Hirdetés
- Csapágyak, láncok a mezőgazdaságban új
- Kukorica terményárak új
- Vizszintes tengelyű szárzúzó új
- Műhelyfelszerelés, szerszám, berendezés, kellékek, gépek új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Videók új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Talajmegújító Mezőgazdaság új
- Hidraulika, hidromotor új
738 hozzászólás
Válasz envagyok2 #737. hozzászólásáraIsmeretségi körben van nagyméretű fekvő hidraulikus (méter átmérőjű rönkhöz, tuskóhoz való, ez majdnem mindent el tud hasítani), álló hidraulkus 3 kW-os, traktorhajtású kúpos hasító. Nekem van kúpos hasító 3 kW-os motorral, + 700--as szalagfűrész.
Tuskót,vastag rönköt mozgatható méretre hasítjuk a fekvő hidraulikus hasítóval, utána szalagfűrésszel konyha készre aprítjuk. A mozgatható méretű rönköket egyből szalagfűrésszel dolgozom fel. Szalagfűrésszel gyorsabban "hasgatok" mint a kúpos hasítóval, ott nem gond a görcs, tekeredés, csak az tényleg veszélyes.
Mondhatom talán, hogy az elmúlt 15 évben tüzifa hasítással, feldolgozással kapcsolatban gyűjtöttem némi tapasztalatot. Hidraulikus gépeknek is vannak korlátai, és lassúak.
Láttam olyan videót, ahol a görcsös fát nem bírta elsőre hasítani, ott rá kalapált a kossal még egy két alkalommal, és el hasította a görcsöset is. Hidraulikusnál ilyen nincs, ha nem bírja hasítani elsőre,húzhatod akár százszor is a vezérlőtömb karját.
Válasz kis Zombi #731. hozzászólásáraszemre, érzékre azt gondolom hogy könnyen hasítható fába jól megy, az tuti. de ahol megszorul, görcsnek megy neki, ott ez nem vágja el. ha lendkerék meglassul, onnan nem tud erőből hasítani, erőből tolni.
ott a hidraulikus végigmegy, igaz, lassan, de ha elég vastag a munkahenger, és nem ilyen 35 ezres szarokat néz az ember, az végigtolja, ha tetszik, ha nem. és motor, szivattyú kérdése, lehet ott is törekedni kéne a nagy munkahenegr kisebb nyomás elvre, és kisebb nyomáson nagyobb térfogatáramot lehet könnyebben elő lehet állítani. nyomás*felóület az erő, 170 bár ha ötödére cs9ökken, akkor felületet ötszörösre kell n9övelni, az átmérőbe duplánál kicsit több. kormány szervo szivattyúből lehet egy valagot meg lehetne hajtani kisebb motorra, és lehet az is tud 10-20 bárt, nem tudom mennyit. a nagy nyomás biztos sok energiába kerül, sok felesleges energiába.
Válasz ND #735. hozzászólásáraA kinetikus hasítógép szabadalmát 1978- ban jegyezték be, 20 évig csak a super split gyártotta USA-ban, kis családi cég. Ha annyira szar lenne nem gyártanák a mai napig szerintem.
Egyébként mivel a kapcsolás pillanatában csak az üres kost kell megindítania, akár foghegyen is elindul, ez töredéke terhelés, mint amikor a hasítást végzi.
Nagybátyám ma megnézett egy ilyen típusú épített gépet. 2,5-es egyfázisú villanymotor hajtja, kb. 20-30 tonnát hasított le vele a fickó eddig, semmiféle kopás nem látható rajta.
Válasz kis Zombi #731. hozzászólására350-nel forgó lendkerékre szerelt fogaskerékhez nyomja hozzá a fogaslecet a videóban.
az esetek hány százalékában fog szerinted megfelelő pozícióban találkozni a kettő?
Szerintem mintha kuplung nélkül akarnál váltani
Válasz .Richard. #733. hozzászólásáraIgen, van az a szivattyú teljesítmény, ami kilöki a munkahengert, mintha levegős lenne.
Gurigázott fához keres nagybátyám 3 kW os teljesítményig hasítógépet.
Veszélyességről annyit, hogy ezeknél is meg lehet szakítani a hasítás ütemét. Gyárilag kétkezes vezérlésű minden új gép, amit sokszor kiiktanak.
Válasz kis Zombi #731. hozzászólásáraHidraulikus is tud ennèl gyorsabb is lenni. Rajtad múlik,mennyire gyorsitod fel.amugy nagyon balesetveszèlyes szerintem.
Válasz kis Zombi #731. hozzászólására Tagja voltam ágdarálás favágás (vagy valami hasonló)csoportnak. Ott csinál ugyanilyen gépet egy öreg szaki. 3-4 százezer összegre emlékszek
Fogasleces, vagy más néven kinetikus hasítógépe van valakinek? Mi a tapasztalat, hamar elkopik a fogaskerék, fogasléc ? Sokkal gyorsabbnak tűnik, mint a hidraulikus gépek. Az OREGON is gyártotta, de valamiért megszüntették a gyártását.
https://youtu.be/W5mmx6Rn3lo?si=_RPU-eF_GcUcbOwK
https://youtu.be/W5mmx6Rn3lo?si=_RPU-eF_GcUcbOwK
Válasz kis Zombi #729. hozzászólásáraIgen, ahogy írod. Volt itt darálós, de már abbahagyta, Ő mindig így kérte, azt mondta, nem volt vészes, még mindig jobb, mint ahogy esik, úgy puffan módon összerakva cibálni.
Puding, megesszük, meglátjuk
Aztán még lehet gyúrok bele a Te tapasztalataidból is.
Válasz Gumóka #726. hozzászólására"ha sarángba rakom a sor szélére,"
Ez mit jelent ? Vastag végével egyirányba, kis kupacokra rakodod A gallyat ? Az sem jó, mert összeakad, néhány ág után keresztbe kasba áll. Tegnap apám szépen összerakta, én meg ciciltem vele. Maximum akkora kupacokra szabad rakni, amit egyszerre bele tudsz dugni a torkába. Ha egy is keresztbefordul már cumi.
Válasz kis Zombi #727. hozzászólásáraNyírócsavaros van, azt az unhz-hoz kaptam, de vágni kellett volna belőle, mert kb. 2 centin múlott, hogy össze tudjam tolni annyira, hogy rámenjen a csonkra.
Így meg az megy a műtrágyaszóróéval, ez meg ott van talomba.
Kuplungos villát mindenképp akarok, inkább a ferodolt cserélem benne, ne a gép szakadjon.
Válasz mtz1221 #725. hozzászólásáraOFF
Nyírócsavaros kardánnal el szakítasz 10 csavart, utána már fele teljesítménynél is nyírja a csavart. Berágtam és kicseréltük normál kardán villára. A nyomatékhatárolós kardánnál szintén ez van, néhányszor túl terheled utána csak fele teljesítményt képes átadni.
Válasz kis Zombi #721. hozzászólásáraÉn se akarok feleslegesen dolgozni, de mivel nálam a ládázás kimarad, így ha sarángba rakom a sor szélére, hogy melléférjen a traktor, akkor szerintem nem dolgoztam többet.
Aztán fingom nincs, a gyakorlatban hogy fog ez működni, elméletben dolgozok még.
Körbe tudom járni a terciát, felezve van, egyik fele akác, a másikban eperfa, nyárfa volt, az lett kipucolva, meg gyérítve van az akác.
A pucolt részen az eperfát hagyom tuskóról, de ott is ki kell egyelni, abból is sok gally lejön majd
Válasz kis Zombi #724. hozzászólásáraElhiszem csak mondom. Lehet a nagyobb tömegű lendkerékben van a trükk. De lehet olyan kuplung lenne az igazi amin van nyírócsavar is.
Válasz mtz1221 #723. hozzászólásáraTapasztalatból mondom, nem az ujjamból szoptam. Kerestem a megoldást a túlterhelés elleni védelemre, kuplungra még nem ruházt be.
Az egyik fogaskerék ringfeder-el van rögzítve az aprító tengelyen, túlterhelés esetén el tud fordulni. Extrém túlterhelés esetén képes a csapágyházat is összetörni. ( 8 cm feletti száraz ág, 20 X5 laposvas, az mondjuk a késeket is megrendezte)
Válasz kis Zombi #715. hozzászólásáraKis kocka bálázón is nyírócsavar van, pedig ott van lendkerék meg, változó terhelés is.
Válasz apuci #719. hozzászólásáraAkkor ez volt a leg nyugisabb hely a portádon. Farakásba is beleköltözik néha.
Válasz Gumóka #720. hozzászólásáraIlyen a gép
Szűk helyekre is beférek, semmiből nem tart előrébb álni. Egy métert sem megyünk feleslegesen :-))
Jellemzően tábla széli fasorokat szoktuk ritkítani, belógó ágakat levágni, így nem kell taposni a művelt vagy bevetett részt.
Válasz kis Zombi #713. hozzászólásáraNem rossz megoldás a tied, de szerintem a végére nem dolgoztok vele kevesebbet, mint én.
Válasz kis Zombi #718. hozzászólásáraPatkány
Válasz apuci #717. hozzászólásáraMi volt benne, egêr vagy patkány ? Egér oda bújik, ahol van neki mit falni, viszont a patkány akár 500 méterre is eljár zabálni.
Válasz Balázs. #716. hozzászólásáraÉn raklapból csináltam konténert,tavaly belement.
Válasz kis Zombi #715. hozzászólásáraCsak azért kérdezem ,mert van egy üres kas, meg lehetne rakni aprítékkal gyújtósnak jó lenne
Válasz Balázs. #714. hozzászólásáraNem jellemző, gallyat nem zabálja. Másik megoldás, régi fajta fa almás ládában aprítunk, (GEV láda), össze pakoljuk raklapra, tetejét meg borítjuk púposra, fóliával letakarjuk, szigorúan csak a tetejét. Felhasználás előtt át borítjuk műanyag ládába, mivel az ócska faládák nehezen kezelhetőek, és kizárjuk az esélyét, hogy le vigyük az pincébe az egeret.
Válasz kis Zombi #713. hozzászólásáraEgér, patkàny nem költözik bele a góréban?
Válasz Gumóka #712. hozzászólásáraNem jól gondolkodol. Ha levágod a fát, A gallyal valamit b.szni kell, hogy fel tud pakolni a test fát. Azzal az erővel amivel odébb dobálod, majdnem le van aprítva. Mi leborítjuk a fát, levágjuk a gallyakat, oda állunk az aprítóval, bele aprítjuk ládába, utána daraboljuk pakoljuk a test fát. Azért aprítjuk ládába a gallyat, mert így be tudjuk borogatni a kukorica góréba, és aránylag könnyen mozgatható, utánfutóval szállítható. Az aprítóra hegesztett vonóhorog alapfelszereltség, felakasztjuk rá az utánfutót, azon van az üres láda, öt méternél messzebbről nem hordjuk a gallyat, gyakran odébb állunk. Amikor megteltek a ládák, felrakjuk az utánfutóra, kihúzzuk A szántóról, átakasztjuk az autóra. Nagyságrendileg egy pótkocsi fához, egy nagyobb utánfutó (46 láda) apríték társul.(fa fajtájától és korától függően, ez jelentősen változhat). Két traktorral,és egy kis teherautóval, utánfutóval szoktunk kivonulni, vagy ha csak a belógó vékony ágakat vágjuk, két autó két utánfutó, plusz a traktor aprítóval. (Pótkocsira nem szeretek fát pakolni)
Válasz kis Zombi #711. hozzászólására
Ha minden jól megy lesz helye a nyersnek is, bár az még rajta van a törzsén
Egyenlőre van annyi 1-2-3-4 éves gallyam, ami szerintem kiszolgál nekem 2 telet.
Majd meglátom, hogy muzsikál a szerszám, ha szárazban okés, akkor az idén télit is hagyom egyben száradni, csak vágáskor már nem dobáljuk össze, hogy magunkat szopassuk.
Télen nem kell a pótkocsi se, a száraz elfér rajta, meg szuterinos a kulipintyó, sok lefér az aknába is.
Annó automata szenes carborobot volt, a fater meg tüzépezett, s 90q-t levágta az aknába a liazzal.
Válasz Gumóka #710. hozzászólásáraA nyers nem fog begyulladni, de beázik összepenészedik korhad, egy vizes vacak lesz. Nem olyan mint a kézzel aprított galy, ami levezeti magáról a vizet. Haver leborította kupacra, kitakarta betakarta, egyszer elkapta egy felhőszakadás, beázott az aljáig, utána nem akart kiszáradni. A nyers aprítékot fedett szellős helyen célszerű tárolni.
Válasz kis Zombi #709. hozzászólásáraNekem száraz, most nem lesz a tárolással gond, egyből tüzelhető.
A frissel sincs baj, 7-14 cm közé darabol, az nem gyullad be kupacba, át tud szellőzni.
Válasz Gumóka #694. hozzászólásáraFelmegy a pótkocsira addig okés, de ezt nem lehet úgy tárolni, hogy leborítod és jól van, ha jön egy eső aljáig beázik, fedett szellős helyen kell tárolni a nyers aprítékot. Kukoricagóré a legjobb erre a célra.
Válasz Gumóka #694. hozzászólásáraNyírócsar, nyomatékhatároló a dinamikus terhelés miatt nem való aprítóra, (próbáltam mindkettőt, szétb.sztam mindkettőt ) szabadonfutó felesleges, alapjáraton kell ki be kapcsolni a TLT-t nekem egy sima T5 kardánnal van hajtva, kuplungos kardánnal még nem próbáltam, de állítólag az tuti.
https://youtu.be/1HQEaSLtDjc
Válasz rigás #705. hozzászólásáraÉn meg kemény vagyok, mint a kádszéle!
Mondjuk a nyárba volt ilyen méteres átmérőjű kugli is, azt feldobáltam a kocsira, bevittem unokatesómékhoz a tüzépre, aztán az ipari géppel lapra lett szerelve
Válasz Gumóka #701. hozzászólásáraNekem gyári güde van, némileg megturbózva na az órabéres.
Válasz Gumóka #703. hozzászólásáraÉn is hasító fejszével csinálom,tölgyet bükköt nyersen nem nehéz hasítani a kőris egy kicsit komolyabb mutatvány,de most nincs egyik sem.
Válasz apuci #702. hozzászólásáraNekem fejszéim vannak, bár az akácot könnyű hasítani, de volt nyárfám is, na az feladta a leckét
Válasz Gumóka #701. hozzászólásáraÉn próbáltam kúpost,nem tetszett,most nem is nagyon van hasigatni valóm!
Válasz apuci #699. hozzászólásáraInkább a kúpos, talán gyorsabb is. Ez órabéres
Válasz Balázs. #698. hozzászólásáraVan ott azért görcsös fa is!
Válasz RkTomi #697. hozzászólásáraJó dolog,nekem jó lenne egy ilyen!
Az FB.egy csoportba is láttam valami hasonlót,de biztonságban nincs a toppon!
Válasz RkTomi #697. hozzászólásáraJól nézz ki, csak a videókban mindíg jól hasadó, görcs mentes fával dolgoznak.
Ehhez mit szóltok?
Forgó balta
Válasz zsozsi51 #695. hozzászólásáraEz az R100-as kistesó
Válasz Gumóka #694. hozzászólásáraKöszi az ötletet. még egy ok, hogy kanalat vegyek. 3 éve kész az aprító, de szállítószalag híján nem lett használva. Nekem lengyel REMET R120as van, egy maszek lendkerékkel, bár még van egy ékpálya híja, lendkerék nélkül elég keservesen lett vele vágva eddig egy talicskányi fa.
Válasz kis Zombi #693. hozzászólásáraKöszi!
A létszám megvan, csak én nem zsákolom, sima kidobót is csináltam rá, homlokrakodós traktor kanalába megy majd, az meg rakja a pótkocsira.
Legalábbis ez a terv.
Még a lendkerékbe kell perselyt esztergáltassak, mert végül ledobott mtz lendkerék lesz rajta, meg van egy kincstári tartalék kardánom, ahhoz kell szabafonfutós villa, szerencsére a másik fele nyírócsapos, így szerintem a kuplung nem kell rá.
Januárba majd egy fél tábla szalonnával kipróbáljuk
Válasz Gumóka #692. hozzászólására3-4 embert fogjál magad mellé. 1 zsákol, vagy ládáz az outputnál, egy eteti, 2-3 hordja az etetőnek, úgy termelékeny, de 3 fő minimálisan kell hozzá. 4 fővel 4-5 köbméter apríték óránként rendes anyagból ( nem hurkapálca vastagságúból)
Fűrészes sisakot szerezzél be az etetőnek, ne verjen orrba, vagy szemen a csapkodó gally.
Válasz kis Zombi #691. hozzászólásáraIsmerős kompletten vett az enyémnél egyel nagyobbat, a géppel nincs baj, viszi neki rendesen. Igen nálam egyébként az lesz a szopó, hogy vágás után csak össze lett dobálva, aprításhoz szar lesz szétszedni.
Még nem használtam majd jövő hónapban ki lesz próbálva
Válasz Gumóka #688. hozzászólásáraRégi gallyat cumi aprítani, "összeragad", cibálhatod, mint kutya a dögöt.
Száraz gallyat van aki galykitoló villával odaviszi betonplaccra, traktorral megtaposta, hólapáttal felszedi ládába.
Válasz mtz1221 #684. hozzászólásáraHa nincs puffer, akkor a hatásfokról kár elmélkedni. A ház hőigényét te tudod, hogy mennyit kell mennie a fűtésnek. Ha nincs olyan nagy hőigény, de nem akarsz gyakran begyujtani, akkor az automata huzatszabályzó lesz a barátod, és mondjuk a 25 centis rönköt szétcsapod 4 felé, aztàn addig állitgatod a hőfokot amíg jó nem lesz.
Válasz GREVEN #683. hozzászólásáraSzia, pont ilyen hasítónk van, már második télre valót hasgatta fel.
Nem egy idegbeteg kapkodó állat, de kényelmesebb mint a fejsze