Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR393.39 FtUSD367.51 FtCHF401.77 FtGBP459.14 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Gabonában milyen gyomírtót lehet alkalmazni, ami viszi a magról kelő egy és kétszikű gyomokat, és nincs utóhatása az augusztusban vetett takarónövényekre?
Augusztus végén vetettünk,olajretek,mustár,tillage radish,facélia,szudáni,sziki kender keveréket.Kb.15 cm mélyen,grúberen,zöldtrágyavetővel.
Tavasszal főnövény vetés.
Talán azért mert másodszor már gyorsabban menne!? Másodszor talán mélyebbre 35-re i lehatolhatna ,ha bír odáig lemenni...
Ennyire korán lefagyó takaró is van?Akkor ez hogy van vagy vooolt"(kivágja nálam a biztodsítékot")? Összel volt vetve és ennyi? Tavasszal meg a lényeg a főnővéény?
Több darabot vetettem,őszi grúberba.Tavasszal semmi talajmunka.Az előző napraforgó,meg őszit se kapott.Aug.végén,kifagyó zöldtrágya keveréket vetettünk.
Na hadd lássuk azt a vetőgépet!
Kérdőbe estem és többek közt a következőre sem tudom a megfelő választ ill van e tökéleteshez hasonló megoldás?
Végképpen el kell hagynom az ekét mert képtelen vagyok a szántás lassúsága miatt végezni és ennek idén vége.Át kell térnem terranora és akár kétszer is meghúznám(másodikra enyhe átlóba vagy inkább előszőr?) minden földön és még akkor is fele idő alatt végeznék a szántáshoz képest.A termés mennyiség veszteség ha van az sem érdekel de a fedőnöv magasiskolája még sok nekem így totál nélkül tavasszal nem fog menni és van aki azt mondta hogy még így is gaz dúsabb az egész így alap kezelés mindenhová lesz... ami lesz
Az összel alaposan meg terranozottra lehetne vetni egyből akár a multiva vagy az nz elhagyasával is?Valahol olaszban vetik a kukoricát is simán az ősszi alapművelésbe csak nem ugrik be hol látam(na nem forgóboronás szórakozásra gondoltam hanem sima pld gyors Tempozásra) és hogy is volt pontosan.Ki mit mondana erre
1-2-3 naponként néztem (ahogy volt időm)és csak élőt találtam a sorban is. Lehet hogy a gilisztának ez a dózis kicsi. Nagyon át kell néznem a kukoricát hogy találjak rágottat, így a szermennyiség szerintem elég.
Egyes helyeken már talaj sem kell a táplálék előállításához.
Engem az a fajta igazán nem érdekel.
Helyette inkább a napsütötte helyen termett.
Amennyiben megosztod velünk a TMMG-s tapasztalatod, azt megköszönjük és próbálunk tanulni belőle.
Ha véletlen nem figyeltél az elején:
cél a műtrágya felhasználás csökkentése, majd elhagyása.
erre készülök a 33-as főút 91.2 kilométerénél levő területem felével.
Ja és szívesen tanulnék, tanulok, bárkitől.
Többek közt ezért is megyek előadásokra.
Ez egy 3-5 AK vizsgálat alapján 1-1,5% humusztartalmú homoktalaj, ahol 2009 előtt tavasszal a a szántás úgy fodrozódott, mint a sivatagban a homokdűnék. Azóta szántás nincs, pár éve a zöldtrágya/takarónövényezés is beindult. Azt hiszem, a képek önmagukért beszélnek:
Válasz Lajos76 #7285. hozzászólására Ha fix lesz a program, majd megosztom, várhatóan késő délutánok lesznek 5 helyszínen, júni 10-16 között.
Ebben az időszakban csak lehet találni néhány órát, bár mondtam a megrendelőnek, hogy szezonban munka van, nehéz időt találni.
Válasz GREVEN #7284. hozzászólására Fordítva zajlik, a talajélet csak akkor gyarapodik, ha megkapja a folyékony szenet a minél változatosabb növényektől. A szármaradvány, megsült dudva, trágya csak a McDonalds, amit szükségkajaként fogyasztanak, a cukrászdát az élő növények adják.
Abból a szempontból egyébként felélik, hogy a természetben nincs felesleg, amennyit a növény ad, annyit kap, másnak már nem jut belőle, egyensúlyra törekedve zajlanak a folyamatok. A cél az, hogy az egyensúlyi tápanyagkörforgás a végén már annyi tápanyagot biztosítson a talajélet, amiben plusz tápanyag nélkül is erősen átlag feletti hozamokat produkáljanak a termesztett növények.
Akkor jelenik meg az igazi haszon fogalma, nulla talajmunka és tápanyag, átlag feletti hozammal.
Köszönöm válaszod. Én is valami hasonlóra gondoltam csak azt hittem ezek a dudvák ezt böven fel is élik amit a talajélet produkál. Láttam valamit facen hátha sikerülne eljutnom egy ilyen elöadásra.
Válasz GREVEN #7277. hozzászólására
Rövid leszek, mielőtt megjön szanberg&Co.
A dudvatenger ha még alapszinten is, de biztosította a talajélet szolgáltatásait, a folyékony szén állandó jelenlétét.
Nekem úgy tűnik, hogy sötétebb is a talaj a dudva helyén, az is magasabb szerves széntartalomra utal, amely a talajélet alapja.
A dudva nagyon esetleges és alacsony hatásfokú takarónövény, de kicsiben mutatja, mit érhetsz el tudatos takarónövény használattal.
A dudva azt a mikrobiológiát szaporította a talajodban, ami segíti a termelésed és minden évben szorgosan kiművelsz.
A mikorrhizák sokat segítenek a naprának, a dudvában azok is fel tudtak szaporodni.
Mutatok egy hasonló jelenséget, balra a szántós biogazda full technológiás búzája, jobbra az én márciusban kelt extenzív búzám.
A táblámban 2015-ben volt utoljára szántva, tápanyagutánpótlás 2 éve nincs, összesen 3 menet rövidtárcsát 3s egy gyomfésűt kapott két év alatt a bio gyomirtás miatt.
Szemmel látható a búza fejlettségén és színezetén, hogy a jobb oldali optimálisan fejlődik, kalász már kint, nitrogén még kellett volna neki induláskor, hogy hosszabb kalászt hozzon, de ennek így is elég haszna lesz.
Csak a talajéletre építve néz így ki a búza, ha megtolnám még tápanyaggal, makulátlan lenne.
Segítsd a talajéletet okszerű műveléssel és takarónövényekkel és csak jobban fogsz járni vele.
Lesz vszeg egy júniusi körút hétköznap estékre az országban, ahol beszélek pár órát ezekről a jelenségekről.
Hát igen,de amikor Júni végén kisül az egész és csak valamikor ősszel fakad meg ujra, addig nincs aktiv gyökér tevékenység. Vagy igen?
Meg amit a talajélet előállit felvehető tápanyagot, azt ezek a növények nem élik fel? Mert néha ha kicsit esősebb a nyár eleje, nől benne 2 méteres kóró is.
De a kórók nem élik ki a talajt? Vannak közte elég agressziv fajták is, minden féle szúrós, tüskös, elburjánzók?
Másik meg, hogy amikor kiszárad az egész, ott marad talaj élet?
ÉN arra gondoltam, hogy talán több a növény számára felvehető tápanyag, mivel folyamatos borítottság volt rajta.
Ennél kevesebb műveléssel már direktbe kellene vetni.
Mi csináljuk napraforgónál is, mint már írtam, pedig nálunk az ambrosia durván veszélyes, de akkor is ki kell próbálnom. Nincs sávpermetezőm sem, felületre permeteztünk. Ami látszik, hogy a mulcs alatt nem jött fel a zab, de a bolygatott területen igen.
Szerintem a talajművelés is rendszer, amiben nem lehet hibázni, kihagyni egy elemet sem. A felismerésnek és megvilágosodásnak is vannak stációi szerintem.
-szántás,
-grubber,
-lazítás,
-sávművelés,
-no-till.
szántásnál csináljuk aztán a tél elintézi, szél elviszi.
grubbernél rájövünk, hogy a mélyben tömörödik,
lazítónál, hogy ez jó, de már sok,
közben pedig, hogy a réten a domboldalon soha nem hordja le a víz a földet, mindig laza, és nem műveljük. A pihent föld mindig jobban ad, mint az agyonműtrágyázott.
Az agyad még mantrázza a beidegződéseket, de közben rákapsz a sávművelésre, "hátha", "de", "mert kell működjön" és reménykedsz, hogy sikerül visszaállítanod azt ami a tábla széli "gazos" produkál.
Én most itt tartok, és reménykedem, hogy amit az usa és brazília farmerei már régóta csinálnak az a mi viszonyaink között is működik. Az oroszok is nagyon keményen nyomják..... a no-till-t!
A rendszer legkegyetlenebb része a gépesítés, de ha fejben eldöntöd akkor nem kell megállni. A leggyengébb pedig az ember.
A talajművelési kísérlet is ezért van nálam, hogy tisztábban lássak, kételyek gyengüljenek.
Nagyon kíváncsi lennék, hogy mi lehet ennek a jelenségnek a magyarázata.
A 2 kép egy táblán készült. A első a tábla bal széle, ami tavaly került hozzánk. Eddig kaszáló volt, elégé elhanyagolt, dudvatenger az egész, nyáron mindig ropogósra fel szokott sülni.
A második képen a jobb oldala , ami már régóta müvelésünk alá tartozik.
Az egész terület kapott ősszel egy sor Terradiget, a kaszálót előtte egy sor tárcsával feltörtük, annyi volt a különbség. Tavasszal műtrágyát rászórtuk, egy sor kombinátor az egészre és vetés és hengerezés.
Mitől van ez a hatalmas differencia a két tábla között. A kaszáló tápanyagot sosem látott, míg a régebb óta müvelt szokott kapni 200 kg vegyes mütrágyát meg 200 kg körüli pétisót is minden évben. ( nem hatóanyagot)
Kinek mi a meglátása? Első sorban Netparaszt meglátása érdekelne, remélem jár erre, de ha valaki tapasztalt már ilyet, szívesen fogadom az észrevételeit.
Tavaj fújtam a kukoricát Laudis al.
Próbaképp elfeleztem a táblát. Fele megszántva, fele grúberozva. S a szántott fele gazos, a grúberosban nem jön még...
Ezt mondják akinknek 20 felett van,homokbányánk is volt még 5-6 éve,sajnos tudom mit lehet termelni 30-40 ak,mert légvonalban 15-20km-re már olyan földek vannak,és aratunk arra is bérbe,gabonában már megközelítettük őket,de kukorícában sajnos még messze vagyunk egymástol
Ja azt nem írtam, 7-8 ak-s homok,és persze nem búza hanem trismart,a 3 ak-s homokon atért 10centivel alacsonyabb,2 éve volt ilyenem akkor 7-8 tonnát tudott homokon,most van egy 14 hekis jó(12-14AK)földemben is ott nagyon szép közel 10 tonnásra becsülik a tudósok
Akkor az okosok nem jól mondják.Egyszer nekem volt valami osztrák fajta,már nincs forgalomban.Volt akkora szalmája mint a tiédnek.Szomszédé,fele akkora exotic.Nekem 40 mázsa,neki 67.Valamivel többet is költött rá,de nem lett a szalma nagyobb.
14817 hozzászólás
Válasz Gepi #7315. hozzászólására
Vetés után 3 liter totális, állományban Principal Plus Gold.
Válasz Pilátus #7314. hozzászólására
Csőpálcás henger van rajta. Gyűrűs henger van csak, 1 max 2 nap után hengereztem le megpirkad és még összenyomja az apró rögöket.
Válasz Dave #7312. hozzászólására
, és milyen vegyszert kapott?
A grubereken nincs henger??Vagy rexiust húztok simítóval?
Faxa de milyen gruber mennyivel húzzátok és mikor?
Valaki írta mennyi felesleges műveletet csinált takarónövény után, segély gruberezés, másnap hengerezés aztán rá 3-4 hétre vetés pont.
Válasz .Richard. #7310. hozzászólására
Vetettünk vele,lucernát.Második sor grúberba,már kel.
Válasz Mf-es? #7309. hozzászólására
Ja,ùgy,már más.
Válasz .Richard. #7308. hozzászólására
Szerintem,nem került olyan mélyre.Az ékgyűrűs henger elé szórja,a föld tetejére.Rögök közé esik.A borsó is eltűnt.
Válasz Mf-es? #7306. hozzászólására
15centi mèlyre került a mag is? Mindegyikből kelt is rendesen? Nem mèly neki?
Gabonában milyen gyomírtót lehet alkalmazni, ami viszi a magról kelő egy és kétszikű gyomokat, és nincs utóhatása az augusztusban vetett takarónövényekre?
Válasz Pilátus #7305. hozzászólására
Augusztus végén vetettünk,olajretek,mustár,tillage radish,facélia,szudáni,sziki kender keveréket.Kb.15 cm mélyen,grúberen,zöldtrágyavetővel.
Tavasszal főnövény vetés.
Talán azért mert másodszor már gyorsabban menne!? Másodszor talán mélyebbre 35-re i lehatolhatna ,ha bír odáig lemenni...
Ennyire korán lefagyó takaró is van?Akkor ez hogy van vagy vooolt"(kivágja nálam a biztodsítékot")? Összel volt vetve és ennyi? Tavasszal meg a lényeg a főnővéény?
Válasz Pilátus #7302. hozzászólására
Miért kellene kétszer?
Válasz Pilátus #7302. hozzászólására
Több darabot vetettem,őszi grúberba.Tavasszal semmi talajmunka.Az előző napraforgó,meg őszit se kapott.Aug.végén,kifagyó zöldtrágya keveréket vetettünk.
Na hadd lássuk azt a vetőgépet!
Kérdőbe estem és többek közt a következőre sem tudom a megfelő választ ill van e tökéleteshez hasonló megoldás?
Végképpen el kell hagynom az ekét mert képtelen vagyok a szántás lassúsága miatt végezni és ennek idén vége.Át kell térnem terranora és akár kétszer is meghúznám(másodikra enyhe átlóba vagy inkább előszőr?) minden földön és még akkor is fele idő alatt végeznék a szántáshoz képest.A termés mennyiség veszteség ha van az sem érdekel de a fedőnöv magasiskolája még sok nekem így totál nélkül tavasszal nem fog menni és van aki azt mondta hogy még így is gaz dúsabb az egész így alap kezelés mindenhová lesz... ami lesz
Az összel alaposan meg terranozottra lehetne vetni egyből akár a multiva vagy az nz elhagyasával is?Valahol olaszban vetik a kukoricát is simán az ősszi alapművelésbe csak nem ugrik be hol látam(na nem forgóboronás szórakozásra gondoltam hanem sima pld gyors Tempozásra) és hogy is volt pontosan.Ki mit mondana erre
Válasz Sk Laci #7299. hozzászólására
11 km/h.vetés sebessége.Agrion.Beelőzi a monosemet.
Válasz Pilátus #7298. hozzászólására
Igen,fedőnövény volt előtte.
Válasz Mf-es? #7296. hozzászólására
Szép a napraforgód, és a sorok is szép egyenesek
Szép. Mi volt ez valami fedő nővény előtte?
Válasz Mf-es? #7296. hozzászólására
Fél adag expresszes gyomirtással.
Válasz Mf-es? #7087. hozzászólására
Direktvetett,folyt.köv..
Válasz gergő07 #7294. hozzászólására
Köszi!
Válasz Berente Antal #7148. hozzászólására
1-2-3 naponként néztem (ahogy volt időm)és csak élőt találtam a sorban is. Lehet hogy a gilisztának ez a dózis kicsi. Nagyon át kell néznem a kukoricát hogy találjak rágottat, így a szermennyiség szerintem elég.
Válasz Claaastra #7289. hozzászólására
"minimális humusszal,"
Egyes helyeken már talaj sem kell a táplálék előállításához.
Engem az a fajta igazán nem érdekel.
Helyette inkább a napsütötte helyen termett.
Amennyiben megosztod velünk a TMMG-s tapasztalatod, azt megköszönjük és próbálunk tanulni belőle.
Ha véletlen nem figyeltél az elején:
cél a műtrágya felhasználás csökkentése, majd elhagyása.
erre készülök a 33-as főút 91.2 kilométerénél levő területem felével.
Ja és szívesen tanulnék, tanulok, bárkitől.
Többek közt ezért is megyek előadásokra.
Válasz Claaastra #7289. hozzászólására Láttam már sok csodát, de mesélj már a technológiádról, volna mit tanulni a sok homokon termelőnek.
Válasz Claaastra #7289. hozzászólására
És az esőt,nem lehet AK-ba mérni.Ti többszörösét kaptátok.
Válasz Claaastra #7289. hozzászólására
Nem út mellett volna,-3 AK.lenne.
Válasz otis #7288. hozzászólására
mondhattok bármit ha-ha
EZ 4-5 ak homok(de csak azért mert út mellett van )minimális humusszal,tavaly 8 tonnás kukorica,szántás áaóborona 400kg 34-es
Válasz GREVEN #7282. hozzászólására
Ez egy 3-5 AK vizsgálat alapján 1-1,5% humusztartalmú homoktalaj, ahol 2009 előtt tavasszal a a szántás úgy fodrozódott, mint a sivatagban a homokdűnék. Azóta szántás nincs, pár éve a zöldtrágya/takarónövényezés is beindult. Azt hiszem, a képek önmagukért beszélnek:
Válasz Lajos76 #7285. hozzászólására Ha fix lesz a program, majd megosztom, várhatóan késő délutánok lesznek 5 helyszínen, júni 10-16 között.
Ebben az időszakban csak lehet találni néhány órát, bár mondtam a megrendelőnek, hogy szezonban munka van, nehéz időt találni.
Válasz GREVEN #7284. hozzászólására Fordítva zajlik, a talajélet csak akkor gyarapodik, ha megkapja a folyékony szenet a minél változatosabb növényektől. A szármaradvány, megsült dudva, trágya csak a McDonalds, amit szükségkajaként fogyasztanak, a cukrászdát az élő növények adják.
Abból a szempontból egyébként felélik, hogy a természetben nincs felesleg, amennyit a növény ad, annyit kap, másnak már nem jut belőle, egyensúlyra törekedve zajlanak a folyamatok. A cél az, hogy az egyensúlyi tápanyagkörforgás a végén már annyi tápanyagot biztosítson a talajélet, amiben plusz tápanyag nélkül is erősen átlag feletti hozamokat produkáljanak a termesztett növények.
Akkor jelenik meg az igazi haszon fogalma, nulla talajmunka és tápanyag, átlag feletti hozammal.
Válasz Netparaszt #7283. hozzászólására
Jó lenne hevesben v környéken időpontot találni
Válasz Netparaszt #7283. hozzászólására
Köszönöm válaszod. Én is valami hasonlóra gondoltam csak azt hittem ezek a dudvák ezt böven fel is élik amit a talajélet produkál. Láttam valamit facen hátha sikerülne eljutnom egy ilyen elöadásra.
Válasz GREVEN #7277. hozzászólására
Rövid leszek, mielőtt megjön szanberg&Co.
A dudvatenger ha még alapszinten is, de biztosította a talajélet szolgáltatásait, a folyékony szén állandó jelenlétét.
Nekem úgy tűnik, hogy sötétebb is a talaj a dudva helyén, az is magasabb szerves széntartalomra utal, amely a talajélet alapja.
A dudva nagyon esetleges és alacsony hatásfokú takarónövény, de kicsiben mutatja, mit érhetsz el tudatos takarónövény használattal.
A dudva azt a mikrobiológiát szaporította a talajodban, ami segíti a termelésed és minden évben szorgosan kiművelsz.
A mikorrhizák sokat segítenek a naprának, a dudvában azok is fel tudtak szaporodni.
Mutatok egy hasonló jelenséget, balra a szántós biogazda full technológiás búzája, jobbra az én márciusban kelt extenzív búzám.
A táblámban 2015-ben volt utoljára szántva, tápanyagutánpótlás 2 éve nincs, összesen 3 menet rövidtárcsát 3s egy gyomfésűt kapott két év alatt a bio gyomirtás miatt.
Szemmel látható a búza fejlettségén és színezetén, hogy a jobb oldali optimálisan fejlődik, kalász már kint, nitrogén még kellett volna neki induláskor, hogy hosszabb kalászt hozzon, de ennek így is elég haszna lesz.
Csak a talajéletre építve néz így ki a búza, ha megtolnám még tápanyaggal, makulátlan lenne.
Segítsd a talajéletet okszerű műveléssel és takarónövényekkel és csak jobban fogsz járni vele.
Lesz vszeg egy júniusi körút hétköznap estékre az országban, ahol beszélek pár órát ezekről a jelenségekről.
Válasz Mf-es? #7281. hozzászólására
Hát igen,de amikor Júni végén kisül az egész és csak valamikor ősszel fakad meg ujra, addig nincs aktiv gyökér tevékenység. Vagy igen?
Meg amit a talajélet előállit felvehető tápanyagot, azt ezek a növények nem élik fel? Mert néha ha kicsit esősebb a nyár eleje, nől benne 2 méteres kóró is.
Válasz GREVEN #7280. hozzászólására
Folyamatos borítottsággal,ahogy írod,gazdag talaj élet van.
Válasz Mf-es? #7278. hozzászólására
De a kórók nem élik ki a talajt? Vannak közte elég agressziv fajták is, minden féle szúrós, tüskös, elburjánzók?
Másik meg, hogy amikor kiszárad az egész, ott marad talaj élet?
ÉN arra gondoltam, hogy talán több a növény számára felvehető tápanyag, mivel folyamatos borítottság volt rajta.
Ennél kevesebb műveléssel már direktbe kellene vetni.
Válasz GREVEN #7277. hozzászólására
Ezt is olvasd,figyelmesen!:
Ugrás a témához »
Becő | 2017-05-08 22:34:28
Mi csináljuk napraforgónál is, mint már írtam, pedig nálunk az ambrosia durván veszélyes, de akkor is ki kell próbálnom. Nincs sávpermetezőm sem, felületre permeteztünk. Ami látszik, hogy a mulcs alatt nem jött fel a zab, de a bolygatott területen igen.
Szerintem a talajművelés is rendszer, amiben nem lehet hibázni, kihagyni egy elemet sem. A felismerésnek és megvilágosodásnak is vannak stációi szerintem.
-szántás,
-grubber,
-lazítás,
-sávművelés,
-no-till.
szántásnál csináljuk aztán a tél elintézi, szél elviszi.
grubbernél rájövünk, hogy a mélyben tömörödik,
lazítónál, hogy ez jó, de már sok,
közben pedig, hogy a réten a domboldalon soha nem hordja le a víz a földet, mindig laza, és nem műveljük. A pihent föld mindig jobban ad, mint az agyonműtrágyázott.
Az agyad még mantrázza a beidegződéseket, de közben rákapsz a sávművelésre, "hátha", "de", "mert kell működjön" és reménykedsz, hogy sikerül visszaállítanod azt ami a tábla széli "gazos" produkál.
Én most itt tartok, és reménykedem, hogy amit az usa és brazília farmerei már régóta csinálnak az a mi viszonyaink között is működik. Az oroszok is nagyon keményen nyomják..... a no-till-t!
A rendszer legkegyetlenebb része a gépesítés, de ha fejben eldöntöd akkor nem kell megállni. A leggyengébb pedig az ember.
A talajművelési kísérlet is ezért van nálam, hogy tisztábban lássak, kételyek gyengüljenek.
Válasz GREVEN #7277. hozzászólására
Pihent föld,mindig jobban terem.Tiétek,túlművelt,túlműtrágyázott.Netparaszt ez ellen harcol.
Nagyon kíváncsi lennék, hogy mi lehet ennek a jelenségnek a magyarázata.
A 2 kép egy táblán készült. A első a tábla bal széle, ami tavaly került hozzánk. Eddig kaszáló volt, elégé elhanyagolt, dudvatenger az egész, nyáron mindig ropogósra fel szokott sülni.
A második képen a jobb oldala , ami már régóta müvelésünk alá tartozik.
Az egész terület kapott ősszel egy sor Terradiget, a kaszálót előtte egy sor tárcsával feltörtük, annyi volt a különbség. Tavasszal műtrágyát rászórtuk, egy sor kombinátor az egészre és vetés és hengerezés.
Mitől van ez a hatalmas differencia a két tábla között. A kaszáló tápanyagot sosem látott, míg a régebb óta müvelt szokott kapni 200 kg vegyes mütrágyát meg 200 kg körüli pétisót is minden évben. ( nem hatóanyagot)
Kinek mi a meglátása? Első sorban Netparaszt meglátása érdekelne, remélem jár erre, de ha valaki tapasztalt már ilyet, szívesen fogadom az észrevételeit.
Válasz endypapa #7274. hozzászólására
Tavaj fújtam a kukoricát Laudis al.
Próbaképp elfeleztem a táblát. Fele megszántva, fele grúberozva. S a szántott fele gazos, a grúberosban nem jön még...
Válasz Gege #7273. hozzászólására
Laudisnak is van talajhatása
Válasz Gege #7273. hozzászólására
Laudis után maradt gyomos?
Válasz Mf-es? #7272. hozzászólására
Megtaláltam a 2016.05.06 os képet erről a parcelláról.. jócskán gyomos, Laudist kapott.
Válasz Gege #7262. hozzászólására
Mert talajhatásúval volt kezelve a kukorica.Én is jártam már így.Nem is kellett a naprát gyom irtani.Egy sorművelést kapott.
Válasz Mf-es? #7270. hozzászólására
Ezt mondják akinknek 20 felett van,homokbányánk is volt még 5-6 éve,sajnos tudom mit lehet termelni 30-40 ak,mert légvonalban 15-20km-re már olyan földek vannak,és aratunk arra is bérbe,gabonában már megközelítettük őket,de kukorícában sajnos még messze vagyunk egymástol
Válasz Claaastra #7269. hozzászólására
Már rég megírtam,engem az AK. nem érdekel.Az hamis adat.
Válasz Claaastra #7267. hozzászólására
Ja azt nem írtam, 7-8 ak-s homok,és persze nem búza hanem trismart,a 3 ak-s homokon atért 10centivel alacsonyabb,2 éve volt ilyenem akkor 7-8 tonnát tudott homokon,most van egy 14 hekis jó(12-14AK)földemben is ott nagyon szép közel 10 tonnásra becsülik a tudósok
Válasz Claaastra #7267. hozzászólására
Akkor az okosok nem jól mondják.Egyszer nekem volt valami osztrák fajta,már nincs forgalomban.Volt akkora szalmája mint a tiédnek.Szomszédé,fele akkora exotic.Nekem 40 mázsa,neki 67.Valamivel többet is költött rá,de nem lett a szalma nagyobb.