Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak596 FtBenzin árak586 FtEUR395.88 FtUSD359.07 FtCHF420.88 FtGBP468.82 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Feco. #2779. hozzászólásáraIgazából megérdeklődtem és 150 ezerért megszántanák azzal a nagy rigol ekével és elvileg az le is forgatná vagy 40-50 centire ha csak a talaj felső rétegeiben van.ha tényleg így lenne mert sajnos nem látjuk mi van a talaj alatt az nekem már lehetett jó lenne, hisz gyümölcsösben nem zavarna mert a talajmaró elmenne felette.közepét meg kaszáljuk. Csak erre még rá jönne még1x ennyi a szállításra. Meg ha tényleg leforgatná odáig....
Válasz N.. Tamás #2776. hozzászólásáraMit tartanal elfogadható költségnek? Mert párszáz ezer forintból vehetsz egy régi krumpliasot, fellazitod a földet es kiszeded vele a köveket... Majd ismét összetúrod, es ismét mehet a krumpliaso...
De ez sem kis költség, es amit veszel ócskavas ment tudsz rajta továbbadni...
Van kőkiszedő célgép, de egy hektárra nem érdemes megvenni...
Válasz N.. Tamás #2776. hozzászólásáraKeress másik területet... Mi várható: betelepíted, majd 20-25 évig azon morfondírozol, milyen lenne az állomány egy jó földben.
Válasz endypapa #2775. hozzászólásáraHát..... Egy fiatal gyümölcsösben elég sokat kell gondozni az alját a kaszáláson kívül......ez tudom mind ellene szól a köves földnek.
igazából ez egy eladó föld! Szeretném megvenni, és gyümölcsöst telepíteni bele, de még nem tudtam utána járni hogy mekkora költséggel járna és egyáltalán megoldható lenne e! nekem nincs állat, nem tudom legeltetni...:)
Kérdeztem markolós emberkét hogy ássunk nagy gödröket abba bele a felső réteg és abból újra vissza , de azt mondta hogy 2 gépnek 2heti munka 1hektár és a 10000ft os órabérrel számolva majdnem többe kerülne mint a föld:(
Ezért gondoltam a nagy mélyszántó ekére.....
Válasz N.. Tamás #2770. hozzászólásáraSzia
Nem javaslom,mert ez kidobott pénz,ugyanis szántás közben a talaj keveredik,valamennyi kő minden rétegben lesz, nem beszélve a költségről.
Én azt mondom legeltess tovább.
Ha viszont nyersz a lottón akkor egy talajcserével megoldható lesz.
Sziasztok. Érdeklődni szeretnék hogy mi a véleményetek a következőről? Szeretnék vásárolni egy darab földet, már rég óta legelőként, kaszálóként használják, ennek fő oka hogy 20 éve mikor a településen építették az utat erre a területre volt lepakolva a sok kő amit az út alapba raktak, valamikor kő depónak nevezték. És ebből kifolyólag elég köves. Igazából egy ásonyomot nem lehet úgy leszúrni hogy ne fogjon követ.... Van véleményetek mit tudnék ezzel kezdeni.KB.1-1.3ha. Én arra gondoltam hogy rigol ekével,lánctalpassal jó mélyen megszántani és azt a követ leforgatni.... Valakinek tapasztalata az efféle munkáról? Kivitelezhető lehet e? Vagy valakinek más ötlete?? Előre is köszönöm.
Válasz Netparaszt #2767. hozzászólásáraÜdv
Üzleti szempontból bizonyosan ,de egyébként nem kívánok állást foglalni .
Egyébként erről a faszenes ,bioszenes témáról már írtam egyszer csak most nem találom.
Akkor kinevettek ezért.
Válasz N.. Tamás #2762. hozzászólására Fasorban alacsony vízigényű, földön kúszó karakterű, tartós takarás válik be, a sorközben a keréknyomon taposást bíró növényzettel, a kettő között igény szerinti szolgáltatást nyújtó, általában évente újra vetendő, bedolgozandó vagy lemulcsozott keverékkel.
Válasz Radocz #2759. hozzászólására Ezeket a növényeket inkább indikátor növényeknek hívnám, mert pontosan mutatják a tömörödött talajt, ahol lazításra van szükség.
Takarónövényként azokat szoktam számbavenni, amelyek nem akadályozzák a főnövények fejlődését és könnyen kezelhetőek. Az agresszív talajlazító hatású gyomok lazítanak, de annyira nem kívánatosak a termelésben nálam a konfliktusos igények miatt.
Sziasztok! Érdeklődnék hogy tudnátok e ajánlani olyan módszert amit a gyümölcsösben tudnék alkalmazni talajjavításra, zöldtrágyázásra,talajlazításra. Igazából én arra gondoltam hogy a talajmaró nyomot a fa alatt, be kellene vetni valamivel amit tavasszal az első talajmarózás alkalmával a földbe bedolgoznék. Mert igaz ott a füvet mindig bedoogozzuk de aminek nagyobb eredménye lenne....Valakinek vélemény,tapasztalat? Vagy növény amit ajánlanátok!? előre is köszönöm. Üdv.
Válasz Pici #2755. hozzászólásáraha van zöld növényi rész, akkor hat. A lényeg, hogy legyen elő növényzet, valamint legyen legalább 8-10 fok a kijuttatáskor és az azt követő 10-12 órában... praktikusan meleg délelőttön kell kijuttatni...
Válasz kis Zombi #2756. hozzászólásáraIgen mivel az évelő "gyomok"
(tarack,acat zsurló stb)
annyira agreszívven hatol a talajban a víz és a tápnyag után.
Nem hajlik el a gyökérzet ezeknél a "gyomoknál" a talaj ellenálás miat mint másesetben oldalirányba kényszerül terjeszkedni.
Ezeket a "gyomokat" kell megfogni glifóval .
Az ilyen "gyomokkal" fertőzött területek valahol
fedő nővény nek is tekinthető,nem N gyüjtő de talaj lazitást elősegítő növények
Pálcával megnézted már a talajtömörödöttséget ? 10-es köracélt meddig bírod beleszúrni művelhető talajnedvességnél ? Én is elképedve tapasztaltam, hogy a perjés, füves területen 1 méterig toltam a pálcát, míg mellette a szántásban koppant az eketalpon 30 cm-en.
Válasz .Feco. #2745. hozzászólásáraLehetne meg totalisozni kerdes mit hat ilyen hidegben ? Masik hogy annyira kotott halott fold hogy muszaj lenne lazitani is mert nem birok bele vetni ....
Válasz Géza15 #2742. hozzászólására Erről beszélgettünk nemrég, hogy csapadékhiányos időszakban inkább mulcsozással érdemes áthidalni az időszakot, hogy csökkentsük a talajhőmérsékletet és a kipárolgást. A növények valóban felvették az összes vizet csapadék hiányában, a giliszták pedig levonultak összegömbölyödni. Ha megjön a csapadék és beázik a föld, akkor keresd őket újra, a gyökerek körzetében nagyobb az esély meglelni őket.
Ha nincsenek még akkor sem meg, akkor egy-két évnek el kell még telni, míg olyan állapotba kerül biológiailag a talajod, hogy legyen életterük.
Mi lesz a további sorsa a takarónövénynek?
A gyökérképből kiindulva mintha tárcsatalp is lenne, megszondáztad a földet, hol vannak tömörödött rétegek?
Válasz mag-i #2746. hozzászólására Talaj, mikrobiológia és növény függő a lazítás mértéke. Helyenként már a természetes vegetáció is annyira silány, hogy sekélyen gyökerező fűfélékből áll, még a szondát sem lehet belenyomni a talajba. Ott hiába a vegetáció, a gyöjerek által átszőtt néhány cm-nél lejjebb nem lazult a talaj.
Azonban szívesen megnézném a területeid, hogy bővüljön az úttörő gazdák köre.
Válasz Radocz #2747. hozzászólására Igen. Az gondolom érthető a cikkben, hogy egy szót sem szól a talajművelés módjának megváltoztatásáról. Nem is csoda, mert ki venne ilyen szert minden évben, ha megmaradnának az élő talajban
Válasz Radocz #2750. hozzászólására Ha valaki csak a Kátai féle talajökológiai könyvbe olvasott bele, biztosan elgondolkodik, hogy mennyi haszna is lehetett a Phylazonitnak azzal a néhány baktériumtörzzsel...
Válasz mag-i #2746. hozzászólására"Nagy mennyiségű gyökér tomeg lehet ott, ami a lazítást elvégezte."
Ezt egy penetrometer (4-5 mm átmérőjű acélhuzal) helyettesítővel könnyen meg tudod nézni.
Válasz Pici #2744. hozzászólásáraMit tennék.
csak glifozát valami, korai tavaszi esetén még most.későbi esetén (kuki.napra stb)csak tavasszal azt is vetéselőtt 2-3héttel.
magszim egy kultivátort neki .
persze függ milyen vető technikával rendelkezzel.
Nagy mennyiségű gyökér tomeg lehet ott, ami a lazítást elvégezte.
Válasz Pici #2744. hozzászólásáraHa összefüggő a fű akkor felejtos mind a borsó mind a lucerna első évben! Most milyen állapotban van? Nem tudod totálisozni? Mert torol kell elvinni, addig úgyis lenyom mindent! Lazitozni sem tudod, mert osszecsomozza...
Le kell tolni totalissal, aztan hagyni felnőni tavasszal megint, tavasszal ujra roundup, majd ketsor rövid tárcsa es mehet bele a napraforgó, amit állományba ujra gyomirtás.. Mire megnő a napra szinte nem is marad fű, es van egy tiszta területre
Pernye füves területet adnának oda müvelni elég kötött és sose volt rendesen meg szántva még ..... idén meg kukorica akart benne lenni de elnyelte a fű azt is , most le van zuzva .... kérdés hogyan tudnám én ezt hasznositani?
Borsót vagy Lucernát raknék bele tavasszal, szántani elég nehéz és tuti hogy nagy eketalp van igy egy jo mély lazitozást gondolnék elötte egy tárcsa meg max tavasszal mikor megfagyogatott utánna megint és lehetne vetni , borsoban meg talán idöben meg lehet fogni a füvet mert az még nem indul olyan hamar
Válasz Géza15 #2742. hozzászólásáraMilyen régóta alkalmazod a takarónövényes technológiát? Mert ha ez az első alkalom akkor még ne nagyon keresgesd a gilisztát
Tegnap neztem meg az olajretek mustàr keverékből àlló takarónövényes földemet. Júlisusban közepèn lett elvetve búza tarló után. Majdnem 4 ha a terület de egy jó fél heki ki se kelt:S
Tárcsázott földbe lett vetve szórvavetéssel. Elég szèp az àllomány sok helyen dérdmagassàgú vagy még magasabb. Egy àsóval próbàltam gilisztát keresni de olyan beton kemény a föld hogy lábbal se tudtam fél ásónyomninál jobban lenyomni az ásót. S gilisztának híre sincs. A föld elég szàraz, szárazabb mint pl a kuki tarló. (Gondolom felszívtàk a növények). Amennyi földet sikerült kikapargatni, az szemcsésen omlik, szabályos sokszög formában. A növény gyökere pedig így nèz ki:
Válasz Netparaszt #2739. hozzászólásáraKukoricát, napraforgót milyen géppel lehet megfelelő minőségben elvetni egy általad javasolt talajtakarós technológiába. Akár úgy is, hogy a lefagyó keverék után ne kelljen más eszközzel hozzányúlni a talajhoz.
Válasz Netparaszt #2738. hozzászólásáraHalott földön nem kéne ekkora árva kelésnek lenni.
az elmúlt hetek esőzéséből csak kapott a terület valamit,vetésig is csak fog esni.
egy erősen gyomos talaj totális gyom irtása folyamán hihetetlen mértékű lazultság tapasztalható a talajban,csak sokan nem tapasztalják,mivel általános szokás totálozás után tárcsa,vagy eke .
gyomos tarló művelésénél nem csak a talaj kötöttsége okoz gondot,hanem az élő gyökérzet talajhoz való "ragaszgodása"nehezíti meg a művelést,totálozás folyamán a gyökérzet elernyed és el engedik a talajt.
Saját tapasztalat többszöri kontroll parcella műveléssel
Válasz Netparaszt #2736. hozzászólásáraA direkt vetés gépeiről milyen tapasztalataid vannak, melyek a megfelelő típusú, márkájú gépek, akár tavaszi kapás kultúra vagy gabona vetésére?
Válasz VMisi #2735. hozzászólására Betakarítások után várható több előadás.
Ezeket az előadásokat általában egy helyi ember szervezi a környékbeli érdeklődőkkel, én csak meghirdetem és megyek beszélni.
Válasz mag-i #2732. hozzászólásáraa kolléga azt írta szántani akarta de azt sem tudta mert olyan mint a beton
én azért betonkemény földbe nem vetnék bele
meg szerintem kalászos után nem igazán jó a felszínen hagyott sok szalma a következő kalászosnak
Válasz Dinnyés Laci #2731. hozzászólásáraEbben a topikban ezt a földet szántás helyet totálozni és direktbe vetni a búzát .
Az elhalt növény gyökérmaradványain képes lenne a vetett növény fejlódeni.
én mos fogok totálozni és vetem direktbe.
ilyenkor totálozás után a talaj valósággal "megkel" a gyomnövény gyökerei elengedik a talajt és fel lazul csak a saját tapasztalat.
szerintem ilyen esetben kikel használni a elhalt növények gyökér csatornáját, és nem "elvágni "azt (szántás ,tárcsázás stb.
nekem működik
Válasz ZZ #2717. hozzászólásáraezt a földet le kellett volna tárcsázni vagy háromszor akkor jó lenne a szalma is elrohadt volna,így már nehéz lesz jó magágyat csinálni
15008 hozzászólás
Válasz .Feco. #2779. hozzászólásáraIgazából megérdeklődtem és 150 ezerért megszántanák azzal a nagy rigol ekével és elvileg az le is forgatná vagy 40-50 centire ha csak a talaj felső rétegeiben van.ha tényleg így lenne mert sajnos nem látjuk mi van a talaj alatt az nekem már lehetett jó lenne, hisz gyümölcsösben nem zavarna mert a talajmaró elmenne felette.közepét meg kaszáljuk. Csak erre még rá jönne még1x ennyi a szállításra. Meg ha tényleg leforgatná odáig....
Válasz N.. Tamás #2776. hozzászólásáraMit tartanal elfogadható költségnek? Mert párszáz ezer forintból vehetsz egy régi krumpliasot, fellazitod a földet es kiszeded vele a köveket... Majd ismét összetúrod, es ismét mehet a krumpliaso...
De ez sem kis költség, es amit veszel ócskavas ment tudsz rajta továbbadni...
Van kőkiszedő célgép, de egy hektárra nem érdemes megvenni...
Válasz N.. Tamás #2776. hozzászólásáraKeress másik területet... Mi várható: betelepíted, majd 20-25 évig azon morfondírozol, milyen lenne az állomány egy jó földben.
Válasz N.. Tamás #2776. hozzászólásáraTányérozás a kezdetekben?
Válasz endypapa #2775. hozzászólásáraHát..... Egy fiatal gyümölcsösben elég sokat kell gondozni az alját a kaszáláson kívül......ez tudom mind ellene szól a köves földnek.
Válasz N.. Tamás #2774. hozzászólásáraÖsszegyűjtöd a föld tetején lévő köveket. furt lukakba telepyted a gyümölcsöst, utána meg csak kaszálod az alját.
igazából ez egy eladó föld! Szeretném megvenni, és gyümölcsöst telepíteni bele, de még nem tudtam utána járni hogy mekkora költséggel járna és egyáltalán megoldható lenne e! nekem nincs állat, nem tudom legeltetni...:)
Kérdeztem markolós emberkét hogy ássunk nagy gödröket abba bele a felső réteg és abból újra vissza , de azt mondta hogy 2 gépnek 2heti munka 1hektár és a 10000ft os órabérrel számolva majdnem többe kerülne mint a föld:(
Ezért gondoltam a nagy mélyszántó ekére.....
Válasz N.. Tamás #2770. hozzászólásáraSzia
Nem javaslom,mert ez kidobott pénz,ugyanis szántás közben a talaj keveredik,valamennyi kő minden rétegben lesz, nem beszélve a költségről.
Én azt mondom legeltess tovább.
Ha viszont nyersz a lottón akkor egy talajcserével megoldható lesz.
Válasz endypapa #2771. hozzászólásáraDe én nem állattartással foglalkozom, gyümölcsöst szeretnék rá telepíteni!!!
Válasz N.. Tamás #2770. hozzászólásáraLegeltess továbbra is.
Sziasztok. Érdeklődni szeretnék hogy mi a véleményetek a következőről? Szeretnék vásárolni egy darab földet, már rég óta legelőként, kaszálóként használják, ennek fő oka hogy 20 éve mikor a településen építették az utat erre a területre volt lepakolva a sok kő amit az út alapba raktak, valamikor kő depónak nevezték. És ebből kifolyólag elég köves. Igazából egy ásonyomot nem lehet úgy leszúrni hogy ne fogjon követ.... Van véleményetek mit tudnék ezzel kezdeni.KB.1-1.3ha. Én arra gondoltam hogy rigol ekével,lánctalpassal jó mélyen megszántani és azt a követ leforgatni.... Valakinek tapasztalata az efféle munkáról? Kivitelezhető lehet e? Vagy valakinek más ötlete?? Előre is köszönöm.
Válasz Netparaszt #2767. hozzászólásáraÜdv
Üzleti szempontból bizonyosan ,de egyébként nem kívánok állást foglalni .
Egyébként erről a faszenes ,bioszenes témáról már írtam egyszer csak most nem találom.
Akkor kinevettek ezért.
Válasz Netparaszt #2765. hozzászólásárahttp://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/adatok.html
Így már ugyanaz jön be.
Mert mielőtt bemásoltam nekem is ez volt a monitoron.
Ha valaki veszi a fáradságot, a közben felmerült kérdéseket írja össze és a hosszú téli estéken is lesz miről beszélgetni.
Válasz Pintér Zoltán #2766. hozzászólására Milyen szempontból tartod hasznosnak a Someus állati melléktermékból (csont) készült szenét?
Üdv Mindenkinek
Ez is érdekes lehet a jövőben.http://www.refertil.info/contact
http://www.refertil.info/
Válasz Radocz #2760. hozzászólására Inkább ezt:
Kátai Talajökológia
Válasz N.. Tamás #2762. hozzászólására Fasorban alacsony vízigényű, földön kúszó karakterű, tartós takarás válik be, a sorközben a keréknyomon taposást bíró növényzettel, a kettő között igény szerinti szolgáltatást nyújtó, általában évente újra vetendő, bedolgozandó vagy lemulcsozott keverékkel.
Válasz Radocz #2759. hozzászólására Ezeket a növényeket inkább indikátor növényeknek hívnám, mert pontosan mutatják a tömörödött talajt, ahol lazításra van szükség.
Takarónövényként azokat szoktam számbavenni, amelyek nem akadályozzák a főnövények fejlődését és könnyen kezelhetőek. Az agresszív talajlazító hatású gyomok lazítanak, de annyira nem kívánatosak a termelésben nálam a konfliktusos igények miatt.
Sziasztok! Érdeklődnék hogy tudnátok e ajánlani olyan módszert amit a gyümölcsösben tudnék alkalmazni talajjavításra, zöldtrágyázásra,talajlazításra. Igazából én arra gondoltam hogy a talajmaró nyomot a fa alatt, be kellene vetni valamivel amit tavasszal az első talajmarózás alkalmával a földbe bedolgoznék. Mert igaz ott a füvet mindig bedoogozzuk de aminek nagyobb eredménye lenne....Valakinek vélemény,tapasztalat? Vagy növény amit ajánlanátok!? előre is köszönöm. Üdv.
Maradt ki egy flakon EM-BIO készítményem.
Hova lehetne leghasznosabban kijuttatni?
Válasz Netparaszt #2751. hozzászólásárahttp://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/adatok.html
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/adatok.html
A hosszú téli estékre ezt ütemezzem be a Lev Tolsztoj mű helyett, vagy mellé?
Válasz mag-i #2757. hozzászólására"de talaj lazitást elősegítő növények"
Ezt Netparaszt vajon megerősíti? Szerintem is van lazító hatása, de végül is ki kell venni a fedőnövények sorából.
Legalábbis én így jegyeztem meg.
Válasz Pici #2755. hozzászólásáraha van zöld növényi rész, akkor hat. A lényeg, hogy legyen elő növényzet, valamint legyen legalább 8-10 fok a kijuttatáskor és az azt követő 10-12 órában... praktikusan meleg délelőttön kell kijuttatni...
Válasz kis Zombi #2756. hozzászólásáraIgen mivel az évelő "gyomok"
(tarack,acat zsurló stb)
annyira agreszívven hatol a talajban a víz és a tápnyag után.
Nem hajlik el a gyökérzet ezeknél a "gyomoknál" a talaj ellenálás miat mint másesetben oldalirányba kényszerül terjeszkedni.
Ezeket a "gyomokat" kell megfogni glifóval .
Az ilyen "gyomokkal" fertőzött területek valahol
fedő nővény nek is tekinthető,nem N gyüjtő de talaj lazitást elősegítő növények
Válasz Pici #2755. hozzászólásáraBármilyen glyfozát.
Pálcával megnézted már a talajtömörödöttséget ? 10-es köracélt meddig bírod beleszúrni művelhető talajnedvességnél ? Én is elképedve tapasztaltam, hogy a perjés, füves területen 1 méterig toltam a pálcát, míg mellette a szántásban koppant az eketalpon 30 cm-en.
Válasz .Feco. #2745. hozzászólásáraLehetne meg totalisozni kerdes mit hat ilyen hidegben ? Masik hog
y annyira kotott halott fold hogy muszaj lenne lazitani is mert nem birok bele vetni ....
Válasz Géza15 #2742. hozzászólására Erről beszélgettünk nemrég, hogy csapadékhiányos időszakban inkább mulcsozással érdemes áthidalni az időszakot, hogy csökkentsük a talajhőmérsékletet és a kipárolgást. A növények valóban felvették az összes vizet csapadék hiányában, a giliszták pedig levonultak összegömbölyödni. Ha megjön a csapadék és beázik a föld, akkor keresd őket újra, a gyökerek körzetében nagyobb az esély meglelni őket.
Ha nincsenek még akkor sem meg, akkor egy-két évnek el kell még telni, míg olyan állapotba kerül biológiailag a talajod, hogy legyen életterük.
Mi lesz a további sorsa a takarónövénynek?
A gyökérképből kiindulva mintha tárcsatalp is lenne, megszondáztad a földet, hol vannak tömörödött rétegek?
Válasz mag-i #2746. hozzászólására Talaj, mikrobiológia és növény függő a lazítás mértéke. Helyenként már a természetes vegetáció is annyira silány, hogy sekélyen gyökerező fűfélékből áll, még a szondát sem lehet belenyomni a talajba. Ott hiába a vegetáció, a gyöjerek által átszőtt néhány cm-nél lejjebb nem lazult a talaj.
Azonban szívesen megnézném a területeid, hogy bővüljön az úttörő gazdák köre.
Válasz Radocz #2747. hozzászólására Igen. Az gondolom érthető a cikkben, hogy egy szót sem szól a talajművelés módjának megváltoztatásáról. Nem is csoda, mert ki venne ilyen szert minden évben, ha megmaradnának az élő talajban
Válasz Radocz #2750. hozzászólására Ha valaki csak a Kátai féle talajökológiai könyvbe olvasott bele, biztosan elgondolkodik, hogy mennyi haszna is lehetett a Phylazonitnak azzal a néhány baktériumtörzzsel...
http://www.agroinform.com/szantofold/a-phylazonit-is-segitette-a-vorosiszap-katasztrofa-kovetkezteben-karosodott-talajok-regeneralodasat-24682
http://www.agroinform.com/szantofold/a-phylazonit-is-segitette-a-vorosiszap-katasztrofa-kovetkezteben-karosodott-talajok-regeneralodasat-24682
Válasz .Feco. #2745. hozzászólására"most le van zuzva .... kérdés hogyan tudnám én ezt hasznositani? "
Ha nincs élő zöld, akkor a gyomirtó nem hat.
Viszont két permetezés közt hasznos egy mechanikai gyomirtás is. (tárcsa)
mi adunk hozzá N műtrágyát is.
Válasz mag-i #2746. hozzászólására"Nagy mennyiségű gyökér tomeg lehet ott, ami a lazítást elvégezte."
Ezt egy penetrometer (4-5 mm átmérőjű acélhuzal) helyettesítővel könnyen meg tudod nézni.
Talajbaktérium kijuttatása.
http://www.agroinform.com/szantofold/talajbakteriumokkal-a-jo-oszi-indulasert-24644
http://www.agroinform.com/szantofold/talajbakteriumokkal-a-jo-oszi-indulasert-24644
Ha lesz GEO teánk azt is így kell majd kijuttatni?
Válasz Pici #2744. hozzászólásáraMit tennék.
csak glifozát valami, korai tavaszi esetén még most.későbi esetén (kuki.napra stb)csak tavasszal azt is vetéselőtt 2-3héttel.
magszim egy kultivátort neki .
persze függ milyen vető technikával rendelkezzel.
Nagy mennyiségű gyökér tomeg lehet ott, ami a lazítást elvégezte.
Válasz Pici #2744. hozzászólásáraHa összefüggő a fű akkor felejtos mind a borsó mind a lucerna első évben! Most milyen állapotban van? Nem tudod totálisozni? Mert torol kell elvinni, addig úgyis lenyom mindent! Lazitozni sem tudod, mert osszecsomozza...
Le kell tolni totalissal, aztan hagyni felnőni tavasszal megint, tavasszal ujra roundup, majd ketsor rövid tárcsa es mehet bele a napraforgó, amit állományba ujra gyomirtás.. Mire megnő a napra szinte nem is marad fű, es van egy tiszta területre
Pernye füves területet adnának oda müvelni elég kötött és sose volt rendesen meg szántva még ..... idén meg kukorica akart benne lenni de elnyelte a fű azt is , most le van zuzva .... kérdés hogyan tudnám én ezt hasznositani?
Borsót vagy Lucernát raknék bele tavasszal, szántani elég nehéz és tuti hogy nagy eketalp van igy egy jo mély lazitozást gondolnék elötte egy tárcsa meg max tavasszal mikor megfagyogatott utánna megint és lehetne vetni , borsoban meg talán idöben meg lehet fogni a füvet mert az még nem indul olyan hamar
Vélemény ? vagy más növény ami tavaszi ?
Válasz Géza15 #2742. hozzászólásáraMilyen régóta alkalmazod a takarónövényes technológiát?
Mert ha ez az első alkalom akkor még ne nagyon keresgesd a gilisztát
Tegnap neztem meg az olajretek mustàr keverékből àlló takarónövényes földemet. Júlisusban közepèn lett elvetve búza tarló után. Majdnem 4 ha a terület de egy jó fél heki ki se kelt:S
Tárcsázott földbe lett vetve szórvavetéssel. Elég szèp az àllomány sok helyen dérdmagassàgú vagy még magasabb. Egy àsóval próbàltam gilisztát keresni de olyan beton kemény a föld hogy lábbal se tudtam fél ásónyomninál jobban lenyomni az ásót. S gilisztának híre sincs. A föld elég szàraz, szárazabb mint pl a kuki tarló. (Gondolom felszívtàk a növények). Amennyi földet sikerült kikapargatni, az szemcsésen omlik, szabályos sokszög formában. A növény gyökere pedig így nèz ki:
Válasz Netparaszt #2739. hozzászólásáraKukoricát, napraforgót milyen géppel lehet megfelelő minőségben elvetni egy általad javasolt talajtakarós technológiába. Akár úgy is, hogy a lefagyó keverék után ne kelljen más eszközzel hozzányúlni a talajhoz.
Válasz Netparaszt #2738. hozzászólásáraHalott földön nem kéne ekkora árva kelésnek lenni.
az elmúlt hetek esőzéséből csak kapott a terület valamit,vetésig is csak fog esni.
egy erősen gyomos talaj totális gyom irtása folyamán hihetetlen mértékű lazultság tapasztalható a talajban,csak sokan nem tapasztalják,mivel általános szokás totálozás után tárcsa,vagy eke .
gyomos tarló művelésénél nem csak a talaj kötöttsége okoz gondot,hanem az élő gyökérzet talajhoz való "ragaszgodása"nehezíti meg a művelést,totálozás folyamán a gyökérzet elernyed és el engedik a talajt.
Saját tapasztalat többszöri kontroll parcella műveléssel
Válasz PéZé #2737. hozzászólására Elég sok gyártmány van a piacon, mi érdekelne pontosan?
Válasz mag-i #2732. hozzászólására Halott és száraz földbe azért kissé vakmerőnek kell lenni a direktvetéssel...a többi rendben volna.
Válasz Netparaszt #2736. hozzászólásáraA direkt vetés gépeiről milyen tapasztalataid vannak, melyek a megfelelő típusú, márkájú gépek, akár tavaszi kapás kultúra vagy gabona vetésére?
Válasz VMisi #2735. hozzászólására Betakarítások után várható több előadás.
Ezeket az előadásokat általában egy helyi ember szervezi a környékbeli érdeklődőkkel, én csak meghirdetem és megyek beszélni.
Válasz Netparaszt #2734. hozzászólásáraTervek szerint lesz majd máshol is?
Október 18. Somogyvámos.
Talajmegújító Mezőgazdaság Előadás Somogyban
Válasz mag-i #2732. hozzászólásáraa kolléga azt írta szántani akarta de azt sem tudta mert olyan mint a beton
én azért betonkemény földbe nem vetnék bele
meg szerintem kalászos után nem igazán jó a felszínen hagyott sok szalma a következő kalászosnak
Válasz Dinnyés Laci #2731. hozzászólásáraEbben a topikban ezt a földet szántás helyet totálozni és direktbe vetni a búzát .
Az elhalt növény gyökérmaradványain képes lenne a vetett növény fejlódeni.
én mos fogok totálozni és vetem direktbe.
ilyenkor totálozás után a talaj valósággal "megkel" a gyomnövény gyökerei elengedik a talajt és fel lazul csak a saját tapasztalat.
szerintem ilyen esetben kikel használni a elhalt növények gyökér csatornáját, és nem "elvágni "azt (szántás ,tárcsázás stb.
nekem működik
Válasz ZZ #2717. hozzászólásáraezt a földet le kellett volna tárcsázni vagy háromszor akkor jó lenne a szalma is elrohadt volna,így már nehéz lesz jó magágyat csinálni