Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon!
Fórum
- Ukrán Csemegeszöllő fajták /adok veszek cserélek / új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Kukorica várhatóan........! új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Aratás új
- Fortschritt E-514 kombájn új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- S.O.S. új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
Cikkajánló
Riadót fújt a minisztérium az aszály miatt: rendkívüli talajvédelmi kötelezettséget jelentettek be
Szeptember 30-ig kötelező védeni a földeket.
1053 hozzászólás
Válasz #951. hozzászólásra
Több másik nemesítőház is a monsanto korábbi genetikáját árulja a saját zsákjaiban. Nem is ezzel van a gond.
Az a gond hogy túl sok pénzt beletoltak a gmo-ba és nem akarják ezt veszni hagyni. Ezért minden követ megmozgatnak.
Én meg nem akarok gmot enni ha módom van rá, jó nekem a hagyományos élelmiszer is. Sőt inkább annak örülnék ha legalább azt a 4-5 szántóföldi növényt teljesen vegyszermentesen termelné mindenki.
A technológia adott csak ösztönözni kellene az elterjedését. Ellenállóbb fajták kellenének, gps és kamera vezérelt kultivátorok, illetve van elég munkanélküli, az elmaradt gyomokat kikapálhatnák ők is. Összeadná az állam meg a termelő a bérüket aztán mindenki jól járna.
Válasz #950. hozzászólásra
Az ok, hogy munkahelyet teremt, nem ezzel van a gond. A probléma a számunkra elképzelhetetlenül agresszív üzletpolitika, amivel átgázol mindenkin. Én nem akarok monsanto-s cuccokat venni eddig is elkerültem, ezután is így szeretnék tenni. De tartok tőle, hogy akaratom ellenére tetetnek velem dolgokat, mit nem szeretnék csinálni.
Sajnos volt részem megtapasztalni ezt a fajta magatartást. Nem szeretném még egyszer átélni.
Válasz #947. hozzászólásra
Ezzel azt akarod mondani, hogy nehány ev múlva sokszorosára emeli a kibocsátást? Azaz meg több munkahely, és meg több export?
Ezt továbbra is jó dolognak tartom!
A másik: megcsinálhatja Romániában is, és akkor is lenyom itt mindent csak ennyi hasznod sincs belőle!
Mire létre jön az egyezmény, úgy felfejleszti magát, hogy M.országon lenyom mindenkit a piacról. Szerintem. (bár ne így lenne)
Válasz #946. hozzászólásra
Amit mondasz, az egy rövidtávú előny. Egyetértek endypapával: itt egy (vagy több) lépéssel előbbre terveznek.
Válasz #946. hozzászólásra
Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.
Nem viccből fejleszt ezerrel. Ők már tudják, amit mi csak sejtünk. Felkészül az eu-usa ker. egyezményre. Ugyan ezt tette a nyugat eu csatlakozási szándékunkra . Mire beléptünk, már annyira emelték sertés kibocsátásukat, (azt hiszem Dánia) amennyivel csatlakozás után a miénk 1-2 éven belül csökkent.
Válasz #942. hozzászólásra
mondjuk ezzel nem tudom mi a bajod... Mivel magyarország (még) GMO mentes, így ez is ugyanolyan vetőmagüzem mint Szarvason a Pioneer vagy Mezőtúron a Syngenta. Elég sok munkahelyet teremt mind közvetlenül, mind a termeltetésen leresztül közvetve, én nem látom ezt különösebben gondnak, sőt!
Javulhatnak az ellátási problémák, lássuk be az elmúlt időszakban volt gond vetőmagellátással, nem is kevés! És amíg itthon GMO-mentesség van nem kell cidrizni, hogy valyon az import vetőmagról júliusban valami hülye nem találja-e ki, hogy hopsz, gmo-volt, és küldkük a Juguárt...
Válasz #943. hozzászólásra Csak röviden: nem sokan szokták figyelembe venni az externáliákat, mire van még hatással a GMO. A talajéletet teljesen tönkrevágja, ezen keresztül a teljes táplálékláncot. Szó szerint ökológiai sivataggá változik a GMO termesztő környék, élővilág nélkül pedig a paraszt rá van szorulva, hogy csak azt vetőmagot veheti, amit adnak neki és meg is kell vennie, mindegy milyen áron, nincs más lehetősége. Ahova a GMO cégek betették a lábukat, eltűntek a hagyományos fajták, hibridek, eltűnt a hagyományos élelmiszernövények legalább 80%-a, amin évezredekig alapult az emberi élet. Elővilág és változatosság nélkül pedig nincs természetes növényvédelem és tápanyagellátás, kizárólag szintetikus inputokra alapuló termelést lehet végezni, ami egyre drágább.
A kis paraszt mindig versenyképtelen lesz egy GMOhoz szükséges minimáltechnológiával szemben, a nagybirtokok átvesznek minden területet, ha nem gazdasági, akkor politikai vagy szó szerint fizikai erőszakkal.
A szinte kizárólagosan elterjedt Bt és RoundUp Ready fajták az ígérettel szemben sokkal több vegyianyagot igényelnek, ennek egyészségügyi hatásai ismertek, számtalan exponenciális mértékben terjedő krónikus betegség hátterében áll a mértéktelen glifozáthasználat (allergiák, lisztérzékenység, Chron kór, különféle rákok, kóros elhízás stb.).
A glifozát már nem menő, mert nagyjából 15 év kellett a növényvilágnak, hogy a Palmer amarantba átugorjon a glifozátrezisztens gén, ezért a 2.4D-t használják már, ami az Agent Orange hatóanyaga volt a vietnámi háborúban, megszámlálhatatlan beteget és születési rendellenességet hagyva hátra.
Szociális szempontból is rabszolgatársadalmat építenek ezek a multicégek, ahol a piszkos négy kontrollálja a világ vetőmagtermelését és elosztását, alternatívák nélkül. Ez nem elég félelmetes neked?
Nagyjából mindegy, hogy a GMO egészséges-e vagy sem, a termelési körülményei teszik életveszélyessé.
Nekem csak ez a kérdésem csak ebben a témában.
Milyen világot akarsz a gyermekednek hagyni?
Egy kihalt ökológiai sivatagot, amiben változatos betegségekkel kínlódva éli rövid rabszolgaéletét a gyermeked, állatokat csak mesekönyvbő ismerve vagy egy egészséges, változatos környezetet?
Válasz #943. hozzászólásra
Ez értve van. Csak nem egyetértve vele.
Meghozták a dohányosokra szabott törvényt. Én ehhez tudom hasonlítani a gmo-t. Ahogy tiltják, hogy más a pofámba fújja a füstöt, ugyan úgy tiltsák, hogy ne szennyezzék az én termésem/élelmem.
Válasz #942. hozzászólásra
Az egész gmo-nak a mozgatórugóját kell megérteni. Ha beteszem a pénzem a bankba kamatozni, nem attól kapok vissza többet mert rendesek, hanem mert megforgatták a pénzem, és a hasznuk mellett jut még nekem is belőle némi "jutalék". Szóval ha a bankok nem tudnak jó üzleteket csinálni, nagy nyereséggel valahol akkor nem érzik jól magukat. Ha ők beleszálltak pénzzel egy termékbe adott esetben legyen az a gmo és a hozzá tartozó termékek széles köre, akkor nincs az az akadály amit le nem győz a lobbi, nyomásgyakorlás, pénzzel való ellehetetlenítés stb. A profitért mindent. Az előre meghatározott "kötelezően" elérendő profitért mindent. A befektetőket nagyívben nemérdekli az állatkisérletek kétes eredménye, a környezetszennyezés, csak az hogy az év végén megkapják a beigért 20% nyereségüket, amiből majd a nyaraláskor nyugodt szívvel megvehetik az organikus élelmiszereket, mert azért ők sem hüjék hogy szemetet egyenek.
monsanto
Válasz #919. hozzászólásra Enyém volt az eredeti megosztás, több ezren osztották tovább, de a belügyminisztériumi osztások és antiszemita profilú provokatív barátkérések voltak kissé érdekesek. Aztán tegnap este egy politikai gengszterekhez közelálló barátom javasolta, hogy takarítsak, így mindenhonnan eltűnt.
Válasz #939. hozzászólásra
Na itt a baj!
hivatkozás=link
A cikk egyébként jó.
Válasz #937. hozzászólásra
Felhasználási feltételek
Saját anyagok
A mandiner.hu hírei, véleményei szabadon idézhetők és felhasználhatók, az eredeti forrásra mutató hivatkozás elhelyezésével.
Válasz #937. hozzászólásra
Nem ez volt, csak hasonló. Azt meg sem találom.(
Válasz #936. hozzászólásra
Ezt így, ebben a formában azért vehették le máshonnan, mert szerzői jogokat sérthet.
De kösz, még nem olvastam!
Elég pártatlan ez a cikk, és érthetően kivesézi a témát.
Forrás: mandiner
Mit hozhat nekünk az EU-USA szabadkereskedelem?
külföld, gazdaság, belföld, EU, USA, Schiffer András, egyezmény, GMO, szabadkereskedelem, Cecilia Malmström, Koren Miklós, TTIP, Magas István, Michael Froman.
2014. november 19. 12:11 | Írta: Bakó Beáta
Szabadon jöhet a GMO-s kukorica Amerikából, és ha betiltjuk, még minket perelnek be? Kinek jó és miről szól a TTIP, vagyis az EU-USA szabadkereskedelmi és beruházási megállapodás? Mire számíthatnak a fogyasztók és a cégek? A tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, a közvélemény így egyelőre csak találgatni tud arról, hogy pontosan mi lesz az egyezményben, és milyen hatásokkal jár majd. Riportunkban ennek jártunk utána.
EU-szinten európai polgári kezdeményezés is volt, Magyarországon valószínűleg csak parlamenti vitanap lesz – ha lesz – az EU és Amerika között kötendő szabadkereskedelmi és beruházási megállapodásról, közismert nevén a TTIP-ről (Transatlantic Trade and Investment Partnership).
Az egyezmény előkészítése és a tárgyalások már zajlanak, a nyilvánosság azonban keveset tud róla, főleg Magyarországon. EU-szerte nem jellemzi ilyen súlyos közöny a témát: csaknem egymillió aláírást gyűjtöttek össze a „Stop TTIP” elnevezésű európai polgári kezdeményezés mögött álló német NGO-k, akik egyben a Kanadával már megkötött hasonló egyezmény, a CETA ellen is tiltakoztak. A kezdeményezést – amellyel jogalkotás kezdeményezésére lehet kérni a Bizottságot, de teljesítése nem kötelező – az Európai Bizottság visszautasította, mivel nem a szerződések végrehajtásához szükséges jogi aktus elfogadására irányult, hanem egy még tárgyalás alatt lévő – egyelőre tehát nem létező – megállapodásra. Emiatt a kezdeményezők az Európai Bírósághoz fordultak. Az ügyről kérdeztük az Európai Bizottság sajtóosztályát is, ahol azt a választ kaptuk, hogy ez a Bizottság részéről egyáltalán nem egy politikai döntés volt, még csak nem is érdemi döntés; hanem egyszerűen nincs a testületnek hatásköre arra, hogy még el nem fogadott jogi aktusok kapcsán befogadjon egy ilyen polgári kezdeményezést. Mindenesetre az ügyet véglegesen a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság fogja eldönteni – tették hozzá.
Itthon az LMP kezdeményezett parlamenti vitanapot az ügyben. Schiffer András szerint az EU és az USA részéről is csak a nagyvállalatokkal történik egyeztetés, viszont a civileket, a társadalmat kihagyják az előkészítésből, pedig most ez az egyik legsúlyosabb globális kérdés.
A kormánynak és Európai Bizottságnak is felvetettük ezt a problémát: a kormánytól két hetes kitartó érdeklődésünkre kétszer is ígértek, majd lemondtak egy interjút Berke Barna európai és nemzetközi együttműködésért felelős IM-államtitkárral, írásban feltett kérdéseinkre pedig nem válaszoltak. Az Európai Bizottságnál azt közölték, hogy minden, a TTIP-re vonatkozó aggályt nagyon komolyan vesznek és rendszeresen tárgyalnak az érintettekkel, akik közt a kereskedelmi szervezetek mellett – nem nevesített – NGO-kat és civileket is említettek.
Mi ez az egyezmény?
A TTIP nem egyszerűen a vámhatárok lebontásáról szól, hiszen az EU és az USA között eleve már most is elég alacsonyak a vámok a legtöbb ágazatban: ezek közül talán csak az autóipar és a mezőgazdaság kivétel – mondta el a Mandinernek Koren Miklós közgazdász, a CEU oktatója. Kérdésünkre azt is kifejtette, hogy miben lesz más a TTIP, mint a jelenleg például a WTO keretében, vagy egyes országok között bilaterális alapon meglévő ilyen jellegű megállapodások. „A WTO arról szól, hogy én adok neked almát, te adsz nekem olajat, és ha te megadóztatod az én almámat, akkor én mit csinálhatok a te olajaddal?” – foglalta össze a közgazdász. Tehát alapvetően a WTO keretében a piacnyitásra akarták rávenni a tagokat. A TTIP viszont már korántsem a kereskedelemről szól, hanem a közös gyártásról – magyarázta Koren.
Ennek része, hogy miként vigye a know how-t alacsonyabb bérű országokba a gyártó, de fontos a beruházásvédelem is. Vagyis garantálni kell, hogy az állam, ahová egy cég befektet, ne „szaladjon el” a haszonnal – például úgy, hogy diszkriminatív adókat vet ki. Koren megemlítette, hogy egy hasonló megállapodás alapján a Philip Morris dohánygyártó cég azért perelte be Ausztráliát, mert egységes, riasztó csomagolást írtak elő a dohánytermékekre, és a márkanév is csak egységes betűtípussal szerepelhetett. Ez ugyanakkor minden gyártót egyformán sújt, így a cég álláspontja nehezen védhető – mondta Koren. Hozzátette: ha azonban a Magyarországon a most bevezetni tervezett egészségügyi hozzájárulás ellen indítana pert az amerikai Philip Morris – aminek jó részét várhatóan ő fogja fizetni – akkor jó eséllyel nyerne; ha hatályos lenne addigra a TTIP, de ez gyakorlatilag kizárt.
A beruházásvédelemnek tehát nagyon fontos része az úgynevezett ISDS vitarendezési mechanizmus: a TTIP keretében egy külön választottbíróságot állítanának fel, ahol a cégek beperelhetnék azokat az államokat, amelyek szerintük az adó- vagy más szabályaikkal az egyezmény ellen vétenek. Schiffer András, az LMP társelnöke szerint ez a választottbírósági kikötés a legveszélyesebb pontja a tervezett egyezménynek. Mint mondta, igaz, hogy a legtöbb hasonló egyezmény tartalmaz valamilyen választottbírósági kikötést, de ettől még „utáljuk az egészet”. Például most – többek között Áder Jánosnak a még EP-képviselőként tett indítványára – beindult egy komoly lobbi az EU-ban, hogy tiltsák be a ciános bányászatot. „Ha ezt el is érjük és Verespatak megmenekül, de közben megkötik a TTIP-t, akkor majd jön egy amerikai cég és választottbíróság elé citálja Romániát vagy az EU-t” – foglalta össze Schiffer az aggodalmakat.
Ha a TTIP életbe lép, a közbeszerzések piacán sem lehet majd alapesetben korlátozásokat tenni. Ha például elindul egy nagy EU-s közbeszerzés, akkor arra megkülönböztetés és hátrány nélkül pályázhatnak majd amerikai cégek. Ez az amerikai félnek kevésbé veszélyes, mert az amerikai cégek általában olcsóbbak, jobbak, így legyőzik egy pályázaton az EU-s cégeket – fejtette ki érdeklődésünkre Magas István közgazdász, a Corvinus tanszékvezető professzora.
Az amerikai kormány kereskedelmi megbízottja, Michael Froman októberben leszögezte: a befektetésvédelem a fair normák előmozdítását szolgálja, nem a profit védelmét. Az ISDS arra való, hogy védje a befektetőket a kisajátításoktól, a szerződéskötések megtagadásától és a diszkriminációtól. Hozzátette: az ISDS vitarendezési mechanizmust úgy alakítják ki, hogy az nem fogja meggátolni, hogy a kormányok a „közérdek védelmében” a kereskedelmet korlátozó szabályokat alkossanak. A pénzügyi szektor, vagy a környezet védelme és más igazolható célok érdekében továbbra is meglesz erre a lehetőségük a kormányoknak – mondta, de nem bocsátkozott konkrétumokba: például, hogy a környezet védelme érdekében lehet-e majd továbbra is tiltani a GMO-t anélkül, hogy beperelnének minket a nemzetközi választottbíróságon?
Beengedik a GMO-s kukoricát?
„A GMO állandó para, már eleve az EU-szabályozás is. Magról magra születnek a döntések” – mondta a Mandinernek Schiffer András. Szerinte olyan nincs, amit a kormány mond, hogy „a GMO-t nem engedjük, de egyébként meg a szabadkereskedelem jó lesz”. Nem lehet kimazsolázni a GMO-t, meg a vitarendezést sem, éppen ezért az egészet el kell utasítani – vélekekedett kérdésünkre az LMP társelnöke, aki szerint szomorú, ha az egészből csak a GMO érdekli a kormányt, de azt is csak akkor tudja megvédeni, ha az „egészbe beleáll” és az egészet opponálja.
Magas István szerint valószínű, hogy az amerikaiak mezőgazdasági exportjuk területén szeretnének enyhítéseket kialkudni. Az EU nem igazán akarja beengedni a válság után feltőkésített és megrendszabályozott erős amerikai bankokat a saját, részben épp-hogy csak még lábon álló bankjai közé. Ha erről Amerika lemond, akkor viszont szinte biztos, hogy a mezőgazdaság terén akar majd enyhítéseket kiharcolni cserébe – mondta a közgazdász.
Mivel a tárgyalások egyelőre titkosan zajlanak, így pont a GMO kérdésében is szinte lehetetlen tisztán látni. Az nem túl valószínű, hogy egy teljes GMO-liberalizációt megszavazna a Tanács, Schiffer szerint pedig „állítólag el is akadt az ügy az EU-ban, hála Istennek”.
Természetesen a GMO-val kapcsolatos aggályokkal kapcsolatban kérdeztük az Európai Bizottságot is, azonban írásos válaszukban ez irányú kérdéseink felett nagyvonalúan elsiklottak. Csak annyit említettek meg, hogy sok a dezinformáció a TTIP-vel kapcsolatban, és hormonkezelt marhahúst például nem fognak beengedni. Az Európai Bizottság honlapján a GMO-val kapcsolatban annyi olvasható, hogy a megállapodás miatt nem kell majd módosítani a GMO-ra vonatkozó EU-s szabályozást. Csakhogy ez is egészen megengedő, ugyanis nem tiltja általában a GMO-termékek forgalmazását, hanem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál kell azokat engedélyeztetni. Magyarország ehhez képest sokkal szigorúbban tiltja a GMO-t: az Alaptörvény szerint a testi és lelki egészséghez való jogot az állam többek között a GMO-mentes mezőgazdasággal biztosítja.
Kinek éri meg?
Az egyezmény haszonélvezői szektoronként változhatnak. Schiffer András szerint az ilyen megállapodások logikája általában úgy működik, hogy amelyik országban szigorúbb garanciális szabályok vannak, amelyek a kereskedelmet gátolják, azt hozzáenyhítik a másik országéhoz. Vagyis például Európában valószínűleg a szigorúbb környezetvédelmi, vegyipari szabályokból kell majd engedni, ami a már említett ciános bányászat és a GMO tilalmát érintheti.
Az amerikaiak számára nem a külkereskedelmi része az egyezménynek, hanem sokkal inkább a beruházásvédelem a fontos – vélekedett Koren Miklós. A közgazdász kérdésünkre kifejtette: Amerika a Csendes-óceáni térség országaival is tárgyal egy hasonló „TPP” (Trans Pacific Partnership) megállapodásról. Szerinte vannak olyan területek – például az autóipar – ahol mindkét fél egyaránt jól járna.
Michael Froman, az amerikai kormány kereskedelmi megbízottja egy októberi beszédében azt hangsúlyozta, hogy az amerikai kisvállalkozások mennyire jól járhatnak az egyezménnyel: a kisvállalkozásoknak nagyjából csak az egy százaléka exportál jelenleg, és ők is csak egy-egy országba, ezért számukra nagy lehetőség a TTIP – fejtette ki Froman.
Magas István, a Corvinus egyetemi tanára a Mandinernek azt mondta: durva becslések szerint összességében inkább az EU-nak érheti meg a megállapodás, ugyanis itt nagyjából 30 százalékkal nagyobb számszerű előnyök várhatók, mint Amerikában. Ugyanakkor az, hogy az EU-nak megéri, nem garantálja, hogy Magyarországnak is megéri. A Corvinus Egyetem a Külügyminisztérium felkérésére korábban készített egy hatástanulmányt a TTIP-ről, amely azonban egyelőre nem nyilvános. Annyit mondott el a benne foglaltaktól Mikola István államtitkár, hogy a 2012-es szinthez képest tíz év alatt a magyar kivitel 29 százalékkal, a behozatal 8,4 százalékkal nőne, vagyis egyértelműen pozitív lenne a mérleg. A magyar GDP 0,2-0,3 százalékkal növekedhet tíz év távlatában, és 20-30 ezer új munkahely létesülhet, ha létrejön a megállapodás – foglalta össze a tanulmányt az államtitkár.
Érdeklődésünkre Magas István nem kívánt részleteket megosztani a nem nyilvános hatástanulmányból, de Mikola szavait azért kommentálta. Mint mondta, a várt pótlólagos GDP-növekedés nagyjából ennyi lehet, de ez is kevesebb az EU-ban átlagosan várható 0,5 százalékos addicionális növekedésnél, amit a TTIP-nek tudhatnának be. A munkahelyekre vonatkozó becsléseket viszont túlzottan optimistának tartja a közgazdász. Mint mondta, az amerikaiak ahol lehet, gépesítenek és így olcsóbban is termelnek a legtöbb szektorban, mint az európai gazdaság, amely sokkal inkább épít az élő munkaerőre. Magas István szerint az emberek nem a munkaerőpiacon fogják elsősorban érezni az egyezmény pozitív hatásait, hanem abban, hogy a vámcsökkenés miatt olcsóbban lehet majd számos termékhez hozzájutni, és a tranzakciós folyamatok is olcsóbbak lesznek.
Koren Miklós szerint ugyan igaz, hogy az amerikaiak inkább gépesítenek, de az igazi összevetés az, hogy mi lenne, ha nem jönnének. „A beruházások terén nincsenek klasszikus szemben álló érdekek, mint a kereskedelemben, hiszen a célországnak is jó, ha a befektetők odajönnek” – mondta. Koren arra is rámutatott: ha a kormányzati szándék az, hogy összeszerelő üzem legyünk, sokat exportáljunk és sok külföldi működőtőkét vonzzunk, akkor a kormánynak úgy is kellene viselkednie. Hiszen amíg stratégiai megállapodásokat köt a nagy külföldi cégekkel, közben olyan diszkriminatív adókat vet ki, amelyek nyilvánvalóan egy-egy nagy külföldi társaságot érintenek a leghátrányosabban. „Ha azt szeretnék, hogy összeszerelő üzem legyünk, akkor barátságosabb hangot kellene megütni” – összegezte Koren Miklós. Arra a felvetésünkre, hogy ki tudunk-e lépni ebből a szerepből, azt mondta: ezt mindenképp az oktatással kellene kezdeni, de a jelenlegi szakiskolásítás nem igazán ebbe az irányba hat.
Hogy Magyarország közvetlenül profitálhat-e a megállapodásból, vagy fog-e emiatt jelentősen exportálni Amerikába, azt mindkét közgazdász csak találgatni tudta. Koren Miklós nevetve azt mondta: a magyar kolbász, vagy a magyar borok esetleg ilyenek lehetnek, de pont az élelmiszerek terén kétséges, hogy lesz-e teljes liberalizáció, többek közt a GMO-aggályok miatt. Magas István szerint esetleg a gyógyszeriparban elképzelhető, hogy magyar cégek kijuthatnának az amerikai piacra, de csak akkor, ha a szabályozást összehangolják és enyhítik az engedélyezési eljárásokat.
Ennek a lehetőségére egyébként Cecilia Malmström új kereskedelmi biztos tett is utalást szerdai, az európai szociáldemokraták konferenciáján elmondott beszédében. Malmström beszédében kiállt a TTIP mellett: elfogadásának szükségességét elsősorban a fogyasztók érdekeivel indokolta, és leszögezte, hogy olyan egyezményt fognak csak elfogadni, ami jó a fogyasztóknak. Azt is hangsúlyozta, hogy az érintett szervezetekkel való egyeztetés miatt mennyire transzparens az egész előkészítés: annak ellenére, hogy a megállapodás konkrét részleteiről semmit nem lehet tudni. A Bizottságtól többek között megkérdeztük, hogy tiltani fogja-e az egyezmény a GMO-élelmiszerek behozatalát, vagy legalább valamilyen korlátot bevezetnek-e ezen a téren, de nem kaptunk választ. Mint ahogy arra sem, hogy mikor lesz nyilvános legalább egy tervezete a dokumentumnak.
Az EU dönt egyedül
A TTIP elfogadása európai oldalról kizárólag az EU hatásköre, így az is kizárt, hogy egyes tagállamokban akár népszavazást tartsanak a kérdésről – szögezte le a Mandinernek küldött válaszában az Európai Bizottság. Hangsúlyozták, hogy dupla demokratikus garanciarendszer övezi az eljárást, mert – miként általában az EU-s rendes jogalkotásnál – az EP-nek és a Tanácsnak is el kell majd az egyezményt fogadnia. A Tanács a tagállamok állam- és kormányfőiből áll, itt tehát bizonyára nagy politikai alkudozás lesz az ügyben.
Arra a kérdésünkre, hogy mely EU-s tagállamokkal vannak Magyarországnak közös érdekei ebben a kérdésben, és kikkel lehetne összefogni, Schiffer András lemondóan azt mondta: „Most nyal vissza a fagyi a külpolitikai ámokfutás miatt.” Szerinte nem az adatvédelmi biztos meg a médiarendszer miatt kellett volna konfliktust vállalni meg „izmozni” az EU-val, mert az nem olyan fontos; itt viszont most elemi érdekekről van szó, és nagyon fontos lenne, hogy legyenek szövetségeseink Európán belül. A TTIP vonatkozásában közösek az érdekeink nem csak itt Kelet-Közép-Európában, de a dél-európai országokkal is, a magyar külpolitika viszont jelen állapotában „tökéletesen alkalmatlan arra, hogy bármiféle együttműködés generátora legyen” – fogalmazott az LMP társelnöke.
Nem Moszkva vagy Washington felé kéne hajlani, hanem a saját érdekeket képviselni – összegezte Schiffer, hozzátéve: „Magunkhoz kéne térni a provinciális álmokból és észrevenni, hogy egy konfliktusszóna közepén vagyunk. Az EU pont egy lehetőség arra, hogy beleszóljunk a globális folyamatokba.”
Válasz #932. hozzászólásra
Googliztam rá az előbb, de csak 2007-es infókat találtam. Szóval tényleg nem tudom.
Ezt gondolom mindenki láttam már, de azért beteszem:
Fazekas Sándor gmo-mentes övezetté tenné az uniót
Válasz #933. hozzászólásra
Akkor mégiscsak igazad lehet. Egy időben mintha a Bence eltűnt volna néhány hétre...
Válasz #927. hozzászólásra
Lehet én képzelődöm, de az Aktuális agrárpolitikai dühöngő!-ből is törölték. (oda tettem be először)
Na mindegy.....
Válasz #931. hozzászólásra
Ezek szerint te tudod. Nosza! (Ez vidékiesen a lökd a vakert megfelelője, ha épp nem lónak mondják)
Válasz #930. hozzászólásra
:) Most megyugtattál.
Tudjátok egyébként, hogy mely európai országokban van engedélyezve?
Válasz #929. hozzászólásra
No para! Majd januárban viszünk be neked egy kis bugaci pörköltet.
Válasz #927. hozzászólásra
Huha, mi ez a cikk? Nagyon ciki?
GMO pro és kontra forró téma
Válasz #926. hozzászólásra
Nézd meg a Monsanto szerint a világ című filmet! Amiről írsz, az az (itt a fórumon is sokszor ajnározott) USÁ-ban már valóság.
Válasz #925. hozzászólásra
A GMO lobbi nem ilyen pitiáner szinten zajlik.
De tudod, mit? Másold be ide is azt a cikket! Legfeljebb a Bencéért az éjjel eljön egy lefüggönyözött fekete autó.
Válasz #915. hozzászólásra
tökéletes az okfejtésed a végén ha gmo-mentest akar valaki termelni fizetnie kell meglásd.
Válasz #924. hozzászólásra
Azt azért találtad meg, mert úgy másoltam, és nem linkeltem.
Válasz #923. hozzászólásra
Ha tudsz belőle egy mondatot, írd be a Googleba, és megtalálod.
Ne játsszatok már poltergeisztest. A képedet is pillanatok alatt megtaláltam több helyen is.
Közben keresgéltem, és az eu-usa ker.eggyezményt taglaló cikk is eltűnt minden oldalról, ahova bemásoltam.(nem linkeltem, mégis eltűnt)
Válasz #921. hozzászólásra
Ez így kezd félelmetes lenni.
Nem csak megosztottam. Más forrásból is linkeltem, több csoportba is. Azok is mind eltűntek. Valaki/k sok időt szántak a takarításra.
Válasz #917. hozzászólásra
Válasz #917. hozzászólásra
Neked is szóltak?
Válasz #915. hozzászólásra
A Google képet is tud keresni:
Katt ide!
Válasz #915. hozzászólásra Mondjuk úgy, valaki szólt az információt megosztónak, biztos, hogy ezzel kell foglalkoznia?...
Válasz #914. hozzászólásra
"nyomod a baromságot"
A hangviteledből meg vehetnél vissza egy kicsit, mert kezdesz agresszív Gabika formát ölteni már minden topikban.
Válasz #914. hozzászólásra
Valami gond van, mert nem találom a linket, ahonnan származik. (talán a gmo lobbi tüntette el?)
A lényeg, megszavazták, hogy a gmo engedélyezést, tagországok saját hatáskörben szabályozhassák.
Politikusainknak ezt a szavazást bojkottálni kellett volna, vagy vétózni. (ahogy a három kivétel megtette) Nem tudom melyiket tehette volna. Minden esetre az egész unióra kiterjedő tiltás mellett kellett volna kiállnia.
Mert: Folyamatban van az eu-usa kereskedelmi egyezmény előkészítése-tárgyalása (amibe jelenleg sok tagországnak még betekintése sincs. Erről csak annyit tudni, hogy az usa ezerrel nyomatja a szabad kereskedelmet.
Ha az eu beadja a derekát, a gmo szabadon áramolhat az eu minden országába, függetlenül attól, hogy az adott ország tiltja vagy sem a gmo-t. Mert ha nem engedik be az adott cég országokat perelhet majd jogosan, mivel az eu döntés felülírja még az adott országok alkotmányát is, nemhogy a helyi szabályozásokat.
Válasz #910. hozzászólásra
Beteszel egy képet kitudja mire van honnan másoltad, semmi más szövegkörnyezet és nyomod a baromságot!!
Válasz #912. hozzászólásra
Az hogy mit mondanak a tvben, az egy dolog, az meg hogy amikor meg kell nyomni a gombot valójában mit nyomnak, az meg egy másik. Elvileg épp a jobbik volt az aki nyiltan mondta, h nem kell a gmo vazzeg. Mármint az EPben. Meg itthon is.
De szerintem se hiányzik nekünk a gmo.
1. Nem a magyar termelési volumen fog bármit is meghatározni a világban. Úgy értem ha megdupláznánk a termelést, amit nyilván nem fogunk, akkor óriásit ugorva a világtermésben a 0.01%-ról lennénk 0.02%. Najó nem, de a lényeg tiszta.
2. Ha keveset tudunk termelni(nincs öntözés, nincsenek nagy táblásított területek stb-stb), tehát klasszikusan kijelenthető, hogy nem vagyunk versenyképesek a tömegtermeléssel, akkor legalább próbáljunk "értékesebbet" termelni, ami hamarosan a hagyományos termék lesz. Pénzesebb vásárlókör ugyis azt mondja majd h ha választhat akkor ugysem a gmo-t választja. Mégha drágább is egy termék. Usában ez már évek óta megvan a boltok polcain. Nagybetűkkel. Gmo-Nem gmo élelmiszer.
3. Ha van rá mód igyekeznék olyan táplálékot tenni az asztalra amin nem vitatkoznak jelenleg is, hogy lesz-e tőle bajod, vagy nem.
Csak minőségi áruval van kitörési lehetőség, olcsón mindenki tud szart előállítani. Sőt tőlünk olcsóbban. A japán sertésexport növekedés sem a tömegdisznóról szól, azt közelebbről is kapnának nyilván.
Válasz #911. hozzászólásra
Akkor melyik az igen és ki utasította el a GMO-t?
"Ezért a program elindítását követően szeretnék a kereskedelmi forgalomban a GMO-mentes élelmiszereket megkülönböztetni a többitől, ami mindkét fél számára előnyökkel jár."
Erről beszél Nagy István.
Akkor ki nem mond igazat?
http://www.agroinform.com/elelmiszeripar/gmo-mentes-tej-hus-es-tojas-nagyhatalom-leszunk-21077
http://www.agroinform.com/elelmiszeripar/gmo-mentes-tej-hus-es-tojas-nagyhatalom-leszunk-21077
Értelemszerű, hogy a Fideszes EP képviselők elutasítják a GMO-t.
Anno Gráf Úr is ellene volt a GMO-nak.
Csak a Morvai Krisztina és a Jobbik akarja a GMO-s termékek bevezetését?
Hol itt a párt fegyelem? Vagy gondolták, hogy ez nem derül ki?
"Gyerekek könyörgöm ......
Válasz #910. hozzászólásra
Akik az európai gmo mellett szavaztak, az EP-ben.
Nagyjaink így képviselik országunkat.
https://fbcdn-sphotos-d-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xpf1/v/t1.0-9/1511433_1544011939190703_6606192267295012637_n.jpg?oh=5421b0242075d4fce7772b15de1af22f&oe=552FEFF5&__gda__=1428357791_e1485f29f8a576671eea177f22ceaddb
A kukoricás topikot elferdítettél a fiúk.
" Amúgy nincs ezzel semmi baj, hogy változik az ember véleménye, meglátása, HITE! Igazodni kell a piaci körülményekhez."
Kálmánházán volt szerencsém élőben hallani professzor asszony, hogy amikor Angliában a GMO hatásának eredményét pár "másodpercben" elmondta egyik csatornán, Többet nem kellett bemennie a munkahelyére.
Valóban a baromfitermelők által felhasznált szóján vel van tüntetve, hogy GMO-s.
De vagyunk még egy páran, akik másfajta baromfit is eszünk.
Hagy legyen már meg a választási lehetősége, akinek van pénze rá.
Válasz #907. hozzászólásra
Hát igen, Magyar fajták....nem tudom hol vannak, tavaly vetett a tesóm olyan
régi magyar káposztát mint amit a nagyszüleim termeltek, hajdusági, pallagi lapos stb, hát nem termett egy töltöttkáposztára való sem, pedig üzletből vette a magot, a régi genetika elveszett sajnos, és ez nem csak a káposztára igaz...
Válasz #906. hozzászólásra
Pont ezért van szükség a Magyar fajták megőrzésére!!! Valamikor 2008 környékén a maszop mindent meg akart szüntetni, és be akarták záratni a Tápiószelei génbankot, ha jól emlékszem!!!
Az emberiség megérdemelne már egy részleges, majdnem kihalást!!! http://nibiru.hu/cikkek/atvett/engdahl.htm A fene nagy demokrácia és világpiac az emberiség koporsója!
Válasz #904. hozzászólásra
Ez így tökéletesen működik nálam is de csak a saját felhasználásra (konyha kert) De a szabadföldi termelésben már nem versenyképes a technika. Sajnos a piac sem tolerálja....ez tény. Amíg az átlag fogyasztó csak a műanyag terméket tudja megvenni addig Nagyban nem megoldható a tökéletesen tiszta (bio) termények előállítása. Azok kik megfizetnék kevesen vannak ,így a verseny is kicsi ,tehát az árak nem tudnak emelkedni. Valamint azt is tudni kell,nem egy üveg búra alatt élünk tehát a környezeti hatások...káros anyagok..átporzás veszélye...toleráns fajok megjelenése ,bizony itt kopogtat a konyha kertemben is.
Válasz #903. hozzászólásra
Mióta híre ment, hogy a vörös hús nem egészséges, csökkent a sertés hús fogyasztás Magyarországon.
Azon betegségek amik összefüggésbe kerültek a sertés hús fogyasztással sajnálatos módon nem javultak a statisztikai eredményekben.
Tudod a mangalica és a koleszterin történetét is.
Van szójával etetett sertés is eladó.
Az esetleg érdekel-e, vagy inkább Bödönhátról vennél karajt.
Kereslet kínálat. Igaz az ár között van sok különbség, de Te megteheted, hogy a nemes halat is megveheted. Én leginkább a pontyra vagyok szocializálva.
Karácsonyra is megérkezett a 20 kg.
Az biztos, hogy ők még nem ettek GMO-t.
Ha rajtad áll, akkor ez nem sokáig lesz így.
Bizonyára tudod, hogy a górés kukoricával etetett beromfi taraja is pirosabb, mint a szárított kukoricával etetett.
A sárgáját, meg tudná a tudomány zöld színűre is, de egyelőre a piac még nem ismeri. Majd az unokáink unokája már azon nőhet fel, de ezt mi nem fogjuk megtudni.
Mint ahogy azt sem tudjuk jelenleg, hogy épültek a piramisok anno.
Azt még hallomásból és múzeumból ismerjük, hogy zajlott egy-egy aratás.
Ha elfogy a ..... miért fogyna el?
Vajon miért csökken a szárazföld területe? mert ugye ez tény, hogy csökken.
Ki is veszem a lefagyasztott töltöttkáposztát, hogy legyen mit vacsorázni, vagy ebédelni holnap is.
Holanp után meg halnap lesz.