Termel itt valaki homokon?Úgy értem tiszta homokon...Kínáltak itt bérbe realtív olcsón de teljessen homok!10 éve parlagon áll!Érdemes lenne vele foglalkozni szerintetek? Mit érdemes benne termelni a datoján kívül? Gondoltam árpa-árpa-árap esetleg néha egy kis repce és kizárólag minimálisan művelve!Vagy inkább ne is fogjunk bele? Vélemények?
Válasz Földönfuto #14002. hozzászólásáraHa erre a PR cikkre gondolsz, akkor ebből nem sok minden derül ki. Azzal, hogy 2 ekefej mélyebben megy, mint a másik kettő, ettől szerintem még nem fog szenet megkötni.
A magyarázó szöveg is zavaros, mert a felső 10-15 cm leforgatása eddig még nem eredményezett humusznövekedést tudtommal. Azzal egyetértek, hogy a szántott mélységig gyorsabban fog leszaladni a kultúra gyökere, mert a barázda aljára lefordított termékenyebb felső rétegben lévő élet jelentős része ott elpusztul, és felvehető tápanyag lesz a növény számára. De ez meg nem jelenti azt, hogy ez az eke többet tudna egy előhántolóval szerelt változathoz képest e téren. Azt meg pláne nem, hogy többlet szenet kötne meg, azaz a szántás előtti, talajban megkötött szén mennyisége több legyen a szántást követően.
Nekem nem kicsit maszatolásnak tűnik a cikk, de hátha mások jobban értik ebben a rációt.
Válasz Földönfuto #13996. hozzászólásáraNo ez új. Eddig én úgy tudtam, hogy minden talajművelés szén veszteséggel jár. Ha egy eke még szenet is tud megkötni, az egyenesen forradalmi lenne.
Válasz mtz1221 #13993. hozzászólásáraSajnos a mai világban nincsen idő várni, hogy majd jövőre hoz plusz hasznot.
Kompromiszum nélkül iparkodni kell a nyereséges termelésre, ha az ember talpon akar maradni.
Nem szeretnék odakerülni, hogy a "kis halat megegye a nagy hal".
Válasz Sk Laci #13984. hozzászólásáraSzójára ne úgy nézz mint a nyereségre. Ha 0 fölé kitudod hozni, és utána a föld 3-4 éven keresztül többet terem10-20%-al mint a többi, úgy nézd a matekot.
Sziasztok,érdeklődni szeretnék?van e itt köztünk olyan szaki aki el vetette a kukiját vagy a szotyiját és utána huzotrá estleg valami nitrogén meg kötő növényt?Mellőzve a gyomirtást estleg.
Válasz Sk Laci #13984. hozzászólásáraSzóját a fiam hozta be a termelésbe, tavaly volt előszőr. 26q sikeredett. Hosszabb távon majd kiderül mi lesz belőle.
Lazítót jympa-ról másoltam. Alig kever, főleg mióta kiélesedett a "szára".
Válasz endypapa_20120 #13983. hozzászólásáraMilyen lazítód van? Forgat, vagy csak emel?
Van elég nedvesség felétek, hogy szóját is termelsz?
Én nem merem bevállalni, félek az alacsony terméstől, hogy mínuszos lessz a szója.
Valamikor borsót termeltem, de 7 termelési évből csak 2 volt nyereséges. 1x meg be lett tárcsázva, mert még annyi se termett, ami takarta volna az aratás költségeit.
Válasz Sk Laci #13982. hozzászólásáraVas megy keményen, még nem merjük elhagyni, bár a fiam bátrabb, egyre kevesebb műveletet csinál.
Minden kuk. elé lazító. Ezen kívül, tárcsa, ásóborona. Grúbert 2 éve nem vettük már elő (azzal kezdtük a mutatványt).
Jelenleg a vetésforgó kukorica, búza, napra, szója. Minden gabona után takarónövény.
Válasz endypapa_20120 #13976. hozzászólásáraDurva, hogy sokaknak ilyen talajon kell gazdálkodni, mi környékünkön ez nem is föld kategória. Egyedül akkor irigylem a homokot mikor törik a vas lépten nyomon.
Válasz olasz_kapo #13970. hozzászólásáraAusztráliában láttam több száz ha-os brokkoli ültetvényt,44 fokban éjjel nappal ment az öntöző.Az állomány gyönyörű volt.
Sőt már az EU engedi, hogy mi minden lett ehető.
Inkább ez legyen, vagy az éhes illetve szomjas emberek tömege jöjjön és elvegye a paraszt által megtermelteket?
Az este visszaolvastam GREVEN hozzászólásait a topikban, és ellentmondásra találtam, amit ma reggel próbáltam megfejteni.
A mesét a professzor előadására mondta.
Én kétszer néztem végig és nekem tetszett. Nem vagyunk egyformák.
Sőt sok más előadását is megnéztem, amikből szintén sokat tanultam.
Mondta egyikben, hogy Ő nem gyakorló gazda csak elméleti.
A mi dolgunk, hogy azt használjunk belőle, amit jónak látunk.
Mivel Te is a kezdetek óta itt vagy a TMMG-s topikban, és vagy elkezdted, vagy nem. VAgy jól vagy rosszul.
Mivel gyakorlatban használható technológiát alig, vagy egyáltalán nem kaptunk, így első körben arra értettem, hogy mese. Mert Netparasztról azt állítani, hogy mesemondó közelebb van az igazsághoz, mint a Endre professzor úrra.
Gondolom felétek is van temető, ahova még temetnek.
Kérdezz meg egy sírásót, hogy mivel állítsák meg a gödröt, hogy ne omoljon be.
Vagy az ott levő talajnak nem romlott le a nedvesség hiány miatt az állapota?
Valóban nagy gond a csapadék hiány.
Talán erre készülve a NAK a falugazdászokon keresztül készített egy felmérést, amit szinte senki nem vett komolyan.
Én kértem a területeim végére a csapot, amit ha megniytok jön belőle az életet jelentő víz. Ha nem nyitom meg, az sem jelent semmi szankciót. A döntést rám illetve az unokáimra bízza, hogy kéri a szolgáltatást vagy nem.
A hozzászólásaid alapján úgy gondolom, hogy ennél egy sokkal hihetőbb mesét meg tudnál Te is írni a saját és szomszédok tapasztalataiból.
Én folyamatosan jegyzetelek és fényképeket készítek.
Talán egyszer jó lesz valakinek valamire.
Felülre került a meszezés topik. Három éve kísérlet képpen 6 mázsa meszet kiszórtam a területeimre.
Nem jelöltem ki pontosan a helyet, mert ......
A nyíregyházi kutató egyik kiadványában a meszezésről nem pozítív véleményt olvastam. De ezt majd ott folytatom, ha odáig érek.
Sziasztok csak pár gondolat,olaszban ahol dolgoztam(Codigoro)tengerszint elég homokos talajon termeltünk locsolásal: Burgonyát ,Sárgarépát ,Radichiot,Karfiolt és más káposzta féléket,kukit és buzát is.Gyönyörű volt minden.Menyiségben sem lehetett panadzkodni.Ment a locsoló nem kevest és utána1-2 ora mulva simán tudtunk dolgozni a földeken.
Válasz GREVEN #13967. hozzászólásáraOlyan is van azért, ha valahol eleve nagy vízigényű növényeket termesztünk, akkor az éves csapadék nagyrészét kiszívjuk, a talaj mélyebb rétegeibe nem jut el semmi, csökken a talajvízszint lassan. Ha ezt kombináljuk egy ipari mennyiségű fúrottkutas öntözéssel, akkor könnyen belátható, hogy ez mégjobban felgyorsul. Ahogy lesüllyed a talajvíz, úgy a füvek mellett a fàk és cserjék vízellátása is megborul, így gyorsan kopárrá válik a táj, és már fenn is ülünk az elsivatagosodás gyorsvonatán.
Válasz endypapa_20120 #13965. hozzászólásáraEz nem teljesen igaz igy. Mert 5-6 évvel ezelőtt ezeken a területeken gond nélkül lehetett termelni.
És nem mi szartuk el a talajt, csak minket hatványozottan súlyt a kevés csapadék. Mert ahol eddig esett 800-1000 mili meg több,abból hiányzik 300 nem nagy cucc.
De nálunk ahol 500-600 esett eddig és abból hiányzik 300 az azért más súlyú.
Válasz GREVEN #13962. hozzászólásáraEzt sem fogom soha megérteni! Minek talajt művelni ott ahol az arra alkalmatlan? Nem viccből tartottak régen ilyen földeken állatot! Ahol meg termékeny a talaj, állat tartó telepeket tesznek és drágán megtermelik körülötte a takarmányt.
Válasz GREVEN #13962. hozzászólásáraNe dugd homokba a fejed.Tanulj,és kísérletezz.És nyitott szemmel járj,és józan paraszti ésszel gondolkodj.A természet tökéletesen meg van alkotva.Az emberiség azon csak rontani tud.
Válasz MrPoke #13958. hozzászólásáraSok szép kép, meg mese mese meskete..., de valamiért egy igazán homokos talajszelvényt se láttam. Mert ami itt felénk van, abba majdnem hogy nem lehet ásni ilyen gödröt mert visszafolyik a homok.
Meg mondja,hogy meg kell nézni milyen növények élnek a legelőkön kaszálókon.
Júniusba kisült és csörög egész év végéig. Abból is hiába választ az ember takarónövényt.
Meg hogy vannak nyári záporok zivatarok. Ha felénk lennének,akkor nem 10 mázsás kukoricát meg 15-ös tritikálét aratnánk.
Én tartom továbbra is, hogy ahol van eső ott lehet ilyennel próbálkozni,de ahol nincs víz a kultúrnövény számára se ott ez halálra van ítélve.
Válasz endypapa_20120 #13956. hozzászólásáraÉrdeklődés felkeltésea talán jó. Egy másik réteget is elérhet.
De én most ezt az előadást tartom a legjobb figyelem felkeltő anyagnak.
16454 hozzászólás
Termel itt valaki homokon?Úgy értem tiszta homokon...Kínáltak itt bérbe realtív olcsón de teljessen homok!10 éve parlagon áll!Érdemes lenne vele foglalkozni szerintetek? Mit érdemes benne termelni a datoján kívül? Gondoltam árpa-árpa-árap esetleg néha egy kis repce és kizárólag minimálisan művelve!Vagy inkább ne is fogjunk bele? Vélemények?
Válasz Földönfuto #14002. hozzászólásáraHa erre a PR cikkre gondolsz, akkor ebből nem sok minden derül ki. Azzal, hogy 2 ekefej mélyebben megy, mint a másik kettő, ettől szerintem még nem fog szenet megkötni.
A magyarázó szöveg is zavaros, mert a felső 10-15 cm leforgatása eddig még nem eredményezett humusznövekedést tudtommal. Azzal egyetértek, hogy a szántott mélységig gyorsabban fog leszaladni a kultúra gyökere, mert a barázda aljára lefordított termékenyebb felső rétegben lévő élet jelentős része ott elpusztul, és felvehető tápanyag lesz a növény számára. De ez meg nem jelenti azt, hogy ez az eke többet tudna egy előhántolóval szerelt változathoz képest e téren. Azt meg pláne nem, hogy többlet szenet kötne meg, azaz a szántás előtti, talajban megkötött szén mennyisége több legyen a szántást követően.
Nekem nem kicsit maszatolásnak tűnik a cikk, de hátha mások jobban értik ebben a rációt.
Válasz Praetor #14001. hozzászólásáraItt az oldalon olvastam a cikket,ott elmagyarázzák,hogy miket tud.2024-ben már piacon lesz.Érdemes elolvasni.
Válasz Földönfuto #13996. hozzászólásáraNo ez új. Eddig én úgy tudtam, hogy minden talajművelés szén veszteséggel jár. Ha egy eke még szenet is tud megkötni, az egyenesen forradalmi lenne.
Válasz horvath.agro #13999. hozzászólásáraPedig a cikkből úgy vettem ki,hogy co2 kvóta terén hivatalosan is el lesz ismerve.
Válasz Földönfuto #13998. hozzászólásárapersze hogy ez lesz, a lemkennek meg annak aki ezt elhiszi.
Válasz horvath.agro #13997. hozzászólásáraAkkor nem ez lesz a megváltás szerinted?Pedig biztos dupla árban lesz mint egy sima eke.
Válasz Földönfuto #13996. hozzászólásáraorbitalis nagy baromsag
hatalmasat nevettem rajta.
Szénmegkötő ekét fejlesztett a Lemken.Lehet,hogy ez lesz az új talajművelő rendszer?
Válasz Sk Laci #13994. hozzászólásáraTe tudod.
Válasz mtz1221 #13993. hozzászólásáraSajnos a mai világban nincsen idő várni, hogy majd jövőre hoz plusz hasznot.
Kompromiszum nélkül iparkodni kell a nyereséges termelésre, ha az ember talpon akar maradni.
Nem szeretnék odakerülni, hogy a "kis halat megegye a nagy hal".
Válasz Sk Laci #13984. hozzászólásáraSzójára ne úgy nézz mint a nyereségre. Ha 0 fölé kitudod hozni, és utána a föld 3-4 éven keresztül többet terem10-20%-al mint a többi, úgy nézd a matekot.
Válasz Radocz #13991. hozzászólásáraÉs miért? ha szabad érdeklödni?
Válasz olasz_kapo #13987. hozzászólásáraVan.
Nem jött be.
Válasz endypapa_20120 #13988. hozzászólásáraNa végre valami! Ez öko gazdálkodás csoportba is mehetne.
Válasz endypapa_20120 #13988. hozzászólásáraKöszönöm.
Válasz olasz_kapo #13987. hozzászólásáraEz egy nagyon jó, tanulságos anyag!
https://www.youtube.com/watch?v=QCPElIX2_As
Sziasztok,érdeklődni szeretnék?van e itt köztünk olyan szaki aki el vetette a kukiját vagy a szotyiját és utána huzotrá estleg valami nitrogén meg kötő növényt?
Mellőzve a gyomirtást estleg.
Moderálási elveink miatt törölve: 2022-03-06 08:41:14
Válasz Sk Laci #13984. hozzászólásáraSzóját a fiam hozta be a termelésbe, tavaly volt előszőr. 26q sikeredett. Hosszabb távon majd kiderül mi lesz belőle.
Lazítót jympa-ról másoltam. Alig kever, főleg mióta kiélesedett a "szára".
Válasz endypapa_20120 #13983. hozzászólásáraMilyen lazítód van? Forgat, vagy csak emel?
Van elég nedvesség felétek, hogy szóját is termelsz?
Én nem merem bevállalni, félek az alacsony terméstől, hogy mínuszos lessz a szója.
Valamikor borsót termeltem, de 7 termelési évből csak 2 volt nyereséges. 1x meg be lett tárcsázva, mert még annyi se termett, ami takarta volna az aratás költségeit.
Válasz Sk Laci #13982. hozzászólásáraVas megy keményen, még nem merjük elhagyni, bár a fiam bátrabb, egyre kevesebb műveletet csinál.
Minden kuk. elé lazító. Ezen kívül, tárcsa, ásóborona. Grúbert 2 éve nem vettük már elő (azzal kezdtük a mutatványt).
Jelenleg a vetésforgó kukorica, búza, napra, szója. Minden gabona után takarónövény.
Válasz endypapa_20120 #13977. hozzászólásáraZöldtrágyázol-köztesnövény, tárcsa, grúber, vagy totálisan vasak nélkül gazdálkodol?
Válasz olasz_kapo #13979. hozzászólásáraPl. kukorica. Ha van víz 120q, ha nincs, (tavaly) 60q
Ugyan ez szántásos művelésnél, 60-80q, és száraz évben 15-30q.
Válasz endypapa_20120 #13976. hozzászólásáraDurva, hogy sokaknak ilyen talajon kell gazdálkodni, mi környékünkön ez nem is föld kategória. Egyedül akkor irigylem a homokot mikor törik a vas lépten nyomon.
Válasz endypapa_20120 #13976. hozzászólásáraMost mennyi40cm? termés átlagok milyenek?
Idióta feltöltő "program".
Pedig nem én forgattam el.
Hét évvel ez elött, jó ha 10 cm mélységben volt a homok sötétebb színű.
Válasz Radocz #13971. hozzászólásáraaztán lett ott csap, vagy nem?
igénybe veszed a szolgáltatást, vagy sem?
Válasz olasz_kapo #13970. hozzászólásáraAusztráliában láttam több száz ha-os brokkoli ültetvényt,44 fokban éjjel nappal ment az öntöző.Az állomány gyönyörű volt.
Válasz Radocz #13972. hozzászólásáraAz idézet végén sok-sok kérdőjellel.
Válasz olasz_kapo #13970. hozzászólásáraMióta kitalálták, hogy paradicsomot lehet termelni talaj nélkül is, azóta minden lehetséges.
Sőt már az EU engedi, hogy mi minden lett ehető.
Inkább ez legyen, vagy az éhes illetve szomjas emberek tömege jöjjön és elvegye a paraszt által megtermelteket?
" Az Oroszok már a spájzban vannak"
Válasz GREVEN #13962. hozzászólásáraIdőbe került, mire megértettem, hogy mese, mese meskete.
Az este visszaolvastam GREVEN hozzászólásait a topikban, és ellentmondásra találtam, amit ma reggel próbáltam megfejteni.
A mesét a professzor előadására mondta.
Én kétszer néztem végig és nekem tetszett. Nem vagyunk egyformák.
Sőt sok más előadását is megnéztem, amikből szintén sokat tanultam.
Mondta egyikben, hogy Ő nem gyakorló gazda csak elméleti.
A mi dolgunk, hogy azt használjunk belőle, amit jónak látunk.
Mivel Te is a kezdetek óta itt vagy a TMMG-s topikban, és vagy elkezdted, vagy nem. VAgy jól vagy rosszul.
Mivel gyakorlatban használható technológiát alig, vagy egyáltalán nem kaptunk, így első körben arra értettem, hogy mese. Mert Netparasztról azt állítani, hogy mesemondó közelebb van az igazsághoz, mint a Endre professzor úrra.
Gondolom felétek is van temető, ahova még temetnek.
Kérdezz meg egy sírásót, hogy mivel állítsák meg a gödröt, hogy ne omoljon be.
Vagy az ott levő talajnak nem romlott le a nedvesség hiány miatt az állapota?
Valóban nagy gond a csapadék hiány.
Talán erre készülve a NAK a falugazdászokon keresztül készített egy felmérést, amit szinte senki nem vett komolyan.
Én kértem a területeim végére a csapot, amit ha megniytok jön belőle az életet jelentő víz. Ha nem nyitom meg, az sem jelent semmi szankciót. A döntést rám illetve az unokáimra bízza, hogy kéri a szolgáltatást vagy nem.
A hozzászólásaid alapján úgy gondolom, hogy ennél egy sokkal hihetőbb mesét meg tudnál Te is írni a saját és szomszédok tapasztalataiból.
Én folyamatosan jegyzetelek és fényképeket készítek.
Talán egyszer jó lesz valakinek valamire.
Felülre került a meszezés topik. Három éve kísérlet képpen 6 mázsa meszet kiszórtam a területeimre.
Nem jelöltem ki pontosan a helyet, mert ......
A nyíregyházi kutató egyik kiadványában a meszezésről nem pozítív véleményt olvastam. De ezt majd ott folytatom, ha odáig érek.
Sziasztok csak pár gondolat,olaszban ahol dolgoztam(Codigoro)tengerszint elég homokos talajon termeltünk locsolásal: Burgonyát ,Sárgarépát ,Radichiot,Karfiolt és más káposzta féléket,kukit és buzát is.Gyönyörű volt minden.Menyiségben sem lehetett panadzkodni.Ment a locsoló nem kevest és utána1-2 ora mulva simán tudtunk dolgozni a földeken.
Válasz GREVEN #13967. hozzászólásáraOlyan is van azért, ha valahol eleve nagy vízigényű növényeket termesztünk, akkor az éves csapadék nagyrészét kiszívjuk, a talaj mélyebb rétegeibe nem jut el semmi, csökken a talajvízszint lassan. Ha ezt kombináljuk egy ipari mennyiségű fúrottkutas öntözéssel, akkor könnyen belátható, hogy ez mégjobban felgyorsul. Ahogy lesüllyed a talajvíz, úgy a füvek mellett a fàk és cserjék vízellátása is megborul, így gyorsan kopárrá válik a táj, és már fenn is ülünk az elsivatagosodás gyorsvonatán.
Válasz MrPoke #13966. hozzászólásáraCsak megismételni tudnám magam ezzel kapcsolatba mint egyel lentebb.
Válasz endypapa_20120 #13965. hozzászólásáraEz nem teljesen igaz igy. Mert 5-6 évvel ezelőtt ezeken a területeken gond nélkül lehetett termelni.
És nem mi szartuk el a talajt, csak minket hatványozottan súlyt a kevés csapadék. Mert ahol eddig esett 800-1000 mili meg több,abból hiányzik 300 nem nagy cucc.
De nálunk ahol 500-600 esett eddig és abból hiányzik 300 az azért más súlyú.
Válasz GREVEN #13962. hozzászólásáraSajnos igen. Vanna térségek amiket már úgy tönkre tettek, hogy nem lehet mitt kezdeni vele. Halotnak a csók.....
Válasz GREVEN #13962. hozzászólásáraEzt sem fogom soha megérteni! Minek talajt művelni ott ahol az arra alkalmatlan? Nem viccből tartottak régen ilyen földeken állatot! Ahol meg termékeny a talaj, állat tartó telepeket tesznek és drágán megtermelik körülötte a takarmányt.
Válasz GREVEN #13962. hozzászólásáraNálunk a vaddohány kifejezetten élvezi ezt a környezetet, biztos az évi két glifozátos lombtrágyától...
Válasz GREVEN #13962. hozzászólásáraNe dugd homokba a fejed.Tanulj,és kísérletezz.És nyitott szemmel járj,és józan paraszti ésszel gondolkodj.A természet tökéletesen meg van alkotva.Az emberiség azon csak rontani tud.
Válasz MrPoke #13958. hozzászólásáraSok szép kép, meg mese mese meskete..., de valamiért egy igazán homokos talajszelvényt se láttam. Mert ami itt felénk van, abba majdnem hogy nem lehet ásni ilyen gödröt mert visszafolyik a homok.
Meg mondja,hogy meg kell nézni milyen növények élnek a legelőkön kaszálókon.
Júniusba kisült és csörög egész év végéig. Abból is hiába választ az ember takarónövényt.
Meg hogy vannak nyári záporok zivatarok. Ha felénk lennének,akkor nem 10 mázsás kukoricát meg 15-ös tritikálét aratnánk.
Én tartom továbbra is, hogy ahol van eső ott lehet ilyennel próbálkozni,de ahol nincs víz a kultúrnövény számára se ott ez halálra van ítélve.
Válasz olasz_kapo #13960. hozzászólásáraMit egyen szegény?
Biztatom szegényemet,hogy lakmározon (de még kicsit pihenőn van)
Válasz MrPoke #13958. hozzászólására
Válasz endypapa_20120 #13956. hozzászólásáraÉrdeklődés felkeltésea talán jó. Egy másik réteget is elérhet.
De én most ezt az előadást tartom a legjobb figyelem felkeltő anyagnak.
Válasz Radocz #13955. hozzászólására3 vettem,majd,ha elfogy fent lesz a vaterán,25-ért.
Válasz Radocz #13951. hozzászólásáraA könyvben, sajnos csak ugyan azok az általánosságok vannak, mint egy gyenge előadáson.
Nesze semmi, fogd meg jól!
Válasz agrogal #13953. hozzászólásáraÉs vajon megéri az árát?
