Válasz t.romsics #66194. hozzászólásáraA repce jó rég volt de legalább a dupláját fizette a biztosító mint ami volt benne. A mustár egy gyenge feltört lucernában volt. De úgy ráfordult az idő, hogy a termeltető is csak nézte, hogy milyen szép. Már szinte éretten verte nullára a jég. Anyagilag így is jó volt, csak kíváncsi volt az ember, hogy mégis mennyit adott volna.
Válasz hasutas1 #66196. hozzászólásáraTehát az évek óta tartó folyamat hogy a zivatar lánc szét forgácsolodik az természetes és a Dunántúlon még egyben van. De érdekes módon hogy le alakították 3- val a jégert az este érkezett zivatar úgy haladt át az országon ahogyan érkezett és nem forgácsolodott szét. De ez is biztos csak véletlen. De ha minden igaz hamarosan jön megint egy ciklon és ha az sem forgácsolódik szét akkor mi van.
Válasz hasutas1 #66196. hozzászólásáraMi pedig mindig azért imádkozunk, hogy a nyári forróságban verjenek minket szarrá a zivatarok. Mert eső nélkül nem lehet termelni és létezni itt.
"Magyarország domborzati viszonyai érdemben nem tudják befolyásolni a légkör állapotát."
Ezzel az első mondatoddal is vitatkoznék. Ok, hogy alacsonyabbak a hegységeink is, meg a dombságaink is, mint a környező országok hegyei, de mégis az északi középhegység, és a Dunántúl átlagos csapadékviszonyai mindig combosabbak, mint az Alföld közepén.
Lehet, hogy a környező országok domborzata befolyásolja ezeket a helyeket, de akkor is más helyzetben van az Alföld, mint az ország többi része. Ne akarjuk már ezt a tényt elmaszatolni. A jégeres véleményeddel pedig mindent tiszteletem ellenére nem értek egyet.
Magyarország domborzati viszonyai érdemben nem tudják befolyásolni a légkör állapotát. Mi a nagytérségi változásoknak vagyunk kiszolgáltatva. Óceáni,illetve a Földközi tengeri nedvesség határozza meg az időjárásunkat.
Kisebb mértékben kontinentális (keleties) áramlatok is hatással vannak ránk.
A tavaszi, nyári időjárást az egyre gyengülő nyugati áramlatok befolyásolják. Mivel egyre magasabb a nap állás, a hideg teljesen a sarkkörre koncentrálódik, így egyre gyengébb ciklonok érik el Európát. Kevesebb nedvességgel rendelkeznek, pl a Földközi tenger fölé is kevesebb hideg érkezik, így hiába egyre melegebb a tenger, nem tud hullámot vetni a front, így nem alakul ki ciklon a tenger felett ami hatással lenne ránk.
Évek óta ez a helyzet, főleg az elmúlt 6-10 évben. A megváltozott ciklon pályák, a Földközi tenger felett egyre kevesebb, vagy más pályán mozgó ciklonok mind-mind hatással van ránk.
A nyáron érkező gyenge frontok az Alpoknál szétforgácsolódnak, majd esetleg a Kárpátok hegyvonulatainál újból "erőre kapnak". De ez csak látszat van így.
Pont jó példa a tegnapi front is erre.
Az Alpok hegyvonulatai megemelték a felhőzetet, keletkezett elég nedvesség az Alpok völgyeiben, előterében a Pó síkság mentén gyűlt az energia, nőtt a labilitás, és este kicsapódott a rengeteg nedvesség.
Ahogy haladt tovább a front az Adria meleg vizéből további energiát gyüjtött, így jutott hozzánk is csapadék....
De miért nem vonult a Pó folyótól délre a nedvesség, illetve a csapadék?
Ott is van talán jéger? Vagy esetleg más domborzati, vagy légköri folyamat gátolta?
-------
Aztán mi van olyankor mikor a frontok legyengülve érnek el minket?
Azt látjuk, hogy az Alpokalján illetve a Bakonyban, és az északi középhegységben még van csapadék, de ahogy lejön a hegyekről, vagy a dombokról gyorsan el is fogy.
És ekkor jön a ténymegállapítás, hogy a jéger kinyírja. Nem, ez nem igaz. És ezt bátran le is írom kijelentő módban. Ez a jéger után sem fog megváltozni. Mert a légköri viszonyokat továbbra sem tudjuk befolyásolni, és a jéger után is ez fog történni.
Inkább itt arról lenne szó, hogy a nyári forróságban kialakuló zivatarok ne verjenek szarrá területeket, de amíg ezt nem tapasztaljuk meg, addig jönnek majd azok az emberek,akik azt mondják, verjen szarrá mindent a jég, mert abból úgy is víz lesz.
Válasz Gatti #66193. hozzászólásáraJelen . Itt a balaton part mellet vannak erdekes dolgok .30-35 megy az elháritó volt esös volt szárazabb év de max cseresznye magwg borszó .viszont az csak kb 10 km körzet a ami a falu földjeit fedi le a vol olyan hogy nalunk semmi a szomszéd ban meg csak a kukorica szár maradt . Este 15mm volt nagy szél minimális jég .
Ezek a fotók 2021-ben készültek. Este volt a durva, de volt egy cella délután is. Elkalapálta a kukoricámat is, plusz 2-3 tonna kukorica többletet eredményezve, mert több csapadék sem volt a tenyészidőben abban az évben… mondjuk, egy tábla repcét meg lefelezte.
Viszont a dunantuliakat megértem, mert ott a határon túlról be tud csusszanni bár erősebb cella.
Egyébként ma is látszott hogy mire áthaladt a Dunán a front, nagyon sokat szelídültek a gócok.
Nyilván én a tiszántúlón vagyok. De az elmúlt 25 évben a városban sosem volt nagy jégkár. A határban kb 25 éve egyszer egy kb 2kmes foltban minden palát szétvert, nem volt sok, csak nagy. Azon kívül egyszer repcét, egyszer mustárt vert el 100%-ban. A repcénél nagyobb területen volt jég de mikor a mustárt verte el, akkor kb csak egy 1 kmes körben. Szóval felénk még a jéger előtt sem volt jellemző a jég.
Válasz Koczka József #66187. hozzászólásáraÍgy van a jègmèret. Lányom 6èves koráig tudta,hogy vihar,pakolás,jèg. Mèdia nem posztolta,de kb. 8èven keresztül,ha jött egy fekete felhő, akkor a dionyi jèg potyogott. Nem kisebb,ez a lènyeg. Èsszel fel nem fogható,hogy mindened, amit kinthagysz,megsínyli. Akkor nem volt vèdekezès rá. Úgy kèpzeld el,ha heti kèt zivatar,dionyi jèg. Lehet mèterwnkènt csak 3 db. De a galambot leszedte a fenyőről. Mert ha 2 hónapban van egy laza dobálozás okè,de az,hogy heti kettő zivataros frontoknál,az azèrt nem kedvelhető. Na de most majd kiderül,hogy mi lesz. Amúgy is az Országba belèpő viharba a jèger semmit nem csinál,mert a lègáram befelé viszi,mindenkèppen valahol máshol èrvènyesül. Ugyanis szomszèdország ha nem csinálja,akkor itt is lehet gond a jègből.
Válasz .Richard. #66185. hozzászólásáraNem akarok okoskodni de a viharokat és azok erejét elméletileg nem befolyásolja a jéger csak a jég nagyságát. A másik dolog meg hogy a jég kárra 100% a biztosítás míg az aszályra csak 50 % . Úgy hogy én úgy vagyok vele hogy egyik se legyen de ha baj van akkor inkább jég legyen.
Válasz .Richard. #66185. hozzászólásáraAz megoldás, hogy a jéggel együtt elvesszük az Alföld jó részén azt a "kevés", de kritikus fontosságú tavasz végi és nyári csapadékot, vagy annak nagy részét? Hol ebben az igazság?
Válasz Praetor #66180. hozzászólásáraHát igen. Kb. 10 ève volt,hogy a nagy viharok miatti tetőkárok miatt akkor is elfogyott . legalább is ezt Mondták. Másoknak csak nègyèvente kell termelni,az is elèg, egy èlet munkáját bebiztosítani,ujraèpiteni is jó buli,újra cserepezni,szigetelèst javítani,gèpekről nem is beszèlve,tènyleg nem rossz. Mondjuk van benne igazság,mert ha a vaddisznokat agyonvenrnè az haszon lenne. Aki olyankor kint tartózkodik,túl sem èli. De legalább elötte fizet biztositást,az jó.
Válasz Gatti #66173. hozzászólásáraHát igen. 23 óra körül csak kis szèlvihar volt,szinte mindenhol a cseresznye nag nagyságu jèg,szerencsère,csatornák alatt meg húsz centis kupacok. Ezek miatt nem is kell vörös.
Válasz szanberg #66155. hozzászólásáraAz Alföld teljesen más történet. Itt nincs komoly felületi érdesség, nincs domborzati felhajtóerő, ami a csapadékképződést elősegítené. Észak és Dunántúl teljesen más történet, mint az Alföld. Kis belebabrálás a nyári konvekcióba itt el is döntheti a kérdést.
Válasz Radocz #66165. hozzászólásárauborkát nem termelek még kiskertben sem így nem tudom hasonlítani. inkább úgy kell elképzelni mint nyári tábortűznél a környező fák levlei amik nagy hőt kapnak
Válasz .Richard. #66145. hozzászólásáraDiónyi jégre gyerekkoromban emlékszem, és csak 1x. Azóta volt még 1-2x komolyabb jég (biztosítás nélkül kigazdálkodtuk). 40 év alatt!!! De nekünk MINDEN ÉVBEN termelnünk kell!!! Az elmúlt 6 év meg katasztrófa a megelőző 10-hez képest. Ez is bizonyíték a jéger ellen, mert kb ennyi ideje működik országosan. De nincs nemzetközileg elismert tudományos publikáció ami alátámasztaná azt a kamarai állítást, hogy nem befolyásolja a csapadékképződést!
Másrészt, ahol komoly jég veszély van, az kössön rá biztosítást. Aszálykárra nem kötnek már a biztosítók, mert csődbe mennének.
Itthon volt 10 mm, de a földem mellett ahol szednénk a lilahagymát Kiszomborom volt 18.
Ma esőnap.
De legalább lehűlt a levegő, és a piroscéklának nagyon kellett, meg egyébként is rengeteg elintézni való van.
Apám mondta:
"Nincs olyan kár, amiben valami haszon ne lenne."
Válasz szanberg #66159. hozzászólásáraNállunk van jéger a környékén legalábbis 30 km körzetben nincs máshol. Nem értek hozzá hogy van e vagy nincs hatása és csak mindig úgy jött ki hogy ha ment jéger itt szinte semmi 10-20 km belül meg mérhető mennyiség.
Válasz szanberg #66159. hozzászólásáraViszont most nem az történt hogy dunántúlon vagy egy bizonyos részen leesett 50mm és máshol semmi. Most jobban eloszlott a mennyiség, erre lehet sztem hatással ha van.
Válasz Bzs2 #66141. hozzászólásáraSzerintem tőlünk északabbra és délre is több esett. Főleg délen ment sok góc a város alatt, a kétpó-miklós közi sáv kaphatta a legtöbbet.
Válasz szanberg #66159. hozzászólásáraA jéger működés tulajdonképpen bizonyithatatlan.De pszichikai hatása van, akinél nem esik az általában erre fogja, akinél meg esik azt nem érdekli, hogy be van kapcsolva vagy nincs.
Válasz Radocz #66163. hozzászólásáraNem vágtuk le a másodikat,ez a 10-12 mm ami lejött, ennyi területen egy kazlat jelenthet plusszban.Köszönjük a kocsimosást,kolléga.
ezek a pár mm-k arra jók, hogy városiak hőbörögjenek milyen esős a nyár aztán a parasztok most is sírnak aszály miatt. első áldozás volt hétvégén és rokonság nem akarta elhinni csapadékhiány van.
most is 6mm
persze tudom van ahol 0 de tegnap feketében is lógatta a levlét a napra, kukorica meg hétfő óta tekeri. most 2-3 napot nyertek szegény növények
Válasz szanberg #66155. hozzászólásáraPedig sokan tényleg szentül meg vannak győzödve arról, hogy a jéger "kikapcsolása" óta van eső.
Az az érdekes, hogy itt a Jászságban most se volt semmi. Még az 1mm-t sem érte el.
Válasz Koczka József #66157. hozzászólásáraKörülötted sehol nem ment a jéger, ezért esett ott mindenhol 20-30mm?
Semmi köze ennek a jégerhez, az a helyzet.
Nálunk kevesebb esett idén mint dél borsodban nálatok, ami egyébként nem így szokott lenni.
De hogy az égen időnként csíkok vannak, az “normális”?
A 90-és években kukorica tábla szélén vonult el a jég.
Nekünk csúcs termés lett.
A gabonát betakarította.
A kukorica ki tudta heverni, amit telibe kapott.
Válasz szanberg #66155. hozzászólásáraNem tudom lehet igazad van,persze lehet hogy nincs itt ha jött a riasztás ment a jéger még két hete is. 500 méterre van tőlem, most nem ment. Esett is. Számomra csak azért érdekes mert mikor körülöttünk 15-20 km távolságra minden hol 20-30 mm esett itt meg 3 mm pedig régen azt mondták hogy a Tisza le húzza azért esik ennyi. Már mint akkoriban sok.
Nehogy már azt higgye bárki is, hogy most azért esett mert ki volt kapcsolva a jéger!!!
Előtte már folyamatosan ki volt kapcsolva, mégsem esett, eltelt csapadék nélkül ismét egy hónap!
Most kaptunk szerencsére 8milit, de a szomszéd falu már csak 4-et, mellette meg semmit. Egyszerűen kimaradt az északi csücsök.
És nem ment a jéger, erre varrjatok gombot
66400 hozzászólás
Válasz SzikiSzokeveny #66199. hozzászólásáraMeg a kíváncsiság, hogy milyen vihar lehetett az, ami egy 2,5m magas mustártáblát térdig érőre ver szét.
Válasz t.romsics #66194. hozzászólásáraA repce jó rég volt de legalább a dupláját fizette a biztosító mint ami volt benne. A mustár egy gyenge feltört lucernában volt. De úgy ráfordult az idő, hogy a termeltető is csak nézte, hogy milyen szép. Már szinte éretten verte nullára a jég. Anyagilag így is jó volt, csak kíváncsi volt az ember, hogy mégis mennyit adott volna.
Válasz hasutas1 #66196. hozzászólásáraTehát az évek óta tartó folyamat hogy a zivatar lánc szét forgácsolodik az természetes és a Dunántúlon még egyben van. De érdekes módon hogy le alakították 3- val a jégert az este érkezett zivatar úgy haladt át az országon ahogyan érkezett és nem forgácsolodott szét. De ez is biztos csak véletlen. De ha minden igaz hamarosan jön megint egy ciklon és ha az sem forgácsolódik szét akkor mi van.
Válasz hasutas1 #66196. hozzászólásáraMi pedig mindig azért imádkozunk, hogy a nyári forróságban verjenek minket szarrá a zivatarok. Mert eső nélkül nem lehet termelni és létezni itt.
"Magyarország domborzati viszonyai érdemben nem tudják befolyásolni a légkör állapotát."
Ezzel az első mondatoddal is vitatkoznék. Ok, hogy alacsonyabbak a hegységeink is, meg a dombságaink is, mint a környező országok hegyei, de mégis az északi középhegység, és a Dunántúl átlagos csapadékviszonyai mindig combosabbak, mint az Alföld közepén.
Lehet, hogy a környező országok domborzata befolyásolja ezeket a helyeket, de akkor is más helyzetben van az Alföld, mint az ország többi része. Ne akarjuk már ezt a tényt elmaszatolni. A jégeres véleményeddel pedig mindent tiszteletem ellenére nem értek egyet.
Magyarország domborzati viszonyai érdemben nem tudják befolyásolni a légkör állapotát. Mi a nagytérségi változásoknak vagyunk kiszolgáltatva. Óceáni,illetve a Földközi tengeri nedvesség határozza meg az időjárásunkat.
Kisebb mértékben kontinentális (keleties) áramlatok is hatással vannak ránk.
A tavaszi, nyári időjárást az egyre gyengülő nyugati áramlatok befolyásolják. Mivel egyre magasabb a nap állás, a hideg teljesen a sarkkörre koncentrálódik, így egyre gyengébb ciklonok érik el Európát. Kevesebb nedvességgel rendelkeznek, pl a Földközi tenger fölé is kevesebb hideg érkezik, így hiába egyre melegebb a tenger, nem tud hullámot vetni a front, így nem alakul ki ciklon a tenger felett ami hatással lenne ránk.
Évek óta ez a helyzet, főleg az elmúlt 6-10 évben. A megváltozott ciklon pályák, a Földközi tenger felett egyre kevesebb, vagy más pályán mozgó ciklonok mind-mind hatással van ránk.
A nyáron érkező gyenge frontok az Alpoknál szétforgácsolódnak, majd esetleg a Kárpátok hegyvonulatainál újból "erőre kapnak". De ez csak látszat van így.
Pont jó példa a tegnapi front is erre.
Az Alpok hegyvonulatai megemelték a felhőzetet, keletkezett elég nedvesség az Alpok völgyeiben, előterében a Pó síkság mentén gyűlt az energia, nőtt a labilitás, és este kicsapódott a rengeteg nedvesség.
Ahogy haladt tovább a front az Adria meleg vizéből további energiát gyüjtött, így jutott hozzánk is csapadék....
De miért nem vonult a Pó folyótól délre a nedvesség, illetve a csapadék?
Ott is van talán jéger? Vagy esetleg más domborzati, vagy légköri folyamat gátolta?
-------
Aztán mi van olyankor mikor a frontok legyengülve érnek el minket?
Azt látjuk, hogy az Alpokalján illetve a Bakonyban, és az északi középhegységben még van csapadék, de ahogy lejön a hegyekről, vagy a dombokról gyorsan el is fogy.
És ekkor jön a ténymegállapítás, hogy a jéger kinyírja. Nem, ez nem igaz. És ezt bátran le is írom kijelentő módban. Ez a jéger után sem fog megváltozni. Mert a légköri viszonyokat továbbra sem tudjuk befolyásolni, és a jéger után is ez fog történni.
Inkább itt arról lenne szó, hogy a nyári forróságban kialakuló zivatarok ne verjenek szarrá területeket, de amíg ezt nem tapasztaljuk meg, addig jönnek majd azok az emberek,akik azt mondják, verjen szarrá mindent a jég, mert abból úgy is víz lesz.
Válasz Gatti #66193. hozzászólásáraJelen . Itt a balaton part mellet vannak erdekes dolgok .30-35 megy az elháritó volt esös volt szárazabb év de max cseresznye magwg borszó .viszont az csak kb 10 km körzet a ami a falu földjeit fedi le a vol olyan hogy nalunk semmi a szomszéd ban meg csak a kukorica szár maradt . Este 15mm volt nagy szél minimális jég .
Válasz SzikiSzokeveny #66192. hozzászólására
Ezek a fotók 2021-ben készültek. Este volt a durva, de volt egy cella délután is. Elkalapálta a kukoricámat is, plusz 2-3 tonna kukorica többletet eredményezve, mert több csapadék sem volt a tenyészidőben abban az évben… mondjuk, egy tábla repcét meg lefelezte.
Válasz SzikiSzokeveny #66192. hozzászólásáraÍgy van, itt nem gyakori. Ha van is akkor az max egy kis ideig tartó borsószem nagyságú.
Viszont a dunantuliakat megértem, mert ott a határon túlról be tud csusszanni bár erősebb cella.
Egyébként ma is látszott hogy mire áthaladt a Dunán a front, nagyon sokat szelídültek a gócok.
Nyilván én a tiszántúlón vagyok. De az elmúlt 25 évben a városban sosem volt nagy jégkár. A határban kb 25 éve egyszer egy kb 2kmes foltban minden palát szétvert, nem volt sok, csak nagy. Azon kívül egyszer repcét, egyszer mustárt vert el 100%-ban. A repcénél nagyobb területen volt jég de mikor a mustárt verte el, akkor kb csak egy 1 kmes körben. Szóval felénk még a jéger előtt sem volt jellemző a jég.
Válasz Koczka József #66187. hozzászólásáraÍgy van a jègmèret. Lányom 6èves koráig tudta,hogy vihar,pakolás,jèg. Mèdia nem posztolta,de kb. 8èven keresztül,ha jött egy fekete felhő, akkor a dionyi jèg potyogott. Nem kisebb,ez a lènyeg. Èsszel fel nem fogható,hogy mindened, amit kinthagysz,megsínyli. Akkor nem volt vèdekezès rá. Úgy kèpzeld el,ha heti kèt zivatar,dionyi jèg. Lehet mèterwnkènt csak 3 db. De a galambot leszedte a fenyőről. Mert ha 2 hónapban van egy laza dobálozás okè,de az,hogy heti kettő zivataros frontoknál,az azèrt nem kedvelhető. Na de most majd kiderül,hogy mi lesz. Amúgy is az Országba belèpő viharba a jèger semmit nem csinál,mert a lègáram befelé viszi,mindenkèppen valahol máshol èrvènyesül. Ugyanis szomszèdország ha nem csinálja,akkor itt is lehet gond a jègből.
Válasz .Richard. #66188. hozzászólásáraIgen, az idei tél ilyen volt, de ez előfordult a jéger előtt is. Ez nem bizonyít semmit.
Válasz Praetor #66186. hozzászólásáraEz az egészben a fő kérdés! Délnyugati jégkár vs az ország középső és keleti kétharmadán sok éve tartó aszály.
Válasz Praetor #66186. hozzászólásáraOtt,hogy tèlen sem volt ott csapadèk,,de máshol igen.
Válasz .Richard. #66185. hozzászólásáraNem akarok okoskodni de a viharokat és azok erejét elméletileg nem befolyásolja a jéger csak a jég nagyságát. A másik dolog meg hogy a jég kárra 100% a biztosítás míg az aszályra csak 50 % . Úgy hogy én úgy vagyok vele hogy egyik se legyen de ha baj van akkor inkább jég legyen.
Válasz .Richard. #66185. hozzászólásáraAz megoldás, hogy a jéggel együtt elvesszük az Alföld jó részén azt a "kevés", de kritikus fontosságú tavasz végi és nyári csapadékot, vagy annak nagy részét? Hol ebben az igazság?
Válasz Praetor #66180. hozzászólásáraHát igen. Kb. 10 ève volt,hogy a nagy viharok miatti tetőkárok miatt akkor is elfogyott . legalább is ezt Mondták. Másoknak csak nègyèvente kell termelni,az is elèg, egy èlet munkáját bebiztosítani,ujraèpiteni is jó buli,újra cserepezni,szigetelèst javítani,gèpekről nem is beszèlve,tènyleg nem rossz. Mondjuk van benne igazság,mert ha a vaddisznokat agyonvenrnè az haszon lenne. Aki olyankor kint tartózkodik,túl sem èli. De legalább elötte fizet biztositást,az jó.
Válasz Gatti #66173. hozzászólásáraHát igen. 23 óra körül csak kis szèlvihar volt,szinte mindenhol a cseresznye nag nagyságu jèg,szerencsère,csatornák alatt meg húsz centis kupacok. Ezek miatt nem is kell vörös.
Válasz szanberg #66155. hozzászólásáraAz Alföld teljesen más történet. Itt nincs komoly felületi érdesség, nincs domborzati felhajtóerő, ami a csapadékképződést elősegítené. Észak és Dunántúl teljesen más történet, mint az Alföld. Kis belebabrálás a nyári konvekcióba itt el is döntheti a kérdést.
Válasz Radocz #66165. hozzászólásárauborkát nem termelek még kiskertben sem így nem tudom hasonlítani. inkább úgy kell elképzelni mint nyári tábortűznél a környező fák levlei amik nagy hőt kapnak
Válasz Gatti #66173. hozzászólásáraLe is jött 11mm.
Válasz .Richard. #66145. hozzászólásáraDiónyi jégre gyerekkoromban emlékszem, és csak 1x. Azóta volt még 1-2x komolyabb jég (biztosítás nélkül kigazdálkodtuk). 40 év alatt!!! De nekünk MINDEN ÉVBEN termelnünk kell!!! Az elmúlt 6 év meg katasztrófa a megelőző 10-hez képest. Ez is bizonyíték a jéger ellen, mert kb ennyi ideje működik országosan. De nincs nemzetközileg elismert tudományos publikáció ami alátámasztaná azt a kamarai állítást, hogy nem befolyásolja a csapadékképződést!
Másrészt, ahol komoly jég veszély van, az kössön rá biztosítást. Aszálykárra nem kötnek már a biztosítók, mert csődbe mennének.
Válasz Igazi Földönfutó #66168. hozzászólásáraEgy konkrét mondatot másolj már ide.
Én úgy gondolom, hogy mindent úgy fogadok el, ahogy van.
De ha nem ez látszik, akkor rosszul adom elő.
Az hogy most a nyúlnak való Széna elázott, ez nem panasz, hanem tény.
Majd megszárad.
Válasz Gatti #66172. hozzászólásáraItt 8-10 között volt. De Kunszent és Mezőhék fele tán 25-30.
Válasz Gatti #66170. hozzászólására
Itthon volt 10 mm, de a földem mellett ahol szednénk a lilahagymát Kiszomborom volt 18.
Ma esőnap.
De legalább lehűlt a levegő, és a piroscéklának nagyon kellett, meg egyébként is rengeteg elintézni való van.
Apám mondta:
"Nincs olyan kár, amiben valami haszon ne lenne."
Válasz szanberg #66159. hozzászólásáraNállunk van jéger a környékén legalábbis 30 km körzetben nincs máshol. Nem értek hozzá hogy van e vagy nincs hatása és csak mindig úgy jött ki hogy ha ment jéger itt szinte semmi 10-20 km belül meg mérhető mennyiség.
Válasz szanberg #66159. hozzászólásáraViszont most nem az történt hogy dunántúlon vagy egy bizonyos részen leesett 50mm és máshol semmi. Most jobban eloszlott a mennyiség, erre lehet sztem hatással ha van.
Válasz .Richard. #66148. hozzászólásáraSzerintem csak piros riasztás esetén megy, legalábbis nekem ez jött le. tegnap csak narancs volt.
Válasz Bzs2 #66141. hozzászólásáraSzerintem tőlünk északabbra és délre is több esett. Főleg délen ment sok góc a város alatt, a kétpó-miklós közi sáv kaphatta a legtöbbet.
Válasz Radocz #66154. hozzászólásáraMindig így volt.
Akkor esett amikor nekem éppen nem nagyon kellett volna.
15mm
Még a búzáimra is jól jött, most van tejes állapotban a cellule. De a napraforgók is nagyon hálásak.
Válasz szanberg #66159. hozzászólásáraA jéger működés tulajdonképpen bizonyithatatlan.De pszichikai hatása van, akinél nem esik az általában erre fogja, akinél meg esik azt nem érdekli, hogy be van kapcsolva vagy nincs.
Válasz Radocz #66156. hozzászólásáraNaponta többször.
Válasz szelindi1965 #66166. hozzászólásáraSzívesen , nincs mit.
Én először kaszáltam. De csak 1000 m2 a nyulaknak.
Ezt sem tudtam megmenteni.
Aki sodorta felhívott, hogy 14 órakor esni fog az eső. Mit csináljon?
Siettem haza. Hazaérve, úgy láttam, hogy “ma” nem lesz eső. Megebedeltem.
Háromnegyed kettőkor zuhogni kezdett.
Ma elkezdem száritgatni.
Válasz Radocz #66163. hozzászólásáraNem vágtuk le a másodikat,ez a 10-12 mm ami lejött, ennyi területen egy kazlat jelenthet plusszban.Köszönjük a kocsimosást,kolléga.
Válasz Bán Zsolt #66164. hozzászólásáraMi úgy mondjuk furulyál a kukorica.
Azért teszi, hogy kevesebb felületen kevesebbet párologtasson.
A naprán még nem hallottam ilyen megfigyelést.
Mit is kell nézni rajta?
Mint az uburka levele?
ezek a pár mm-k arra jók, hogy városiak hőbörögjenek milyen esős a nyár aztán a parasztok most is sírnak aszály miatt. első áldozás volt hétvégén és rokonság nem akarta elhinni csapadékhiány van.
most is 6mm
persze tudom van ahol 0 de tegnap feketében is lógatta a levlét a napra, kukorica meg hétfő óta tekeri. most 2-3 napot nyertek szegény növények
Válasz szelindi1965 #66119. hozzászólásáraÉn megkaptam az esőmet.
Neked jutott belőle ?
Kár volt összesodortatni.
Most rakhatom szét, és várhatom, hogy megszáradjon.
A Széna jobban bírja mint a lucerna.
Válasz Koczka József #66157. hozzászólására1990- ben a Hajdúböszörményi határban mindig esett az eső.
Az újvarosi határt elérve már nem esett.
És akkor is volt termés. Talán kevesebb.
Hortobágy fele meg még kevesebb.
Azt mondják jelenleg a sivatagban is esik az eső.
És azt is mondják, hogy a talajból megy fel és úgy esik vissza.!?
Válasz szanberg #66155. hozzászólásáraPedig sokan tényleg szentül meg vannak győzödve arról, hogy a jéger "kikapcsolása" óta van eső.
Az az érdekes, hogy itt a Jászságban most se volt semmi. Még az 1mm-t sem érte el.
Válasz Koczka József #66157. hozzászólására1Omm ideát.
Válasz Koczka József #66157. hozzászólásáraKörülötted sehol nem ment a jéger, ezért esett ott mindenhol 20-30mm?
Semmi köze ennek a jégerhez, az a helyzet.
Nálunk kevesebb esett idén mint dél borsodban nálatok, ami egyébként nem így szokott lenni.
Válasz szanberg #66155. hozzászólásáraNe vedd a lelkedre.
A korábbi Kamarai vezetés jéger hívő volt.
A jelenlegit még nem tudjuk.
De hogy az égen időnként csíkok vannak, az “normális”?
A 90-és években kukorica tábla szélén vonult el a jég.
Nekünk csúcs termés lett.
A gabonát betakarította.
A kukorica ki tudta heverni, amit telibe kapott.
Válasz szanberg #66155. hozzászólásáraNem tudom lehet igazad van,persze lehet hogy nincs itt ha jött a riasztás ment a jéger még két hete is. 500 méterre van tőlem, most nem ment. Esett is. Számomra csak azért érdekes mert mikor körülöttünk 15-20 km távolságra minden hol 20-30 mm esett itt meg 3 mm pedig régen azt mondták hogy a Tisza le húzza azért esik ennyi. Már mint akkoriban sok.
Válasz Igazi Földönfutó #66153. hozzászólásáraSegíts már!
Mikor és hol panaszkodtam?
Nehogy már azt higgye bárki is, hogy most azért esett mert ki volt kapcsolva a jéger!!!
Előtte már folyamatosan ki volt kapcsolva, mégsem esett, eltelt csapadék nélkül ismét egy hónap!
Most kaptunk szerencsére 8milit, de a szomszéd falu már csak 4-et, mellette meg semmit. Egyszerűen kimaradt az északi csücsök.
És nem ment a jéger, erre varrjatok gombot
Válasz Sanyiii70 #66116. hozzászólásáraAmikor működött a jéger ugyanezt tapasztaltad?
Nagyon régen a jégeső elől próbáltunk az autóval fedett helyre állni!
Válasz Radocz #66150. hozzászólásáraMost nem panaszkodhatsz, ti is kapjátok rendesen,30 fölött lesz simán a mai
Válasz Radocz #66150. hozzászólásáraMi is többször le mostuk a kocsit az elmúlt hetekben de csak most esett. Itt 16 mm tegnap 5 mm az éjjel 11 mm .
Válasz .Richard. #66148. hozzászólásáraSzia ki voltak kapcsolva országosan.