Válasz Quercus voltam #1469. hozzászólásáraA bekebelezett tulajdoni hányadok tulajdonosai ,csupán hozzá járultak a bekebelezéshes szükséges 50 + százalékhoz.és aki ill. akik elinditoták az eljárást azok kötnek egyezséget.
Válasz én 11 #1466. hozzászólásáraAz hozzájárult a megosztáshoz.
A bekebelezés, és a tulajdonostárstól történő vásárlás egy érdekes kérdés.
Mert a bekebelezés esetén a bekebelezett tulajdoni hányadok tulajdonosai gyakorlatilag nem vesznek részt az egyezségben.
Tehát kérdés, hogy akkor az egyezségben hogyan kell őket számítani.
Válasz nagy.gyula #1465. hozzászólására"e) ha az ingatlant érintően a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény szerinti részarány földkiadás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárásban a kiosztás sorrendjének megállapítása érdekében már a sorsolás megtörtént vagy az egyezség befogadásra került;"
Tehát ez a verzió is megy tovább. De ha még nem jutott a fenti stádiumban, akkor szerintem meg lehet indítani a megosztást. Mondjuk itt plusz költség lesz a kiméretés, ha van rá igény. Viszont aki akar, és meg tud egyezni, az egyszerűbben vehet a tulajtársaktól.
Szerintem nem együtt kell értelmezni, hanem valamelyik feltételnek kell megfelelni.
Na ez a hatalmas kiskapu.
A 2021 január 1 után a 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól - ez hatályban marad-e? Tehát folytatódnak-e a 2012 előtt kérelmezett ingyenes megosztási eljárások?
A 2020. évi LXXI. törvény alábbi részében a) és b) vagy a) és c) feltételek együtt kell teljesüljenek, jól értelmezem?
"17. § (1) Az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának e törvény alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki
a) az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel;
b) tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte; vagy
c) tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte."
Válasz Pont #1458. hozzászólásáraÖröklésnél,jól tudom,hogy változik a jogszabály?1 ha.alatt nem örökölhető?Valamelyik családtagnak ki kell vásárolni?Mintha régebben ezt olvastam volna.
Hát várjuk még az első próbálkozásokat.
De akkor én addig is vásárolgatom lassan .
Ha meg szèljegyen van akkor addig úgysem lehet kimèretni.
Nekem igazából csak a bekebelezès volna jó.
Mármint ha én kebeleznèm be az egèszet.
Ez egy 14 hektáros terület,nádas rèt,legelő.
Az enyém kb 5hektár ,ezt csak nem veszi el már senki.
De ha igen,akkor hordja el a földet mert kell a hely.
Igazából ide szeretnèk a tanyánkat èpiteni.
A szomszèdos terület is a miènk.
Ugy mèg nem volt,hogy sehogy se lett volna.
Válasz kovacsdezso701230 #1459. hozzászólásáraIlyen erővel bármilyen szörnyűségtől félhetnél, a jelenlegi törvényben/törvényekben egyértelműen benne van, benne kel lennie az osztatlan közös lehetőségének, mert lehetetlen mindet megszüntetni. Egyébként meg a jelen állás szerint a jelenlegi kormány nem tervez két évnél tovább, ezért elég nekik a két évre kitolt jogállamisági alku, ezért tolják a százmilliárdokat alapítványokba, a következő két év az a még mozdítható vagyon kilapátolásáról fog szólni, hátra se néznek, úgy itt hagyják az Országot nyakig adósságban, végletekig megosztott itthon maradókkal. A következő kormánynak kisebb gondja is nagyobb lesz az osztatlan közösöknél, csoda lenne ha kihúzná a hivatali idejét, akkora szarkupacot örököl aláaknázva....
Válasz hegesztocsabi #1456. hozzászólásáraPróféta szóljon belőled. De nekem már az sem tetszik hogy azt miért nem tetté a tv-be ha megkapja valaki a tértivevényt és nem megy el oda mert "érdektelen" akkor azt beleegyezőnek kell tekinteni... mert jelen állas szerint az pont a kimérés ellenzőjének kell sajnos.
Válasz Pont #1458. hozzászólásáraÉn meg amondó vagyok hogy ezt a törvény erejével ki fogják kényszeríteni a választások után.Majd meglátod, DE NE LEGYEN ÚGY! Akkora vagyon ez nem fogják hagyni és most pontom pénzért piaci ár alatt hozzájuthatnak majd. Túl zavaros ez a törvény csomó minden nincsen benne a gyakorlatnak megfelelően leszabályozva ez nem tetszik nekem...
Ne feledjétek a földárveréseket sem. Először meghosszabbították azt 20 évre és csak utána adták el őket pedig fordítva lett volna értelmesebb...Nekem továbbra is az a félelmem hogy ha kisajátít az állam akkor elveszi az 1 heki felettit is...Bár igazad lenne hogy nem!
Válasz Mf-es? #1457. hozzászólásáraSőt ha nincs meg a megfelelő többség a megosztáshoz akkor nem lesz megosztás. Egyébként is teljesen fals, hogy minden osztatlant megszüntetnek. Lehetőség lesz rá megszüntetni, ha el sem kezdenek egy megosztást ott minden marad úgy mint eddig, ha egy elkezdett megosztásban valakik úgy döntenek, hogy ők szeretnének közösben maradni, és elérik a terület minimumot, akkor maradhatnak. És ha valaki pl. meghal és van két örököse máris keletkezik egy új osztatlan közös, szóval nemhogy minden osztatlant megszüntetnek, de szerintem a többség úgy marad, mivel ezt ügyvéd nélkül a törvény szerint nem lehet, az ügyvédek közül meg nagyon kevesen fognak ezzel kínlódni, meg nem is képesek rá, egy földmérőnek sem lenne ez kis falat, nem hogy egy műszaki érzékkel kevésbé megáldott ügyvédnek....
Válasz kovacsdezso701230 #1454. hozzászólásáraSzerintem itt mindenki félrebeszél,meg rémképeket lát.
Én ahogy értelmezem,ez a kisajátítás,csak 1 ha. alattira vonatkozik.De ez sem ingyen van,pénz kell hozzá,hogy kivásárolják.Ha az osztatlanban több mint egy hektárod van,az kap külön hrszt.,és marad a tulajdonod.
Válasz Quercus voltam #1452. hozzászólásáraHa most ez így vagy úgy lesz,attól mèg èn beadom rá a támogatási igènyemet,igaz,hogy a jegyzö àlltal kiadott használati papírral.
Mert kitudja mikor lesz vège.
Válasz hegesztocsabi #1451. hozzászólásáraJA és meg egy gondolat nyakamat rá teszem, hogy ha úgy dönt a sok osztatlan, hogy nem osztja szét mert úgy sem jön össze az 50,01%-k és nem szeretnék hogy lenyúlja az állam, majd a választás után ki fogják mondani, hogy nem lehet osztatlan és aki nem indította el majd megindítják kényszerből az állam mert a gazdák "érdeke" is az, hogy ne legyen osztatlan. Megvettem hektárját 2,5-3 millióért elvették 15 hektáromat(holott 1 heki szerintük a művelhető birtokméret az enyém sokszorosa) mert egy 100 hekis táblába nem volt meg az 50,01% aztán az állam kisajátítja 2 milláért vagy annyiért sem, a nagytőkések meg megveszik majd még olcsóbban mert hát kinek van pénze 100 és 100 hektárokra...És a nép azt megint majd tűrni fogja...
Magyarul ha valahol nagyszámú tulaj van nem szabad elkezdeni a megosztást amíg egészen biztos nincsen meg a 50,01 %-k. Mert ha egyezer megkezdted akkor elveszik a földet ha nem tudod végigvenni még ha van egy táblában 30 hektár saját tulajdonod is... Azért ez durva. Eddig arról volt szó, hogy az 1 hektár alattiak a művelhetetlenek most már nem.
Pedig ez a dolog könnyen előfordulhat, mert eljön és nem írja alá, vagy el sem jön az meg nem számít beleegyezettnek, hogy ro...na meg.
Azt megértem, hogy azt mondja ha nincsen egyezség X ideig akkor majd ő lerendezi, de hogy akkor az egészet megeszi az durva. Anno a részarányoknál megcsinálta azt, hogy fél hektárt is kimért a többiek belegyezése nélkül most meg akár 10,20,30 hektárt is elvesz mert mondjuk 100 hekis a tábla...???
Válasz kovacsdezso701230 #1442. hozzászólására"18. § (1) Az ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél az ingatlan egészének az állam általi, optimális birtokszerkezet kialakítása céljából történő kisajátítását, ha
a) az osztatlan közös tulajdon megosztását a 4. § (1) bekezdése szerint legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a 4. § (3) bekezdése alapján a bejelentés nem került visszautasításra, azonban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor, és
b) az ingatlan tulajdonosainak száma
ba) a 100 főt meghaladja, vagy
bb) a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.
(2) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az adott költségvetési évben a földvásárlásra rendelkezésre álló költségvetési keret alapján dönt a kisajátítási eljárás megindításáról."
Tehát bármely tulajdonostárs kezdeményezheti a kisajátítást, és ez természetesen az egész földrészletet érinti.
Aki átvette az értesítő levelet, annak két lehetősége van. Vagy részt vesz a megosztásban, és aláírja a megállapodást, ebben az esetben ő is az elfogadók táborába számít bele, vagy nem vesz részt, és akkor az elutasítók táborát erősíti.
Válasz nagy.gyula #1446. hozzászólásáraHa folyamatban lévő megosztás ténye föl van jegyezve a tulajdoni lapra, akkor nem lehet ezen törvény alapján kezdeményezni a megosztást.
Miután a cenzorok nem engedtek új topikot nyitni a családi gazdaságokat érintő új jogszabályoknak, így itt jelzem, az éjszaka a Magyar Közlöny 292. számában megjelent a családi gazdaságokról szóló törvény végrehajtási rendelete.
Válasz hegesztocsabi #1447. hozzászólásáraNem lehet beadni február előtt, de szerintem még ezt a határidőt is ki fogják tolni, mert ha jól tudom, valamikor áprilisban lesz talán kész az informatikai háttér.
Van olyan tervem, hogy csinálok egy vállalkozást, aminek keretében ezzel is foglalkozom,de ez még nem 100 százalék. Ha az lesz, jelzem.
Válasz Quercus voltam #1445. hozzászólásáraMost akkor belehet adni január 1 -vel ,vagy várni kell februárig?
Akkor ön fog vállalni ebben segitsèget?
Persze nem köszönömèrt.
Válasz Rabó001 #1444. hozzászólásáraEzért mondom, tulajdonos legyen a talpán aki ebbe a buliba egyedül belevág.
Mert ez még akkor sem lesz egyszerű menet, ha viszonylag kevés a tulajdonos.
Miután viszont a dolog eléggé macerás ahogy látom, szerintem ügyvédek sem igazán látnak benne fantáziát, hogy az elejétől a végéig lezongorázzák.
Ha mégis lesz, aki ezt bevállalja, akár ügyvéd, akár egy vállalkozás, az nem lesz olcsó móka. Főleg az elején. Mert arra már most fogadni mernék, hogy a földhivatalok szintén nem értik miről van szó.
Válasz Quercus voltam #1443. hozzászólásáraMég nem olvastam el a VHR-t. De a megosztásról szóló törvény, a 2020. évi LXXI. törvény elejében van ez:
4. § (3) A kérelmet vissza kell utasítani, ha
a) az ingatlan tulajdoni lapján az Inytv. 17. § (1) bekezdés 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15., 16., 18., 20., 21., 26., illetve 29. pontjában meghatározott tény szerepel;
b) az érintett ingatlan tulajdoni lapján a folyamatban lévő megosztás ténye van feljegyezve;
c) az érintett ingatlan tulajdoni lapján széljegy van feltüntetve;
Meg még folytatódik.
Felütöttem az Inytv. 17. §-et a jogtárban, a felsorolt pontok a teljesség igény nélkül. Van olyan amit azt se tudom mit jelent.
15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
18. az e törvényben meghatározott
18.1. perek,
Válasz én 11 #1441. hozzászólásáraEzt nem lehet jól értelmezni. Már a törvényt sem lehetett. Két dologban biztos vagyok. Nem sok olyan tulajdonos lesz, aki ebbe a megosztásba önállóan belevág. A másik, hogy itt lesznek olyan parasztgyalázatok a megvalósítás során, illetve utána, hogy Magyarország megint be fog kerülni a nemzetközi híradásokba.
A vhr-ből is az jön le, hogy az a tulajdonostárs, aki az eljárás során vásárol, vagy bekebelez a többi tulajdonostárstól, az a szerzeményt hozzácsapja a saját tulajdoni hányadához, és azt egy hrsz-ba viszi át.
De mi van akkor, ha egy táblában van használati rend, van aki saját maga használja a tulajdoni hányadát, van aki bérbe adja. Ha én veszek, vagy bekebelezek, és ezzel megnövelem a tulajdoni hányadomat, akkor eltolom a használati rend határait -amit egyébként sem kel figyelembe venni-, így minden borul. Vagyis lehet, hogy a végén a tulajdonostársak egy részének, meg a bérlők egy részének nem ott lesz az új 1/1-es földje, bérleménye, ahol eddig művelte. Na ilyenkor mi van? Ezért mondtam már el jó párszor -csak eddig süket fülekre talált-, a bérlők egy része alól kivarázsolják a bérleményt.
Mi van a feljegyzett jogokkal? Mi van akkor, ha valaki bekebelez, de a bekebelezett tulajdoni hányadon jelzálog, vagy végrehajtás van? Mert arról nincs szó, hogy a bekebelezés ellenértékéről megállapodhatok a bankkal, vagy a végrehajtóval, és nekik utalhatom. De ha ez nem megy, akkor nem fognak hozzájárulni a bekebelezéshez, vagyis nem lehet megcsinálni a megosztást. Az ilyen feljegyzett jogok kemény diók lesznek.
Minden tiszta egy dolog nem. Azt írja ha 2 vagy 3 alkalommal összepróbálja hozni az ember az egyezséget de nincsen meg az 50,01%-knyi akarat akkor kisajátítja az állam a földet. De melyik részét azért is akinek mondjuk a 100 hektáros osztatlanba vagy 10 hektárja azt is?
Másik ?-s az lenne azt nevesíti hogy kinek kell az értesítését velem egyen akaratúnak tekinteni, pl, nem jó a cím vagy nem veszik át és visszajön a tértivevény stb... de azt nem írja ha át veszi mert jó a cím de "érdektelen" mert nem jön el azt is bele lehet venni abba a részbe akik ki akarják mérni , hogy összejöjjön az 50,301 %-k ?
Válasz lemken #1431. hozzászólásáraViszont az állam is megindíthatja az osztatlan megszüntetését, bekebelezhet, ill. tehet ajánlatot a többi tulajdonostársnak.
Szerintem az NFK-nál ezerrel dolgoznak ezen.
Mire ez a történet véget ér, borítékolhatóan több százezer hektár földel lesz gazdagabb az állam.
Amit majd aztán.......
Válasz lemken #1427. hozzászólásáraLegalább próbáltad, tudnak a szándékról, ha akarnak, aztán egyszer hátha elfogy az eladni való és a Te kiszemeltek is sorra kerül.
Válasz A.I. #1426. hozzászólásáraAz a vételi ajánlat nem tudom hogy működik,mert én tettem egy területre amiben közös osztalanban vagyok a NFK -vel. 1 ha alatti az állami rész. 1 év alatt sem történt. Nincs ügyintézési határidő,melójuk meg rengeteg van. Érdeklődésre azt mondják legyünk türelemmel.
Válasz csuklosbusz #1425. hozzászólásáraÉrtem, azt eddig nem tudtuk, hogy van rajta épület is. Nem próbáltad megkeresni a földalap kezelőt, vagy tenni rá egy vételi ajánlatot? Ki tudja, hátha eladják?
Tulajdoni hányad alapján többségi tulaj vagy egyébként?
Tanyát tudtommal pont azért nem egyszerű megosztani mert ugye kinek a részére kerüljön a tanya mint épület? Nyilván ez miatt az alap sem fog beleegyezni..
Válasz papszi06 #1423. hozzászólásáraNem olvastam, most nem is tervezem! Azt írtam le, hogy a közelmúltban saját tapasztalatom mi volt!
Nem vagyok jogász, gyanítom Maga sem az, ezt az egész rendszert esetleg a jogászok tudják követni, mert nekik az lenne a dolguk, de ha beszél a kolléga földmérő májszterrel, akkor annak azért illik tudni majd, hogy hol mekkorát lehet kialakítani.
Egyébként a törvény, majd 21 Jan 1től él ezekkel a szabályokkal, ha jól hallottam, bár kollégának már ezt kell nézni, mert 10 nap alatt, úgy hogy ünnepek vannak benne, úgy sem tudja megosztani.
A majort (tanyát), bár csak végig pörgettem a trvt, annyit láttam, hogy arra nem terjed ki a trv hatája ( meg még vagy 5 dologra), így nem láthattam benne, hogy mekkora a minimálisan kialakítható mért!
Ha látja, dobja már be kíváncsi lennék én is, változott-e.
Lehet csak elsiklottam felette!
Válasz csuklosbusz #1421. hozzászólásáraSzerintem meglehet, ha csak az nem jelent valami akadályt, hogy állambá a tulajdonostárs!
Ha kéred az osztatlan közös megszüntetését, és van legalább 3000 m² résztulajdonod, akkor ki tudnak neked alakítani egy önálló hrszt. Az állam vagy jelenlegi tulajdonos társ pedig a visszamaradóba kerül!
Azonban ha nincs meg a 3000 m², akkor nem alakítonak ki új önálló hrszt neked sem, legalább is ez még nem olyan rég így működött, saját tapasztalat!
3120 hozzászólás
Válasz Quercus voltam #1469. hozzászólásáraA bekebelezett tulajdoni hányadok tulajdonosai ,csupán hozzá járultak a bekebelezéshes szükséges 50 + százalékhoz.és aki ill. akik elinditoták az eljárást azok kötnek egyezséget.
Válasz én 11 #1466. hozzászólásáraAz hozzájárult a megosztáshoz.
A bekebelezés, és a tulajdonostárstól történő vásárlás egy érdekes kérdés.
Mert a bekebelezés esetén a bekebelezett tulajdoni hányadok tulajdonosai gyakorlatilag nem vesznek részt az egyezségben.
Tehát kérdés, hogy akkor az egyezségben hogyan kell őket számítani.
Válasz nagy.gyula #1465. hozzászólására"e) ha az ingatlant érintően a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény szerinti részarány földkiadás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárásban a kiosztás sorrendjének megállapítása érdekében már a sorsolás megtörtént vagy az egyezség befogadásra került;"
Tehát ez a verzió is megy tovább. De ha még nem jutott a fenti stádiumban, akkor szerintem meg lehet indítani a megosztást. Mondjuk itt plusz költség lesz a kiméretés, ha van rá igény. Viszont aki akar, és meg tud egyezni, az egyszerűbben vehet a tulajtársaktól.
Szerintem nem együtt kell értelmezni, hanem valamelyik feltételnek kell megfelelni.
Na ez a hatalmas kiskapu.
Válasz én 11 #1466. hozzászólásáraaki nem veszi át vagy visszautasítja vagy nem jó a cím és visszajön a ttv az az elfogadót az benne van.
Válasz Quercus voltam #1452. hozzászólásáraÉs aki nem veszi át a levelet ,mert elhunyt elköltözött?az melyik oldalt erősiti .vagy akinek hiányos a cime?
Válasz Quercus voltam #1450. hozzászólásáraKöszönöm a választ!
Még lenne 2 kérdésem:
A 2021 január 1 után a 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól - ez hatályban marad-e? Tehát folytatódnak-e a 2012 előtt kérelmezett ingyenes megosztási eljárások?
A 2020. évi LXXI. törvény alábbi részében a) és b) vagy a) és c) feltételek együtt kell teljesüljenek, jól értelmezem?
"17. § (1) Az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának e törvény alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki
a) az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel;
b) tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte; vagy
c) tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte."
Válasz Pont #1458. hozzászólásáraÖröklésnél,jól tudom,hogy változik a jogszabály?1 ha.alatt nem örökölhető?Valamelyik családtagnak ki kell vásárolni?Mintha régebben ezt olvastam volna.
Hát várjuk még az első próbálkozásokat.
De akkor én addig is vásárolgatom lassan .
Ha meg szèljegyen van akkor addig úgysem lehet kimèretni.
Nekem igazából csak a bekebelezès volna jó.
Mármint ha én kebeleznèm be az egèszet.
Ez egy 14 hektáros terület,nádas rèt,legelő.
Az enyém kb 5hektár ,ezt csak nem veszi el már senki.
De ha igen,akkor hordja el a földet mert kell a hely.
Igazából ide szeretnèk a tanyánkat èpiteni.
A szomszèdos terület is a miènk.
Ugy mèg nem volt,hogy sehogy se lett volna.
Válasz Pont #1461. hozzászólásáraSzép jövő bakker
Válasz kovacsdezso701230 #1459. hozzászólásáraIlyen erővel bármilyen szörnyűségtől félhetnél, a jelenlegi törvényben/törvényekben egyértelműen benne van, benne kel lennie az osztatlan közös lehetőségének, mert lehetetlen mindet megszüntetni. Egyébként meg a jelen állás szerint a jelenlegi kormány nem tervez két évnél tovább, ezért elég nekik a két évre kitolt jogállamisági alku, ezért tolják a százmilliárdokat alapítványokba, a következő két év az a még mozdítható vagyon kilapátolásáról fog szólni, hátra se néznek, úgy itt hagyják az Országot nyakig adósságban, végletekig megosztott itthon maradókkal. A következő kormánynak kisebb gondja is nagyobb lesz az osztatlan közösöknél, csoda lenne ha kihúzná a hivatali idejét, akkora szarkupacot örököl aláaknázva....
Válasz hegesztocsabi #1456. hozzászólásáraPróféta szóljon belőled. De nekem már az sem tetszik hogy azt miért nem tetté a tv-be ha megkapja valaki a tértivevényt és nem megy el oda mert "érdektelen" akkor azt beleegyezőnek kell tekinteni... mert jelen állas szerint az pont a kimérés ellenzőjének kell sajnos.
Válasz Pont #1458. hozzászólásáraÉn meg amondó vagyok hogy ezt a törvény erejével ki fogják kényszeríteni a választások után.Majd meglátod, DE NE LEGYEN ÚGY! Akkora vagyon ez nem fogják hagyni és most pontom pénzért piaci ár alatt hozzájuthatnak majd. Túl zavaros ez a törvény csomó minden nincsen benne a gyakorlatnak megfelelően leszabályozva ez nem tetszik nekem...
Ne feledjétek a földárveréseket sem. Először meghosszabbították azt 20 évre és csak utána adták el őket pedig fordítva lett volna értelmesebb...Nekem továbbra is az a félelmem hogy ha kisajátít az állam akkor elveszi az 1 heki felettit is...Bár igazad lenne hogy nem!
Válasz Mf-es? #1457. hozzászólásáraSőt ha nincs meg a megfelelő többség a megosztáshoz akkor nem lesz megosztás. Egyébként is teljesen fals, hogy minden osztatlant megszüntetnek. Lehetőség lesz rá megszüntetni, ha el sem kezdenek egy megosztást ott minden marad úgy mint eddig, ha egy elkezdett megosztásban valakik úgy döntenek, hogy ők szeretnének közösben maradni, és elérik a terület minimumot, akkor maradhatnak. És ha valaki pl. meghal és van két örököse máris keletkezik egy új osztatlan közös, szóval nemhogy minden osztatlant megszüntetnek, de szerintem a többség úgy marad, mivel ezt ügyvéd nélkül a törvény szerint nem lehet, az ügyvédek közül meg nagyon kevesen fognak ezzel kínlódni, meg nem is képesek rá, egy földmérőnek sem lenne ez kis falat, nem hogy egy műszaki érzékkel kevésbé megáldott ügyvédnek....
Válasz kovacsdezso701230 #1454. hozzászólásáraSzerintem itt mindenki félrebeszél,meg rémképeket lát.
Én ahogy értelmezem,ez a kisajátítás,csak 1 ha. alattira vonatkozik.De ez sem ingyen van,pénz kell hozzá,hogy kivásárolják.Ha az osztatlanban több mint egy hektárod van,az kap külön hrszt.,és marad a tulajdonod.
Válasz Quercus voltam #1452. hozzászólásáraHa most ez így vagy úgy lesz,attól mèg èn beadom rá a támogatási igènyemet,igaz,hogy a jegyzö àlltal kiadott használati papírral.
Mert kitudja mikor lesz vège.
Válasz kovacsdezso701230 #1454. hozzászólásáraAzèrt èn bizakodok!
Igaz nincs még a többsègi rèszem.
Válasz hegesztocsabi #1451. hozzászólásáraJA és meg egy gondolat nyakamat rá teszem, hogy ha úgy dönt a sok osztatlan, hogy nem osztja szét mert úgy sem jön össze az 50,01%-k és nem szeretnék hogy lenyúlja az állam, majd a választás után ki fogják mondani, hogy nem lehet osztatlan és aki nem indította el majd megindítják kényszerből az állam mert a gazdák "érdeke" is az, hogy ne legyen osztatlan. Megvettem hektárját 2,5-3 millióért elvették 15 hektáromat(holott 1 heki szerintük a művelhető birtokméret az enyém sokszorosa) mert egy 100 hekis táblába nem volt meg az 50,01% aztán az állam kisajátítja 2 milláért vagy annyiért sem, a nagytőkések meg megveszik majd még olcsóbban mert hát kinek van pénze 100 és 100 hektárokra...És a nép azt megint majd tűrni fogja...
Válasz hegesztocsabi #1451. hozzászólásáraNa akkor itt is el van ásva a kutya....
Magyarul ha valahol nagyszámú tulaj van nem szabad elkezdeni a megosztást amíg egészen biztos nincsen meg a 50,01 %-k. Mert ha egyezer megkezdted akkor elveszik a földet ha nem tudod végigvenni még ha van egy táblában 30 hektár saját tulajdonod is... Azért ez durva. Eddig arról volt szó, hogy az 1 hektár alattiak a művelhetetlenek most már nem.
Pedig ez a dolog könnyen előfordulhat, mert eljön és nem írja alá, vagy el sem jön az meg nem számít beleegyezettnek, hogy ro...na meg.
Azt megértem, hogy azt mondja ha nincsen egyezség X ideig akkor majd ő lerendezi, de hogy akkor az egészet megeszi az durva. Anno a részarányoknál megcsinálta azt, hogy fél hektárt is kimért a többiek belegyezése nélkül most meg akár 10,20,30 hektárt is elvesz mert mondjuk 100 hekis a tábla...???
Válasz kovacsdezso701230 #1442. hozzászólására"18. § (1) Az ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél az ingatlan egészének az állam általi, optimális birtokszerkezet kialakítása céljából történő kisajátítását, ha
a) az osztatlan közös tulajdon megosztását a 4. § (1) bekezdése szerint legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a 4. § (3) bekezdése alapján a bejelentés nem került visszautasításra, azonban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor, és
b) az ingatlan tulajdonosainak száma
ba) a 100 főt meghaladja, vagy
bb) a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.
(2) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az adott költségvetési évben a földvásárlásra rendelkezésre álló költségvetési keret alapján dönt a kisajátítási eljárás megindításáról."
Tehát bármely tulajdonostárs kezdeményezheti a kisajátítást, és ez természetesen az egész földrészletet érinti.
Aki átvette az értesítő levelet, annak két lehetősége van. Vagy részt vesz a megosztásban, és aláírja a megállapodást, ebben az esetben ő is az elfogadók táborába számít bele, vagy nem vesz részt, és akkor az elutasítók táborát erősíti.
Válasz Quercus voltam #1448. hozzászólásáraRendben.
Elsők között jelentkezem.
Válasz nagy.gyula #1446. hozzászólásáraHa folyamatban lévő megosztás ténye föl van jegyezve a tulajdoni lapra, akkor nem lehet ezen törvény alapján kezdeményezni a megosztást.
Miután a cenzorok nem engedtek új topikot nyitni a családi gazdaságokat érintő új jogszabályoknak, így itt jelzem, az éjszaka a Magyar Közlöny 292. számában megjelent a családi gazdaságokról szóló törvény végrehajtási rendelete.
Válasz hegesztocsabi #1447. hozzászólásáraNem lehet beadni február előtt, de szerintem még ezt a határidőt is ki fogják tolni, mert ha jól tudom, valamikor áprilisban lesz talán kész az informatikai háttér.
Van olyan tervem, hogy csinálok egy vállalkozást, aminek keretében ezzel is foglalkozom,de ez még nem 100 százalék. Ha az lesz, jelzem.
Válasz Quercus voltam #1445. hozzászólásáraMost akkor belehet adni január 1 -vel ,vagy várni kell februárig?
Akkor ön fog vállalni ebben segitsèget?
Persze nem köszönömèrt.
Mi a helyzet azokkal, akik 2012. június 01 előtt kérték az osztatlan közös tulajdon megszüntetését?
374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet
a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól?
Válasz Rabó001 #1444. hozzászólásáraEzért mondom, tulajdonos legyen a talpán aki ebbe a buliba egyedül belevág.
Mert ez még akkor sem lesz egyszerű menet, ha viszonylag kevés a tulajdonos.
Miután viszont a dolog eléggé macerás ahogy látom, szerintem ügyvédek sem igazán látnak benne fantáziát, hogy az elejétől a végéig lezongorázzák.
Ha mégis lesz, aki ezt bevállalja, akár ügyvéd, akár egy vállalkozás, az nem lesz olcsó móka. Főleg az elején. Mert arra már most fogadni mernék, hogy a földhivatalok szintén nem értik miről van szó.
Válasz Quercus voltam #1443. hozzászólásáraMég nem olvastam el a VHR-t. De a megosztásról szóló törvény, a 2020. évi LXXI. törvény elejében van ez:
4. § (3) A kérelmet vissza kell utasítani, ha
a) az ingatlan tulajdoni lapján az Inytv. 17. § (1) bekezdés 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15., 16., 18., 20., 21., 26., illetve 29. pontjában meghatározott tény szerepel;
b) az érintett ingatlan tulajdoni lapján a folyamatban lévő megosztás ténye van feljegyezve;
c) az érintett ingatlan tulajdoni lapján széljegy van feltüntetve;
Meg még folytatódik.
Felütöttem az Inytv. 17. §-et a jogtárban, a felsorolt pontok a teljesség igény nélkül. Van olyan amit azt se tudom mit jelent.
15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
18. az e törvényben meghatározott
18.1. perek,
Válasz én 11 #1441. hozzászólásáraEzt nem lehet jól értelmezni. Már a törvényt sem lehetett. Két dologban biztos vagyok. Nem sok olyan tulajdonos lesz, aki ebbe a megosztásba önállóan belevág. A másik, hogy itt lesznek olyan parasztgyalázatok a megvalósítás során, illetve utána, hogy Magyarország megint be fog kerülni a nemzetközi híradásokba.
A vhr-ből is az jön le, hogy az a tulajdonostárs, aki az eljárás során vásárol, vagy bekebelez a többi tulajdonostárstól, az a szerzeményt hozzácsapja a saját tulajdoni hányadához, és azt egy hrsz-ba viszi át.
De mi van akkor, ha egy táblában van használati rend, van aki saját maga használja a tulajdoni hányadát, van aki bérbe adja. Ha én veszek, vagy bekebelezek, és ezzel megnövelem a tulajdoni hányadomat, akkor eltolom a használati rend határait -amit egyébként sem kel figyelembe venni-, így minden borul. Vagyis lehet, hogy a végén a tulajdonostársak egy részének, meg a bérlők egy részének nem ott lesz az új 1/1-es földje, bérleménye, ahol eddig művelte. Na ilyenkor mi van? Ezért mondtam már el jó párszor -csak eddig süket fülekre talált-, a bérlők egy része alól kivarázsolják a bérleményt.
Mi van a feljegyzett jogokkal? Mi van akkor, ha valaki bekebelez, de a bekebelezett tulajdoni hányadon jelzálog, vagy végrehajtás van? Mert arról nincs szó, hogy a bekebelezés ellenértékéről megállapodhatok a bankkal, vagy a végrehajtóval, és nekik utalhatom. De ha ez nem megy, akkor nem fognak hozzájárulni a bekebelezéshez, vagyis nem lehet megcsinálni a megosztást. Az ilyen feljegyzett jogok kemény diók lesznek.
És ez még csak a jéghegy csúcsa.
Sziasztok lenne egy kérdésem!
Minden tiszta egy dolog nem. Azt írja ha 2 vagy 3 alkalommal összepróbálja hozni az ember az egyezséget de nincsen meg az 50,01%-knyi akarat akkor kisajátítja az állam a földet. De melyik részét azért is akinek mondjuk a 100 hektáros osztatlanba vagy 10 hektárja azt is?
Másik ?-s az lenne azt nevesíti hogy kinek kell az értesítését velem egyen akaratúnak tekinteni, pl, nem jó a cím vagy nem veszik át és visszajön a tértivevény stb... de azt nem írja ha át veszi mert jó a cím de "érdektelen" mert nem jön el azt is bele lehet venni abba a részbe akik ki akarják mérni , hogy összejöjjön az 50,301 %-k ?
Köszi a válaszokat!
Válasz Quercus voltam #1440. hozzászólásáraÉrdekelne a véleményed.Te jól értelmezed...
Akinek van kedve, a Magyar Közlöny 288. számában tanulmányozhatja a közös tulajdon megszüntetést szabályozó törvény végrehajtási rendeletét.
Válasz Radocz #1438. hozzászólásáraAkkor az karácsonyi csoda lenne
!
Válasz TeljesenMindegy #1437. hozzászólásáraÉs ha tévedtek?
Válasz Sorbus torminalis #1434. hozzászólására....igazságosan szétosztanak a lovagok közt.
Válasz Sorbus torminalis #1434. hozzászólásáraÉs pont .
Végre valaki rájött!
Válasz Sorbus torminalis #1434. hozzászólásáraAmit majd aztán... gondosan jó gazda módjára kezel!
Válasz lemken #1431. hozzászólásáraViszont az állam is megindíthatja az osztatlan megszüntetését, bekebelezhet, ill. tehet ajánlatot a többi tulajdonostársnak.
Szerintem az NFK-nál ezerrel dolgoznak ezen.
Mire ez a történet véget ér, borítékolhatóan több százezer hektár földel lesz gazdagabb az állam.
Amit majd aztán.......
Válasz lemken #1431. hozzászólásáraLehet
Válasz lemken #1431. hozzászólásáraIgen ,de még nem jelent meg.jó kérdés mi lesz az állami résztulajdonnal?
Válasz Sorbus torminalis #1429. hozzászólásáraA VHR December közepére igérték. Azt nem tudom hogy az állami tulajdonra lehet e alkalmazni a bekebelezést.
Válasz Sorbus torminalis #1429. hozzászólásáraA VHR December közepére igérték. Azt nem tudom hogy az állami tulajdonra lehet e alkalmazni a bekebelezést.
Válasz lemken #1427. hozzászólásáraHa 1 ha alatt van a tulajdoni hányad, akkor jövőre szüntesd meg a közös tulajdont, és kebelezd be az állam részét.
Bár úgy látom, vannak gondok, mert egyenlőre fölfüggesztették a közös tulajdonok megosztását. Még a vhr-t sem sikerült megszülni.
Válasz lemken #1427. hozzászólásáraLegalább próbáltad, tudnak a szándékról, ha akarnak, aztán egyszer hátha elfogy az eladni való és a Te kiszemeltek is sorra kerül.
Válasz A.I. #1426. hozzászólásáraAz a vételi ajánlat nem tudom hogy működik,mert én tettem egy területre amiben közös osztalanban vagyok a NFK -vel. 1 ha alatti az állami rész. 1 év alatt sem történt. Nincs ügyintézési határidő,melójuk meg rengeteg van. Érdeklődésre azt mondják legyünk türelemmel.
Válasz csuklosbusz #1425. hozzászólásáraÉrtem, azt eddig nem tudtuk, hogy van rajta épület is. Nem próbáltad megkeresni a földalap kezelőt, vagy tenni rá egy vételi ajánlatot? Ki tudja, hátha eladják?
Tulajdoni hányad alapján többségi tulaj vagy egyébként?
Tanyát tudtommal pont azért nem egyszerű megosztani mert ugye kinek a részére kerüljön a tanya mint épület? Nyilván ez miatt az alap sem fog beleegyezni..
Válasz papszi06 #1423. hozzászólásáraNem olvastam, most nem is tervezem! Azt írtam le, hogy a közelmúltban saját tapasztalatom mi volt!
Nem vagyok jogász, gyanítom Maga sem az, ezt az egész rendszert esetleg a jogászok tudják követni, mert nekik az lenne a dolguk, de ha beszél a kolléga földmérő májszterrel, akkor annak azért illik tudni majd, hogy hol mekkorát lehet kialakítani.
Egyébként a törvény, majd 21 Jan 1től él ezekkel a szabályokkal, ha jól hallottam, bár kollégának már ezt kell nézni, mert 10 nap alatt, úgy hogy ünnepek vannak benne, úgy sem tudja megosztani.
A majort (tanyát), bár csak végig pörgettem a trvt, annyit láttam, hogy arra nem terjed ki a trv hatája ( meg még vagy 5 dologra), így nem láthattam benne, hogy mekkora a minimálisan kialakítható mért!
Ha látja, dobja már be kíváncsi lennék én is, változott-e.
Lehet csak elsiklottam felette!
Válasz A.I. #1422. hozzászólásáraOlvasd már el 2020.LXXI.Törvényt
Válasz csuklosbusz #1421. hozzászólásáraSzerintem meglehet, ha csak az nem jelent valami akadályt, hogy állambá a tulajdonostárs!
Ha kéred az osztatlan közös megszüntetését, és van legalább 3000 m² résztulajdonod, akkor ki tudnak neked alakítani egy önálló hrszt. Az állam vagy jelenlegi tulajdonos társ pedig a visszamaradóba kerül!
Azonban ha nincs meg a 3000 m², akkor nem alakítonak ki új önálló hrszt neked sem, legalább is ez még nem olyan rég így működött, saját tapasztalat!
Adott egy tanya ami az állammal lenne osztatlan közös. Az ilyet meg lehet egyáltalán osztani, fél hektáros terület klasszikusan tanya.