Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj684 FtBenzin627 FtEUR389.56 FtUSD362.06 FtCHF394.01 FtGBP438.02 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Van egy kétkéses. Kilátásban van, hogy hozzánk fog kerülni egy földterület, de ugye az idő amíg átfut a rendszeren így későn fogunk tudni beleállni, alapművelve meg nem volt ősszel, csak egy tárcsát kapott. Azon törtem a buksit, hogy oda tavasszal megpróbálnék alapművelni a lazítóval, mert a tavaszi szántás ki van zárva, azt nem bírnám elmunkálni. Az a nagy probléma, hogy 70 cm a késosztás, ami nagyon sok szerintem. Ha meg megközölöm, akkor taposom a már meglazítottat.
Lehet az lesz a vége, hogy veszek egy olcsó grúbert.
Amikor elkezd kizöldülni a gyomok csenevész korában kiműveled magágykészítéssel egy menetben. Aztán ha jó az idő és a dátum vethetsz bele, ha nem és elkezd megint zöldűlni akkor ebbe bele vetsz és utána meg lefújod kelés előtt glifóval mondjuk.
Kaphat mégegy sort is de az már plussz vízvesztés lesz...
Válasz Sk Laci #2366. hozzászólására
Mivel volt a magágy készítés,meg hányszor ??Én ha csak vetés előtt csinálnám akkor fél méteres gyom lenne benne akkorára.Létezik hogy délebre vagyok és hamarább felmelegszik a földünk is mint felétek ??
Kukorica után 1 sor rövidtárcsa, majd grúber. Tavaszal mütrágyaszórás, magágykészités, vetés SPC vetőgépel. Amikor még volt SPC gépem így csináltam. Nem volt gond.
Azért nyugi, nem fogják a grúberek leforgatni a szárat úgy ahogy azt írod. Igazából nem is feltétlen kellene átmenet szántás meg tmmg között, csak senki sem tudott és mert beleugrani egyből még, elvek miatt sem, meg a gép feltétel, gondolok itt komoly direktvető masinákra, azok híjján KELL művelni a földet, máskülönben nem tudod beletenni megfelelő minőségben a magot.
Szóval ha van egy jó grúber azért az egyenletesen fogja bedolgozni a szárat főleg ha 4soros, lesz lent is belőle de középen és felül is, így azért elősegíti a bontási folyamatokat jobban azt gondolom. Plussz símul a földed mert egyenletesebb munkákat lehet végezni velük, ez is nagyon fontos, főleg úgy, hogy nem kell 3sorral rámenni ehhez.
Valami ilyesmi a terv, de némi elméleti alap jó lett volna azért. Nézegetem az olcsó, régi grúberokat, szinte kivétel nélkül duplaszív kapásak, ami alapműveléshez nem biztos, hogy a legjobb lenne. Amitől a legjobban tartok az, hogy spc-vel nem fogok tudni vetni, ha meg nagyon lekeverem a szárat kérdéssé válik, hogy van-e értelme grúbert venni.
Kicsiben próbáld ki (1-2 ha). Kísérletezz!
Amíg nem csinálod, mondhat bárki bármit, nem leszel okosabb, mint ahogy az eddig leírtaktól sem lettél okosabb.
Ennyi azért megvan nekem is, a időjárás egyre inkább szélsőségesebb, a megfelelő munkához rendelkezésre álló idő egyre csökken és jön képbe a grúber, aminek nagyobb a területteljesítménye, ideális esetben csaknem egy menetben magágy készíthető.
Inkább a biológia, talajélet kérdéseit feszegetném. Az is tiszta, hogy a néhány év alatt képződő méteres humusz nem valós dolog. A TMMG-sek felvázoltak egy bejárható utat, mint először grúber is kell húznod majd végül a notillig is eljuthatsz akár. Ha amiket felvázolnak nem is feltétlen valós dolgok, esetleg egyáltalán nem kivitelezhető, akkor is van egy megfogalmazott út. Tiszta, hogy a forgatásnélküli a TMMG és a forgatásos talajművelés közt helyezkedik el, ki-ki hol, mennyire megy el a TMMG felé. A köztesek véleménye érdekelne, mit gondolnak a humuszrólképződésről, a gyökerek lazító hatásáról, szármaradványok talajtakarásáról stb. Szerintük javul-e a talajállapot az eke elhagyásával, mérsékli-e a talajrombolást, egyáltalán az eke rombolja-e a talajt? Ha több éves forgatás nélküli után szántok egy éven, valóban oda az egész addigi munka? A notill valóban cél lehet-e hazánkban? Itt nem a szélsőségesen jó és rossz talajokra gondolok. Ilyen kérdésekre keresném a választ...
Mondhatni szinte semmi tapasztalom nincs, a forgatásnélküliben pedig végképp. A kicsik mind a szántanak, a nagyoknál pedig hiába ülnék be egy gépkezelő mellé, ezekre a kérdésekre nem tudna válaszolni.
Kösz. Jó, a homok más, de országosan az a kevesebb.
Asszem 8 hónapnyi ist.tragya tároló kell és 4 híg, legalábbis így emlékszem. Én amit láttam, az a valóságban nem bírta ki se a 6 vagy 8 hónapot, pedig előírás szerint épült. Ha elég lenne a kapacitás és persze jól használnak, akkor működne. Ezeken a helyeken az előírtnál nagyobbat kellet volna csinálni.
Téli kihordassal nem lenne gond, mert munkaszervezesileg jó, mert amúgy holtido, az utakat meg ugye kezelni kellene.
Nem lehet január február mert úgy szól a szabály hogy tilalmi időszakban nem tárohatod a trágyát a szántóföldön. z amúgy is egy nagyon rossz gyakorlat hogy december január februárban hordja ki a paraszt a trágyát “mert akkor úgyis ráérünk”. Sem a környezetre sem az utakra nincs jó hatással van logika abban hogy ezt kerülni kellene.
Egyébként homokos területeken pl Nyírség van hagyománya a tavaszi szántásnak bármennyire szokatlan is ez számunkra, szóval ott el is lehetne helyezni. Meg ugye egyre több helyen van hígtrágya is.
Nem életszerűtlen a szabály, ugyanis elméletileg szabály szerető állattartóként rendelkezel legalább 6 hónapra elegendő tároló kapacitással, szóval ha novemberben kiviszed onnan az utolsó kocsival is a kukoricatarlora akkor májusig rendben vagy, onnan meg 2 hónapon belül van már gabona tarló ahova szórhatod...
Eke utàn nèzd meg'mi van fent mi van lent. Gruber utàn is megnèzed. Egy àso segit benne. Ha nem szàntasz hanem grubwrt veszel valamilyent'mindwn kèrdèsedre vàlaszt kapsz de arra szàmits'hogy lehet eladod mert màsik kell mert ott nàlad pont az nem megfelelő. Mindenkinek màsok a földei'ezèrt senki nem tud megoldàst csak tanàcsot ad de ha figyeled mi van a földeddel akkor ràjössz a hibàkra. Egy vizszintes zuzo'meg egy sekèlyen is àllithatò tàrcsa. Utànna fejlődhetsz ha làtod az eredmènyt .csak akkor szabad művelni'mikor lehet'nem akkor mikor elhuzza a gèp. Remèlem èrted. Szàntani mindig lehet'baràzdàban elhuzza. Takaronövènyeken meg ràèrsz kutakodni'itt a profik tudnak sok jòötletet de a megvalositàs a tièd. Mivel vetem'mibe'mikor'milyent'mi cèlbol'viràgozni nem hagyjuk'vagy kifagyòt'tavasszal mivel jàrjunk rajt'miyEn kàrt okoz'stb. Stb. Az ember mèg èl tanul ha akar. Elkezded lehet'menni fog. Amúgy nekem fogalmam sincs az egèszről'csak műkedvelő vagyok'meg kezdek ràjönni'mivel baszok rà. de nem fogsz kevesebbet aratni'ha figyelsz.
Válasz .Feco. #2347. hozzászólására
Pár kérdés ezzel kapcsolatban. Nem kötözködésből, csak ezek úgy megfogalmazódtak már bennem. Nyilván ha nem bukik meg valaki, akkor semmiből sincs gond, de vegyük a szabályt.
A 2 hónapig a földön lévő ideiglenes trágyakazal, ez lehet január-február is? De március elsején meg ki akar trágyát szórni, meg hova, a legtöbb gazdaságban földek felszántva, várják a vetést, áttelelő növények kilőve. Persze ha nem bukik le vki és a januárban kihordott trágya aratásig ottvan, akkor oké. De mi van ha megbukik, hallottam én is cégnél ilyet, meg maszeknál is, 50-100ezer bírságot kaptak, ami persze nem tétel, de el is kellették szórni határidőn belül, aztán valami területet beáldoztak ami a közelben volt, lucernát vagy vmi füvet.
Amúgy szerintem ez a szabályozás nagyon életszerűtlen.
Válasz kockaspaplan #2354. hozzászólására
Forgatás nélkül általában szántáshoz képest rövidebb idő alatt megvan a talajművelés, hektárra vetítve kevesebb gázolajból, kevesebb gépköltségből, kevesebb élőmunkával, kevesebb elmunkálást igényel, ez kevesebb taposás, kevesebb porosítás, kevesebb nedvességvesztés (mert ugye minden műveléssel vesztesz nedvességet). És ha jól csinálod még a magágy is jobb lesz, még kötött talajon is, tapasztalat. ez pár szempont, szigorúan technológia oldalról úgymond.
A TMMG-hez meg a humuszképződéshez nem értek, meg már éjjel is van, de a humuszképződés nem 1-2-5 éves folyamat. Láttál már olyat, hogy következő éven előforgatta az eke az előző évi kukoricaszárat?
Egy rendes kukoricatarlót, ahol van szár, azért azt nemtudom lefeketíti-e rendesen a gruber.
Nem rosszindulatból kérdem, de mennyi gyakorlatod van mezőgazdálkodásban?
A TMMG nagyon nagy vonalakban, de világosodik. Nyilván ennek a sikere is a részletekben van elásva, erről lehetne rengeteget beszélni, olvasni, okulni, tapasztalni stb, most nem is erre vagyok kíváncsi.
Azt nem tudom, hogy akik itt a fórumon nem klasszikus TMMG-sek, de forgatásnélküliek, nekik mi a céljuk. Ők miért nem szántanak? Persze, az eke forgat, a grúber gondolom csak a felső néhány centin kever. De ők ennek a sikerét mivel magyarázzák? Ugyan úgy a humuszképződéssel? De akkor miért nem igyekeznek ők is minél több szárat fenthagyni? Alsóbb rétegekben miért nem képződik humusz? Ahol 40 éve húzzák az ekét és leforgatják a szárat, ott miért nincs méteres humusz?
A fralaz úgy jött ide, hogy fralazt vesz az ember lazítani, hogy ne keverjen, miközben a kultivátorral kevertet. Ha abban a szezonban már nem is húzza rá a kultit, de a következő évben igen. Ez nekem így üti egymást. Egyszer azt akarom, hogy ne keverjen az eszköz, utána meg fekete felszínt?
Valamikor valahol már olvastam.
Ezért is döntöttem úgy, hogy felveszem a kapcsolatot Kátai Professzor Úrral.
2011-ben eldöntöttem, hogy az akkor lucernával bevetett szántón többet nem fogok szántani.
2014-ben megismerve és alkalmazva a TMMG (THM) technológiát a tábla felén ezt próbáltam alkalmazni.
2019 jan. 2-án vett talajszelvény vizsgálatán felbuzdulva 2019 tavaszán nem csak a szikes talajom vizsgálatára kérem meg professzor urat. Az eddigi tapasztalataim fent van a befarafi facebook csoportban.
A célt azt magadnak kell meghatároznod. Milyen gazdálkodást szeretnél folytatni, melyik talajművelési eljárást technológiát választanád, annak függvényében mi is valójában a célod. Ha fontos a talajélet serkentése, és a kevesebb vegyszer, gázolaj felhasználás stb akkor a tmmg, de ha a maximumot akarod kihozni a növényeidből és nem számít az input, akkor mehet a feketére művelés grúberral lazítóval stb. Egyébként jócskán van átfedés a között amit írsz kérdezel. A tmmg alapja a szántás elhagyása meg a nem feketére művelés, na meg az állandó talajtakarás. Fralaz egy kiváló eszköz, de az pl nem kultivátor, szóval nem is értem igazán, hogy jön a cultushoz? Tudd mi a célod, ez a legfontosabb, aztán utána mehet tovább az agyalás!
Ugyan nem kezdtem az elejéről a témák átolvasását, azonban a friss hozzászólásokat már egy ideje követem. Eddig még teljesen alap dolgok sem tisztázódtak bennem. Például: a grúbernak tulajdonképpen mi is a célja? Keverjen vagy ne? A TMMG-ben azt írják, minél több szár maradjon a felszínen, hogy takarja azt. Ha bekeverjük, kevésbé takar és hamarabb el is bomlik sekélyen bemunkálva. Ennek ellenére a nagy gyártók gépei szinte fekete felszínt hagynak maguk után, minimális szárral. Gondolok itt a smaragdra, cultusra, tigerre stb. Nyilván meg tudnák oldani, hogy kevésbé keverjen, ha akarnák. Ugyanakkor azt mondjátok, fralazt kell venni, mert az nem kever... Szóval, mi is a cél?
Tavasz elején forgasd át és belocsolás után takard le. Fólia is jó. Nézd folyamatosan a nedvességtartalmát, kéznedvesnek kell lennie.
Feco intelmeire is figyelj, mert ha vki feljelent, akkor tényleg eljárást fog indítani ellened a hivatal. De az átforgatás mindig jót tesz. Cél a komposzt.
Csatorna melle le sem lehetne rakni, pláne ha állandó vízszint is van! Meg akkor sem rakhatnad le, ha csatorna ugyan nincs de magasan van a talajszint vagy ha nyitott kút van a közelében...
Idézet a Helyes Mezogazdalkodas Gyakorlata kezikonyvbol:
Ideiglenes trágyakazal csak akkor létesíthető, ha
100 méter távolságon belül nincs felszíni víz,
a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerint 1,5 méter alatt van,
a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben ugyan 1,5 méter felett van, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.
Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya a művelés alatt álló táblán nem tárolható, és az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum két hónapig tárolható.
Ha nem tartod be és valamivel lebuksz meg vonhatják a támogatást, súlyos esetben több évre is...
Én 3x átraktam/forgattam. 6 hó alatt szinte tiszta komposzt lett. Magágyba dolgoztam sekélyen. Tökéletes lett. Teteje sík legyen, hogy az eső beázhasson.
Tavaly tavasszal hordtuk ki az elejét, kb. 40%-át, a többit meg szeptemberben. Akkor összébb kellett rakni az első adagot hogy legyen hová billenteni, már ott látszott hogy jól be van indulva az érés, úgyhogy remélem idén őszre jó lesz.
Akartam kevés műtrágyát szórni rá, de itt az javasolták hogy hagyjam mert bőven van benne nitrogén inkább locsoljam meg. Gondoltam még hogy összerakás előtt veszek egy kanna valamilyen bacit és azzal belocsolom de hirtelen sehol nem volt raktáron. Ezért csak nagyon be lett locsolva (gondolhatod kb 70 pótkocsinyi anyag mennyi vizet elbír) és úgy összekazlazva.
De a baciról még nem mondtam le, még megpróbálom valahogy beoltani.
Eddig mindig búza után kukorica előtt trágyáztunk. Az egész táblát egyszer sem tudtuk leszórni, mert nem volt akkora mennyiség de a kukoricán nagyon látszott hol kapott és hol nem, úgyhogy a kimosódástól nem igazán tartok.
Viszont vetni sem szeretnék semmit télire, mert erre a földre mindig csak nagyon későn lehet rámenni, főleg egy csapadékosabb tél után. Közel a Körös és nagyon fenntartja a talajvíz szintet, nem akarok öngólt lőni.
Nem mertük megpróbálni, mert nehezen lehetne utána grubberezni, a taposás és a csúszkálás miatt, illetve akkor már nagyon rögös lenne. Tudni kell, hogy kb 10-15 t088-as kocsival megy 1 hekire.
Tavasziak alá szoktuk úgy, hogy tárcsa, szórás, tárcsa, lazítás.
Hány éves pulykatrágya? Csak simán kazalba raktad, vagy csináltál is vele valamit?
Ismerősöm 2-3 évig hagyja kazalba, időnként szór rá műkakit és meg is locsolja. Kicsit túlzásnak tartom.
Marhatrágyát grubber után szoktuk szórni és kap egy sor sima V tárcsát. Az érettet szépen beforgatja t088 után is, de a szalmás rész fent marad.
_fill_540x300_0.jpg)
6222 hozzászólás
Válasz Sk Laci #2366. hozzászólására
Köszönöm a jótanácsot, lehet veszek egy olcsó duplaszív kapás grúbert!
Válasz szanberg #2365. hozzászólására
Ezek a régi duplaszív kapások nem túl komolyak, keret meg arra lenne, pláne amíg csak próbálkozok a dologgal.
Válasz endypapa #2364. hozzászólására
Van egy kétkéses. Kilátásban van, hogy hozzánk fog kerülni egy földterület, de ugye az idő amíg átfut a rendszeren így későn fogunk tudni beleállni, alapművelve meg nem volt ősszel, csak egy tárcsát kapott. Azon törtem a buksit, hogy oda tavasszal megpróbálnék alapművelni a lazítóval, mert a tavaszi szántás ki van zárva, azt nem bírnám elmunkálni. Az a nagy probléma, hogy 70 cm a késosztás, ami nagyon sok szerintem. Ha meg megközölöm, akkor taposom a már meglazítottat.
Lehet az lesz a vége, hogy veszek egy olcsó grúbert.
Válasz varga balázs_19390 #2363. hozzászólására
Köszönöd, foglak keresni!
Válasz mtz1221 #2367. hozzászólására
Amikor elkezd kizöldülni a gyomok csenevész korában kiműveled magágykészítéssel egy menetben. Aztán ha jó az idő és a dátum vethetsz bele, ha nem és elkezd megint zöldűlni akkor ebbe bele vetsz és utána meg lefújod kelés előtt glifóval mondjuk.
Kaphat mégegy sort is de az már plussz vízvesztés lesz...
Válasz Sk Laci #2366. hozzászólására
Mivel volt a magágy készítés,meg hányszor ??Én ha csak vetés előtt csinálnám akkor fél méteres gyom lenne benne akkorára.Létezik hogy délebre vagyok és hamarább felmelegszik a földünk is mint felétek ??
Válasz kockaspaplan #2362. hozzászólására
Kukorica után 1 sor rövidtárcsa, majd grúber. Tavaszal mütrágyaszórás, magágykészités, vetés SPC vetőgépel. Amikor még volt SPC gépem így csináltam. Nem volt gond.
Válasz kockaspaplan #2362. hozzászólására
Azért nyugi, nem fogják a grúberek leforgatni a szárat úgy ahogy azt írod. Igazából nem is feltétlen kellene átmenet szántás meg tmmg között, csak senki sem tudott és mert beleugrani egyből még, elvek miatt sem, meg a gép feltétel, gondolok itt komoly direktvető masinákra, azok híjján KELL művelni a földet, máskülönben nem tudod beletenni megfelelő minőségben a magot.
Szóval ha van egy jó grúber azért az egyenletesen fogja bedolgozni a szárat főleg ha 4soros, lesz lent is belőle de középen és felül is, így azért elősegíti a bontási folyamatokat jobban azt gondolom. Plussz símul a földed mert egyenletesebb munkákat lehet végezni velük, ez is nagyon fontos, főleg úgy, hogy nem kell 3sorral rámenni ehhez.
Válasz kockaspaplan #2362. hozzászólására
Lazítód van?
Válasz kockaspaplan #2362. hozzászólására
Hívjfel elmondok,pár dolgot,ha érdekel.06-30-495 2079.
Válasz endypapa #2361. hozzászólására
Valami ilyesmi a terv, de némi elméleti alap jó lett volna azért. Nézegetem az olcsó, régi grúberokat, szinte kivétel nélkül duplaszív kapásak, ami alapműveléshez nem biztos, hogy a legjobb lenne. Amitől a legjobban tartok az, hogy spc-vel nem fogok tudni vetni, ha meg nagyon lekeverem a szárat kérdéssé válik, hogy van-e értelme grúbert venni.
Válasz kockaspaplan #2360. hozzászólására
Kicsiben próbáld ki (1-2 ha). Kísérletezz!
Amíg nem csinálod, mondhat bárki bármit, nem leszel okosabb, mint ahogy az eddig leírtaktól sem lettél okosabb.
Válasz Tomszi #2355. hozzászólására
Ennyi azért megvan nekem is, a időjárás egyre inkább szélsőségesebb, a megfelelő munkához rendelkezésre álló idő egyre csökken és jön képbe a grúber, aminek nagyobb a területteljesítménye, ideális esetben csaknem egy menetben magágy készíthető.
Inkább a biológia, talajélet kérdéseit feszegetném. Az is tiszta, hogy a néhány év alatt képződő méteres humusz nem valós dolog. A TMMG-sek felvázoltak egy bejárható utat, mint először grúber is kell húznod majd végül a notillig is eljuthatsz akár. Ha amiket felvázolnak nem is feltétlen valós dolgok, esetleg egyáltalán nem kivitelezhető, akkor is van egy megfogalmazott út. Tiszta, hogy a forgatásnélküli a TMMG és a forgatásos talajművelés közt helyezkedik el, ki-ki hol, mennyire megy el a TMMG felé. A köztesek véleménye érdekelne, mit gondolnak a humuszrólképződésről, a gyökerek lazító hatásáról, szármaradványok talajtakarásáról stb. Szerintük javul-e a talajállapot az eke elhagyásával, mérsékli-e a talajrombolást, egyáltalán az eke rombolja-e a talajt? Ha több éves forgatás nélküli után szántok egy éven, valóban oda az egész addigi munka? A notill valóban cél lehet-e hazánkban? Itt nem a szélsőségesen jó és rossz talajokra gondolok. Ilyen kérdésekre keresném a választ...
Mondhatni szinte semmi tapasztalom nincs, a forgatásnélküliben pedig végképp. A kicsik mind a szántanak, a nagyoknál pedig hiába ülnék be egy gépkezelő mellé, ezekre a kérdésekre nem tudna válaszolni.
Válasz .Feco. #2358. hozzászólására
Kösz. Jó, a homok más, de országosan az a kevesebb.
Asszem 8 hónapnyi ist.tragya tároló kell és 4 híg, legalábbis így emlékszem. Én amit láttam, az a valóságban nem bírta ki se a 6 vagy 8 hónapot, pedig előírás szerint épült. Ha elég lenne a kapacitás és persze jól használnak, akkor működne. Ezeken a helyeken az előírtnál nagyobbat kellet volna csinálni.
Téli kihordassal nem lenne gond, mert munkaszervezesileg jó, mert amúgy holtido, az utakat meg ugye kezelni kellene.
Válasz Tomszi #2356. hozzászólására
Nem lehet január február mert úgy szól a szabály hogy tilalmi időszakban nem tárohatod a trágyát a szántóföldön. z amúgy is egy nagyon rossz gyakorlat hogy december január februárban hordja ki a paraszt a trágyát “mert akkor úgyis ráérünk”. Sem a környezetre sem az utakra nincs jó hatással van logika abban hogy ezt kerülni kellene.
Egyébként homokos területeken pl Nyírség van hagyománya a tavaszi szántásnak bármennyire szokatlan is ez számunkra, szóval ott el is lehetne helyezni. Meg ugye egyre több helyen van hígtrágya is.
Nem életszerűtlen a szabály, ugyanis elméletileg szabály szerető állattartóként rendelkezel legalább 6 hónapra elegendő tároló kapacitással, szóval ha novemberben kiviszed onnan az utolsó kocsival is a kukoricatarlora akkor májusig rendben vagy, onnan meg 2 hónapon belül van már gabona tarló ahova szórhatod...
Válasz kockaspaplan #2354. hozzászólására
de nem fogsz kevesebbet aratni'ha figyelsz. 
Eke utàn nèzd meg'mi van fent mi van lent. Gruber utàn is megnèzed. Egy àso segit benne. Ha nem szàntasz hanem grubwrt veszel valamilyent'mindwn kèrdèsedre vàlaszt kapsz de arra szàmits'hogy lehet eladod mert màsik kell mert ott nàlad pont az nem megfelelő. Mindenkinek màsok a földei'ezèrt senki nem tud megoldàst csak tanàcsot ad de ha figyeled mi van a földeddel akkor ràjössz a hibàkra. Egy vizszintes zuzo'meg egy sekèlyen is àllithatò tàrcsa. Utànna fejlődhetsz ha làtod az eredmènyt .csak akkor szabad művelni'mikor lehet'nem akkor mikor elhuzza a gèp. Remèlem èrted. Szàntani mindig lehet'baràzdàban elhuzza. Takaronövènyeken meg ràèrsz kutakodni'itt a profik tudnak sok jòötletet de a megvalositàs a tièd. Mivel vetem'mibe'mikor'milyent'mi cèlbol'viràgozni nem hagyjuk'vagy kifagyòt'tavasszal mivel jàrjunk rajt'miyEn kàrt okoz'stb. Stb. Az ember mèg èl tanul ha akar. Elkezded lehet'menni fog. Amúgy nekem fogalmam sincs az egèszről'csak műkedvelő vagyok'meg kezdek ràjönni'mivel baszok rà.
Válasz .Feco. #2347. hozzászólására
Pár kérdés ezzel kapcsolatban. Nem kötözködésből, csak ezek úgy megfogalmazódtak már bennem. Nyilván ha nem bukik meg valaki, akkor semmiből sincs gond, de vegyük a szabályt.
A 2 hónapig a földön lévő ideiglenes trágyakazal, ez lehet január-február is? De március elsején meg ki akar trágyát szórni, meg hova, a legtöbb gazdaságban földek felszántva, várják a vetést, áttelelő növények kilőve. Persze ha nem bukik le vki és a januárban kihordott trágya aratásig ottvan, akkor oké. De mi van ha megbukik, hallottam én is cégnél ilyet, meg maszeknál is, 50-100ezer bírságot kaptak, ami persze nem tétel, de el is kellették szórni határidőn belül, aztán valami területet beáldoztak ami a közelben volt, lucernát vagy vmi füvet.
Amúgy szerintem ez a szabályozás nagyon életszerűtlen.
Válasz kockaspaplan #2354. hozzászólására
Forgatás nélkül általában szántáshoz képest rövidebb idő alatt megvan a talajművelés, hektárra vetítve kevesebb gázolajból, kevesebb gépköltségből, kevesebb élőmunkával, kevesebb elmunkálást igényel, ez kevesebb taposás, kevesebb porosítás, kevesebb nedvességvesztés (mert ugye minden műveléssel vesztesz nedvességet). És ha jól csinálod még a magágy is jobb lesz, még kötött talajon is, tapasztalat. ez pár szempont, szigorúan technológia oldalról úgymond.
A TMMG-hez meg a humuszképződéshez nem értek, meg már éjjel is van, de a humuszképződés nem 1-2-5 éves folyamat. Láttál már olyat, hogy következő éven előforgatta az eke az előző évi kukoricaszárat?
Egy rendes kukoricatarlót, ahol van szár, azért azt nemtudom lefeketíti-e rendesen a gruber.
Nem rosszindulatból kérdem, de mennyi gyakorlatod van mezőgazdálkodásban?
Válasz Berkó_ #2352. hozzászólására
A TMMG nagyon nagy vonalakban, de világosodik. Nyilván ennek a sikere is a részletekben van elásva, erről lehetne rengeteget beszélni, olvasni, okulni, tapasztalni stb, most nem is erre vagyok kíváncsi.
Azt nem tudom, hogy akik itt a fórumon nem klasszikus TMMG-sek, de forgatásnélküliek, nekik mi a céljuk. Ők miért nem szántanak? Persze, az eke forgat, a grúber gondolom csak a felső néhány centin kever. De ők ennek a sikerét mivel magyarázzák? Ugyan úgy a humuszképződéssel? De akkor miért nem igyekeznek ők is minél több szárat fenthagyni? Alsóbb rétegekben miért nem képződik humusz? Ahol 40 éve húzzák az ekét és leforgatják a szárat, ott miért nincs méteres humusz?
A fralaz úgy jött ide, hogy fralazt vesz az ember lazítani, hogy ne keverjen, miközben a kultivátorral kevertet. Ha abban a szezonban már nem is húzza rá a kultit, de a következő évben igen. Ez nekem így üti egymást. Egyszer azt akarom, hogy ne keverjen az eszköz, utána meg fekete felszínt?
Válasz szöcske76 #2350. hozzászólására
Valamikor valahol már olvastam.
Ezért is döntöttem úgy, hogy felveszem a kapcsolatot Kátai Professzor Úrral.
2011-ben eldöntöttem, hogy az akkor lucernával bevetett szántón többet nem fogok szántani.
2014-ben megismerve és alkalmazva a TMMG (THM) technológiát a tábla felén ezt próbáltam alkalmazni.
2019 jan. 2-án vett talajszelvény vizsgálatán felbuzdulva 2019 tavaszán nem csak a szikes talajom vizsgálatára kérem meg professzor urat. Az eddigi tapasztalataim fent van a befarafi facebook csoportban.
Válasz kockaspaplan #2351. hozzászólására
A célt azt magadnak kell meghatároznod. Milyen gazdálkodást szeretnél folytatni, melyik talajművelési eljárást technológiát választanád, annak függvényében mi is valójában a célod. Ha fontos a talajélet serkentése, és a kevesebb vegyszer, gázolaj felhasználás stb akkor a tmmg, de ha a maximumot akarod kihozni a növényeidből és nem számít az input, akkor mehet a feketére művelés grúberral lazítóval stb. Egyébként jócskán van átfedés a között amit írsz kérdezel. A tmmg alapja a szántás elhagyása meg a nem feketére művelés, na meg az állandó talajtakarás. Fralaz egy kiváló eszköz, de az pl nem kultivátor, szóval nem is értem igazán, hogy jön a cultushoz? Tudd mi a célod, ez a legfontosabb, aztán utána mehet tovább az agyalás!
Ugyan nem kezdtem az elejéről a témák átolvasását, azonban a friss hozzászólásokat már egy ideje követem. Eddig még teljesen alap dolgok sem tisztázódtak bennem. Például: a grúbernak tulajdonképpen mi is a célja? Keverjen vagy ne? A TMMG-ben azt írják, minél több szár maradjon a felszínen, hogy takarja azt. Ha bekeverjük, kevésbé takar és hamarabb el is bomlik sekélyen bemunkálva. Ennek ellenére a nagy gyártók gépei szinte fekete felszínt hagynak maguk után, minimális szárral. Gondolok itt a smaragdra, cultusra, tigerre stb. Nyilván meg tudnák oldani, hogy kevésbé keverjen, ha akarnák. Ugyanakkor azt mondjátok, fralazt kell venni, mert az nem kever... Szóval, mi is a cél?
Nem tudom járt e már itt ez a link, ha igen akkor ismétlés, ha nem akkor hasznos olvasmány.
Környezetkímélő talajművelési rendszerek.
Válasz Tobszi #2346. hozzászólására
Tavasz elején forgasd át és belocsolás után takard le. Fólia is jó. Nézd folyamatosan a nedvességtartalmát, kéznedvesnek kell lennie.
Feco intelmeire is figyelj, mert ha vki feljelent, akkor tényleg eljárást fog indítani ellened a hivatal. De az átforgatás mindig jót tesz. Cél a komposzt.
Válasz .Feco. #2347. hozzászólására
A föld mellett van a csatorna nem a trágya mellett.
Válasz Tobszi #2345. hozzászólására
Csatorna melle le sem lehetne rakni, pláne ha állandó vízszint is van! Meg akkor sem rakhatnad le, ha csatorna ugyan nincs de magasan van a talajszint vagy ha nyitott kút van a közelében...
Idézet a Helyes Mezogazdalkodas Gyakorlata kezikonyvbol:
Ideiglenes trágyakazal csak akkor létesíthető, ha
100 méter távolságon belül nincs felszíni víz,
a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerint 1,5 méter alatt van,
a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben ugyan 1,5 méter felett van, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.
Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya a művelés alatt álló táblán nem tárolható, és az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum két hónapig tárolható.
Ha nem tartod be és valamivel lebuksz meg vonhatják a támogatást, súlyos esetben több évre is...
Válasz Becő #2339. hozzászólására
Szerinted érdemes lenne még szalmával letakarni?
Válasz VMisi #2340. hozzászólására
Igen,végig van mellettem a csatorna, és víz is mindig van benne. Bele a Tomast és hajrá!
Mondjuk volt segítségem is
Válasz Bán Zsolt #2343. hozzászólására
Igen, itt is bomlásnak indultak, csak még nem látszik.
Válasz Berente Antal #2342. hozzászólására
Volt cefre szag mikor belesétáltam. Multkori fagyok adtak neki
Sziaszotk,
ezek szerint mégis működhet a szórjunk retket a mezőre és hagyjuk dolgozni?
Válasz Tobszi #2329. hozzászólására
Hogyan locsoltad be? Van közelben valamilyen csatorna?
Válasz Tobszi #2338. hozzászólására
De ha ráteszed, nem lesz majd az.
Válasz Berente Antal #2331. hozzászólására
A pulykatrágya annyira szalmás hogy azt felesleges még szalmával takarni.
Válasz hargitai sandor #2222. hozzászólására
Mi számít kedvező rögfrakciónak?
Válasz hargitai sandor #2222. hozzászólására
Hargitai Sándor itt volnék. Kővetem.
Válasz kis Zombi #2334. hozzászólására
Ross=rozs
Kib.szott telefon
Válasz Tobszi #2328. hozzászólására
Hát ha neked az is elég, ha az istállótrágya fele hasznosul, akkor tegyél belátásod szerint.
A Ross takarónövénnyel éppen azért kell vigyázni, mert Sok vizet ki tud venni a talajból.
Válasz Tobszi #2329. hozzászólására
Én 3x átraktam/forgattam. 6 hó alatt szinte tiszta komposzt lett. Magágyba dolgoztam sekélyen. Tökéletes lett. Teteje sík legyen, hogy az eső beázhasson.
Válasz Tobszi #2329. hozzászólására
Takarást kérdezem én is.
Válasz Tobszi #2329. hozzászólására
Ha van idő érlelni, felesleges oltani. Inkább szalma, vagy avar takarást tennék rá.
Válasz Tobszi #2329. hozzászólására
De ne mindet, legyen kontroll, és a szemednek tudsz majd hinni !
Válasz VMisi #2324. hozzászólására
és úgy összekazlazva.
Tavaly tavasszal hordtuk ki az elejét, kb. 40%-át, a többit meg szeptemberben. Akkor összébb kellett rakni az első adagot hogy legyen hová billenteni, már ott látszott hogy jól be van indulva az érés, úgyhogy remélem idén őszre jó lesz.
Akartam kevés műtrágyát szórni rá, de itt az javasolták hogy hagyjam mert bőven van benne nitrogén inkább locsoljam meg. Gondoltam még hogy összerakás előtt veszek egy kanna valamilyen bacit és azzal belocsolom de hirtelen sehol nem volt raktáron. Ezért csak nagyon be lett locsolva (gondolhatod kb 70 pótkocsinyi anyag mennyi vizet elbír)
De a baciról még nem mondtam le, még megpróbálom valahogy beoltani.
Válasz kis Zombi #2323. hozzászólására
Eddig mindig búza után kukorica előtt trágyáztunk. Az egész táblát egyszer sem tudtuk leszórni, mert nem volt akkora mennyiség de a kukoricán nagyon látszott hol kapott és hol nem, úgyhogy a kimosódástól nem igazán tartok.
Viszont vetni sem szeretnék semmit télire, mert erre a földre mindig csak nagyon későn lehet rámenni, főleg egy csapadékosabb tél után. Közel a Körös és nagyon fenntartja a talajvíz szintet, nem akarok öngólt lőni.
Válasz VMisi #2324. hozzászólására
2-3 évig érleli,próbál attól a sok antibiotikumtól megszabadulni,amit a pulykákkal megetettek.Kinyírja a talaj életet is.
Válasz bandigh #2325. hozzászólására
Nem mertük megpróbálni, mert nehezen lehetne utána grubberezni, a taposás és a csúszkálás miatt, illetve akkor már nagyon rögös lenne. Tudni kell, hogy kb 10-15 t088-as kocsival megy 1 hekire.
Tavasziak alá szoktuk úgy, hogy tárcsa, szórás, tárcsa, lazítás.
Válasz VMisi #2324. hozzászólására
Miért nem gruber előtt szórod?
Válasz Tobszi #2314. hozzászólására
Hány éves pulykatrágya? Csak simán kazalba raktad, vagy csináltál is vele valamit?
Ismerősöm 2-3 évig hagyja kazalba, időnként szór rá műkakit és meg is locsolja. Kicsit túlzásnak tartom.
Marhatrágyát grubber után szoktuk szórni és kap egy sor sima V tárcsát. Az érettet szépen beforgatja t088 után is, de a szalmás rész fent marad.
Válasz Tobszi #2321. hozzászólására
Hogy ne legyen Nagy a téli kimosódás, kalászost vetnék trágyázás után, vagy takarónövényt, erre a célra legjobb a rozs.
Trágya szétszór, Gruber, 100-150 kg rozs mütrágyaszóróval rászór, sekély rövidtárcsával bedolgozni.
TAVASSZAL KI.BASZOTTUL FIGYELNI A TALAJ NEDVESSÉGÉT, ÉS IDÖBEN AGYONÜTNI A ROZST, MERT NAGYON RÁ LEHET KEFÉLNI.