Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR393.39 FtUSD367.51 FtCHF401.77 FtGBP459.14 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Sötét Paraszt #3402. hozzászólására
Igen igen akartam is irni hogy majd a kereskedő biztos tudja
Jövő évi beruházás lesz ezért nem a kereskedővel kezdem egyébként
750-es jd sokíves 5 felett van, egy új tume meg 10 felett hehe.
Leírod a ríszletes felszereltsíget akkó majd tippegetünk(miután felhívtuk a forgalmazót).
A legutóbbi direktvetőgépes kérdésem óta sikerult kisilabizálni, hogy egy sola sd1203 vetőgép lenne a legmegfelelőbb. Valakinek tippje hogy milyen áron mozoghat egy 3 meteres?
Mert szója meg zúzott napraforgók után húznám bele direktbe a búzát ősszel, mindig olyan jól megvan kelve a föld utánuk, hogy ihajj.
Meg az ősszel készre dolgozott zab táblába tavasszal is csak húznám rá a vetőgépet mihelyst megpirúlt a teteje oszt jónapot.
Vagy lehet olyat kéne csinálni mint egy röidtárcsa!
4gumibakos kőbiztosítással gyártani egy konzolt amire mondjuk egy az egyben az egyenes lapos Vogle rövidtárcsa csapágyházát lapjait feltehetnénk, mellé futtatva természetesen a maglehelyező csöveket, pici szögben állna a tárcsa, a vetőgép teljes súlyával ezeken támaszkodna, mélységhatárolónak kialakítani a lapokra azt mint a gaspardo gigante vetőegységeken is van pl, ésatöbbi... Mögé meg egy féltárcsás esztergált fém nyomatókereket rakni jó erős rugóval, hogy zárja a sort
Én szerintem építeni fogok egy komoly vetőgépet magamnak egyszer.
Egy olyan amire nekem lenne szükségem még a közepes nagyságú gazdaságunk számára is húzós lenne megvenni, kegyetlen árak vannak.
Van egy VogelNoot pneumatikus 4,5méter széles vetőgépünk függesztett accordos. Ezt kéne ráraknom egy jó direktvetős rendszerre, mert amúgy nagyon jó pontos és sokoldalú, gyakorlatilag mindenféle mag vetésére kiváló ez az adagoló rendszer, tartályt kicsit megkéne magasítani, hogy több férjen bele ésatöbbi...
Legegyszerűbb az lenne, hogy mittudomén 35x35-ös keresztmetszetű anyagában rúgós grubberkapák lennének a direktvető teherviselő elemei. Ezek végére nemtudom hogyan és mit kellene kitalálni ami jól videlkedne. Egy egyszerű keskeny vésőkés mögé is lehetne szóratni a magokat de akár komolyabb sávos szórásképű megoldás is kivitelezhető lenne, vagy tárcsásra összehozni, csak mi az a tárcsa ami fainúl bírná a kiképzést!?!?!?!?!
Mert egyébként nem lenne egy nagy etwas, igényesen szépen csukhatóra is legyártani, filléres meló lenne egy gép vételárához képest.
Ebben ötleteket beszúrt képeket várnék szerintetek mi lenne a jó megoldás, mondom maga a tartály,adagoló, ventillátor rendszer adott, csövezés minden.
Válasz tajbor89 #3339. hozzászólására
Ezekbe a kultizott táblákba miért nem elég simám belevetni tavasszal?Hasonló felszínre(ugyanilyen a henger csak tárcsa 25 centi mélységben) akarok most én is tavasszal simán belevetni mert az a véleményem kezd lenni hogy nem tavasszal kell a felszínt elegyengetni hanem ősszel.Magágykészítésnek van fejlődési szempontból jelentősége?Pár százalék termést is feláldoznék de szerintem nem lehet különbség
Jó estét
Olvasom itt a direkt vetéssel kapcsolatos megnyilvánulásokat azt szeretném kérdezni mi a véleményetek a GASPARDO GIGANTE illetve a GASPARDO DIRECTA direktvetőgépekről nekem elég meggyőzőnek tűnik a munkájuk
Bocs de én is kíváncsi lennék arra az építettre!!Nem a zsebedbe akarok turkálni,de egy pár infót is írhatnál róla (honnan mit vettél?)Meg könnyíthetnéd az utána járásunkat.akár privátba is elfogadom.
Köszi!! Maszek Zs
Válasz 2266 #3379. hozzászólására A 740es nem direktvető, nem elég a tárcsanyomása. Másrészt én gyártattam már egy direktvetőt, amivel vetettünk már 550es MTZ-vel is. A 80as is el tud vinni egy 2.5-3 méterest, mint a Semeato 15/17-est.
Válasz szelindi sándor #3373. hozzászólására
Miért gondolod, hogy bármit is erőltetni lehetne? Mindenki azt teszi, amire lehetősége van és legjobb tudása szerint jónak gondolja.
Sajnos a gépkereskedők és vegyszerkufárok hangja erősebb minden másnál, még a józan észnél is tán, így a kézenfekvő lehetőségeket sem látják meg sokan.
Én például vegyszerek nélkül és (bérelt) állatok használatával két év alatt fel fogom számolni a visszavett földjeinken a fenyércirkot, ami eddig a vegyszeres művelés alatt szaporodott el félelmetes mértékben. Nincs szükség sem műtrágyára, sem vegyszerekre, de ehhez viszont más szemlélettel és tudással kell rendelkezni.
A gépekről: évek óta kutatok, hogy megfizethető árú direkvetőgéphez juthassanak a 200 Ha alatti gazdaságok is, amit egy mtz is el tud húzni, ez fontos eszköz volna a talajok feljavításában. Eddig sajnos minden lehetőség zsákutca volt, marad a házi barkácsolás osztrákoktól levetett grubberokból és régi vetőgépekből.
Az "amcsi videók kuksizásából" is kiderül azonban, hogy a direktvetés mellett nagyon fontos eleme a talajjavításnak a legeltetés. Az állatok felgyorsítják a humuszképződés folyamatát, nagy szükség volna rájuk. Személyesen is szívesen látnám újra a csordajárásokat, mint gyerekkoromban, s állatokat minden vidéki gazdaságnál, mint az osztrákoknál is normális. Valamiért azonban nem éri meg senkinek itthon az állattartás.
Szerencsés vagy, hogy nyereséget tudsz kihozni az állatokból, számos ember kíváncsi volna a titokra. Az én életembe nem férnek bele egyenlőre, de akivel csak beszélek dekorációból tart, mert nem éri meg neki. Még a több ezer állatos gazdaságok is sírnak. Elárulod a te sikered titkát?
Válasz Netparaszt #3368. hozzászólására nem akarok nemzeti hős lenni kösz,de az állattartásra alapozott mezőgazdaság híveként szántunk és trágyázzuk a földet minimális költséggel normális hozamokat produkálva és a többmilliós eszközök ,erőgépekre való rátukmálást ezen formában elutasítom.a föld humusztartalmának növelése önös és közérdek ezt a pogácsaetetésekre járás nélkül is tudja mindenki.azonban nem tesznek érte addig míg az adott növény előállítását és lebontását is csak műtrágyák függőségében tudják elképzelni.szomorú hogy az előállított dolgok értékmérői gyengülnek mert döglött földön fontos elemek hiányában termett.állattartást erőltesd otthon ne az amcsi videókat kuksizd.
Válasz kis Zombi #3365. hozzászólására
A nagyom intenzíveknél valóban van akár napi háromszori területnyitás is. Gyakoribb azonban az 1-3 nap közötti váltás, ezt a helyi adottságok határozzák meg, nedves területeken a minél rövidebb váltó hasznos.
Válasz DairyDan #3360. hozzászólására Szóval amit először javasolnék, először legyen tapasztalatod a takarónövényekkel, miként változik a talajod tőlük, milyen növényekből tudsz jól legeltethető, hosszan kitartó állományt termeszteni télire, utána volna érdemes rápróbálni a legeltetésre.
Válasz papa maci #3367. hozzászólására Egy charolais tenyészet is alkalmazza itthon a téli legeltetést a szántón, de a technológiájukat nem ismerem részletesen.
Válasz DairyDan #3360. hozzászólására Ez jó ötlet, mert a leggazdaságosabb takarónövény használat, DE ehhez javaslom az elmélyülést a holisztikus legeltetés témakörben. Nem mindegy, milyen takarónövényeket, melyik időszakban, milyen talajon és talajállapotnál, milyen állatokkal, cellamérettel és folytathatnám.
Lehet könnyen komoly taposási kárt is okozni, minimális súlygyarapodással.
Válasz szelindi sándor #3361. hozzászólására
Köszönöm az értékes, szakmai szempontokban bővelkedő hozzászólást. Azért ha lehetősége adódik, magyarázza el ezt azoknak a külföldi parasztoknak is, akik nemzeti hősként járnak előadásról, előadásra, mert annyian kíváncsiak, miként is lehet elérni a "hazugságot"
Addig is egy kép, amelyen 1.7% humusztartalmú, sárga agyag látható...10 évvel az általam említett témában. Gabe Brown agyagtalaja
Nemcsak a külső szármaradványok okoznak mulcsos talajállapotot, hanem a angy arányú gyökértömeg is, sőt igazából a gyökér drénezi a talajodat, az a természetes talaj lazító.
A legeltetés jó mert trágyáz is az állomány valamelyest, csak főleg puha időben úgy összenyomják a földedet, hogy többet ártassz vele mint használsz. Lazítani mindenképpen kell utánuk megfelelő eszközzel, ez előtt meg ha lement 1 szakasz legeltetése azt legalább egy sor tárcsával de inkább valami grubber félével bekéne húzni, lezárni, hogy a trágya legyen földben ne égesse felül a nap.
Szerintem.
Sertésnél van olyan tartásmód, azthiszem angol technika ez, hogy mobil disznóólakat telepítenek le egy helyre a csupasz földre, kinevelnek alatta egy csatát mélyalmon, majd arrébbteszik ezeket. Nagy üzemek így soksok hektárokat trágyáznak meg kőkeményen különösebb munka nélkül, meg persze kis gazdaságok is, viszont ott sok a csapadék, lehet nálunk ez nem működne rendesen nemtudom, de látok benne fantáziát.
Nyílván nem 100hektáros volumenben, de kituggya lehet itthon is lenne ebben fantázia kicsiben állattartóknak.
A szakaszos legeltetésnél naponta 3 -szor "hajtják" új legelőre a marhát. A gyakorlatban villanypásztorral dolgoznak, a napi legelnivalót 3 részre osztják, időkapcsolók nyitják a kaput a 3 szektor között, a jószágnak pedig van annyi esze, hogy minig a friss legelőre menjen.
Alacsony humusztartalmú talajon, nedves körülmények között igen jelentős lehet a taposási kár, ezt is vedd figyelembe. Ha a talaj javítása az elsődleges szempont, akkor kezdetben érdemesebb meghántani a tarlót, és az árvakelésre ráereszteni a jószágot. Az esetleges taposást pedig grubberral, lazítóval megszünteted a takarónövény vetése előtt.
Az intenzív legeltetéssel még kedvezőbb hatást fogsz elérni mint a bedolgozással Csak az a lényeg hogy ne egyenek le mindent a marhák maradjon takarás is. Valahol 100 marha /ha /nap környékén kellene lennie a legeltetés paramétereinek egy combközépig-derékig érő állományban.
Netparaszt!
Van jelenleg egy táblában rozs vetve és ha minden jól megy aratás után szeretnék takarónövényeket vetni. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdés, hogy ha ősszel marhákkal intenzíven legeltetem (szakaszoltan) a teruletet, akkor tudok-e olyan kedvező hatást elérni a következő növényem számára mintha nem legeltetem, hanem a felső rétegbe bedolgozva hagyom a szármaradványokat?
Válasz *** HM *** #3352. hozzászólására Ennyi, Hecci megmondta a tutit
Soha nem bírom ki röhögés nélkül, mikor az orosháza környéki termelők komoly arccal mesélik nekem, mennyire vacakok, rosszul művelhetők a földjeik. A 30 aranykoronás, kiváló szemcseszerkezetű fekete, mezőségi földek.
Persze, ha egy cirokföld így nézhet ki arrafelé búza vetése után (JD 740A, minden vetőmag a felszínen), el kell gondolkoznom, hogy a mezőgazdasági munkák igényességéről alkotott fogalmaink találkoznak-e a végtelenben...
Válasz 4964 #3351. hozzászólására Bocs, de ezen az agyagtartalmon azért mosolygok.
Zalai vagyok, felém az abszolút szerkezet nélküli, 90% feletti, sárga agyagfrakció a jellemző.
Itt 8-9 menettel dolgozik a szomszéd a repce elé, de nem is megy bele a szonda 10 centire sem a földjébe.
A kertészet indításánál kivágott sárga agyagdarabok maradtak nehezéknek, amelyek még egy év múlva sem változtatták alakjukat az esőn, napon.
Viszont a széntartalom és mikrobiológia gyarapodásával gyorsan művelhető, finom morzsás szerkezetű talajt készítünk az agyagból.
A sok munkát és tápanyagkijuttatást jelentőse csökkenteni tudnád takarónövények segítségével, ha már forgatás nélkül dolgozol. Kis technológuai változással jobban művelhető, termékenyebb talajt tudnál teremteni.
14817 hozzászólás
Válasz DairyDan #3403. hozzászólására
Spanyol és Francia honban találtam ilyeneket(hasonlókat). 2,5mFt-tól. Ha kimész, szólj megyek én is.
Válasz *** HM *** #3354. hozzászólására
Vagy 50+-os bálba
Válasz emcett #3400. hozzászólására
Melyik technológiába hehe???
Válasz Atu #3387. hozzászólására
http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/gep/vetogep-ulteto-palantazo-gep/gaspardo-direktvetogep/h_6568174?ref=fc57b26b
Válasz Sötét Paraszt #3402. hozzászólására
Igen igen akartam is irni hogy majd a kereskedő biztos tudja
Jövő évi beruházás lesz ezért nem a kereskedővel kezdem egyébként
Válasz DairyDan #3401. hozzászólására
750-es jd sokíves 5 felett van, egy új tume meg 10 felett hehe.
Leírod a ríszletes felszereltsíget akkó majd tippegetünk(miután felhívtuk a forgalmazót).
A legutóbbi direktvetőgépes kérdésem óta sikerult kisilabizálni, hogy egy sola sd1203 vetőgép lenne a legmegfelelőbb. Valakinek tippje hogy milyen áron mozoghat egy 3 meteres?
Válasz Netparaszt #3319. hozzászólására
Milyen arányszám van az input és a terméscsökkenés között?
Válasz Gwhaunting #3315. hozzászólására
Kukorica után tárcsa és középmély lazító után lehet vetni a kalászost? Lesz alá így magágy?
Válasz szanberg #3396. hozzászólására
Vazze még ezen is van kerík, kitugya mi a ráknak hehe.
Válasz szanberg #3395. hozzászólására
Mer azokra nem lehet rászórni oszt betárcsázni???
EZ NAGYON TECCIK
Válasz Sötét Paraszt #3392. hozzászólására
Mert szója meg zúzott napraforgók után húznám bele direktbe a búzát ősszel, mindig olyan jól megvan kelve a föld utánuk, hogy ihajj.
Meg az ősszel készre dolgozott zab táblába tavasszal is csak húznám rá a vetőgépet mihelyst megpirúlt a teteje oszt jónapot.
Válasz papa maci #3393. hozzászólására
Nz kapás kombinátor hehe, előtte azé a biliárdasztalt meg kő csináni hehe.
Válasz szanberg #3391. hozzászólására
http://www.solagrupo.com/products/mechanical/en-trisem-194-294.html Ez sem rossz pláne nyomólevegőssel kombinálva. Még 1 NZ kapás kombinátor is megfelelne. Talán.
Válasz szanberg #3391. hozzászólására
Mi a fenínek neked vetőgíp amikó van jó műganészóród hehe.
Főteszed a gíped orrára, hátra meg a tárcsát oszt mísz hehe.
Vagy lehet olyat kéne csinálni mint egy röidtárcsa!
4gumibakos kőbiztosítással gyártani egy konzolt amire mondjuk egy az egyben az egyenes lapos Vogle rövidtárcsa csapágyházát lapjait feltehetnénk, mellé futtatva természetesen a maglehelyező csöveket, pici szögben állna a tárcsa, a vetőgép teljes súlyával ezeken támaszkodna, mélységhatárolónak kialakítani a lapokra azt mint a gaspardo gigante vetőegységeken is van pl, ésatöbbi... Mögé meg egy féltárcsás esztergált fém nyomatókereket rakni jó erős rugóval, hogy zárja a sort
Én szerintem építeni fogok egy komoly vetőgépet magamnak egyszer.
Egy olyan amire nekem lenne szükségem még a közepes nagyságú gazdaságunk számára is húzós lenne megvenni, kegyetlen árak vannak.
Van egy VogelNoot pneumatikus 4,5méter széles vetőgépünk függesztett accordos. Ezt kéne ráraknom egy jó direktvetős rendszerre, mert amúgy nagyon jó pontos és sokoldalú, gyakorlatilag mindenféle mag vetésére kiváló ez az adagoló rendszer, tartályt kicsit megkéne magasítani, hogy több férjen bele ésatöbbi...
Legegyszerűbb az lenne, hogy mittudomén 35x35-ös keresztmetszetű anyagában rúgós grubberkapák lennének a direktvető teherviselő elemei. Ezek végére nemtudom hogyan és mit kellene kitalálni ami jól videlkedne. Egy egyszerű keskeny vésőkés mögé is lehetne szóratni a magokat de akár komolyabb sávos szórásképű megoldás is kivitelezhető lenne, vagy tárcsásra összehozni, csak mi az a tárcsa ami fainúl bírná a kiképzést!?!?!?!?!
Mert egyébként nem lenne egy nagy etwas, igényesen szépen csukhatóra is legyártani, filléres meló lenne egy gép vételárához képest.
Ebben ötleteket beszúrt képeket várnék szerintetek mi lenne a jó megoldás, mondom maga a tartály,adagoló, ventillátor rendszer adott, csövezés minden.
Válasz tajbor89 #3339. hozzászólására
Ezekbe a kultizott táblákba miért nem elég simám belevetni tavasszal?Hasonló felszínre(ugyanilyen a henger csak tárcsa 25 centi mélységben) akarok most én is tavasszal simán belevetni mert az a véleményem kezd lenni hogy nem tavasszal kell a felszínt elegyengetni hanem ősszel.Magágykészítésnek van fejlődési szempontból jelentősége?Pár százalék termést is feláldoznék de szerintem nem lehet különbség
https://www.youtube.com/watch?v=Izo2X9CXBHY
Jó estét
Olvasom itt a direkt vetéssel kapcsolatos megnyilvánulásokat azt szeretném kérdezni mi a véleményetek a GASPARDO GIGANTE illetve a GASPARDO DIRECTA direktvetőgépekről nekem elég meggyőzőnek tűnik a munkájuk
Válasz Netparaszt #3384. hozzászólására
Nem a zsebedbe akarok turkálni,de egy pár infót is írhatnál róla (honnan mit vettél?)Meg könnyíthetnéd az utána járásunkat.
akár privátba is elfogadom.
Bocs de én is kíváncsi lennék arra az építettre!!
Köszi!! Maszek Zs
Válasz papa maci #3381. hozzászólására
Az épített gép pedig ilyen
Válasz papa maci #3381. hozzászólására
Semeato SHM 15/17
Válasz papa maci #3381. hozzászólására Ide is nemrég be volt linkelve MTZs videó a Semeato SHM 15/17-el.
Erre írtam nemrég a horrorárat is.
Válasz papa maci #3381. hozzászólására
Üsd ba a Googleba: Semeato 15/17
Válasz Netparaszt #3380. hozzászólására
Lehet róla fotó vagy valami hasonló.Mivel érdekelne a dolog.
Válasz 2266 #3379. hozzászólására A 740es nem direktvető, nem elég a tárcsanyomása. Másrészt én gyártattam már egy direktvetőt, amivel vetettünk már 550es MTZ-vel is. A 80as is el tud vinni egy 2.5-3 méterest, mint a Semeato 15/17-est.
Válasz Netparaszt #3375. hozzászólására
Megfelelő Direktvetö amit egy mtz -is elhúz??? Te magad tetted be azt a képet ahol a 740A sem végzett megfelelő munkát..
Válasz Netparaszt #3375. hozzászólására
Vektor mezőgép.Valamint náluk található a SOLA vetőgépek.
Válasz szelindi sándor #3373. hozzászólására
Miért gondolod, hogy bármit is erőltetni lehetne? Mindenki azt teszi, amire lehetősége van és legjobb tudása szerint jónak gondolja.
Sajnos a gépkereskedők és vegyszerkufárok hangja erősebb minden másnál, még a józan észnél is tán, így a kézenfekvő lehetőségeket sem látják meg sokan.
Én például vegyszerek nélkül és (bérelt) állatok használatával két év alatt fel fogom számolni a visszavett földjeinken a fenyércirkot, ami eddig a vegyszeres művelés alatt szaporodott el félelmetes mértékben. Nincs szükség sem műtrágyára, sem vegyszerekre, de ehhez viszont más szemlélettel és tudással kell rendelkezni.
A gépekről: évek óta kutatok, hogy megfizethető árú direkvetőgéphez juthassanak a 200 Ha alatti gazdaságok is, amit egy mtz is el tud húzni, ez fontos eszköz volna a talajok feljavításában. Eddig sajnos minden lehetőség zsákutca volt, marad a házi barkácsolás osztrákoktól levetett grubberokból és régi vetőgépekből.
Az "amcsi videók kuksizásából" is kiderül azonban, hogy a direktvetés mellett nagyon fontos eleme a talajjavításnak a legeltetés. Az állatok felgyorsítják a humuszképződés folyamatát, nagy szükség volna rájuk. Személyesen is szívesen látnám újra a csordajárásokat, mint gyerekkoromban, s állatokat minden vidéki gazdaságnál, mint az osztrákoknál is normális. Valamiért azonban nem éri meg senkinek itthon az állattartás.
Szerencsés vagy, hogy nyereséget tudsz kihozni az állatokból, számos ember kíváncsi volna a titokra. Az én életembe nem férnek bele egyenlőre, de akivel csak beszélek dekorációból tart, mert nem éri meg neki. Még a több ezer állatos gazdaságok is sírnak. Elárulod a te sikered titkát?
Válasz Netparaszt #3371. hozzászólására
Rendben. Ezek az igazi kunsági homoktalajok remélhetőleg meghálálják majd az efféle törődést
Válasz Netparaszt #3368. hozzászólására nem akarok nemzeti hős lenni kösz,de az állattartásra alapozott mezőgazdaság híveként szántunk és trágyázzuk a földet minimális költséggel normális hozamokat produkálva és a többmilliós eszközök ,erőgépekre való rátukmálást ezen formában elutasítom.a föld humusztartalmának növelése önös és közérdek ezt a pogácsaetetésekre járás nélkül is tudja mindenki.azonban nem tesznek érte addig míg az adott növény előállítását és lebontását is csak műtrágyák függőségében tudják elképzelni.szomorú hogy az előállított dolgok értékmérői gyengülnek mert döglött földön fontos elemek hiányában termett.állattartást erőltesd otthon ne az amcsi videókat kuksizd.
Válasz kis Zombi #3365. hozzászólására
A nagyom intenzíveknél valóban van akár napi háromszori területnyitás is. Gyakoribb azonban az 1-3 nap közötti váltás, ezt a helyi adottságok határozzák meg, nedves területeken a minél rövidebb váltó hasznos.
Válasz DairyDan #3360. hozzászólására Szóval amit először javasolnék, először legyen tapasztalatod a takarónövényekkel, miként változik a talajod tőlük, milyen növényekből tudsz jól legeltethető, hosszan kitartó állományt termeszteni télire, utána volna érdemes rápróbálni a legeltetésre.
Válasz papa maci #3367. hozzászólására Egy charolais tenyészet is alkalmazza itthon a téli legeltetést a szántón, de a technológiájukat nem ismerem részletesen.
Válasz DairyDan #3360. hozzászólására Ez jó ötlet, mert a leggazdaságosabb takarónövény használat, DE ehhez javaslom az elmélyülést a holisztikus legeltetés témakörben. Nem mindegy, milyen takarónövényeket, melyik időszakban, milyen talajon és talajállapotnál, milyen állatokkal, cellamérettel és folytathatnám.
Lehet könnyen komoly taposási kárt is okozni, minimális súlygyarapodással.
Válasz szelindi sándor #3361. hozzászólására
Köszönöm az értékes, szakmai szempontokban bővelkedő hozzászólást. Azért ha lehetősége adódik, magyarázza el ezt azoknak a külföldi parasztoknak is, akik nemzeti hősként járnak előadásról, előadásra, mert annyian kíváncsiak, miként is lehet elérni a "hazugságot"
Addig is egy kép, amelyen 1.7% humusztartalmú, sárga agyag látható...10 évvel az általam említett témában.
Gabe Brown agyagtalaja
Válasz szanberg #3366. hozzászólására
Ha jól tudom Beremend környékén van egy hasonló sertés telep.
Válasz DairyDan #3360. hozzászólására
Nemcsak a külső szármaradványok okoznak mulcsos talajállapotot, hanem a angy arányú gyökértömeg is, sőt igazából a gyökér drénezi a talajodat, az a természetes talaj lazító.
A legeltetés jó mert trágyáz is az állomány valamelyest, csak főleg puha időben úgy összenyomják a földedet, hogy többet ártassz vele mint használsz. Lazítani mindenképpen kell utánuk megfelelő eszközzel, ez előtt meg ha lement 1 szakasz legeltetése azt legalább egy sor tárcsával de inkább valami grubber félével bekéne húzni, lezárni, hogy a trágya legyen földben ne égesse felül a nap.
Szerintem.
Sertésnél van olyan tartásmód, azthiszem angol technika ez, hogy mobil disznóólakat telepítenek le egy helyre a csupasz földre, kinevelnek alatta egy csatát mélyalmon, majd arrébbteszik ezeket. Nagy üzemek így soksok hektárokat trágyáznak meg kőkeményen különösebb munka nélkül, meg persze kis gazdaságok is, viszont ott sok a csapadék, lehet nálunk ez nem működne rendesen nemtudom, de látok benne fantáziát.
Nyílván nem 100hektáros volumenben, de kituggya lehet itthon is lenne ebben fantázia kicsiben állattartóknak.
Válasz .Norbert #3362. hozzászólására
A szakaszos legeltetésnél naponta 3 -szor "hajtják" új legelőre a marhát. A gyakorlatban villanypásztorral dolgoznak, a napi legelnivalót 3 részre osztják, időkapcsolók nyitják a kaput a 3 szektor között, a jószágnak pedig van annyi esze, hogy minig a friss legelőre menjen.
Válasz DairyDan #3363. hozzászólására
Alacsony humusztartalmú talajon, nedves körülmények között igen jelentős lehet a taposási kár, ezt is vedd figyelembe. Ha a talaj javítása az elsődleges szempont, akkor kezdetben érdemesebb meghántani a tarlót, és az árvakelésre ráereszteni a jószágot. Az esetleges taposást pedig grubberral, lazítóval megszünteted a takarónövény vetése előtt.
Válasz .Norbert #3362. hozzászólására
Köszi! Ez jó mert dupla haszon a takarónövény vetése
Válasz DairyDan #3360. hozzászólására
Csak az a lényeg hogy ne egyenek le mindent a marhák maradjon takarás is. Valahol 100 marha /ha /nap környékén kellene lennie a legeltetés paramétereinek egy combközépig-derékig érő állományban.
Az intenzív legeltetéssel még kedvezőbb hatást fogsz elérni mint a bedolgozással
Válasz Netparaszt #3357. hozzászólására
nem igaz.itt is mindennaposan hallhatunk parttalan hazudozást ,bármilyen témában.
Netparaszt!
Van jelenleg egy táblában rozs vetve és ha minden jól megy aratás után szeretnék takarónövényeket vetni. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdés, hogy ha ősszel marhákkal intenzíven legeltetem (szakaszoltan) a teruletet, akkor tudok-e olyan kedvező hatást elérni a következő növényem számára mintha nem legeltetem, hanem a felső rétegbe bedolgozva hagyom a szármaradványokat?
Válasz *** HM *** #3352. hozzászólására Ennyi, Hecci megmondta a tutit
Soha nem bírom ki röhögés nélkül, mikor az orosháza környéki termelők komoly arccal mesélik nekem, mennyire vacakok, rosszul művelhetők a földjeik. A 30 aranykoronás, kiváló szemcseszerkezetű fekete, mezőségi földek.
Persze, ha egy cirokföld így nézhet ki arrafelé búza vetése után (JD 740A, minden vetőmag a felszínen), el kell gondolkoznom, hogy a mezőgazdasági munkák igényességéről alkotott fogalmaink találkoznak-e a végtelenben...
Válasz 4964 #3351. hozzászólására Bocs, de ezen az agyagtartalmon azért mosolygok.
Zalai vagyok, felém az abszolút szerkezet nélküli, 90% feletti, sárga agyagfrakció a jellemző.
Itt 8-9 menettel dolgozik a szomszéd a repce elé, de nem is megy bele a szonda 10 centire sem a földjébe.
A kertészet indításánál kivágott sárga agyagdarabok maradtak nehezéknek, amelyek még egy év múlva sem változtatták alakjukat az esőn, napon.
Viszont a széntartalom és mikrobiológia gyarapodásával gyorsan művelhető, finom morzsás szerkezetű talajt készítünk az agyagból.
A sok munkát és tápanyagkijuttatást jelentőse csökkenteni tudnád takarónövények segítségével, ha már forgatás nélkül dolgozol. Kis technológuai változással jobban művelhető, termékenyebb talajt tudnál teremteni.