Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392.77 FtUSD366.3 FtCHF401.12 FtGBP457.88 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz csferri #5952. hozzászólására Nem szomszédosak ,110/6 meg 110/8 meg 110/10 egy táblában vannak de nem szomszédosak .És az egyik osztatlan közös már csak ketten vagyunk benne.
Sziasztok!
Egybefoglalt adásvételi szerződést csak egymás mellett lévő területekre lehet írni. Ha nem szomszédosak akkor el fogják utasítani.
De egy észrevételt benyújtani sosem árt.
Üdv.:Csuti
Üdv Adott egy adásvételi szerződés, egy tulajdonostól amelyben 3 db föld szerepel, mindhárom földre elővásárlási jogom van de én csak 2 darab földet szeretnék megvásárolni. A szerződésben van egy mondat, hogy: A földek csak együtt képezik eladás tárgyát,az árak külön külön fel vannak tüntetve. Tehát ha én élni akarok az elővásárlási jogommal mind három földet meg kell vásárolnom?? Vagy meg vehetem azt a kettőt amelyik engem érdekel és az eredeti vevőnek marad az egy??
Most nekem lenne egy kérésem. Ha valaki tud egy jó erdész állást, kérem jelezze.
Gondolom a szakmai, jogi ismereteimet nem kell különösebben bizonygatnom.
-Ha a felesbérleti szerződésen az aláírásokat két tanú hitelesíti akkor az magánokirat.
-Ha a fb-i szerződést ügyvéd készíti és ellenjegyzi, akkor az teljes bizonyító erejű magánokirat.
-Ha a fb-i szerződést közjegyző készíti, akkor az közokirat.
A Földhivatalnak a fb-i szerződést jóváhagyó Határozata az közokirat.
Viszont a magánokirat fb-i szerződés jóváhagyó záradékkal ellátott példánya az sem közokirat.
A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.II.37.357/2017/4.
"Az elsőfokú bíróság szerint a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jogosultság akkor érvényesülhet, ha a tulajdoni hányad értékesítésére harmadik személy és nem tulajdonostárs részére kerül sor. Ebben az esetben a kívül álló harmadik személy vevőt megelőzi a tulajdonostárs, ezzel szemben a tulajdonostárs részére történő eladás esetén a tulajdonostársak egy sorban állnak, nem minősülnek harmadik személynek, így viszonylatukban kölcsönösen tulajdonostársi minőségen alapuló elővásárlási jog szóba sem jöhet. A megismételt eljárásra adott iránymutatásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperesnek ismételten fel kell állítania az elővásárlásra jogosultság sorrendjét azzal, hogy a tulajdonostársi minősége alapján fennálló elővásárlási jogot mind a beavatkozó, mind a felperes vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni. Így a felállított sorrend ismeretében kell ismételt érdemi határozatot hozni az ügyben.
A másodfokú ítélet
A tulajdonostársi minőség megjelölése azonban az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint figyelmen kívül kell maradjon a rangsor felállításánál, tekintettel arra, hogy mind a beavatkozó, mind a felperes tulajdonostárs. A másodfokú bíróság alaptalannak értékelte azt a fellebbezési érvelést, miszerint a beavatkozó vonatkozásában a tulajdonostársi minőség figyelembe vehető lenne, a felperes tekintetében azonban nem, hiszen ezzel a beavatkozó a tulajdonos választása okán előnyt élvezne azon általános szabályra figyelemmel, hogy az egy sorban álló elővásárlási jogosultak közül a tulajdonos választhat, ami jelen esetben kizárta a többi földműves tulajdonostárs elővásárlási jogát. A másodfokú bíróság a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulata szerint több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe. E rendelkezés szerinti joggyakorlással azonban azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A másodfokú bíróság álláspontja azonban az volt, hogy a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdésére történő hivatkozás akkor lehetne figyelembe vehető, ha nem tulajdonostárs részére történt volna az értékesítés. A perbeli határozat tárgyát képező szerződéssel azonban a tulajdonostárs tulajdoni hányadát nem harmadik személy javára, hanem tulajdonostárs javára értékesítette, ezért az elővásárlási jogosulti sorrend meghatározásakor a 18.§ (3) bekezdés nem adhat hivatkozási alapot a rangsorállítás szempontjából.
[10] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá.
A Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladásakor a földműves tulajdonostárs - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a vevőként jelentkező harmadik személyt. A harmadik személy javára történő eladás arra utal, hogy a tulajdonosok közösségén kívüli személy javára történik az értékesítés, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tulajdonostársaknak egymással szemben nincs elővásárlási joguk a társtulajdonosi minőségükre tekintettel. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság alappal helyeselte, hogy a hatóság a felperes esetében a tulajdonostársi minőséget figyelmen kívül hagyta, de okkal kifogásolta, hogy azt a szerződés szerinti vevő vonatkozásában is figyelmen kívül kellett volna hagynia. Ennek nem mond ellent a Fétv. 13.§ (3) bekezdése azon előírása, miszerint az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e.
[11] A vevő elővásárlási joga alátámasztására a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontját jelölte meg, azaz, hogy családi gazdálkodó, míg a felperes a Földforg.tv. 18.§ (2) bekezdés a) pontjára hivatkozott, arra, hogy olyan földműves, aki a föld fekvése szerinti településen elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább egy éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének célja az állattartáshoz szükséges takarmány előállításának biztosítása. E jogcím igazolására a felperes az állattartó telep működését igazoló hatósági bizonyítványt is csatolt.
[12] Az alperesnek a fentiek szerint a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdés mellőzése után a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontja és 18.§ (2) bekezdés a) pontja figyelembevételével kellett volna a rangsort felállítania. Az eltérő jogcímek okán pedig a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulatának alkalmazása - miszerint a több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe - fel sem merülhet. E rendelkezés szerinti joggyakorlásra ugyanis azzal a feltétellel kerülhet sor, ha a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság - egyezően az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezésével - megalapozottan hagyta helyben az elsőfokú bíróságnak az alperesi határozatot hatályon kívül helyező ítéletét, és helytálló volt az alperes új eljárásra történő kötelezése, továbbá az erre adott iránymutatás is.
[13] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta."
Ezt itt a fórumon is olvastam korábban, de ezt még akkor írták mikor még nem lehetett hivatkozni vevőként a társtulajdonosi elővásárlási jogra..., ez így, ebben az esetben is igaz még szerinted?
Na látod, ez elképzelhető... Ha meg azonos szintűek vagytok, akkor már lehet a szerződésbe beleírták (mert itt bele szokták), hogy ha azonos szintű ember bejelentkezik, úgy az lesz a vevő, akivel a szerződést aláírta az eladó.
Válasz krisz19 #5928. hozzászólására
Ebben az esetben nem számít a társtul elővásárlási jog, mert az csak nem társtul vevővel szemben lenne szempont.
Itt a 20km belüli vs. helyben lakó rangsor játszik, ahol te vagy a nyerő.
Igen, igen, ebben igazad van, pár éve még úgy volt itt is, de egy Alkotmánybírósági ítéletre hivatkozva egy ideje már lehet hivatkozni a társtulajdonos elővásárlási jogára vevőként is.
Köszönöm a tanácsot, kerestem, sőt van, de ő azt mondja, hogy mivel a társtulajdonos elővásárlási joga magasabb rendű a többi elővásárlási jognál, így az "alacsonyabb rendű" elővásárlási jogosultságokat a földhivatal már nem veszi figyelembe, csak a legmagasabbat, fentebb írtam is erről részletesebben, olvasgatva több fórumot, sajnos én is erre jutottam.
De lehet én tévedek, ezért gondoltam itt megkérdezem, hátha volt már valakinek konkrét esete.
Köszönöm szépen válaszod. Ez biztos? Volt már ilyen konkrét eseted esetleg?
Ugyanis, leírom, hogy én mire jutottam, első körben nekem is ez lett volna a logikus, de aztán többször olvasgatva a törvényt, meg ilyen-olyan ügyeket végül arra jutottam, hogy azonos elővásárlási ranghelyen állunk. Mégpedig azért, mert elővásárlási jogcímre hivatkozva mindig a "legerősebbre" szokás hivatkozni, vagyis arra kell, jelen esetben ez a társtulajdonosi pozíció, ami mindent visz. Magasabb rendű, mint a 20 km-en belül lakó, vagy a helyben lakó, így az már nincs is figyelembe véve. Itt még a földtörvény a jogosulti csoportokon belül a családi gazda első helyen, 2. helyen a fiatal gazda, 3. helyen a pályakezdő van, mivel mindketten családi gazdák vagyunk így gyakorlatilag egy ranghelyen vagyunk véleményem szerint, mert ettől már csak az állam elővásárlási joga magasabb.
Alapozom ezt arra, hogy ha családi gazdálkodó vagyok emellett fiatal gazda is, a fiatal gazda státuszra nem is lehet hivatkozni, hiszen a családi gazda státusz magasabb rendű, elviekben csak erre lehet hivatkozni.
Ezért lennék kíváncsi mások véleményére, esetleg mások tapasztalatára, mert ugye a földhivataloknak is különböző egyes esetekben a jogértelmezése, aztán hátha...
A helyben lakó előzi a 20 km-en belülit, de ha érdekel a föld, akkor mindenképpen keress fel egy ügyvédet, és egyeztess vele, majd ő írja meg jól!!! az elfogadó jognyilatkozatot.
Köszönöm válaszod, igen, ezt tudom, hogy azonos ranghely esetén az eladó dönt, vagy ha nem nyilatkozik, akkor sorsol a hivatal. Inkább az lenne itt a kérdés, hogy esetemben előzöm-e az eredti vevőt, vagy azonos helyen állunk?
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Adott egy osztatlan közös tulajdonú föld, melyben egy tulajdonostársnak eladásra került egy adott tulajdoni hányad, melyben én is társtulajdonos vagyok. Kifüggesztésre került a szerződés az adott település hirdetőtábláján. Az eredeti vevő, mint társtulajdonos, 20 km-en belül lakó földműves, családi gazda jogcímet jelöl meg elővásárlási jogának. Kérdésem az lenne, hogy valakinek esetleg tapasztalata, vagy bármilyen tanácsa arra vonatkozólag van-e, hogy, mint helyben lakó társtulajdonos, családi gazda megelőzöm-e a szerződés szerinti eredeti vevőt, vagy véleményetek szerint is csak maximum azonos ranghelyen állunk? Válaszotokat és segítségeteket előre is kösznöm!
Kedves forúmozok
Tavaly juliusban vettem 3 ha földet akkor kifizettem a vételárát szomszéd vagyok,rám jelentkeztek és ötet támogatta a kamara és a kormányhivatal. Karácsony elött felebeztem.
Kérdésem az lenne ki müvelheti be most 2019-be a földet,mert ez az ügy elhúzodhat 1-2 évig is.
Sziasztok, segítségeteket szeretném kérni. El szeretnék adni egy földterületet, de nem tudom mennyi az értéke. Szántóföld, Bács megyében. 6469 m2, 10,09 AK.
Segítségeteket előre is köszönöm.
Áldott békés karácsonyt mindenkinek.
Sziasztok! A következő dologban szeretném kérni a segítségeteket. Szeretnék egy osztatlan közösben területet vásárolni. Jelenleg a területet használják, de a tulajjal nincs semmilyen szerződésük. Ha meg akarom venni a földet, akkor ügyvéddel csináltatni kell először adás-vételi szerződést? Mennyiért csinálnak az ügyvédek szerződést? Ha kifüggesztés után az egyik társtulajdonos rá jelentkezik, akkor az ügyvédi díjat nyilván buktam.
Előre is köszönöm a választ.
" A „Földet a megbízható spekulánsoknak” programról
2018.12.17.
A MOSZ a köztársasági elnökhöz fordult.
Az Országgyűlés 2018. december 12-én módosította a földforgalmi törvényt, valamint az agrárkamaráról szóló törvényt. A törvénymódosításokat az agrárkamara és a MAGOSZ vezetői kezdeményezték.
Az elfogadott törvények több millió ember alkotmányos jogait (személyes adatok védelme, tulajdonhoz való jog) sértik.
A MOSZ kifogásolja a földárak tervezett maximálását, ami csak a spekulánsoknak kedvez; a sokmillió kis földtulajdonos vagyonát viszont leértékeli. Két éve a kormány a „Földet a gazdáknak” program keretében az állami földeket piaci ár felett értékesítette. A most elfogadott törvény viszont csak áron alul engedné forgalmazni a tulajdonosok földjét. Nehéz lenne e szabályt nem a földspekuláció támogatásaként értékelni.
A MOSZ kifogásolja, hogy a törvények megszüntetik a helyi gazdáknak a települési földügyekbe való beleszólási jogát. Az elfogadott törvények az agrárkamara döntésére bízzák, hogy ki, kinek és milyen áron adhatja el a földjét. Ezt a döntést a bíróságoknak sincs joga megváltoztatni.
A most elfogadott törvények olyan személyes és vagyoni adatok megadására kötelezik az érintetteket, amelyeknek semmi köze az adott földvásárláshoz, sőt jó néhánnyal az érintettek nem is rendelkeznek. Adatokat kell szolgáltatni pl. a földszerzők közeli hozzátartozóinak a vagyonáról. Azt is vizsgálni fogják, hogy a földvásárlók és hozzátartozóik rendelkeznek-e cégekkel, s azok hol mennyi földet használnak.
Az agrárkamara már ma is többet tud a tagjairól, mint az adóhivatal. Az emberek – és nem csupán a kamarai tagok – kiszolgáltatottságát tovább növeli, hogy az új törvény értelmében az agrárkamara a megszerzett személyes és vagyoni adatokat nem csak az adott föld ügyében használhatja fel.
„És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg.” [József Attila: Levegőt! (részlet az 1935-ben írt műből)].
Gazdák, földtulajdonosok és közeli hozzátartozóik sokaságának sérülnek az alapvető jogai, ezért a MOSZ a köztársasági elnökhöz fordult az alkotmányos normakontroll érdekében. "
Én csak elméletben tudom megközelíteni a dolgot, mert nekem nincs földem, viszont most indítom az erdőbérléseket.
Azért javallom először a bérlést, mert eddig ez egy érv volt az elfogadó nyilatkozatokkal szemben. Ha ugyan is neked még van mondjuk 8-10 éves bérleti jogviszonyod egy adott földrészletre, meg akarod venni, akkor aki erre elfogadót tesz, azt nehezen lehet másnak értelmezni, mint fölhalmozásnak. Hiszen amíg a bérlet tart, nem tudja használni a földet. Ez érv egy esetleges kifogásban, vagy perben. Ráadásul illetékmentességet sem kap, ami szintén visszatartó erő lehet.
Nem csak törvényes, de okos megoldás is. Én már egy ideje ezt javallom az ismerőseimnek, béreljék a kiszemelt földet legalább 15 évre, aztán vegyék meg.
A módosító javaslat alapján a módosító törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben sem lesz joga a bíróságoknak megváltoztatni a képviselő testületi, ill. a hatósági döntést.
8703 hozzászólás
Válasz csferri #5952. hozzászólására Nem szomszédosak ,110/6 meg 110/8 meg 110/10 egy táblában vannak de nem szomszédosak .És az egyik osztatlan közös már csak ketten vagyunk benne.
Azt nem írta hogy nem szomszédosak, csak hogy neki 2 kell!
Válasz Mf-es? #5950. hozzászólására
Sziasztok!
Egybefoglalt adásvételi szerződést csak egymás mellett lévő területekre lehet írni. Ha nem szomszédosak akkor el fogják utasítani.
De egy észrevételt benyújtani sosem árt.
Üdv.:Csuti
Válasz R Sándor #5945. hozzászólására
Ilyen szerződést nem lehet írni.Észrevételt kell beadni,és elutasítsák az egészet.Kifüggesztik újból,egyessével.
Válasz R Sándor #5947. hozzászólására
Nekem jegyző azt mondta, csak akkor élhetek elővásárlási jogommal, ha mindet megveszem.
Válasz R Sándor #5947. hozzászólására
Elvileg. De jogászoknál ki tudja........
Válasz endypapa #5946. hozzászólására Az hogy "nem vehetem be" az nem vehetem meg akar lenni??
" A földek csak együtt képezik eladás tárgyát,"
Ez a lényeg.
Felénk is voltak ilyen kifüggesztések. A jegyző szerint nem vehetem be, ha nem akarom mindet.
Üdv Adott egy adásvételi szerződés, egy tulajdonostól amelyben 3 db föld szerepel, mindhárom földre elővásárlási jogom van de én csak 2 darab földet szeretnék megvásárolni. A szerződésben van egy mondat, hogy: A földek csak együtt képezik eladás tárgyát,az árak külön külön fel vannak tüntetve. Tehát ha én élni akarok az elővásárlási jogommal mind három földet meg kell vásárolnom?? Vagy meg vehetem azt a kettőt amelyik engem érdekel és az eredeti vevőnek marad az egy??
Válasz D-032-a #5942. hozzászólására
Köszönöm
Most nekem lenne egy kérésem. Ha valaki tud egy jó erdész állást, kérem jelezze.
Gondolom a szakmai, jogi ismereteimet nem kell különösebben bizonygatnom.
Köszönöm.
Válasz broll79 #5938. hozzászólására
-Ha a felesbérleti szerződésen az aláírásokat két tanú hitelesíti akkor az magánokirat.
-Ha a fb-i szerződést ügyvéd készíti és ellenjegyzi, akkor az teljes bizonyító erejű magánokirat.
-Ha a fb-i szerződést közjegyző készíti, akkor az közokirat.
A Földhivatalnak a fb-i szerződést jóváhagyó Határozata az közokirat.
Viszont a magánokirat fb-i szerződés jóváhagyó záradékkal ellátott példánya az sem közokirat.
A földhasználati bejelentő az magánokirat.
(Szerintem.)
Válasz Zoli3 #5939. hozzászólására
Köszönöm, a pontos meghatározását ismerem, jogi környezetben, bírói gyakorlatban érdekelne, hogy minek veszik
Válasz quercuserdesz #5937. hozzászólására
Nagyon szépen köszönöm, ez nagyon nagy segítség, örök hála!
Válasz broll79 #5938. hozzászólására
A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
Valaki meg tudná mondani nekem, hogy a felesbérleti szerződés illetve a földhasználati bejelentő az magán vagy közokirat?
Válasz krisz19 #5936. hozzászólására
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.II.37.357/2017/4.
"Az elsőfokú bíróság szerint a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jogosultság akkor érvényesülhet, ha a tulajdoni hányad értékesítésére harmadik személy és nem tulajdonostárs részére kerül sor. Ebben az esetben a kívül álló harmadik személy vevőt megelőzi a tulajdonostárs, ezzel szemben a tulajdonostárs részére történő eladás esetén a tulajdonostársak egy sorban állnak, nem minősülnek harmadik személynek, így viszonylatukban kölcsönösen tulajdonostársi minőségen alapuló elővásárlási jog szóba sem jöhet. A megismételt eljárásra adott iránymutatásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperesnek ismételten fel kell állítania az elővásárlásra jogosultság sorrendjét azzal, hogy a tulajdonostársi minősége alapján fennálló elővásárlási jogot mind a beavatkozó, mind a felperes vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni. Így a felállított sorrend ismeretében kell ismételt érdemi határozatot hozni az ügyben.
A másodfokú ítélet
A tulajdonostársi minőség megjelölése azonban az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint figyelmen kívül kell maradjon a rangsor felállításánál, tekintettel arra, hogy mind a beavatkozó, mind a felperes tulajdonostárs. A másodfokú bíróság alaptalannak értékelte azt a fellebbezési érvelést, miszerint a beavatkozó vonatkozásában a tulajdonostársi minőség figyelembe vehető lenne, a felperes tekintetében azonban nem, hiszen ezzel a beavatkozó a tulajdonos választása okán előnyt élvezne azon általános szabályra figyelemmel, hogy az egy sorban álló elővásárlási jogosultak közül a tulajdonos választhat, ami jelen esetben kizárta a többi földműves tulajdonostárs elővásárlási jogát. A másodfokú bíróság a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulata szerint több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe. E rendelkezés szerinti joggyakorlással azonban azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A másodfokú bíróság álláspontja azonban az volt, hogy a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdésére történő hivatkozás akkor lehetne figyelembe vehető, ha nem tulajdonostárs részére történt volna az értékesítés. A perbeli határozat tárgyát képező szerződéssel azonban a tulajdonostárs tulajdoni hányadát nem harmadik személy javára, hanem tulajdonostárs javára értékesítette, ezért az elővásárlási jogosulti sorrend meghatározásakor a 18.§ (3) bekezdés nem adhat hivatkozási alapot a rangsorállítás szempontjából.
[10] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá.
A Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladásakor a földműves tulajdonostárs - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a vevőként jelentkező harmadik személyt. A harmadik személy javára történő eladás arra utal, hogy a tulajdonosok közösségén kívüli személy javára történik az értékesítés, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tulajdonostársaknak egymással szemben nincs elővásárlási joguk a társtulajdonosi minőségükre tekintettel. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság alappal helyeselte, hogy a hatóság a felperes esetében a tulajdonostársi minőséget figyelmen kívül hagyta, de okkal kifogásolta, hogy azt a szerződés szerinti vevő vonatkozásában is figyelmen kívül kellett volna hagynia. Ennek nem mond ellent a Fétv. 13.§ (3) bekezdése azon előírása, miszerint az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e.
[11] A vevő elővásárlási joga alátámasztására a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontját jelölte meg, azaz, hogy családi gazdálkodó, míg a felperes a Földforg.tv. 18.§ (2) bekezdés a) pontjára hivatkozott, arra, hogy olyan földműves, aki a föld fekvése szerinti településen elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább egy éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének célja az állattartáshoz szükséges takarmány előállításának biztosítása. E jogcím igazolására a felperes az állattartó telep működését igazoló hatósági bizonyítványt is csatolt.
[12] Az alperesnek a fentiek szerint a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdés mellőzése után a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontja és 18.§ (2) bekezdés a) pontja figyelembevételével kellett volna a rangsort felállítania. Az eltérő jogcímek okán pedig a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulatának alkalmazása - miszerint a több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe - fel sem merülhet. E rendelkezés szerinti joggyakorlásra ugyanis azzal a feltétellel kerülhet sor, ha a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság - egyezően az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezésével - megalapozottan hagyta helyben az elsőfokú bíróságnak az alperesi határozatot hatályon kívül helyező ítéletét, és helytálló volt az alperes új eljárásra történő kötelezése, továbbá az erre adott iránymutatás is.
[13] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta."
Válasz quercuserdesz #5935. hozzászólására
Köszönöm szépen a segítséget!
Válasz krisz19 #5934. hozzászólására
Cserélj ügyvédet. Tri-nek van igaza.
Válasz agrárproletár #5932. hozzászólására
Persze, persze, benne a szerződésben, itt is így szokás, meg egyébként is, ha már a másikkal állapodott meg úgysem adná nekem.
Válasz tri #5931. hozzászólására
Ezt itt a fórumon is olvastam korábban, de ezt még akkor írták mikor még nem lehetett hivatkozni vevőként a társtulajdonosi elővásárlási jogra..., ez így, ebben az esetben is igaz még szerinted?
Válasz krisz19 #5929. hozzászólására
Na látod, ez elképzelhető... Ha meg azonos szintűek vagytok, akkor már lehet a szerződésbe beleírták (mert itt bele szokták), hogy ha azonos szintű ember bejelentkezik, úgy az lesz a vevő, akivel a szerződést aláírta az eladó.
Válasz krisz19 #5928. hozzászólására
Ebben az esetben nem számít a társtul elővásárlási jog, mert az csak nem társtul vevővel szemben lenne szempont.
Itt a 20km belüli vs. helyben lakó rangsor játszik, ahol te vagy a nyerő.
Válasz apuci #5926. hozzászólására
Igen, igen, ebben igazad van, pár éve még úgy volt itt is, de egy Alkotmánybírósági ítéletre hivatkozva egy ideje már lehet hivatkozni a társtulajdonos elővásárlási jogára vevőként is.
Válasz agrárproletár #5927. hozzászólására
Köszönöm a tanácsot, kerestem, sőt van, de ő azt mondja, hogy mivel a társtulajdonos elővásárlási joga magasabb rendű a többi elővásárlási jognál, így az "alacsonyabb rendű" elővásárlási jogosultságokat a földhivatal már nem veszi figyelembe, csak a legmagasabbat, fentebb írtam is erről részletesebben, olvasgatva több fórumot, sajnos én is erre jutottam.
De lehet én tévedek, ezért gondoltam itt megkérdezem, hátha volt már valakinek konkrét esete.
Válasz tri #5924. hozzászólására
Köszönöm szépen válaszod. Ez biztos? Volt már ilyen konkrét eseted esetleg?
Ugyanis, leírom, hogy én mire jutottam, első körben nekem is ez lett volna a logikus, de aztán többször olvasgatva a törvényt, meg ilyen-olyan ügyeket végül arra jutottam, hogy azonos elővásárlási ranghelyen állunk. Mégpedig azért, mert elővásárlási jogcímre hivatkozva mindig a "legerősebbre" szokás hivatkozni, vagyis arra kell, jelen esetben ez a társtulajdonosi pozíció, ami mindent visz. Magasabb rendű, mint a 20 km-en belül lakó, vagy a helyben lakó, így az már nincs is figyelembe véve. Itt még a földtörvény a jogosulti csoportokon belül a családi gazda első helyen, 2. helyen a fiatal gazda, 3. helyen a pályakezdő van, mivel mindketten családi gazdák vagyunk így gyakorlatilag egy ranghelyen vagyunk véleményem szerint, mert ettől már csak az állam elővásárlási joga magasabb.
Alapozom ezt arra, hogy ha családi gazdálkodó vagyok emellett fiatal gazda is, a fiatal gazda státuszra nem is lehet hivatkozni, hiszen a családi gazda státusz magasabb rendű, elviekben csak erre lehet hivatkozni.
Ezért lennék kíváncsi mások véleményére, esetleg mások tapasztalatára, mert ugye a földhivataloknak is különböző egyes esetekben a jogértelmezése, aztán hátha...
Válasz krisz19 #5925. hozzászólására
A helyben lakó előzi a 20 km-en belülit, de ha érdekel a föld, akkor mindenképpen keress fel egy ügyvédet, és egyeztess vele, majd ő írja meg jól!!! az elfogadó jognyilatkozatot.
Válasz krisz19 #5925. hozzászólására
Én úgy emlékszem egy pár éve nekem azért kellett új szerződést írni, mert arra hivatkozott hogy, tulajdonos társ vagyok.
Válasz Diesel Tibor #5922. hozzászólására
Köszönöm válaszod, igen, ezt tudom, hogy azonos ranghely esetén az eladó dönt, vagy ha nem nyilatkozik, akkor sorsol a hivatal. Inkább az lenne itt a kérdés, hogy esetemben előzöm-e az eredti vevőt, vagy azonos helyen állunk?
Válasz krisz19 #5921. hozzászólására
Mindketten társtulajdonosok vagytok.
De te, mint helyben lakó, előzöd a 20km-en belülit eredeti vevőt.
Válasz kurusa #5920. hozzászólására
tulajdonostársnak elővételi joga van
Válasz krisz19 #5921. hozzászólására
Ha egyenlő a státusz,akkor az eladó dönt,hogy kinek adja.
Kedves Fórumozók!
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Adott egy osztatlan közös tulajdonú föld, melyben egy tulajdonostársnak eladásra került egy adott tulajdoni hányad, melyben én is társtulajdonos vagyok. Kifüggesztésre került a szerződés az adott település hirdetőtábláján. Az eredeti vevő, mint társtulajdonos, 20 km-en belül lakó földműves, családi gazda jogcímet jelöl meg elővásárlási jogának. Kérdésem az lenne, hogy valakinek esetleg tapasztalata, vagy bármilyen tanácsa arra vonatkozólag van-e, hogy, mint helyben lakó társtulajdonos, családi gazda megelőzöm-e a szerződés szerinti eredeti vevőt, vagy véleményetek szerint is csak maximum azonos ranghelyen állunk? Válaszotokat és segítségeteket előre is kösznöm!
Kedves forúmozok
Tavaly juliusban vettem 3 ha földet akkor kifizettem a vételárát szomszéd vagyok,rám jelentkeztek és ötet támogatta a kamara és a kormányhivatal. Karácsony elött felebeztem.
Kérdésem az lenne ki müvelheti be most 2019-be a földet,mert ez az ügy elhúzodhat 1-2 évig is.
Sziasztok, segítségeteket szeretném kérni. El szeretnék adni egy földterületet, de nem tudom mennyi az értéke. Szántóföld, Bács megyében. 6469 m2, 10,09 AK.
Segítségeteket előre is köszönöm.
Áldott békés karácsonyt mindenkinek.
Válasz szgyuri82 #5916. hozzászólására
Nem buktad,mert benne szokott lenni,elővásárló belépése esetén,az ügyvédi díjat,a elővásárló állja.
Válasz szgyuri82 #5916. hozzászólására
Ügyvédje válogatja.
Szerintem sem adja vissza az ügyvéd a pénzt.
Bár "Minden alku tárgya."
Sziasztok! A következő dologban szeretném kérni a segítségeteket. Szeretnék egy osztatlan közösben területet vásárolni. Jelenleg a területet használják, de a tulajjal nincs semmilyen szerződésük. Ha meg akarom venni a földet, akkor ügyvéddel csináltatni kell először adás-vételi szerződést? Mennyiért csinálnak az ügyvédek szerződést? Ha kifüggesztés után az egyik társtulajdonos rá jelentkezik, akkor az ügyvédi díjat nyilván buktam.
Előre is köszönöm a választ.
" A „Földet a megbízható spekulánsoknak” programról
2018.12.17.
A MOSZ a köztársasági elnökhöz fordult.
Az Országgyűlés 2018. december 12-én módosította a földforgalmi törvényt, valamint az agrárkamaráról szóló törvényt. A törvénymódosításokat az agrárkamara és a MAGOSZ vezetői kezdeményezték.
Az elfogadott törvények több millió ember alkotmányos jogait (személyes adatok védelme, tulajdonhoz való jog) sértik.
A MOSZ kifogásolja a földárak tervezett maximálását, ami csak a spekulánsoknak kedvez; a sokmillió kis földtulajdonos vagyonát viszont leértékeli. Két éve a kormány a „Földet a gazdáknak” program keretében az állami földeket piaci ár felett értékesítette. A most elfogadott törvény viszont csak áron alul engedné forgalmazni a tulajdonosok földjét. Nehéz lenne e szabályt nem a földspekuláció támogatásaként értékelni.
A MOSZ kifogásolja, hogy a törvények megszüntetik a helyi gazdáknak a települési földügyekbe való beleszólási jogát. Az elfogadott törvények az agrárkamara döntésére bízzák, hogy ki, kinek és milyen áron adhatja el a földjét. Ezt a döntést a bíróságoknak sincs joga megváltoztatni.
A most elfogadott törvények olyan személyes és vagyoni adatok megadására kötelezik az érintetteket, amelyeknek semmi köze az adott földvásárláshoz, sőt jó néhánnyal az érintettek nem is rendelkeznek. Adatokat kell szolgáltatni pl. a földszerzők közeli hozzátartozóinak a vagyonáról. Azt is vizsgálni fogják, hogy a földvásárlók és hozzátartozóik rendelkeznek-e cégekkel, s azok hol mennyi földet használnak.
Az agrárkamara már ma is többet tud a tagjairól, mint az adóhivatal. Az emberek – és nem csupán a kamarai tagok – kiszolgáltatottságát tovább növeli, hogy az új törvény értelmében az agrárkamara a megszerzett személyes és vagyoni adatokat nem csak az adott föld ügyében használhatja fel.
„És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg.” [József Attila: Levegőt! (részlet az 1935-ben írt műből)].
Gazdák, földtulajdonosok és közeli hozzátartozóik sokaságának sérülnek az alapvető jogai, ezért a MOSZ a köztársasági elnökhöz fordult az alkotmányos normakontroll érdekében. "
Válasz quercuserdesz #5913. hozzászólására
Ebben egyetértek.
Eddig 10 évre kötöttem, nem volt benne csak a kötelező vállalás, engem semmi nem védett.
Ma már pl 9 évre kötnék haszonbérletet.
Válasz UE-28 #5911. hozzászólására
Ja és időlimit nincs.
Viszont szerintem a legrosszabb megoldás, ha valaki sablon haszonbérleti szerződést köt.
Válasz UE-28 #5911. hozzászólására
Én csak elméletben tudom megközelíteni a dolgot, mert nekem nincs földem, viszont most indítom az erdőbérléseket.
Azért javallom először a bérlést, mert eddig ez egy érv volt az elfogadó nyilatkozatokkal szemben. Ha ugyan is neked még van mondjuk 8-10 éves bérleti jogviszonyod egy adott földrészletre, meg akarod venni, akkor aki erre elfogadót tesz, azt nehezen lehet másnak értelmezni, mint fölhalmozásnak. Hiszen amíg a bérlet tart, nem tudja használni a földet. Ez érv egy esetleges kifogásban, vagy perben. Ráadásul illetékmentességet sem kap, ami szintén visszatartó erő lehet.
Válasz quercuserdesz #5908. hozzászólására
Nálam is ez a helyzet sajnos...
Most megvételre kinálnák, 4 éve használom, 10 évre kötöttük, de még így is van benne olyan tulaj aki rámenne..
Ezért ha belemegy a tulaj, módosítanánk még 10 évre ha lehet, és utána írnánk adás- vételit.
Itt van időlimit, hogy haszonbér szerződés után mikor vehetem meg, vagy akár a hosszabbítás bejegyzése után is írhatunk adás-vételit?
Jól tudom, hogy érvényes haszonbérletet kifüggesztés nélkül tudunk hosszabbítani? Itt van valami megkötés, buktató amire figyelni kell?
Köszönöm
Válasz J.D. Borda #5909. hozzászólására
Ha nem voltam 3 éve földhasználó akkor csak így vettem.
Válasz quercuserdesz #5908. hozzászólására
Ja ilyet én is csinaltam már... főleg amikor tudtam hogy csaladtag vagy valaki direkt alá akar nyulni...
Válasz UE-28 #5898. hozzászólására
Nem csak törvényes, de okos megoldás is. Én már egy ideje ezt javallom az ismerőseimnek, béreljék a kiszemelt földet legalább 15 évre, aztán vegyék meg.
Válasz UE-28 #5898. hozzászólására
Sőt ilyenkor te vagy az első csak.
A módosító javaslat alapján a módosító törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben sem lesz joga a bíróságoknak megváltoztatni a képviselő testületi, ill. a hatósági döntést.
Köszönöm
Válasz vereszs #5903. hozzászólására
Ha társtulajdonos lennél és egy szerződésben szűnik meg az osztatlan, akkor nem kell kifüggeszteni.