Másrészt az ember nem így működik... szerinted hány olyan gazdaság van Magyarországon aki napraforgó és búza között is szánt? Ők miért nem hagyjak abba? A legmegrögzöttebb szántásmaniasok sem csináljak pedig...
A gazdák legnagyobb része nem észérvek hanem szokások alapján gazdálkodik!
Válasz Dns8 #1529. hozzászólásáraHa egy dombon szánt 45 cm-t és arra jön 48 óra alatt 500 mm, akkor ott 45 cm termőréteget for levinni a víz a hegyről...
Válasz Földönfuto #1522. hozzászólásáraAmint engedi a talaj, kezdem a lazítást. Tavasszal amint lehet, totál, rá 2 hétre tárcsa. Vetés elött magágy kombinátor, vagy gruber, amelyiket kívánja a föld.
Válasz Földönfuto #1518. hozzászólásáraHa jársz Kecskemét felé, megnézheted nálam is a lazítás + tárcsa művelést eke nélkül, abba vetem a kukoricát, igaz Becker csúszó csoroszjással .
Válasz Dns8 #1521. hozzászólásáraAz a vicc, hogy elvileg egy jó kulturállapotú, magas szervesanagtartalmú, egészséges talajaggregátumokból álló minimumművelt talaj sokkal hamarabb elissza a vizet, mint a túlművelt kőzetliszt.
Válasz endypapa #1519. hozzászólásáraMég soha nem próbáltam szántás nélkül,de az itt olvasottak alapján gondoltam rá,hogy kipróbálnám,hátha nem bukok nagyot.Eddig lazitás után is mindig megszántottam.
Volt róla szó a nyáron miért szántanak az olaszok őrültek módjára 300 lóval 3 fejjel . Ha itt is 500 mm esne 48 óra alatt ahogy most történt lehet sokan átgondolnák a talajmegújítást.
Hello.Van két kisebb táblám,az egyik búza volt,a másik napraforgó.Mind a kettő meg lett lazitva 40cm-re.Inkább homok talajok.Tavasszal kukorica lesz benne.Működne ha nem szántanám már ősszel,hanem tavasszal egy tárcsa meg egy kombinátor és vetés?
Válasz Mf-es? #1515. hozzászólásáraAzokon a repedéseken amik most vannak ha kevés téli csapadék lesz leszalad a mélybe, az nem csinál lazult talaj. Mostanában pedig hideg sem szokott már lenni. Erre alapozni nagy rizikó.
Válasz RkTomi #1506. hozzászólásáraÉn is gondoltam ilyenre de aki nem lazitja vagy szántja télen, lehet mire tavaszba ér a tárcsázott föld, 5centi cserepes törmeléket meg 10 centis galacsinokat szed fel tavasszal a vakaro. Feltéve ha kap esőt meg tömör havat. utánna persze vetés aztán eső nuku 2hónapra és el van rendezve 0-llába az a terület. Én ezt nem merném ugy hagyni. jó föld, szerencse, ideális tavaszi időjárással tök jól hangozna. Télen csak kap valami lazító vizet, aztán neki kell esni. Vagy baszni az egészre és direktbe vetni.
Válasz GREVEN #1510. hozzászólásáraNálunk a könnyebb földek is piszokul letömörödtek a nyáron, a zetor nyekergett a lazítóval. Haver kötött placcán meg a nehéztárcsa roszogott mintha kavicsban húztam volna(igaz belement azért)...letákovics meg olyan vidáman szaladt rajta, mint aminek 28 kereke van (ezért is jött a felkérés)
Volt 80mm eső pár nap alatt... Haver aszongya...nem érti miért nem lazult fel... Há' mondom, miért tette volna?
Átázott(olyan 50-60 centire egy markolós csóka szerint), de ugyan fel nem lazult...
Válasz RkTomi #1506. hozzászólásáraHa ez igaz, akkor miért akar beleszakadni a lazító ezekbe a kiszáradt,kirepedt földekbe és miért hoz fel vödörnyi rögeket?
Ilyen aszályban a talaj a repedéseivel szinte meglazítja saját magát. El lehet hagyni a komolyabb őszi talajmunkát. Minden éven vagy lazítunk vagy szántunk, most kap egy nehéztárcsát és mehet a télbe. Én is úgy látom hogy a felsőbb talajrétegekből vagy szinte a felszínről jobban elbomlik, eltűnik a szármaradvány.
Én búza tarlót aratás után közvetlen meghuzattam grúberrel nagy sebességgel, úgy hogy a kapák szinte csak karcolták a talajt, pár hét múlva szinte nyoma sem volt a szalmának, még ott is ahol a kombájn tolatgatott és sokat fújt egy helyre. Plusz így lehet a legjobban serkenteni az árvakelést hogy később már ne okozzon gondot
Válasz Drisa #1500. hozzászólására2x sekélyen megtárcsázni sokba kerül? Jobb utána szívni? Majd tavasszal... ekkora árvakelés elég sok nedvességet kivesz ha nem tud rámenni időben. Arról nem is beszélve, hogy a szalma is jobban lebomlik, mint a föld tetején.
Válasz Sz_Pisti #1493. hozzászólásáraFeltéve ha nem belvizes terület. Ha az, akkor ezzel a sima felülettel lehet szépen cumizni.
Vegyszerezővel akkor tudsz rámenni amikor már el kellett volna vetni, a tábla fele kőkemény másik fele még cuppog, nincs idő várni a vegyszer hatására, de már teljesen bezöldül az egész, akkor inkább tárcsa sekélyen hadd száradjon, majd jön a rögökből magágy készítés valahogy és a maradék élő növény kivésése a megkeményedett földből.
Úgy látom itt a fórumon elsősorban szakmai,technológiai oldalról van megközelitve a téma,de azért van ennek gazdasági oldala is,ami szintén döntő tényező.Akik régebben csinálják,már biztosan van összehasonlitási alapjuk.Hogy látjátok,ebből a szempontból mennyire eredményesebb az új módszer.Ezt nem forintra kiszámolva gondolom,hanem hogy milyen költségeket lehet csökkenteni vele,hogy alakul a termésátlag hosszabb távon stb.
Válasz Bzsr #1481. hozzászólásáraLehetőleg egy menetben készíts magágyat, rövidtárcsa csak akkor kell ha rengeteg szártömeg maradt fent és nem bomlott el, kombi meg összehúzná.
Válasz VDénes #1480. hozzászólásáraKöszi,igen a jövő héten még biztos dolgozik de talán még utánna is fog 1-2nap.Annyi módosítással hogy a nagyon kötött talajon a rövidtárcsa lapjai közé néha beakad egy egy "rögöcske " és megállítja a tárcsát, ezért az ilyen helyekre egy függesztett tüskés henger lesz utánnaakasztva.
7485 hozzászólás
Válasz endypapa #1525. hozzászólásáraMűkakit mit, mikor szorsz?
Válasz bandigh #1523. hozzászólásáraNem vicc, aki csinálja, az tapasztalja is... nem kell hozzá 30mm... 1-2 óra alatt...
Válasz Dns8 #1532. hozzászólásáraEgyrészt de, hülyék
Másrészt az ember nem így működik... szerinted hány olyan gazdaság van Magyarországon aki napraforgó és búza között is szánt? Ők miért nem hagyjak abba? A legmegrögzöttebb szántásmaniasok sem csináljak pedig...
A gazdák legnagyobb része nem észérvek hanem szokások alapján gazdálkodik!
Válasz .Feco. #1530. hozzászólásáraSzaerinted. De ha így lenne csak abba hagyták volna már ezt a tevékenységet annyira csak nem hülyék.
Válasz .Feco. #1530. hozzászólására
Válasz Dns8 #1529. hozzászólásáraHa egy dombon szánt 45 cm-t és arra jön 48 óra alatt 500 mm, akkor ott 45 cm termőréteget for levinni a víz a hegyről...
Válasz bandigh #1523. hozzászólásáraSíkon lehet de dombon nem biztos. Olaszba 45 cm a mélyszántás.
Válasz Mf-es? #1527. hozzászólásáraSzerintük csak az nyeli el azt a vízmennyiséget.
Válasz Dns8 #1521. hozzászólásáraÉs miért?
Válasz endypapa #1525. hozzászólásáraMost újítottam spc helyett egy ih-t. 0.5-1 ha-t kipróbálok magágy nélkül.
Válasz Földönfuto #1522. hozzászólásáraAmint engedi a talaj, kezdem a lazítást. Tavasszal amint lehet, totál, rá 2 hétre tárcsa. Vetés elött magágy kombinátor, vagy gruber, amelyiket kívánja a föld.
Válasz Földönfuto #1518. hozzászólásáraHa jársz Kecskemét felé, megnézheted nálam is a lazítás + tárcsa művelést eke nélkül, abba vetem a kukoricát, igaz Becker csúszó csoroszjással .
Válasz Dns8 #1521. hozzászólásáraAz a vicc, hogy elvileg egy jó kulturállapotú, magas szervesanagtartalmú, egészséges talajaggregátumokból álló minimumművelt talaj sokkal hamarabb elissza a vizet, mint a túlművelt kőzetliszt.
Válasz endypapa #1519. hozzászólásáraMég soha nem próbáltam szántás nélkül,de az itt olvasottak alapján gondoltam rá,hogy kipróbálnám,hátha nem bukok nagyot.Eddig lazitás után is mindig megszántottam.
Volt róla szó a nyáron miért szántanak az olaszok őrültek módjára 300 lóval 3 fejjel . Ha itt is 500 mm esne 48 óra alatt ahogy most történt lehet sokan átgondolnák a talajmegújítást.
Válasz cimbike. #1502. hozzászólásáraha jól emlékszem akkor van neked valami lengyel rövid tárcsád. egyben van még?
Válasz Földönfuto #1518. hozzászólásáraÉn így csinálom. Idén 124 q-t arattam.
Hello.Van két kisebb táblám,az egyik búza volt,a másik napraforgó.Mind a kettő meg lett lazitva 40cm-re.Inkább homok talajok.Tavasszal kukorica lesz benne.Működne ha nem szántanám már ősszel,hanem tavasszal egy tárcsa meg egy kombinátor és vetés?
Válasz Mf-es? #1515. hozzászólásáraAzokon a repedéseken amik most vannak ha kevés téli csapadék lesz leszalad a mélybe, az nem csinál lazult talaj. Mostanában pedig hideg sem szokott már lenni. Erre alapozni nagy rizikó.
Egy kis csemege az itteni közösségnek
EGY DRAKULA!
Tes(z)tközelből"https://www.youtube.com/watch?v=h2o-9ahBs3Q
Válasz GREVEN #1510. hozzászólásáraVárd meg a téli csapadékot,meg a fagyot.
Válasz csoppika #1509. hozzászólásáraNem rossz, nekem 13 literből megy 25cm-n a gruberezés.
Válasz RkTomi #1506. hozzászólásáraÉn is gondoltam ilyenre de aki nem lazitja vagy szántja télen, lehet mire tavaszba ér a tárcsázott föld, 5centi cserepes törmeléket meg 10 centis galacsinokat szed fel tavasszal a vakaro. Feltéve ha kap esőt meg tömör havat. utánna persze vetés aztán eső nuku 2hónapra és el van rendezve 0-llába az a terület. Én ezt nem merném ugy hagyni. jó föld, szerencse, ideális tavaszi időjárással tök jól hangozna. Télen csak kap valami lazító vizet, aztán neki kell esni. Vagy baszni az egészre és direktbe vetni.
Válasz GREVEN #1510. hozzászólására40 centinként lazák a rögök.
Válasz GREVEN #1510. hozzászólásáraNálunk a könnyebb földek is piszokul letömörödtek a nyáron, a zetor nyekergett a lazítóval. Haver kötött placcán meg a nehéztárcsa roszogott mintha kavicsban húztam volna(igaz belement azért)...letákovics meg olyan vidáman szaladt rajta, mint aminek 28 kereke van
(ezért is jött a felkérés)
Volt 80mm eső pár nap alatt... Haver aszongya...nem érti miért nem lazult fel... Há' mondom, miért tette volna?
Átázott(olyan 50-60 centire egy markolós csóka szerint), de ugyan fel nem lazult...
Válasz RkTomi #1506. hozzászólásáraHa ez igaz, akkor miért akar beleszakadni a lazító ezekbe a kiszáradt,kirepedt földekbe és miért hoz fel vödörnyi rögeket?
A lazultságnak nem ezek a jelei.
Válasz Dave #1501. hozzászólásáraHehe...nekem 11-14 liter/művelet...
Válasz Mf-es? #1507. hozzászólásáraÍgy igaz és egy kis pétisó sem árt.
Válasz RkTomi #1506. hozzászólásáraMindenhez oxigén kell.
Ilyen aszályban a talaj a repedéseivel szinte meglazítja saját magát. El lehet hagyni a komolyabb őszi talajmunkát. Minden éven vagy lazítunk vagy szántunk, most kap egy nehéztárcsát és mehet a télbe. Én is úgy látom hogy a felsőbb talajrétegekből vagy szinte a felszínről jobban elbomlik, eltűnik a szármaradvány.
Válasz cimbike. #1502. hozzászólásáraAzért ez betyár erőgép!
Válasz Mf-es? #1503. hozzászólásáraNekem az a tapasztalatom hogy a talaj felső 5-10 centiméterében a legjobb.
Én búza tarlót aratás után közvetlen meghuzattam grúberrel nagy sebességgel, úgy hogy a kapák szinte csak karcolták a talajt, pár hét múlva szinte nyoma sem volt a szalmának, még ott is ahol a kombájn tolatgatott és sokat fújt egy helyre. Plusz így lehet a legjobban serkenteni az árvakelést hogy később már ne okozzon gondot
Válasz Dave #1501. hozzászólásáraMások meg azt írták,a föld tetején jobban bomlik a szármaradvány.Lehet van benne valami.
Válasz Drisa #1500. hozzászólására2x sekélyen megtárcsázni sokba kerül? Jobb utána szívni? Majd tavasszal... ekkora árvakelés elég sok nedvességet kivesz ha nem tud rámenni időben. Arról nem is beszélve, hogy a szalma is jobban lebomlik, mint a föld tetején.
Válasz Dave #1499. hozzászólására5x inkább nem?
spórolni szeretne nem többet költeni....
Válasz ZZ #1491. hozzászólásáraEzt ha aratástól idáig 2-3x megtárcsázod nem lenne ennyi problémád a szalmával és az árvakeléssel sem.
Válasz Sk Laci #1497. hozzászólásáraVagyunk! Köszi! 6150M,bár így 30cm-n nem ártana még pár ló elébe...
Válasz Gazda12 #1496. hozzászólásáraAmint nézem vagyunk itt egy páran Pöettinger tulajdonosok. Szép szerelvény
Milyen JD-re van akasztva?
Próbálkozgatunk!
Válasz Sz_Pisti #1493. hozzászólásáraFeltéve ha nem belvizes terület. Ha az, akkor ezzel a sima felülettel lehet szépen cumizni.
Vegyszerezővel akkor tudsz rámenni amikor már el kellett volna vetni, a tábla fele kőkemény másik fele még cuppog, nincs idő várni a vegyszer hatására, de már teljesen bezöldül az egész, akkor inkább tárcsa sekélyen hadd száradjon, majd jön a rögökből magágy készítés valahogy és a maradék élő növény kivésése a megkeményedett földből.
Úgy látom itt a fórumon elsősorban szakmai,technológiai oldalról van megközelitve a téma,de azért van ennek gazdasági oldala is,ami szintén döntő tényező.Akik régebben csinálják,már biztosan van összehasonlitási alapjuk.Hogy látjátok,ebből a szempontból mennyire eredményesebb az új módszer.Ezt nem forintra kiszámolva gondolom,hanem hogy milyen költségeket lehet csökkenteni vele,hogy alakul a termésátlag hosszabb távon stb.
Válasz ZZ #1491. hozzászólásárahagyd, hogy kikeljen, ami akar, aztán tavasszal RoundUp Mega + nitrosol
Válasz ZZ #1491. hozzászólásáraMi lenne? Tavasz függő. Ha hideg lesz a tavasz akkor beleveted a kukoricát és lefújod totálissal.
Ha meleg lesz márciusban amikkor megindul az árvakelés akkor fújod totálissal.
Lazítva... de mi lesz ebből kukivetésig, az más kérdés...
Válasz szanberg #1489. hozzászólásáraKöszönöm
Válasz Bzsr #1488. hozzászólásáraLehetőleg igen!
Esetleg két sor kombi ha helyzet így kívánja, de rövidtárcsa végképpen nem fog kelleni.
Válasz szanberg #1487. hozzászólásáraNincs szármaradvány fent. Szója volt, szépen be lett keverve
. Szóval akkor egy kombinátor és kész?!
Válasz Bzsr #1481. hozzászólásáraLehetőleg egy menetben készíts magágyat, rövidtárcsa csak akkor kell ha rengeteg szártömeg maradt fent és nem bomlott el, kombi meg összehúzná.
Válasz VDénes #1480. hozzászólásáraKöszi,igen a jövő héten még biztos dolgozik de talán még utánna is fog 1-2nap.Annyi módosítással hogy a nagyon kötött talajon a rövidtárcsa lapjai közé néha beakad egy egy "rögöcske " és megállítja a tárcsát, ezért az ilyen helyekre egy függesztett tüskés henger lesz utánnaakasztva.