Gráf József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetője ezzel kapcsolatban pénteken, Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: megdőlt az a tabu, hogy a magyar gazdák nem tudják és akarják az elektronikát használni. Mindez azért fontos, mert egyszerűsíti a kérelmek beadását, és a gazdák is gyorsabban jutnak pénzhez.
Az unióban az elektronikus kérelmek benyújtását lehetővé tevő országokban a gazdák 20-30 százaléka él ezzel a lehetőséggel, míg Magyarországon 95 százalékuk. Az Egyesült Királyságban 70, Dániában 60 százalékos, Hollandiában 40, míg Olaszországban 35 százalékos arányt értek el.
Margittai Miklós, az MVH elnöke elmondta: kezdetben sokkal kevesebben jelezték, hogy papír helyett e-kérelmet nyújtanak be. Hozzátette: az e-kérelmek nagy előnye, hogy csak a formai előírásoknak megfelelő kérelmet nyújthattak be a gazdák, mert egy hibakereső program addig nem engedte továbbítani, amíg hibás volt.
Hegedűs Gábor, a HP Magyarország vezérigazgatója kifejtette: a legkorszerűbb informatikai megoldásokat használták, kiépítettek egy portált, amely valós idejű tranzakciókat bonyolított le, hibakereséssel együtt. Aláhúzta: a portál később más e-kérelem befogadására is alkalmas lesz.
Kérdésekre válaszolva elhangzott: a HP bevételének 40 százalékát adják az államigazgatási szektorból érkező megrendelések, s ez a projekt az első öt legnagyobb közt van. Margittai Miklós közölte: a papíralapú beadás ugyanannyiba került, mint az elektronikus projekt. Hozzátette: tavaly a papíralapú beadás mintegy 100 millió forintba került.
Az uniós növényvédőszer szabályozással kapcsolatos magyar vétóról a miniszter elmondta: az anyag nem volt jól előkészítve, ráadásul Magyarországot egy Írországtól Romániáig tartó zónába osztották be. Ez a terület azonban túl nagy ahhoz, hogy az időjárási viszonyokat és különbözőségeket figyelembe véve mindenütt ugyanazokat a növényvédőszereket alkalmazzák a gazdák.
A miniszter elmondta: korábban azt ígérte, amikor lehet, tovább enyhítik a Hajdú-Béttel kapcsolatos károkat. Most ez lehetővé vált, mivel az uniós jóváhagyás nélkül kifizethető kárenyhítési összeg 3.000 euróról 7.500 euróra emelkedett. A múlt héten megkezdődtek a kifizetések, aminek révén 50-60 kistermelő 80-100 millió forintot kaphat összesen.
Gráf József elmondta, hogy a génmódosított növények köztermesztésétől Magyarország továbbra is elzárkózik. Kutatási célra és kisméretű parcellákon lehetséges, de csak nagyon komoly biztonsági előírások mellett. Hozzátette: a kutatási eredmények még nem győzték meg őt és a magyar szakembereket arról, hogy semmilyen káros hatása nincs a génmódosított növények termesztésének.


Forrás: MTI