Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392.16 FtUSD366.7 FtCHF401.28 FtGBP457.88 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Alexander, 1977, Introduction to Soil Microbiology, 2nd edition, John Wiley
Alexander, 1994, Biodegradation and Bioremediation, Academic Press
Bardgett, R.D., 2005, The Biology of Soil: A Community and Ecosystem Approach, Oxford University Press
Coleman D.C. et al., 2004, Fundamentals of Soil Ecology, 2nd edition, Academic Press
Coyne, 1999, Soil Microbiology: An Exploratory Approach, Delmar
Doran, J.W., D.C. Coleman, D.F. Bezdicek and B.A. Stewart. 1994. Defining soil quality for a sustainable environment. Soil Science Society of America Special Publication Number 35, ASA, Madison Wis.
Paul, P.A. and F.E. Clark. 1996, Soil Microbiology and Biochemistry, 2nd edition, Academic Press
Richards, 1987, The Microbiology of Terrestrial Ecosystems, Longman Scientific & Technical
Sylvia et al., 1998, Principles and Applications of Soil Microbiology, Prentice Hall
Soil and Water Conservation Society, 2000, Soil Biology Primer.
Tate, 2000, Soil Microbiology, 2nd edition, John Wiley
van Elsas et al., 1997, Modern Soil Microbiology, Marcel Dekker
Wood, 1995, Environmental Soil Biology, 2nd edition, Blackie A & P
Válasz szanberg #6410. hozzászólására
Nálam 2 nem agyonhajtott ember is elég a gépi munkára a napszámosokon kívül, akik viszont szezonálisak.
Szerintem 200 jól gépesített hektárt egy ember is el tud vinni gond nélkül minimum műveléssel, csak rakodáshoz és szállításhoz kell beugrós aratáskor meg vetéskor, hogy ne kelljen sokat ugrálni a gépek között.
Ha az emberek munkájáért aggódsz, akkor csinálj kertészetet, feldolgozót, miegyebet, ami folyamatos munkát biztosít nekik, mert a minimum műveléshez minimum ember is elég.
Nem, nem értessz.
Meglévő kialakult struktúrára ezt hogyan lehet ráépíteni ez itt a kérdés. Gondolok ezalatt arra, hogy ha már marad ez az üzemi állapot, akkor a meglévő embereknek munkát kell adni, hogy tudjak fizetést adni.
Ezért kérdeztem, hogy hány ember van alkalmazásban aki csak ezt csinálja ott nálatok a cégnél, illetve milyen erőgépek milyen munkaeszközök vannak.
Aratást tárolást ki végzi, saját berkekben vagy bérben vagy hogy?
Én most korrekt képet szeretnék látni arról, hogy milyen a körítés, mert nekem csak ez jár a fejemben mindig, pedig ez a nehezebbik út, hogy a munkások...
Nemrégen nagyon kiborult a bili, nem miattam, miattuk. Nagyon elegem lett, azt mondtam mindenkit elküldök, felhagyunk az állattartással is, kifizetem részben belőle a tartozásokat bank felé és annyit megművelek amit bírok kényelmesen, a maradékot lezúzom ahol nem nagyon van értelme, ami meg olyan direktbe belehúzom a búzát zabot és kész, ami lesz belőle lesz, de nem költök és inkább nem dolgozok sokat ezekkel.
Csak nem tehetem ezt meg, mind ezek ellenére sem, így maradni is kéne az üzemméretnek, emberekkel ellett beszélgetve komolyan, de keresni kéne valami hosszútávon fenntarthatót.
érted.
Ezért telefonálgattam körbe technológiák után, gazdáknál gépeseknél, striptill notill, minimumtill kontra hagyományos, ment és megy az agytröszt, mindig ketyeg a gondolat.
Ezért kérdeztem amit, de ha nem válaszolsz akkor nem.
Válasz t.peti #6408. hozzászólására Csak gázolajat és munkaidőt, ha nem kell plusz nedvesség. Mondjuk én szeretem, ha minél több álló növény van a földön egész télen, mert sok havat, zúzmarát, bármilyen csapadékot megfognak, ami hiányzik már mindenhol a mélyebb rétegekből.
Ha lezúzod csak ezt a szolgáltatást veszted a pénz mellett, a zúzott bomlása során viszont több hasznosul tavasszal a talajon, mint az álló szárakból.
Köszi.
Megkapott mindent, lazítás 45-50 centin, majd reptill sekélyen és vetőgéppel vetés, másnap 20mm eső.
Hát csapadék volt bőven egész ősszel.
Nem egy könnyű művelésű homok talaj, veresnyirkos részek is vannak benne, de 2/3-a normál művelésű.
Leginkább az a kérdés hogy mit vesztünk a zúzással?
A tavaszi munkák könnyítése miatt jutott eszembe egy esetleges zúzás. Agyonművelni nem akarjuk, 1 sor valami és vetés, ha szükséges akkor glifozát még.
Válasz t.peti #6406. hozzászólására Ez nagyon patentül néz ki, kell hogy fogjon havat, hogy több csapadékot gyűjtsön a talajod? Vagy tavasszal szárazabbat szeretnél?
kalászos után aug végén vetett zöldtrágya(60% olajretek, 35% mustár, 5% facélia) jelenleg a képen lévő állapotban van.
Mi tévő legyek vele tavaszi vetésig?
Egy részébe kukorica, másik részébe napraforgó lesz vetve.
Lezúzzuk ezeken a kemény fagyokon taposási kár nélkül, vagy maradjon meg így ahogy van.
Attól félek hogy a hagyományos 3 soros kombinátornak nem fog tetszeni, az idén se tetszett ahol ettől kisebb volt, még ott se.
Van még Framest Reptill, széles kapával sekélyen, azzal nem lenne gond, csak még nem volt használva tavasszal sose, nincs vele tapasztalat.
Válasz szanberg #6401. hozzászólására Olyan minimumok a körülmények, amilyet elképzelni sem tudsz, 0,6-1,5% humuszú, évtizedek alatt maximálisan kizsákmányolt földekkel. Mégis minden el van vetve, be van takarítva és az idei tönkölybuktát leszámítva hasznot termelek átállásiban is, sok kapást is fizetve.
Ha több érdekel, eljöhetsz megnézni.
De egyébként fel nem fogom, mit sír a szád, amikor neked már most is teljes gépparkod van forgatás nélkülihez, mintillhez meg kultivátoros direktvetőgéped, amivel bármilyen szar talajnál tudsz vetni.
A panaszkodás a hobbid?
Direktvetés és mintill a Vajdaságban, 10 tonnás búzával és 14 tonnás kukoricával.
Tápanyag 31-32 kg/Ha körüli N hatóanyag a kombináltak mellett, búzában, kukoricában, cukorrépában.
Nekem ne mond, évek óta levelezek kanadai termelővel(dédszülők magyarok voltak neki) akiknek csak egy 12méteres Bourgault direktvető gépük van meg egy quadtrac-uk és azzal dolgoznak 6-800-1000hektáron három testvér úgy hogy mellette munkahelye is van nekik. De ott nincs is más lehetőség meg oroszban sem, 100-120 nap tenyészidő áll rendelkezésre, ugyan az mint a Claas kazakhsztáni cikkében levan írva.
Viszont ezek NAGY üzemek, nekünk nem ez áll rendelkezésünkre, ezekkel sem lehet összehasonlítani, az itthoni nagyobb birtokok ettől nagyon elmaradnak struktúrában, nem lehetne lemásolni őket.
Továbbá igen sokhelyen olyan gépekkel vetnek direktbe ami pl nekem is van(Horsch), de az meg szerinted nem jó.
Ahol üzemvezető vagy ott hány ember dolgozik, mi a vetésszerkezet, mik a körülmények, erőgépek eszközök?
Válasz szanberg #6398. hozzászólására Jut eszembe, megint egy csomó fals infót sorolsz, de ezeket már nem korrigálom.
Ha világon több, mint száz millió hektáron sikerül gazdaságosan termelni direktvetéssel és mintillel, beleértve a több tízezer hektáros orosz gazdaságokat, nem az üzemméret és a gépészet a probléma.
Válasz szanberg #6398. hozzászólására 200+ hektáros a gazdaság, amit vezetek ugyanebben a rendszerben. Az is kiskert?
A kis gazdálkodóknak van problémája az átállással, a magadfajták mellényzsebből vehetik meg a minimum műveléshez és direktvetéshez szükséges bármelyik gépészetet.
Egy akadályotok van csak, de azt a kolléga már leírta az előbb...
beírod youtube-ra, hogy kökény attila talaj és kidobja a videókat.
Én végignéztem/hallgattam ezeket már, kíváncsi voltam így összeszedve mi hogyan hangzik.
Egyébként jó előadó netparaszt meg látszik, hogy sokat foglalkozik a dolgokkal, csak egy dolgot nem tud megmondani senki, egy nagyobb üzem hogy a fenébe álljon át ilyenre, hogy megmaradjon a jövedelem teremtő képessége és nemcsak a tulajnak, hanem a munkásoknak is, bérelt földön kell az intenzív körforgás, nem kiskert ez érted. Továbbá nagyobb volumenben a bio dolgokat hogy tudod eladni még ha sikerül is valahogyan megtermelni?
Ugye csak vetőgép kell hozzá mondja Attila az előadásban, de egy nagyobb területre az nagyon kicsi amit csinált gege apósa nekik. azért egy többszáz hektáros területre ha ezt akarja csinálni évente fővetéssel plusz felülvetésekkel menni kell a vetőgépnek vagy 1000 hektárt, amihez kell egy marha komoly stabil strapabíró masína ami nem is keskeny, ha lefut legyen hozzá kopócucc mindig elérhető stbstb...
Ha jól emlékszem, Netparaszt ìrta vala,javítsatok ki,ha tévedek.... A forgatás nèlküli talajművelèsnek, csak egyetlen akadàlya van,az pedig az emberi agy....
Válasz dr.T #6395. hozzászólására Az én tapasztalatom szerint minél magasabb az agyagfrakció, annál hasznosabb a Ca, mert felbontja az elektromechanikus kötést a mikrométeres nagyságrendű agyagszemcsék között és térhálósítja a negatív töltésű agyagszemcséket.
A Ca pedig mészkőőrlemény vagy tiszta CaCo3, nem Ca(OH)2, amit az agyagos talaj stabilizálására használnak.
Szóval nem minden mész megfelelő, a Ca:Mg arány ugyanúgy fontos, mint a különféle sók jelenléte, stb.
Ez sem gyorstalpaló egymondatos.
Válasz Sk Laci #6392. hozzászólására A Ca mindenhol segíti a talajéletet és az egyéb tápanyagok transzportját. Ahol sok a Ca a talajban, ott nem kell erőltetni, de kárt ott sem okozol vele.
A tápanyagot érdemes több részletben kijuttatni, de a dózisokat az adott növény fejlődési fázisai és az időjárás határozza meg.
A youtubeos videókat a Géczy Gábornál vették fel, alapvetöen a saját területéről beszélünk benne és a háztáji megoldásokról.
Válasz Netparaszt #6391. hozzászólására
Elnézést hogy beleszóllok, de ha jól emlékszem akkor max. 30 Kg tiszta N kijuttatást ajánlottál régebben, ami kb 1,1q 27% pétisó. A talajélet kialakításában nem tesz kárt a mész hordóányag, amihez az N van kötve? Vagy más N mütrágya alkalmazását ajánlod? Milyen időközönként mehet a max 30 kg N, hogy ne pusztuljanak a talajélet fontos összetevői?
Az általad említett videó a yutubon engem is érdekelne. Szivesen megnézném ha magyar nyelven van.
Válasz dr.T #6388. hozzászólására Nem a mulcs miatt kell plusz N, hanem a talajélet gyarapodása miatt.
Egy ideig etetni kell a halott talajt és a növényt is, ezért oda kell figyelni a tápanyagok precíz adagolására és a N kötő növények alkalmazására.
Amikor beáll az adott talajra jellemző mikrobiális egyensúlyi állapot, lehet input nélkül erős közepes hozammal dolgozni vagy szerény tápanyaggal nagyon jó terméseket elérni, vagy épp többel rekordra hajtani, mint Hula úr.
De az erős közepes hozam, minimum költséggel onnantól az alap.
Válasz dr.T #6387. hozzászólására Megfelelő technológiával nincs nagyobb fertőzés, kártevő és gyomnyomás. Ez egy rendszer, amit ha szarul csinálsz, azonnal jelzik az általad említett problémák.
Nekem a kukoricában alig van rovarkártétel a csöveken és a vevő laborja szerint 12.7-es fehérjével toxinmentes a kukoricám. Biotermelés, nulla tápanyag, nulla vegyszer, minimum művelés.
Nekem ennyi visszajelzés elég is a technológiámról.
Válasz saca19800204 #6381. hozzászólására Fecó igazat szólt, de tudom, hogy szar helyzetben vagytok, se pénz, se posztó.
Az esetedben a közösségi beszerzés, saját gyártás segíthet.
A folyamatos átmenetet leírom egy cikkben, ide hosszú volna.
A lényeg, h gabona aratása után kezdünk mélylazítással, nagyon sekély rövidtárcsázással vagy grubberrel, majd takarónövény keverékkel. Utána tavaszi kultúra, szármaradványt nem visszük le, bedolgozzuk. Ha elhordjátok állat alá, akkor vissza is kell vinni.
Vetőgépnek alkalmasnak kell lennie bármilyen talajállapotnál vetésre, ezt meg tudjátok oldani a késrendszeremmel.
Néhány m3, cmc technológiás komposzt készítése majd magoltás vagy talajoltás a komposzt teával segít a talajélet fejlesztésében.
A talajmunka okszerű, elsősorban a rendszeres nagyon sekély magágykészítés és a gazdabot alapján eldöntött mélyebb lazítás keveréke, lehetőleg minél több mulcs hagyásával és rendszeres takarónövényezéssel.
2-3 év alatt már érezhető, látható a talaj javulása, 4-5 év körül már jelentősen.
Egy szántás viszont több év, évtized talajépítőmunkáját teheti tönkre.
Válasz fiatalember35 #6379. hozzászólására A legmélyebb tiszteletem ezekért a hozzászólásokért.
Jó olvasást, sok forrás megtalálható a fórumban és a talajdoktoron.
Még idén belül élesítem a tudásbázis oldalt, ahol minden forrás rendelkezésre fog állni a tanulni vágyóknak.
Január-februárban lesznek egy napos előadások a teljes TMMG keretrendszerről és egy több napos gazdatalálkozó Ferencszálláson, ahol gyakorló gazdák osztják meg tapasztalatukat a minimál művelés, direktvetés, talajjavítás témájában.
Addig is ha angolul is olvasol, az alábbi címszavakat keresd videókban is: Dr Chistine Jones, Dr Elaine Ingham, Gabe Brown, no-till, cover crops, NRCS, SARE, talajmegújító, talajdoktor. A youtubeon találhatsz egy három órás beszélgetést velem a témában.
Ezek hónapokra elegendő szemléletformálást biztosítanak már indulásnak is.
Hát tudod, van egy mondás: nem lehet az ember úgy qrva hogy közben szűz maradjon...
Ha nem tudod máshogy elképzelni a talajművelést, minthogy ősszel ekével összetúrunk mindent akkor a talajmegújító mezőgazdasg nem neked való. Ha szántani akarsz akkor szánts, de akkor ezt a topikot ne is olvasd tovább, mert amiket itt leírnak-leírunk azok EGYIKE SEM IGAZ ha minden évben kiszántod a földed. SEMMI!!!
Ha elfogadod azt a tényt, hogy a szántás mint olyan egy szükségtelen művelet, és keresel neked megfelelő alternatívát rá akkor olvass vissza keresd meg a neked legjobban megfelelő dolgot és csináld meg. Nincs lehetetlen csak tehetetlen ember, ezt ne feljtsd el!
Én szeretném megérteni is, amit mondotok. Szeretném tudni a gomba magyar, német stb nevét + latin nevét, a gránittömbbe belefúrás menetét, az abiogén anyag átalakítási képletét biogén anyaggá. Szeretném látni a konkrét linkeket, nem csak azt, hogy "osztrák kutatók", "brittudósok". Olvasok és beszélek, németül olaszul, angolul, románul. Bármelyik könyvészeti anyagban eligazodom, de ehhez adjatok hivatkozási pontot, ne csak lebegtetett információt. Szeretném megérteni, melyik ponton elavultak az én ismereteim, és hogyan lehet ezeket továbbfejleszteni. Ha megértem, akkor leveszem a kalapom, ha nem, akkor tovább kötözködöm. Abban egyetértek, hogy jelenleg a talajművelés és a növényvédelmi rendszerek célja vagy eredménye a totális gombátlanítás, azaz steril talaj létrehozása.
Ezért nem szólok hozzá többé, míg nem értem meg a topik lényegét - ezért a következő napokban átolvasom az egész topikot,és akkor visszatérek.
Nem olvastam az általad említett könyvet, nem ismerem a szerzőket. Egy erdélyi középkorú gazda vagyok, aki próbálom megtanulni a gazdálkodást, bármilyen hozzá vezető úton, az általam birtokolt tudásszerkezetbe beilleszthetően. De ezen a ponton azt hiszem, hogy nem írok több hozzászólást, amíg nem olvastam el elejétől a mai napig ezt a topikot + egyebeket. Aztán jelentkezem.
fel kell húzni bakháthúzóval, mintha krumpli lenne, és úgy átrostálni. Fontos, hogy felhúzáskor megfelelő legyen a talajállapot, mert csak akkor szedi ki a homokot a kő közül ha omlanak a rögek, vagy eleve csak por van... de megy az, a gyári kőkiszedő is pontosan ugyanúgy működik, csak mindene erőssített...
Válasz saca19800204 #6375. hozzászólására Azt ne csodaszerektől várd. Olvass bele a http://talajdoktor.blogspot.hu/-ba és gondolkozz el a lehetőségeiden. Az eke eldobása az első lépés...
Én egysoros krumpliszedővel próbáltam követ szedni, nem volt sikeres. Ha feltárcsáztam, csak túrta, ha ülepedettben húztam, akkor kipakolt a kővel együtt rengeteg rögöt is.
Igen jó ismeretekkel rendelkezel a jelenlegi tanítások szerint. Viszont ez a tudás már elavultnak számít. Magyarországon is folynak kutatások a talajélettel kapcsolatban, és napról napra jönnek új felfedezések. Érdekes dolgokról beszélgettem Dr. Bíró Borbálával.
Jelenleg is nagyon sok folyamat zajlik a talajban amit nem ért a tudomány még, de nekünk parasztoknak nem is kell érteni elég ha működik.
A gránitról meg csak annyit, hogy vannak gombák amik a gránit tömbbe képesek belefúrni magukat, és az ott lévő szervetlen anyagot felhasználni.
A jelenlegi talajművelés legnagyobb problémája hogy kiírt minden gombát. Pedig a legfontosabb összetevő.
Válasz saca19800204 #6371. hozzászólására Amalgerol javarészt Aschophylum nodosum tengeri barna alga kivonata. Igen, az is hasznos, de a tömény huminsav a TM magkezelés alapvető anyaga. A Hymatonál tudsz jó áron töményt venni.
Válasz fiatalember35 #6369. hozzászólására Leírtál nagyon sok sort, amiben egy szó nem volt a talajbiológiáról, ami a legfőbb talajformáló hatásról. Ásógép, zöldtrágya, cmc komposzt a talajjavító alapok az ő környezetükben. A miénkben ettől eltérő módszerek működnek, de a koncepció ugyanaz.
Én nem foglak győzködni semmiről, csak a tényekről beszélek. Ha akarod utána jársz a tényeknek a Schweizerhofnál, a Lübke család birtokán, ha nem nem.
Én áldoztam rá, hogy megtanuljam, mit és hogyan kell csinálni, így tudom, hogy a Stefanovics/Szabó könyvén túl is van világ.
Per pill nem rendelkezem a fölött a néhány ezer, épp erre szánt euró fölött... Az ukrán csernozjomot speciell nem ismerem, de eddigi ismereteim szerint a csernozjom A szintjének mélysége nem haladja meg a max. 120 cm-t, és az is csak nagyon ritkán, és persze abban az övezetben, amely épp a csernozjomot képezi tipikus növényborítás (lágyszárú), jellemző vízforgalom (kevés csapadék, több párolgás) és CaCO3-os anyakőzet mellett, így alkalma van a kapilláris vízmozgással szénsavas meszet emelni az anyakőzetből az A szintbe, és ezáltal fenntartani a nagyjából semleges pH-t. De hogy gránithomokon egy-két évtized alatt méteres csernozjom keletkezzen, ezt engedelmetekkel erős fenntartással kezelem. Miért? 1., mert eleve kétséges számomra a méteres mélységű gránithomok megléte - nem így szokott felaprózódni a gránit, hanem úgy, hogy ami fizikailag elmállik, azt - amennyiben nincs szerves anyag, mint adszorbciós tapadást biztosító kolloid - a víz folyamatosan elhordja. 2., más az anyakőzet: a gránit eleve savas málladékanyagot képes produkálni, sohasem semlegeset, és ahol gránit van, ott épp hogy nem jellemző a kalciumkarbonát jelenléte, következésképpen a grániton képződött talajok jellemzően 5,5 alatti pH-jú talajokat hoznak létre. 3., másak a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok, azaz nagyobb csapadék- és a csernozjomot produkáló arid-szemiarid környezetnél jóval kisebb párolgástényezőkkel kell számolni, megkockáztatom azt is, hogy az osztrákok területén ha most nem is, de talajtörténetileg fásszárú növényzet borította a talajt, ennek következtében nem mollikus, hanem umbrikus A szint van jelen, ami a fulvosavak által ismét savanyú irányba tolja el a pH-t. 4., és utolsó: ha "gránithomokról" beszélünk - megengeditek, ugye, hogy ezt aztán szintekre ne bontsuk -, akkor annak eleve egészen más a textúrája (jó esetben durva homok, azaz 2-0,2mm szemcseátmérő), mint ami a csernozjom talaj A szintjére jellemző. Ha nincs leiszapolható frakció, akkor nem beszélhetünk tápanyag- és vízmegkötésről, sőt egyáltalán jelentős mértékű kolloid jelenlétéről sem, ami pedig a termékeny talajok sine qua nonja. Azért engem lehet győzködni a gránithomok "csernozjommá" alakításáról, csak okszerű érveléssel, mert nem cáfolom, hogy a gránit anyakőzetből aprózódott kezdetleges váztalajt is termékennyé lehet tenni, csak nem ennyi idő alatt, és nem így.
14817 hozzászólás
Válasz a2457 #6413. hozzászólására
Hát igen, tiszta lesz, kérdés, megérem-e..
Ekkora könyvészetet az egyetemen sem adnak, bár igaz, az csak alapképzés. No neki kell látnom.
Válasz dr.T #6415. hozzászólására
Nem értem, mit akarsz ezzel mondani!
Válasz fiatalember35 #6412. hozzászólására
Mert igen tullporgod a dolgot!
Válasz Netparaszt #6403. hozzászólására
Meg lehet kérdezni milyen vetőgép az ami a képen van? Vagy az nem direkt vetőgép?
Válasz fiatalember35 #6379. hozzászólására
Alexander, 1977, Introduction to Soil Microbiology, 2nd edition, John Wiley
Alexander, 1994, Biodegradation and Bioremediation, Academic Press
Bardgett, R.D., 2005, The Biology of Soil: A Community and Ecosystem Approach, Oxford University Press
Coleman D.C. et al., 2004, Fundamentals of Soil Ecology, 2nd edition, Academic Press
Coyne, 1999, Soil Microbiology: An Exploratory Approach, Delmar
Doran, J.W., D.C. Coleman, D.F. Bezdicek and B.A. Stewart. 1994. Defining soil quality for a sustainable environment. Soil Science Society of America Special Publication Number 35, ASA, Madison Wis.
Paul, P.A. and F.E. Clark. 1996, Soil Microbiology and Biochemistry, 2nd edition, Academic Press
Richards, 1987, The Microbiology of Terrestrial Ecosystems, Longman Scientific & Technical
Sylvia et al., 1998, Principles and Applications of Soil Microbiology, Prentice Hall
Soil and Water Conservation Society, 2000, Soil Biology Primer.
Tate, 2000, Soil Microbiology, 2nd edition, John Wiley
van Elsas et al., 1997, Modern Soil Microbiology, Marcel Dekker
Wood, 1995, Environmental Soil Biology, 2nd edition, Blackie A & P
na mire ezeket végignyálazod minden tiszta lesz.
Válasz dr.T #6385. hozzászólására
Miért?
Válasz szanberg #6410. hozzászólására
Nálam 2 nem agyonhajtott ember is elég a gépi munkára a napszámosokon kívül, akik viszont szezonálisak.
Szerintem 200 jól gépesített hektárt egy ember is el tud vinni gond nélkül minimum műveléssel, csak rakodáshoz és szállításhoz kell beugrós aratáskor meg vetéskor, hogy ne kelljen sokat ugrálni a gépek között.
Ha az emberek munkájáért aggódsz, akkor csinálj kertészetet, feldolgozót, miegyebet, ami folyamatos munkát biztosít nekik, mert a minimum műveléshez minimum ember is elég.
Válasz Netparaszt #6404. hozzászólására
Nem, nem értessz.
Meglévő kialakult struktúrára ezt hogyan lehet ráépíteni ez itt a kérdés. Gondolok ezalatt arra, hogy ha már marad ez az üzemi állapot, akkor a meglévő embereknek munkát kell adni, hogy tudjak fizetést adni.
Ezért kérdeztem, hogy hány ember van alkalmazásban aki csak ezt csinálja ott nálatok a cégnél, illetve milyen erőgépek milyen munkaeszközök vannak.
Aratást tárolást ki végzi, saját berkekben vagy bérben vagy hogy?
Én most korrekt képet szeretnék látni arról, hogy milyen a körítés, mert nekem csak ez jár a fejemben mindig, pedig ez a nehezebbik út, hogy a munkások...
Nemrégen nagyon kiborult a bili, nem miattam, miattuk. Nagyon elegem lett, azt mondtam mindenkit elküldök, felhagyunk az állattartással is, kifizetem részben belőle a tartozásokat bank felé és annyit megművelek amit bírok kényelmesen, a maradékot lezúzom ahol nem nagyon van értelme, ami meg olyan direktbe belehúzom a búzát zabot és kész, ami lesz belőle lesz, de nem költök és inkább nem dolgozok sokat ezekkel.
Csak nem tehetem ezt meg, mind ezek ellenére sem, így maradni is kéne az üzemméretnek, emberekkel ellett beszélgetve komolyan, de keresni kéne valami hosszútávon fenntarthatót.
érted.
Ezért telefonálgattam körbe technológiák után, gazdáknál gépeseknél, striptill notill, minimumtill kontra hagyományos, ment és megy az agytröszt, mindig ketyeg a gondolat.
Ezért kérdeztem amit, de ha nem válaszolsz akkor nem.
Válasz t.peti #6408. hozzászólására Csak gázolajat és munkaidőt, ha nem kell plusz nedvesség. Mondjuk én szeretem, ha minél több álló növény van a földön egész télen, mert sok havat, zúzmarát, bármilyen csapadékot megfognak, ami hiányzik már mindenhol a mélyebb rétegekből.
Ha lezúzod csak ezt a szolgáltatást veszted a pénz mellett, a zúzott bomlása során viszont több hasznosul tavasszal a talajon, mint az álló szárakból.
Válasz Netparaszt #6407. hozzászólására
Köszi.
Megkapott mindent, lazítás 45-50 centin, majd reptill sekélyen és vetőgéppel vetés, másnap 20mm eső.
Hát csapadék volt bőven egész ősszel.
Nem egy könnyű művelésű homok talaj, veresnyirkos részek is vannak benne, de 2/3-a normál művelésű.
Leginkább az a kérdés hogy mit vesztünk a zúzással?
A tavaszi munkák könnyítése miatt jutott eszembe egy esetleges zúzás. Agyonművelni nem akarjuk, 1 sor valami és vetés, ha szükséges akkor glifozát még.
Válasz t.peti #6406. hozzászólására Ez nagyon patentül néz ki, kell hogy fogjon havat, hogy több csapadékot gyűjtsön a talajod? Vagy tavasszal szárazabbat szeretnél?
Válasz Netparaszt #6400. hozzászólására
Szia!
Tudnál nekem segíteni ?
kalászos után aug végén vetett zöldtrágya(60% olajretek, 35% mustár, 5% facélia) jelenleg a képen lévő állapotban van.
Mi tévő legyek vele tavaszi vetésig?
Egy részébe kukorica, másik részébe napraforgó lesz vetve.
Lezúzzuk ezeken a kemény fagyokon taposási kár nélkül, vagy maradjon meg így ahogy van.
Attól félek hogy a hagyományos 3 soros kombinátornak nem fog tetszeni, az idén se tetszett ahol ettől kisebb volt, még ott se.
Van még Framest Reptill, széles kapával sekélyen, azzal nem lenne gond, csak még nem volt használva tavasszal sose, nincs vele tapasztalat.
Válasz szanberg #6398. hozzászólására
éppenséggel a nagyoknak könnyebb átváltani.
de ezt nembiztos hogy belátod.
Válasz szanberg #6401. hozzászólására Olyan minimumok a körülmények, amilyet elképzelni sem tudsz, 0,6-1,5% humuszú, évtizedek alatt maximálisan kizsákmányolt földekkel. Mégis minden el van vetve, be van takarítva és az idei tönkölybuktát leszámítva hasznot termelek átállásiban is, sok kapást is fizetve.
Ha több érdekel, eljöhetsz megnézni.
De egyébként fel nem fogom, mit sír a szád, amikor neked már most is teljes gépparkod van forgatás nélkülihez, mintillhez meg kultivátoros direktvetőgéped, amivel bármilyen szar talajnál tudsz vetni.
A panaszkodás a hobbid?
Direktvetés és mintill a Vajdaságban, 10 tonnás búzával és 14 tonnás kukoricával.
Tápanyag 31-32 kg/Ha körüli N hatóanyag a kombináltak mellett, búzában, kukoricában, cukorrépában.
Válasz szanberg #6398. hozzászólására
Az a baj,hogy csak azt hallasz meg,amit akar.Rég megírtuk,eke helyett lazító vagy grúber.Tárcsás vetőgép,és kész az átállás.
Válasz Netparaszt #6400. hozzászólására
Nekem ne mond, évek óta levelezek kanadai termelővel(dédszülők magyarok voltak neki) akiknek csak egy 12méteres Bourgault direktvető gépük van meg egy quadtrac-uk és azzal dolgoznak 6-800-1000hektáron három testvér úgy hogy mellette munkahelye is van nekik. De ott nincs is más lehetőség meg oroszban sem, 100-120 nap tenyészidő áll rendelkezésre, ugyan az mint a Claas kazakhsztáni cikkében levan írva.
Viszont ezek NAGY üzemek, nekünk nem ez áll rendelkezésünkre, ezekkel sem lehet összehasonlítani, az itthoni nagyobb birtokok ettől nagyon elmaradnak struktúrában, nem lehetne lemásolni őket.
Továbbá igen sokhelyen olyan gépekkel vetnek direktbe ami pl nekem is van(Horsch), de az meg szerinted nem jó.
Ahol üzemvezető vagy ott hány ember dolgozik, mi a vetésszerkezet, mik a körülmények, erőgépek eszközök?
Válasz szanberg #6398. hozzászólására Jut eszembe, megint egy csomó fals infót sorolsz, de ezeket már nem korrigálom.
Ha világon több, mint száz millió hektáron sikerül gazdaságosan termelni direktvetéssel és mintillel, beleértve a több tízezer hektáros orosz gazdaságokat, nem az üzemméret és a gépészet a probléma.
Válasz szanberg #6398. hozzászólására 200+ hektáros a gazdaság, amit vezetek ugyanebben a rendszerben. Az is kiskert?
A kis gazdálkodóknak van problémája az átállással, a magadfajták mellényzsebből vehetik meg a minimum műveléshez és direktvetéshez szükséges bármelyik gépészetet.
Egy akadályotok van csak, de azt a kolléga már leírta az előbb...
Válasz Sk Laci #6392. hozzászólására
beírod youtube-ra, hogy kökény attila talaj és kidobja a videókat.
Én végignéztem/hallgattam ezeket már, kíváncsi voltam így összeszedve mi hogyan hangzik.
Egyébként jó előadó netparaszt meg látszik, hogy sokat foglalkozik a dolgokkal, csak egy dolgot nem tud megmondani senki, egy nagyobb üzem hogy a fenébe álljon át ilyenre, hogy megmaradjon a jövedelem teremtő képessége és nemcsak a tulajnak, hanem a munkásoknak is, bérelt földön kell az intenzív körforgás, nem kiskert ez érted. Továbbá nagyobb volumenben a bio dolgokat hogy tudod eladni még ha sikerül is valahogyan megtermelni?
Ugye csak vetőgép kell hozzá mondja Attila az előadásban, de egy nagyobb területre az nagyon kicsi amit csinált gege apósa nekik. azért egy többszáz hektáros területre ha ezt akarja csinálni évente fővetéssel plusz felülvetésekkel menni kell a vetőgépnek vagy 1000 hektárt, amihez kell egy marha komoly stabil strapabíró masína ami nem is keskeny, ha lefut legyen hozzá kopócucc mindig elérhető stbstb...
Válasz saca19800204 #6381. hozzászólására
Ha jól emlékszem, Netparaszt ìrta vala,javítsatok ki,ha tévedek.... A forgatás nèlküli talajművelèsnek, csak egyetlen akadàlya van,az pedig az emberi agy....
Válasz dr.T #6395. hozzászólására Az én tapasztalatom szerint minél magasabb az agyagfrakció, annál hasznosabb a Ca, mert felbontja az elektromechanikus kötést a mikrométeres nagyságrendű agyagszemcsék között és térhálósítja a negatív töltésű agyagszemcséket.
A Ca pedig mészkőőrlemény vagy tiszta CaCo3, nem Ca(OH)2, amit az agyagos talaj stabilizálására használnak.
Szóval nem minden mész megfelelő, a Ca:Mg arány ugyanúgy fontos, mint a különféle sók jelenléte, stb.
Ez sem gyorstalpaló egymondatos.
Válasz Netparaszt #6393. hozzászólására
De a ca koto hatasa is van a talajban tehat nem igen jo ha nagyon kotott a talaj en ugy tudom.
KA talaj
Válasz Sk Laci #6392. hozzászólására A Ca mindenhol segíti a talajéletet és az egyéb tápanyagok transzportját. Ahol sok a Ca a talajban, ott nem kell erőltetni, de kárt ott sem okozol vele.
A tápanyagot érdemes több részletben kijuttatni, de a dózisokat az adott növény fejlődési fázisai és az időjárás határozza meg.
A youtubeos videókat a Géczy Gábornál vették fel, alapvetöen a saját területéről beszélünk benne és a háztáji megoldásokról.
Válasz Netparaszt #6391. hozzászólására
Elnézést hogy beleszóllok, de ha jól emlékszem akkor max. 30 Kg tiszta N kijuttatást ajánlottál régebben, ami kb 1,1q 27% pétisó. A talajélet kialakításában nem tesz kárt a mész hordóányag, amihez az N van kötve? Vagy más N mütrágya alkalmazását ajánlod? Milyen időközönként mehet a max 30 kg N, hogy ne pusztuljanak a talajélet fontos összetevői?
Az általad említett videó a yutubon engem is érdekelne. Szivesen megnézném ha magyar nyelven van.
Válasz dr.T #6388. hozzászólására Nem a mulcs miatt kell plusz N, hanem a talajélet gyarapodása miatt.
Egy ideig etetni kell a halott talajt és a növényt is, ezért oda kell figyelni a tápanyagok precíz adagolására és a N kötő növények alkalmazására.
Amikor beáll az adott talajra jellemző mikrobiális egyensúlyi állapot, lehet input nélkül erős közepes hozammal dolgozni vagy szerény tápanyaggal nagyon jó terméseket elérni, vagy épp többel rekordra hajtani, mint Hula úr.
De az erős közepes hozam, minimum költséggel onnantól az alap.
Válasz dr.T #6387. hozzászólására Megfelelő technológiával nincs nagyobb fertőzés, kártevő és gyomnyomás. Ez egy rendszer, amit ha szarul csinálsz, azonnal jelzik az általad említett problémák.
Nekem a kukoricában alig van rovarkártétel a csöveken és a vevő laborja szerint 12.7-es fehérjével toxinmentes a kukoricám. Biotermelés, nulla tápanyag, nulla vegyszer, minimum művelés.
Nekem ennyi visszajelzés elég is a technológiámról.
Válasz dr.T #6387. hozzászólására
célszerűen megválasztott vetésforgó esetén ez a probléma nem jelentkezik... a vetésforgó rendkívűl fontos elem ebben a rendszerben!
Válasz dr.T #6387. hozzászólására
Na meg azt is tegyuk hozza ,hogy tobb nitrogen mutragyat kell a mulcs vegett hasznallnunk.
Válasz Netparaszt #6384. hozzászólására
Csak a betegsegeket meg emeld ki ami a mulcs miat van,hogy ezt a reszet is lattja.
Válasz Netparaszt #6383. hozzászólására
Hol lehet a yotubon megnezni teged milyen cimszo alatt mert megneznem enis?
Válasz fiatalember35 #6379. hozzászólására
Fura egy csávó vagy!!!
Válasz saca19800204 #6381. hozzászólására Fecó igazat szólt, de tudom, hogy szar helyzetben vagytok, se pénz, se posztó.
Az esetedben a közösségi beszerzés, saját gyártás segíthet.
A folyamatos átmenetet leírom egy cikkben, ide hosszú volna.
A lényeg, h gabona aratása után kezdünk mélylazítással, nagyon sekély rövidtárcsázással vagy grubberrel, majd takarónövény keverékkel. Utána tavaszi kultúra, szármaradványt nem visszük le, bedolgozzuk. Ha elhordjátok állat alá, akkor vissza is kell vinni.
Vetőgépnek alkalmasnak kell lennie bármilyen talajállapotnál vetésre, ezt meg tudjátok oldani a késrendszeremmel.
Néhány m3, cmc technológiás komposzt készítése majd magoltás vagy talajoltás a komposzt teával segít a talajélet fejlesztésében.
A talajmunka okszerű, elsősorban a rendszeres nagyon sekély magágykészítés és a gazdabot alapján eldöntött mélyebb lazítás keveréke, lehetőleg minél több mulcs hagyásával és rendszeres takarónövényezéssel.
2-3 év alatt már érezhető, látható a talaj javulása, 4-5 év körül már jelentősen.
Egy szántás viszont több év, évtized talajépítőmunkáját teheti tönkre.
Válasz fiatalember35 #6379. hozzászólására A legmélyebb tiszteletem ezekért a hozzászólásokért.
Jó olvasást, sok forrás megtalálható a fórumban és a talajdoktoron.
Még idén belül élesítem a tudásbázis oldalt, ahol minden forrás rendelkezésre fog állni a tanulni vágyóknak.
Január-februárban lesznek egy napos előadások a teljes TMMG keretrendszerről és egy több napos gazdatalálkozó Ferencszálláson, ahol gyakorló gazdák osztják meg tapasztalatukat a minimál művelés, direktvetés, talajjavítás témájában.
Addig is ha angolul is olvasol, az alábbi címszavakat keresd videókban is: Dr Chistine Jones, Dr Elaine Ingham, Gabe Brown, no-till, cover crops, NRCS, SARE, talajmegújító, talajdoktor. A youtubeon találhatsz egy három órás beszélgetést velem a témában.
Ezek hónapokra elegendő szemléletformálást biztosítanak már indulásnak is.
Válasz saca19800204 #6381. hozzászólására
Hát tudod, van egy mondás: nem lehet az ember úgy qrva hogy közben szűz maradjon...
Ha nem tudod máshogy elképzelni a talajművelést, minthogy ősszel ekével összetúrunk mindent akkor a talajmegújító mezőgazdasg nem neked való. Ha szántani akarsz akkor szánts, de akkor ezt a topikot ne is olvasd tovább, mert amiket itt leírnak-leírunk azok EGYIKE SEM IGAZ ha minden évben kiszántod a földed. SEMMI!!!
Ha elfogadod azt a tényt, hogy a szántás mint olyan egy szükségtelen művelet, és keresel neked megfelelő alternatívát rá akkor olvass vissza keresd meg a neked legjobban megfelelő dolgot és csináld meg. Nincs lehetetlen csak tehetetlen ember, ezt ne feljtsd el!
Válasz Netparaszt #6376. hozzászólására
Rendben ,de ha mától eldobom az ekét akkor mivel folytassam a kötött talajom vetés alá készítését?
Válasz fiatalember35 #6379. hozzászólására
Válasz MrPoke #6373. hozzászólására
Én szeretném megérteni is, amit mondotok. Szeretném tudni a gomba magyar, német stb nevét + latin nevét, a gránittömbbe belefúrás menetét, az abiogén anyag átalakítási képletét biogén anyaggá. Szeretném látni a konkrét linkeket, nem csak azt, hogy "osztrák kutatók", "brittudósok". Olvasok és beszélek, németül olaszul, angolul, románul. Bármelyik könyvészeti anyagban eligazodom, de ehhez adjatok hivatkozási pontot, ne csak lebegtetett információt. Szeretném megérteni, melyik ponton elavultak az én ismereteim, és hogyan lehet ezeket továbbfejleszteni. Ha megértem, akkor leveszem a kalapom, ha nem, akkor tovább kötözködöm. Abban egyetértek, hogy jelenleg a talajművelés és a növényvédelmi rendszerek célja vagy eredménye a totális gombátlanítás, azaz steril talaj létrehozása.
Ezért nem szólok hozzá többé, míg nem értem meg a topik lényegét - ezért a következő napokban átolvasom az egész topikot,és akkor visszatérek.
Válasz Netparaszt #6370. hozzászólására
Nem olvastam az általad említett könyvet, nem ismerem a szerzőket. Egy erdélyi középkorú gazda vagyok, aki próbálom megtanulni a gazdálkodást, bármilyen hozzá vezető úton, az általam birtokolt tudásszerkezetbe beilleszthetően. De ezen a ponton azt hiszem, hogy nem írok több hozzászólást, amíg nem olvastam el elejétől a mai napig ezt a topikot + egyebeket. Aztán jelentkezem.
Válasz kis Zombi #6374. hozzászólására
fel kell húzni bakháthúzóval, mintha krumpli lenne, és úgy átrostálni. Fontos, hogy felhúzáskor megfelelő legyen a talajállapot, mert csak akkor szedi ki a homokot a kő közül ha omlanak a rögek, vagy eleve csak por van... de megy az, a gyári kőkiszedő is pontosan ugyanúgy működik, csak mindene erőssített...
Válasz saca19800204 #6375. hozzászólására Azt ne csodaszerektől várd. Olvass bele a http://talajdoktor.blogspot.hu/-ba és gondolkozz el a lehetőségeiden. Az eke eldobása az első lépés...
Válasz Netparaszt #6372. hozzászólására
Köszönöm ,én Kárpátalján élek ,de valahogyan megszerzem ,mert valahogyan fel kellene javítanom a terméketlen talajaimat
Válasz .Feco. #6351. hozzászólására
OFF
Én egysoros krumpliszedővel próbáltam követ szedni, nem volt sikeres. Ha feltárcsáztam, csak túrta, ha ülepedettben húztam, akkor kipakolt a kővel együtt rengeteg rögöt is.
Válasz fiatalember35 #6369. hozzászólására
Igen jó ismeretekkel rendelkezel a jelenlegi tanítások szerint. Viszont ez a tudás már elavultnak számít. Magyarországon is folynak kutatások a talajélettel kapcsolatban, és napról napra jönnek új felfedezések. Érdekes dolgokról beszélgettem Dr. Bíró Borbálával.
Jelenleg is nagyon sok folyamat zajlik a talajban amit nem ért a tudomány még, de nekünk parasztoknak nem is kell érteni elég ha működik.
A gránitról meg csak annyit, hogy vannak gombák amik a gránit tömbbe képesek belefúrni magukat, és az ott lévő szervetlen anyagot felhasználni.
A jelenlegi talajművelés legnagyobb problémája hogy kiírt minden gombát. Pedig a legfontosabb összetevő.
Válasz saca19800204 #6371. hozzászólására Amalgerol javarészt Aschophylum nodosum tengeri barna alga kivonata. Igen, az is hasznos, de a tömény huminsav a TM magkezelés alapvető anyaga. A Hymatonál tudsz jó áron töményt venni.
Válasz Netparaszt #6370. hozzászólására
Az amalgerolos vetőmag csávázás az be tud indítani valamit a talajbiológiában?
Válasz fiatalember35 #6369. hozzászólására Leírtál nagyon sok sort, amiben egy szó nem volt a talajbiológiáról, ami a legfőbb talajformáló hatásról. Ásógép, zöldtrágya, cmc komposzt a talajjavító alapok az ő környezetükben. A miénkben ettől eltérő módszerek működnek, de a koncepció ugyanaz.
Én nem foglak győzködni semmiről, csak a tényekről beszélek. Ha akarod utána jársz a tényeknek a Schweizerhofnál, a Lübke család birtokán, ha nem nem.
Én áldoztam rá, hogy megtanuljam, mit és hogyan kell csinálni, így tudom, hogy a Stefanovics/Szabó könyvén túl is van világ.
Válasz Netparaszt #6363. hozzászólására
Per pill nem rendelkezem a fölött a néhány ezer, épp erre szánt euró fölött... Az ukrán csernozjomot speciell nem ismerem, de eddigi ismereteim szerint a csernozjom A szintjének mélysége nem haladja meg a max. 120 cm-t, és az is csak nagyon ritkán, és persze abban az övezetben, amely épp a csernozjomot képezi tipikus növényborítás (lágyszárú), jellemző vízforgalom (kevés csapadék, több párolgás) és CaCO3-os anyakőzet mellett, így alkalma van a kapilláris vízmozgással szénsavas meszet emelni az anyakőzetből az A szintbe, és ezáltal fenntartani a nagyjából semleges pH-t. De hogy gránithomokon egy-két évtized alatt méteres csernozjom keletkezzen, ezt engedelmetekkel erős fenntartással kezelem. Miért? 1., mert eleve kétséges számomra a méteres mélységű gránithomok megléte - nem így szokott felaprózódni a gránit, hanem úgy, hogy ami fizikailag elmállik, azt - amennyiben nincs szerves anyag, mint adszorbciós tapadást biztosító kolloid - a víz folyamatosan elhordja. 2., más az anyakőzet: a gránit eleve savas málladékanyagot képes produkálni, sohasem semlegeset, és ahol gránit van, ott épp hogy nem jellemző a kalciumkarbonát jelenléte, következésképpen a grániton képződött talajok jellemzően 5,5 alatti pH-jú talajokat hoznak létre. 3., másak a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok, azaz nagyobb csapadék- és a csernozjomot produkáló arid-szemiarid környezetnél jóval kisebb párolgástényezőkkel kell számolni, megkockáztatom azt is, hogy az osztrákok területén ha most nem is, de talajtörténetileg fásszárú növényzet borította a talajt, ennek következtében nem mollikus, hanem umbrikus A szint van jelen, ami a fulvosavak által ismét savanyú irányba tolja el a pH-t. 4., és utolsó: ha "gránithomokról" beszélünk - megengeditek, ugye, hogy ezt aztán szintekre ne bontsuk -, akkor annak eleve egészen más a textúrája (jó esetben durva homok, azaz 2-0,2mm szemcseátmérő), mint ami a csernozjom talaj A szintjére jellemző. Ha nincs leiszapolható frakció, akkor nem beszélhetünk tápanyag- és vízmegkötésről, sőt egyáltalán jelentős mértékű kolloid jelenlétéről sem, ami pedig a termékeny talajok sine qua nonja. Azért engem lehet győzködni a gránithomok "csernozjommá" alakításáról, csak okszerű érveléssel, mert nem cáfolom, hogy a gránit anyakőzetből aprózódott kezdetleges váztalajt is termékennyé lehet tenni, csak nem ennyi idő alatt, és nem így.
Válasz ND #6365. hozzászólására
Hello.Idén kb. 150 ezer volt egy raklap/10,5q/.A ph mérő AD11,igy megtalálhatod a neten.