Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392.16 FtUSD366.3 FtCHF401.12 FtGBP458.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Egész másra gondoltam. Arra. hogy a tanult emberek mennek ebben a témában a paraszt után.
Márta néni, (bocs, dr. ) mikor indult ez a topik csak a talajművelés "időpontjairól" utána talaj lezárás fontosságáról, és hasonlókról tartott előadást. Most öt évvel később ír könyvet arról amit Kökénytől, és itt posztoló gazdatársainktól már rég megtanulhattunk (már akit komolyan érdekelt a téma, és nem károgni jár/t ide).
Tehát arról beszélek, hogy ebben a témában Magyarországon, a paraszt tanítja a tanárt. Még pár év és learatják újításukkal a babérokat pár könyv írásával.
Mert túl sok a "zaj" ! Nem csak a közéletbe de itt a témában is. Ezzel gyakorlatilag elbizonytalanodik az érdeklődő. És megy a megszokott "biztonságot" nyújtó irányba. Mi nem biztos hogy az.
Én valamit nem értek. Miért hangoztatja valaki, vagy valakik, hogy aki ezt vagy azt csinál, vagy nem csinál az extenzív. Már több helyen megkaptam ezt. Azt, hogy milyen talajokon gazdálkodunk nem mi választottuk. Ott akarunk megélni, azokat akarjuk javítani. Vagy ha homokon, meg erodált agyagon gazdálkodok akkor már csak extenzív vagyok? Az én tapasztalatom az, hogyha a no till-t együtt próbálom a fő művelési móddal, akkor mindig rosszabb. De nem azért, mert a no till extenzívebb, vagy kevesebbet terem, hanem mert SOHA nem akkor végeztem el a kívánt műveletet mikor a no till rész megkívánta volna, hanem a nagyobb területhez igazodva. Ez is egy szakma, ha rossz a kísérlet beállítása, vagy a kezelések időpontja, már nem pontos az eredmény. Idén, hogy a no till volt nagyobb részben, pozitív volt a különbség a kontroll, grubberes területhez képest. Gyomosodásunk lecsökkent, parlagfű látványosan visszaszorult a no tilles területeken. Gombaölő szer felhasználásunk is visszaszorult, mert nem kell. Még preventíve fújok fuzárium, sclero ellen, de sokszor az sem kellene. Búzafelvásárló megnézte a táblázatát mikor mondtam, hogy 1 gombavédelmünk volt. Mert mérhetetlen alacsony toxintartalma volt az árunknak, míg 2-3védekezés után is problémás tételeket állítottak ki termelők. Több egyetemet is kértem jöjjenek állítsanak be kísérleteket nálunk. A kertészeti egyetem legalább mintázott már nálunk amiből jó, látványos eredmények jöttek ki. De volt olyan egyetem ahol a szántásos gazdához vitték a forgatás nélküli kísérletet. Ugye sejtitek mi lett az eredménye. Mindegy, a pályázati pénz el lett költve, a sok paraszt meg majd hallgatja a profot, hogy ők kikutatták. Saját tapasztalatom, hogy minél jobb talajon kezded el, annál gyorsabban és látványosabban érsz el eredményt. Egy év jól megválasztott takarónövény keverék már csodákat tesz!
Kerekharaszton nem azt láttam, hogy már 8 éves no till kísérletből származó tapasztalat állna a tanárnő mögött. Ám legyen.
Azért én hallottam professzort is marhaságot beszélni a saját szakterületén az egyetemen, úgyhogy mindent fenntartással kell hallgatni. Nem állítom, hogy most erről lenne szó, csak nem kell a titulustól hanyatt esni. Ők is csak emberek.
Birkás Márta védelmében annyit említenék, hogy egy cikk esetében nem feltétlenül saját kutatási eredményeket oszt meg a szakértő, hanem gyakran összegző ismereteket, ami mögött sok szakmabeli munkája van, és sokszor nem profok által megszerzett tudás is. Ez így van rendjén. Az egyetemeken fontos a kutatási eredmények rendszerezése is. Az, hogy esetleg a cikk tartalmában az előadótól megszokotthoz képest "új" fókusz/irányvonal figyelhető meg, ez teljesen sztenderd a természettudományok terén. A szakmai és személyes belátás az ember életében változhat, és ez így működik jól. Szoktak lenni kisebb nagyobb paradigma váltások, amikor az előzőnek elérünk a határaihoz.
Az viszont tény, hogy Netparaszt részéről végzett információ megosztás és szemnyitogatás nélkül jóval kisebb lenne jelenleg a mezőgazdaságban az érdeklődés az új szemlélet vonatkozásában. Sokan másoknak is volt komoly ismeretük a nyugati/nemzetközi no-till, a talajbiológia, regenerative agriculture terén itthon is, de ő volt az, aki nem csak elkezdte összeszedni, hanem megosztani is, szélesebb nyilvánosság előtt. Voltak vele szemben olyan kritikák, amik részben talán megállták a helyüket, de az érdemei elvitathatatlanok. Csak sajnos sok indulat keveredett a dologba, ami a szakmai diskurzust itt többnyire megölte. Ebben a topikban ez vissza is követhető.
Elég nagy bátorság kell ahhoz, hogy az MTA doktorát "doktornőnek" szólítsa és plagizálással vádolja valaki. Nyilván ide járnak a professzorok kommenteket olvasgatni és anyagot gyűjteni. Még valaki beírhatná, hogy "aki tudja, csinálja, aki nem, az oktatja", megkoronázná vele a mai napot...
Jó lesz ez az irány, gyerünk, vegyük semmibe a tudományterületükön valóban elismert kutatókat, oktatókat, mert mi már két éve megmondtuk, bebizonyítottuk a gyakorlatban, hogy máshogy is lehet. Aztán ha megnyugodtunk, akkor hétfőn reggel be lehet sétálni a növényorvosunkhoz, hogy ugyan pecsételje már le a permetezési naplónkat. Ja, hogy az a növényorvos esetleg az itt plagizálással vádolt és megvetett professzornál (is) vizsgázott, vagy írta a diplomadolgozatát? Vagy majd lehet segítséget kérni a szaktanácsadónktól tavasszal, mert nem olyan a repcénk, mint szeretnénk. Ja, hogy az a szaktanácsadó nem három mondatot olvasott el egy bemásolt könyvrészletből, hanem mondjuk az egészet, amit ugye innen-onnan ollóztak össze?
Nem kell senkivel sem egyetérteni, sőt, ennek a fórumnak talán pont ez lenne a lényege, hogy saját tapasztalatainkat megosszuk, kijelentéseinket érvekkel alátámasszuk, vagy ha valamit nem tudunk/értünk, akkor kérdezzünk. De amit itt néhányan megengednek maguknak, aztán még ők vannak megsértődve, egyszerűen vicc...
Miért? Arra gondolsz'hogy mindenki területe más'másfajta kártevőkkel 'meg gyomokkal'másfajta vakarot igényel és nagy részének nix pénze a neki megálmodott vetőgép megvételére? Mert erről aki egységes könyvet ir az tényleg megérdemli nyilvánosság előtt'h. Kinylják a vlgát. talán egy közös irány lehet'szántás nélkül probálkozni.
Termelők zöme ma sem foglaklozik ezzel felénk. Tolják neki...majd mint idén, csinál egy majdnem nullát kukoricából..pl. Valóban a támogatás tart életben jó pár termelőt ez fix.
Minden tiszteletem a tanult embereknek,de leginkább azoknak az elszánt embereknek.Mellyek kitartó munkával- kísérletezéssel,azok eredményeivel,mára tananyag lett a munkásságuk. Mivel az ilyen alapokból lettek a könyvek,majd ezen alapokat tovább gondolva-kísérletezve,lettek a tanárok. Ez így működik a kerék feltalálása óta.
Válasz Sk Laci #12747. hozzászólására
Én Netparasztrol egy szót nem írtam. Csak leírtam hogy hogyan működik nagyon leegyszerűsítve a tudományos munka, és hogy nem kell egyből plagiumot emlegetni, azért mert máshol is olvasták hasonlot.
Néha én is beleolvastam a Tmmg topikba, azért az ott hozzászólók egy részének volt plusz információja is a leirtakon kívül, és így alkotott véleményt.
Egyébként a vitával nincsen semmi baj, ha érvek és ellenérvek, tények vitáznak, szakmai alapokon. Aminek nincs helye véleményem szerint egy vitában az a személyeskedés, egymás mocskolasa.
Kezd röhejes lenni ez az egész "tudományos" kör.
A paraszt teszi a dolgát, "fejlesztget". Az oktatók meg utólagosan "dokumentálják" a munkájukat. Ezzel feltalálják a spanyolviaszt.
Kökényt lehet szidni, sarlatánozni. De tegye mindenki a szívére a kezét. Amíg nem kezdte terjeszteni az "igét" 99%-k csak azt tudta, vassal túrjuk a földet, mert mindenki így csinálja. Olyan, hogy talajélet, szimbiózis, miegymás senkit sem érdekelt.
Válasz Rabó001 #12746. hozzászólására
Arra reagáltam amit Radóc tett be. Nemtudom teljesen betett e mindent, vagy nem, és azt is írtam, hogy nem olvastam el az egészet, de amit olvastam már régen "kiveséztük" itt a fórumon.
Netparasztot sokan elitéltétek, a doktornőnek meg csak tapsikolva van. Egyszerü ember is elérhet fejlesztési-kutatási eredményt az életben, nem csak titulusal rendelkező egyén. Netparaszt témájához nem egyszer hozzászóltam, volt amiben nem értettem vele egyet, mégis tudtunk inteligensen kommunikálni. Mások meg mindjárt lehordták, lenézték,....
Ha netparaszt leírt vagy betett dolgokat amik már ismertek voltak, mindjárt az volt mondva, más munkája.
Amit írtam nem személyesen neked, úgy általában. Akik olvassák a fórumot, mindenki magáratalál abban, hogy ki hogyan kommunikált.....
Személyesen senkivel se nincsen bajom, nem szeretnék felesleges vitákat kiváltani.
Válasz Sk Laci #12741. hozzászólására
Hány cikket írtál eddig? Vagy akár szakdolgozatot, könyvet? Olvastad a szóban forgó könyv egészét, hogy véleményt mondj róla? Én még nem.
Az ilyenek végén megtalálható a felhasznált irodalmak jegyzéke, hivatkozások. Teljesen új dolgot nem nagyon találnak ám ki, az eddigi ismereteket rendszerezi, abból indul ki, és az igazi művek azért egy jó adag saját munkát is hozzátesznek.
Mondok egy példát. Már irtak vagy száz könyvet a buzatermesztesrol, magyarul. De ha én fogom magam és írok egy 101.-et, megtehetem, ha nem írok bele irodalomjegyzeket, akkor ramondhatjak hogy plágium, ha írok bele akkor semmi gond. Persze ha nincs benne semmi új akkor aki elolvassa ezt meg is fogja állapítani. Szóval a tudományos munka az nem regenyiras, hogy csak úgy jön az ihlet.
Válasz Radocz #12740. hozzászólására
Nem olvastam végig, csak beleolvastam, de ami itt le van írva Kökény Attilával-netparasztal már évekkel ezelőt megtárgyaltuk.
Doktornő-doktornő ez már hasonlít a plagizálásra.....
Mit kell tudni a direktvetésről?
2018-04-18
Fotó: magyarmezogazdasag.hu
A művelés nélküli termesztést napjainkban nagy érdeklődés kíséri (pro és kontra). A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve. Ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását, hetente válogatunk a könyv címszavai és tanácsai közül. Ezúttal a direktvetéssel ismerkedhetünk meg.
Direktvetés
Megmunkálatlan talajba, speciális nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés. Talajbolygatás csak a vetősorban – a magárok kihasításakor – a felszín legfeljebb 10%-án történik (1. fotó). Nemzetközi viszonylatban más elnevezése még no-till (vagyis művelés nélküli termesztés).
A direktvetés „vetőágyát”, a magárkot, a gép csoroszlyája nyitja meg, s azt a mag belehelyezése után a következő elem betakarja és tömöríti. Minőségi követelmény a lazult (a magárokban), tömörített, morzsás (a magárok felszínén), nyirkos és gyommentes állapot. A nyirkosság a felszín tarlómaradványokkal való takarásából következik, a gyommentesség a kémiai védelem feladata.
A művelés nélküli termesztést napjainkban hasonló érdeklődés kíséri, mint a szántást (pro és kontra). Erdőtalajon 8, csernozjom talajon 15 évi tapasztalat segít az alkalmazási előnyök és kockázatok listázásában. A következő megállapítások térségünkre vonatkoztathatók, s nem feltétlenül egyeznek meg a más országokban, világrészeken tapasztaltakkal.
A víz- és szélerózió csökkenése. A védelmet a talaj csekély (csak vetősorban, vetésmélységig) bolygatása és a tarlómaradványokkal való takarása nyújtja. A tenyészidőben és azon kívül is takart talajt a víz és a szél sem sodorja el, vagyis helyben tartható. Vetés után 30–40% felszínborítottság fogadható el védő hatásúnak.
A talaj szervesanyag-tartalmának szinten tartása, növelése. Direktvetésre áttéréskor fokozatosan kerül egyensúlyba a humuszbontás és -épülés, majd a talaj eredeti tulajdonságaitól függően 6–10 év elteltével az utóbbi tényező kerül fölénybe.
A szervesanyag-gyarapodás a talaj csekély bolygatásából adódóan a humuszbontó folyamatok lelassulásának következménye. Mivel a tarló és a kémiai úton elölt gyomok maradványai évről évre a felszínen maradnak, bomlásuk fokozatosan megy végbe, egyrészt a felszínen, az időjárási körülmények hatására (mechanikai), másrészt a talajjal érintkezve (biológiai, 2. fotó).
Talajszerkezet-javulás. Hosszabb idő (6–8 év) elteltével vízálló talajszerkezet alakul. Ez a kedvező hatás a degradáció elmaradásának és a szervesanyag- tartalom növekedésének köszönhető. A tartósan direktvetéssel hasznosított talajok hordképessége, tömörödéssel szembeni ellenállása folyamatosan javul. Tartós, heves esőzéseket követően azonban visszaesés tapasztalható.
4. Csekély porosodás. A jó (50–60%) felszíntakarás a porosodásnak, eliszapolódásnak és a cserepesedésnek is hatékony ellenszere.
5. Mérsékelt taposás eredetű tömörödés. A talaj bolygatása, ezzel egyidejűleg a trágyaés növényvédő szer kijuttatása a vetéssel egymenetes. Egyéb növényvédelmi eljárások – pl. kémiai védekezés a vetés előtt és állományban – menetszámban hasonlóak a hagyományos rendszerekhez. Ugyanakkor a betakarító- és szállítójárművek túl nedves talajon lassan enyhülő kárt okoznak.
6. A talaj vízbefogadása jó. Ez az előny több (6–8) év elteltével a talajszerkezet javulása nyomán várható. A csapadékvizet, havat a tarlómaradványok helyben tartják, a nedvesség fokozatosan szivárog le a szerkezetes talaj mélyebb rétegeibe.
7. A talaj nedvességvesztése egész évben mérsékelt. A tarlómaradványok borítása gátolja a talaj kiszáradását, amely különösen csapadékszegény időszakban előnyös. A nyirkos állapot a földigiliszták tevékenységének igen kedvez.
8. A beruházási költségek fajlagos csökkenése. A direktvetéses technológiához speciális vetőgép, permetezőgép, ezek vonóerő-teljesítmény igényéhez adaptált traktor szükséges. A direktvető gép kihasználható a mulcshagyó, csökkentett művelési rendszerekben is.
9. Mérsékelt ráfordítások. A hagyományos és direktvetéses technológia idő- és élőmunka ráfordításának aránya 2:1 vagy 3:1. A vetés és növényvédelem hajtóanyagigénye a direktvetéses technológiában a hagyományosnak 35–40%-a.
10. A termés a ráfordításokhoz igazodik. Ülepedésre nem hajlamos, szerkezetes talajon jó vagy elfogadható lehet a termés szintje. Extenzív talajhasználat esetén a körülményeknek megfelelően várható más rendszerekhez viszonyítva alacsonyabb termés.
Az 1–10. pontok áttekintése során megállapítható, hogy a direktvetés előnyei fokozatosan alakulnak ki a talaj átállásával és jórészt egymásból következnek. A szervesanyagés a talajszerkezet-kímélés kedvező hatásai más tényezőkön keresztül stabilizálódva válnak gazdasági előnyökké. A technológia igényességre, szakszerűségre kényszeríti alkalmazóját. A szakértelem bármely más termesztési technológia működtetésekor is szükséges.
Tanács: A direktvetés távoli országokban, más klíma alatt látott jó eredményei ösztönző példákat adhatnak, ám nem mentesítenek a saját földön az első években várható szakértelemmel leküzdhető nehézségektől.
A direktvetéses termesztéshez megfontolandók is kapcsolhatók:
1. Tarlómaradványok a talaj felszínén. A növények egymásra gyakorolt hatása miatt csírázásgátlás alakulhat ki. A kártevők, kórokozók túlélését számításba kell venni (4–6 év elteltével biológiai egyensúly alakulhat ki). A tarlómaradványok alatt tavasszal hidegebb lehet a talaj vetéskor (a vetősorról a nyitócsoroszlya távolítja el a talaj felmelegedését késleltető anyagot). Az utóbbi években ez a hátrány igen csekély. A hűvösebb talaj a tenyészidő folyamán – pl. hőségnapokon – előnnyé válik.
2. Növényi sorrend. A váltás nélküli termesztés növeli, a vetésváltás csökkenti a művelés nélküli gazdálkodás kockázatát. A növényváltás a kártevők, a kórokozók és a gyomok korlátozásában is nélkülözhetetlen.
Talajállapot. A direktvetéses rendszerre áttérés első 4–6 évében a hagyományos rendszerben tipikus ülepedés várható (3. fotó). Például az első direktvetést megelőző lazítás tartama nem tart ki a javulás felerősödéséig. A szerkezetjavulás folytán hordképesebbé váló talajon az ülepedés mértéke enyhül (a gyökerek jól átszövik a talajt), de a művelt talajhoz képest nagyobb talajellenállás megmarad.
A talaj termékenysége. A forgatás, bolygatás elhagyása következtében a talaj legfelső rétege dúsul, a gyökérzóna szegényedik tápanyagokban. Folyékony trágyák talajba juttatása esetén ez a kockázat csökken.
Talajélet. Az ülepedett, levegőtlen és nedves talaj az anaerob folyamatoknak és a gyökérmérgek keletkezésének kedvez (a direktvetés 1–5. évében tipikus). A biológiai tevékenység egyensúlyba jutását a morzsásodás és a földigiliszta-tevékenység erősödése jelzi.
6. Kártevők, kórokozók. Az első években a növények, gyengébb fejlettségük okán fogékonyabbak a betegségekre. A talaj-környezet javulása a növények növekedésében, ellenálló képességük erősödésében is nyomon követhető. Vetésváltás alkalmazása és a kémiai védelem pontos időzítése mindenkor ajánlott.
7. Gyomosodás, gyomkorlátozás. Direktvetéses rendszer nem tartható fenn kémiai védelem nélkül (vetést megelőzően perzselő, vetés után vagy vetéskor szelektív hatású). A tarlómaradványok a gyomirtó szerek hatékonyságát csökkenthetik, de megakadályozzák azok elmozdulását. Az első években erőteljes gyomkelést jól időzített postkezeléssel, majd tarlón, kémiai kezeléssel lehet visszaszorítani. Tartamkísérletünkben tapasztaltak szerint eltérő tenyészidejű növények váltásával a veszélyes gyomok terjedése és az elgyomosodás is megfékezhető.
Mivel a gyomosodás a direktvetés korlátja, nem ajánlott a technológiára áttérés akkor, ha nagy a talaj gyommagkészlete a felszíni rétegben. Legalább két évet kell szánni a talaj legfelső rétegének gyommentesítésére (kelésre serkentve lehet irtani, élettevékenységüket korlátozni).
8. Trágyázás. Kísérletek szerint N-műtrágyából 10–15%- kal több, P- és K-trágyából kevesebb elegendő a hagyományos technológiához optimalizált adagoknál. Mésztrágyázás, ha szükséges, 5–6 évenként javasolható. Kielégítő tápanyag-ellátottság esetén a növények versenyképesebbek a gyomokkal és a kártevőkkel szemben is.
9. Termeszthető növények. A direktvetés bevezetésekor alkalmazott talajállapot-javító lazítás bármely növény termesztését megengedi. Ugyanakkor olyan növényt célszerű választani, amelynek termesztési rendszere kis menetszámú. Bolygatatlan állapotra érzékeny növény termesztése nem ajánlatos egészen addig, amíg a talaj szerkezete nem javul.
Ha a direktvetést váltásban alkalmazzák (pl. mélyebb művelésben részesült búza tarlójába silókukorica direktvetés), kisebb a kockázat. Az ilyen megoldás tanulóidőnek is jó, megismerhetik a vetési mód technikáját, a várható előnyöket, kiszűrhetik a bizonytalansági tényezőket.
10. Gépigény. Direktvetésre a körülményekhez (magárok nyitása, mag elhelyezése, magtakarás, trágya- és növényvédő szer kijuttatás) tervezett speciális gép alkalmas, amely drágább, mint több hagyományos vetőgép. Ugyanakkor a direktvető gép magas színvonalú konstrukció, és egyéb művelési rendszerekben is alkalmazható vetésre.
11. Gazdaságosság. A művelés nélküli termesztés gazdaságossága az első években az alacsonyabb termés és a növényvédelem költségei miatt bizonytalan. Ezért nem javasolható tömörödött és elgyomosodott talajokra. A veszteségek elkerülése érdekében a technológia a termőhelyhez, az évjárathoz és a növényhez évente adaptálandó.
12. Szakértelem. A direktvetés sajátos termesztési rendszere a kezdethez és az eredményes folytatáshoz is nagy gondosságot igényel. A direkt vetéssel tartósan megkímélt és gondozott talaj jobb körülményeket nyújthat a növényeknek, mint az éveken keresztül tárcsázott talaj. Ahhoz, hogy az elvben talaj- és költségkímélő mód hosszabb távon is sikeresen alkalmazható legyen, jó alapozás (talajállapot- javítás, gyomkorlátozás, szakértelem megszerzése) és a technológiai követelmények pontos betartása szükséges.
A direktvetés extenzív termesztési mód. Szárazabb években a gyengébb termőhelyekre a talaj extenzív használata kínál biztonságot.
Mit igazolnak a hazai kutatások?
• Az eddigi hazai direktvetés eredmények bármely tenyészidőt tekintve eléggé ellentmondásosak. Száraz vetési idényben a direktvetés előnnyel indul, amelyet száraz tenyészidőben meg is tarthat. Átlagos idényben a direktvetés eredménye – amennyiben a talaj állapota átállt (javult) – fölülmúlja a tárcsás sekélyművelését. Csapadékos idényben a direktvetés hátrányba kerül azokkal a módokkal szemben, amelyek ismétlődő esőstressz után is megtartanak némi lazultságot. Az eredmény a magárok állapotától kevésbé, sokkal inkább a gyökérzóna állapotától függ.
• A talajok rossz fizikai és biológiai állapota (tömörödés, elporosodás), valamint az erős gyomosság a direktvetés alkalmazásának korlátozó tényezői.
• Kérdés, hogy extenzív körülmények között mely növényfajok termeszthetők gazdaságosan direktvetéssel, és azokkal megvalósítható-e kedvező vagy viszonylag kedvező növényi sorrend.
• Direktvetéses termesztés esetén kissé módosulhat a növények vetésideje, a vetés mélysége és az állománysűrűség.
• A művelés elmaradása a mechanikai gyomkorlátozás szünetelését jelenti. Az első évek nehézségei után elért jól kezelhető alacsony gyomborítottságot jól adaptált kémiai (herbicid) és biológiai (növényi sorrend, állománysűrűség) módszerekkel fenn lehet tartani.
• A kártevők és kórokozók visszaszorítása sem nélkülözheti a vetésváltást és a vegyszeres védekezést. A talajok kémiai terhelését azonban nem tanácsos növelni. • Változhat a trágyázás módja, adagja, időzítése. • Adott termőhelyen felmerülhet az alkalmazhatóság ideje (rövid idejű, esetleg periódusos vagy megszakítás nélküli).
• A gazdálkodóknak időben meg kell ismerni az előnyöket, főként a várható kockázatokat, és fel kell készülni a kockázat csökkentésére.
• A talajvédő módszerek – hatékonyságuktól függő – támogatása elősegítheti a direktvetés hazai meghonosodását (akár rövid idejű alkalmazással) védelemre szoruló vagy az extenzív módon hasznosítható termőhelyeken.
A direktvetés környezeti hatása
A direktvetés a talajvédelem hatékonyságát vizsgáló kísérletek eredményeként alakult ki. Felkarolói az alkalmazásával együtt járó nehézségeket – beleértve a terméscsökkenést – mindenkor elismerték, és ellenérvként a hatásos talajvédelmet hozták fel. A direktvetéssel szerzett több mint hat évtizedes külföldi és a két-három évtizedre visszatekintő hazai tapasztalat alapján a következők állapíthatók meg:
A tartósan alkalmazott direktvetés talajra gyakorolt hatásában a nem művelt talajokéhoz hasonlítható (5. fotó). Művelés hatására a talaj biológiai, fizikai, kémiai állapotának egyensúlya felbomlik. A rendszeresen intenzíven vagy a sok hibával művelt talajok a bolygatatlanhoz képest gyorsabban ülepednek, tömörödnek, rögösödnek, porosodnak, emiatt eliszapolódnak, cserepesednek és hordképességük is rosszabb. Az ilyen degradált állapotú talajon a direktvetés első éveiben mindezek a jelenségek megmaradnak.
A kevesebb taposás, a csekély bolygatás, a tarlómaradvány- borítás, a legfelső szintben a szervesanyag-növekedés hatására egyes minőségi tényezők előbb, mások csak hosszabb idő alatt javulnak.
A rögösödés, a porosodás, az eliszapolódás és a cserepesedés enyhül legkorábban, 2–4 év alatt (a jó felszín fedettségének köszönhetően). Az ülepedés előbb a legfelső 5–6 cm rétegben marad el, de a mélyebb rétegekben 5–6 év után még kimutatható.
A hordképesség javulása a szervesanyag-tartalom növekedésével van összefüggésben. Nem várható talajállapot-javulás ott, ahol a tarlómaradványokat és a szalmát rendszeresen eltávolítják vagy elégetik. A tömörödés enyhülése hosszabb folyamat, és a talajszerkezet javulásától függ. Ezért az első direktvetés előtt kívánatos lehet a talaj lazítása, és annak – az ülepedés idejétől függő – megismétlése (táblázat).
A nem művelt talajhoz hasonló fizikai, biológiai, kémiai egyensúlyi állapot bekövetkezése tartós direktvetés esetén a 8–10. évtől várható akkor, ha a szabályokat (minél kevesebb talajon járás, a tarlómaradványok megtartása a felszínen) betartják. Ekkor éri el a talaj azt a jól regenerálódott állapotát, amelyet már lazítás nélkül is fenn lehet tartani. Nagy agyagtartalmú talajokon ezek a folyamatok lassúbbak.
Központi kérdés az elgyomosodás megelőzése. Évelő gyomokkal fertőzött talajon az integrált korlátozást a direktvetés bevezetése előtt el kell végezni. Vetésváltással egyes gyomcsoportok elterjedése megelőzhető. A tarlómaradványok borítása – az olykor hidegebb talaj miatt – az életképes magvak kelését legfeljebb késleltetheti. A tarlómaradványok révén kedvező mikroklíma korábbi gyomkelést eredményezhet tavasszal (nyáron tarlón is), ezért a kémiai védelem jó időzítése a rendszer fontos eleme. A direktvetéses terület gyomflórája több év elteltével a nem bolygatott talajokéhoz hasonlóan kerül egyensúlyba. Az egyensúly eléréséig – és utána is – a tűréshatárig korlátozott gyomosság jól kezelhető, és nem növeli a gazdálkodás veszteségeit.
A tenyészidőben egészségesen tartott növények maradványai nem hordoznak fertőző képleteket. Az okszerűen alkalmazott kémiai beavatkozások révén nem nő a terület kémiai
terhelése.
(Folytatjuk)
A direktvetéses rendszer javasolható fázisai az első években
1. év 2. év 3., 4. év
TARLÓ TARLÓ TARLÓ
↓ ↓ ↓
TALAJLAZÍTÁS TALAJLAZÍTÁS
hengerezés, alaptrágya kijuttatás hengerezés, alaptrágya kijuttatás
↓ ↓
Kémiai tarlókezelés Kémiai tarlókezelés Kémiai tarlókezelés
↓ ↓ ↓
DIREKTVETÉS DIREKTVETÉS DIREKTVETÉS
(kémiai anyagok, trágya, vegyszer
kijuttatása) (kémiai anyagok, trágya,
vegyszer kijuttatása) (kémiai anyagok, trágya, vegyszer
kijuttatása)
(magyarmezogazdasag.hu, Birkás Márta)"
Több dolog is eszembe jutott.
És neked mi jutott eszedbe, ha végig olvastad és követed a TMMG-t?
Ez valami karbonátos homok? Nem írtál kálciumot, de más nem okolja ezt a PH-t. Meg az agyagtartalom, talaj tipus is jó lenne a pontosabb határértékekhez.
Igazából ez egy nesze semmi minta, mindenből van egy elfogadható szinten, talán a kén kevés. Rakj ki elemi ként 50kg-ot, az picit visz le a ph-ból is :)
Valamint még én is csak a felszínt kapirgálom. A megfelelő tápelem arányokat most kezdtem el tanulmányozni. Vagyis szakirodalmat keresni :(
"Tudom nem minden évben és minden területen lehet megvalósítani, de repce után búza elé is lehet zöldtrágyázni/takaró növényezni megfelelő keverékkel - értelem szerűen nem mustár és olajretekkel, már csak a kártevők fölösleges felszaporítását is elkerülendő - és ez már nagy mértékben javíthat a mikorrhiza hálózat kiépítésén. A másik megoldás pedig a nagyobb adagú foszfor műtrágya lenne ősszel kijuttatva."
Nekem azt tanították, hogy csak a tavaszi vetésűek elé tegyek, mert ......
Tudod ez már a "fizetős" része a "tanácsnak".
(Épp most aktuális a téma, mert most kell beadni a kifizetési kérelmeket az MVH fele).
Hát ja... Ez a gondom nekem is. Csak őszi van.(de lehet a repcét is megeszi majd a vad)
A kapások 2 évtől eltekintve m8ndig bukó volt. Most meg már a vadkáros övezet elért 1 parcellán kívül minden területemhez.
Szotyi, 3haból ca8000m2 nem termett semmit, csak gazt, hiányzott a feje, 3 szarvas miatt. Nyugtatott a vadőr, örüljek, hogy nem a csapat jött erre...privát szerencse volt, hogy a Hanságba beljebb is talaltak parcellát maguknak...
Előtte az autópálya masik felén csak az mentette meg a kukoricát, hogy a tsznek a két szomszedban is az volt...így csak a vége lett legyúrva.
Tavaly a hansági legbelső táblámon a repce tarra rágva. A 4 szarvas oda járt egész évben.. A környéken csak gabona volt...
A tavaszi aprómag meg jó bizonytalan dolog, takaró után meg nem nagyon lesz ahhoz megfelelő magágy...
Még csak próbálgatom a módszereket. Tavaly nem vetettem a leírt technológiai sorba. Idén ezért van most a mustár olajretek, most alkalmazok először, azért is figyelem olvasom ezt és még pár másik hasonló topikot, hogy tanuljak és megtaláljam azt a módszert amit itt nálam is lehet sikerrel alkalmazni. :)
Mustár: Gyurica Csaba
" A 6–8. héten már virágzik. Többhetes virágzásából és jó nektártermelõ képességeibõl adódóan nektártermelése és méhészeti hasznosítása sem elhanyagolható. Másodvetésként az augusztus elején vetett mustárállomány virágzására lehet számítani, az augusztus végén kikelõ növények
a csökkenõ fényviszonyok miatt már nem mennek generatív fázisba. Bedolgozáskori zöldtömege 30–40 t/ha. Kisebb –4-5°C-os fagyokat még elvisel. Õszi juhlegelõnek is alkalmas, de a levélszõrözöttség miatt szoktatást igényel. Szoktatás után a juh zölden és még elfagyás után is szívesen fogyasztja. "
Kukorica van tervbe. Hasonlóan gondoltam mint ahogy írtad.
Az idei kukorica is működött, ott mondjuk nem alkalmaztam semmi takaró növényt... szimplán árpa aratás után szalma szecskázva rajt maradt a területen, csak augusztusba volt sekélyen tarlóhántva. Október elején egy 25 cm grúbert kapott, utána nem bántottam a területet. Áprilisba kiszórtam a műtrágyát, majd belevetettem a kukoricát. Egyszeri poszt gyomírtás, és október elején aratás. 86q/ha átlaggal.
Annyi elég neki? De akkor nem ugyan ott vagyok mintha meghagynám és a fagy meg a tél elrendezi? Zúzást azt olvastam, még szerintem te irtad hogy nem jó mert túl apró lesz a szármaradvány.
14817 hozzászólás
Válasz endypapa #12765. hozzászólására
Aranka meg Ibolyka tényleg csodákra lenne képes ha rátakarna az emberre...
Válasz .Richard. #12758. hozzászólására
Egész másra gondoltam. Arra. hogy a tanult emberek mennek ebben a témában a paraszt után.
Márta néni, (bocs, dr. ) mikor indult ez a topik csak a talajművelés "időpontjairól" utána talaj lezárás fontosságáról, és hasonlókról tartott előadást. Most öt évvel később ír könyvet arról amit Kökénytől, és itt posztoló gazdatársainktól már rég megtanulhattunk (már akit komolyan érdekelt a téma, és nem károgni jár/t ide).
Tehát arról beszélek, hogy ebben a témában Magyarországon, a paraszt tanítja a tanárt. Még pár év és learatják újításukkal a babérokat pár könyv írásával.
Válasz Becő #12761. hozzászólására
"Egy év jól megválasztott takarónövény keverék már csodákat tesz!"
Válasz Gandhy #12744. hozzászólására
Bocsi, nem tudtam mire kérdeztél rá?
Igen, tillage radish
Válasz Becő #12761. hozzászólására
Válasz Becő #12761. hozzászólására
Mert túl sok a "zaj" ! Nem csak a közéletbe de itt a témában is. Ezzel gyakorlatilag elbizonytalanodik az érdeklődő. És megy a megszokott "biztonságot" nyújtó irányba. Mi nem biztos hogy az.
Én valamit nem értek. Miért hangoztatja valaki, vagy valakik, hogy aki ezt vagy azt csinál, vagy nem csinál az extenzív. Már több helyen megkaptam ezt. Azt, hogy milyen talajokon gazdálkodunk nem mi választottuk. Ott akarunk megélni, azokat akarjuk javítani. Vagy ha homokon, meg erodált agyagon gazdálkodok akkor már csak extenzív vagyok? Az én tapasztalatom az, hogyha a no till-t együtt próbálom a fő művelési móddal, akkor mindig rosszabb. De nem azért, mert a no till extenzívebb, vagy kevesebbet terem, hanem mert SOHA nem akkor végeztem el a kívánt műveletet mikor a no till rész megkívánta volna, hanem a nagyobb területhez igazodva. Ez is egy szakma, ha rossz a kísérlet beállítása, vagy a kezelések időpontja, már nem pontos az eredmény. Idén, hogy a no till volt nagyobb részben, pozitív volt a különbség a kontroll, grubberes területhez képest. Gyomosodásunk lecsökkent, parlagfű látványosan visszaszorult a no tilles területeken. Gombaölő szer felhasználásunk is visszaszorult, mert nem kell. Még preventíve fújok fuzárium, sclero ellen, de sokszor az sem kellene. Búzafelvásárló megnézte a táblázatát mikor mondtam, hogy 1 gombavédelmünk volt. Mert mérhetetlen alacsony toxintartalma volt az árunknak, míg 2-3védekezés után is problémás tételeket állítottak ki termelők. Több egyetemet is kértem jöjjenek állítsanak be kísérleteket nálunk. A kertészeti egyetem legalább mintázott már nálunk amiből jó, látványos eredmények jöttek ki. De volt olyan egyetem ahol a szántásos gazdához vitték a forgatás nélküli kísérletet. Ugye sejtitek mi lett az eredménye. Mindegy, a pályázati pénz el lett költve, a sok paraszt meg majd hallgatja a profot, hogy ők kikutatták. Saját tapasztalatom, hogy minél jobb talajon kezded el, annál gyorsabban és látványosabban érsz el eredményt. Egy év jól megválasztott takarónövény keverék már csodákat tesz!
Kerekharaszton nem azt láttam, hogy már 8 éves no till kísérletből származó tapasztalat állna a tanárnő mögött. Ám legyen.
Válasz später77 #12759. hozzászólására
Azért én hallottam professzort is marhaságot beszélni a saját szakterületén az egyetemen, úgyhogy mindent fenntartással kell hallgatni. Nem állítom, hogy most erről lenne szó, csak nem kell a titulustól hanyatt esni. Ők is csak emberek.
Birkás Márta védelmében annyit említenék, hogy egy cikk esetében nem feltétlenül saját kutatási eredményeket oszt meg a szakértő, hanem gyakran összegző ismereteket, ami mögött sok szakmabeli munkája van, és sokszor nem profok által megszerzett tudás is. Ez így van rendjén. Az egyetemeken fontos a kutatási eredmények rendszerezése is. Az, hogy esetleg a cikk tartalmában az előadótól megszokotthoz képest "új" fókusz/irányvonal figyelhető meg, ez teljesen sztenderd a természettudományok terén. A szakmai és személyes belátás az ember életében változhat, és ez így működik jól. Szoktak lenni kisebb nagyobb paradigma váltások, amikor az előzőnek elérünk a határaihoz.
Az viszont tény, hogy Netparaszt részéről végzett információ megosztás és szemnyitogatás nélkül jóval kisebb lenne jelenleg a mezőgazdaságban az érdeklődés az új szemlélet vonatkozásában. Sokan másoknak is volt komoly ismeretük a nyugati/nemzetközi no-till, a talajbiológia, regenerative agriculture terén itthon is, de ő volt az, aki nem csak elkezdte összeszedni, hanem megosztani is, szélesebb nyilvánosság előtt. Voltak vele szemben olyan kritikák, amik részben talán megállták a helyüket, de az érdemei elvitathatatlanok. Csak sajnos sok indulat keveredett a dologba, ami a szakmai diskurzust itt többnyire megölte. Ebben a topikban ez vissza is követhető.
Válasz Rabó001 #12754. hozzászólására
Elég nagy bátorság kell ahhoz, hogy az MTA doktorát "doktornőnek" szólítsa és plagizálással vádolja valaki. Nyilván ide járnak a professzorok kommenteket olvasgatni és anyagot gyűjteni. Még valaki beírhatná, hogy "aki tudja, csinálja, aki nem, az oktatja", megkoronázná vele a mai napot...
Jó lesz ez az irány, gyerünk, vegyük semmibe a tudományterületükön valóban elismert kutatókat, oktatókat, mert mi már két éve megmondtuk, bebizonyítottuk a gyakorlatban, hogy máshogy is lehet. Aztán ha megnyugodtunk, akkor hétfőn reggel be lehet sétálni a növényorvosunkhoz, hogy ugyan pecsételje már le a permetezési naplónkat. Ja, hogy az a növényorvos esetleg az itt plagizálással vádolt és megvetett professzornál (is) vizsgázott, vagy írta a diplomadolgozatát? Vagy majd lehet segítséget kérni a szaktanácsadónktól tavasszal, mert nem olyan a repcénk, mint szeretnénk. Ja, hogy az a szaktanácsadó nem három mondatot olvasott el egy bemásolt könyvrészletből, hanem mondjuk az egészet, amit ugye innen-onnan ollóztak össze?
Nem kell senkivel sem egyetérteni, sőt, ennek a fórumnak talán pont ez lenne a lényege, hogy saját tapasztalatainkat megosszuk, kijelentéseinket érvekkel alátámasszuk, vagy ha valamit nem tudunk/értünk, akkor kérdezzünk. De amit itt néhányan megengednek maguknak, aztán még ők vannak megsértődve, egyszerűen vicc...
Válasz endypapa #12757. hozzászólására
talán egy közös irány lehet'szántás nélkül probálkozni.
Miért? Arra gondolsz'hogy mindenki területe más'másfajta kártevőkkel 'meg gyomokkal'másfajta vakarot igényel és nagy részének nix pénze a neki megálmodott vetőgép megvételére? Mert erről aki egységes könyvet ir az tényleg megérdemli nyilvánosság előtt'h. Kinylják a vlgát.
Válasz Vinkó 75 #12755. hozzászólására
A tmmg-nél nem így néz ki a helyzet.
Válasz endypapa #12753. hozzászólására
Termelők zöme ma sem foglaklozik ezzel felénk. Tolják neki...majd mint idén, csinál egy majdnem nullát kukoricából..pl. Valóban a támogatás tart életben jó pár termelőt ez fix.
Válasz Wilde #12743. hozzászólására
Minden tiszteletem a tanult embereknek,de leginkább azoknak az elszánt embereknek.Mellyek kitartó munkával- kísérletezéssel,azok eredményeivel,mára tananyag lett a munkásságuk. Mivel az ilyen alapokból lettek a könyvek,majd ezen alapokat tovább gondolva-kísérletezve,lettek a tanárok. Ez így működik a kerék feltalálása óta.
Válasz Sk Laci #12747. hozzászólására
Én Netparasztrol egy szót nem írtam. Csak leírtam hogy hogyan működik nagyon leegyszerűsítve a tudományos munka, és hogy nem kell egyből plagiumot emlegetni, azért mert máshol is olvasták hasonlot.
Néha én is beleolvastam a Tmmg topikba, azért az ott hozzászólók egy részének volt plusz információja is a leirtakon kívül, és így alkotott véleményt.
Egyébként a vitával nincsen semmi baj, ha érvek és ellenérvek, tények vitáznak, szakmai alapokon. Aminek nincs helye véleményem szerint egy vitában az a személyeskedés, egymás mocskolasa.
Válasz Radocz #12740. hozzászólására
Kezd röhejes lenni ez az egész "tudományos" kör.
A paraszt teszi a dolgát, "fejlesztget". Az oktatók meg utólagosan "dokumentálják" a munkájukat. Ezzel feltalálják a spanyolviaszt.
Kökényt lehet szidni, sarlatánozni. De tegye mindenki a szívére a kezét. Amíg nem kezdte terjeszteni az "igét" 99%-k csak azt tudta, vassal túrjuk a földet, mert mindenki így csinálja. Olyan, hogy talajélet, szimbiózis, miegymás senkit sem érdekelt.
Válasz Bárány #12751. hozzászólására
Értem, az nagyon megy neki, annak idején a hozzászólásai 70 %-a ilyen volt.
Válasz Kisvuk #12749. hozzászólására
Arra értettem, hogy bemásolt egy egész cikket. Már nem sok maradhatott le az egész oldalból, talán csak a reklám, impresszum, ilyesmi.
Válasz Kisvuk #12749. hozzászólására
Väderstad esetleg?
Válasz Bárány #12748. hozzászólására
Milyen reklámot, csak nem valami fizetős előadás helye ideje stb.??
Esetleg egy olyat amin ott van Kátai prof.?
Arra van nagyon ráizgulva nagyon
Válasz Rabó001 #12745. hozzászólására
Én a reklámot hiányoltam.
Válasz Rabó001 #12746. hozzászólására
Arra reagáltam amit Radóc tett be. Nemtudom teljesen betett e mindent, vagy nem, és azt is írtam, hogy nem olvastam el az egészet, de amit olvastam már régen "kiveséztük" itt a fórumon.
Netparasztot sokan elitéltétek, a doktornőnek meg csak tapsikolva van. Egyszerü ember is elérhet fejlesztési-kutatási eredményt az életben, nem csak titulusal rendelkező egyén. Netparaszt témájához nem egyszer hozzászóltam, volt amiben nem értettem vele egyet, mégis tudtunk inteligensen kommunikálni. Mások meg mindjárt lehordták, lenézték,....
Ha netparaszt leírt vagy betett dolgokat amik már ismertek voltak, mindjárt az volt mondva, más munkája.
Amit írtam nem személyesen neked, úgy általában. Akik olvassák a fórumot, mindenki magáratalál abban, hogy ki hogyan kommunikált.....
Személyesen senkivel se nincsen bajom, nem szeretnék felesleges vitákat kiváltani.
Válasz Sk Laci #12741. hozzászólására
Hány cikket írtál eddig? Vagy akár szakdolgozatot, könyvet? Olvastad a szóban forgó könyv egészét, hogy véleményt mondj róla? Én még nem.
Az ilyenek végén megtalálható a felhasznált irodalmak jegyzéke, hivatkozások. Teljesen új dolgot nem nagyon találnak ám ki, az eddigi ismereteket rendszerezi, abból indul ki, és az igazi művek azért egy jó adag saját munkát is hozzátesznek.
Mondok egy példát. Már irtak vagy száz könyvet a buzatermesztesrol, magyarul. De ha én fogom magam és írok egy 101.-et, megtehetem, ha nem írok bele irodalomjegyzeket, akkor ramondhatjak hogy plágium, ha írok bele akkor semmi gond. Persze ha nincs benne semmi új akkor aki elolvassa ezt meg is fogja állapítani. Szóval a tudományos munka az nem regenyiras, hogy csak úgy jön az ihlet.
Válasz Radocz #12740. hozzászólására
Egyszerűbb lett volna a cikk linkjét betenni.
Válasz Sz_Pisti #12739. hozzászólására
na de melyik retek? mert nem olaj, azt látom
tillage radish?
az a véleményem,hogy ezt a netparaszt nevű emberkét nem kéne egy lapon sem említeni dr.Birkás Márta professzorral.sértő
Válasz Sk Laci #12741. hozzászólására
A tyúk és a tojás esete. De szerintem most rosszul tippeltél.
Válasz Radocz #12740. hozzászólására
Nem olvastam végig, csak beleolvastam, de ami itt le van írva Kökény Attilával-netparasztal már évekkel ezelőt megtárgyaltuk.
Doktornő-doktornő ez már hasonlít a plagizálásra.....
"
Vezető hírek
Mit kell tudni a direktvetésről?
2018-04-18
Fotó: magyarmezogazdasag.hu
A művelés nélküli termesztést napjainkban nagy érdeklődés kíséri (pro és kontra). A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve. Ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását, hetente válogatunk a könyv címszavai és tanácsai közül. Ezúttal a direktvetéssel ismerkedhetünk meg.
Direktvetés
Megmunkálatlan talajba, speciális nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés. Talajbolygatás csak a vetősorban – a magárok kihasításakor – a felszín legfeljebb 10%-án történik (1. fotó). Nemzetközi viszonylatban más elnevezése még no-till (vagyis művelés nélküli termesztés).
A direktvetés „vetőágyát”, a magárkot, a gép csoroszlyája nyitja meg, s azt a mag belehelyezése után a következő elem betakarja és tömöríti. Minőségi követelmény a lazult (a magárokban), tömörített, morzsás (a magárok felszínén), nyirkos és gyommentes állapot. A nyirkosság a felszín tarlómaradványokkal való takarásából következik, a gyommentesség a kémiai védelem feladata.
A művelés nélküli termesztést napjainkban hasonló érdeklődés kíséri, mint a szántást (pro és kontra). Erdőtalajon 8, csernozjom talajon 15 évi tapasztalat segít az alkalmazási előnyök és kockázatok listázásában. A következő megállapítások térségünkre vonatkoztathatók, s nem feltétlenül egyeznek meg a más országokban, világrészeken tapasztaltakkal.
A víz- és szélerózió csökkenése. A védelmet a talaj csekély (csak vetősorban, vetésmélységig) bolygatása és a tarlómaradványokkal való takarása nyújtja. A tenyészidőben és azon kívül is takart talajt a víz és a szél sem sodorja el, vagyis helyben tartható. Vetés után 30–40% felszínborítottság fogadható el védő hatásúnak.
A talaj szervesanyag-tartalmának szinten tartása, növelése. Direktvetésre áttéréskor fokozatosan kerül egyensúlyba a humuszbontás és -épülés, majd a talaj eredeti tulajdonságaitól függően 6–10 év elteltével az utóbbi tényező kerül fölénybe.
A szervesanyag-gyarapodás a talaj csekély bolygatásából adódóan a humuszbontó folyamatok lelassulásának következménye. Mivel a tarló és a kémiai úton elölt gyomok maradványai évről évre a felszínen maradnak, bomlásuk fokozatosan megy végbe, egyrészt a felszínen, az időjárási körülmények hatására (mechanikai), másrészt a talajjal érintkezve (biológiai, 2. fotó).
Talajszerkezet-javulás. Hosszabb idő (6–8 év) elteltével vízálló talajszerkezet alakul. Ez a kedvező hatás a degradáció elmaradásának és a szervesanyag- tartalom növekedésének köszönhető. A tartósan direktvetéssel hasznosított talajok hordképessége, tömörödéssel szembeni ellenállása folyamatosan javul. Tartós, heves esőzéseket követően azonban visszaesés tapasztalható.
4. Csekély porosodás. A jó (50–60%) felszíntakarás a porosodásnak, eliszapolódásnak és a cserepesedésnek is hatékony ellenszere.
5. Mérsékelt taposás eredetű tömörödés. A talaj bolygatása, ezzel egyidejűleg a trágyaés növényvédő szer kijuttatása a vetéssel egymenetes. Egyéb növényvédelmi eljárások – pl. kémiai védekezés a vetés előtt és állományban – menetszámban hasonlóak a hagyományos rendszerekhez. Ugyanakkor a betakarító- és szállítójárművek túl nedves talajon lassan enyhülő kárt okoznak.
6. A talaj vízbefogadása jó. Ez az előny több (6–8) év elteltével a talajszerkezet javulása nyomán várható. A csapadékvizet, havat a tarlómaradványok helyben tartják, a nedvesség fokozatosan szivárog le a szerkezetes talaj mélyebb rétegeibe.
7. A talaj nedvességvesztése egész évben mérsékelt. A tarlómaradványok borítása gátolja a talaj kiszáradását, amely különösen csapadékszegény időszakban előnyös. A nyirkos állapot a földigiliszták tevékenységének igen kedvez.
8. A beruházási költségek fajlagos csökkenése. A direktvetéses technológiához speciális vetőgép, permetezőgép, ezek vonóerő-teljesítmény igényéhez adaptált traktor szükséges. A direktvető gép kihasználható a mulcshagyó, csökkentett művelési rendszerekben is.
9. Mérsékelt ráfordítások. A hagyományos és direktvetéses technológia idő- és élőmunka ráfordításának aránya 2:1 vagy 3:1. A vetés és növényvédelem hajtóanyagigénye a direktvetéses technológiában a hagyományosnak 35–40%-a.
10. A termés a ráfordításokhoz igazodik. Ülepedésre nem hajlamos, szerkezetes talajon jó vagy elfogadható lehet a termés szintje. Extenzív talajhasználat esetén a körülményeknek megfelelően várható más rendszerekhez viszonyítva alacsonyabb termés.
Az 1–10. pontok áttekintése során megállapítható, hogy a direktvetés előnyei fokozatosan alakulnak ki a talaj átállásával és jórészt egymásból következnek. A szervesanyagés a talajszerkezet-kímélés kedvező hatásai más tényezőkön keresztül stabilizálódva válnak gazdasági előnyökké. A technológia igényességre, szakszerűségre kényszeríti alkalmazóját. A szakértelem bármely más termesztési technológia működtetésekor is szükséges.
Tanács: A direktvetés távoli országokban, más klíma alatt látott jó eredményei ösztönző példákat adhatnak, ám nem mentesítenek a saját földön az első években várható szakértelemmel leküzdhető nehézségektől.
A direktvetéses termesztéshez megfontolandók is kapcsolhatók:
1. Tarlómaradványok a talaj felszínén. A növények egymásra gyakorolt hatása miatt csírázásgátlás alakulhat ki. A kártevők, kórokozók túlélését számításba kell venni (4–6 év elteltével biológiai egyensúly alakulhat ki). A tarlómaradványok alatt tavasszal hidegebb lehet a talaj vetéskor (a vetősorról a nyitócsoroszlya távolítja el a talaj felmelegedését késleltető anyagot). Az utóbbi években ez a hátrány igen csekély. A hűvösebb talaj a tenyészidő folyamán – pl. hőségnapokon – előnnyé válik.
2. Növényi sorrend. A váltás nélküli termesztés növeli, a vetésváltás csökkenti a művelés nélküli gazdálkodás kockázatát. A növényváltás a kártevők, a kórokozók és a gyomok korlátozásában is nélkülözhetetlen.
Talajállapot. A direktvetéses rendszerre áttérés első 4–6 évében a hagyományos rendszerben tipikus ülepedés várható (3. fotó). Például az első direktvetést megelőző lazítás tartama nem tart ki a javulás felerősödéséig. A szerkezetjavulás folytán hordképesebbé váló talajon az ülepedés mértéke enyhül (a gyökerek jól átszövik a talajt), de a művelt talajhoz képest nagyobb talajellenállás megmarad.
A talaj termékenysége. A forgatás, bolygatás elhagyása következtében a talaj legfelső rétege dúsul, a gyökérzóna szegényedik tápanyagokban. Folyékony trágyák talajba juttatása esetén ez a kockázat csökken.
Talajélet. Az ülepedett, levegőtlen és nedves talaj az anaerob folyamatoknak és a gyökérmérgek keletkezésének kedvez (a direktvetés 1–5. évében tipikus). A biológiai tevékenység egyensúlyba jutását a morzsásodás és a földigiliszta-tevékenység erősödése jelzi.
6. Kártevők, kórokozók. Az első években a növények, gyengébb fejlettségük okán fogékonyabbak a betegségekre. A talaj-környezet javulása a növények növekedésében, ellenálló képességük erősödésében is nyomon követhető. Vetésváltás alkalmazása és a kémiai védelem pontos időzítése mindenkor ajánlott.
7. Gyomosodás, gyomkorlátozás. Direktvetéses rendszer nem tartható fenn kémiai védelem nélkül (vetést megelőzően perzselő, vetés után vagy vetéskor szelektív hatású). A tarlómaradványok a gyomirtó szerek hatékonyságát csökkenthetik, de megakadályozzák azok elmozdulását. Az első években erőteljes gyomkelést jól időzített postkezeléssel, majd tarlón, kémiai kezeléssel lehet visszaszorítani. Tartamkísérletünkben tapasztaltak szerint eltérő tenyészidejű növények váltásával a veszélyes gyomok terjedése és az elgyomosodás is megfékezhető.
Mivel a gyomosodás a direktvetés korlátja, nem ajánlott a technológiára áttérés akkor, ha nagy a talaj gyommagkészlete a felszíni rétegben. Legalább két évet kell szánni a talaj legfelső rétegének gyommentesítésére (kelésre serkentve lehet irtani, élettevékenységüket korlátozni).
8. Trágyázás. Kísérletek szerint N-műtrágyából 10–15%- kal több, P- és K-trágyából kevesebb elegendő a hagyományos technológiához optimalizált adagoknál. Mésztrágyázás, ha szükséges, 5–6 évenként javasolható. Kielégítő tápanyag-ellátottság esetén a növények versenyképesebbek a gyomokkal és a kártevőkkel szemben is.
9. Termeszthető növények. A direktvetés bevezetésekor alkalmazott talajállapot-javító lazítás bármely növény termesztését megengedi. Ugyanakkor olyan növényt célszerű választani, amelynek termesztési rendszere kis menetszámú. Bolygatatlan állapotra érzékeny növény termesztése nem ajánlatos egészen addig, amíg a talaj szerkezete nem javul.
Ha a direktvetést váltásban alkalmazzák (pl. mélyebb művelésben részesült búza tarlójába silókukorica direktvetés), kisebb a kockázat. Az ilyen megoldás tanulóidőnek is jó, megismerhetik a vetési mód technikáját, a várható előnyöket, kiszűrhetik a bizonytalansági tényezőket.
10. Gépigény. Direktvetésre a körülményekhez (magárok nyitása, mag elhelyezése, magtakarás, trágya- és növényvédő szer kijuttatás) tervezett speciális gép alkalmas, amely drágább, mint több hagyományos vetőgép. Ugyanakkor a direktvető gép magas színvonalú konstrukció, és egyéb művelési rendszerekben is alkalmazható vetésre.
11. Gazdaságosság. A művelés nélküli termesztés gazdaságossága az első években az alacsonyabb termés és a növényvédelem költségei miatt bizonytalan. Ezért nem javasolható tömörödött és elgyomosodott talajokra. A veszteségek elkerülése érdekében a technológia a termőhelyhez, az évjárathoz és a növényhez évente adaptálandó.
12. Szakértelem. A direktvetés sajátos termesztési rendszere a kezdethez és az eredményes folytatáshoz is nagy gondosságot igényel. A direkt vetéssel tartósan megkímélt és gondozott talaj jobb körülményeket nyújthat a növényeknek, mint az éveken keresztül tárcsázott talaj. Ahhoz, hogy az elvben talaj- és költségkímélő mód hosszabb távon is sikeresen alkalmazható legyen, jó alapozás (talajállapot- javítás, gyomkorlátozás, szakértelem megszerzése) és a technológiai követelmények pontos betartása szükséges.
A direktvetés extenzív termesztési mód. Szárazabb években a gyengébb termőhelyekre a talaj extenzív használata kínál biztonságot.
Mit igazolnak a hazai kutatások?
• Az eddigi hazai direktvetés eredmények bármely tenyészidőt tekintve eléggé ellentmondásosak. Száraz vetési idényben a direktvetés előnnyel indul, amelyet száraz tenyészidőben meg is tarthat. Átlagos idényben a direktvetés eredménye – amennyiben a talaj állapota átállt (javult) – fölülmúlja a tárcsás sekélyművelését. Csapadékos idényben a direktvetés hátrányba kerül azokkal a módokkal szemben, amelyek ismétlődő esőstressz után is megtartanak némi lazultságot. Az eredmény a magárok állapotától kevésbé, sokkal inkább a gyökérzóna állapotától függ.
• A talajok rossz fizikai és biológiai állapota (tömörödés, elporosodás), valamint az erős gyomosság a direktvetés alkalmazásának korlátozó tényezői.
• Kérdés, hogy extenzív körülmények között mely növényfajok termeszthetők gazdaságosan direktvetéssel, és azokkal megvalósítható-e kedvező vagy viszonylag kedvező növényi sorrend.
• Direktvetéses termesztés esetén kissé módosulhat a növények vetésideje, a vetés mélysége és az állománysűrűség.
• A művelés elmaradása a mechanikai gyomkorlátozás szünetelését jelenti. Az első évek nehézségei után elért jól kezelhető alacsony gyomborítottságot jól adaptált kémiai (herbicid) és biológiai (növényi sorrend, állománysűrűség) módszerekkel fenn lehet tartani.
• A kártevők és kórokozók visszaszorítása sem nélkülözheti a vetésváltást és a vegyszeres védekezést. A talajok kémiai terhelését azonban nem tanácsos növelni. • Változhat a trágyázás módja, adagja, időzítése. • Adott termőhelyen felmerülhet az alkalmazhatóság ideje (rövid idejű, esetleg periódusos vagy megszakítás nélküli).
• A gazdálkodóknak időben meg kell ismerni az előnyöket, főként a várható kockázatokat, és fel kell készülni a kockázat csökkentésére.
• A talajvédő módszerek – hatékonyságuktól függő – támogatása elősegítheti a direktvetés hazai meghonosodását (akár rövid idejű alkalmazással) védelemre szoruló vagy az extenzív módon hasznosítható termőhelyeken.
A direktvetés környezeti hatása
A direktvetés a talajvédelem hatékonyságát vizsgáló kísérletek eredményeként alakult ki. Felkarolói az alkalmazásával együtt járó nehézségeket – beleértve a terméscsökkenést – mindenkor elismerték, és ellenérvként a hatásos talajvédelmet hozták fel. A direktvetéssel szerzett több mint hat évtizedes külföldi és a két-három évtizedre visszatekintő hazai tapasztalat alapján a következők állapíthatók meg:
A tartósan alkalmazott direktvetés talajra gyakorolt hatásában a nem művelt talajokéhoz hasonlítható (5. fotó). Művelés hatására a talaj biológiai, fizikai, kémiai állapotának egyensúlya felbomlik. A rendszeresen intenzíven vagy a sok hibával művelt talajok a bolygatatlanhoz képest gyorsabban ülepednek, tömörödnek, rögösödnek, porosodnak, emiatt eliszapolódnak, cserepesednek és hordképességük is rosszabb. Az ilyen degradált állapotú talajon a direktvetés első éveiben mindezek a jelenségek megmaradnak.
A kevesebb taposás, a csekély bolygatás, a tarlómaradvány- borítás, a legfelső szintben a szervesanyag-növekedés hatására egyes minőségi tényezők előbb, mások csak hosszabb idő alatt javulnak.
A rögösödés, a porosodás, az eliszapolódás és a cserepesedés enyhül legkorábban, 2–4 év alatt (a jó felszín fedettségének köszönhetően). Az ülepedés előbb a legfelső 5–6 cm rétegben marad el, de a mélyebb rétegekben 5–6 év után még kimutatható.
A hordképesség javulása a szervesanyag-tartalom növekedésével van összefüggésben. Nem várható talajállapot-javulás ott, ahol a tarlómaradványokat és a szalmát rendszeresen eltávolítják vagy elégetik. A tömörödés enyhülése hosszabb folyamat, és a talajszerkezet javulásától függ. Ezért az első direktvetés előtt kívánatos lehet a talaj lazítása, és annak – az ülepedés idejétől függő – megismétlése (táblázat).
A nem művelt talajhoz hasonló fizikai, biológiai, kémiai egyensúlyi állapot bekövetkezése tartós direktvetés esetén a 8–10. évtől várható akkor, ha a szabályokat (minél kevesebb talajon járás, a tarlómaradványok megtartása a felszínen) betartják. Ekkor éri el a talaj azt a jól regenerálódott állapotát, amelyet már lazítás nélkül is fenn lehet tartani. Nagy agyagtartalmú talajokon ezek a folyamatok lassúbbak.
Központi kérdés az elgyomosodás megelőzése. Évelő gyomokkal fertőzött talajon az integrált korlátozást a direktvetés bevezetése előtt el kell végezni. Vetésváltással egyes gyomcsoportok elterjedése megelőzhető. A tarlómaradványok borítása – az olykor hidegebb talaj miatt – az életképes magvak kelését legfeljebb késleltetheti. A tarlómaradványok révén kedvező mikroklíma korábbi gyomkelést eredményezhet tavasszal (nyáron tarlón is), ezért a kémiai védelem jó időzítése a rendszer fontos eleme. A direktvetéses terület gyomflórája több év elteltével a nem bolygatott talajokéhoz hasonlóan kerül egyensúlyba. Az egyensúly eléréséig – és utána is – a tűréshatárig korlátozott gyomosság jól kezelhető, és nem növeli a gazdálkodás veszteségeit.
A tenyészidőben egészségesen tartott növények maradványai nem hordoznak fertőző képleteket. Az okszerűen alkalmazott kémiai beavatkozások révén nem nő a terület kémiai
terhelése.
(Folytatjuk)
A direktvetéses rendszer javasolható fázisai az első években
1. év 2. év 3., 4. év
TARLÓ TARLÓ TARLÓ
↓ ↓ ↓
TALAJLAZÍTÁS TALAJLAZÍTÁS
hengerezés, alaptrágya kijuttatás hengerezés, alaptrágya kijuttatás
↓ ↓
Kémiai tarlókezelés Kémiai tarlókezelés Kémiai tarlókezelés
↓ ↓ ↓
DIREKTVETÉS DIREKTVETÉS DIREKTVETÉS
(kémiai anyagok, trágya, vegyszer
kijuttatása) (kémiai anyagok, trágya,
vegyszer kijuttatása) (kémiai anyagok, trágya, vegyszer
kijuttatása)
(magyarmezogazdasag.hu, Birkás Márta)"
Több dolog is eszembe jutott.
És neked mi jutott eszedbe, ha végig olvastad és követed a TMMG-t?
Válasz Gandhy #12738. hozzászólására
Retek gyökér
Válasz Sz_Pisti #12737. hozzászólására
ez, mi ez, karógyökér?
Mai szedés:
Válasz MrPoke #12734. hozzászólására
azt már megtanultam, hogy ha van víz van termés és olyan nincs, hogy elég az esőből
Válasz *** HM *** #12733. hozzászólására
Igazából még talajminta kiértékelésre sincs normális szakirodalom ami megfelelne a kor igényeinek. Hát még levélminta.
Válasz Mézga #12732. hozzászólására
Miután le írtam a hozzászólást gondolkodtam, lehet jó alaposan mellé lövök. És lejáratom magam. Én sem gondoltam, hogy ez így bejön :D
Keserűsó levélre, vagy Kieserit bedolgozva mehet. Mész nem kell.
Nálad a fő kihívás a nedvesség megőrzése, az pedig szármaradvánnyal lehet csak jól kivitelezni, és lehetőleg a no-till.
Mikroelemekhez levélminta kell másképp nem lehet pontosabbat mondani.
Válasz MrPoke #12731. hozzászólására
Mi számít már szakirodalminak?
Válasz MrPoke #12731. hozzászólására
caco3 3-6, KA 30 körül
dunai homokos öntés
Válasz Mézga #12730. hozzászólására
Ez valami karbonátos homok? Nem írtál kálciumot, de más nem okolja ezt a PH-t. Meg az agyagtartalom, talaj tipus is jó lenne a pontosabb határértékekhez.
Igazából ez egy nesze semmi minta, mindenből van egy elfogadható szinten, talán a kén kevés. Rakj ki elemi ként 50kg-ot, az picit visz le a ph-ból is :)
Valamint még én is csak a felszínt kapirgálom. A megfelelő tápelem arányokat most kezdtem el tanulmányozni. Vagyis szakirodalmat keresni :(
Válasz MrPoke #12720. hozzászólására
Elővettem a tápanyagmintát. S 5-9 között, Mg 100 körül, Na 30-40, K2O 100-200, ph 7,5 Humusz 1-2%, P2o5 200-250
Válasz csoppika #12727. hozzászólására
Ezt találtam.
"Tudom nem minden évben és minden területen lehet megvalósítani, de repce után búza elé is lehet zöldtrágyázni/takaró növényezni megfelelő keverékkel - értelem szerűen nem mustár és olajretekkel, már csak a kártevők fölösleges felszaporítását is elkerülendő - és ez már nagy mértékben javíthat a mikorrhiza hálózat kiépítésén. A másik megoldás pedig a nagyobb adagú foszfor műtrágya lenne ősszel kijuttatva."
Nekem azt tanították, hogy csak a tavaszi vetésűek elé tegyek, mert ......
Tudod ez már a "fizetős" része a "tanácsnak".
(Épp most aktuális a téma, mert most kell beadni a kifizetési kérelmeket az MVH fele).
Válasz csoppika #12727. hozzászólására
Netparasztnak biztos lenne javaslata erre is.
Nekem így elsőre nincs.
A forgatásnélküli működik takarónövény nélkül is. Ez csak hab a tortán.
A facen van egy forgatásnélüli csoport.
Kérdezd meg ott.
Sok okosságok elhangzanak, mióta ez itt lelassult.
Válasz Radocz #12724. hozzászólására
Hát ja... Ez a gondom nekem is. Csak őszi van.(de lehet a repcét is megeszi majd a vad)
A kapások 2 évtől eltekintve m8ndig bukó volt. Most meg már a vadkáros övezet elért 1 parcellán kívül minden területemhez.
Szotyi, 3haból ca8000m2 nem termett semmit, csak gazt, hiányzott a feje, 3 szarvas miatt. Nyugtatott a vadőr, örüljek, hogy nem a csapat jött erre...privát szerencse volt, hogy a Hanságba beljebb is talaltak parcellát maguknak...
Előtte az autópálya masik felén csak az mentette meg a kukoricát, hogy a tsznek a két szomszedban is az volt...így csak a vége lett legyúrva.
Tavaly a hansági legbelső táblámon a repce tarra rágva. A 4 szarvas oda járt egész évben.. A környéken csak gabona volt...
A tavaszi aprómag meg jó bizonytalan dolog, takaró után meg nem nagyon lesz ahhoz megfelelő magágy...
Válasz MrPoke #12720. hozzászólására
https://www.facebook.com/groups/686691348202984/1249738291898284/?comment_id=1254142978124482&reply_comment_id=1258348994370547¬if_id=1573574972280344¬if_t=group_comment
Fent olvasható, hogy dec 20 után lesz hideg.
Válasz Radocz #12724. hozzászólására
Még csak próbálgatom a módszereket. Tavaly nem vetettem a leírt technológiai sorba. Idén ezért van most a mustár olajretek, most alkalmazok először, azért is figyelem olvasom ezt és még pár másik hasonló topikot, hogy tanuljak és megtaláljam azt a módszert amit itt nálam is lehet sikerrel alkalmazni. :)
Válasz horesz #12721. hozzászólására
Gabona és tavaszi vetés közé kell a takarónövény.
Válasz Kémlelő #12722. hozzászólására
Válasz hanzika #12696. hozzászólására
Ha virágzik: egyesek szerint baj.
Mustár: Gyurica Csaba
" A 6–8. héten már virágzik. Többhetes virágzásából és jó nektártermelõ képességeibõl adódóan nektártermelése és méhészeti hasznosítása sem elhanyagolható. Másodvetésként az augusztus elején vetett mustárállomány virágzására lehet számítani, az augusztus végén kikelõ növények
a csökkenõ fényviszonyok miatt már nem mennek generatív fázisba. Bedolgozáskori zöldtömege 30–40 t/ha. Kisebb –4-5°C-os fagyokat még elvisel. Õszi juhlegelõnek is alkalmas, de a levélszõrözöttség miatt szoktatást igényel. Szoktatás után a juh zölden és még elfagyás után is szívesen fogyasztja. "
Válasz Dave #12719. hozzászólására
Kukorica van tervbe. Hasonlóan gondoltam mint ahogy írtad.
Az idei kukorica is működött, ott mondjuk nem alkalmaztam semmi takaró növényt... szimplán árpa aratás után szalma szecskázva rajt maradt a területen, csak augusztusba volt sekélyen tarlóhántva. Október elején egy 25 cm grúbert kapott, utána nem bántottam a területet. Áprilisba kiszórtam a műtrágyát, majd belevetettem a kukoricát. Egyszeri poszt gyomírtás, és október elején aratás. 86q/ha átlaggal.
Válasz horesz #12718. hozzászólására
Az elég, ennek a szára könnyen elpattan. -10 fok kell, hogy elfagyjon.... Lesz az az idén? Már most jó lenne ha elkezdene bomlani.
Válasz horesz #12718. hozzászólására
Mit akarsz majd vetni? Ha március közepén-végén, sekélyen rövidtárcsával megjárod, jó lehet, és akkor nem fog betonná száradni.
Válasz MrPoke #12717. hozzászólására
Annyi elég neki? De akkor nem ugyan ott vagyok mintha meghagynám és a fagy meg a tél elrendezi? Zúzást azt olvastam, még szerintem te irtad hogy nem jó mert túl apró lesz a szármaradvány.