Válasz t.peti #24563. hozzászólásáraEbbe a földben minden könnyű húzású. Az ilyen könnyen művelhető föld sokunknak csak álom. Itt a tárcsázás is rögösebb mint Nálad a szántás, kuki után meg nem is beszélve.
Válasz bandigh #24558. hozzászólásáraA gond az hogyha a trágyaszóró után lazítasz, s mivel még csak az öreg t088 van , nincs Frankó strautmann vagy Annaburger sószerűen szétszórt szórásképpel addig ugye van egy vastag csík is.Kikapta egyszer a 365 R s csak kapart a sikos trágyán.Nagy kinlódva szöget adva a terepnek lett le mozgatva de ott meg nem ment az Rtk kicsi volt a parcella. S az azért tényleg faxa mikor azonos távolságra jár a csatlakozás is.
Csinálta "banán" kés is Vibroláz .Azzal az volt a baj ,hogy a traktort vezette a húzott csík a pályán .Kis traktorom 100 lovas van.Vagyis a huzott csikot kikapva vitte a traktort .Ökörhugyos szántás lett.
A Maschillonak tényleg faxa munkája van. Valóba többet ér egy kis ekés karmolásnál.Egyetlen baja van nem forgatja be a szárat.Nekem ez a bajom a forgatás nélkülivel.Ez nem tetszik,valahogy nem állja a szemem...
Válasz szantofold22 #24560. hozzászólásáraA tavaszi böjti szelek előtt egy fogassal lezárás fogalom nincs. Akármilyen henger van mögötte vagy mész utána hengerrel, ott a megmunkált mélység kiszárad. Csak az eső pótolja, ha esik. Sajnos a sok induló gyom miatt pedig vagy megmozgatod, vagy vegyszer. Melyik a rosszabb?
Válasz Drisa #24559. hozzászólásáraIgen ezt meg is fogalmaztam , igazad van.Természetesen osztom a véleményed.A homokon és a B-C szintben szolonyec (szik) talajnál sem jó összekeveri a két réteget.Ha az "A" szint viszonylag jó tönkre teszi azt.
Válasz határjáró #24552. hozzászólásáraPróbáltuk ma azzal is de nem jó, darabos a munka, szaggatja a fagyott felső réteget, van ahol megakasztja a traktort is mert csak sinkózik a fagyott felszínen a gumi.
Válasz bandigh #24558. hozzászólásáraSzia!
A kérdésedre a válasz nem..
Van épitett beton tárolónk mivel a trágyát 2 hónapnál már nem tárolhatod tovább a föld végén.Továbbá élőviztől 200 m re legyen a szarvas.Vannak gépeim amelyek alkalmasak a mozgatásra.A kihordás augusztusban történik .(jobb volna igen régi szokás szerint tavasszal mert a legyeket elég kiirtani)
A szétborogatott trágyát egy nagy kotró ősszerakja.
Buzavágás után szalma letakaraítás jön.Majd tarlóhántás.Nem gazosodhat és járnak az ellenőrök. Továbbá jól irod igen a tarlóhántás azért fontos hogy az árva kelés kijöjjön.Különben áttelel és bebokrosodik a búza ami megint plusz költség kiirtani.
Volt hogy az arvakelt búzát lazitotta a Machilo 7 "kés" viszont gyönyörüen elmilunkálta a gazt.A probléma abban látszódott hogy 55 cm re megjárva a talajt az ami még megmaradt is szépenkiszáradt.Mivel a lazitónál ne feledjuk nemcsak a vízelvezetés de a felfele kiáramlás is lehetővé válok.Ádem-cah 55cm mélyen úgy kiszáradt hogy a lapúlevél is kimúlt. Pedig a henger szépen eldöngölte.
A kiszórás hüvösebb időben történik úgy szeptemberben. Elemi érdek hisz elszáll az ammoniad meg kiszárad a trágyád is.Ugye aki nem trágyáz vagy vet őszi növényt októberig nem is szánthat.Az ujabb marhaság miatt. Továbbá az augusztusi szántással az a baj hogy csapadékosabb ősz és főleg ha melegebb egy gyomfészket tud csinálni.
Ismertem olyat aki 40cm en felül szántott Kirowecz el és kijott a buza kelés.A tárcsát kihagyta.Én tárcsáztam s esöt várva szántottam mindig mert bele estem én is e hibába.Ezt nem is tagadom de tanulok s szóta én sem úgy csinálom.
A zölditésröl még kimaradt ama áldásos hatása amikor az a helyzetbáll elö :Egyik fèl az út egyik oldalán zöldít mondjuk káposztafélék családjába tartozó növénnyel s a sok bogár tetü amit akarsz lepi a 15!fokos decemberben virágzó másod vetést aminek nem csinál semmit .
Az út ama felén meg termesztéses kultúr repce van s mivel mindkét fajta káposztaféle a tag nem győzi megvédeni a kulturájátva másik "ápolatlanságával!
Az " sok erózióról" Azt ugy hivják hogy tavaszra megomlik.Nem normális az hogy alig jövök le az egyik géppel már neki esek a másikkal hogy tudom szétverni a görcsöt.Minek?Itt a csapadék szépen be szivárog a görcsbe a fagy szétszivja s a tavaszi böjti szelek előtt egy fogassal lezárod.Megmarad egy csomó gázolaj a természet elvégzi a dolgot ingyen.Erre való a tél. Májusba még golyót gyurhatsz belőle.Annyi vized marad a korai fogas és simitó után.
A fent maradt tarló szármaradványt szedd szét egy tavaszi napon.Meglátod benne a szürke és rózsaszín gomba micéliumot.S abbol ami spora majd kijön.Szerintem nem elhanyagolható.
Sajnos nem véletlen volt régen az a tisztító tűz..Meg lehet nézni a nádast mikor porog ég vagy egy mezőt tavaszra micsoda szép új hajtás lesz ..
De mint irtam én véleményem , s természetesen mindenki úgy csinálja ahogy gondolja.
Pont ez a jó igy tanulhatunk egymás dolgaiból.Kinek minés mi nem tetszik a különböző müvelési dolgokban.
Nem tudom egy 200 ló egy kötötteb de nem agyagos sikabb terepen elvisz 38 as fogáson egy 5 fejet?
Semmiképp nem akarok 40 vagy a felettit.Ha nincs eső a vagy fagy(!)nagy fogású barázdaszelet nem omlik meg s darabos lesz. Lemken vagy Amazon - Kvernelandon hezitalok.A kvernelandnak van valami gyors csúcskopó gyors cserés technikája az tetszik.
Tud erről valaki valamit?
Válasz szantofold22 #24549. hozzászólásáraDombos heterogén területen kész öngyilkosság szántani, főleg a mostani szeles hirtelen nagy mennyiségű csapadékos időben, mindent elmos az eső, elfúj a szél.
A trágyázásra pedig:
Gondolom jó magyar szokás szerint a 40 fokban történő szántással lett kivitelezve.
Tehát, nyáron búzatarló meglazít, trágya rászór, kiszántva augusztusban. Aztán 7 hónapig szárítja a nap, viszi a szél(defláció), veri ősszel meg télen a csapóeső, a talajszerkezet roncsolódik, és márciusra SZÉP megomlott talaj lesz, a "tél" megdolgozta ugye. Ekkor kap egy simítót és olyan lesz mint a hamu. Jó ránézni...
Persze, én is így néznék ki ennyi erózió után.
A nyári trágyát úgy is csinálhatod esetleg, hogy a hántott lezárt tarlóra nem a legnagyobb melegben dúrod ki, hanem mikor kikelt szépen az árvakelés, esetleg egymenetben elvetett zöldtrágya(sic!), és kvázi az optimális tarlóápolási időpontban kiszórod, aztán tárcsával(lehetőleg lezárva) bedolgozod. Aztán megint így elvan egy darabig, mondjuk még kaphatna egy esőt, esetleg újból zöldülhet, és a manapság egyre hosszabbra nyúló őszi napok egyikén amikor már ugye nincs napi 10mm-t szárító kánikula, akkor szólsz a lazítósnak, és azzal mélyebb rétegekbe is bekevered egy részét, meg a gyökérzóna többi részébe is hagysz belőle, fentebb is. Igy tavasszal ugyanúgy elég egy sor művelet, nem száradt, ki, nem volt annyi az erózió, szélkár, stb, csak tipp!
Válasz szantofold22 #24554. hozzászólásáraAmíg az első gondolat a szántás meg a szármaradvány lehordása addig nem is lehet érdemi változást elérni.
Fejben kell átállni, hogy ne az legyen a "szép" hogy le van forgatva.
Majd ha pénz fog rajta múlni akkor már mindenkinek szép lesz a mulcsos pálya...
Majd 0 tapasztalattal lesznek szép dolgok elkövetve az elejen.
Az is tény hogy a forgatás nélküliben több nitrogénre van szükség.
A lehordott szalmát kb 2q komplex műtrágyával lehet visszapótolni.
Ez megtörténik? Tehát mondjuk 2q helyett 4q komplexet kap a búza?
Pár év alatt elég szépen ki lehet zsarolni a talajt, ha az a cél hogy kivenni belole a maximális profitot és nem foglalkozni vele, hogy mi lesz 8-10 év múlva akkor érthető a dolog.
A zöldítésröl meg inkább ne is beszéljünk.
Amikor tárcsázásba belevetnek és a rég virágzó kultúrát próbálják szántani...
Lehetne normálisan is csinálni.
200 lovas traktorhoz kicsi penzből lehet jó minőségű lazítót,kultivátort venni, amivel meg lehet mindent oldani.
Mindenre van már szinte eszköz és tudás, csak ki kell mozdulni a komfortzónából.
Válasz szantofold22 #24555. hozzászólásáraMég egy kérdés;Partos eke? Irásaidból kiveszem szereted a nagy széles gumizást 650 en felül.Vagy a hernyótalpast.Akkor nem kellene az első fejjel játszani hogy el tudja fedni a keréknyomot ,s a barázda feneket sem taposnád.Továbbá sok gombás szemét is eltünne.Igaz egy hirtelen lezuduló nagy eső meg levinné a termőtalajt a kijuttatott tápanyaggal együtt.Ha nincs ("szèlfogó")
Válasz szanberg #24551. hozzászólásáraDombos terepen maximálisan megértem.Annó leejtési irányra keresztbe müvelést tanitottak.Csakhát a gép sodródása sem veszélytelen oldalra.
Láttam már olyan vontatott vetőgépet mely kiküszöbölteba sodródást kanyarodó íveket műholddal. Főleg ha esetleg vékonyabb a termőtalaj alól kavics van vagy felhozná a sziket ott én sem használnék ekét.Max egy jó nagy tárcsát..
Igy értem amit mondasz.!
Válasz tothgazda #24550. hozzászólásáraJo napot!
Semmiképpen nem szeretnék a szántás és szántás nélküli műveléses vitába beszállni.
Tisztában vagyok a folyamatokkal.Hasznákok szervestrágyát ,nincs eliszapolásig tartó folyamatos öntözés ,továbbá másodvetést sem használok...
Lehetne erről beszélgetni.Nézem a reklámokat a talajoltó baktérium oldatokról.De mi értelme ha nincs pl kaja a baktériumnak. Értsd pentozán hatás ahol pont az a baj hogy a talajlakó baktériumok a saját testépítésükhöz kivonják a Nitrogént a talajból .Addig egy defláció lesz ,helytelenebb müvelésnél pl visszaszórt szalma stb nél ez úgy jelentkezik ,hogy ergo sárgul a kultura.Vagyis a szármaradvány lebontásához kell egy ammonium nitrát ami a lignin és cellulóz rostokat roncsolja s tapanyagot ad növény és talajlakó baktériumnak egyaránt.Ezt muszáj pótolni különben több a kár mint a haszon.Évek óta pucoljuk a területekről a szárat lefele az állatoknak.3-4 évente van trágyázás is.De sokkal szebb az állomány ahol nincs azva sok szármaradvány. Továbbá az idén ott nem volt fuzariumos a búza (nekem) ahol lepucoltuk a kukorica szárat, mig egy zuzott tarcsázott naprás földön bizony csúnyán nézett ki.
Hasonló a tapasztalatom a zölditésnek csufolt végtelenül káros és haszontalan marhaságról is.Ha pl retket tesz bele. Gindold el mi tápanyagot ad egy kertész ,hogy szép legyen a gyökérzöldsége.Ez a baxott nagy karógyökér másod muszály növényként ugy megnő mint a fa ága.Mi tápanyagot és vizet vesz az ki.A földszomszédomnak a végén tényleg lazítani kellett mert nem tudta kiszántani.
Oda pillangóst vetnék vékony mélyreható gyökérzettel.Túl azon hogy annó bio talajlazitóként is hivták.Azaz a vékony gyökér szántás után kirohadt s kis lyukacskákat hagy maga után lefele.
Arról nem is beszélve ,hogy Rhizobium nitrogén gyülytö baktériumokkal él szimbiózisba ezért olyan szép a kukorica egy lucerna után mivel akár 60-90 kg hatóanyagnak megfelelő nitrogén is maradhat egy közepes lucerna kiszántása után.
Ezért nem értem ezt a sok "felesleges gyurmancsolást."
Igen használok (bérmunkában)Machilo lazítót amit az én gépeim meg se tudnának emelni.Buzaföldnél.Meseszépen megemeli a talajt a henger szép munkát végesz !Sima frankó a terep itána!Oly annyira hogy az után szokott menni a trágyaszóró ,(sokan el sem hitték hogy lazitott földre lehet trágyát szórni aki a hagyományos kést használja s Videoton tv -s göröngyöket hagy maga után) a trágyát kiszórva 4-5 évente lazitással majd egy takaros kis szántással tavasszal jófajta Borealis 27 %os linzivel együtt igen szèp termést kehet elérni ,ha nincs aszály. Igy nem kell venni mindenféle sokszor csak nézem a kiállîtásokon az szt sem tudom mire való agressziv gépeket.Melyet valóban muszály bevetni ha agyon tapossa a lineár a csemege kukorica betakarítás vagy egy 140 mázsás nagytraktor.
Nem egy méreg drága szép traktor után látok szimpla nehéz fogast.Nem bonyolult gépekkel huz maga után egy akác rönköt.Kora tavasszal nagyon szép sima terepet hagy maga után s lezárja a hajszálcsöveket...Szintén ámulok az Ortmann kapán is ami annyira brutál hogy a nagy géppel együtt szétszedik a talajt .Nem csoda ha kell a lazitó feszt.Ez inkább olyan mint az erőszak erőszakot szül mondás.Sokszor bizony egy kis Mtz s szántás 35-ös fogással megfelelő takaros munkaeszközökkel jobb mint egy 45 ös fogású hasgatás.
Tiszteletben tartom mindenkinek a gondolatát nem is tisztem megváltoztatni de én ezt tapasztalom.
200 lovas traktor vásárlása van kitüzve hogy ne legyen a család kiszolgáltatva semmilyen alkalmazott kénye kedvének ,igy lesz latító is.A kis gépekkel nem haladok és 1 nagy hatékonabb.De az ehez való eke vásárlása nem marad el.
Sajnos a jövedelmezöségek elég vacakok a gépárakkal szemben ugyhogy erre a tervre keményen gyurni kell.Abban bizom lesz olyan aki a szantás elhagyása végett eladja alig használt ekéjét.Lattam már ilyen hirdetéstvs csak sóvárogtam ,ilyenem lenne sose adnám el.
Válasz szantofold22 #24549. hozzászólásáraNálunk dombos a pálya, ott az erózió nagyon elválik ha szántassz, kontra mulcsosan dolgozol, de a laposokon is amúgy.
Van igazság abban amit mondassz, most idén ebben a felállásban, egyébként nem.
Nem lett volna itt gond ha nem így forog össze ősszel minden, gondolok itt arra is ,hogy novembertől csak esett folyamatosan 150+ mm eső lejött plussz havak is, illetve az őszi hajtásban nem jutott idő/ember a talajokat csinálni. Nagyon sok kukorica volt saját is meg bér aratás-szárítás is, aztán elhúzódott kicsit, továbbá nem vitték el a lekötött terményeket, a legjobb októberi időben álltunk egy bő hetet nulla munkával, mert tele voltak a magtárak a megcsúszott szállítások végett, pont akkor ment szét a nagytraktor első kardánja is, az miatt is csúsztunk valamelyest, szóval ez is betett nekem mert amúgy ha a csúszás és a kardánkereszt hiba nincs akkor majdnem végeztem is volna, de azért az sem általános hogy ennyi eső elkezd esni és csak december másfelére zárják el a csapot...
Nembeszélve arról, hogy ha kicsit kevesebb a meló akkor aratás közben jött volna utána a Cultus szépen mint tavaly is és akkor meg királyság van.
Jövőre úgy lesz ez csinálva, hogy két napot aratunk kicsit megnyomva, harmadik nap nem megyünk ki, akkor a nagytraktor dolgozik, meg közben persze párhuzamosan a szárító éjjel nappal megy, így jobban megtud haladni párhuzamban a munka majd, tavaly így volt.
Szántásra visszatérve, az a baj hogy tarlón nem tudsz járni, a barázda feneket meg többé nem akarom taposni, még most is jön fel olyan agyag tömb összetörve ami eketalpból származik, az nekem nem hiányzik egyáltalán.
Plussz tavasszal a striptill-el tudok finom magágyat készíteni úgy, hogy nem szárítom ki a földet.
Válasz szantofold22 #24549. hozzászólásáraAzt tudom neked javasolni, hogy ismerkedj meg a talajba végbemenő(talajélet) folyamatokkal és ha tisztába vagy ezekkel saját magad is el tudod dönteni mikor mit kell és miért használni.
Eke nem fog szerepelni a listán azt állítom.
Válasz szanberg #24544. hozzászólásáraSzia !Valahogy nem értem ezt az egész gruberesdit.. Amig agyba főbe mászkálnak lazitó ilyen olyan sokszor egymásnak ellentmondó gépkapcsolattal (pl mondjuk egy eszközön ott a kombinátor rugó a végén meg betonra döngölő nehéz ékgyűrű ami egy felhozott nyers talajt csíkosra döngöl pl tavasszal ) Nos addig egy franko 5-6 os Lemken ekével tárcsázás nélkül szépen le lenne szántva s rég elfelejtetted volna.Le lenne tüntetve az összes gombás betegséget és kártevőt hordozó szármaradvány.Én ugy gondolom jó a lazítás kell is egy eketalpas földön s szépen sekélyen meg leforgatni. Egy ilyen gyenge fagyos időben könnyü tárcsával le lehetne "zárni" ha látszik ,hogy száraz az idő. Ezt a mulcsot egy dombosabb terepen meg tudom esetleg érteni az erózió miatt.De egyébbként....
Válasz Josku #24543. hozzászólásáraItt Baranyában ahol lakom az önkormányzatnak van egy, az utakat húzgálja, oldalra kitolós szértépővel vágja az utak szélét ilyesmi lightos munkákat csinál, de már kisebb gondok voltak vele ígyis, biztos nem mernék ilyet megvenni, alig van belőle legalábbis itthon, alkatrész ellátás és a szervíz kérdéses...
Válasz Dinnyés Laci #24545. hozzászólásáraPont ezt éreztem én is, hogy most az lenne a fasza.
Nem baxakodok már, lesz még köztes idő, ha még nem akkor tavasszal be sávozom oszt cső.
Saját terület 40 pár ha maradt ki, a java meg lett csinálva.
Számtani is lehetne de hagyom mert akkor soha nem fogok tudni rendszerben dolgozni...
Válasz szanberg #24544. hozzászólásáragrúberezni nem lehet ilyenkor már...
nagyon vizes..
ha nagy a fagy az a baj ha kicsi akkor meg az
viszont az artiglo magnum nagyon szépen dolgozott most is
próbálj ki egyet
Válasz szanberg #24537. hozzászólásáraMind dokumentálva a kupacban, mármint, hogy ki mit forgalmazott. Söt, ha jól emlékszem tölük volt egy TX 66-os (vagy 68-as ha létezik ilyen) próbán nálunk. Aztán mégis Mega 208 II lett az IKR-töl.
Válasz lackó0 #24531. hozzászólásáraRendszerváltás után apám a Gitr-nél volt Kelet-Magyarországi területi képviselő, igaz a termény kereskedelem volt a fő profilja, de New holland kombájnokat és Fendt traktorokat is adtak el, később Merlo rakodó is náluk volt meg sok más is még...
Válasz lackó0 #24533. hozzászólásáraEnni nem kér, nekem is tele a padlás, 20 év múlva pedig ismét lehet belőle kérdezni.
Na meg összevetni a technikákat!
Válasz Rabó001 #24532. hozzászólásáraEzek a kupacok (egyenként vannak vagy 15 cm magasak) is olyan kincseket rejtenek mint az a sapka. Ki látott már Claas CC 3000 cukornád betakarítót?
Na nem baj, ami már megfordult az udvarban, meg a 4-5 nagyobb gyártó teljes (kombájn & traktor) gépsora az utóbbi 20-30 évböl marad, a többi megy.
Mikor forgelmazott az Axial Zetort?
Kinek mond még valamit a gitr?
A Claas Markant ma is megállná a helyét!
Mikori az az Agroinform Géptipp?
Mikor állítottak fel MF-fel szántás világrekordot?
JD Z 2200, Seyr 9000, Motivell és Bóly Rt élnek még az emlékeitekben?
Ámbár nem kaptam rá felkérést, még csak nem is tud róla, de egész biztosan nem neheztel meg Tanár úr, ha ezt a kétségbeesett kiáltását a legilletékesebbek körében közzéteszem:
"....nem marad más, mint hogy a változtatáshoz haladéktalanul vissza kell szereznünk a közösségek államát, vissza kell helyezni ERKÖLCSI TALAPZATÁRA, és ismét a közjó szolgálatába kell állítanunk, majd a politikai rendszerváltást követően:
• az állami vagyonról szóló törvény módosításával az állam tulajdonában lévő termőföldet – erre létező európai és Európán kívüli nemzetközi példáknak megfelelően – a forgalomképtelen kincstári vagyonelemekhez kell sorolni;
• üzemszabályozási törvényt kell alkotni, és az európai gyakorlatnak megfelelően ebben kell szabályozni a mezőgazdasági üzem jellemzőit, működtetésének feltételeit és az összeszámítás szabályrendszerét, az egy családhoz/érdekeltséghez tartozó birtokszámot
(1 db) valamint annak ágazattól függő maximális méretét;
• az üzemszabályozási törvényben előirt maximális birtokméret-korlátoknak való megfeleléshez 3 év türelmi időt kell biztosítani, és azt az egy család megélhetését biztosító átlagos európai birtokméret felett – a lakhely és a birtok közti távolság szerint is differenciált – területnagyságtól függő, sávos, progresszív földadóval is ösztönözni kell;
• a családi gazdasági modell versenyképességét növelő szövetkezeti formákról, azok működéséről és támogatásuk módozatairól törvényt kell alkotni, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés, azaz a teljes vertikum haszna a helyi közösségeknél maradjon;
• a földalapok és egyéb feltételek megteremtésével el kell indítani a Nemzeti Vidékstratégia által előírt „demográfiai földprogramot” illetve a „szociális földprogramot”;
• a közösségi földalapok gyarapítása érdekében az államnak élnie kell elővásárlási jogával, és a földpiac aktív szereplőjeként fel kell vásárolnia – az üzemszabályozás és a progresszív földadó hatására vélhetően megnövekvő – eladásra felkínált földkészleteket, amelyeket a valóban helyben élő, gazdálkodó családoknak, a „demográfiai földprogram”valamint a „szociális földprogram” keretében pedig a fiataloknak és az önkormányzatoknak kell kedvező feltételekkel, tartós bérbe adnia;
• az európai színtéren kezdeményezni kell a termőföld kivételét a tőke-javak közül és az élelmiszer önrendelkezést, azaz az élelmiszerek, mint nemzetbiztonsági, stratégiai árucikkek – a fegyverek és a gyógyszerek kereskedelméhez hasonló – kivételét az áruk szabad áramlása köréből; végezetül
• minden olyan törekvést segítenie kell, amely közös értékeink védelmét és gyarapítását, az ezeket megtartó közösségek, a helyi gazdaság és társadalom erősítését tűzi célul, és ezzel egyfajta missziós, jövőnket alapozó feladatot lát el a spekuláns tőke által globalizált világban.
Ezek a lépések az végveszélybe került és apátiába süllyedt agrártársadalmat is segítheti abban, hogy saját – ám az egész társadalmat szolgáló – értékei és érdekei védelmében bátran lépjen fel, és forduljon szembe a mindenen átgázoló tőkeérdekekkel.
Bárcsak a saját állama is segítségére lenne ebben! " http://kielegyenafold.hu
Végül az Ő nevében is szívből jövő BUÉK a nemzet mindenkori alapját jelentő, tisztességes, igazi magyar gazdáknak!
Ámbár nem kaptam rá felkérést, még csak nem is tud róla, de egész biztosan nem neheztel meg Tanár úr, ha ezt a kétségbeesett kiáltását a legilletékesebbek körében közzéteszem:
"....nem marad más, mint hogy a változtatáshoz haladéktalanul vissza kell szereznünk a közösségek államát, vissza kell helyezni ERKÖLCSI TALAPZATÁRA, és ismét a közjó szolgálatába kell állítanunk, majd a politikai rendszerváltást követően:
• az állami vagyonról szóló törvény módosításával az állam tulajdonában lévő termőföldet – erre létező európai és Európán kívüli nemzetközi példáknak megfelelően – a forgalomképtelen kincstári vagyonelemekhez kell sorolni;
• üzemszabályozási törvényt kell alkotni, és az európai gyakorlatnak megfelelően ebben kell szabályozni a mezőgazdasági üzem jellemzőit, működtetésének feltételeit és az összeszámítás szabályrendszerét, az egy családhoz/érdekeltséghez tartozó birtokszámot
(1 db) valamint annak ágazattól függő maximális méretét;
• az üzemszabályozási törvényben előirt maximális birtokméret-korlátoknak való megfeleléshez 3 év türelmi időt kell biztosítani, és azt az egy család megélhetését biztosító átlagos európai birtokméret felett – a lakhely és a birtok közti távolság szerint is differenciált – területnagyságtól függő, sávos, progresszív földadóval is ösztönözni kell;
• a családi gazdasági modell versenyképességét növelő szövetkezeti formákról, azok működéséről és támogatásuk módozatairól törvényt kell alkotni, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés, azaz a teljes vertikum haszna a helyi közösségeknél maradjon;
• a földalapok és egyéb feltételek megteremtésével el kell indítani a Nemzeti Vidékstratégia által előírt „demográfiai földprogramot” illetve a „szociális földprogramot”;
• a közösségi földalapok gyarapítása érdekében az államnak élnie kell elővásárlási jogával, és a földpiac aktív szereplőjeként fel kell vásárolnia – az üzemszabályozás és a progresszív földadó hatására vélhetően megnövekvő – eladásra felkínált földkészleteket, amelyeket a valóban helyben élő, gazdálkodó családoknak, a „demográfiai földprogram”valamint a „szociális földprogram” keretében pedig a fiataloknak és az önkormányzatoknak kell kedvező feltételekkel, tartós bérbe adnia;
• az európai színtéren kezdeményezni kell a termőföld kivételét a tőke-javak közül és az élelmiszer önrendelkezést, azaz az élelmiszerek, mint nemzetbiztonsági, stratégiai árucikkek – a fegyverek és a gyógyszerek kereskedelméhez hasonló – kivételét az áruk szabad áramlása köréből; végezetül
• minden olyan törekvést segítenie kell, amely közös értékeink védelmét és gyarapítását, az ezeket megtartó közösségek, a helyi gazdaság és társadalom erősítését tűzi célul, és ezzel egyfajta missziós, jövőnket alapozó feladatot lát el a spekuláns tőke által globalizált világban.
Ezek a lépések az végveszélybe került és apátiába süllyedt agrártársadalmat is segítheti abban, hogy saját – ám az egész társadalmat szolgáló – értékei és érdekei védelmében bátran lépjen fel, és forduljon szembe a mindenen átgázoló tőkeérdekekkel.
Bárcsak a saját állama is segítségére lenne ebben! " http://kielegyenafold.hu
Végül az Ő nevében is szívből jövő BUÉK a nemzet mindenkori alapját jelentő, tisztességes, igazi magyar gazdáknak!
Válasz wernerj #24526. hozzászólásáraIgaz'ha fölrakod az ajtot lehet párásodik az üveg!olcson néha látni lada vagy négyütemű trabi fűtőtestet. Megéri belefaragni. CSak vigyázni a magassággal'hogy üresre lehessen vizteleniteni. Jövő hét vége felé fagy nélkül is jo lehet de jobb ha megfagy egy kicsit.
Válasz .Richard. #24525. hozzászólásáraGyári extra lehetett ezekben hogy nyomja be a meleget. Ha pont befúj a szél az ajtó helyén, hirtelen hideg lesz, átkoztam is magam, hogy nem raktam fel az ajtót. Ez a terület tetőn van, 3-4 napja már fújja a szél, pont ideális volt a nedvessége. Rétaljban én is a fagyokat várom, hogy tudjak szántani.
Válasz szanberg #24508. hozzászólásáraez meg a szomszéd parlagfüves biogazdasága főtekerve?
micsoda emberek járnak feléd, még mindig kint vannak a bálái?
31266 hozzászólás
Válasz Drisa #24566. hozzászólásáraDehogy lesz. Jó piac az, akár az új gép akár a sok kopó alkatrész, no meg nafta is kevesebb fogyna akkor.
Válasz t.peti #24563. hozzászólásáraAz apróban is érdemes szétnézni, sokan eladják ezt az eszközt újabban
Válasz t.peti #24563. hozzászólásáraEbbe a földben minden könnyű húzású.
Az ilyen könnyen művelhető föld sokunknak csak álom. Itt a tárcsázás is rögösebb mint Nálad a szántás, kuki után meg nem is beszélve.
Válasz t.peti #24563. hozzászólásáraPár év múlva úgyis tele lesz a piac eladó ekével
Válasz bandigh #24558. hozzászólásáraA gond az hogyha a trágyaszóró után lazítasz, s mivel még csak az öreg t088 van , nincs Frankó strautmann vagy Annaburger sószerűen szétszórt szórásképpel addig ugye van egy vastag csík is.Kikapta egyszer a 365 R s csak kapart a sikos trágyán.Nagy kinlódva szöget adva a terepnek lett le mozgatva de ott meg nem ment az Rtk kicsi volt a parcella. S az azért tényleg faxa mikor azonos távolságra jár a csatlakozás is.
Csinálta "banán" kés is Vibroláz .Azzal az volt a baj ,hogy a traktort vezette a húzott csík a pályán .Kis traktorom 100 lovas van.Vagyis a huzott csikot kikapva vitte a traktort .Ökörhugyos szántás lett.
A Maschillonak tényleg faxa munkája van. Valóba többet ér egy kis ekés karmolásnál.Egyetlen baja van nem forgatja be a szárat.Nekem ez a bajom a forgatás nélkülivel.Ez nem tetszik,valahogy nem állja a szemem...
Válasz szantofold22 #24560. hozzászólásáraA tavaszi böjti szelek előtt egy fogassal lezárás fogalom nincs. Akármilyen henger van mögötte vagy mész utána hengerrel, ott a megmunkált mélység kiszárad. Csak az eső pótolja, ha esik. Sajnos a sok induló gyom miatt pedig vagy megmozgatod, vagy vegyszer. Melyik a rosszabb?
Válasz szantofold22 #24560. hozzászólásáraIlyen drága ekét nem szabad venni, feléből kijön egy Helti és munkaminőségben egyik nyugati se tudja utolérni.
Könnyű húzású és keveset fogyaszt vele a traktor.
Válasz Drisa #24559. hozzászólásáraIgen ezt meg is fogalmaztam , igazad van.Természetesen osztom a véleményed.A homokon és a B-C szintben szolonyec (szik) talajnál sem jó összekeveri a két réteget.Ha az "A" szint viszonylag jó tönkre teszi azt.
Válasz határjáró #24552. hozzászólásáraPróbáltuk ma azzal is de nem jó, darabos a munka, szaggatja a fagyott felső réteget, van ahol megakasztja a traktort is mert csak sinkózik a fagyott felszínen a gumi.
Válasz bandigh #24558. hozzászólásáraSzia!
A kérdésedre a válasz nem..
Van épitett beton tárolónk mivel a trágyát 2 hónapnál már nem tárolhatod tovább a föld végén.Továbbá élőviztől 200 m re legyen a szarvas.Vannak gépeim amelyek alkalmasak a mozgatásra.A kihordás augusztusban történik .(jobb volna igen régi szokás szerint tavasszal mert a legyeket elég kiirtani)
A szétborogatott trágyát egy nagy kotró ősszerakja.
Buzavágás után szalma letakaraítás jön.Majd tarlóhántás.Nem gazosodhat és járnak az ellenőrök. Továbbá jól irod igen a tarlóhántás azért fontos hogy az árva kelés kijöjjön.Különben áttelel és bebokrosodik a búza ami megint plusz költség kiirtani.
Volt hogy az arvakelt búzát lazitotta a Machilo 7 "kés" viszont gyönyörüen elmilunkálta a gazt.A probléma abban látszódott hogy 55 cm re megjárva a talajt az ami még megmaradt is szépenkiszáradt.Mivel a lazitónál ne feledjuk nemcsak a vízelvezetés de a felfele kiáramlás is lehetővé válok.Ádem-cah 55cm mélyen úgy kiszáradt hogy a lapúlevél is kimúlt. Pedig a henger szépen eldöngölte.
A kiszórás hüvösebb időben történik úgy szeptemberben. Elemi érdek hisz elszáll az ammoniad meg kiszárad a trágyád is.Ugye aki nem trágyáz vagy vet őszi növényt októberig nem is szánthat.Az ujabb marhaság miatt. Továbbá az augusztusi szántással az a baj hogy csapadékosabb ősz és főleg ha melegebb egy gyomfészket tud csinálni.
Ismertem olyat aki 40cm en felül szántott Kirowecz el és kijott a buza kelés.A tárcsát kihagyta.Én tárcsáztam s esöt várva szántottam mindig mert bele estem én is e hibába.Ezt nem is tagadom de tanulok s szóta én sem úgy csinálom.
A zölditésröl még kimaradt ama áldásos hatása amikor az a helyzetbáll elö :Egyik fèl az út egyik oldalán zöldít mondjuk káposztafélék családjába tartozó növénnyel s a sok bogár tetü amit akarsz lepi a 15!fokos decemberben virágzó másod vetést aminek nem csinál semmit .
Az út ama felén meg termesztéses kultúr repce van s mivel mindkét fajta káposztaféle a tag nem győzi megvédeni a kulturájátva másik "ápolatlanságával!
Az " sok erózióról" Azt ugy hivják hogy tavaszra megomlik.Nem normális az hogy alig jövök le az egyik géppel már neki esek a másikkal hogy tudom szétverni a görcsöt.Minek?Itt a csapadék szépen be szivárog a görcsbe a fagy szétszivja s a tavaszi böjti szelek előtt egy fogassal lezárod.Megmarad egy csomó gázolaj a természet elvégzi a dolgot ingyen.Erre való a tél. Májusba még golyót gyurhatsz belőle.Annyi vized marad a korai fogas és simitó után.
A fent maradt tarló szármaradványt szedd szét egy tavaszi napon.Meglátod benne a szürke és rózsaszín gomba micéliumot.S abbol ami spora majd kijön.Szerintem nem elhanyagolható.
Sajnos nem véletlen volt régen az a tisztító tűz..Meg lehet nézni a nádast mikor porog ég vagy egy mezőt tavaszra micsoda szép új hajtás lesz ..
De mint irtam én véleményem , s természetesen mindenki úgy csinálja ahogy gondolja.
Pont ez a jó igy tanulhatunk egymás dolgaiból.Kinek minés mi nem tetszik a különböző müvelési dolgokban.
Nem tudom egy 200 ló egy kötötteb de nem agyagos sikabb terepen elvisz 38 as fogáson egy 5 fejet?
Semmiképp nem akarok 40 vagy a felettit.Ha nincs eső a vagy fagy(!)nagy fogású barázdaszelet nem omlik meg s darabos lesz. Lemken vagy Amazon - Kvernelandon hezitalok.A kvernelandnak van valami gyors csúcskopó gyors cserés technikája az tetszik.
Tud erről valaki valamit?
Válasz szantofold22 #24549. hozzászólásáraDombos heterogén területen kész öngyilkosság szántani, főleg a mostani szeles hirtelen nagy mennyiségű csapadékos időben, mindent elmos az eső, elfúj a szél.
Válasz szantofold22 #24554. hozzászólásáraEngedjük mér el ezt a le kell forgatni a gombás szárat, akkor lesz jó vonalat.
A trágyázásra pedig:
Gondolom jó magyar szokás szerint a 40 fokban történő szántással lett kivitelezve.
Tehát, nyáron búzatarló meglazít, trágya rászór, kiszántva augusztusban. Aztán 7 hónapig szárítja a nap, viszi a szél(defláció), veri ősszel meg télen a csapóeső, a talajszerkezet roncsolódik, és márciusra SZÉP megomlott talaj lesz, a "tél" megdolgozta ugye. Ekkor kap egy simítót és olyan lesz mint a hamu. Jó ránézni...
Persze, én is így néznék ki ennyi erózió után.
A nyári trágyát úgy is csinálhatod esetleg, hogy a hántott lezárt tarlóra nem a legnagyobb melegben dúrod ki, hanem mikor kikelt szépen az árvakelés, esetleg egymenetben elvetett zöldtrágya(sic!), és kvázi az optimális tarlóápolási időpontban kiszórod, aztán tárcsával(lehetőleg lezárva) bedolgozod. Aztán megint így elvan egy darabig, mondjuk még kaphatna egy esőt, esetleg újból zöldülhet, és a manapság egyre hosszabbra nyúló őszi napok egyikén amikor már ugye nincs napi 10mm-t szárító kánikula, akkor szólsz a lazítósnak, és azzal mélyebb rétegekbe is bekevered egy részét, meg a gyökérzóna többi részébe is hagysz belőle, fentebb is. Igy tavasszal ugyanúgy elég egy sor művelet, nem száradt, ki, nem volt annyi az erózió, szélkár, stb, csak tipp!
Válasz szantofold22 #24554. hozzászólásáraAmíg az első gondolat a szántás meg a szármaradvány lehordása addig nem is lehet érdemi változást elérni.
Fejben kell átállni, hogy ne az legyen a "szép" hogy le van forgatva.
Majd ha pénz fog rajta múlni akkor már mindenkinek szép lesz a mulcsos pálya...
Majd 0 tapasztalattal lesznek szép dolgok elkövetve az elejen.
Az is tény hogy a forgatás nélküliben több nitrogénre van szükség.
A lehordott szalmát kb 2q komplex műtrágyával lehet visszapótolni.
Ez megtörténik? Tehát mondjuk 2q helyett 4q komplexet kap a búza?
Pár év alatt elég szépen ki lehet zsarolni a talajt, ha az a cél hogy kivenni belole a maximális profitot és nem foglalkozni vele, hogy mi lesz 8-10 év múlva akkor érthető a dolog.
A zöldítésröl meg inkább ne is beszéljünk.
Amikor tárcsázásba belevetnek és a rég virágzó kultúrát próbálják szántani...
Lehetne normálisan is csinálni.
200 lovas traktorhoz kicsi penzből lehet jó minőségű lazítót,kultivátort venni, amivel meg lehet mindent oldani.
Mindenre van már szinte eszköz és tudás, csak ki kell mozdulni a komfortzónából.
Válasz szantofold22 #24555. hozzászólásáraMég egy kérdés;Partos eke? Irásaidból kiveszem szereted a nagy széles gumizást 650 en felül.Vagy a hernyótalpast.Akkor nem kellene az első fejjel játszani hogy el tudja fedni a keréknyomot ,s a barázda feneket sem taposnád.Továbbá sok gombás szemét is eltünne.Igaz egy hirtelen lezuduló nagy eső meg levinné a termőtalajt a kijuttatott tápanyaggal együtt.Ha nincs ("szèlfogó")
Válasz szanberg #24551. hozzászólásáraDombos terepen maximálisan megértem.Annó leejtési irányra keresztbe müvelést tanitottak.Csakhát a gép sodródása sem veszélytelen oldalra.
Láttam már olyan vontatott vetőgépet mely kiküszöbölteba sodródást kanyarodó íveket műholddal. Főleg ha esetleg vékonyabb a termőtalaj alól kavics van vagy felhozná a sziket ott én sem használnék ekét.Max egy jó nagy tárcsát..
Igy értem amit mondasz.!
Válasz tothgazda #24550. hozzászólásáraJo napot!
Semmiképpen nem szeretnék a szántás és szántás nélküli műveléses vitába beszállni.
Tisztában vagyok a folyamatokkal.Hasznákok szervestrágyát ,nincs eliszapolásig tartó folyamatos öntözés ,továbbá másodvetést sem használok...
Lehetne erről beszélgetni.Nézem a reklámokat a talajoltó baktérium oldatokról.De mi értelme ha nincs pl kaja a baktériumnak. Értsd pentozán hatás ahol pont az a baj hogy a talajlakó baktériumok a saját testépítésükhöz kivonják a Nitrogént a talajból .Addig egy defláció lesz ,helytelenebb müvelésnél pl visszaszórt szalma stb nél ez úgy jelentkezik ,hogy ergo sárgul a kultura.Vagyis a szármaradvány lebontásához kell egy ammonium nitrát ami a lignin és cellulóz rostokat roncsolja s tapanyagot ad növény és talajlakó baktériumnak egyaránt.Ezt muszáj pótolni különben több a kár mint a haszon.Évek óta pucoljuk a területekről a szárat lefele az állatoknak.3-4 évente van trágyázás is.De sokkal szebb az állomány ahol nincs azva sok szármaradvány. Továbbá az idén ott nem volt fuzariumos a búza (nekem) ahol lepucoltuk a kukorica szárat, mig egy zuzott tarcsázott naprás földön bizony csúnyán nézett ki.
Hasonló a tapasztalatom a zölditésnek csufolt végtelenül káros és haszontalan marhaságról is.Ha pl retket tesz bele. Gindold el mi tápanyagot ad egy kertész ,hogy szép legyen a gyökérzöldsége.Ez a baxott nagy karógyökér másod muszály növényként ugy megnő mint a fa ága.Mi tápanyagot és vizet vesz az ki.A földszomszédomnak a végén tényleg lazítani kellett mert nem tudta kiszántani.
Oda pillangóst vetnék vékony mélyreható gyökérzettel.Túl azon hogy annó bio talajlazitóként is hivták.Azaz a vékony gyökér szántás után kirohadt s kis lyukacskákat hagy maga után lefele.
Arról nem is beszélve ,hogy Rhizobium nitrogén gyülytö baktériumokkal él szimbiózisba ezért olyan szép a kukorica egy lucerna után mivel akár 60-90 kg hatóanyagnak megfelelő nitrogén is maradhat egy közepes lucerna kiszántása után.
Ezért nem értem ezt a sok "felesleges gyurmancsolást."
Igen használok (bérmunkában)Machilo lazítót amit az én gépeim meg se tudnának emelni.Buzaföldnél.Meseszépen megemeli a talajt a henger szép munkát végesz !Sima frankó a terep itána!Oly annyira hogy az után szokott menni a trágyaszóró ,(sokan el sem hitték hogy lazitott földre lehet trágyát szórni aki a hagyományos kést használja s Videoton tv -s göröngyöket hagy maga után) a trágyát kiszórva 4-5 évente lazitással majd egy takaros kis szántással tavasszal jófajta Borealis 27 %os linzivel együtt igen szèp termést kehet elérni ,ha nincs aszály. Igy nem kell venni mindenféle sokszor csak nézem a kiállîtásokon az szt sem tudom mire való agressziv gépeket.Melyet valóban muszály bevetni ha agyon tapossa a lineár a csemege kukorica betakarítás vagy egy 140 mázsás nagytraktor.
Nem egy méreg drága szép traktor után látok szimpla nehéz fogast.Nem bonyolult gépekkel huz maga után egy akác rönköt.Kora tavasszal nagyon szép sima terepet hagy maga után s lezárja a hajszálcsöveket...Szintén ámulok az Ortmann kapán is ami annyira brutál hogy a nagy géppel együtt szétszedik a talajt .Nem csoda ha kell a lazitó feszt.Ez inkább olyan mint az erőszak erőszakot szül mondás.Sokszor bizony egy kis Mtz s szántás 35-ös fogással megfelelő takaros munkaeszközökkel jobb mint egy 45 ös fogású hasgatás.
Tiszteletben tartom mindenkinek a gondolatát nem is tisztem megváltoztatni de én ezt tapasztalom.
200 lovas traktor vásárlása van kitüzve hogy ne legyen a család kiszolgáltatva semmilyen alkalmazott kénye kedvének ,igy lesz latító is.A kis gépekkel nem haladok és 1 nagy hatékonabb.De az ehez való eke vásárlása nem marad el.
Sajnos a jövedelmezöségek elég vacakok a gépárakkal szemben ugyhogy erre a tervre keményen gyurni kell.Abban bizom lesz olyan aki a szantás elhagyása végett eladja alig használt ekéjét.Lattam már ilyen hirdetéstvs csak sóvárogtam ,ilyenem lenne sose adnám el.
Válasz szanberg #24544. hozzászólásáraMélység? Próbáltatok vele játszani? Itt -8 volt pár napja, de lehetett dolgozni.
Válasz szanberg #24551. hozzászólásáraIlyenkor nem müködik a striptill sem?
Válasz szantofold22 #24549. hozzászólásáraNálunk dombos a pálya, ott az erózió nagyon elválik ha szántassz, kontra mulcsosan dolgozol, de a laposokon is amúgy.
Van igazság abban amit mondassz, most idén ebben a felállásban, egyébként nem.
Nem lett volna itt gond ha nem így forog össze ősszel minden, gondolok itt arra is ,hogy novembertől csak esett folyamatosan 150+ mm eső lejött plussz havak is, illetve az őszi hajtásban nem jutott idő/ember a talajokat csinálni. Nagyon sok kukorica volt saját is meg bér aratás-szárítás is, aztán elhúzódott kicsit, továbbá nem vitték el a lekötött terményeket, a legjobb októberi időben álltunk egy bő hetet nulla munkával, mert tele voltak a magtárak a megcsúszott szállítások végett, pont akkor ment szét a nagytraktor első kardánja is, az miatt is csúsztunk valamelyest, szóval ez is betett nekem mert amúgy ha a csúszás és a kardánkereszt hiba nincs akkor majdnem végeztem is volna, de azért az sem általános hogy ennyi eső elkezd esni és csak december másfelére zárják el a csapot...
Nembeszélve arról, hogy ha kicsit kevesebb a meló akkor aratás közben jött volna utána a Cultus szépen mint tavaly is és akkor meg királyság van.
Jövőre úgy lesz ez csinálva, hogy két napot aratunk kicsit megnyomva, harmadik nap nem megyünk ki, akkor a nagytraktor dolgozik, meg közben persze párhuzamosan a szárító éjjel nappal megy, így jobban megtud haladni párhuzamban a munka majd, tavaly így volt.
Szántásra visszatérve, az a baj hogy tarlón nem tudsz járni, a barázda feneket meg többé nem akarom taposni, még most is jön fel olyan agyag tömb összetörve ami eketalpból származik, az nekem nem hiányzik egyáltalán.
Plussz tavasszal a striptill-el tudok finom magágyat készíteni úgy, hogy nem szárítom ki a földet.
Ezeket összegezve jött ki a választott irány.
Válasz szantofold22 #24549. hozzászólásáraAzt tudom neked javasolni, hogy ismerkedj meg a talajba végbemenő(talajélet) folyamatokkal és ha tisztába vagy ezekkel saját magad is el tudod dönteni mikor mit kell és miért használni.
Eke nem fog szerepelni a listán azt állítom.
Válasz szanberg #24544. hozzászólásáraSzia !Valahogy nem értem ezt az egész gruberesdit.. Amig agyba főbe mászkálnak lazitó ilyen olyan sokszor egymásnak ellentmondó gépkapcsolattal (pl mondjuk egy eszközön ott a kombinátor rugó a végén meg betonra döngölő nehéz ékgyűrű ami egy felhozott nyers talajt csíkosra döngöl pl tavasszal ) Nos addig egy franko 5-6 os Lemken ekével tárcsázás nélkül szépen le lenne szántva s rég elfelejtetted volna.Le lenne tüntetve az összes gombás betegséget és kártevőt hordozó szármaradvány.Én ugy gondolom jó a lazítás kell is egy eketalpas földön s szépen sekélyen meg leforgatni. Egy ilyen gyenge fagyos időben könnyü tárcsával le lehetne "zárni" ha látszik ,hogy száraz az idő. Ezt a mulcsot egy dombosabb terepen meg tudom esetleg érteni az erózió miatt.De egyébbként....
Válasz Koszi. #24547. hozzászólásáraHát ha nagyon ólcsón adnák. 2 véres nyakú 80-ast adnék érte.
Válasz Josku #24543. hozzászólásáraItt Baranyában ahol lakom az önkormányzatnak van egy, az utakat húzgálja, oldalra kitolós szértépővel vágja az utak szélét ilyesmi lightos munkákat csinál, de már kisebb gondok voltak vele ígyis, biztos nem mernék ilyet megvenni, alig van belőle legalábbis itthon, alkatrész ellátás és a szervíz kérdéses...
Válasz Dinnyés Laci #24545. hozzászólásáraPont ezt éreztem én is, hogy most az lenne a fasza.
Nem baxakodok már, lesz még köztes idő, ha még nem akkor tavasszal be sávozom oszt cső.
Saját terület 40 pár ha maradt ki, a java meg lett csinálva.
Számtani is lehetne de hagyom mert akkor soha nem fogok tudni rendszerben dolgozni...
Válasz szanberg #24544. hozzászólásáragrúberezni nem lehet ilyenkor már...
nagyon vizes..
ha nagy a fagy az a baj ha kicsi akkor meg az
viszont az artiglo magnum nagyon szépen dolgozott most is
próbálj ki egyet
Vazzeg -5nél lágy, -9nél meg beton
Arbos traktor, a 110-130-as kat? Tapasztalat, vélemény? Debrecenben a farmer expón láttam. BUÉK!
Igazi tanyasi macsek
Válasz lackó0 #24538. hozzászólásáraNekünk a TX64 Plus-on GITR-es matrica van.
Válasz lackó0 #24531. hozzászólásáraÉn elajándékoztam őket. Baráti kör gyerekei ezt forgatták a kezükben.
Válasz lackó0 #24531. hozzászólásáraA Hibridajánlat címlapján szerintem a híres PK-001es van
Válasz szanberg #24537. hozzászólásáraMind dokumentálva a kupacban, mármint, hogy ki mit forgalmazott. Söt, ha jól emlékszem tölük volt egy TX 66-os (vagy 68-as ha létezik ilyen) próbán nálunk. Aztán mégis Mega 208 II lett az IKR-töl.
Válasz lackó0 #24531. hozzászólásáraRendszerváltás után apám a Gitr-nél volt Kelet-Magyarországi területi képviselő, igaz a termény kereskedelem volt a fő profilja, de New holland kombájnokat és Fendt traktorokat is adtak el, később Merlo rakodó is náluk volt meg sok más is még...
Válasz *** HM *** #24535. hozzászólásáraEgyetértek!
Válasz lackó0 #24531. hozzászólásáraEl ne égesd ezek kincsek.
Válasz lackó0 #24533. hozzászólásáraEnni nem kér, nekem is tele a padlás, 20 év múlva pedig ismét lehet belőle kérdezni.
Na meg összevetni a technikákat!
Én sajnálnék egyet is eldobni.
Válasz Rabó001 #24532. hozzászólásáraEzek a kupacok (egyenként vannak vagy 15 cm magasak) is olyan kincseket rejtenek mint az a sapka. Ki látott már Claas CC 3000 cukornád betakarítót?
Na nem baj, ami már megfordult az udvarban, meg a 4-5 nagyobb gyártó teljes (kombájn & traktor) gépsora az utóbbi 20-30 évböl marad, a többi megy.
Válasz lackó0 #24531. hozzászólásáraZetorral kezdett az Axial, először az alkatreszeivel. Nekem meg van egy vadiúj sapkám, meg Axial Bt. felirattal.
Gyermekkorom tüzre ítélt emlékei:
Mikor forgelmazott az Axial Zetort?
Kinek mond még valamit a gitr?
A Claas Markant ma is megállná a helyét!
Mikori az az Agroinform Géptipp?
Mikor állítottak fel MF-fel szántás világrekordot?
JD Z 2200, Seyr 9000, Motivell és Bóly Rt élnek még az emlékeitekben?
Jól illik a tàjba a juhnyáj.A tvk mögé.
Mi még legeltetjük a lucernát.
Kedves Barátaim!
Ámbár nem kaptam rá felkérést, még csak nem is tud róla, de egész biztosan nem neheztel meg Tanár úr, ha ezt a kétségbeesett kiáltását a legilletékesebbek körében közzéteszem:
"....nem marad más, mint hogy a változtatáshoz haladéktalanul vissza kell szereznünk a közösségek államát, vissza kell helyezni ERKÖLCSI TALAPZATÁRA, és ismét a közjó szolgálatába kell állítanunk, majd a politikai rendszerváltást követően:
• az állami vagyonról szóló törvény módosításával az állam tulajdonában lévő termőföldet – erre létező európai és Európán kívüli nemzetközi példáknak megfelelően – a forgalomképtelen kincstári vagyonelemekhez kell sorolni;
• üzemszabályozási törvényt kell alkotni, és az európai gyakorlatnak megfelelően ebben kell szabályozni a mezőgazdasági üzem jellemzőit, működtetésének feltételeit és az összeszámítás szabályrendszerét, az egy családhoz/érdekeltséghez tartozó birtokszámot
(1 db) valamint annak ágazattól függő maximális méretét;
• az üzemszabályozási törvényben előirt maximális birtokméret-korlátoknak való megfeleléshez 3 év türelmi időt kell biztosítani, és azt az egy család megélhetését biztosító átlagos európai birtokméret felett – a lakhely és a birtok közti távolság szerint is differenciált – területnagyságtól függő, sávos, progresszív földadóval is ösztönözni kell;
• a családi gazdasági modell versenyképességét növelő szövetkezeti formákról, azok működéséről és támogatásuk módozatairól törvényt kell alkotni, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés, azaz a teljes vertikum haszna a helyi közösségeknél maradjon;
• a földalapok és egyéb feltételek megteremtésével el kell indítani a Nemzeti Vidékstratégia által előírt „demográfiai földprogramot” illetve a „szociális földprogramot”;
• a közösségi földalapok gyarapítása érdekében az államnak élnie kell elővásárlási jogával, és a földpiac aktív szereplőjeként fel kell vásárolnia – az üzemszabályozás és a progresszív földadó hatására vélhetően megnövekvő – eladásra felkínált földkészleteket, amelyeket a valóban helyben élő, gazdálkodó családoknak, a „demográfiai földprogram”valamint a „szociális földprogram” keretében pedig a fiataloknak és az önkormányzatoknak kell kedvező feltételekkel, tartós bérbe adnia;
• az európai színtéren kezdeményezni kell a termőföld kivételét a tőke-javak közül és az élelmiszer önrendelkezést, azaz az élelmiszerek, mint nemzetbiztonsági, stratégiai árucikkek – a fegyverek és a gyógyszerek kereskedelméhez hasonló – kivételét az áruk szabad áramlása köréből; végezetül
• minden olyan törekvést segítenie kell, amely közös értékeink védelmét és gyarapítását, az ezeket megtartó közösségek, a helyi gazdaság és társadalom erősítését tűzi célul, és ezzel egyfajta missziós, jövőnket alapozó feladatot lát el a spekuláns tőke által globalizált világban.
Ezek a lépések az végveszélybe került és apátiába süllyedt agrártársadalmat is segítheti abban, hogy saját – ám az egész társadalmat szolgáló – értékei és érdekei védelmében bátran lépjen fel, és forduljon szembe a mindenen átgázoló tőkeérdekekkel.
Bárcsak a saját állama is segítségére lenne ebben! " http://kielegyenafold.hu
Végül az Ő nevében is szívből jövő BUÉK a nemzet mindenkori alapját jelentő, tisztességes, igazi magyar gazdáknak!
Kedves Barátaim!
Ámbár nem kaptam rá felkérést, még csak nem is tud róla, de egész biztosan nem neheztel meg Tanár úr, ha ezt a kétségbeesett kiáltását a legilletékesebbek körében közzéteszem:
"....nem marad más, mint hogy a változtatáshoz haladéktalanul vissza kell szereznünk a közösségek államát, vissza kell helyezni ERKÖLCSI TALAPZATÁRA, és ismét a közjó szolgálatába kell állítanunk, majd a politikai rendszerváltást követően:
• az állami vagyonról szóló törvény módosításával az állam tulajdonában lévő termőföldet – erre létező európai és Európán kívüli nemzetközi példáknak megfelelően – a forgalomképtelen kincstári vagyonelemekhez kell sorolni;
• üzemszabályozási törvényt kell alkotni, és az európai gyakorlatnak megfelelően ebben kell szabályozni a mezőgazdasági üzem jellemzőit, működtetésének feltételeit és az összeszámítás szabályrendszerét, az egy családhoz/érdekeltséghez tartozó birtokszámot
(1 db) valamint annak ágazattól függő maximális méretét;
• az üzemszabályozási törvényben előirt maximális birtokméret-korlátoknak való megfeleléshez 3 év türelmi időt kell biztosítani, és azt az egy család megélhetését biztosító átlagos európai birtokméret felett – a lakhely és a birtok közti távolság szerint is differenciált – területnagyságtól függő, sávos, progresszív földadóval is ösztönözni kell;
• a családi gazdasági modell versenyképességét növelő szövetkezeti formákról, azok működéséről és támogatásuk módozatairól törvényt kell alkotni, hogy a termelés, a feldolgozás és az értékesítés, azaz a teljes vertikum haszna a helyi közösségeknél maradjon;
• a földalapok és egyéb feltételek megteremtésével el kell indítani a Nemzeti Vidékstratégia által előírt „demográfiai földprogramot” illetve a „szociális földprogramot”;
• a közösségi földalapok gyarapítása érdekében az államnak élnie kell elővásárlási jogával, és a földpiac aktív szereplőjeként fel kell vásárolnia – az üzemszabályozás és a progresszív földadó hatására vélhetően megnövekvő – eladásra felkínált földkészleteket, amelyeket a valóban helyben élő, gazdálkodó családoknak, a „demográfiai földprogram”valamint a „szociális földprogram” keretében pedig a fiataloknak és az önkormányzatoknak kell kedvező feltételekkel, tartós bérbe adnia;
• az európai színtéren kezdeményezni kell a termőföld kivételét a tőke-javak közül és az élelmiszer önrendelkezést, azaz az élelmiszerek, mint nemzetbiztonsági, stratégiai árucikkek – a fegyverek és a gyógyszerek kereskedelméhez hasonló – kivételét az áruk szabad áramlása köréből; végezetül
• minden olyan törekvést segítenie kell, amely közös értékeink védelmét és gyarapítását, az ezeket megtartó közösségek, a helyi gazdaság és társadalom erősítését tűzi célul, és ezzel egyfajta missziós, jövőnket alapozó feladatot lát el a spekuláns tőke által globalizált világban.
Ezek a lépések az végveszélybe került és apátiába süllyedt agrártársadalmat is segítheti abban, hogy saját – ám az egész társadalmat szolgáló – értékei és érdekei védelmében bátran lépjen fel, és forduljon szembe a mindenen átgázoló tőkeérdekekkel.
Bárcsak a saját állama is segítségére lenne ebben! " http://kielegyenafold.hu
Végül az Ő nevében is szívből jövő BUÉK a nemzet mindenkori alapját jelentő, tisztességes, igazi magyar gazdáknak!
Válasz wernerj #24526. hozzászólásáraIgaz'ha fölrakod az ajtot lehet párásodik az üveg!
olcson néha látni lada vagy négyütemű trabi fűtőtestet. Megéri belefaragni. CSak vigyázni a magassággal'hogy üresre lehessen vizteleniteni. Jövő hét vége felé fagy nélkül is jo lehet de jobb ha megfagy egy kicsit.
Válasz .Richard. #24525. hozzászólásáraGyári extra lehetett ezekben hogy nyomja be a meleget. Ha pont befúj a szél az ajtó helyén, hirtelen hideg lesz, átkoztam is magam, hogy nem raktam fel az ajtót. Ez a terület tetőn van, 3-4 napja már fújja a szél, pont ideális volt a nedvessége. Rétaljban én is a fagyokat várom, hogy tudjak szántani.
Válasz wernerj #24522. hozzászólásáraFűtesz abban a vasban? Nekem talán jövő héten lesz járhato 'esetleg fagyon.
Válasz envagyok2 #24523. hozzászólásáraLehet ,hogy a vadaknak van kirakva.
Válasz szanberg #24508. hozzászólásáraez meg a szomszéd parlagfüves biogazdasága főtekerve?
micsoda emberek járnak feléd, még mindig kint vannak a bálái?
Válasz Kémlelő #24521. hozzászólásáraÖsszetett a dolog, kicsit bonyolult lenne elmagyarázni, de ez így jött ki. A tavaszi magágykészítés előkészítése.
Válasz wernerj #24520. hozzászólásáraEz már a tavaszi magágy lesz?
Mai életkép: