Válasz szanberg #2816. hozzászólásáraEzt a co4-et sikerült vásárolnom és beállítások érdekelnének hogy a magleforgatása hogyan müködik vagy ha lenne kezelési az is sokat segítene.
Meg repce vetéshez kell e cserélni adagoló elemet stb?
Válasz MTZ1221.3 #2820. hozzászólásáraA repedés még gond lehet, de egy nagy zuhé még bemoshatja. Végül is a vetés előtt egy nappal még felránthatjuk rövidtárcsával.
Válasz Bzs2 #2819. hozzászólásáraMiért ne lehetne így?
Kérdés a vetéshez teljesül e minden feltétel. pl.: Ha tele van repedéssel a talaj, akkor túl egyenletes kelés nem lesz.
Nekünk van olyan terület ami szántás után lett notill. Lazítani pedig sosem lazítottunk 25cm mélység alá. Idén van egy próbaterület, ahol 38cm mélységben lazítottam. Egyenlőre a “sima” notill jobban néz ki. Persze ez semmit nem jelent.
Válasz Praetor #2818. hozzászólására1993. óta minden évben az árpát búza után vetjük 3-400 hektáron. Az érésidő eltérés valós probléma lehet, de elsősorban az atlanti búzafajták után. A búza nem számít keverékességnek az árpában (és növeli a hektoliter súlyt).
A kérdésem inkább a kelésbiztonságra, a kelés egyenletességére vonatkozna.
Válasz Bzs2 #2817. hozzászólásáraBiztos, hogy ezt akarod? A búza ott lesz benne kultúrgyomként. Az eltérő érésidő miatt, amikor az árpa már készen van a búza még nagyon nyers lesz.
Ha nem vagyok no-till gazdaság, de rendelkezünk JD750A vetőgéppel, akkor meg merjem próbálni, hogy felbálázott búzatarlóba árpát vessek az ősszel? Sok helyen olvastam, hogy a legjobb az lenne, ha lazított talajjal kezdene az ember, de mi nem tudunk ezeken a földeken átállni notill-re. Viszont annak van-e értelme egyáltalán, ha egy-egy évben az ember kalászos tarlóba belevet kalászost?
Válasz Rabó001 #2812. hozzászólásáraSzerintem ott is volt minden, nem hiszem hogy ilyen sok infót ilyen gyorsan össze tudtak szedni mint most. Épp az aktuális évnek-időszaknak-termőhelynek megfelelően alkottak véleményt.
Én elég jól kidekázva látom a számokat, melyik területről mi jön be. Ami felpiszkál annak utána nézek mi volt az előzmény.
Tegnap is vágtam 6,5 tonnás búzát 0 műtrágyával mert tudtam, hogy az elmúlt években több tápanyagot kapott mint amit a terméssel lehordtam de ez nem általános csak rápróbáltam.
A kukoricánál is úgy látszik ami kapott műtrágyát az szarabb mint ami nem.
Válasz termelo #2811. hozzászólásáraEgy szót nem írtam arról, hogy te hogy s mint termelsz! Ahogy te se írtad hogy ezt a szárazra érted. De én amúgy a 80-as évekbeli könyvre reagáltam.
Válasz Rabó001 #2810. hozzászólásáraEz a szárazabb régiókra igaz amit írtam, természetesen ahol van 500mm ott lehet kukorica monóba nincs semmilyen ellentmondás.
Gyere ide és próbálj meg kukorica után bármilyen tavaszit vetni, még a napraforgó is szarabb lesz.
Válasz termelo #2805. hozzászólására80-ban még azt tanították, meg később is, hogy a kukorica bírja a monokulturat. Konkretan az emlitett konyvet nem olvastam. Maximum 4-5 evente celszeru egyet váltani, mondjuk egy buzat betenni. Nem csak tanították, csinálták is.
Válasz termelo #2801. hozzászólásáraMutatós!
Az enyém (1 tábla, 12 ha, több sincs, ráadásul még nem is no-till) egyik fele (max. mellkasig ér, kb. 2-3 ha):
másik fele (mint az égig érő paszuly, 9-10 ha):
Hogy állsz a gyapottok-bagolylepkékkel?
Válasz Radocz #2802. hozzászólásáraSzerintem 2x gabona után lehet csak kukoricát rakni, kukorica vagy napraforgó után felesleges mert mindegyik mélyen száritja a talajt.
Ezt sem én találtam ki az 1980 as gabonatermeszrők könyvében benne van
Sziasztok! Használ valaki Monosem NG vetőgépet notill technológiában? Milyen átalakításra vagy plusz alkatrészre van szükség hogy jól működjön? Gondolok itt a sornyitásra és a visszatömörítésre.
Válasz mtz1221 #2797. hozzászólásáraSohasem volt. vagyis még a TSZ időkben 30+ éve esetleg. De nem azért ilyen. Ez a direktvetés sajátossága. Hideg a talaj. Első eső Novemberben volt, akkor kelt ki. De jövőhéten veszek levélmintát megmondom.
Válasz Sk Laci #2795. hozzászólásáraEnyém levegős.
A mehanikus vetőgépeknél szinte az összes nyugatinál van az a rés. Hiszen úgy lehet betolni a leforgatáshoz szükséges tálcát. Szélvédő megoldhatja.
Azért kérdezem, mert a mechanikus 3 m-est eléggé /ócsmárolták/, mert a magadagoló csillaghenger és a csövek feletti rész nem ér egybe, hanem van ott /nemtudom mennyi/ nyílás, és ha fúj a szél az aprómagot /mák, repce, ...../ elfúja a magvezető cső mellé és a rámára vagy a föld tetejére szóródik.
Nézegetek no till vetőgépeket, hasonlítgatom össze őket ár érték arányban.
Válasz MTZ1221.3 #2787. hozzászólásáraPapír forma szerint csapadékos tavaszon jobb a kapás, ha száraz akkor a sávtisztító meghatározóbb mint maga a nyitás eszköze.
Válasz MTZ1221.3 #2789. hozzászólásáraÉn kérdeztem, kíváncsiságból. Folyóméterenként szélességben, 10 millió ft/méter-be belefér. A 6 méteres Lemken is 60 milla forintnyi euróba került, egy kis darab sajtcetliről nézték meg az árát.
Az ezüstszürke vagy Horizon vagy Agrisem Boss lehetett.
Azt furcsának találom, hogy árakat sehol nem tettek ki, pedig az is érdekes lett volna... A nézelődés szempontjából is.
Pl. a Lemken Solitair NT direktvetőgépe eléggé pofás volt, a szemenkénti vetőgépéről nem is beszélve (bár az annyira új volt még, hogy idén nem is lesz kapható).
Ha véletlen jövőre megyek, 2 napot leszek, mert annyi minden volt amit meg lehetett volna nézni úgy rendesen. Sok érdekes gép volt. Az Axiálnál a Sprinter SL-t hiányoltam, de ez van De ott is irtózatosan sok gép volt.
Válasz MTZ1221.3 #2787. hozzászólására3 m-es Gaspardo diretta árát kérdezted?
Csak úgy kiváncsiságból.
Skyagris is jól nézett ki, meg volt ott még egy ezüstösszürke talán 6m-es, annak a nevére nem emlékszem. Ez is figyelemre méltó direktvetőgép volt.
Ár csak a 3 m-es RAD vetőgépen volt kiírva.
Válasz Gazda12 #2786. hozzászólásáraNekünk pl. van JD750, de a tavalyi éven a no-till területeken is szórva vetettem.
Szétszórtam a magot ciroktarlóra, megjártam 1x dupla soros, legyező elrendezésű aprítóhengerrel és kész.
Ugyanolyan kelés van, mint ahol 3cm-en meghúztam Carrierrel. (eső előtt csináltam, időjárási adatokra támaszkodva)
Még ilyen jól sosem indult búzánk, mióta én gazdálkodom egyedül. (2011-ben volt az első évem)
Ahogy már többször leírtam, sajnos a zero-till rendszerű direktvetőgépek csak jó körülmények között működnek jól, a kapások, viszont mindig. Természetesen több "talajsebet" okoz a kapás, de annál jóval nagyobb esély van a jó kelésre, kicsit szárazabb időjárás esetén is. Annál magárok zárási gondok se nagyon vannak. Pl. én a JD750-et gondolkodás nélkül elcserélném egy magszekrényes Gaspardo Direttára. Jó a JD, de a tavalyi aszályos tavasz elvette a kedvem tőle (kis talaj bolygatású csoroszlyáktól), csak a jó Istenen múlt, hogy vetés után egy hónappal kaptunk 10mm esőt, hogy egyáltalán kikeljen a mag. Persze a vége jó lett, de nem rajtam múlott és nem a vetőgépen. Ősszel persze biztosan jobb ez, ha ráér valaki vetni, de ha van víz a föld tetejére kiszórt mag is kikel.
Én megnéztem minden direktvetőgépet ami a kiállításon volt, elég sok időt eltöltöttem mind mellett -valószínű jövőre már nem hívnak haverék-, de én nem láttam abba a vetőgépbe akkor hú, de legjobb megoldásokat a többihez képest. Kvázi egyforma, ahogy valószínű az ára is.
Kapás vetőgép csak a Seed Hawk volt -ami vontatott-, na mondjuk azt megvenném 400-as méretben, ha lenne 150-250ha vetni valóm, no-till-ben. Túl szárazban viszont nem igazán jó lehet az sem, de elővágóval, ahogy a kiállításon volt megnézném.
Olyan, hogy valaki megmondja a tutit, arra ne számíts. Mindenképp be fogod nyalókázni, párszor. Nézd meg a nagy influencer no-till-eseket, azért még fizetsz is, mégsem tud receptet adni a kezedbe se no-till-ről, se takarónövényről. Kapsz egy általános sor klisét, amit elolvashatsz az interneten is ingyen és kész. Hazamész és megpróbálod. A titok az, hogy nyitott szemmel kell járni, és tanulni folyamatosan. A rendszer biztosan működik, csak adaptálni kell a saját adottságaidhoz és megfelelően alkalmazni. Lehet nálad többször a kapás vetőgép lenne jobb, nem a tárcsás, vagy fordítva. Azért Kanadába, Oroszországba, Kazahsztánba, stb. nem azért mennek a Seed Hawkok, Primerák, stb. mert csak arra van pénzük, hanem azért, mert ott az működik jól, stabilan, hibamentesen és azzal tolnak el egy nap 150-200ha-t (egyedül).
Válasz MTZ1221.3 #2785. hozzászólásáraIGen kikel ez tény de azért próbálom nem elrontani amit el lehet mert már rá untam a tanuló pénzekre,persze tudom,hogy így is lesz valószínűleg... Ami a vetőgépet illeti még bármi lehetséges,de tegnap a kiállításon azért rá jöttem,hogy minden komoly vetőgép elég jelentős anyagi ráfordítást igényel Azonban mivel ez a lelke az egész rendszernek ezt sajnos nem lehet megkerülni. Pontossabban nem akarom,hogy az legyen,hogy keresek valami olcsóbb alternatívát( igazábol itt olcsó nem nagyon van ) aztán meg sokszor kompromisszumos helyzetbe keveredek
Tapasztalatok alapján hol van az a pontja a no Tillnek ahol eltudom rontani a a dolgot?Most a tavasziakat hadjuk csak búza,árpa és repce lenne így vetve. Mi az amit itt másképp kell csinálni? Amire tudom,hogy figyelni kell az,hogy ne tömörítsem túl a magárkot nagy csoroszlya nyomással,meg a maglezárást sem illetve ne maradjon nyitva a magárok.Ezen kívűl tud-e bármi buktatója lenni a dolgoknak? Gabonákat egyébként már 8 éve csak egy max 2 Rt után vetettük eddig is.
Válasz t.romsics #2776. hozzászólásáraAmúgy őrült ára van a dsx-nek. 40-20 sortisztítóval osztott tartályal 710-es gumizás 64 millió forint+áfa a hivatalos ár
2826 hozzászólás
Válasz lakatos gabesz #2822. hozzászólásáraHívj fel, sokáig tart leírni!
06Húsz 572 huszonnyolc 14
Válasz lakatos gabesz #2824. hozzászólásáraAnnyiért ajándék volt.
Válasz MTZ1221.3 #2823. hozzászólásáraSzlovákiában vettem a határhoz közel volt hozzám 5800euroba sikerült megegyezni
Válasz lakatos gabesz #2822. hozzászólásáraHu, de szuper, gratulálok. Nagy vágyam volt egy ilyen. Milyen áron sikerült venni?
Az összes katalógus, alkatrészjegyzék, használati útmutató a Horsch hivatalos honlapján fenn van, gépszámra is lehet keresni.
Üdv
Válasz szanberg #2816. hozzászólásáraEzt a co4-et sikerült vásárolnom és beállítások érdekelnének hogy a magleforgatása hogyan müködik vagy ha lenne kezelési az is sokat segítene.





Meg repce vetéshez kell e cserélni adagoló elemet stb?
Válasz MTZ1221.3 #2820. hozzászólásáraA repedés még gond lehet, de egy nagy zuhé még bemoshatja. Végül is a vetés előtt egy nappal még felránthatjuk rövidtárcsával.
Válasz Bzs2 #2819. hozzászólásáraMiért ne lehetne így?
Kérdés a vetéshez teljesül e minden feltétel. pl.: Ha tele van repedéssel a talaj, akkor túl egyenletes kelés nem lesz.
Nekünk van olyan terület ami szántás után lett notill. Lazítani pedig sosem lazítottunk 25cm mélység alá. Idén van egy próbaterület, ahol 38cm mélységben lazítottam. Egyenlőre a “sima” notill jobban néz ki. Persze ez semmit nem jelent.
Válasz Praetor #2818. hozzászólására1993. óta minden évben az árpát búza után vetjük 3-400 hektáron. Az érésidő eltérés valós probléma lehet, de elsősorban az atlanti búzafajták után. A búza nem számít keverékességnek az árpában (és növeli a hektoliter súlyt).
A kérdésem inkább a kelésbiztonságra, a kelés egyenletességére vonatkozna.
Válasz Bzs2 #2817. hozzászólásáraBiztos, hogy ezt akarod? A búza ott lesz benne kultúrgyomként. Az eltérő érésidő miatt, amikor az árpa már készen van a búza még nagyon nyers lesz.
Ha nem vagyok no-till gazdaság, de rendelkezünk JD750A vetőgéppel, akkor meg merjem próbálni, hogy felbálázott búzatarlóba árpát vessek az ősszel? Sok helyen olvastam, hogy a legjobb az lenne, ha lazított talajjal kezdene az ember, de mi nem tudunk ezeken a földeken átállni notill-re. Viszont annak van-e értelme egyáltalán, ha egy-egy évben az ember kalászos tarlóba belevet kalászost?
Válasz lakatos gabesz #2815. hozzászólásáraCo6 van, kérdezz!
Sziasztok.
Valakinek van esetleg horsch co vetőgépe?
Horsch co 4 beüzemeléséről lenne pár kérdésem hogyan müködik
Válasz termelo #2813. hozzászólásáraMentek ám a kísérletek akkor is. Kicsiben is, üzemi szinten is. Az IKR, KITE, KSZE-hez sok adat bemenet.
Válasz Rabó001 #2812. hozzászólásáraSzerintem ott is volt minden, nem hiszem hogy ilyen sok infót ilyen gyorsan össze tudtak szedni mint most. Épp az aktuális évnek-időszaknak-termőhelynek megfelelően alkottak véleményt.
Én elég jól kidekázva látom a számokat, melyik területről mi jön be. Ami felpiszkál annak utána nézek mi volt az előzmény.
Tegnap is vágtam 6,5 tonnás búzát 0 műtrágyával mert tudtam, hogy az elmúlt években több tápanyagot kapott mint amit a terméssel lehordtam de ez nem általános csak rápróbáltam.
A kukoricánál is úgy látszik ami kapott műtrágyát az szarabb mint ami nem.
Válasz termelo #2811. hozzászólásáraEgy szót nem írtam arról, hogy te hogy s mint termelsz! Ahogy te se írtad hogy ezt a szárazra érted. De én amúgy a 80-as évekbeli könyvre reagáltam.
Válasz Rabó001 #2810. hozzászólásáraEz a szárazabb régiókra igaz amit írtam, természetesen ahol van 500mm ott lehet kukorica monóba nincs semmilyen ellentmondás.
Gyere ide és próbálj meg kukorica után bármilyen tavaszit vetni, még a napraforgó is szarabb lesz.
Válasz termelo #2805. hozzászólására80-ban még azt tanították, meg később is, hogy a kukorica bírja a monokulturat. Konkretan az emlitett konyvet nem olvastam. Maximum 4-5 evente celszeru egyet váltani, mondjuk egy buzat betenni. Nem csak tanították, csinálták is.
Válasz termelo #2801. hozzászólásáraMutatós!


Az enyém (1 tábla, 12 ha, több sincs, ráadásul még nem is no-till) egyik fele (max. mellkasig ér, kb. 2-3 ha):
másik fele (mint az égig érő paszuly, 9-10 ha):
Hogy állsz a gyapottok-bagolylepkékkel?
Válasz Radocz #2807. hozzászólásáraÉs édesapád miben járt?
Válasz termelo #2805. hozzászólásáraAkkor én még mezőgazdasági gépész üzemmérnök voltam.

És gepuzemeltető munkakörben dolgoztam.
“Nincs új a nap alatt.”
Öcsém Édesapám ünneplő kabátjában járt buliba.
Válasz termelo #2804. hozzászólásáraKirály!
Én csak sűrűvel próbálkoztam.
Megosztod majd a tapasztalataid ezzel a ritkított tőszámmal?
Válasz Radocz #2802. hozzászólásáraSzerintem 2x gabona után lehet csak kukoricát rakni, kukorica vagy napraforgó után felesleges mert mindegyik mélyen száritja a talajt.
Ezt sem én találtam ki az 1980 as gabonatermeszrők könyvében benne van
Válasz MTZ1221.3 #2803. hozzászólására30 e
Válasz termelo #2801. hozzászólásáraJól néz ki!
Milyen tőszám néz ki megfelelőnek?
Válasz termelo #2801. hozzászólásáraAz elovetemeny gabona volt?

Ismerősöm tritikálé után mohart vetett az idei évben.
Ez eddig nem volt térségünk növénye.
Szudáni fű is van a határban.
Alakul a vetesforgó bővítés.
Így néz ki most a notilles kukorica

Válasz Ká01 #1597. hozzászólásáraHello, most szeretnènk venni egy irtem vetőgèpet, kèrhetnèk egy telefonszámot volna pár kèrdèsem. Előre is Köszönöm
Sziasztok! Használ valaki Monosem NG vetőgépet notill technológiában? Milyen átalakításra vagy plusz alkatrészre van szükség hogy jól működjön? Gondolok itt a sornyitásra és a visszatömörítésre.
Válasz mtz1221 #2797. hozzászólásáraSohasem volt. vagyis még a TSZ időkben 30+ éve esetleg. De nem azért ilyen. Ez a direktvetés sajátossága. Hideg a talaj. Első eső Novemberben volt, akkor kelt ki. De jövőhéten veszek levélmintát megmondom.
Válasz MrPoke #2794. hozzászólásáraNpk ezen a földön is régen volt.
Válasz Sk Laci #2795. hozzászólásáraEnyém levegős.
A mehanikus vetőgépeknél szinte az összes nyugatinál van az a rés. Hiszen úgy lehet betolni a leforgatáshoz szükséges tálcát. Szélvédő megoldhatja.
Válasz MrPoke #2794. hozzászólásáraSzia!
A Gaspardo vetőgépeden mechanikus, vagy pneumatikus a magadagolás?
Azért kérdezem, mert a mechanikus 3 m-est eléggé /ócsmárolták/, mert a magadagoló csillaghenger és a csövek feletti rész nem ér egybe, hanem van ott /nemtudom mennyi/ nyílás, és ha fúj a szél az aprómagot /mák, repce, ...../ elfúja a magvezető cső mellé és a rámára vagy a föld tetejére szóródik.
Nézegetek no till vetőgépeket, hasonlítgatom össze őket ár érték arányban.
Árpa novemberi vetés

táblasarok, ahol tutira nincs művelve legalább 10 éve kerítés miatt.

Válasz MTZ1221.3 #2787. hozzászólásáraPapír forma szerint csapadékos tavaszon jobb a kapás, ha száraz akkor a sávtisztító meghatározóbb mint maga a nyitás eszköze.
Válasz t.romsics #2790. hozzászólásáraNem is sok
Azért ahova kell 6m-es vetőgép ott röhög 600ha vetni való alaphangon, ha direktvetésre kell.
Válasz MTZ1221.3 #2789. hozzászólásáraÉn kérdeztem, kíváncsiságból. Folyóméterenként szélességben, 10 millió ft/méter-be belefér. A 6 méteres Lemken is 60 milla forintnyi euróba került, egy kis darab sajtcetliről nézték meg az árát.
Válasz Sk Laci #2788. hozzászólásáraA Diretta 15-20m Ft között mozog valahol.
De ott is irtózatosan sok gép volt.
Az ezüstszürke vagy Horizon vagy Agrisem Boss lehetett.
Azt furcsának találom, hogy árakat sehol nem tettek ki, pedig az is érdekes lett volna... A nézelődés szempontjából is.
Pl. a Lemken Solitair NT direktvetőgépe eléggé pofás volt, a szemenkénti vetőgépéről nem is beszélve (bár az annyira új volt még, hogy idén nem is lesz kapható).
Ha véletlen jövőre megyek, 2 napot leszek, mert annyi minden volt amit meg lehetett volna nézni úgy rendesen. Sok érdekes gép volt. Az Axiálnál a Sprinter SL-t hiányoltam, de ez van
Válasz MTZ1221.3 #2787. hozzászólására3 m-es Gaspardo diretta árát kérdezted?
Csak úgy kiváncsiságból.
Skyagris is jól nézett ki, meg volt ott még egy ezüstösszürke talán 6m-es, annak a nevére nem emlékszem. Ez is figyelemre méltó direktvetőgép volt.
Ár csak a 3 m-es RAD vetőgépen volt kiírva.
Válasz Gazda12 #2786. hozzászólásáraNekünk pl. van JD750, de a tavalyi éven a no-till területeken is szórva vetettem.
Szétszórtam a magot ciroktarlóra, megjártam 1x dupla soros, legyező elrendezésű aprítóhengerrel és kész.
Ugyanolyan kelés van, mint ahol 3cm-en meghúztam Carrierrel. (eső előtt csináltam, időjárási adatokra támaszkodva)
Még ilyen jól sosem indult búzánk, mióta én gazdálkodom egyedül. (2011-ben volt az első évem)
Ahogy már többször leírtam, sajnos a zero-till rendszerű direktvetőgépek csak jó körülmények között működnek jól, a kapások, viszont mindig. Természetesen több "talajsebet" okoz a kapás, de annál jóval nagyobb esély van a jó kelésre, kicsit szárazabb időjárás esetén is. Annál magárok zárási gondok se nagyon vannak. Pl. én a JD750-et gondolkodás nélkül elcserélném egy magszekrényes Gaspardo Direttára. Jó a JD, de a tavalyi aszályos tavasz elvette a kedvem tőle (kis talaj bolygatású csoroszlyáktól), csak a jó Istenen múlt, hogy vetés után egy hónappal kaptunk 10mm esőt, hogy egyáltalán kikeljen a mag. Persze a vége jó lett, de nem rajtam múlott és nem a vetőgépen. Ősszel persze biztosan jobb ez, ha ráér valaki vetni, de ha van víz a föld tetejére kiszórt mag is kikel.
Én megnéztem minden direktvetőgépet ami a kiállításon volt, elég sok időt eltöltöttem mind mellett -valószínű jövőre már nem hívnak haverék-, de én nem láttam abba a vetőgépbe akkor hú, de legjobb megoldásokat a többihez képest. Kvázi egyforma, ahogy valószínű az ára is.
Kapás vetőgép csak a Seed Hawk volt -ami vontatott-, na mondjuk azt megvenném 400-as méretben, ha lenne 150-250ha vetni valóm, no-till-ben. Túl szárazban viszont nem igazán jó lehet az sem, de elővágóval, ahogy a kiállításon volt megnézném.
Olyan, hogy valaki megmondja a tutit, arra ne számíts. Mindenképp be fogod nyalókázni, párszor. Nézd meg a nagy influencer no-till-eseket, azért még fizetsz is, mégsem tud receptet adni a kezedbe se no-till-ről, se takarónövényről. Kapsz egy általános sor klisét, amit elolvashatsz az interneten is ingyen és kész. Hazamész és megpróbálod. A titok az, hogy nyitott szemmel kell járni, és tanulni folyamatosan. A rendszer biztosan működik, csak adaptálni kell a saját adottságaidhoz és megfelelően alkalmazni. Lehet nálad többször a kapás vetőgép lenne jobb, nem a tárcsás, vagy fordítva. Azért Kanadába, Oroszországba, Kazahsztánba, stb. nem azért mennek a Seed Hawkok, Primerák, stb. mert csak arra van pénzük, hanem azért, mert ott az működik jól, stabilan, hibamentesen és azzal tolnak el egy nap 150-200ha-t (egyedül).
Válasz MTZ1221.3 #2785. hozzászólásáraIGen kikel ez tény de azért próbálom nem elrontani amit el lehet mert már rá untam a tanuló pénzekre,persze tudom,hogy így is lesz valószínűleg...
Ami a vetőgépet illeti még bármi lehetséges,de tegnap a kiállításon azért rá jöttem,hogy minden komoly vetőgép elég jelentős anyagi ráfordítást igényel
Azonban mivel ez a lelke az egész rendszernek ezt sajnos nem lehet megkerülni. Pontossabban nem akarom,hogy az legyen,hogy keresek valami olcsóbb alternatívát( igazábol itt olcsó nem nagyon van ) aztán meg sokszor kompromisszumos helyzetbe keveredek
Válasz Gazda12 #2784. hozzászólásáraGabonánál mit számít? Ha a föld tetejére szórod is kikel ősszel, télen, ha meg nem esik, úgyse kel ki.

Megvetted a Horizont?
Tapasztalatok alapján hol van az a pontja a no Tillnek ahol eltudom rontani a a dolgot?Most a tavasziakat hadjuk csak búza,árpa és repce lenne így vetve. Mi az amit itt másképp kell csinálni? Amire tudom,hogy figyelni kell az,hogy ne tömörítsem túl a magárkot nagy csoroszlya nyomással,meg a maglezárást sem illetve ne maradjon nyitva a magárok.Ezen kívűl tud-e bármi buktatója lenni a dolgoknak? Gabonákat egyébként már 8 éve csak egy max 2 Rt után vetettük eddig is.
Válasz t.romsics #2782. hozzászólásáraPont egy Vitasem 402-est szeretnék cserélni úgy,hogy eladó
Válasz szanberg #2781. hozzászólásáraIrónia volt csak. Nem az én kategóriám a gép. A függesztett Pöttinger is megfelel nekem, csak álmodoztam…
Válasz t.romsics #2780. hozzászólásáraJa, csak pár esztendő után meg lemegy minden kopó róla, azt mehet a 10milliós nagyságrendű invesztálás megint.
Válasz Gazda12 #2779. hozzászólásáraAz a hulyének is megéri, de megspórolom a talajmunka árán.
Válasz t.romsics #2776. hozzászólásáraAmúgy őrült ára van a dsx-nek. 40-20 sortisztítóval osztott tartályal 710-es gumizás 64 millió forint+áfa a hivatalos ár

Válasz Radocz #2771. hozzászólásáraElnézést, egyébként szakszerűen fogalmaztam csak mindjárt az iróniát is belekevertem.
Valójában a szakkifejezések ismerete alapján nincs ellentmondás.
planting=ültetés (pl. kukorica-napraforgó) ennek a vetőgépe a planter(ültető)
sowing=vetés(szórva) (pl. árpa-búza) ennek a vetőgépe a drill (mondhatni kb. csoroszlyás vetőgép)
Szóval a no-plant csak a kapás kultúrák elhagyását jeleni...
Válasz Radocz #2771. hozzászólásáraSzívesen válaszolok csak nem tudom mi az a műanyag kaja?