Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392.46 FtUSD365.5 FtCHF400.64 FtGBP457.46 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Bocsi, de hülyeséget ne írj! Ároa után SOHA nem vetünk búzát!!!!!!!
Mert a búzában feljövő árpa teljesen elrontja a búza minőségét!! Ha viszont árpában(takarmány) jön fel a búza, abban semmi gond nincs, mert úgyis takarmány. A nedvességét meg az a pár búzaszem nem befolyásolja számottevően. Főleg akkor nem, amikor az árpa 11esre szárad magától, és nem azért mert várunk, hanem azért mert még nem értünk oda.
Fralaz. Egyszerű, mint a faék. Itthon gyártják, îgy hamar van hozzá alkatrész. Axiál meg elég sok helyen van, ki is szállít, úgyhogy ennél kézenfekvőbb megoldás nincs. Ha pedig mégis hajlított C-kést szeretnél, akkor a fralazba azt is lehet tenni. Szerintem a leguniverzálisabb lazító.
Ha csak 1 lazítót szeretnél.
Nekem van 3-4 féle is, én váltogatom talajnedvesség és vetési idő függvényében.
Talaja válogatja. Ha az első kés sor összeropogtatja annyira, hogy a hátsó nem borítja ki a földet akkor nem kever. De aholl ilyen munkára képes ott minek lazítani? Csak egy csomó oxigént jutattsz a talajba és az eddig levegőtlen környezetben elégeted a maradék szármaradványt. Így készítessz egy apróra darált talájt. És mint tudjuk, minnél apróbra van valami törve akkor lehet jól tömöríteni.
Itt hagyták abba gazdák a Bírkás Márta rendszert mert évről évre nagyobb traktor kellet a talajműveléshez.
Ez is szempont lehet, de a kolléga nem mond hülyeséget. Jónéhány éve vagy 50 tonna árpát két hétig kellett forgatnom, míg kb 15-re lement a víztartalma. Antonella árpa volt, a búza árvakelés fajtáját nem tudom. Ha az érésidőt össze lehet lőni, akkor mehet a móka, egyébként felejtős, főleg a jelenlegi szárítási költségek mellett.
Árpa után nem az igazi a búza. Ott fog virítani az árpakalász a búzatáblában. Maximum takarmánynak veszik át ha átveszik. Árpa búza közé szerintem betehetnél napraforgót.
Ez itt szentségtörés tudom, de agyagos földeken pár év forgatás nélküli után újra szántok.
Ezzel nem értek egyet. Árpa után a búza inkább kapufa mert mikor beviszed a a búzát akkor az átvevő biztos talál benne árpát ami már kicsit gond. Viszont fordítva okés lehet főleg ha két soros árpát vett, az inkább búza után érik vagy inkább egyszerre.
Értem, és köszönöm véleményed.
Ezéven pont azt tapasztalom, hogy tavaszi árpa csak jön fel a buzaban, pedig aratás után hántva v tarcsaval, vetés előtt alaszantva és mégis.
Vegyszerrel sem megoldható?
Köszönöm a tippet, gondolkodtam rajta magam is, mivel ide bőven elég egy kozepmely lazító max. 35-40 centiig. Teljesen felesleges az alá menni, mikor van ahol már 20 centin is az altalajt hozza fel az ember, az erodalt domboldalakról nem is beszélve, köszönhetően a 10 és 12 fokos dűlőknek, ahol már bőven érvényesül a gravitáció. Ha sikerül összehozni egy rad-fele vetogepet, biztos raszanok egy kisebb táblát a mintill-re, tapasztalatszerzés céljából, és ha megvan a működőképes kombináció, folyamatosan átállni az összes területén az ekét elhagyva. Csapadékosabb éveken akár takaró növény beiktatásával kiváltani az alapművelést, bár ez még nagyon a jövő, mivel ha két erdő közé betenném most, és rászokik a vad, arra már vethetsz is keresztet.
kezd a vetésforgó átgondolásával. búza után kapufa az árpa, mert a búza árvakelés nem érik be, mire az árpa elkészül, ott tiporogsz napokat a tábla szélén, törik a földre az árpa kalász, és nem tudod vágni, mert a búza meg kenődik.
először az árpa, utána a búza, ha már kalászos követ kalászost.
Nagyon szépen köszönöm a sok hozzászólást, látni, hogy esik az eső.
Pár éve működő fiatal gazdaként, rá kellett jönnöm, hogy a hagyományos talajművelést elkell felejteni, tehát nem látom értelmét 2eurós naftan szántani az agyagot, aztán meg visszatömöríteni a készítésével, mert ha száraz azért, ha nedves azért. És a helybeli agyagot nemsokan ismerik a fórumozók közül, legjobban talán szanberg tudja, hogy miről beszélek
Lényeg a lényeg, egy szoja-buza-arpa vetesforgo rendszert szeretnék bevezetni, legfőképp mulcsos technológiával. Feleségemmel próbálgatjuk kiskertben és ezt az utat látjuk kifizetődőnek a közeljövőben, tekintettel az időjárási szélsőségeket. Tehát min.művelés minél több talajtakarással.
Kezdésképp egy direktvetogeppel kezdenénk, szója után mehet egyenesen a búza, esetleg egy sor Rt közte ha megkívánja. Viszont tudom, hogy az itteni nehéz agyag, saját súlyától képes visszatömörödni tehát egy jó pár évig még mélyebben alá fog kelleni nyúlni, ezért keresek olyan lazítót ami roppant min.forgatással.
Nagyon szépen köszönöm véleményeteket.
hewa subtiller, evers grassland, jd 2100, case ih 2500 inline riper, quivogne subevo,
busanak is van egyenes késese.
sumo subsoiler,
gyorsan ennyi jutott eszembe.
Szerintem az olaszos sem kever annyira nagyon, valójában elég keskeny a kés ahhoz hogy érdemi mennyiségű földet szállitson egyik helyről a másikra. Az is lefordul róla hamar amit a kés hegye felkap. Az hogy durván megemeli a földet, amiatt tünik úgy hogy kever, de ha megnézed, például egy tárcsázatlan kukoricatarlónak a nagyrészét fennhagyja.
Mi a tavaszon 2 sor magágykészítést csináltunk. Hagytunk 1 csíkot, ami nem kapott első sort és úgy felgyomosodott, mire ment a magágykészítés.
Milyen kombinátorod van?
Erre nincs egyetlen, jó válasz. A mélyszántás és a notill között bárhol lehet. De tényleg! Attól függ, kinek, mi a cél.
Magamnak sem tudom, mi lenne az optimum, ezért kísérletezgetek kisebb léptékekben. Aztán mire összejön elég tapasztalat, nyugdíjba megyek, és abbahagyom.
Uhhh. Hát ez nem sokkal kevesebb művelet, mint a szántásos. Kalászos aratása után tárcsa, majd ősszel lazító vagy gruber, tavasszal egy sor kombinátor aztán vetés. Ha takarőnövényezés is van, akkor plussz egy tárcsázás annak bekeverésére.
Én ezt nem írtam. De pl nem forgatás nélküli talajművelés az olasz rendszerű lazító, vagy egy sűrű osztású gruber. Amiket sok esetben még szántásnál is mélyebben húznak.
Igazából nem a forgatás a jó szó, hanem a keverés. Minden eszköz ami aktívan keveri a talaj rétegeket káros.
Lazítani egyenes késsel kel. Gruberezni max 20cm re lehetőleg vékony késekkel. Tehát minden műveletet úgy kell végezni,minnél kevesebb legyen a keveredés.
Szerintem sok különbség nincs. Ugyan úgy kell előtte tárcsázni és tavasszal magágyat készíteni. Én azért próbálkozok vele, hogy hátha több vizet tudunk megtartani.
A repedések idővel el fognak múlni ha nem gyúrod agyon a földet. Ha ésszel van művelve pár év és szükségtelen is lesz a szántás. De ha ugyanúgy megmarad az aktív talaj bolygatás akkor inkább szántani kell.
Egyenlőre szarazsag van és mar most le van maradva. Plusz sokkal jobban látszanak a hasadasok, ahol szenved rendesen a kukorica. Tudom jól, hogy mindig nehezebben indul aztan a tavaly is a végére ugyan az lett mint a szantott.
Második éve van A-B összehasonlító kísérlet, a grubberes idén is egy jó hét lemaradásban van, tavaly is így volt. Ugyanakkor a kombájn hozamtérképe tavaly semmi különbséget nem mutatott, aszályban behozta a grubberes a szántottat.
Tavaly extrém száraz évünk volt, idén eddig normálisnak tűnik.
Minél jobban bolygatsz, annák több tápanyagot társz fel. Ennek az optimumát kell megtalálni. Nem egyszerű...
nálunk annyira nincs szembetűnő különbség, van olyan lazított föld, ahol a szalma mennyisége nem volt olyan sok és forma nagyságú mint a szomszéd szántása. És ahol elmegy a kultivátor, olyan jó föld illat van.
Nálunk is ott kisebb ahol picit több szalma volt fent. Tökéletesen kibujt a kukorica, nagyon szép is volt. Viszont mellette ami fel lett szántva már van ahol 3szor akkora.
Én pontosan ugyan így jártam. Ugyan azon terület 2/3 lazított a kukorica 15-20cm az őszi szántásban 40-50cm és a lazított szauna-szét van repedezve eső utoljára április elején
Akiknél szárazság van, azoknál hogy szerepel a kukorica nem szántottban az szantothoz képest?
Nálunk van ahol fel volt szantva ott már térdig ér a kukorcia. Ahol nem ott van olyan hely ahol bokáig és már elég jól megjelentek a hasadasok a másikhoz képest. Tavasszal sokkal jobb nedvesség volt a forgatás nelkuliben, de mostmár változott.
milyen talajon? mennyire kötött, mekkora asztallapnyi rögök jönnek elő, milyen lazító?
te tudod, hogy aprítani kell-e a talajon, vagy csak kicsit egyengetni, lezárni?
egyébként ősszel kukorica vágáskor legtöbbször nedves már a talaj, akkor lazítani semmi értelme, több kárt csinálsz, mint hasznot. értem én, hogy nem szntasz, mer eketalp, nagy kérdés, hogy ezzel nem ugyan ezt csinálod-e, csak mondjuk 10 cm-vel lejjebb...
én nem tudom, én nem mernék nedves agyag talajt 40 cm mélyen elkenni...
Válasz envagyok2 #5126. hozzászólására
Tárcsa után lazítanám a kukorica tarlót, amibe napraforgó megy. Tavaly a lazító után adtunk neki még egy tárcsát, hogy lezárjuk. Ezt szeretném kiváltani. Működhet a dolog?
7274 hozzászólás
Válasz envagyok2 #5163. hozzászólására
Bocsi, de hülyeséget ne írj! Ároa után SOHA nem vetünk búzát!!!!!!!
Mert a búzában feljövő árpa teljesen elrontja a búza minőségét!! Ha viszont árpában(takarmány) jön fel a búza, abban semmi gond nincs, mert úgyis takarmány. A nedvességét meg az a pár búzaszem nem befolyásolja számottevően. Főleg akkor nem, amikor az árpa 11esre szárad magától, és nem azért mert várunk, hanem azért mert még nem értünk oda.
Válasz kajszi_71823 #5154. hozzászólására
Fralaz. Egyszerű, mint a faék. Itthon gyártják, îgy hamar van hozzá alkatrész. Axiál meg elég sok helyen van, ki is szállít, úgyhogy ennél kézenfekvőbb megoldás nincs. Ha pedig mégis hajlított C-kést szeretnél, akkor a fralazba azt is lehet tenni. Szerintem a leguniverzálisabb lazító.
Ha csak 1 lazítót szeretnél.
Nekem van 3-4 féle is, én váltogatom talajnedvesség és vetési idő függvényében.
Válasz kajszi_71823 #5160. hozzászólására
Jympa lazító, tárcsa, ásóborona, trágyaszóró, vetőgépek, prmetező. Nem kell túlgondolni. kapás elé lazítasz, ami után lehet, takarózól.
Válasz #bandi #5153. hozzászólására
Talaja válogatja. Ha az első kés sor összeropogtatja annyira, hogy a hátsó nem borítja ki a földet akkor nem kever. De aholl ilyen munkára képes ott minek lazítani? Csak egy csomó oxigént jutattsz a talajba és az eddig levegőtlen környezetben elégeted a maradék szármaradványt. Így készítessz egy apróra darált talájt. És mint tudjuk, minnél apróbra van valami törve akkor lehet jól tömöríteni.
Itt hagyták abba gazdák a Bírkás Márta rendszert mert évről évre nagyobb traktor kellet a talajműveléshez.
Válasz Berkó_ #5169. hozzászólására
És elboldogul a szármaradványban? Nem húzza össze?
Válasz Géza15 #5151. hozzászólására
Kongskilde
Válasz határjáró #5166. hozzászólására
Ez is szempont lehet, de a kolléga nem mond hülyeséget. Jónéhány éve vagy 50 tonna árpát két hétig kellett forgatnom, míg kb 15-re lement a víztartalma. Antonella árpa volt, a búza árvakelés fajtáját nem tudom. Ha az érésidőt össze lehet lőni, akkor mehet a móka, egyébként felejtős, főleg a jelenlegi szárítási költségek mellett.
Válasz kajszi_71823 #5160. hozzászólására
Árpa után nem az igazi a búza. Ott fog virítani az árpakalász a búzatáblában. Maximum takarmánynak veszik át ha átveszik. Árpa búza közé szerintem betehetnél napraforgót.
Ez itt szentségtörés tudom, de agyagos földeken pár év forgatás nélküli után újra szántok.
Válasz envagyok2 #5163. hozzászólására
Ezzel nem értek egyet. Árpa után a búza inkább kapufa mert mikor beviszed a a búzát akkor az átvevő biztos talál benne árpát ami már kicsit gond. Viszont fordítva okés lehet főleg ha két soros árpát vett, az inkább búza után érik vagy inkább egyszerre.
Válasz envagyok2 #5163. hozzászólására
Értem, és köszönöm véleményed.
Ezéven pont azt tapasztalom, hogy tavaszi árpa csak jön fel a buzaban, pedig aratás után hántva v tarcsaval, vetés előtt alaszantva és mégis.
Vegyszerrel sem megoldható?
Válasz #bandi #5161. hozzászólására
Ha sikerül összehozni egy rad-fele vetogepet, biztos raszanok egy kisebb táblát a mintill-re, tapasztalatszerzés céljából, és ha megvan a működőképes kombináció, folyamatosan átállni az összes területén az ekét elhagyva. Csapadékosabb éveken akár takaró növény beiktatásával kiváltani az alapművelést, bár ez még nagyon a jövő, mivel ha két erdő közé betenném most, és rászokik a vad, arra már vethetsz is keresztet.
Köszönöm a tippet, gondolkodtam rajta magam is, mivel ide bőven elég egy kozepmely lazító max. 35-40 centiig. Teljesen felesleges az alá menni, mikor van ahol már 20 centin is az altalajt hozza fel az ember, az erodalt domboldalakról nem is beszélve, köszönhetően a 10 és 12 fokos dűlőknek, ahol már bőven érvényesül a gravitáció.
Válasz kajszi_71823 #5160. hozzászólására
kezd a vetésforgó átgondolásával. búza után kapufa az árpa, mert a búza árvakelés nem érik be, mire az árpa elkészül, ott tiporogsz napokat a tábla szélén, törik a földre az árpa kalász, és nem tudod vágni, mert a búza meg kenődik.
először az árpa, utána a búza, ha már kalászos követ kalászost.
Válasz #bandi #5161. hozzászólására
Egy ilyent.
Válasz kajszi_71823 #5160. hozzászólására
Talán megpróbálhatnál egy noranféle terránót a macskaféle negyvenes kapával
Nagyon szépen köszönöm a sok hozzászólást, látni, hogy esik az eső.
Pár éve működő fiatal gazdaként, rá kellett jönnöm, hogy a hagyományos talajművelést elkell felejteni, tehát nem látom értelmét 2eurós naftan szántani az agyagot, aztán meg visszatömöríteni a készítésével, mert ha száraz azért, ha nedves azért. És a helybeli agyagot nemsokan ismerik a fórumozók közül, legjobban talán szanberg tudja, hogy miről beszélek
Lényeg a lényeg, egy szoja-buza-arpa vetesforgo rendszert szeretnék bevezetni, legfőképp mulcsos technológiával. Feleségemmel próbálgatjuk kiskertben és ezt az utat látjuk kifizetődőnek a közeljövőben, tekintettel az időjárási szélsőségeket. Tehát min.művelés minél több talajtakarással.
Kezdésképp egy direktvetogeppel kezdenénk, szója után mehet egyenesen a búza, esetleg egy sor Rt közte ha megkívánja. Viszont tudom, hogy az itteni nehéz agyag, saját súlyától képes visszatömörödni tehát egy jó pár évig még mélyebben alá fog kelleni nyúlni, ezért keresek olyan lazítót ami roppant min.forgatással.
Nagyon szépen köszönöm véleményeteket.
Válasz kajszi_71823 #5154. hozzászólására
Írjál rá Josseyra, szerintem ár-érték arányban ő a legjobb.
Agrisem systemü késekkel gyárt lazítókat.
Válasz kajszi_71823 #5154. hozzászólására
Repcézni szeretnél, hogy egyenes késes lazítóban gondolkodsz?
Válasz kajszi_71823 #5154. hozzászólására
Helti Al, Framest Fralaz
Válasz kajszi_71823 #5154. hozzászólására
hewa subtiller, evers grassland, jd 2100, case ih 2500 inline riper, quivogne subevo,
busanak is van egyenes késese.
sumo subsoiler,
gyorsan ennyi jutott eszembe.
Válasz kajszi_71823 #5154. hozzászólására
Simba Flarliner
Válasz MrPoke #5148. hozzászólására
Tudnál mondani pár típust egyenes késés lazító rá, amit érdemes lenne megnézni?
Válasz MrPoke #5148. hozzászólására
Szerintem az olaszos sem kever annyira nagyon, valójában elég keskeny a kés ahhoz hogy érdemi mennyiségű földet szállitson egyik helyről a másikra. Az is lefordul róla hamar amit a kés hegye felkap. Az hogy durván megemeli a földet, amiatt tünik úgy hogy kever, de ha megnézed, például egy tárcsázatlan kukoricatarlónak a nagyrészét fennhagyja.
Válasz Bárány #5150. hozzászólására
Írsz egy könyvet a tapasztalataidról, és ha jól eladod, lessz egy kisz nyugdíjkisegítés
Válasz Berkó_ #5149. hozzászólására
Mi a tavaszon 2 sor magágykészítést csináltunk. Hagytunk 1 csíkot, ami nem kapott első sort és úgy felgyomosodott, mire ment a magágykészítés.
Milyen kombinátorod van?
Válasz határjáró #5142. hozzászólására
Erre nincs egyetlen, jó válasz. A mélyszántás és a notill között bárhol lehet. De tényleg! Attól függ, kinek, mi a cél.
Magamnak sem tudom, mi lenne az optimum, ezért kísérletezgetek kisebb léptékekben. Aztán mire összejön elég tapasztalat, nyugdíjba megyek, és abbahagyom.
Válasz tarkamacska #5146. hozzászólására
Uhhh. Hát ez nem sokkal kevesebb művelet, mint a szántásos. Kalászos aratása után tárcsa, majd ősszel lazító vagy gruber, tavasszal egy sor kombinátor aztán vetés. Ha takarőnövényezés is van, akkor plussz egy tárcsázás annak bekeverésére.
Válasz Praetor #5147. hozzászólására
Én ezt nem írtam. De pl nem forgatás nélküli talajművelés az olasz rendszerű lazító, vagy egy sűrű osztású gruber. Amiket sok esetben még szántásnál is mélyebben húznak.
Igazából nem a forgatás a jó szó, hanem a keverés. Minden eszköz ami aktívan keveri a talaj rétegeket káros.
Lazítani egyenes késsel kel. Gruberezni max 20cm re lehetőleg vékony késekkel. Tehát minden műveletet úgy kell végezni,minnél kevesebb legyen a keveredés.
Válasz MrPoke #5143. hozzászólására
Tehát azt mondod, hogy a forgatás nélkülinek nincs értelme (ha nem min-till), és inkább szántanál helyette?
Válasz Géza15 #5145. hozzászólására
mi előtt kell tárcsázni?
nálam a búza után jön mindig kuki és úgy néz ki hogy
búza tarlóhántás
takaró
november körül gruber
február lezárás
vetés előtt kombi
vetés.
Válasz barazdabetyar. #5144. hozzászólására
Szerintem sok különbség nincs. Ugyan úgy kell előtte tárcsázni és tavasszal magágyat készíteni. Én azért próbálkozok vele, hogy hátha több vizet tudunk megtartani.
Válasz Bárány #5140. hozzászólására
Ha termésben egyenlő volt,akkor a talajmunka költségeket kell kiszámolni.Az olcsóbbat kell folytatni.
Válasz határjáró #5141. hozzászólására
A repedések idővel el fognak múlni ha nem gyúrod agyon a földet. Ha ésszel van művelve pár év és szükségtelen is lesz a szántás. De ha ugyanúgy megmarad az aktív talaj bolygatás akkor inkább szántani kell.
Válasz Bárány #5140. hozzászólására
Szerinted ennek az egész műveletnek hol lehet az optimuma?
Válasz Bárány #5140. hozzászólására
Egyenlőre szarazsag van és mar most le van maradva. Plusz sokkal jobban látszanak a hasadasok, ahol szenved rendesen a kukorica. Tudom jól, hogy mindig nehezebben indul aztan a tavaly is a végére ugyan az lett mint a szantott.
Válasz határjáró #5132. hozzászólására
Második éve van A-B összehasonlító kísérlet, a grubberes idén is egy jó hét lemaradásban van, tavaly is így volt. Ugyanakkor a kombájn hozamtérképe tavaly semmi különbséget nem mutatott, aszályban behozta a grubberes a szántottat.
Tavaly extrém száraz évünk volt, idén eddig normálisnak tűnik.
Minél jobban bolygatsz, annák több tápanyagot társz fel. Ennek az optimumát kell megtalálni. Nem egyszerű...
Válasz határjáró #5137. hozzászólására
nálunk annyira nincs szembetűnő különbség, van olyan lazított föld, ahol a szalma mennyisége nem volt olyan sok és forma nagyságú mint a szomszéd szántása. És ahol elmegy a kultivátor, olyan jó föld illat van.
mi az idén ki akarjuk próbálni a szárbontást, hogy kicsit csökkenjen a szalma és legyen belőle tápanyag.
Válasz Géza15 #5134. hozzászólására
Nálunk is ott kisebb ahol picit több szalma volt fent. Tökéletesen kibujt a kukorica, nagyon szép is volt. Viszont mellette ami fel lett szántva már van ahol 3szor akkora.
Válasz határjáró #5132. hozzászólására
Én pontosan ugyan így jártam. Ugyan azon terület 2/3 lazított a kukorica 15-20cm az őszi szántásban 40-50cm és a lazított szauna-szét van repedezve eső utoljára április elején
Válasz határjáró #5132. hozzászólására
Nálunk van olyan lazított tábla, ami van olyan szép, mint a szántott, de van olyan lazított is, ami kicsit heterogén (itt sok a szalma a felszínen).
Válasz határjáró #5132. hozzászólására
ugyan az. egyik se jobb a másiknál.
Sziasztok
Akiknél szárazság van, azoknál hogy szerepel a kukorica nem szántottban az szantothoz képest?
Nálunk van ahol fel volt szantva ott már térdig ér a kukorcia. Ahol nem ott van olyan hely ahol bokáig és már elég jól megjelentek a hasadasok a másikhoz képest. Tavasszal sokkal jobb nedvesség volt a forgatás nelkuliben, de mostmár változott.
Válasz envagyok2 #5129. hozzászólására
25-55 kötöttségű cserjoznom. Inkább egyengetésről szólna a dolog. Persze nem ész nélkül.
Válasz Mln #5128. hozzászólására
kukorica után valóban nem igazán kellene lazítani, tényleg több a kár mint a hasznod, feltéve ha szárazság van, mert akkor mehet a móka.
én is ékgyűrűt csináltatok a lazítóm után amúgy.
Válasz Mln #5128. hozzászólására
milyen talajon? mennyire kötött, mekkora asztallapnyi rögök jönnek elő, milyen lazító?
te tudod, hogy aprítani kell-e a talajon, vagy csak kicsit egyengetni, lezárni?
egyébként ősszel kukorica vágáskor legtöbbször nedves már a talaj, akkor lazítani semmi értelme, több kárt csinálsz, mint hasznot. értem én, hogy nem szntasz, mer eketalp, nagy kérdés, hogy ezzel nem ugyan ezt csinálod-e, csak mondjuk 10 cm-vel lejjebb...
én nem tudom, én nem mernék nedves agyag talajt 40 cm mélyen elkenni...
Válasz envagyok2 #5126. hozzászólására
Tárcsa után lazítanám a kukorica tarlót, amibe napraforgó megy. Tavaly a lazító után adtunk neki még egy tárcsát, hogy lezárjuk. Ezt szeretném kiváltani. Működhet a dolog?
Válasz tarkamacska #5125. hozzászólására
200körül
Válasz szanberg #5118. hozzászólására
de egyébként annak van értelme lazítóra ékgyűrűs hengert tenni?
Válasz fexco #5123. hozzászólására
ennek mennyi volt métere?