Válasz szanberg #4553 hozzászólásár Egy mindent tudó magyar patasztmak nem kell ezen semmit tanulni, a sok százezer külföldi paraszt csak hobbiból jár oktatásokra.
Mondjuk azt írod, hogy ugyanolyan a földed a takarónövény után, mint előtte.
Tanulás nélkül pont olyan is marad./
Pl. azt, hogy hogyan változtatod meg a környezeted időjárását (amit emiatt gyakran szidsz) a szántást (még mindig)alkalmazva és ezáltal a talajban lekötött szenet felszabadítva.
A 2-8% szerves anyagtól lesz a föld talajjá, soha nem a műtrágyától. A talaj szerkezetének a leromlása lassan következik be, talán észre sem veszed. A termés minősége, beltartalma silányodik, vitamintartalma jól mérhetően kevesebb immár.
Ez a zöldtrágya lett hengerezve sima cambrige hengerel karácsony és szilveszter között mikor jó erős fagyok voltak -11°c három nap keresztű.
58 kötöttségű kötött réti és glejes erdőt talaj.
A zöldtrágya keverék 9 féle növénybe áll:
Ide írom a keverékem
1 hét a vetés ellőt 360gr glifozat ( + citromsav vagy folyékony műtrágyával ) elegendő a búza árvakeles ellen.
A napraforgóba vetett búza nem lett hengerezve azért a 750a vetőgép megtette a munkája nem tartom jó összetiporni a föld feleslegesen.
Majd lesz képek. ;-)
Válasz szanberg #4558. hozzászólásáraHol van még április? Ha vetés napján közvetlen a vetőgép előtt szaladja le egy egyenes lapos rt-vel, akkor is tud működni a dolog, és áprilisig még sokat fog javulni a helyzet szármaradványok tekintetében, és a talajnedvesség tekintetében is.
Szóval PéZé kolléga, ne kapkodj el semmit, légy türelmes, tavaly nekem ugyanilyenkor, mint a cirokseprű, úgy nézett a mustárom, lábon száradt el, nem csuklott össze, mint azt vártam, persze ha normális időben vetem, mint az idén, akkor más a helyzet, de akkor más volt a felállás. Áprilisban vetés előtti napon egy azaz 1 sor rt, majd ment a kukorica vetőgép, tavalyi évhez viszonyítva, soha rosszabb termésem ne legyen, 90 kg N hatóanyag, minden más egyéb nulla.
Válasz PéZé #4554. hozzászólásáraAz a baj, hogy a mustár elsősorban nem meghagyós növény, magyarul inkább lekéne zúzni ősszel, klasszikusan zöldtrágyázni vele. Az az erős kötélszerű rostos kemény szár az nem annyira porlad el.
Jó az, csak ha ilyen nagyra megnő akkor nem annyira. Az olajretek az amolyan lédúsabb roppanósabb szétfagyó szárú inkább azzal kell tavaszi alá dolgozni ilyen technológiákkal.
A kombinátor ezt összehúzza az biztos meg a grúber is szerintem ha most így néz ki mint a képen van, bár messzi még a tavasz, majd meglátod.
Egy egyeneslapos vékonysor rövidtárcsa lenne a legjobb szerintem, nekem az a tapasztalatom, de nem mikor nyers a teteje!!!
Válasz szanberg #4550. hozzászólásáraNaivan hozzáállva a minimális talajbolygatáson ásóboronát, magágykészítő kombinátort, esetleg grúbert gondoltam.
Talán a vetés is korai volt, azért erősödött meg ennyire az anyag. Egyenlőre fagynak se híre se hamva, úgyhogy kivárásra játszok.
Válasz Radocz #4551. hozzászólásáraMitkell ezen tanulni? Én semmi ilyenről nem tanultam sehol, sokéve még hírből sem volt itt senki talajmegújító kímélő fedőnövényes vakaró, egyszerűen meghagytam a retket oszt szevasz. A föld most is olyan mint előtte volt. Jól sikerült, kukorica került utána. Ennyi.
Viszont ezt az egészet egyedül így lehet megcsináni, kukorica elé, ahol van jó kemény gyomírtás, nincsen nagyon kórtani probléma.
Napraforgót nem vetnék rohadt növénymaradékba az hótziher, egyébként me repce vagy kalászos elé ilyen nemtudsz csinálni tehát a rendszer nem működik, csak egy-egy esztendőben kukorica elé, de olyankor meg az elővetemény tarlóját lazítózni tárcsázni kell, magyarul akkor is művelsz talajt, abba vete bele a zöldtrágyát és csak így fog jól működni HA!!!!! van csapadék majd a zöldtrágya vetésedre és nem ott fog dekkolni a száraz rögben mint ahogy volt az én sikeres talajkímélő technikás évemben annó....mert utána meg nem jött be, ősszel átkellett tárcsázni mégegy sorral a fődet, nem volt szétfagyni való lazábban lévő magágynakvaló tavaszra.
Igen, mert ő Franciának született, de magyar és itt gazdálkodik.
Valami olyasmit csinál, amit mi szeretnénk megtanulni. Ő az a kategória, aki ...
tudod aki tudja, csinálja, akinek köze nincs hozzá az oktatja. mondon én mint az MHSZ idején KRESZ oktató volt. És ugye a "B"kategóriból levizsgázott fiatalok többszer elmondták a szünetekben.
Bent nem lehetett.
Azok a "gyerekek" akivel nem bírtak a szakmunkásképző iskolában, itt fegyelmezettek tudtak lenni.
Válasz PéZé #4542. hozzászólásáraPézé!
A lehető legkisebb talajbolygatáson mit értessz?
Ezt nemlesz egyszerű megoldani, túl sok a hosszú erős túlerősödött szárrész, tárcsával tudod majd csak ledolgozni ha ez most így néz ki, az a helyzet de akkor meg lehet felfogod mancsolni a pályát.
Fagyon lezúztam volna a helyedben jól leengedve fődig a zúzót.
Inkább egy jó vetőgéppel direktbe kéne belevetned.
Én soksok éve amikor meghagytam mellkasig érő olajretket kukorica alá ősszel vagy 70hektáron akkor az tavaszra szószerint elporladt. Volt jó tél is, több ütemben kemény fagy, közben kiengedett meglucskosodott a szármaradvány majd újra megfagyott ahogy kell, hó lenyomta...
de ilyenkor már csak a földön letapadt elhalt taknyosodott állagú retekszár maradvány látszott.
Válasz potaufeux #4546. hozzászólásáraTe figyelj már a képeken valaki Pierre külföldi ember szerepel, illetve az Ő fiókja, Te pedig magyar vagy. Nem értem.
Elhagytad magozni a napraforgót is meg egyéb növényt is a zöldtrágyád esetében, ez vissza fog ütni, szóját pl ne vess pár évig a területbe.
Lekellett volna zúzni még magképződés előtt, vagy akkor lehengerezni!!!
Válasz potaufeux #4546. hozzászólásáraEzek szerint a búza árvakelés nem volt probléma? Ez az első próbálkozásom takarónövénnyel, úgyhogy van még hova fejlődnöm . Milyen összetételű és arányú volt ez a keverék és milyen talajba vetetted? A kukorica gyomirtásnál kell valami plusz dologra odafigyelni?
A napraforgó takarónövénybe vetett búzáról majd csinálhatnál képeket. Ott miért nem fektetted le hengerrel vetés előtt a szárat ? Vetés után hengerezted ?
Válasz .Szabi. #4531. hozzászólásáraEz akkor a legtökéletesebb ha egy kis nedvesség is került a zsákba, amitől a por frakció úgy belekeményedik a tengely alá, hogy hidegvágóval kell kiverni
Szerintetek, ez milyen állománynak számít? 08.29-i vetés, mustár, retek, pohánka keverékből 25 kg/ha lett vetve a 2. gruberozás után. Én elég sok búza árvakelést találok benne és pár áttelelt gyomot. Kukorica menne bele, a lehető legkevesebb talajbolygatással. Kell gondolkodnom totális gyomirtásban vetés előtt?
Elsőnek el kell dönteni, hogy a hagyományos, vagy a forgatás nélküli technológiát választod, mint kezdő.
A helyedben a másodikat választanám, kiegészítve a talaj élet beindításával.
Ha emellett döntesz, akkor itt jó helyen jársz.
Ha nem, akkor olvasgass és ha van elgondolásod, akkor amilyen eszköz áll a rendelkezésre megadja a kérdésedre a választ.
Teljesen kezdő földműves vagyok.
Egy 2,7 ha-os területen kezdenék el gazdálkodni, amely egyik fele tavaly parlagon volt hagyva a másik felén kukorica volt előző évben.
A kukoricát kézzel törték, valahol a növény szárát is betakarították takarmányozásra, de egy 0,5 hektáron még álló kb. fél egy méteres szármaradványok is vannak. A parlagon maradt területet rendesen gondozták, kevés gyom van rajta és tavaly be is volt szántva.
Kalászos növényt szeretnék idén vetni, vagy zabot, búzát, vagy tavaszi árpát.
Beszélgettem pár emberrel mindenki mást mond.
Van aki azt mondja először szárzúzózni kell a megmaradt szármaradványokat. Van aki azt mondja ez felesleges, bele lehet szántani, vagy tárcsázni, mondjuk szántásnál nem tudom hogyan fognak szétdarabolódni és nem akad-e majd bele a vetőgépbe. Ilyen esetben érdemes-e szántani, vagy elegendő mondjuk a tárcsázás is, aztán jöhet is a magágy előkészítése? Sok idő nincs rá, és még traktorost is kell találnom, szóval ez is szempont.
Elnézést ha hülyeségeket írtam, mint mondtam kezdő vagyok.
Ha valaki tudna pár tanáccsal segíteni azt köszönettel venném.
Válasz fida91 #4527. hozzászólására Ennyi. Ahogy nem kalapáccsal mosunk ablakot, úgy a takarónövényeket is a célnak megfelelően alkalmazzuk eszközként. Elővetemény, nedvesség, hőmérséklet, főnövény, időpontok, számtalan dologtól függ, mikor és milyen növényeket választ az ember.
Sziasztok!
Az utóbbi időben elhanyagoltam a fórumot a sok tanulni valóm miatt, de a kötelezettségeim leküzdése után be is pótoltam a hiányzó 26 oldalnyi friss információt :)
A kérdésem az lenne, hogy az apróhirdetések között találtam ezt a grubert http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/talajmuvelo-gepek/vogel-noot-euro-gruber-elado/h_6578599?ref=6332c739#hirdeto_tovabbi_hirdetesei
Aki ismeri ezt a gépet annak mi a véleménye róla? S a megadott ár az reális a képen látottak alapján? Egy 135 Le gép megbirkózna vele 45-ös kötöttségű földeken?
Egy pár oldallal ezelőtt szó volt, hogy a tarlóhántáskor fel lehet rakni a szárnyakat is, de az megint átmozgatja a teljes keresztmetszetett, ezt mikor használjuk mitől függ?
Ha takarónövényt akarunk vetni vele a búzatarlóba, akkor melyik kapát kell használni?
Válasz kis Zombi #4530. hozzászólásáraA greensoil olyan,mint a granulált szénpor,a finom por frakciótól,a 3cm es darabokig van benne minden,és nem igazán úgy "folyik "mint a műtrágyák.
Amiről Laci beszélt, egy levegős vetőgép, ahol a tartály alján van egy "rücskös" gumihenger, ez adagolja a magot , műtrágyát, és egyenesen beleszórja a légáramba. Elméletileg nem töri a granulátumot, ha lefolyik az anyag a tartály aljára akkor szerintem ki tudja szórni. De abban igazat adok neked, hogy nagyobb tétel vásárlása előtt mindenképpen érdemes lenne egy zsáknyi anyaggal kipróbálni.
Válasz Mf-es? #4526. hozzászólásáraNincs túlzás.100%-ban biztos vagyok benne,hogy semmilyen műtrágyaadagoló se tudja kiszórni.ezzel csupán segíteni akartam,kár volt.
Válasz Mf-es? #4522. hozzászólásáraMár volt szerencsém az anyaghoz.műtrágyaszóróból ki kell venni a rácsot,mert nem megy át rajta.valószínűleg a hiányos műszaki és szakmai tapasztalataim miatt vagyok meggyőződve arról,hogy nem vetőgépbe való.(minden bizonnyal az agrion és az agro-masz simán kiszórja)
Válasz otis #4514. hozzászólásáraNa akkor 1 a foldet lattam mert nagyon joll ismerem,mert a kornyeken vannak a foldjeim,2 ha te a kemeny foldre ramesz tarcsaval akkor abbol te mar nemfogsz semmit csinallni mert annyira megyurod es csak szíjjakat fogsz felszedni vele ,3 en ugy tudom,hogy a zold tragyat azert kell beleforgatni a talajba mert a tapanyag amit majd attad a kulturnovenynek az benne van.
Válasz Hunter_ #4511. hozzászólásáraGondolom műtrágyát alapból szórsz a vetőgéppel. Nagy koncentrációju műtrágya mellé ( 3 - 5 cm ) hiába szórod a baktériumtrágyát, esélyük nincs életben maradni.
A huminsav gyors tápanyag a " jószágoknak " , olyan mint nekünk a szőlőcukor. Meg tudja indítani a mikroorganizmusok szaporodását, de nem tudja tartósan fenttartani. Nevezhetnénk mikroorganizmus starternak is. Ha a többi körülmény nem megfelelő nekik, akkor nem tudnak tartósan szaporodni. Ezért kell úgy gazdálkodnunk, hogy a lehető legkevésbé gyilkoljuk őket.
A huminsavas műtrágyánál az lehet az elgondolás, hogy felszaporodnak a mikroorganizmusok a huminsavon, és ezáltal nagyobb százalékát tudja a növény felvenni a műganénak. Magyarán a műganéhoz hozzácsomagolnak egy "kanalat" hogy könnyebben meg tudja enni a növény.
A malagrow -nak a mycosol ptc nevű készítménynél a tápanyag mellé raknak 2 hiperparazita gombát, 2 baktériumfajt (ezeket gondolom lassú szárítással hibernálják ) , és fajspecifikus tápanyagot ezeknek a jószágoknak. Itt is csomagolják a " kanalat " a kajához. Ezek rohadt drága cuccok, csak intenzív kultúrában gazdaságos a használatuk. Erre viszont termelő mondta azt, hogy nagyon látványos a hatása. Big - bag -ben 216 + Jaffa / kg az akciós ára.
16446 hozzászólás
Válasz szanberg #4553 hozzászólásár Egy mindent tudó magyar patasztmak nem kell ezen semmit tanulni, a sok százezer külföldi paraszt csak hobbiból jár oktatásokra.
Mondjuk azt írod, hogy ugyanolyan a földed a takarónövény után, mint előtte.
Tanulás nélkül pont olyan is marad./
Válasz potaufeux #4562. hozzászólására
Ez a keverék a 750a-val lett elvetve, egyszerre?
Válasz potaufeux #4562. hozzászólásáraTömény gyönyör ami lett belőle, műkaki szóróval vetetted el?
Válasz szanberg #4553. hozzászólására
"Mitkell ezen tanulni?"
Pl. azt, hogy hogyan változtatod meg a környezeted időjárását (amit emiatt gyakran szidsz) a szántást (még mindig)alkalmazva és ezáltal a talajban lekötött szenet felszabadítva.
A 2-8% szerves anyagtól lesz a föld talajjá, soha nem a műtrágyától. A talaj szerkezetének a leromlása lassan következik be, talán észre sem veszed. A termés minősége, beltartalma silányodik, vitamintartalma jól mérhetően kevesebb immár.
Sziasztok,
Ez a zöldtrágya lett hengerezve sima cambrige hengerel karácsony és szilveszter között mikor jó erős fagyok voltak -11°c három nap keresztű.
58 kötöttségű kötött réti és glejes erdőt talaj.
A zöldtrágya keverék 9 féle növénybe áll:
Ide írom a keverékem
Napraforgó 7,7kg/ha
Bükköny 10,3kg/ha
szudanifú 1,4kg/ha
Borsó 14,3kg/ha
facélia 3,1kg/ha
pohánka 6,1kg/ha
olaj retek 2,1kg/ha
szója maradék 1,4kg/ha
kuk. Maradék 1,7kg/ha
1 hét a vetés ellőt 360gr glifozat ( + citromsav vagy folyékony műtrágyával ) elegendő a búza árvakeles ellen.
A napraforgóba vetett búza nem lett hengerezve azért a 750a vetőgép megtette a munkája nem tartom jó összetiporni a föld feleslegesen.
Majd lesz képek. ;-)
http://www.agroinform.com/szantofold/valodi-eredmenyek-hosszabb-tavon-szuletnek-26305-002
http://www.agroinform.com/szantofold/valodi-eredmenyek-hosszabb-tavon-szuletnek-26305-002
4 éve kaptunk kipróbálásra Bactofilt.
Használta a KFT a Phylazonit nevű készítményt.
Eredmény hirdetéskor az lett a válasz, hogy valószínűleg, ilyen jó adottságú talajokon nem hozza a várt eredményt a termék.
Most szikes és Edelényi területen fogom kipróbálni a készítményeket, talajbiológus segítségével.
Addig is gyűjtöm a komposzt tea előállításához szükséges esővizet, stb.
Válasz szanberg #4558. hozzászólásáraHol van még április? Ha vetés napján közvetlen a vetőgép előtt szaladja le egy egyenes lapos rt-vel, akkor is tud működni a dolog, és áprilisig még sokat fog javulni a helyzet szármaradványok tekintetében, és a talajnedvesség tekintetében is.
Szóval PéZé kolléga, ne kapkodj el semmit, légy türelmes, tavaly nekem ugyanilyenkor, mint a cirokseprű, úgy nézett a mustárom, lábon száradt el, nem csuklott össze, mint azt vártam, persze ha normális időben vetem, mint az idén, akkor más a helyzet, de akkor más volt a felállás. Áprilisban vetés előtti napon egy azaz 1 sor rt, majd ment a kukorica vetőgép, tavalyi évhez viszonyítva, soha rosszabb termésem ne legyen, 90 kg N hatóanyag, minden más egyéb nulla.
Válasz .Szabi. #4557. hozzászólására
Válasz PéZé #4554. hozzászólásáraAz a baj, hogy a mustár elsősorban nem meghagyós növény, magyarul inkább lekéne zúzni ősszel, klasszikusan zöldtrágyázni vele. Az az erős kötélszerű rostos kemény szár az nem annyira porlad el.
Jó az, csak ha ilyen nagyra megnő akkor nem annyira. Az olajretek az amolyan lédúsabb roppanósabb szétfagyó szárú inkább azzal kell tavaszi alá dolgozni ilyen technológiákkal.
A kombinátor ezt összehúzza az biztos meg a grúber is szerintem ha most így néz ki mint a képen van, bár messzi még a tavasz, majd meglátod.
Egy egyeneslapos vékonysor rövidtárcsa lenne a legjobb szerintem, nekem az a tapasztalatom, de nem mikor nyers a teteje!!!
Válasz Radocz #4551. hozzászólására"aki tudja, csinálja, akinek köze nincs hozzá az oktatja"
Ebben most igazat adok!
Válasz Géza15 #4555. hozzászólására
Kedves Radocz!
Érdeklődni szeretnék, hogy te miket termelsz, s milyen technológiával, mert nem vagyunk messze egymástól, s nagyon érdekelne!
Köszönöm előre is! :)
Válasz szanberg #4550. hozzászólásáraNaivan hozzáállva a minimális talajbolygatáson ásóboronát, magágykészítő kombinátort, esetleg grúbert gondoltam.
Talán a vetés is korai volt, azért erősödött meg ennyire az anyag. Egyenlőre fagynak se híre se hamva, úgyhogy kivárásra játszok.
Válasz Radocz #4551. hozzászólásáraMitkell ezen tanulni? Én semmi ilyenről nem tanultam sehol, sokéve még hírből sem volt itt senki talajmegújító kímélő fedőnövényes vakaró, egyszerűen meghagytam a retket oszt szevasz. A föld most is olyan mint előtte volt. Jól sikerült, kukorica került utána. Ennyi.
Viszont ezt az egészet egyedül így lehet megcsináni, kukorica elé, ahol van jó kemény gyomírtás, nincsen nagyon kórtani probléma.
Napraforgót nem vetnék rohadt növénymaradékba az hótziher, egyébként me repce vagy kalászos elé ilyen nemtudsz csinálni tehát a rendszer nem működik, csak egy-egy esztendőben kukorica elé, de olyankor meg az elővetemény tarlóját lazítózni tárcsázni kell, magyarul akkor is művelsz talajt, abba vete bele a zöldtrágyát és csak így fog jól működni HA!!!!! van csapadék majd a zöldtrágya vetésedre és nem ott fog dekkolni a száraz rögben mint ahogy volt az én sikeres talajkímélő technikás évemben annó....mert utána meg nem jött be, ősszel átkellett tárcsázni mégegy sorral a fődet, nem volt szétfagyni való lazábban lévő magágynakvaló tavaszra.
Válasz PéZé #4548. hozzászólásáraEzt kell olvasgatni, mert ez az alap. mondotta mesterünk.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/adatok.html
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/adatok.html
Válasz szanberg #4549. hozzászólására"a képeken valaki Pierre külföldi ember szerepel,"
Igen, mert ő Franciának született, de magyar és itt gazdálkodik.
Valami olyasmit csinál, amit mi szeretnénk megtanulni. Ő az a kategória, aki ...
tudod aki tudja, csinálja, akinek köze nincs hozzá az oktatja. mondon én mint az MHSZ idején KRESZ oktató volt. És ugye a "B"kategóriból levizsgázott fiatalok többszer elmondták a szünetekben.
Bent nem lehetett.
Azok a "gyerekek" akivel nem bírtak a szakmunkásképző iskolában, itt fegyelmezettek tudtak lenni.
Válasz PéZé #4542. hozzászólásáraPézé!
A lehető legkisebb talajbolygatáson mit értessz?
Ezt nemlesz egyszerű megoldani, túl sok a hosszú erős túlerősödött szárrész, tárcsával tudod majd csak ledolgozni ha ez most így néz ki, az a helyzet de akkor meg lehet felfogod mancsolni a pályát.
Fagyon lezúztam volna a helyedben jól leengedve fődig a zúzót.
Inkább egy jó vetőgéppel direktbe kéne belevetned.
Én soksok éve amikor meghagytam mellkasig érő olajretket kukorica alá ősszel vagy 70hektáron akkor az tavaszra szószerint elporladt. Volt jó tél is, több ütemben kemény fagy, közben kiengedett meglucskosodott a szármaradvány majd újra megfagyott ahogy kell, hó lenyomta...
de ilyenkor már csak a földön letapadt elhalt taknyosodott állagú retekszár maradvány látszott.
Válasz potaufeux #4546. hozzászólásáraTe figyelj már a képeken valaki Pierre külföldi ember szerepel, illetve az Ő fiókja, Te pedig magyar vagy. Nem értem.
Elhagytad magozni a napraforgót is meg egyéb növényt is a zöldtrágyád esetében, ez vissza fog ütni, szóját pl ne vess pár évig a területbe.
Lekellett volna zúzni még magképződés előtt, vagy akkor lehengerezni!!!
Válasz potaufeux #4546. hozzászólásáraEzek szerint a búza árvakelés nem volt probléma? Ez az első próbálkozásom takarónövénnyel, úgyhogy van még hova fejlődnöm
. Milyen összetételű és arányú volt ez a keverék és milyen talajba vetetted? A kukorica gyomirtásnál kell valami plusz dologra odafigyelni?
Válasz potaufeux #4546. hozzászólásáraAmikor megfagy akkor fekteted le hengerrel ?
A napraforgó takarónövénybe vetett búzáról majd csinálhatnál képeket. Ott miért nem fektetted le hengerrel vetés előtt a szárat ? Vetés után hengerezted ?
Válasz PéZé #4542. hozzászólására
2014 Dec zöldtragya
Ez nekem kb 6T szárazanyag vegyes zöldtrágya keverék. 2014 decemberben sima hengerrel lejártam és vetés előtt egy ásóborona.
kuk. vetés
ilyen lett az eredmény
Válasz bandigh #4544. hozzászólásáraMajd rájönnek
Válasz .Szabi. #4531. hozzászólásáraEz akkor a legtökéletesebb ha egy kis nedvesség is került a zsákba, amitől a por frakció úgy belekeményedik a tengely alá, hogy hidegvágóval kell kiverni
Válasz Géza15 #4538. hozzászólásáraHa kell megadom a linket, nem tudom hogy ez ÁFA-s ár vagy sem. A honlap nem adja meg.
Kettő éve nem használok ekét. Ha nem kapom kölcsön a vontatott tárcsát a barátomtól akkor tarlóhántásra is használom.
Illetve inkább használtam mivel közben okosodtam és már a fedőnövényeket fogom használni tarlótakarásra.
Szerintetek, ez milyen állománynak számít? 08.29-i vetés, mustár, retek, pohánka keverékből 25 kg/ha lett vetve a 2. gruberozás után. Én elég sok búza árvakelést találok benne és pár áttelelt gyomot. Kukorica menne bele, a lehető legkevesebb talajbolygatással. Kell gondolkodnom totális gyomirtásban vetés előtt?
Válasz faragosanyi8 #4537. hozzászólásáraEz a topik leginkább a talajmegújító mezőgazdaságról szól.
Elsőnek el kell dönteni, hogy a hagyományos, vagy a forgatás nélküli technológiát választod, mint kezdő.
A helyedben a másodikat választanám, kiegészítve a talaj élet beindításával.
Ha emellett döntesz, akkor itt jó helyen jársz.
Ha nem, akkor olvasgass és ha van elgondolásod, akkor amilyen eszköz áll a rendelkezésre megadja a kérdésedre a választ.
Válasz Géza15 #4533. hozzászólásáraUgyan ilyet vettem tavaly, 500 000-ért.
Válasz Netparaszt #4532. hozzászólásáraÉs a hatása?Megéri foglalkozni vele?
Válasz monolit #4534. hozzászólásáraKöszi.
De ez áfával ennyi elmèletileg. Te milyen műveletekben használod?
Teljesen kezdő földműves vagyok.
Egy 2,7 ha-os területen kezdenék el gazdálkodni, amely egyik fele tavaly parlagon volt hagyva a másik felén kukorica volt előző évben.
A kukoricát kézzel törték, valahol a növény szárát is betakarították takarmányozásra, de egy 0,5 hektáron még álló kb. fél egy méteres szármaradványok is vannak. A parlagon maradt területet rendesen gondozták, kevés gyom van rajta és tavaly be is volt szántva.
Kalászos növényt szeretnék idén vetni, vagy zabot, búzát, vagy tavaszi árpát.
Beszélgettem pár emberrel mindenki mást mond.
Van aki azt mondja először szárzúzózni kell a megmaradt szármaradványokat. Van aki azt mondja ez felesleges, bele lehet szántani, vagy tárcsázni, mondjuk szántásnál nem tudom hogyan fognak szétdarabolódni és nem akad-e majd bele a vetőgépbe. Ilyen esetben érdemes-e szántani, vagy elegendő mondjuk a tárcsázás is, aztán jöhet is a magágy előkészítése? Sok idő nincs rá, és még traktorost is kell találnom, szóval ez is szempont.
Elnézést ha hülyeségeket írtam, mint mondtam kezdő vagyok.
Ha valaki tudna pár tanáccsal segíteni azt köszönettel venném.
Válasz fida91 #4527. hozzászólására Ennyi. Ahogy nem kalapáccsal mosunk ablakot, úgy a takarónövényeket is a célnak megfelelően alkalmazzuk eszközként. Elővetemény, nedvesség, hőmérséklet, főnövény, időpontok, számtalan dologtól függ, mikor és milyen növényeket választ az ember.
Válasz Géza15 #4533. hozzászólásáraTarlóhántás szárnyakkal (sekély művelés).
Takarónövény vetés (szárny nélkül).
Válasz Géza15 #4533. hozzászólásáraAz ár elég húzós, hasonlót ("Vogel Noot 11 kapás gruber zöldtrágya vetővel") 595 000 Ft-ért is találsz.
A 9 kapásat 80 lovas traktorral húzom szárnyak nélkül.
Sziasztok!
Az utóbbi időben elhanyagoltam a fórumot a sok tanulni valóm miatt, de a kötelezettségeim leküzdése után be is pótoltam a hiányzó 26 oldalnyi friss információt :)
A kérdésem az lenne, hogy az apróhirdetések között találtam ezt a grubert
http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/talajmuvelo-gepek/vogel-noot-euro-gruber-elado/h_6578599?ref=6332c739#hirdeto_tovabbi_hirdetesei
Aki ismeri ezt a gépet annak mi a véleménye róla? S a megadott ár az reális a képen látottak alapján? Egy 135 Le gép megbirkózna vele 45-ös kötöttségű földeken?
Egy pár oldallal ezelőtt szó volt, hogy a tarlóhántáskor fel lehet rakni a szárnyakat is, de az megint átmozgatja a teljes keresztmetszetett, ezt mikor használjuk mitől függ?
Ha takarónövényt akarunk vetni vele a búzatarlóba, akkor melyik kapát kell használni?
Válasz .Szabi. #4531. hozzászólására Köszönjük, ezzel megspórolhattál volna néhány hozzászólást.
Ilyen jellegű az alginit is, nem könnyen kezelhető.
Válasz kis Zombi #4530. hozzászólásáraA greensoil olyan,mint a granulált szénpor,a finom por frakciótól,a 3cm es darabokig van benne minden,és nem igazán úgy "folyik "mint a műtrágyák.
Válasz .Szabi. #4529. hozzászólásáraOFF
Amiről Laci beszélt, egy levegős vetőgép, ahol a tartály alján van egy "rücskös" gumihenger, ez adagolja a magot , műtrágyát, és egyenesen beleszórja a légáramba. Elméletileg nem töri a granulátumot, ha lefolyik az anyag a tartály aljára akkor szerintem ki tudja szórni. De abban igazat adok neked, hogy nagyobb tétel vásárlása előtt mindenképpen érdemes lenne egy zsáknyi anyaggal kipróbálni.
Válasz Mf-es? #4526. hozzászólásáraNincs túlzás.100%-ban biztos vagyok benne,hogy semmilyen műtrágyaadagoló se tudja kiszórni.ezzel csupán segíteni akartam,kár volt.
Válasz endypapa #4517. hozzászólásáraOFF
Írjál rám egy privátot, felhívlak, és adok elérhetőséget. Most beszéltem a kereskedővel, azt mondta megoldható Somogy is.
20 l -es kiszerelés 788 Ft + Jaffa / l
Válasz .Szabi. #4525. hozzászólásáraNéha eltúlzod a dolgokat.Ha kell,rostál,utána az agro masz kiveti.
Válasz Mf-es? #4522. hozzászólásáraMár volt szerencsém az anyaghoz.műtrágyaszóróból ki kell venni a rácsot,mert nem megy át rajta.valószínűleg a hiányos műszaki és szakmai tapasztalataim miatt vagyok meggyőződve arról,hogy nem vetőgépbe való.(minden bizonnyal az agrion és az agro-masz simán kiszórja)
Válasz Mf-es? #4519. hozzászólásáraAzért még körül nézek jobban a környéken.
Látom Te se a szomszédban vagy.)) (Békés)
Válasz Mf-es? #4519. hozzászólására100L
Válasz .Szabi. #4521. hozzászólásáraVolt a kezembe olyan anyag,és kivethető.Granulátum,mint egy borsó szem.
Válasz Mf-es? #4518. hozzászólásáraAkkor vegyél belőle,oszt majd rájössz magadtól.
Válasz otis #4514. hozzászólásáraNa akkor 1 a foldet lattam mert nagyon joll ismerem,mert a kornyeken vannak a foldjeim,2 ha te a kemeny foldre ramesz tarcsaval akkor abbol te mar nemfogsz semmit csinallni mert annyira megyurod es csak szíjjakat fogsz felszedni vele ,3 en ugy tudom,hogy a zold tragyat azert kell beleforgatni a talajba mert a tapanyag amit majd attad a kulturnovenynek az benne van.
Válasz endypapa #4517. hozzászólásáraMennyi kellene?Közelembe forgalmazza egy gazdabolt.
Válasz .Szabi. #4515. hozzászólásáraMert?Azt se tudod,milyen a vetőgépem.
Válasz kis Zombi #4503 hozzászól
Ennek utána néztem. Ők nem forgalmazók, csak gyártók. Egy céget sem tudtak mondani emelyik forgalmazná felénk. (Somogy)
Válasz Hunter_ #4511. hozzászólásáraGondolom műtrágyát alapból szórsz a vetőgéppel. Nagy koncentrációju műtrágya mellé ( 3 - 5 cm ) hiába szórod a baktériumtrágyát, esélyük nincs életben maradni.
A huminsav gyors tápanyag a " jószágoknak " , olyan mint nekünk a szőlőcukor. Meg tudja indítani a mikroorganizmusok szaporodását, de nem tudja tartósan fenttartani. Nevezhetnénk mikroorganizmus starternak is. Ha a többi körülmény nem megfelelő nekik, akkor nem tudnak tartósan szaporodni. Ezért kell úgy gazdálkodnunk, hogy a lehető legkevésbé gyilkoljuk őket.
A huminsavas műtrágyánál az lehet az elgondolás, hogy felszaporodnak a mikroorganizmusok a huminsavon, és ezáltal nagyobb százalékát tudja a növény felvenni a műganénak. Magyarán a műganéhoz hozzácsomagolnak egy "kanalat" hogy könnyebben meg tudja enni a növény.
A malagrow -nak a mycosol ptc nevű készítménynél a tápanyag mellé raknak 2 hiperparazita gombát, 2 baktériumfajt (ezeket gondolom lassú szárítással hibernálják ) , és fajspecifikus tápanyagot ezeknek a jószágoknak. Itt is csomagolják a " kanalat " a kajához. Ezek rohadt drága cuccok, csak intenzív kultúrában gazdaságos a használatuk. Erre viszont termelő mondta azt, hogy nagyon látványos a hatása. Big - bag -ben 216 + Jaffa / kg az akciós ára.
http://www.agroinform.com/data/cikk/1/135/cikk_10135/agroinform_20120930112001_mycosol_szf.pdf