 hozzászólás
Válasz papa maci #3759. hozzászólásáraItt olyan van,hogy tárcsa terrano rapid de elég ligetes sok a mulcs a felszinen nem volt eső a nyáron nem tudott elbomlani
sávtisztítós szemenkéntivel kellett volna vetni,de az nincs nekik
itt most a "sokműveletes"repcék a legszebbek a mulcs eltünt bármilyen vetőgép beletette a magot vetés után jött az eső
Válasz Dns8 #3730. hozzászólására A mélylazítás okozza a legnagyobb szénveszteséget a talajban, a szántást is megelőzve. A szén pedig a humuszból fog oxidálódni, ahogy az r-stratégiás baktériumok nagy mennyiségű oxigént kapnak. No ezért.
Semmiből sem jó sem a túl kevés, sem a túl sok, pont megfelelő kell csak.
csak erős idegzetűeknek ebben a topicban, nyugtatót bevenni videó indítása előtt
én szóltam
Válasz Dns8 #3733. hozzászólásáraCsak egy mondat, mert altatom a kicsit. Nézd meg a talajdoktoron az írásokat a rendszerről, amivel a lazultságot fent tudod tartani. A dig jó kezdet, de remélem került valami növény bele, hogy fent is tartsa a lazultságot a gyökértömeggel, mert egyébként visszaülepszik magától.
Válasz t.peti #3758. hozzászólásáraVan erre példa itt is. A másik példa szintén csak a szomszédban. A bemutató gép maradt. Búza után egy sor tárcsa. Majd a bemutatós Top Down..Vetés JD 740 A. A leg szebb repce most az övé. Egy föld út válassza el a két táblát. És számtalan művelet sor.
Válasz Dinnyés Laci #3756. hozzászólásáraKiszárították a talajt a sok művelettel és csapadék nem jött csak későn, van szemenkéntivel vetett is ami 2 leveles állapotban van.
Válasz Dinnyés Laci #3755. hozzászólásáraÚgy hogy nem tartották szem előtt a talaj állapotát, szerintem. Aztán ment az ima az esőért. Na az nyilván nem jött be. Ha viszont a Mélyebb rétegben lett volna még elég nedvesség..Na oda viszont már sávtisztító is kellett volna a vetőgépre. Ez idén a hagyományos művelésnél is megmutatkozott. Mint írtam az agyon szárított földeket..csak ilyen vetőgéppel kellett volna vetni. Így a hagyományos vetőgéppel az indult jó eredménnyel. Kinek a talaj nedvesség állapota kiegyenlített volt és a vetésig hozzá sem kellett nyúlnia a területhez. Nos ők nem szántottak,hanem "ősszel vakartak". A kontroll táblákon látszott a 20 vagy annál nagyobb mázsa/hektár aránya..A "vakart" javára. És ez még nem is az a talajmegújító szisztéma, melynél a napokban..A direkt vetőgépekről beszéltünk. Melynek a köztes növények megdolgozzák már a talajt. Az eke elhagyása az első lépés..számos jön még utána. Lassan fokozatosan. Az a bizonyos Róma sem egy nap alatt épült fel..
Tanulunk még itt páran, ez nem szégyen.
Válasz t.peti #3753. hozzászólásáraMiért nem lesz belőle semmi?
Szerintem a vetőgép (vagy szermaradvány) lesz a a ludas szemenkénti vetőgéppel vetettek szebbek
Válasz papa maci #3752. hozzászólásáraÉn azt sem értem,hogy lehet nyár elején belevetni egy kötöttebb földbe egy lazítókés nyomába inkább vetnék direktbe még az is jobb lenne
itt silókukoricát vetettek árpa után rossz volt ránézni
Válasz Tomszi #3749. hozzászólásáraHa olyanok a talajok,hogy szárazba törik szakad minden akkor olyan vetésforgót kell kialakítani,hogy a fele ősz vetésű legyen és van elég idő megvárni az optimális talajállapotot a lazításra kapások illetve repce elé
Kalászos alá meg nem szoktunk sem szántani sem lazítani
Válasz Dinnyés Laci #3750. hozzászólásáraItt meg a sávos művelésű repce brutális, alig bírt vele a regulátor annyira intenzíven nőtt, a fagyok előtt fél lábszárig ért, sora alig látszott, akik meg 10 sorral csináltak talajt azok tavasszal vethetik be mással, mert semmi nem lesz belőle.
Válasz Dinnyés Laci #3750. hozzászólásáraEz egy átfogó szisztéma mit az elejétől. Építeni kell. Itt másodvetésnek siló cirkot nyomtak..egy bérelt strip szerszámmal. Az jó lett. Igaz trágyázott földbe nyomták...Tehát a talaj állapot nem volt rossznak mondható. Ahogy látom olvasom takaró nyövényes vagy szalmás szármaradványos talajon ajánlott csinálni..Ott jobban megmarad a nedvesség.
Válasz t.peti #3748. hozzászólásáraÉn egyenlőre ebbe a sávos művelésben nem látok nagy fantáziát(25-30centi mélyen húzák 75-ös késoszással sok műveletlen rész marad) hacsak a talaj nincs olyan állapotban
nekem a farmet diger munkája tetszik aránylag egyenes felszínt fagyon egy rövidtárcsa vagy tavasszal egy kombi ée mehet a vetés
Válasz papa maci #3747. hozzászólásáraÉn nem dobom ki az ekét.
Itt vannak a környezetemben cégek akik nagyobb területen próbálkozna sávos műveléssel illetve múlcs hagyó,és( most hogy bejött ez a zöldtrágya)takar területek is vannak
Figyelemmel kísérem őket majd meglátjuk mi lesz
De elsőre a sávba vetett silókukorica és a mucsba vetett repce nagyon szar lett
Válasz Dinnyés Laci #3743. hozzászólásáraNedvesebb földben egyik lazító se dolgozik jól, van egy határ amikor nem csinál semmit, sárban egyáltalán nem. A lazító kimondottan száraz talajra való, ahogy a gruber is a szárazabbra, meg a tárcsa is. Pont mikor gruberozni meg lazítani jó, akkor rossz szántani (tehát nem kell), kötött talajt főleg, mert nehezebb is elhúzni az ekét, nagy rögöket-hantokat csinál az eke, törik-szakad, azt elmunkálni se egyszerű, ez mind-mind nedvességvesztés, plusz művelet, gázolaj, pénz-pénz, és akkor még jó magágyad se lesz.
Nedves talajt viszont csak szántani lehet, de az meg ugye nem talajmegújítás.
Válasz Dinnyés Laci #3743. hozzászólásáraA takarónövényeseket augusztusban, a "sima" kalászos tarlókat szeptemberben húztuk meg, jól dolgozott a lazító, 15-20 centit emelt a műveletlenhez képest, két kés között is megvolt a 45 centi szondával mérve.
(vagy valamelyik környékbeli nagygazdát rábeszélni a strip-till re és bérbe megcsináltatni 
)
Kukorica után szántottunk... nagy esők előtt learatott területeken egy jó gruberral 25 centin meghúzva jó talaj lett volna, vagy 75 centis késosztású lazítóval meghúzni RTK-val és tavasszal a késnyomba vetni...vannak ötletek, minden csak pénz kérdése
Válasz Dinnyés Laci #3746. hozzászólásáraNem hanyag. Egyszerűen nem képzel el más alternatívát...És inkább a hazai üzemanyag forgalmazókat szponzorálja. Valamint az alkatrész és input kereskedőket.
Bár már látni jeleit az "áttörésnek". A környezetemben is elkezdtek számolni és gondolkozni a gazdák. Egyre több a kérdés információ csere. azt nem mondom hogy kerti dísz lesz az eke. 
De van ambíció.
Válasz papa maci #3745. hozzászólásáraez nem a forgatásos technológia hibája hanem a hanyag gázdáké
Válasz Dinnyés Laci #3744. hozzászólásáraNa ezért nem szántunk..pl
Válasz papa maci #3740. hozzászólásáraVan olyan eke is amin van szántás elmunkáló
Vagy az ilyen szántásokat ami látszik hogy nem fog szétfagyni vagy nagyon egyenletlen azokat meg kell tárcsázni fagyon
Válasz t.peti #3741. hozzászólásáraAz a gond ezzel az egyeneskéses lazítókkal,hogy vizesebb földbe( amilyen az idei ősz is volt) nem csinálnak semmit.
A ferde késesek jók voltak a "nagy" esők előtt
Mit csináltál a kuki tarlókkal?
Válasz Netparaszt #3719. hozzászólásáraMásik "cég" fóruma. Rég volt, igaz se volt. Inkább nem off -olok.
Válasz Dinnyés Laci #3735. hozzászólásáraKalászos tarló, sekélyen tárcsázva majd egyenes késes lazító 45-50 centin húzva, van takarónövényes terület is ugyanennyi talajmunkával.
Beleugrottunk eléggé a forgatás nélküli talajművelésbe, ahova kukorica megy jövőre kb. 10% lett csak szántva, kukorica után eszközhiány miatt még nem tudtuk kiváltani a szántást, ott egy téli tárcsázással vagy boronálással próbáljuk csökkenteni a tavaszi nedvességvesztést.
Válasz Dns8 #3733. hozzászólásáraMért ne teremne ? Van itt ki már évek óta nem szánt...Van felénk ki 5 éve nem szánt igaz nem is vet köztes növényt..de jók az eredményei. Idén elsőre bizonyított a télen egy menetben végzett talajmunkával egybekötött talajlezárás (gruber-Top down-MT tiger)...stb. A szét nem fagyott nagy fogással szántott földeket szétszárították vetésig. Ez meglátszott a kelésen..valamint a betakarításkori mérlegelésen.
Válasz Dns8 #3736. hozzászólásáramondjuk ha a sokat már így csináltad, akkor kezdj imádkozni, hogy ne teremjen kevesebbet, mert már úgyis pálcát törtél felette...
Válasz endypapa #3737. hozzászólásáraEz eddig eszembe se jutott.
Válasz Dns8 #3736. hozzászólásáraNe legyenek hitelezőid.
Válasz t.peti #3734. hozzászólásáraAztán mi van ha valóban nem romlik a talaj csak nem terem annyit mint a szántott?
Ősszel a hitelezőimnek hiába mondom,hogy javítom a talajállapotot azoknak pénz kell nem mese.
Válasz t.peti #3734. hozzászólásáraMilyen alapművelést kapott?
Válasz Dns8 #3733. hozzászólásáraElső lépést megtetted a talaj további romlásának megállításában, a szántás mellőzésével.
Okszerű tavaszi magágykészítéssel egy száraz tavaszon rengeteg nedvességet meg tudsz őrizni, én lehet meg fogom húzni borona+simitóval még a télen és utána már csak vetőgéppel megyünk a területre, majd glifozáttal.
Válasz Dns8 #3730. hozzászólásáraSokat TerraDigeztem az idén ha nem terem annyit mint a szántott elég nyűgös leszek.
Válasz Pilátus #3728. hozzászólásáraAjánlom hogy olvasd át elölről a témát a hideg téli napokon, és akkor nem fogsz ilyet kérdezni, kb. 5* le lett már írva...
Válasz Pilátus #3728. hozzászólásáraAnnyival jobb, hogy ha terradigezel akkor egy sor alapművelés, meg minimum egy sor elmunkálás kell utána, idő üzemanyag gépkopás....
A direktvetőnél meg csak a vetőgép dolgozik illetve csak a vetés a munkafolyamat.
Viszont a direktvetés csak akkor működik ha rendszerben van az egész, magyarán ha te holnap direktvetsz majd szántol közben gruberezel majd megint direktvetsz az nemfog jól működni.
Olyan kerékösszeállítás kell a gépekre, hogy minden eszköz traki pótkocsi kombájn minden a sor közét tapossa és te mindig a sorokba vetsz ami így laza marad, mert mint írom nem taposódik továbbá az elővetemény erős gyökértömege elődrénezi a sorokat ami tavaszra kirohad és így tovább...
Szóval az ilyen direktvetéses technológiát kell összenézni a terradigessel, akkor lesz értékelhető az összehasonlítás
Válasz *** HM *** #3729. hozzászólásáraMiért ne lenne?
Válasz Pilátus #3728. hozzászólásáraDig után nukuhumusz vágod manusz?
Melyek voltak ezek a nem "igazi" tízmilliós gépek?(Az ssd lazító pont az ami nem tetszik mert nem csinál semmit a terradighez képest és egyre több helyen ezzel váltják ki az ekéket.Valószínű hogy ez ellen a 30 évvel rendelkező szakik sem ellenkeznek.Nem tudom eldönteni hogy mitől lehet jobb egy folyamatosan dirrektvetéses terület egy minden évben terradigezett területtől??)
Válasz Tomszi #3726. hozzászólásáraEzzel a gépszerkesztéssel vitatkoznék.
Sokan vannak itt a fórumon is többszáz hektáros gazdák, akik saját fejlesztésbe fogtak, és lehet hogy több szezon lemegy mire véglegesre kiforrja magát, de akkor az olyan lesz, ami az adott körülményekre és célra pont megfelelő.
Csak gondolj bele, mondjuk egy talajművelési rendszer vetőgéppel együtt mennyibe kerül egy-egy komolyabb gyártónál?
Nálunk is megfordult nem egy tizenmilliós vas ami a végere kiderült, hogy mégsem az igazi.
Válasz 4964 #3722. hozzászólásáraGépet szerkeszteni nem a gazdálkodónak kell, apróságokat esetleg, de nem ilyen szinten.
Egyébként amit írsz azt feltalálták már, amerikában látni olyan videót amin az IH lazító kési előtt csoroszlyák vannak a kések vonalában, hogy ne szedje össze a kukoricaszárat (meg a más szárat se, de ugye a kukorica szára a legnehezebb dolog). Úgyszintén feltalálták már a lazítóval kombinált tápanyag-visszapótlást, folyékony műtrágya formájában pl. kis hazánkban is, Rába-Steiger tartállyal, tömlős szivattyúval, az IH lazító kései hátulján meg csövek mentek le.
Válasz colizoli #3709. hozzászólásáraAzért nem kell túlozni az éhen dögléssel.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólásáraMalackán aztán nem sok hús van
A hízón vagy süldőn esetleg, de tudom mire gondolsz 
Ha lesz kitől malacot venni, mert már anyadisznót is egyre kevesebbet tartanak, lassan.
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólásáraMalackán aztán nem sok hús van
A hízón vagy süldőn esetleg, de tudom mire gondolsz 
Ha lesz kitől malacot venni, mert már anyadisznót is egyre kevesebbet tartanak, lassan.
Válasz Netparaszt #3698. hozzászólásáraSzinte minden után a tárcsa+lazítós módszert csinálom. Elég sok szokott lenni a mulcs ezért az első menetnél jobban szeretem a tárcsát a grubber helyett. Sekélyebben is megy és sokkal gyorsabb.
Utána meg úgy is lazítok egy ssd késes lazítóval ami szinte semmit nem forgat csak emel.
Jó módszer lenne egy ilyen lazító elé vágótárcsákat szerkeszteni, a kés szárakra meg alaptrágya kijuttató csoroszlyát és tartályt tenni + egy köztesnövény szórót. Így egy menettel meg lehetne oldani mindent. Évente kellene mondjuk 2x kémiai gyomszabályozás aztán annyi.
Így teljesen ötvözni lehetne a talajkímélő módszert a nyereség orientálttal.
Válasz *** HM *** #3706. hozzászólásáraJó, hogy mondod, még mindig nem szedtem le a dűlőút oldalát. Aszalva a legjobb
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólására Ezt a folyamatot látom én is, szép lassan ébrednek az emberek a zombilétból. A mi felelősségünk, hogy valóban minőséget kapjanak a pénzükért, ne spáros biora átcimkézett banánt, meg 900 forintért zacskózott alakort a vizes broyler mellett.
Válasz kun.mihaly85 #3707. hozzászólására Támadj
Én még ennél kultúráltabb fórumot nem láttam magyar myelven, példás a kollegák viselkedése
De mivel is sütötted meg magad?
Válasz colizoli #3709. hozzászólására Hát...ha parasztként éhen akarsz dögleni, akkor nagy a baj...inkább aggódjon az a 90% városi életmódú, akinél a tartalékot a zacskó liszt jelenti, ha nem nyit ki a teszkó.
Válasz Zonin #3712. hozzászólására A szármaradvány csak addig gond, míg nincs megfelő eszköz kezelni és nincs biológia, ami néhány hónap alatt mállasztja.
Megfelelően lezúzott, sekélyen bedolgozott, komposzttal oltott területen a nulladik évben sem várható gond.
Válasz kun.mihaly85 #3715. hozzászólásáraMar az első kaszálásnal sem lesz ott semmi, de ha megis simán lekaszálja, a második alkalomtol mar nem lesz ott semmi... Egy lucernat élete során kaszalsz 20-25 alkalommal...
Baja meg nem lesz, itt aki balazni akarja az frissen a kombájn utan is kaszálni szokta.
Válasz *** HM *** #3711. hozzászólásáraMit csinál a milyen kasza, ha ott lesz a csutkaszár? A lucerna kikel szépen, de?
Válasz Berente Antal #3710. hozzászólásáraNálunk így volt a bontott csirkével. Lassú tendencia, rohadt lassú,de igaz minden hústermékben. Nincs benne -E egy darab sem. Ez a nem mindegy.