Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj695 FtBenzin632 FtEUR419.11 FtUSD397.46 FtCHF424.99 FtGBP487.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Nem célom védeni akereskedő mundérját, de tény, hogy a dunántúlon a termések is magasabbak voltak, itt azért 1 1,5 hónappal tovább élt a növény, kevesebb stressz talán valamivel alacsonyabb hőmérséklwtek, ki tudja mi játszott még be, ennek ellenére a dunántúlon is van toxinos kukorica. Csupán leirtam egy lehetséges magyarázatot, többet nem tudok én sem.
Válasz Koczka József #11805. hozzászólására Hogy is mondta miniszterünk tavaly Spekulatív szándékkal kivárnak a gazdák a magasabb termés árakra .... hát persze spekulatív ja a kereskedők most nem vártak ki
Szerintem földrajzi okai vannak.
Itt közelebb van ukrajna
De amúgy tényleg, nyugaton azért esett néha, nem voltak annyira cudarok a körülmények, ami kell ennek a vacaknak.
Meg amit először írtam.
Válasz Batka #11804. hozzászólására még ezt is megértem de akkor Kelet Magyarország tiszta fosó szílvás vagy mi mert nem Kaposváron lett toxinos a Kukorica hanem Csongrád Szolnok Hajdúbihar Szabolcs megye szóval itt valami nem kerek a NAK meg alszik ill. nem ad véleményt
Vagy talál vagy nem. A lényeg magasak a termény árak, és ilyenkor szar a kereskedőnek. Mert mennyivel jobb lenne 9000ft/q meg venni és 15000ft/q eladni de már a gazdák zöme is érti a csiziot.
Ezeknek a gombáknak egy rakás gazdanövénye van, nem csak kukoricán élnek, a táblaszéli fasorban lévő fosószilva termésén ugyanúgy ott lehet, csak a kutya nem foglalkozik vele... ott bőven elvan a szaporitóképlet a föld felett....
A gomba általában sérüléseken keresztül tud fertőzni adott esetben itt jöhet be a gyapottok bagolylepke hernyója például, de egy stresszes növény eleve gyengébb ellenállóképességgel rendelkezik, gyengébb az epidermisz stb. Egyébként maga a spóra ott van a levegőben is, mint pl a gyommag, amit a szomszéd táblájáról áthoz a szél.... aztán talál fogékony növényt és behatolási pontot, vagy nem....
Hogyan kerül gomba a kukoricára? Mivel csávázott vetőmag így onnat nem fertőződhet meg, eső nincs csak szárazság, gomba nem szaporodik. Ahoz hogy a cső re vagy a szára kerüljön csapadék és szél kell. Utánna a csuhé alatt fejlődhet ez igaz. Csak azt nem tudom hogy magára a kukoricára hogy került.
Szerintem meg nincs ellentmondás, azt kell megérteni, hogy a gomba jelenléte és a toxintermelés két különböző dolog. Amúgy augusztus elején mennyi a kukoricaszem nedvességtartalma 30-40% , amit elkezd leadni mikor megkapja a hőstresszt, mindezt a zárt csuhélevél alatt! Akkor ott mennyi a páratartalom?
A gondot meg fokozza, hogy ha aug elején teljesen döglött a növény a gomba ott garázdálkodik még 2 hónapot a kombájnig, rosszabb esetben még a száritón sem küldik át, mert száraz, akkor még tovább!!!
Forrás alltech tájékoztató anyaga.
A gomba normál körülmények közt is ott lehet csak nem biztos, hogy toxint is termel. A száraz meleg idő a toxintermelést ösztönzi, nem a gomba szaporodását segiti. A fuzáriumesetében is lehet hasonló, adott esetben lehet látni olyat, hogy szemmel látható a fertőzés, mégis határérték alatti a don toxin.
Válasz Koczka József #11791. hozzászólására Nos az elmúlt 10 évben volt meleg bőven csapadék nem mindig de most toxinos hát ez több mint furcsa ja és a Dunáig volt csapadék akkor áthordták ide a toxinos kukoricát állami támogatás mellett na ez még furcsább valaki helyre tehetné ezt a faramuci helyzetett vagy a jéger esőt ugyan nem de aflatoxint tudott csinálni azzal a ködszerű csapadéknak nem nevezhető pára tartalommal ami a nyáron volt eső helyett.....?????
Az Aspergillus flavus egy gyakran előforduló penészgomba, amely magas páratartalom és magas hőmérséklet mellett terjed leginkább, és főként a mogyorót és bizonyos gabonaféléket támadja meg. A gomba a talajon telepszik le, és ott rothadásnak indítja a gazdanövényt. Legalább 13 különböző aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B1 aflatoxin számít a legmérgezőbbnek. Ugyan az Aspergillus flavus jelenlétéből nem minden esetben következik az, hogy az aflatoxin mérgező koncentrációban van jelen, mégis potenciális aflatoxin-termelésről beszélhetünk. Az aflatoxinok a szervezetben májbetegségeket, autoimmun betegséget, a szívet érintő gyulladásos betegséget, ételallergiát okozhatnak.
“
A fertőzéshez a virágzás idején párás, mérsékeltebben meleg időjárásra, a későbbi toxinfelhalmozódáshoz viszont már száraz, forró időjárásra van szükség.
“
Szia hát én sem vagyok növényorvos ezért nem is értem hogy, hogy lett aflatoxinos a kukorica felénk? Mert amikor régen tanultam azt mondták hogy a gomba kialakulásához meleg párás illetve csapadékos idő kell. Na már most ekkora aszály ami az idén volt ritka és ha nincs eső nincs pára, gomba még is van. Hát elég furcsa.
Válasz Sz_Pisti #11772. hozzászólására Én nem vagyok növény orvos de ha te ilyen jól tájékozott vagy ne tartsd magacba mond el nekünk is hagy tanuljunk már valamit ebben a szürke összi napokon
Ez egy kicsit másképp dolgozik. 160-oldalszámú angol anyag van amerikai-Olasz vizsgálati eredményekkel. Már vagy 10 éves anyag. 70-90% mérséklődott a kezelt álományban a toxin.
Akkor annyit, hogy forgatás nélküli, Dél-Borsod, csapadék tenyész időben, ~200mm, ebből 130 szeptemberben.
Toxin 3,6. Hozam siralmas.
Szántott, vagy forgatás nélküli, a talaj mindkettőben ott van.
Rovarolő sokat segít...pl,az hogy ki mit és hogy vásárol azt mindenki maga dönti el. Nem vagyok Trigó szakértő. Szerintem ők sem szívesen olvassák a posztot.
Én nem tudok róla, hogy van olyan csávázószer amivel a toxint lehetne mérsékelni de érdekelne kérlek oszd meg velünk melyik az?
Ha a toxin aszályban mindenhol ekkora probléma akkor szerinted hogy tudok 2-es 3-as ppb vel bevinni kukoricát a Trigóhoz? A faluban a telepen volt 2000-es mérés-is
Szerintem a kolléga a kukorica utáni kukorica vetésről beszélt és a búza utáni búza vetésről elsősorban.
Miért beszélne hülyeségeket amikor köztudott, hogy az aflatoxint termelő penészgomba talajról fertőz?
Bevásároltak. Főleg a jelenlgi árakhoz képest drágán,kicsit talán tompít a veszteségen a behozott áru,de azon is sokat kellett dolgozni,mint kiderült. Ott főleg ahol a portéka tele volt kővel-téglával-fémmel. Szeptemberben tisztító javítással indult a szezon,aki kicsit belenyúlt....pl.
Az idei évre jellemző aflatoxin problémának pont semmi köze a szármaradványokhoz, kérlek ne beszélj hülyeséget!
Forgatás nélküli technológiában valóban nagyobb az esélye, hogy kukorica elővetemény után a búza fertőződhet fuzáriummal, de ha jó a technológia, és a talajélet is megfelelő, akkor jelentős része el is tűnik a szárnak. Illetve kifejezetten a fuzárium elleni kezelésre szolgál a kalászvédelem, amihez egyelőre még megvannak a megfelelő készítmények is, az időzítés és a permetezés technológia sem megoldhatatlan.
Szerintem meg a 420e/t-ra beárazott pétisónál lehetett inkább érezni azt, hogy "ez már magas" kategóriás...A májusi 120e-hez képest a 137e-s ár éppen csak inflációkövető volt. Ráadásul ez EU szabványú, 2021-es toxin/mindenmentes kuki, nem ukrán szemét 130-ért,...
Válasz termelo #11769. hozzászólására Köszönhetjük a szántás nélküli tedhnológi fejlődésnek 3 hete voltam zöldkönyves tovább képzésen az Öreg Kiss mondta hogy a profeszor asszonyal volt egy kis nézet eltérésük ugye a fennmaradó növényi részek fertöző források következő évre a toxinos kukorica a futáriumos búza azóta folyamatosan nó a % szóval elő az ekét
2007-ben könnyű volt kitalálni mert soha nem volt előtte ilyen drága a kukorica szerintem a 137 ezernél is lehetett érezni hogy ez a "magas" kategória
Az állampapírhoz nem értek, ezt dobta ki a google:
Bónusz Magyar Állampapír +13.61%
12. hónap után1 147 232 Ft
Eladás díja- 11 111 Ft
Nettó nyereség136 121 Ft
Toxin téma viszont szerintem szarabb mint gondolnátok mert ezt nem tudod egészséges kukoricával feljavítani a búzát meg jó búzával fel lehet. Az se mellékes, hogy az EU-ban vagyunk mindenhol vállalatirányítás+stb. van úgyhogy nem tudom ki merné(végfelhasználó) a toxinost átvenni.
Válasz Nagy Péter 40 #11767. hozzászólására Így van tavaly is jöt az info hogy a Kínaiak megveszik még a sepert korpát is csak takarmányuk legyen az idén az év ezred aszályával biztos tele a raktáruk ...úgyán már espt sem tudtak csinálni szóval majd beidul csak még van Brazil azt veszik majd elfogy az is azt is termelők állították elő
Instabil a piac nagy kilengések vannak de én továbbra is a alapján döntöttem hogy megvárom a tavaszt hogy a világon jóformán mindenhol kevés termett.
Nyílván ha azt olvasgatnám hogy Messiéknél meg a hanyatló nyugaton rekord termés volt már rég eladtam volna de idén nem ez volt hogy marad a kivárás
Mikor tudja az ember hogy olcsó a kukorica?
Tavaly novemberben 9 ezer körül adtam el egy nagy "adagnyi" kukit majd most szeptemberben 137 ezerért egy másikat.
Ha most vki beírná hogy 9 ezer a kuki az lenne rá a válasz hogy nagyon olcsó ...a 12-13 ezret is kevesellték itt már jó páran.A termésátlagot és az input költségeket nézve..
Ez a lényeg hogy te az adott pillanatban igazából nem tudod hogy olcsó e max magadban eldöntöd hogy épp jó ára van ennyiért oda kell adni vagy vársz vele.
Válasz termelo #11762. hozzászólására Érdekes a számfejtésed de én a keleti határhoz vagyok közelebb de aki itt nagy fermelőnek számít az felvásárló is egyben kb 4 cég rivalizál egymással ez jó is meg nem is de mind a 4 az elmúlt években kapcsolatott létesített külföldi vásárlókkal s nem igazán érdekli őket hogy mit akciózik a kite,ikr,vagy Lőrincék mert tudják hogy fog kelleni a tavalyit is szeptemberben üritették a raktárakat mert a búza a napra helyére ment szóval várni érdemes én betárolva biztosabnak látom mint a bankban a pénzt mert akár olcsó aká drága csak kukorica v. bármi más senki nem azt mondja hogy 10-20 millió forin euró stb
Ahogy írtam is ha nem magadnál tárolod ketyeg a tárolási díj.
Az hogy most mesterséges e vagy sem az áremelkedés azt nem az én tisztem megítélni csak sodródunk az árral.Mindenki próbálja eltalálni hogy mikor lenne jó eladni..
A tavalyit tudom visszaidézni mikor hányan mondták hogy az aki nem adta el november végéig az bukta majd márciusban kilőttek az árak.
Az hogy "szívhatta a fogát" aki odaadta aratás után egyből 6-7 ezerért..
Benne van az is hogy most jön majd egy brutális esés de józan ésszel nézve elvileg a világ nagy részén kevés termett, a szállítási költségek nagyon megnövekedtek így nem kellene óriási visszaesésnek jönnie..de ember tervez piac variál.
Ami a toxint illeti: ha nincs elég akkor mindegy milyen csak legyen..pl most az ukrán búza,kukorica .
Pár éve fuzáriumos volt jóformán egész dél keleten a búza,kivéve aki fújkálta többször is,de azoknak is egy része ott bukta el hogy beöntötte a fuzáriumos közé.. Aratás után azt mondták hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan max halaknak lehetne odaadni.. majd novemberben már nagyon jó volt, vitték mint a cukrot..
Ami a pénzügyi részt illeti:Általános dolog sztem hogy olyan ember tárolja aki be is tudja nyelni ha bukik a helyzet.A rizikó annál jelentkezik aki kivár,de egyben a lehetőség is ott van mint pl idén hogy nyerő lett a biznisz aki tárolta.
Mindenkinek magának kell eldöntenie hogy vállalja e a kockázatot.
A matekbe nem mennék bele bővebben hogy mennyiért kell eladni hogy többet kapjon mintha most eladná és pl odadja Viktor bácsinak 4 hónapra 4,6-4.7 százalék inflácó követő állampapírra mert azt mindenki kibírja számolni magának eladás előtt.
A pénzed akkor is "ég" ha csak szimplán a számládon van és nem fekteted be legalább egy szimpla infláció követősbe.
Én a búzámmal kivárom a tavaszt az ukrán ballaszt mellé remélhetőleg csak kell majd jó minőségű is.
Mindenki a legjobb tudása szerint próbálja csinálni az eladást is de az esetek többségében csak utólag derül ki hogy az tényleg a legjobb döntés volt e
A nagyhatalmakat nézve amit irsz abban nincs semmi buli és biznisz. Vissza akarják fogni a fejlődést mindenképpen. Azt meg csak ugy tudja ha padlora visz.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
11860 hozzászólás
Válasz Batka #11809. hozzászólására
Nem célom védeni akereskedő mundérját, de tény, hogy a dunántúlon a termések is magasabbak voltak, itt azért 1 1,5 hónappal tovább élt a növény, kevesebb stressz talán valamivel alacsonyabb hőmérséklwtek, ki tudja mi játszott még be, ennek ellenére a dunántúlon is van toxinos kukorica. Csupán leirtam egy lehetséges magyarázatot, többet nem tudok én sem.
Válasz Koczka József #11805. hozzászólására Hogy is mondta miniszterünk tavaly Spekulatív szándékkal kivárnak a gazdák a magasabb termés árakra .... hát persze spekulatív ja a kereskedők most nem vártak ki
Válasz Mihály #11806. hozzászólására
Szerintem földrajzi okai vannak.
Itt közelebb van ukrajna
De amúgy tényleg, nyugaton azért esett néha, nem voltak annyira cudarok a körülmények, ami kell ennek a vacaknak.
Meg amit először írtam.
Válasz Batka #11804. hozzászólására még ezt is megértem de akkor Kelet Magyarország tiszta fosó szílvás vagy mi mert nem Kaposváron lett toxinos a Kukorica hanem Csongrád Szolnok Hajdúbihar Szabolcs megye szóval itt valami nem kerek a NAK meg alszik ill. nem ad véleményt
Válasz Batka #11803. hozzászólására
Vagy talál vagy nem. A lényeg magasak a termény árak, és ilyenkor szar a kereskedőnek. Mert mennyivel jobb lenne 9000ft/q meg venni és 15000ft/q eladni de már a gazdák zöme is érti a csiziot.
Válasz Mihály #11800. hozzászólására
Ezeknek a gombáknak egy rakás gazdanövénye van, nem csak kukoricán élnek, a táblaszéli fasorban lévő fosószilva termésén ugyanúgy ott lehet, csak a kutya nem foglalkozik vele... ott bőven elvan a szaporitóképlet a föld felett....
Válasz Koczka József #11801. hozzászólására
A gomba általában sérüléseken keresztül tud fertőzni adott esetben itt jöhet be a gyapottok bagolylepke hernyója például, de egy stresszes növény eleve gyengébb ellenállóképességgel rendelkezik, gyengébb az epidermisz stb. Egyébként maga a spóra ott van a levegőben is, mint pl a gyommag, amit a szomszéd táblájáról áthoz a szél.... aztán talál fogékony növényt és behatolási pontot, vagy nem....
Válasz Batka #11797. hozzászólására Már ha volt cső mert 50% nem volt még cső kezdemény sem
Válasz Batka #11797. hozzászólására
Hogyan kerül gomba a kukoricára? Mivel csávázott vetőmag így onnat nem fertőződhet meg, eső nincs csak szárazság, gomba nem szaporodik. Ahoz hogy a cső re vagy a szára kerüljön csapadék és szél kell. Utánna a csuhé alatt fejlődhet ez igaz. Csak azt nem tudom hogy magára a kukoricára hogy került.
Válasz Batka #11798. hozzászólására hát úgy hogy kialakulhat a leforgatott földön vagy sem???
múlt heti ár nálunk 124 ezer, de a kereskedő azt sugallta, hogy inkább feljebb megy, mint le, még tartom.
Válasz Mihály #11796. hozzászólására
Nem értem a kérdést hogy jön ide a tavaszi szántás?
Válasz Koczka József #11795. hozzászólására
Szerintem meg nincs ellentmondás, azt kell megérteni, hogy a gomba jelenléte és a toxintermelés két különböző dolog. Amúgy augusztus elején mennyi a kukoricaszem nedvességtartalma 30-40% , amit elkezd leadni mikor megkapja a hőstresszt, mindezt a zárt csuhélevél alatt! Akkor ott mennyi a páratartalom?
A gondot meg fokozza, hogy ha aug elején teljesen döglött a növény a gomba ott garázdálkodik még 2 hónapot a kombájnig, rosszabb esetben még a száritón sem küldik át, mert száraz, akkor még tovább!!!
Válasz Batka #11793. hozzászólására Hogy lehet ott tavaszi szántás a terület stb mint ahogy valamikor múködött ???
Válasz Batka #11793. hozzászólására
Azért ebben van némi ellent mondás. Mert gomba csak nedves vagy párás környezetben alakul ki vagy képződik. És nem vagyok növényorvos.
Válasz Mihály #11792. hozzászólására
Na ja nálunk még pára vagy köd sem volt
Válasz Mihály #11792. hozzászólására
Forrás alltech tájékoztató anyaga.
A gomba normál körülmények közt is ott lehet csak nem biztos, hogy toxint is termel. A száraz meleg idő a toxintermelést ösztönzi, nem a gomba szaporodását segiti. A fuzáriumesetében is lehet hasonló, adott esetben lehet látni olyat, hogy szemmel látható a fertőzés, mégis határérték alatti a don toxin.
Válasz Koczka József #11791. hozzászólására Nos az elmúlt 10 évben volt meleg bőven csapadék nem mindig de most toxinos hát ez több mint furcsa ja és a Dunáig volt csapadék akkor áthordták ide a toxinos kukoricát állami támogatás mellett na ez még furcsább valaki helyre tehetné ezt a faramuci helyzetett vagy a jéger esőt ugyan nem de aflatoxint tudott csinálni azzal a ködszerű csapadéknak nem nevezhető pára tartalommal ami a nyáron volt eső helyett.....?????
Az Aspergillus flavus egy gyakran előforduló penészgomba, amely magas páratartalom és magas hőmérséklet mellett terjed leginkább, és főként a mogyorót és bizonyos gabonaféléket támadja meg. A gomba a talajon telepszik le, és ott rothadásnak indítja a gazdanövényt. Legalább 13 különböző aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B1 aflatoxin számít a legmérgezőbbnek. Ugyan az Aspergillus flavus jelenlétéből nem minden esetben következik az, hogy az aflatoxin mérgező koncentrációban van jelen, mégis potenciális aflatoxin-termelésről beszélhetünk. Az aflatoxinok a szervezetben májbetegségeket, autoimmun betegséget, a szívet érintő gyulladásos betegséget, ételallergiát okozhatnak.
Válasz Meggybefőtt #11789. hozzászólására
Ezért nem értem. Mert ugye 70 napig nem esett!
Válasz Koczka József #11788. hozzászólására
Virágzásban 42fok volt 3hetig!!! 0mm
“
A fertőzéshez a virágzás idején párás, mérsékeltebben meleg időjárásra, a későbbi toxinfelhalmozódáshoz viszont már száraz, forró időjárásra van szükség.
“
Válasz Mihály #11787. hozzászólására
Szia hát én sem vagyok növényorvos ezért nem is értem hogy, hogy lett aflatoxinos a kukorica felénk? Mert amikor régen tanultam azt mondták hogy a gomba kialakulásához meleg párás illetve csapadékos idő kell. Na már most ekkora aszály ami az idén volt ritka és ha nincs eső nincs pára, gomba még is van. Hát elég furcsa.
Válasz Sz_Pisti #11772. hozzászólására Én nem vagyok növény orvos de ha te ilyen jól tájékozott vagy ne tartsd magacba mond el nekünk is hagy tanuljunk már valamit ebben a szürke összi napokon
Válasz termelo #11785. hozzászólására
2015 környéki anyag lehet. Valahol a neten kell lennie.
Válasz Csavarkulcs #11784. hozzászólására
Mondtam, hogy érdekel légyszi oszd meg az elérhetőségét.
Előre is köszi!
Válasz termelo #11783. hozzászólására
Ez egy kicsit másképp dolgozik. 160-oldalszámú angol anyag van amerikai-Olasz vizsgálati eredményekkel. Már vagy 10 éves anyag. 70-90% mérséklődott a kezelt álományban a toxin.
Válasz Csavarkulcs #11782. hozzászólására
(Fusarium spp., Rhizoctonia sp., Pythium spp.) erre jó a Maxim ;
Csírakori betegségek
A fuzárium könnyen félrevezethetett mert van gyökérfuzárium is.
Az aflatoxin virágzáskori 2 hétben fertőz a pollentömlőkön keresztül addigra már a csávázó nem hat.
Válasz Csavarkulcs #11779. hozzászólására
Maxim Quattro ez lemaradt.
Válasz A.I. #11780. hozzászólására
, csak a témához általánosságban!
Nem neked személyesen, bocsánat
Válasz termelo #11778. hozzászólására
Akkor annyit, hogy forgatás nélküli, Dél-Borsod, csapadék tenyész időben, ~200mm, ebből 130 szeptemberben.
Toxin 3,6. Hozam siralmas.
Szántott, vagy forgatás nélküli, a talaj mindkettőben ott van.
Válasz termelo #11778. hozzászólására
Rovarolő sokat segít...pl,az hogy ki mit és hogy vásárol azt mindenki maga dönti el. Nem vagyok Trigó szakértő. Szerintem ők sem szívesen olvassák a posztot.
Válasz Csavarkulcs #11777. hozzászólására
Én nem tudok róla, hogy van olyan csávázószer amivel a toxint lehetne mérsékelni de érdekelne kérlek oszd meg velünk melyik az?
Ha a toxin aszályban mindenhol ekkora probléma akkor szerinted hogy tudok 2-es 3-as ppb vel bevinni kukoricát a Trigóhoz? A faluban a telepen volt 2000-es mérés-is
Válasz termelo #11776. hozzászólására
Fajta és prémium csávázásokkal,mérsékelhetől. Viszont az aszályban a toxin az toxin...még a szántottban is.
Válasz Sz_Pisti #11772. hozzászólására
Szerintem a kolléga a kukorica utáni kukorica vetésről beszélt és a búza utáni búza vetésről elsősorban.
Miért beszélne hülyeségeket amikor köztudott, hogy az aflatoxint termelő penészgomba talajról fertőz?
Válasz #bandi #11773. hozzászólására
Bevásároltak. Főleg a jelenlgi árakhoz képest drágán,kicsit talán tompít a veszteségen a behozott áru,de azon is sokat kellett dolgozni,mint kiderült. Ott főleg ahol a portéka tele volt kővel-téglával-fémmel. Szeptemberben tisztító javítással indult a szezon,aki kicsit belenyúlt....pl.
Válasz Sz_Pisti #11772. hozzászólására
Válasz Bekre Pál #11771. hozzászólására
Jelenleg a mindenmentes 2021-es SE kell
Válasz Mihály #11770. hozzászólására
Az idei évre jellemző aflatoxin problémának pont semmi köze a szármaradványokhoz, kérlek ne beszélj hülyeséget!
Forgatás nélküli technológiában valóban nagyobb az esélye, hogy kukorica elővetemény után a búza fertőződhet fuzáriummal, de ha jó a technológia, és a talajélet is megfelelő, akkor jelentős része el is tűnik a szárnak. Illetve kifejezetten a fuzárium elleni kezelésre szolgál a kalászvédelem, amihez egyelőre még megvannak a megfelelő készítmények is, az időzítés és a permetezés technológia sem megoldhatatlan.
Válasz termelo #11769. hozzászólására
Szerintem meg a 420e/t-ra beárazott pétisónál lehetett inkább érezni azt, hogy "ez már magas" kategóriás...A májusi 120e-hez képest a 137e-s ár éppen csak inflációkövető volt. Ráadásul ez EU szabványú, 2021-es toxin/mindenmentes kuki, nem ukrán szemét 130-ért,...
Válasz termelo #11769. hozzászólására Köszönhetjük a szántás nélküli tedhnológi fejlődésnek 3 hete voltam zöldkönyves tovább képzésen az Öreg Kiss mondta hogy a profeszor asszonyal volt egy kis nézet eltérésük ugye a fennmaradó növényi részek fertöző források következő évre a toxinos kukorica a futáriumos búza azóta folyamatosan nó a % szóval elő az ekét
Válasz Nagy Péter 40 #11765. hozzászólására
2007-ben könnyű volt kitalálni mert soha nem volt előtte ilyen drága a kukorica szerintem a 137 ezernél is lehetett érezni hogy ez a "magas" kategória
Az állampapírhoz nem értek, ezt dobta ki a google:
Bónusz Magyar Állampapír +13.61%
12. hónap után1 147 232 Ft
Eladás díja- 11 111 Ft
Nettó nyereség136 121 Ft
Toxin téma viszont szerintem szarabb mint gondolnátok mert ezt nem tudod egészséges kukoricával feljavítani a búzát meg jó búzával fel lehet. Az se mellékes, hogy az EU-ban vagyunk mindenhol vállalatirányítás+stb. van úgyhogy nem tudom ki merné(végfelhasználó) a toxinost átvenni.
Válasz Nagy Péter 40 #11767. hozzászólására Így van tavaly is jöt az info hogy a Kínaiak megveszik még a sepert korpát is csak takarmányuk legyen az idén az év ezred aszályával biztos tele a raktáruk ...úgyán már espt sem tudtak csinálni szóval majd beidul csak még van Brazil azt veszik majd elfogy az is azt is termelők állították elő
Válasz Mihály #11766. hozzászólására
Na igen azok meg a horror sztorik
Instabil a piac nagy kilengések vannak de én továbbra is a alapján döntöttem hogy megvárom a tavaszt hogy a világon jóformán mindenhol kevés termett.
Nyílván ha azt olvasgatnám hogy Messiéknél meg a hanyatló nyugaton rekord termés volt már rég eladtam volna de idén nem ez volt hogy marad a kivárás
Válasz Nagy Péter 40 #11763. hozzászólására Sokan kötöttek ott 4000 párszázért is sírtak is elegen meg téma volt a fórumon a kiskapuk keresése
Válasz termelo #11762. hozzászólására
Mikor tudja az ember hogy olcsó a kukorica?
Tavaly novemberben 9 ezer körül adtam el egy nagy "adagnyi" kukit majd most szeptemberben 137 ezerért egy másikat.
Ha most vki beírná hogy 9 ezer a kuki az lenne rá a válasz hogy nagyon olcsó ...a 12-13 ezret is kevesellték itt már jó páran.A termésátlagot és az input költségeket nézve..
Ez a lényeg hogy te az adott pillanatban igazából nem tudod hogy olcsó e max magadban eldöntöd hogy épp jó ára van ennyiért oda kell adni vagy vársz vele.
Válasz termelo #11762. hozzászólására Érdekes a számfejtésed de én a keleti határhoz vagyok közelebb de aki itt nagy fermelőnek számít az felvásárló is egyben kb 4 cég rivalizál egymással ez jó is meg nem is de mind a 4 az elmúlt években kapcsolatott létesített külföldi vásárlókkal s nem igazán érdekli őket hogy mit akciózik a kite,ikr,vagy Lőrincék mert tudják hogy fog kelleni a tavalyit is szeptemberben üritették a raktárakat mert a búza a napra helyére ment szóval várni érdemes én betárolva biztosabnak látom mint a bankban a pénzt mert akár olcsó aká drága csak kukorica v. bármi más senki nem azt mondja hogy 10-20 millió forin euró stb
Válasz termelo #11759. hozzászólására
Ahogy írtam is ha nem magadnál tárolod ketyeg a tárolási díj.
Az hogy most mesterséges e vagy sem az áremelkedés azt nem az én tisztem megítélni csak sodródunk az árral.Mindenki próbálja eltalálni hogy mikor lenne jó eladni..
A tavalyit tudom visszaidézni mikor hányan mondták hogy az aki nem adta el november végéig az bukta majd márciusban kilőttek az árak.
Az hogy "szívhatta a fogát" aki odaadta aratás után egyből 6-7 ezerért..
Benne van az is hogy most jön majd egy brutális esés de józan ésszel nézve elvileg a világ nagy részén kevés termett, a szállítási költségek nagyon megnövekedtek így nem kellene óriási visszaesésnek jönnie..de ember tervez piac variál.
Ami a toxint illeti: ha nincs elég akkor mindegy milyen csak legyen..pl most az ukrán búza,kukorica .
Pár éve fuzáriumos volt jóformán egész dél keleten a búza,kivéve aki fújkálta többször is,de azoknak is egy része ott bukta el hogy beöntötte a fuzáriumos közé.. Aratás után azt mondták hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan max halaknak lehetne odaadni.. majd novemberben már nagyon jó volt, vitték mint a cukrot..
Ami a pénzügyi részt illeti:Általános dolog sztem hogy olyan ember tárolja aki be is tudja nyelni ha bukik a helyzet.A rizikó annál jelentkezik aki kivár,de egyben a lehetőség is ott van mint pl idén hogy nyerő lett a biznisz aki tárolta.
Mindenkinek magának kell eldöntenie hogy vállalja e a kockázatot.
A matekbe nem mennék bele bővebben hogy mennyiért kell eladni hogy többet kapjon mintha most eladná és pl odadja Viktor bácsinak 4 hónapra 4,6-4.7 százalék inflácó követő állampapírra mert azt mindenki kibírja számolni magának eladás előtt.
A pénzed akkor is "ég" ha csak szimplán a számládon van és nem fekteted be legalább egy szimpla infláció követősbe.
Én a búzámmal kivárom a tavaszt az ukrán ballaszt mellé remélhetőleg csak kell majd jó minőségű is.
Mindenki a legjobb tudása szerint próbálja csinálni az eladást is de az esetek többségében csak utólag derül ki hogy az tényleg a legjobb döntés volt e
Válasz .Richard. #11761. hozzászólására
2007-ben 6150-ért adtam el ősszel a kukoricát.
2008 márciusában ugyanaz a kukorica 3500 Ft volt !
2008 októberében az új kukorica 1700 Ft volt !
Szerintem az olcsó kukoricát be lehet tárolni de drága kukoricánál már nagy a kockázat
Válasz MrPoke #11760. hozzászólására
A nagyhatalmakat nézve amit irsz abban nincs semmi buli és biznisz. Vissza akarják fogni a fejlődést mindenképpen. Azt meg csak ugy tudja ha padlora visz.