Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj691 FtBenzin632 FtEUR389.41 FtUSD359.71 FtCHF388.2 FtGBP433.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Nem. Nem tudja jobban. Nem akarja nagyon elb@szni.
Ráadásul örökké szántott ,heterogén talajokat szeretne javítani.
Az pedig időbe telik,meg nagyon sok tanulásba.
Nem tudja hogy mit lehet büntetlenül megúszni.
Nem az a bosszantó, hogy valaki kérdez, hanem az ha a kapott választ nem "raktározza" el, gondolkodik rajta, sőt nekiáll megmagyarázni, hogy ő tudja csak a jobban. :)
Válasz endypapa_20120 #5652. hozzászólására
Pont azért mert nem tudom a tutit.
Meg gondoltam lehet kerdezni anelkül hogy valaki berágna
Vagyunk itt olyanok akik még nem láttak ,nem tudják elhinni. Meg vannak akik már látták ,tudják.
Azért is jó kérdezni mert akkor kicsapja a " mindenkiúgycsináljaahogyakarjaf.szombele" biztosítékot.
Felrázzaazamúgyisingerszegénykibaszotgazdaéletet.
Egy sör mellett le ülnék szívesen innen egy pár emberrel.
Ez az "okszerűtlen használat" megfogalmazás misztikusan hangzik. A leglényegesebb szempont az időpont megválasztása, ami a talaj víztartalmától függ. Ha roppantani tudja a talajt, akkor jó, ha inkább keni, akkor túl vizes, és nem szabad csinálni.
"Szerintem általánosságban 10 cm-nél mélyebben ritkán kell belenyúlni a talajba. "
Mi sokáig csináltuk így. Ez sokkal inkább talajtípustól és évjárattól függ, mint hogy ilyet ki lehetne jelenteni általánosságban. Azt elhiszem, hogy felétek ez megállja általánosságban is a helyét. Itt is volt év, hogy kimentem megszurkáltam az egyik táblát 8-as betonvassal, és direktbe vetettük a napraforgót, mert nem kellett semmi talajművelés, de azért nem ez a jellemző.
Lazító-RT,és kész a gépsor. Idén ki vakaróval készített magágyat a kalászosnak, a fejét vakarja. Ki RT-val annak már szépen sorol,és marad elég tartalék a vízből a talajban is.
Válasz DDT #5663. hozzászólására
Értem, hogy mire gondolsz.
De én abból indulok ki hogy a grúber optimális munkamélysége15-20cm körül van.
Nekem évekig nem volt tárcsám csak nehézkultivátorom, és úgy gondolkodtam ahogy te, de rá kellet jönnöm hogy hiába akarok sekélyen lúdtalp kapás grúberrel dolgozni, az nagyon sokszor nem működik. Ha kemény száraz a talaj akkor nem akar bele menni a lúdtalp kapa csak elcsúszkál a felszinen, de ha bele is megy, nem lehet vele állandó mélységet tartani (mondjuk ez 6 méteres gép volt!), van ahol nem megy bele eléggé és elhagy gyomokat, máshol meg belekap és akkor meg már felrögel nagyon.
Nyilván máskor meg szép munkát csinált ,de nekem túl sokszor nem vált be.
Nem kell ezt túl gondolni, a laza lazult mélyebb réteg kell a növénynek. Az idei év szintén bizonyította. A min tilles évekig csak tárcsázom 1-2 tonna/ha kukorica. Ugyan abban a táblában az aláművelt,kinél hogy. 4-5-7-8 tonna/ha. Költséghatékonyan a vizet megőrizve kel innentől gazdálkodni. Lazító kérdése szintén kinél hogy. Én szeretem ha intenzíven dolgozik a télbe az adott szerszám. Igy tavasszal vetés előtt elég egy menet. Az emelőrendszerűnél,ez nem nagyon akart tavasszal működni. Egy emelőrendszerűnek meg vannak a korlátai. Egy C késessel nagyobb a mozgástér, még ősszel is.
Talán pont ebben a topikban van egy videó, ahol azt magyarázza tantóbácsi, hogy a lazító okszerűtlen használata ellenkező hatást vált ki (tömöríti a talajt).
Szerintem általánosságban 10 cm-nél mélyebben ritkán kell belenyúlni a talajba.
Te döntöd el, milyen mélyen akarod húzni, milyen széles kopókkal, szárnyakkal, vagy anélkül, stb., de azért egy grúber beállításoktól függően hagy mulcsot a felszínen, a felső pár cm-ben, szóval lényegében nincs igazad.
Nem hiába van a rengeteg "nyugatról" behozott, ott már ledobott grúber, (ott már rájöttek kevés területen van létjogosultsága) az itthon a piacon. A gyártók még meglovagolják ilyen olyan tárcsával, akármivel turbózva, kihasználva az egyszerűen váltani képtelen piacot.
Ez akkor igaz, hogy ha a lazultság az egyetlen cél, és más gond nincs. A mi talajainkon úgy látom, hogy a tömörödöttség mellett a levegőtlenség a másik fő probléma. Ezek anaerob körülmények között létrejött, tömörödésre eléggé hajlamos talajok. Egy pár éve pedig csak a lazító+tárcsa kombót nyomjuk. Amikor a lazítót elhúzom, akkor ugyan nem rögöl fel, de fej/vödör méretű rögök képződnek lent a felszín alatt (legalább 50%-ban) egy ilyen lazítóval is: [link1]
Ha pedig ilyen a felszín alatt a munkája, akkor azt ugyan biztosítja a lazító, hogy a gyökerek utat találnak mélyebbre, de kevésbé segíti elő azt, hogy aerob irányba változzon a talajélet, ami általában jobban kedvezne a növényeknek. Ráadásul ezeket a tömör nagy méretű tömböket a növények gyökerei többnyire kerülgetik, nehezen tudnak bele hatolni is, főleg a felszín közelébe. Ez a növények korai fejlődésére még jobban rányomja a bélyegét.
A grubber pont ezt a levegőtlenséget segíti megszüntetni, miközben a mikroaggregátumokat nem veri szét, de nagyobb felületen segíti levegőzni a talajt. Hellyel-közzel persze kialakultak a lazító nyomán olyan közepes aggregátumok, amik már alapvetően jók már a növények számára, és a grubber ezt szétverve kárt okoz, de felénk szerintem többet nyer az ember a heterogenitás csökkentésével, mint amekkora kárt okoz. Szerintem.
Ezért is vettem tavaly egy nehézkultivátort. Meglátjuk, hogy milyen eredménye lesz a jövőben. Persze más jellegzetességű talajoknál ezek a leírtak nem biztos, hogy megállják a helyüket.
A másik ok egy grubber létjogosultságának pl a tavalyi év. A lazítót sok helyen nem tudtam beleakasztani a talajba (többszöri próbálkozás ellenére sem), olyan kemény volt. A tárcsa is csak kapargászott a legtetején. A grubberesek néhol küzdve, de bele tudtak menni, és mindenhol el lehetett húzni, nem csak foltokban. Nem a talajok keménysége között volt különbség, csak a grubber jobban bele tud akadni.
Válasz Rabó001 #5655. hozzászólására
Én is sokáig grúbereztem majdnem mindent, aztán rájöttem, hogy attól mert nem kifejezetten forgat a grúber az sem igazán talajkímélő, mert ahhoz nagyon mélyen és intenzíven bolygat.
Kis túlzással azt lehetne mondani hogy ha ekéről grúberre váltunk az még nem olyan nagy lépés, csak másfajta vassal túrjuk a földet.
Bánja a ,szom hogy minek nevezik, de nem kell kimenni ekével meg magágykészítövel , le van tudva egy menetben. Iden kipróbáltam kuki alá szántás nélkül csak gruber , és ezeket a földeket duplán kelett gyomítózni a szántottakat meg csak egyszer.
Válasz endypapa_20120 #5654. hozzászólására
Attól forgatás nélküli, hogy nem forgat. Mivel csak az eke végez forgatást. Más nem.
De te magad is azt írod: 20cm mélyen össze van keverve a föld.
Mitől forgatás nélküli a 20 cm mélyen összekevert föld. Szépet mutat, de.... Valamint ne adja isten, hogy későbbiekben meg kelljen rajta fordulni függesztett munkagéppel.
De pl zuzott napraforgó tarlót egyszer meghuztam druberrel 260 cm széles 160 ló viszi kb 20 cm en 9 km/h és egyből mehet bele a gabonavető gép . Tehát erre jó a gruber.
Nem értem miért kérsz tanácsot, ha úgyis tudod a tutit. Vegyél egy grúbert (fölöslegesen) oszt told neki 20-30 cm mályen (ennyiből szánthatsz is, majd rájössz)! :)
Válasz JDfan90 #5649. hozzászólására
Fralaz és tárcsa(IH henger nélkül sajnos) van a rába után.
Viszont a kisebb 160Le traktor után gondoltam egy grubert LD kapákkal , hogy ne csak a rába menjen talajozni állandóan.
Egyet értek azzal hogy egy idő után a gyökerek átveszik a lazítás fentartását de ez idő főleg mert vannak 30 tól 60+os kötött talajaink.
Egy jó lazító (egyenes késes, kevésbé bolygató) többet ér hosszú távon plusz egy tárcsa, mint egy grúber. Akár sima V/X tárcsa is jó, ha optimális időben van húzva (nem nagy szöggel) és van utána henger. Ez persze nagyba kivitelezhetetlen, de kicsibe simán működőképes lehet.
A talaj is jobban épül, ha nem rombolod agyon állandóan, grúberrel, vésőekével, ekével.
Azért jó a lazító plusz tárcsa kombó, mert egy idő után már elhagyható a lazító, mivel a lazultság megmarad, a gyökerek veszik át a lazító által hagyott függőleges repedéseket. Erre jók a helti féle lazítók, agrisem altalajművelők, vagy a paraplow jellegű lazítók (Howard és társai, már magyar is gyártja), JD-nek is van ilyesmi.
Egyébként szerintem gabona alá nem érdemes mélyen művelni, így oda a gruber is tök felesleges művelet. Egy sor tárcsa kis szögbe és kész.
Inkább tavaszi alá érdemes mélyen nyúlni, ha szükséges.
Amit a tárcsa tud, annál nem kell mélyebb. napra után tárcsa, vetés. Ha netán kéri a föld, esetleg ásóborona még. Sokkal szaporább, kevesebb üzemanyag!
Üdv. Szakemberek segitségét, javaslatát kérném. Rét-legelő talajjavitására szerves trágya helyett
/ nem lehet kapni a környéken ! / Ki-mit javasolna ? Mütrágya kizárva !! Köszönöm a válaszokat .
Válasz endypapa_20120 #5644. hozzászólására
Miért?
Pl. Napra után árpa alá tökéletes a grúber.
Mélyebben dolgozik mint a tárcsa. Jobban keveri a felső reteget mint a lazító.
No jó, de neked a Diretta visszanyomja a magárkot kicsit. Az elég is lehet. Viszont kéttárcsás vetőgéppel és ujjas/rugós "elmunkálóval" vetve kellhetne ott is a henger, mert nem lesz megfelelő talajkontakt. A rapid után itt sem kell.
Válasz Praetor #5636. hozzászólására
Szerintem okszerűen kellene a témához hozzá állni. Ezt alapul venni nem lehet, hogy mindenki hengerezik. Régen mindenki szántott, most meg meg vagyunk győződve róla, hogy nem a legjobb megoldás....
Az Arany féle kötöttségi szám nem minden. Felénk is ilyen kötöttségek vannak, de mindenki hengerezik, aki nem pl rapiddal vet. Itt magnéziumosak a talajok.
52-56 között a kötöttség nálam és általában nem igényli a hengert, persze nem szántok és grúberezek búza alá, kap 2 sor r.tárcsát és megy a vetőgép, konkrétan a 740A
110 lóerőnek inkább 5 kapás 2 gerendás vagy 9 kapás 3 gerendás (20cm-es osztású) gruber lenne a barátja.
Kivéve, ha 6hengeres 110 lovas gépről van szó, akkor működhet.
2,2-es NorAn gruber lehet jó választás lenne, főleg, hogy demózható.
Szerintem a 6db szárnyas kapás két sor kapával nem műveli át a talajt, inkább tarlóhántásra való, arra meg jobb a tárcsa. Inkább akkor 13 lándzsás, gondolom 4 sorba a kapákkal.
Én ilyet próbáltam 2,6m-est de 130 Le szerintem kevés volt hozzá, 4km/h-val bírtam csak 26 cm mélyen húzni.
Igaz talajtól is függ, de én 3 sorosat, 2,6m-est akarok venni, 27cm körüli osztással a tiedtől kicsit több Le-vel, az már megfelelően átműveli a talajt és könnyebb húzni.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
6179 hozzászólás
Válasz endypapa_20120 #5677. hozzászólására
Nem. Nem tudja jobban. Nem akarja nagyon elb@szni.
Ráadásul örökké szántott ,heterogén talajokat szeretne javítani.
Az pedig időbe telik,meg nagyon sok tanulásba.
Nem tudja hogy mit lehet büntetlenül megúszni.
Válasz Praetor #5675. hozzászólására
Nem a rosszul megválasztott talajállapotnál használatra gondoltam, hanem amit a műsorban fejtett ki az emberke.
Válasz mimre #5676. hozzászólására
Nem az a bosszantó, hogy valaki kérdez, hanem az ha a kapott választ nem "raktározza" el, gondolkodik rajta, sőt nekiáll megmagyarázni, hogy ő tudja csak a jobban. :)
Válasz endypapa_20120 #5652. hozzászólására
Pont azért mert nem tudom a tutit.
Meg gondoltam lehet kerdezni anelkül hogy valaki berágna
Vagyunk itt olyanok akik még nem láttak ,nem tudják elhinni. Meg vannak akik már látták ,tudják.
Azért is jó kérdezni mert akkor kicsapja a " mindenkiúgycsináljaahogyakarjaf.szombele" biztosítékot.
Felrázzaazamúgyisingerszegénykibaszotgazdaéletet.
Egy sör mellett le ülnék szívesen innen egy pár emberrel.
Válasz endypapa_20120 #5664. hozzászólására
Ez az "okszerűtlen használat" megfogalmazás misztikusan hangzik. A leglényegesebb szempont az időpont megválasztása, ami a talaj víztartalmától függ. Ha roppantani tudja a talajt, akkor jó, ha inkább keni, akkor túl vizes, és nem szabad csinálni.
"Szerintem általánosságban 10 cm-nél mélyebben ritkán kell belenyúlni a talajba. "
Mi sokáig csináltuk így. Ez sokkal inkább talajtípustól és évjárattól függ, mint hogy ilyet ki lehetne jelenteni általánosságban. Azt elhiszem, hogy felétek ez megállja általánosságban is a helyét. Itt is volt év, hogy kimentem megszurkáltam az egyik táblát 8-as betonvassal, és direktbe vetettük a napraforgót, mert nem kellett semmi talajművelés, de azért nem ez a jellemző.
Válasz JDfan90 #5647. hozzászólására
Nagyon köszönöm !
Válasz Gergő1220 #5672. hozzászólására
Lazító-RT,és kész a gépsor. Idén ki vakaróval készített magágyat a kalászosnak, a fejét vakarja. Ki RT-val annak már szépen sorol,és marad elég tartalék a vízből a talajban is.
Válasz DDT #5663. hozzászólására
Értem, hogy mire gondolsz.
De én abból indulok ki hogy a grúber optimális munkamélysége15-20cm körül van.
Nekem évekig nem volt tárcsám csak nehézkultivátorom, és úgy gondolkodtam ahogy te, de rá kellet jönnöm hogy hiába akarok sekélyen lúdtalp kapás grúberrel dolgozni, az nagyon sokszor nem működik. Ha kemény száraz a talaj akkor nem akar bele menni a lúdtalp kapa csak elcsúszkál a felszinen, de ha bele is megy, nem lehet vele állandó mélységet tartani (mondjuk ez 6 méteres gép volt!), van ahol nem megy bele eléggé és elhagy gyomokat, máshol meg belekap és akkor meg már felrögel nagyon.
Nyilván máskor meg szép munkát csinált ,de nekem túl sokszor nem vált be.
Nem kell ezt túl gondolni, a laza lazult mélyebb réteg kell a növénynek. Az idei év szintén bizonyította. A min tilles évekig csak tárcsázom 1-2 tonna/ha kukorica. Ugyan abban a táblában az aláművelt,kinél hogy. 4-5-7-8 tonna/ha. Költséghatékonyan a vizet megőrizve kel innentől gazdálkodni. Lazító kérdése szintén kinél hogy. Én szeretem ha intenzíven dolgozik a télbe az adott szerszám. Igy tavasszal vetés előtt elég egy menet. Az emelőrendszerűnél,ez nem nagyon akart tavasszal működni. Egy emelőrendszerűnek meg vannak a korlátai. Egy C késessel nagyobb a mozgástér, még ősszel is.
Válasz #bandi #5667. hozzászólására
Válasz #bandi #5667. hozzászólására
Normál esetben nem tömörödik annyira, hogy gondot okozzon. Más esetekben természetesen bele kell nyúlni. De ez alkalom szerű.
Válasz DDT #5666. hozzászólására
Mindegyik esetben a növény maradványok abban a 10-15 cm-ben van "paplant" képezve. Melyikkel csinálod meg ezt a takarót gazdaságosabban?
Szerintem egyébként a legfontosabb "munkaeszköz" a gazdabot! Minden eszköz ez után jön.
Válasz endypapa_20120 #5664. hozzászólására
A sorközművelés 5 centivel kiemelte a sort. A sorközben 10 centi mély a kombájnnyom. Az 15 centi.
10 centis műveléssel a nyomot sem szeded fel.
Válasz endypapa_20120 #5665. hozzászólására
Attól függ, milyen tárcsa, az én hagyományos tárcsám pl. "feketébbre" művel, mint mondjuk a grúber szárnyakkal 10-15 cm-en.
Válasz DDT #5663. hozzászólására
Sekélyen járatva valóban. Viszont ezt a munkát egy tárcsa sokkal hatákonyabban, gazdaságosabban megoldja.
Válasz Praetor #5660. hozzászólására
Talán pont ebben a topikban van egy videó, ahol azt magyarázza tantóbácsi, hogy a lazító okszerűtlen használata ellenkező hatást vált ki (tömöríti a talajt).
Szerintem általánosságban 10 cm-nél mélyebben ritkán kell belenyúlni a talajba.
Válasz Gergő1220 #5659. hozzászólására
Te döntöd el, milyen mélyen akarod húzni, milyen széles kopókkal, szárnyakkal, vagy anélkül, stb., de azért egy grúber beállításoktól függően hagy mulcsot a felszínen, a felső pár cm-ben, szóval lényegében nincs igazad.
Nem hiába van a rengeteg "nyugatról" behozott, ott már ledobott grúber, (ott már rájöttek kevés területen van létjogosultsága) az itthon a piacon. A gyártók még meglovagolják ilyen olyan tárcsával, akármivel turbózva, kihasználva az egyszerűen váltani képtelen piacot.
Válasz Gergő1220 #5659. hozzászólására
Egy széles kapás “kormánylemezes” grúber meg is kavarja rendesen, de nem csak ilyen létezik már manapság
Válasz JDfan90 #5649. hozzászólására
Ez akkor igaz, hogy ha a lazultság az egyetlen cél, és más gond nincs. A mi talajainkon úgy látom, hogy a tömörödöttség mellett a levegőtlenség a másik fő probléma. Ezek anaerob körülmények között létrejött, tömörödésre eléggé hajlamos talajok. Egy pár éve pedig csak a lazító+tárcsa kombót nyomjuk. Amikor a lazítót elhúzom, akkor ugyan nem rögöl fel, de fej/vödör méretű rögök képződnek lent a felszín alatt (legalább 50%-ban) egy ilyen lazítóval is: [link1]
Ha pedig ilyen a felszín alatt a munkája, akkor azt ugyan biztosítja a lazító, hogy a gyökerek utat találnak mélyebbre, de kevésbé segíti elő azt, hogy aerob irányba változzon a talajélet, ami általában jobban kedvezne a növényeknek. Ráadásul ezeket a tömör nagy méretű tömböket a növények gyökerei többnyire kerülgetik, nehezen tudnak bele hatolni is, főleg a felszín közelébe. Ez a növények korai fejlődésére még jobban rányomja a bélyegét.
A grubber pont ezt a levegőtlenséget segíti megszüntetni, miközben a mikroaggregátumokat nem veri szét, de nagyobb felületen segíti levegőzni a talajt. Hellyel-közzel persze kialakultak a lazító nyomán olyan közepes aggregátumok, amik már alapvetően jók már a növények számára, és a grubber ezt szétverve kárt okoz, de felénk szerintem többet nyer az ember a heterogenitás csökkentésével, mint amekkora kárt okoz. Szerintem.
Ezért is vettem tavaly egy nehézkultivátort. Meglátjuk, hogy milyen eredménye lesz a jövőben. Persze más jellegzetességű talajoknál ezek a leírtak nem biztos, hogy megállják a helyüket.
A másik ok egy grubber létjogosultságának pl a tavalyi év. A lazítót sok helyen nem tudtam beleakasztani a talajba (többszöri próbálkozás ellenére sem), olyan kemény volt. A tárcsa is csak kapargászott a legtetején. A grubberesek néhol küzdve, de bele tudtak menni, és mindenhol el lehetett húzni, nem csak foltokban. Nem a talajok keménysége között volt különbség, csak a grubber jobban bele tud akadni.
Válasz Rabó001 #5655. hozzászólására
Én is sokáig grúbereztem majdnem mindent, aztán rájöttem, hogy attól mert nem kifejezetten forgat a grúber az sem igazán talajkímélő, mert ahhoz nagyon mélyen és intenzíven bolygat.
Kis túlzással azt lehetne mondani hogy ha ekéről grúberre váltunk az még nem olyan nagy lépés, csak másfajta vassal túrjuk a földet.
Szerintem már rég kellett volna csinálni egy mindenkiúgycsináljaahogyakarjaf.szombele topikot!
Válasz endypapa_20120 #5654. hozzászólására
Bánja a ,szom hogy minek nevezik, de nem kell kimenni ekével meg magágykészítövel , le van tudva egy menetben. Iden kipróbáltam kuki alá szántás nélkül csak gruber , és ezeket a földeket duplán kelett gyomítózni a szántottakat meg csak egyszer.
Válasz endypapa_20120 #5654. hozzászólására
Attól, hogy a grúber nem forgat, csak kever.
Válasz endypapa_20120 #5654. hozzászólására
Attól forgatás nélküli, hogy nem forgat. Mivel csak az eke végez forgatást. Más nem.
De te magad is azt írod: 20cm mélyen össze van keverve a föld.
Válasz R Sándor #5653. hozzászólására
Mitől forgatás nélküli a 20 cm mélyen összekevert föld. Szépet mutat, de.... Valamint ne adja isten, hogy későbbiekben meg kelljen rajta fordulni függesztett munkagéppel.
Válasz endypapa_20120 #5652. hozzászólására
De pl zuzott napraforgó tarlót egyszer meghuztam druberrel 260 cm széles 160 ló viszi kb 20 cm en 9 km/h és egyből mehet bele a gabonavető gép . Tehát erre jó a gruber.
Válasz mimre #5651. hozzászólására
Nem értem miért kérsz tanácsot, ha úgyis tudod a tutit. Vegyél egy grúbert (fölöslegesen) oszt told neki 20-30 cm mályen (ennyiből szánthatsz is, majd rájössz)! :)
Válasz JDfan90 #5649. hozzászólására
Fralaz és tárcsa(IH henger nélkül sajnos) van a rába után.
Viszont a kisebb 160Le traktor után gondoltam egy grubert LD kapákkal , hogy ne csak a rába menjen talajozni állandóan.
Egyet értek azzal hogy egy idő után a gyökerek átveszik a lazítás fentartását de ez idő főleg mert vannak 30 tól 60+os kötött talajaink.
Válasz JDfan90 #5649. hozzászólására
Válasz mimre #5645. hozzászólására
Egy jó lazító (egyenes késes, kevésbé bolygató) többet ér hosszú távon plusz egy tárcsa, mint egy grúber. Akár sima V/X tárcsa is jó, ha optimális időben van húzva (nem nagy szöggel) és van utána henger. Ez persze nagyba kivitelezhetetlen, de kicsibe simán működőképes lehet.
A talaj is jobban épül, ha nem rombolod agyon állandóan, grúberrel, vésőekével, ekével.
Azért jó a lazító plusz tárcsa kombó, mert egy idő után már elhagyható a lazító, mivel a lazultság megmarad, a gyökerek veszik át a lazító által hagyott függőleges repedéseket. Erre jók a helti féle lazítók, agrisem altalajművelők, vagy a paraplow jellegű lazítók (Howard és társai, már magyar is gyártja), JD-nek is van ilyesmi.
Egyébként szerintem gabona alá nem érdemes mélyen művelni, így oda a gruber is tök felesleges művelet. Egy sor tárcsa kis szögbe és kész.
Inkább tavaszi alá érdemes mélyen nyúlni, ha szükséges.
Válasz mimre #5645. hozzászólására
Amit a tárcsa tud, annál nem kell mélyebb. napra után tárcsa, vetés. Ha netán kéri a föld, esetleg ásóborona még. Sokkal szaporább, kevesebb üzemanyag!
Válasz hazaigulyas #5646. hozzászólására
Szennyvízkomposzt, pelletált baromfitrágya, pelletált szarvasmarha trágya, vinasz, Vulcan Power, stb...
Üdv. Szakemberek segitségét, javaslatát kérném. Rét-legelő talajjavitására szerves trágya helyett
/ nem lehet kapni a környéken ! / Ki-mit javasolna ? Mütrágya kizárva !! Köszönöm a válaszokat .
Válasz endypapa_20120 #5644. hozzászólására
Miért?
Pl. Napra után árpa alá tökéletes a grúber.
Mélyebben dolgozik mint a tárcsa. Jobban keveri a felső reteget mint a lazító.
Válasz Szabó Zoltán_46734 #5629. hozzászólására
Ha van lazítód én a grúbert elengedném. Majd rájössz, semmi szükség rá.
Válasz agrogal #5633. hozzászólására
Az a traktor oda kevés lessz
Válasz kisgazda2101 #5627. hozzászólására
Tavasszal vetés előtt, ősszel vetés után hengerezünk.
Válasz VW passat #5631. hozzászólására
Szia!
Milyen márkát/gyártót nézel?
Köszi
Válasz MrPoke #5638. hozzászólására
No jó, de neked a Diretta visszanyomja a magárkot kicsit. Az elég is lehet. Viszont kéttárcsás vetőgéppel és ujjas/rugós "elmunkálóval" vetve kellhetne ott is a henger, mert nem lesz megfelelő talajkontakt. A rapid után itt sem kell.
Válasz kisgazda2101 #5637. hozzászólására
Igen, de nem szokásból hengerezünk, hanem azért mert egyébként rossz lesz a kelés. Tapasztalat. Az aprómorzsás magágyat itt sokszor nem lehet elérni.
Válasz Praetor #5636. hozzászólására
Régen én is hengereztem mindíg, amióta van talajszerkezet azt is elengedtem. Pedig itt is vannak 1000es magnéziumos területek.
Válasz Praetor #5636. hozzászólására
Szerintem okszerűen kellene a témához hozzá állni. Ezt alapul venni nem lehet, hogy mindenki hengerezik. Régen mindenki szántott, most meg meg vagyunk győződve róla, hogy nem a legjobb megoldás....
Válasz Gandhy #5635. hozzászólására
Az Arany féle kötöttségi szám nem minden. Felénk is ilyen kötöttségek vannak, de mindenki hengerezik, aki nem pl rapiddal vet. Itt magnéziumosak a talajok.
Válasz .Feco. #5634. hozzászólására
52-56 között a kötöttség nálam és általában nem igényli a hengert, persze nem szántok és grúberezek búza alá, kap 2 sor r.tárcsát és megy a vetőgép, konkrétan a 740A
Válasz Gandhy #5630. hozzászólására
Ez igaz egy lazább, homokos vagy közép között talajon, de a kötött földön mindenképpen kell, a pronto vagy a Solitair után is hengereznek!
Válasz Szabó Zoltán_46734 #5629. hozzászólására
11 kapás 220 cm széles 4 gerendás pötinger van 4 hengeres 105-110 lovashoz.tarlót hántotam eddig vele 15cm de most akarom alapba is húzni.a terv25cm.
Válasz Szabó Zoltán_46734 #5629. hozzászólására
Hello
110 lóerőnek inkább 5 kapás 2 gerendás vagy 9 kapás 3 gerendás (20cm-es osztású) gruber lenne a barátja.
Kivéve, ha 6hengeres 110 lovas gépről van szó, akkor működhet.
2,2-es NorAn gruber lehet jó választás lenne, főleg, hogy demózható.
Válasz Szabó Zoltán_46734 #5629. hozzászólására
Szerintem a 6db szárnyas kapás két sor kapával nem műveli át a talajt, inkább tarlóhántásra való, arra meg jobb a tárcsa. Inkább akkor 13 lándzsás, gondolom 4 sorba a kapákkal.
Én ilyet próbáltam 2,6m-est de 130 Le szerintem kevés volt hozzá, 4km/h-val bírtam csak 26 cm mélyen húzni.
Igaz talajtól is függ, de én 3 sorosat, 2,6m-est akarok venni, 27cm körüli osztással a tiedtől kicsit több Le-vel, az már megfelelően átműveli a talajt és könnyebb húzni.
Válasz cimbike. #5628. hozzászólására
Én nem szoktam a 740A után hengerezni és szerintem nem is kell