Hirdetés
Fórum
| Becenév: | emelt fővel..... |
|---|---|
| Csatlakozott: | 2020-12-28 07:04:25 |
| Utolsó belépés: | 2021-07-22 09:32:14 |
| Fórum hozzászólás: | 102 |
Fórumhozzászólásai
Cikkajánló
Támogatott tartalom
Pályázni és nyerni reális projektekkel – 1. rész
Az adás vendége Miklovicz Péter.
Támogatott tartalom
"] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Abtv. 46. § (3) bekezdése szerint – hivatalból
eljárva – a jelen határozat rendelkező részébe foglaltak szerint az Alaptörvény B) cikk
(1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelményt állapított meg annak érdekében,
hogy a Földforgalmi tv. 46. § (1) bekezdés a) pontjának és 47. § (1) bekezdésének
alkalmazása során kizárja a jogszabály céljával ellentétes, önkényes jogalkalmazás
lehetőségét. Ennek értelmében a volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya
jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már
a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a
joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre.
Ellentétes lenne ugyanis a jogi szabályozás céljának megfelelő, kiszámítható
jogalkalmazás követelményével, ha a volt haszonbérlő rangsorbéli elsősége neki fel
nem róható, tőle független körülmények kialakulása esetén elveszhetne, amely fel nem
róható körülményt a haszonbérbeadó és harmadik személy mulasztása vagy akár
visszaélésszerű magatartása is okozhatja. A Földforgalmi tv. kérdéses rendelkezésének
az alkotmányos követelménynek megfelelő értelmezése alapján a haszonbérlő tehát
rajta kívül álló okok, tőle független körülmények következtében nem veszítheti el volt
haszonbérlői státuszát. Különösen nem vezethet ilyen eredményre szerződésének
adminisztratív okból történő ideiglenes megszűnése, tekintet nélkül arra, hogy volt-e
egyáltalán rajta kívül olyan személy, aki a köztes időszakban a földet haszonbérelte. Az
alkotmányos követelmény megállapítása ugyanakkor nem érinti a vonatkozó törvényi
rendelkezésekben előírt egyéb feltételek teljesítését."
Egy friss AB döntés.
Előzmény: hegesztocsabi #1990 hozzászólása
Bekebelezni csak a minimum területi mértéket el nem érő tulajdoni hányadokat lehet. Az 1 ha-nál nagyobb tulajdoni hányadokat a megosztás során meg lehet venni, ha nem adják el, akkor önálló ingatlanként kell kialakítani.
A haszonélvezetet ajánlott levetetni ha van rá mód, mielőtt fizetsz.....
Előzmény: subikiss #1987 hozzászólása
Nem tartom valószínűnek, hogy az ügyvédek ezzel foglalkozni fognak. Kivéve az ellenjegyzést, amely a bekebelezés estén is kötelező.
A bekebelezés egyszerűbb verzió, mint a megosztás, kivéve ha valamilyen jog föl van jegyezve a tulajdonostárs tulajdoni hányadára.
Viszont miután a vhr-t nem módosították, így ellentmondás van a törvényi előírás, és a vhr között azzal kapcsolatban, mit kell tartalmazni a tulajdonostársaknak küldött értesítésnek. Bár ugye a törvény magasabb szintű jogszabály, így az abban foglaltak a mérvadók. De ezt előtte jó tisztázni a földhivatallal...
Ezek a dolgok akkor fognak tudni beindulni, ha lesznek olyanok, akik ebben látnak fantáziát, és bevállalják a megosztások, bekebelezések lebonyolítását.
Azt azért hozzátenném, ez nem lesz olcsó mulatság, főleg a megosztások esetén..
Előzmény: subikiss #1985 hozzászólása
A földhivatalnak ez törvényi kötelezettsége.
Most még el tudod indítani a bekebelezést. Ha z államra száll át a többiek tulajdonjoga, akkor viszont már csak a megosztás jöhet szóba.....
Előzmény: subikiss #1983 hozzászólása
A bekebelezések esetén az a befutó, aki többet kínál.....
Előzmény: subikiss #1981 hozzászólása
Bekebelezni be lehet. Ezen túl még az is az előnye, hogy miután nem tudod elérni a tul. lapon szereplő hiányos adatok miatt, így a megosztásnál hozzájárulónak minősül.
Megvenni viszont nem tudod, és elbirtokolni sem egyszerű. Viszont ha az állam tulajdonába kerül, akkor az elbirtoklás már megoldható.
Előzmény: subikiss #1979 hozzászólása
A földhivatalok megpróbálják tisztázni a tulajdonosi hátteret, adatokat. Ha nem sikerül akkor az a tulajdoni hányad az államé lesz.
Előzmény: Scipio #1976 hozzászólása
Nem lesz egyszerű dolog még a termőföldek esetén sem. Az erdő....na az egy érdekes játék lesz, főleg a megosztás, miután bekavartak a fakészlettel is. Ez még nem lenne olyan nagy baj.....sőt....mert így talán védve lesznek a kisebbségben maradtak, nem lesz egyszerű rájuk tolni mondjuk egy felújítási kötelezettséggel bíró részletet.
De. Nincs "hozzáidomítva" a vhr a módosított törvényhez, még mindig számtalan megválaszolatlan kérdés van, amelyekre a földhivatalok sem tudják a választ. Az ügyvédek nem fognak ezzel foglalkozni. Az erdővel biztos hogy nem.
Én a héten beszéltem két ügyvéd ismerősömmel. Lövésük nincs az egészről. Abban maradtunk, hogy az ellenjegyzést megcsinálják, és ha vaklaki jelentkezik náluk, akkor hozzám irányítják. Két dolog biztos. Az egyik, hogy az elején vért fogunk izzadni, mire sikerül egy-egy megosztást összehozni. A másik. Ugyan az fog történni, mint a földforgalmi törvények esetén, A gyeplő bedobva a lovak közé. Bírósági perek, aztán majd a Kúria 4-5 év alatt rendet tesz a jogszabályi káoszban....
Előzmény: zotya4755 #4261 hozzászólása
Ha nincs több olyan elfogadó, amely azonos ranghelyen van veled, vagyis csak ketten vagytok, és a szerződéseddel nincs gond, akkor a földhivatal köteles veled jóváhagyni a szerződést.
A szakirányító kollégák közül van itt olyan, aki szerepet akar vállalni az osztatlan közös tulajdonok megszüntetésében?
Van már tapasztalata valakinek azzal kapcsolatban, hogy mennyire fogékonyak az ügyvédek, falugazdászok, a kamara vagy mások ara, hogy vállalják az osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének levezénylését?
Erdők esetében van már aki elindított ilyet?
Előzmény: én 11 #1648 hozzászólása
Mivel értené meg gyurcsótány vezérbarma?
Kaptam egy kérdést mailbe, válaszoltam, de nem tudom átment-é, ezért ide is leírom.
Egy osztatlan közös tulajdonban az egyik tulajdonostárs megvásárolta a többi tulajdonostól -akik a testvérei voltak-, a tulajdoni hányadukat, megszüntetve így a közös tulajdont.
Ezek után haszonbérbe adta a földrészletet. A földhivatalt a haszonbérleti szerződést nem hagyta jóvá, az Földforgalmi törvény 13. § (1) bekezdésére hivatkozva.
Szerintem ez jogszabálysértő, a következők miatt.
A 13. § (1) bekezdés így szól:
"13. § (1) * A tulajdonszerzési jogosultság feltétele - ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt eseteket -, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja."
Tehát a földhivatal sablonértelmezése szerint ebben az esetben is feltétel volt, hogy a tulajdonszerző tulajdonostárs a megvásárolt tulajdoni hányadok használatát másnak nem engedheti át.
Viszont. A fenti jogszabályi helyben az olvasható, hogy:
"A tulajdonszerzési jogosultság feltétele - ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt eseteket"
Tehát a 10. § (3) bekezdésében foglat esetet is.
"10. §
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója."
Ebből szerintem egyértelműen arra lehet következtetni, hogy miután itt közeli hozzátartozók, testvérek között történt a tulajdonjog átruházás, így ebben az esetben nem kell alkalmazni a 13. § (1) bekezdésében támasztott feltételt.
Előzmény: én 11 #1624 hozzászólása
Megint a földhivatalt javaslom, mert attól függ, hogyan értelmezik a jogszabályokat.
Ha meg akarod szerezni a teljes földrészletet bekebelezéssel, akkor először velük egyeztess.
Előzmény: hegesztocsabi #1626 hozzászólása
Ha az osztatlan megszüntetésére gondolsz, akkor majd a földhivatal megmondja. A törvény ugyan is sok más mellett nem nevesíti mit ér használat alatt.
Szerintem a földhasználati nyilvántartást.
Előzmény: én 11 #3968 hozzászólása
Szerintem igen. Bár ha jól emlékszem akkor a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, akkor is ha nem natúrás.
Ha esetleg borszőlő termőhelyi kataszterbe van sorolva, akkor a hegyközség hozzájárulása is kell.
Előzmény: Manfanatics #1622 hozzászólása
Miután én arról a verzióról beszéltem, mikor a kiindulási állapot szerint nem alakítható ki legalább két, a minimum térmértéknek megfelelő önálló földrészlet, így ebben az esetben nincs nincs megosztás, nincs egyezség. Ebben az esetben a kijelölt út -ha valamelyik tulajtárs azt kezdeményezi-, az közös tulajdon egy tulajdonostárs tulajdonába kerülése bekebelezéssel.
Előzmény: rongyos #309 hozzászólása
Kattints rá az erdőrészletre. Legördül egy táblázat. A táblázat jobb felső sarkában kattints rá a letöltésre. Válaszd az excel megoldást. Ezek után excel táblában jelennek meg az erdőrészlet adatok.
Előzmény: nemerdőmérnök #307 hozzászólása
Ha csak az erdész szakma lenne kiherélve.....
De gyakorlatilag a teljes magyar társadalom úgy működik, ahogy írod. A legkisebb borsodi zsákfaluban is.
Ha nem vagy fidesz hívő, ha nem vagy fideszjanicsár, akkor esélyed nincs semmire.
Még valamit.
A normálisan működő polgári demokráciákban vannak érdekvédelmi szervezetek, szakszervezetek, kamarák stb., akik nagyon komoly érdekérvényesítő erőt tudnak felmutatni, mert nagyon komoly erők, tömegek, tagok állnak mögöttük. Ezekben az országokban elképzelhetetlen az olyan szintű gazemberség, személyre szabott-, vagy éppen értelmezhetetlen jogszabályok tömkelege, mint amit Magyarországon ma már napi szinten produkál az Orbán-rezsim.
Ezekben a normálisan működő demokráciákban ha ilyen előfordulna, az egyenlő lenne a politikai öngyilkossággal, mert ezek az érdekvédelmi szervezetek emberek százezreit vinnék az utcára.
De Magyarország nem polgári-, és nem normálisan működő demokrácia. Mert itt nincsenek érdekvédelmi szervezetek. A saját házunk tájáról beszélve, a mező-, és erdőgazdálkodásban sincs.
Mert sem a NAK, sem MAGOSZ, sem az OEE, sem a MEGOSZ nem érdekvédelmi szervezet.
Mert ha a NAK, a MAGOSZ vezetője a kormánypárt képviselője is egyben, akkor az nem a tagok, hanem a kormány érdekeit képviseli. Mert az ugye nehezen elképzelhető hogy miután Győrffy, vagy a kisördög, Jakab megszavaz egy törvényt, akkor majd azzal szembe megy a tagság érdekében. Meg az is nehezen elképzelhető, hogy miután a megoszos fiúk megbundáztak nekik kedvező jogszabályváltozásokat, aztán majd elkezdik azt kritizálni, mert a megoszsos tagság elsöprő többségének az nem nyerő.
De ezért elsődlegesen nem ők a felelősek. Nem, ezért elsődlegesen mi vagyunk a felelősek.
Mert hagyjuk.
Előzmény: nemerdőmérnök #302 hozzászólása
Na most, mielőtt még valaki úgy gondolná, hogy siránkozok, meg megkóstolom Balogh Natáliát, akkor az téved.
A helyzet az, hogy vannak akik jól tudják menedzselni magukat, és vannak akik nem. Én az utóbbiak csoportjába tartozom. És ez nem Balogh Natália, vagy mások sara, hanem az enyém.
Előzmény: nemerdőmérnök #302 hozzászólása
Olvastam. De nekem nincs felsőfokú végzettségem.
Magyarországon nem az számít, hogy mit tudsz, hanem az, hogy miről van papírod. Ezért(is) tart ott az ország, ahol.
Pár éve viszonylag rövid időn belül kerestek az USA-ból, Kanadából, és Hollandiából, ott élő magyarok. Segítséget kértek, mert volt itthon erdőtulajdonuk, és az azokkal felmerülő problémákat nem tudták megoldani.
Megoldottam. Az egyikük, aki Kanadából telefonált megjegyezte, hogy nekem biztosan jól menő vállalkozásom lehet, ami igen jól jövedelmez. Mikor ezen hangosan fölröhögtem, és mondtam, hogy nagyon nem, akkor nem érette. Azt mondta, ha valaki Kanadában, vagy az USA-ban a szakmájában olyan szintű tudással rendelkezik, mint én, az ott nagyon gazdag ember.
Na erre csak annyit mondtam neki, hogy ez itt Magyarország.
Láthatod ezt a topikot, de láthatod a többit is. A világ legtermészetesebb dolga hogy tíz-százezreket kifizetnek ügyvédeknek azért, hogy "tanácsot" adjanak, hogy gagyi adásvételi-, haszonbérleti szerződéseket csináljanak, amit aztán a delikvensek buknak, mert elviszik a sajtot a szájukból, de amikor én le mertem írni, hogy gondolkodom azon, csinálok egy vállalkozást az osztatlan megszüntetésének lebonyolítására, akkor egyből 3 lábú szék lettem, és azon drukkolnak, hogy ne keressen meg senki, mert az én nevem előtt nincs dr.
De mondhatnám a "nemzet erdőjogásza" Balogh Natália esetét is. A blogján levette a kommentelés lehetőségét, mert nem értettem egyet azzal amit írt. Egyrészt azért, mert tévesen értelmezte a jogszabályokat, másrészt amikor a hatóság értelmezte tévesen, akkor nem magyarázta el, hogyan is kell azt helyesen értelmezni. De ő jogász, és amit mond az úgy van. Lásd pl. a posztját az erdőtelepítésről.
Na most visszatérve a vállalkozásra, nem csinálok. Azért nem, mert számomra egyértelmű, hogy ez az osztatlan megszüntetése az erdők esetében például halott dolog. Szántók, legelő, szőlő, stb. esetében nem tudom, de szerintem ott sem lesz katarzis.
Szóval a magán erdőgazdálkodás egyenlőre meghalt. Nekem meg nincs kedvem megvárni, míg esetleg föltámad.
Inkább keresek magamnak valami tisztességes munkát. Miután a szakmában nincs esélyem elhelyezkedni, így máshol.
Előzmény: UTBSV445 #300 hozzászólása
Jobb felső sarok letöltés-exelben
Naszóval.
Megnéztem egy pár erdőrészletet, milyen hektáronkénti értékek jönnek ki az értékbecslés alapján.
15 éves akácos 938 000
37 éves akácos 903 000
80 éves tölgy 976 000
50 éves erdei fenyő 1 250 000
23 éves nemes nyár 1 276 000
60 éves szarrá lopott kőris 1 560 000
befejezett, vagy folyamatban lévő cseresek, tölgyesek 300-500 000
Kíváncsi vagyok ezek után hányan indítják el a közös tulajdon megszüntetését, ha jelentősebb területet kell bekebelezni. Főleg a fenyők és a nemes nyárak esetében.
Előzmény: Pont #4021 hozzászólása
Egyébként megértem a dilemmádat is. Mérlegelni kell ilyenkor mit, nyerhetsz, és mit veszíthetsz, ha megkóstolod a jegyzőt.
Előzmény: d-032a #4027 hozzászólása
Így van, A hatósági bizonyítványból sem jog, sem kötelezettség nem származik. A hatósági bizonyítvány igazolás. Adatot igazol. Az adat pedig pl. egy teljes bizonyító erejű magánokirat, amit a kérelem mellé csatoltak.
Előzmény: Pont #4021 hozzászólása
Szóval.
Mi az, hogy megmondta? A hatósági bizonyítvány közokirat, és egyben határozat. Ráadásul az Akr. szerint sommás eljárásban kell megindítani az eljárást, ha a feltételek aottak, aminek az ügyintézési határideje 8 nap.
Tehát nem megmondani kell, hanem elbírálni. Vagy kiadni, vagy elutasítani. Ha elutasítja arról határozatot kell hozni, és azt meg kell indokolni, továbbá tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségről.
Mi az, hogy ha van szerződés? Ha van szerződés, akkor mi a lófasznak kellene a jegyzőtől hatósági bizonyítvány?
Ha így jársz el, és ha kell, peres útra tereled a dolgot, akkor ha beadod a támogatási kérelmet, és esetleg ellenőrzik a használati jogosultságot(szerintem nem ellenőrizték volna), akkor hivatkozhatsz a folyamatban lévő perre.
De ha csak szóban pofázott a jegyző, akkor még kártérítést sem érvényesíthetsz vele szemben.
Előzmény: Pont #4011 hozzászólása
Még valamit. Ha például letelt a 20 éves bérlet, és olyan szándékom van, hogy el akarom adni a földet, de amíg el nem döntöm nem akarom parlagon hagyni, de művelni sem akarom, akkor milyen lehetőségeim vannak még?
Adjam megint haszonbérbe 20 évre? Ki fog egy ilyen földet megvenni, és mennyiért?
Egyébként ha valamelyik sekkfej jegyző ragaszkodik ahhoz, hogy indokoljátok meg miért nincs földhasználat a földön, ezt kell beírni.
Szándékotokban áll eladni a földet, de amíg nem találtok megfelelő ajánlatot, addig sem akarjátok műveletlenül hagyni.
Előzmény: hegesztocsabi #1617 hozzászólása
2020. évi LXXI. törvény
a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről
"17. §
(2) Az e törvény alapján történő földtulajdonszerzés esetén a Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdését, valamint a 12–17. §-át nem kell alkalmazni.
(3) Az e törvény alapján történő tulajdonszerzés esetén sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható.
(4) Az e törvény alapján történő tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása."
El kell olvasni a Földforgalmi törvény felhívott paragrafusait, és világos lesz miért buli ez az egész. És főleg kiknek.
Előzmény: Pont #4011 hozzászólása
Egy 10 000 fős kisváros jegyzője előtt sem kell hasra esni. A miniszterelnök előtt sem. Az ENSZ főtitkár előtt sem.
Egy dolgot kellene már végre valahára megérteni.
A hatóságok, így a jegyző is nem jogalkotók, hanem jogalkalmazók. Egy jogalkalmazó nem írhatja felül az általa alkalmazott jogszabályokat. Abba nem gondolhat bele olyat, ami nem volt a jogalkotó akarata, nem értelmezheti azt kénye-kedve szerint.
Magyarul. Jogszabályt nem értelmezünk kiterjesztően, csak akkor ha arra maga a jogszabály ad fölhatalmazást.
Ha valaki hitelt érdemlően bizonyítja, pl. egy teljes bizonyító erejű magánokirattal, hogy egy adott földet ő használ, akkor azt ellenkező bizonyításig el kell fogadni. Még egy jegyzőnek is. Ez nem segítség kérdése. Ez jogszabályi kötelezettség.
Hogy mit tanácsolnék? Nos azt, hogy miután nem tulajdonos, hanem bérlő, így próbáljon megegyezni a tulajdonossal. Ha nem sikerül, akkor el kell fogadnia a tulajdonos akaratát.
Előzmény: hegesztocsabi #1615 hozzászólása
Nem. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során nincs jelentősége annak, hogy valaki földműves-é. Bárki kezdeményezhet, bárki vásárolhat a többi tulajdonostárstól tulajdoni hányadot teljes egészében, vagy annak csak egy meghatározott részét, bármelyik tulajdonostárs bekebelezhet ha ennek megvannak a törvényi feltételei.
Ezért vásárolták/vásárolják be magukat az osztatlanokba olyanok is akik csak befektetési céllal akarnak földet venni. Meg olyanok is (fideszes kisgömböcök pl), akik gazdálkodnak, és nem gond nekik a pénz. Mert ebben az esetben nincs korlátja a földszerzésnek.
Előzmény: zotya4755 #4008 hozzászólása
Mert a tulaj nem akarja művelni, de azt sem akarja, hogy ha a kiszemelt földhasználó elől elvigyék előhaszonbérleti joggal.
Mert a tulaj nem akarja hosszú távon bérbe adni, csak mondjuk 2 évre, és ehhez nem akar bérleti szerződést kötni, viszont nem akarja megakadályozni, hogy az általa jóváhagyott földhasználó elessen a támogatástól.
De a lényeg. A hatósági bizonyítvány tényt, állapotot, adatot igazol. Ha azt a kérelmező tanúkkal igazolja, akkor a jegyzőnek meg kell indokolnia ha elutasítja a kérelmet. Ha nagyon akarja bizonyíthatja, hogy a kérelmező a valóságban nem használja a földet, de azt nem vizsgálhatja, hogy arra miért nincs pl. haszonbérleti megállapodás.
Előzmény: csontii #4002 hozzászólása
A tulajdonos/tulajdonosok igazolják a földhasználatot.
A jegyzőnek meg egy egyszerű kérdést kell föltenni: prezentálja azt a jogszabályi fölhatalmazást, ami alapján ő vizsgálhatja a hatósági bizonyítvány kiadása során, hogy miért nincs használati jogviszony a földön.
Továbbá föl kell világosítani, hogy amennyiben jogellenesen megtagadja a hatósági bizonyítvány kiadását, és emiatt a kérelmező elesik a támogatástól, akkor a támogatás összegét peres úton, közigazgatási jogkörben okozott kár címén a kérelmező érvényesíteni fogja a jegyzővel szemben.
Előzmény: hegesztocsabi #1612 hozzászólása
Nem kell földművesnek lenni.
Az aranykalászos "képzés" meg megszűnt.
Tegnap rákérdeztem két erdészeti hatóságnál, hogy az elmúlt fél évben hány erdőkezelői, illetve erdőgazdálkodói haszonbérlet alapján kérték az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételt.
Hangosan felröhögtek. Senki. Pár tulajdonosi használat, néhány többlethasználati, és ennyi.
Innen is gratulálnék a "jogalkotónak", és tennék egy szerény észrevételt irányukba.
Ha valamihez nem értetek, az nem bűn. A bűn az, ha nem kérdeztek meg értőket.
Előzmény: kori01 #296 hozzászólása
Meg kell nézni, hogy meg lehet-é szüntetni a közös tulajdont.
Előzmény: krisz19 #1604 hozzászólása
Ja és folyamatosan fölteszek kérdéseket a minisztériumoknak, és más hatóságoknak, jogértelmezéssel kapcsolatban.
Ma 3 mailt küldtem az Agrárminisztériumnak 7 kérdést megfogalmazva, és kettőt az NFK-nak.
Ha két héten belül nem válaszolnak, akkor a következő mail dr. Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek megy. Megérdeklődöm, hogy neki mi erről a véleménye.
Előzmény: krisz19 #1604 hozzászólása
A magyar hatósági, közigazgatási rendszer totálisan le lett butítva. Nem véletlenül. Az esetek többségében fiatal, hozzá nem értő ügyintézőkkel találkozol, vagy ha van öreg róka, az inkább nem mond semmit. Látom az erdészeti hatóságoknál.
Én éppen ezért azt a megoldást választom, hogy ha nem felel meg a hivatal jogértelmezése, akkor mindent részletesen leírok. Mondjuk akkor is ha esetleg a szóbeli tájékoztatással nem volt gond.
A mindent részletesen leírok azt jelenti, hogy felhívom a vonatkozó jogszabályhelyeket, és ezek alapján levezetem, hogy szerintem hogyan kell értelmezni azokat. Ezt vagy a beadványban, vagy kísérő levél formájában teszem.
Ebben az esetben ugyan is nincs mellé beszéd, ha elutasítanak, akkor tételesen cáfolni kell. Ami nem egyszerű, és könnyebben támadható a bíróságon.
Előzmény: Rabó001 #1605 hozzászólása
Nyugat-Európa nagyon sok országában jogszabály, vagy bíróság rendelkezik arról, ki örökölhet termőföldet.
Előzmény: krisz19 #1598 hozzászólása
Na ha van valami, amin nem szabad megakadni, akkor ez az. A fideszes "jogalkotó", (jogbarmoló), minden jogszabályt úgy "alkot", hogy az többféleképpen lehessen értelmezni.
Vagy inkább úgy, hogy mindig testre szabottan lehessen értelmezni.
Előzmény: krisz19 #1596 hozzászólása
Na az idézőjeles részt már korrigáltam.
Viszont a kérdés az, hogy mi a teendő a példádnál maradva.
Vegyük az alapesetet. Nincs földhasználó, és az 5 hektáros tulajdonostárs úgy dönt, megszünteti a közös tulajdont.
Mit kell tennie?
Ha azt lépi, hogy bejelenti a megosztási folyamat megkezdését a földhivatalnak, az erről hirdetmény tesz közzé a kormányzati portálon, a kezdeményező kiértesíti a többi tulajtársat......és azok szarnak rá, nem érdekli őket, nem akarnak "közösülni", nem akarnak vásárolni......akkor mi van? Bukta, mert ne tud két önálló földrészletet kialakítani.
De akkor ha nem ezzel indít, hanem az első körben meglépi a bekebelezés megindítását? Mert akkor meg a többi tulajtárs van kilőve, mert ebben az esetben nincs egyezkedés, "közösülés".
Vagy akkor az ilyen esetekben először le kell futni az első kört, ha az eredménytelen, akkor meg lehet kezdeni a másodikat?
Előzmény: Pont #1593 hozzászólása
Szerintem is neked van igazad, de szokás szerint nem így értelmezi a hatóság. Bár beleolvasva az NFK közleménybe talán mégis, ott ugyan is már az ingatlan kiinduló méretéről beszélnek.
Na ezt kell tudatosítani a földhivataloknál is.
Viszont, mi van akkor, ha a példánál maradva valaki elindítja a bekebelezést?
Előzmény: Pont #1591 hozzászólása
Nem így értelmezik a jogszabályi előírásokat ez már egyértelműen látszik.
Pedig a Vhr. is "egyértelműen" fogalmaz:
"1. Általános rendelkezések
1. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra."
Világos, Nem. Szerintem sem. De amíg ezt nem teszik egyértelműen tisztába, addig marad a bírói út. Mert ezt lehet így is, meg úgy is értelmezni.
De szerintem a fenti feltétel csak abban az esetben igaz, ha a földrészlet 2 ha-nál kisebb. Ha nagyobb, akkor el lehet indítani a "hagyományos" megosztási eljárást, és a példánál maradva, ha a tulajdonos társak közül többen nyilatkoznak, hogy maradnak osztatlanba, vagy megegyeznek eladásokról, és ezzel meglesz a megfelelő mértékű terület, akkor szerintem meg lehet csinálni.
Előzmény: krisz19 #1587 hozzászólása
Nem egészen. A menet a következő.
Ha nem alakítható ki legalább két-, a törvényben meghatározott minimális térmértéket elérő önálló földrészlet, akkor bármelyik, mégegyszer bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a közös tulajdon megszüntetését, ha megfelel a törvény 17. § (1) bekezdésben meghatározott valamelyik feltételnek.
zárójelben. Szántó esetén sem szentírás az 1 ha. Ha a példádnál maradva a 8 ha-os földrészleten belül van egy 2 ha-os szőlő, vagy gyümölcsös, vagy nádas alrészlet, akkor a minimális területi mérték 3000 m2 a szántó esetében is. zárójel bezárva.
Tehát folytatva, a közös tulajdon megszüntetését kezdeményezheti akár egy olyan tulajtárs is, akinek mondjuk 0,2 ha-ja van. Ha ő a kezdeményező, és a szándékáról a vhr-ben meghatározottak szerint értesíti a többi tulajtársat, és azok közül egy sem jelzi, hogy ő is élni kíván a bekebelezés lehetőségével, akkor a teljes földrészletet viszi a 0,2 ha-os versenyző.
Ha más is szeretne részt venni a buliban, akkor az elsőbbség azé, aki a legnagyobb mértékben használja az ingatlant. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy ha az 5 ha tulajdonosa nem földhasználó, hanem mondjuk bérbe adta egy másik tulajdonostársnak, akkor az a tulajdonostárs viheti az 5 hektárt is. Ha viszont nincs földhasználó, vagy több van, és azoknak egyenlő területi mértékű használati joguk van, akkor a következő jelölt, az a tulajtárs, akinek a legnagyobb mértékű tulajdoni hányada van. Már ha élni kíván a ezzel a jogával. Ha nem, akkor a bekebelezésre jelentkező földhasználó tulajtársak közül a legfiatalabb a nyerő.
zárójelben. Na itt is van egy jogértelmezési gond. Mégpedig. Ha mondjuk van két tulajdonostárs, akik egyenlő mértékű részterületet használnak, akkor ez hogyan működik. Kettejük közül az a nyerő, akinek nagyobb a tulajdoni hányada, vagy ebben az esetben már az eredeti alapfelállás szerint kell nézni a tulajdoni hányadokat, és a példádnál maradva az egészet viheti az 5 ha-os tulajtárs, akkor is ha nem földhasználó. A törvényhez fűzött miniszteri indoklás szerint igen. zárójel bezárva
Viszont, amit egyértelműen nem lehet, az az, hogy pl. több tulajdonostárs összefog, és marad osztatlanba, vagy pl, a megosztás keretében vesz tulajdoni hányadot másik tulajdonostárstól. Hogy miért nem adtak erre lehetőséget, azt nem tudom, de hogy ez nem tisztességes eljárás, abban biztos vagyok.
Előzmény: apuci #1579 hozzászólása
Miután ez még nincs korlátozva, szerintem igen. De ha van lehetőség, talán egyszerűbb volna a hagyatéki tárgyalás során megegyezni, kié legyen a teljes ingatlan.
Előzmény: papszi06 #1574 hozzászólása
És ez véletlenül nem a korábban megindított részaránytulajdon kiadása során keletkezett közös tulajdonok megszüntetésről szól?
Előzmény: ingatlanoshirdetes #1575 hozzászólása
Igen, a Vhr-ben.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000647.KOR&txtreferer=00000003.TXT
Előzmény: Mf-es? #1571 hozzászólása
Ezt az Alkotmánybírósággal beszéld meg.
Előzmény: Mf-es? #1568 hozzászólása
Nem erőszakkal veszik el, hanem törvénnyel.
Előzmény: Mf-es? #1566 hozzászólása
Hallottál már arról a kifejezésről. hogy ipso iure?
A közös megegyezés az 50%+1-et jelent. Ha nem alakítható ki két önálló ingatlan, akkor még ennek sincs jelentősége.
Érteni kéne miről szól a törvény.