Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392.31 FtUSD366.84 FtCHF401.12 FtGBP458.3 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
• Amennyiben és olyan mértékben, amennyire a szabályzók és a körülmények lehetővé teszik, az őszi nitrogén trágyázásra figyelmet kell fordítani. A megváltozott klíma körülmények és a fajtahasználat miatt, a kalászosok tavaszi nitrogén trágyázása ősszel kezdődik, és az meg is határozza az tavaszi folytatást.
• Tavasszal annyira kell kapkodni a kijuttatással, amennyire a talajban lévő induló készletek indokolják, esetleg a már megjelenő hiánytünetek sürgetik a beavatkozást.
• A tavaszi nitrogén adagok - akár többszöri – osztogatása, mind mennyiségi, mind minőségi esetben ritkán vezet megtérülő eredményre. A minőség szempontjából talán klasszikusnak számító virágzáskörnyéki kijuttatás a leginkább jó eredményre vezető, amennyiben a kijuttatott csekély mennyiség bemosódásra kerül a gyökérzónába, és még időben felvételre és beépítésre kerül a termésbe."
Szóval ősszel kirakni a teljes mennyiséget,és hátra lehet dőlni.
Nem tudom, volt-e már, de a napokban került ki ez az írás a gabonák nitrogén műtrágyázásról, a nitrogén megosztásáról hazai kísérletekkel alátámasztva. Talán nyújthat egy kis segítséget, vagy még jobban elbizonytalanít... Tartalékok az őszi búza tavaszi nitrogén trágyázásában
nem tudom szójában naprában hogy viselkedne így, de én úgy gondolom, hogy mivel a szójának nem képeznek a levelei kis tölcsért amiben meg tudna állni, ott nem lehet ez gond.
napránál viszont ha már nagyobb ugyan úgy meg tud állni a levelek tövében a műtrágya és ez kárt tud okozni.
Válasz mocsencsi1 #5167. hozzászólására
Még nem idei lesz az első év.10 éve már megy ekézővel be lógatott csövekkel ott nincs gond. Gondolod a szója napraforgóval gond lenne ha felülről lenne dobva és másnap beleekézve ??? Kukoricával én is gondba vagyok hogy merjem e vagy csak egy két darabot próbára. Mi lett a gond nálad kiégette a közepét, terméskiesés is lett ?
Válasz mtz1221 #5164. hozzászólására
Ezt az állomány szórást szójában már kipróbáltad kolléga? A kukoricás dologgal már nagy kárt csináltam magamnak így állományba, nem "nyerő" a dolog.
+akár olyan is lehet,mint ha kapott volna egy nagy jégesőt...+pöttyös lesz.a műtrágya amikor landol a kukoricán nagyon megtudja sérteni.
benéznél a NH topikba?
ha szóróval kiszórod szépen meg fog állni a kukorica levelek tövében a műtrágya és meg fogja égetni, ami stresszhelyzetet okoz, ami terméscsökkenést eredményez...
Válasz envagyok2 #5155. hozzászólására
A fene se tudja mikor lesz felvehető, pontosan. Azt mondják 1 hónap múlva,de nekem sokszor van ha meleg az idő él a búza akkor 1 hét után el kezd nőni/zöldülni. Arra gondolok akkor történik ez ha szórás után kap egy jó esőt és lenyomkodja az eső a levelet a földre és azon keresztül rögtön kap valamennyit. Abban értelek hogy nem csak ureát kellene neki szórni, de akkor egyszerre kell a pétisóval, mert az urea ha nincs február közepéig elszórva akkor nem is kell. Én már 10 éve azzal kapálok szóját/naprát/kukit is 70-80 kg/hektárral. Az igaz hogy zöld száron érik de semmivel sem aratok később vagy nedvesebben a többitől, csak többet. Idén lekerülnek a dobozok az ekézőről és csak szóróval lesz szép dobva előző este, mert nem győzöm töltögetni a kis dobozokat meg haladni is.
Felénk addigra, mikorra kikel a búza és lehetne gyomirtani, addigra beáll a taknyos, esős idő. A mi talajainkon októberben és utána egy esőt követően kb 1-2hét napos idő kell a jellemző hőmérsékleten, hogy a teteje ne ragadjon, és ki bírjak jönni a tábláról. Egyébként ekkor is nyomolna, magnéziumos ragacsos réti talaj.
Az elmúlt években figyeltem ősszel, hogy mikor lehetne gyomirtani, de egyszerűen nincs rá időablak. Amikorra megszikkadna a teteje, jön egy masszív harmat, borús éggel, vagy 2-3mm szitáló eső. Megint 8-12nap várakozás, mert 10 fok alatt nincs érdemi párolgás, és rövidek a nappalok.
Most is -3 fok körül volt 9:30-kor, mikor műtrágyáztunk, és sütött rá a nap. Teljesen kiolvadni csak 10-11h körülre tudott, de a napsütés ekkorra felolvasztotta a felső pár (2-5)mm talajt, és az meg feltekeredett a kerekekre. Ki kellett állni, mert a következő adagnál már a kerék és a sárvédő között gyömöszölte volna a materiált.
Mindig csodálkozva figyelem, hogy pár km-rel arrébb némileg homokosabb talajon egy rendesebb esőt követő napon beleáll tárcsázni a kolléga, és szinte semmi nem ragad a kerékre.
Jarovizálódás.Nagyapámék,úgy60-70évvel ezelőtt a magtárban belocsolták,csiráztatták a búzát és tavasszal elvetették .Úgy működött.Arra nem emlészem hogy mivel vetették el.Még gyerek voltam amikor mesélte.
Nyilván márciusban fog elindulni igazán
De csak +5fokos talajból képes felvenni a kaját ezért kel a mukaki
Ha nappal van +2 3fok a kis buza növekszik szépen lassan
+Kajanak fel kel tarodnia
Ami márciusra ott lesz
pont ezt írtam, ha lehetne vele kapálni, oda kurva jó lenne.
az eredeti kérdés az volt, hogy satnya, gyenge árpára, talán búzra mennyi karbamid kéne. erre írtam, hogy semennyi. ha satnya, akkor annak nagyon gyorsan kéne valami, a lassú karbamid árpában kapufa. árpa vagy bokrosodott ősszel, vagy ha most kitavaszodik, lesz még 2 hét, azt kész, aki bújt, aki sem, szárba indul, annyi száron, amennyi van.
Van aki kapált vele. Csak macera, mert könnyen megolvad, ragad be màr olyankor. Amúgy nem kellenek annak hónapok, ha kihagysz egy darabot ilyenkor, kisvártatva meglátod messziről. A “lassú” fetáródással meg mi a baj? Van aki szerint a bokáig érő búzának nagy a nitrogénigénye, van aki szerint meg akkor, amikor néhàny hét alatt nő 60 centit, meg létrehoz 7t szemtermést.
és mennyi a feltáródási ideje a karbamidnak? mire lesz abból felvehető nitrogén?
persze, ha ősszel kapott 100 kg hatóanyagot, akkor nem kell kapkodni, de ha nem, akkor nem csak ezzel kell kezdeni.
régi (hit)vita, de ha valaki nem csak a szemének hisz, hanem a tudománynak is, akkor nem csak karbamidot tesz gabona alá. ha karbamiddal lehetne kukoricát kapálni, oda biztos jó lenne, igaz így nem kéne gondolkodni a korai betakarításon.
Válasz envagyok2 #5124. hozzászólására
Ha elsőre nem szórja akkor minek a karbamid ? 3.5 hónapig oldódik, a búza árpa gyökere meg sokszor már májusban felszakad.
Legato trio, de más néven is vannak az ebben lévő hatóanyagokat tartalmazó cuccok, de azok nem gyári kombinációban vannak, ott lötyekelni kell, bár az sem rossz, csak tudni kell az arányokat.
Gyári kombinációban ez vált be a legjobban felénk. 5 fok körül már mehet, gabona 1 leveles legyen min. Gyomokra szik-1-2 lomblevélig jól hat, a bemosó csapadék hatására pedig nem engedi ki kelni azt ami addig nem jött elő. Hatástartama hosszú, tavasszal max. egy hormon a széles levelűek ellen ( ha kell) és tiszta az állomány. Árban elfogadható, sőt szerintem olcsóbb mint a tavaszi cuccok,(már azokhoz a tavaszi anyagokhoz viszonyítva amik tudnak is valamit)
amúgy ennek nem feltétele a farkasordító hideg, elég a nulla fok körüli, alatti hőmérséklet, hosszabb időn át, legalább egy hónap, vagy több, asszem
fater a szocban egy tsz gazdasági vezetője volt, pénzügy, statisztika, piackutatás, stb és nem az agronómia
télen nem tudták a tervezett búzát elvetni, mi legyen vele, az ő ötlete volt, vessék el tavasszal, hát termést nem hozott, csak szalmát, és ezt gyerekként mélyen az eszembe véste, a búzának jarovizálódnia kell
az a kisebbik baj, a megtermékenyülés maradhat el nélküle, volt már régebben próbálkozás itt egy tsz-ben, tavasszal vetettek őszit, szép volt, jó volt, mag meg nem volt
Kizárólag ősszel gyomirtózunk már 4-5 éve, óriási különbség van, most olyan tiszta mint az íróasztalom. nem szívja el a vizet és a tápanyagot a sok gyom, főként a veronika és széltippan, ami ellen eredményesen csak ősszel lehet védekezni
én még nem szórtam ki, a szomszéd tábla viszont megkapta, és kapott cca. 20 mili csapadékot, majd a fagyokat, szerintem egyformán haragoszöld lett a fagytól mindkettő
ha megindul, valszeg előbbre lesz majd az övé, mert neki már bemosódott
ma akartam szórni, de hetekre előre nem látok csapadékot, én még várok, amúgy nálunk már porzik a teteje, szántások szintén, akár simítani lehetne
Ugy gondolom,hogy ez nem naptárfüggő,ha indokolt meg lehet inditani a fejtrágyát,de amikor a tél februárban kezdődik,akkor ahhoz kell igazodni.Egyébként azt vallom,hogy a repcét és a kalászosz nem tavasszal,hanem összel kell babusgatni,erre már megvannak a jobnál jobb anyagok,és technológiák.PL: öszi gyomirtással egymenetben kijutatott nitrosol,gyökérstuláló anyag.A Tsz-k példája nekem mindig ijesztő,ha nem lettek volna,akkor mi már egészen más dimenzióba gazdálkodnánk.Stresszmentesebben!
Ugy gondolom,hogy ez nem naptárfüggő,ha indokolt meg lehet inditani a fejtrágyát,de amikor a tél februárban kezdődik,akkor ahhoz kell igazodni.Egyébként azt vallom,hogy a repcét és a kalászosz nem tavasszal,hanem összel kell babusgatni,erre már megvannak a jobnál jobb anyagok,és technológiák.PL: öszi gyomirtással egymenetben kijutatott nitrosol,gyökérstuláló anyag.A Tsz-k példája nekem mindig ijesztő,ha nem lettek volna,akkor mi már egészen más dimenzióba gazdálkodnánk.Stresszmentesebben!
Tavaly, tavalyelőtt enyhébb volt a február, korábban indult a vegetáció, akkor a csapadék miatt jó döntés volt korán kitenni a kekszet.
Most nem érzem, hogy már kellett volna
Az elméleted részben igaz.
Addig, hogy a nyugalomban lévő kalászos jobban átvészeli a hideget, mint amelyik már megindult.
Sajnos a kalászosok ezen a télen nem voltak nyugalomban, max erre a pár fagyos napra ami most volt.
Ezen kívül a kalászosok két fázisban igényelnek sok nitrogént, az egyik a bokrosodás fázisa, (ez most van) a másik a szárba indulás kezdete, ez lesz március eleje, közepe fele. Akkor megy a második adag.
A pétisóban lévő Ammónium nitrogén, mindenképpen megkötődik és át kell alakulnia nitrátá, hogy a növény felvehesse, ez a fázis még hátra van. A 25 mm eső pedig nem mosta ki max a gyökérzónába vitte el az anyagot.
Ja és a TSZ időkben már januárban nyomták, abból lettek a 6-7 tonnás búzák
CSak két probléma van
1:az elmult 4 évben február végétől május eleéig nem volt esső felénk
2:január végén éjszaka +5 nappal +15 fok szerintem igen csak meglódult tőle a gabona
Szerinted?
az a N-mürtrágya ,amit kiszórtál 25mm eső előtt,annak nagy része már oldódott,söt a növény elkezdte felvenni a talajból.De a gond nem ez.hanem az,hogy megjőttek a kemény-minuszok.Mütrágya-hatására elindult a nedvkeringés,feltágultak a szövetek,és ezt a növényi reakcióra érkezett a tél!
Az a kalászos amelyik nyugalmi állapotban van sokkal jobban átvészeli a hideg fagyokat,mint a fentiekben leírtak.Egyszerűen, öreg paraszti ésszel nem értem sok gazdatársamnak ezt a kapkodó fejtrágyázási mániáját,amit február elején elsütöttek.Március elejéig tartani fog a fagy,legalábis reggelente fagyni fog.A kalászos akkor fog elindulni,majd ha fagyok teljesen elmúlnak,addig vegetál.Legnagyobb költség a fejtrágya,ennek munkának az időzitése a gazda feladata,nem értem amikor márciusban ráérsz optimális időben kiszórni a kekszet,akkor, amikor ezt az időjárást frankón előrejelezték miért kellett kapkodni.Ha márciusban újból szórni akartok,akkor biztosan sok pénzetek van!
5825 hozzászólás
Válasz gazda001 #5152. hozzászólására
Köszönöm az infókat.
Válasz otis #5171. hozzászólására
"A technológia tartalékai:
• Amennyiben és olyan mértékben, amennyire a szabályzók és a körülmények lehetővé teszik, az őszi nitrogén trágyázásra figyelmet kell fordítani. A megváltozott klíma körülmények és a fajtahasználat miatt, a kalászosok tavaszi nitrogén trágyázása ősszel kezdődik, és az meg is határozza az tavaszi folytatást.
• Tavasszal annyira kell kapkodni a kijuttatással, amennyire a talajban lévő induló készletek indokolják, esetleg a már megjelenő hiánytünetek sürgetik a beavatkozást.
• A tavaszi nitrogén adagok - akár többszöri – osztogatása, mind mennyiségi, mind minőségi esetben ritkán vezet megtérülő eredményre. A minőség szempontjából talán klasszikusnak számító virágzáskörnyéki kijuttatás a leginkább jó eredményre vezető, amennyiben a kijuttatott csekély mennyiség bemosódásra kerül a gyökérzónába, és még időben felvételre és beépítésre kerül a termésbe."
Szóval ősszel kirakni a teljes mennyiséget,és hátra lehet dőlni.
Válasz Szebi #5161. hozzászólására
Így van, víz+formalin a recept a tavaszi kalászosoknál de csak is kanalas vetőgéppel.
Válasz otis #5171. hozzászólására
Egy a lényeg az első adag műtrágya a mennyiséget míg a második adag a minőséget növeli.
Nem tudom, volt-e már, de a napokban került ki ez az írás a gabonák nitrogén műtrágyázásról, a nitrogén megosztásáról hazai kísérletekkel alátámasztva. Talán nyújthat egy kis segítséget, vagy még jobban elbizonytalanít...
Tartalékok az őszi búza tavaszi nitrogén trágyázásában
Válasz mtz1221 #5169. hozzászólására
nem tudom szójában naprában hogy viselkedne így, de én úgy gondolom, hogy mivel a szójának nem képeznek a levelei kis tölcsért amiben meg tudna állni, ott nem lehet ez gond.
napránál viszont ha már nagyobb ugyan úgy meg tud állni a levelek tövében a műtrágya és ez kárt tud okozni.
Válasz horvath.agro #5165. hozzászólására
És szója napraforgónál mi lenne így ? Lehet a kukorica elkapja egyben bemunkálva és kész.
Válasz mocsencsi1 #5167. hozzászólására
Még nem idei lesz az első év.10 éve már megy ekézővel be lógatott csövekkel ott nincs gond. Gondolod a szója napraforgóval gond lenne ha felülről lenne dobva és másnap beleekézve ??? Kukoricával én is gondba vagyok hogy merjem e vagy csak egy két darabot próbára. Mi lett a gond nálad kiégette a közepét, terméskiesés is lett ?
Válasz mtz1221 #5164. hozzászólására
Ezt az állomány szórást szójában már kipróbáltad kolléga? A kukoricás dologgal már nagy kárt csináltam magamnak így állományba, nem "nyerő" a dolog.
Válasz horvath.agro #5165. hozzászólására
+akár olyan is lehet,mint ha kapott volna egy nagy jégesőt...+pöttyös lesz.a műtrágya amikor landol a kukoricán nagyon megtudja sérteni.
benéznél a NH topikba?
Válasz mtz1221 #5164. hozzászólására
ha szóróval kiszórod szépen meg fog állni a kukorica levelek tövében a műtrágya és meg fogja égetni, ami stresszhelyzetet okoz, ami terméscsökkenést eredményez...
Válasz envagyok2 #5155. hozzászólására
A fene se tudja mikor lesz felvehető, pontosan. Azt mondják 1 hónap múlva,de nekem sokszor van ha meleg az idő él a búza akkor 1 hét után el kezd nőni/zöldülni. Arra gondolok akkor történik ez ha szórás után kap egy jó esőt és lenyomkodja az eső a levelet a földre és azon keresztül rögtön kap valamennyit. Abban értelek hogy nem csak ureát kellene neki szórni, de akkor egyszerre kell a pétisóval, mert az urea ha nincs február közepéig elszórva akkor nem is kell. Én már 10 éve azzal kapálok szóját/naprát/kukit is 70-80 kg/hektárral. Az igaz hogy zöld száron érik de semmivel sem aratok később vagy nedvesebben a többitől, csak többet. Idén lekerülnek a dobozok az ekézőről és csak szóróval lesz szép dobva előző este, mert nem győzöm töltögetni a kis dobozokat meg haladni is.
Válasz gazda001 #5152. hozzászólására
Minden évben meg tudod oldani a kijuttatást?
Felénk addigra, mikorra kikel a búza és lehetne gyomirtani, addigra beáll a taknyos, esős idő. A mi talajainkon októberben és utána egy esőt követően kb 1-2hét napos idő kell a jellemző hőmérsékleten, hogy a teteje ne ragadjon, és ki bírjak jönni a tábláról. Egyébként ekkor is nyomolna, magnéziumos ragacsos réti talaj.
Az elmúlt években figyeltem ősszel, hogy mikor lehetne gyomirtani, de egyszerűen nincs rá időablak. Amikorra megszikkadna a teteje, jön egy masszív harmat, borús éggel, vagy 2-3mm szitáló eső. Megint 8-12nap várakozás, mert 10 fok alatt nincs érdemi párolgás, és rövidek a nappalok.
Most is -3 fok körül volt 9:30-kor, mikor műtrágyáztunk, és sütött rá a nap. Teljesen kiolvadni csak 10-11h körülre tudott, de a napsütés ekkorra felolvasztotta a felső pár (2-5)mm talajt, és az meg feltekeredett a kerekekre. Ki kellett állni, mert a következő adagnál már a kerék és a sárvédő között gyömöszölte volna a materiált.
Mindig csodálkozva figyelem, hogy pár km-rel arrébb némileg homokosabb talajon egy rendesebb esőt követő napon beleáll tárcsázni a kolléga, és szinte semmi nem ragad a kerékre.
Válasz envagyok2 #5122. hozzászólására
szakadok 
Hát ez a hozzászólás ez oda bas...
Jarovizálódás.Nagyapámék,úgy60-70évvel ezelőtt a magtárban belocsolták,csiráztatták a búzát és tavasszal elvetették .Úgy működött.Arra nem emlészem hogy mivel vetették el.Még gyerek voltam amikor mesélte.
Nyilván márciusban fog elindulni igazán
De csak +5fokos talajból képes felvenni a kaját ezért kel a mukaki
Ha nappal van +2 3fok a kis buza növekszik szépen lassan
+Kajanak fel kel tarodnia
Ami márciusra ott lesz
Válasz gazda001 #5131. hozzászólására
Ennyi jól mondod
Aki vitatja ezt az olvasson kicsit
Látom jó pár emberre rá fér
Válasz uff #5151. hozzászólására
Minden értelemes őszi gyomirtó dolgozik talajon keresztül is
Válasz bandigh #5156. hozzászólására
pont ezt írtam, ha lehetne vele kapálni, oda kurva jó lenne.
az eredeti kérdés az volt, hogy satnya, gyenge árpára, talán búzra mennyi karbamid kéne. erre írtam, hogy semennyi. ha satnya, akkor annak nagyon gyorsan kéne valami, a lassú karbamid árpában kapufa. árpa vagy bokrosodott ősszel, vagy ha most kitavaszodik, lesz még 2 hét, azt kész, aki bújt, aki sem, szárba indul, annyi száron, amennyi van.
Válasz envagyok2 #5155. hozzászólására
Van aki kapált vele. Csak macera, mert könnyen megolvad, ragad be màr olyankor. Amúgy nem kellenek annak hónapok, ha kihagysz egy darabot ilyenkor, kisvártatva meglátod messziről. A “lassú” fetáródással meg mi a baj? Van aki szerint a bokáig érő búzának nagy a nitrogénigénye, van aki szerint meg akkor, amikor néhàny hét alatt nő 60 centit, meg létrehoz 7t szemtermést.
Válasz mtz1221 #5153. hozzászólására
és mennyi a feltáródási ideje a karbamidnak? mire lesz abból felvehető nitrogén?
persze, ha ősszel kapott 100 kg hatóanyagot, akkor nem kell kapkodni, de ha nem, akkor nem csak ezzel kell kezdeni.
régi (hit)vita, de ha valaki nem csak a szemének hisz, hanem a tudománynak is, akkor nem csak karbamidot tesz gabona alá. ha karbamiddal lehetne kukoricát kapálni, oda biztos jó lenne, igaz így nem kéne gondolkodni a korai betakarításon.
Válasz sanyi1965 #5123. hozzászólására
200kg/ha
Válasz envagyok2 #5124. hozzászólására
Ha elsőre nem szórja akkor minek a karbamid ? 3.5 hónapig oldódik, a búza árpa gyökere meg sokszor már májusban felszakad.
Válasz uff #5151. hozzászólására
Legato trio, de más néven is vannak az ebben lévő hatóanyagokat tartalmazó cuccok, de azok nem gyári kombinációban vannak, ott lötyekelni kell, bár az sem rossz, csak tudni kell az arányokat.
Gyári kombinációban ez vált be a legjobban felénk. 5 fok körül már mehet, gabona 1 leveles legyen min. Gyomokra szik-1-2 lomblevélig jól hat, a bemosó csapadék hatására pedig nem engedi ki kelni azt ami addig nem jött elő. Hatástartama hosszú, tavasszal max. egy hormon a széles levelűek ellen ( ha kell) és tiszta az állomány. Árban elfogadható, sőt szerintem olcsóbb mint a tavaszi cuccok,(már azokhoz a tavaszi anyagokhoz viszonyítva amik tudnak is valamit)
Válasz gazda001 #5145. hozzászólására
Milyen őszi gyomirtó vált be, megvárjátok amíg ki kel a búza, vagy a talajhatású szerek váltak be?
Válasz bandigh #5142. hozzászólására
Tudjuk már kétszer vitte el az almát az április elei fagy 8ha-t
Válasz Gandhy #5148. hozzászólására
amúgy ennek nem feltétele a farkasordító hideg, elég a nulla fok körüli, alatti hőmérséklet, hosszabb időn át, legalább egy hónap, vagy több, asszem
fater a szocban egy tsz gazdasági vezetője volt, pénzügy, statisztika, piackutatás, stb és nem az agronómia
télen nem tudták a tervezett búzát elvetni, mi legyen vele, az ő ötlete volt, vessék el tavasszal, hát termést nem hozott, csak szalmát, és ezt gyerekként mélyen az eszembe véste, a búzának jarovizálódnia kell
Válasz gazda001 #5147. hozzászólására
az a kisebbik baj, a megtermékenyülés maradhat el nélküle, volt már régebben próbálkozás itt egy tsz-ben, tavasszal vetettek őszit, szép volt, jó volt, mag meg nem volt
Válasz Gandhy #5146. hozzászólására
bocs elírtam, mindig így jön a számra....a lényeg hogy nélküle nincs bokrosodás(sem)
Válasz VMisi #5140. hozzászólására
a jarovizáció, az őszibúzák vernalizációja
Válasz VMisi #5141. hozzászólására
Kizárólag ősszel gyomirtózunk már 4-5 éve, óriási különbség van, most olyan tiszta mint az íróasztalom. nem szívja el a vizet és a tápanyagot a sok gyom, főként a veronika és széltippan, ami ellen eredményesen csak ősszel lehet védekezni
Válasz VMisi #5141. hozzászólására
Gyökerstimuláló akart lenni.KB-8 éve csak összel gyomirtok.Árpa-búza-repce.
Válasz Tom250 #5120. hozzászólására
én még nem szórtam ki, a szomszéd tábla viszont megkapta, és kapott cca. 20 mili csapadékot, majd a fagyokat, szerintem egyformán haragoszöld lett a fagytól mindkettő
ha megindul, valszeg előbbre lesz majd az övé, mert neki már bemosódott
ma akartam szórni, de hetekre előre nem látok csapadékot, én még várok, amúgy nálunk már porzik a teteje, szántások szintén, akár simítani lehetne
Válasz SCHLEPPER #5130. hozzászólására
Tavaly is voltak késői fagyok, a korai cucctól jól megindult búzák szépen le is fehéredtek. Mondjuk helyrejött, a repce kevésbé
Válasz Feri #5138. hozzászólására
Ősszel gyomírtasz a búzában? Mi az a gyökérstuláló anyag? Minél használod?
Válasz Feri #5135. hozzászólására
Inkább jarovizáció - google szerint.
De mi a lényege?
Válasz Bárány #5136. hozzászólására
Eza szép ebben a szakmában!Majdnem "mindenkiérthozzá"
Válasz Sz_Pisti #5134. hozzászólására
Ugy gondolom,hogy ez nem naptárfüggő,ha indokolt meg lehet inditani a fejtrágyát,de amikor a tél februárban kezdődik,akkor ahhoz kell igazodni.Egyébként azt vallom,hogy a repcét és a kalászosz nem tavasszal,hanem összel kell babusgatni,erre már megvannak a jobnál jobb anyagok,és technológiák.PL: öszi gyomirtással egymenetben kijutatott nitrosol,gyökérstuláló anyag.A Tsz-k példája nekem mindig ijesztő,ha nem lettek volna,akkor mi már egészen más dimenzióba gazdálkodnánk.Stresszmentesebben!
Válasz Sz_Pisti #5134. hozzászólására
Ugy gondolom,hogy ez nem naptárfüggő,ha indokolt meg lehet inditani a fejtrágyát,de amikor a tél februárban kezdődik,akkor ahhoz kell igazodni.Egyébként azt vallom,hogy a repcét és a kalászosz nem tavasszal,hanem összel kell babusgatni,erre már megvannak a jobnál jobb anyagok,és technológiák.PL: öszi gyomirtással egymenetben kijutatott nitrosol,gyökérstuláló anyag.A Tsz-k példája nekem mindig ijesztő,ha nem lettek volna,akkor mi már egészen más dimenzióba gazdálkodnánk.Stresszmentesebben!
Válasz Sz_Pisti #5134. hozzászólására
Az enyhüléssel nem mondanak csapadékot, úgyhogy lehet, hogy mégis ez a nyerő.
Remekül elvitatkozgathatunk, de ennél a szerencsének óriási szerepe van.
Válasz gazda001 #5132. hozzászólására
nem jovali,hanem jerovi-bocs!Magyarul nyugalmi-alvó
Válasz Feri #5129. hozzászólására
Tavaly, tavalyelőtt enyhébb volt a február, korábban indult a vegetáció, akkor a csapadék miatt jó döntés volt korán kitenni a kekszet.
Most nem érzem, hogy már kellett volna
Válasz Feri #5129. hozzászólására
Márciusban itt se szokott esni...
Tavaly a második nitrosol fújásakor kezdett valami látszani az első hatásából...aztán az se sok...
Válasz Feri #5129. hozzászólására
Apropo, a jovalizációról hallottál már?
Válasz Feri #5129. hozzászólására
Az elméleted részben igaz.
Addig, hogy a nyugalomban lévő kalászos jobban átvészeli a hideget, mint amelyik már megindult.
Sajnos a kalászosok ezen a télen nem voltak nyugalomban, max erre a pár fagyos napra ami most volt.
Ezen kívül a kalászosok két fázisban igényelnek sok nitrogént, az egyik a bokrosodás fázisa, (ez most van) a másik a szárba indulás kezdete, ez lesz március eleje, közepe fele. Akkor megy a második adag.
A pétisóban lévő Ammónium nitrogén, mindenképpen megkötődik és át kell alakulnia nitrátá, hogy a növény felvehesse, ez a fázis még hátra van. A 25 mm eső pedig nem mosta ki max a gyökérzónába vitte el az anyagot.
Ja és a TSZ időkben már januárban nyomták, abból lettek a 6-7 tonnás búzák
Válasz Feri #5129. hozzászólására
CSak két probléma van
1:az elmult 4 évben február végétől május eleéig nem volt esső felénk
2:január végén éjszaka +5 nappal +15 fok szerintem igen csak meglódult tőle a gabona
Szerinted?
Válasz gazda001 #5128. hozzászólására
az a N-mürtrágya ,amit kiszórtál 25mm eső előtt,annak nagy része már oldódott,söt a növény elkezdte felvenni a talajból.De a gond nem ez.hanem az,hogy megjőttek a kemény-minuszok.Mütrágya-hatására elindult a nedvkeringés,feltágultak a szövetek,és ezt a növényi reakcióra érkezett a tél!
Az a kalászos amelyik nyugalmi állapotban van sokkal jobban átvészeli a hideg fagyokat,mint a fentiekben leírtak.Egyszerűen, öreg paraszti ésszel nem értem sok gazdatársamnak ezt a kapkodó fejtrágyázási mániáját,amit február elején elsütöttek.Március elejéig tartani fog a fagy,legalábis reggelente fagyni fog.A kalászos akkor fog elindulni,majd ha fagyok teljesen elmúlnak,addig vegetál.Legnagyobb költség a fejtrágya,ennek munkának az időzitése a gazda feladata,nem értem amikor márciusban ráérsz optimális időben kiszórni a kekszet,akkor, amikor ezt az időjárást frankón előrejelezték miért kellett kapkodni.Ha márciusban újból szórni akartok,akkor biztosan sok pénzetek van!
Válasz Feri #5126. hozzászólására
???????
Válasz gazda001 #5125. hozzászólására
Lassú csendes eső 3 részletben. Első rész 5 mm. A többi 2 napos àztató eső volt. Nàlunk a hideg előtt hó helyett eső esett.
Válasz Tom250 #5120. hozzászólására
Nem a mütrágyától lett sötétebb zöld,hanam a fagytól!