Válasz borda77 (Joe) #290. hozzászólására Erre én neked nem tudok választ adni, majd valami kutató egyszer kikutatja, hogy mi lehet az oka. De ha ezt a kifárasztós/árnyékolós technológiát használom, mindenhol ugyanaz az eredmény. A fenyérciroknak szinte már nyoma sincs két év alatt a földjeimen, pedig úgy vettem át őket, hogy embermagasságban álltak végig a kombájnsorban a telepek.
Eljöhetsz, megnézheted, valóságos a jelenség.
A csillagpázsittal, tarackbúzával és vaddohánnyal nem tudtam eddig megbírkózni, azok a földek gyomirtásra szorulnak, de megfelelő vetésforgóval és kezelési időszakkal azok is erősen visszaszoríthatóak.
Válasz Netparaszt #289. hozzászólásárade az acat az nem tűnik el évelő gyökéren hajt mint a barom... nem értem... ha megkapirgálod ahogyan mondtad annál jobban burjánzik... akkor meg miért így tett nálad?
Válasz Gepi #287. hozzászólására Csak ha szükséges, akkor nyúlunk bele mélyebben, egyébként 10 cm-nél mélyebben nem nyúlunk hozzá. Ha gyomirthatnánk, még annyit sem túrnám meg.
Ez a szintén bio kukoricatábla például a 4-5 méter magas napra után kapott egy szárzúzást tavasszal, két rtt és vetés. Nézd meg az alacsony gyomosodást, tavaly tavasszal még vastagon aszatos volt, de most már alig van benne, pedig nincs vegyszerezve.
Ez is a pontosan időzített sekély műveléseknek köszönhető.
Válasz Sk Laci #286. hozzászólására Drótférgem van valamennyi, de későn vetek, csak a megfelelő talajhőmérséklet elérése után, így gyorsan sorol a kukorica, nincs idejük kárt okozni. Emellett teli a talajfelszín korhadó szárral, így nehezebben találják meg a csírázó magból kibocsátott CO2 forrást.
Nekem viszont vetési varjúm van idén, az most nullázza a táblákat, ízlik nekik a kezeletlen mag.
Válasz Netparaszt #284. hozzászólásáraSzerencsések vagytok, hogy kártevő talajlakókkal nincsen gondotok. Idén nekem nincsen miért nevetnem, a kukoricámat szépen elintézték a kártevők, pedig kukorica 2012-ben volt a parcelán.
Válasz Gepi #282. hozzászólására A képeken kukorica után kukorica látható, őszi-tavaszi sekély tárcsával és sima Monosemmel vetve.
A talajmunka a bióban szükséges gyomirtás miatt kellett, nomeg jobban hasznosul a tápanyag is.
A második képen épp a kibújás előtti gyomfésülést végezzük.
Ja, mert ez bio is, vegyszeres csávázás és gmo nélkül.
Látod a drótféreg miatti tőszám hiányt? Mert én nem.
Már az amerikai példa is túl volt művelve.
Válasz Gepi #282. hozzászólásáraLehet így is csinálni, csak olyan vetőgép kell hozzá ami tarlóba is tud vetni, gmo-s kukorica a kukoricabogár ellen, műtrágyát talajba injektáló gép, gumihevederes gépek a talajtömörödés ellen, olyan agrárpolitika ami engedi a monokultúrát........
A minap néztem videókat erről a művelésről és abban egy amerikai gazda elmondta hogy ő hogyan csinálja. A kukorica tarlót ősszel elmunkálta egy conser-till géppel majd tavasszal egy tárcsa amivel magágyat csinált és utána kukorica vetés és gondolom vegyszer+műtrágya. Ez a művelés tényleg így zajlik vagy van még valami?
Válasz Sk Laci #276. hozzászólásáraÉn magam megtudnék simán 200 hektárt csinálni úgy, hogy abban hiba nem lenne, megvannak a technikai feltételek hozzá.
Aztán alkalmazottak között nagy különbség van. Ha egy hajtós de precíz dolgozni szerető van az 3-4 nyögvenyelős kínlódós embert kidolgoz.
Nyílván aki nyugdíj előtt áll néhány évvel gondolhatod mennyire aktív 40-45 mezőgazdaságban ledolgozott esztendő után csípőprotézissel akármi más bajával érted...
Szóval nem egyszerű ez, én azt látom a legjobbnak amikor magad vagy és megcsinálod amennyit normálisan elbírsz, akkor nem idegeskedsz, nincsen kihez alkalmazkodni, kinek gondját-baját viselni intézni, bérmunkákat akkor nagyon nem bírsz vállalni így azok is békén hagynak, szóval a leg nyugodtabb helyzet, és amit magadnak csinálsz az mindig jobb mint amit alkalmazott végez, mert a sajátod és kész.
Titkon arra tervezek, hogy hoszabb távon főleg ha változások lesznek központilag is és nem jó irányba akkor marad az amit leírtam, próbálni a jobbik fődekből összeállítani egy olyan kisebb gazdaságot ami jól fenntartható és kész. De amíg van amúgy egy nem rossz csapat, csak kicsit idősödő, kicsit belefáradt, kicsit már kevésbé aktív, addig azt fenn kell tartani, nem győzöm mondani, felelősséggel tartozol azokért akik nálad dolgoznak, nyugdíj előtt 3-4-5évvel embert nem lehet elengedni a mai világban mert mi lesz akkor velük!?!?!?!
Válasz bandigh #277. hozzászólásáraMuszály nyomni a bérmunkát szárítóra kombájnra mindenre máskülönben a sajátra nem éri meg beruházni ilyen szinten, viszont mivel itt ezekből hiány volt így bérmunkában nem tudtam volna megoldatni másokkal.
Én 280-300-at vetek meg 420körülit, hogy széthúzzam a melót, a maszekok úgyis 300-350 körüliket vetnek, nem azt mondom, hogy akkora nagy különbségek vannak, de azért egy hét biztosan akad a faoszám eleje meg a vége között de inkább több.
Na konkrét választ most se nagyon kaptam na mind1. Csak azért merültek föl bennem az elöbbiek mert vagy 8éve ökoba termelek és volt 2 év mikor használták a földem eü problémám miatt. Áz illitő nem szántott, abban a két éven nem volt betakarítás a gyomok miatt. Utána alig bírtam fölszántani visszaálítani a viszonylagos gyommentességet. De lehet a használó csinálta rosszul pedig agrár diplomás volt.
Válasz szanberg #275. hozzászólásáraIlyenkor éremes végigszámolni azt, hogy megéri-e a másnak végzett bérmunka azt hogy az ember a saját kukoricáját mindig sárbadöngölve vágja le és a szántás is kritikán aluli eredménnyel zárul mert már szíjjal az eke keményen. Nem mondom h ne menjen az ember bérmunkába, de mégiscsak látod kárát a saját terülereden. Másrészt lehet rövidebb fao-val kéne próbálkozni, akkor nem lenne ilyen talajrombolás. Elfigyelem h az alföldön elvannak 340-esekkel északon meg inkább 400 fele.. Oké h többet terem de vannak más szempontok is.
Válasz szanberg #275. hozzászólásáraA haverom szintén 500 hektáros, és 4 embert alkalmaz, száritójuk is van, igaz párszor elakadnak a munkacsúcsban, de szolgáltatók besegítésével mindent meg lehet oldani, hogy ne legyen fennakadás. Másik cég 2000-2500 Ha-os, ott 6 vagy 7 ember van alkalmazva, betakarítást szolgáltatókkal végzik. Mindent lehet, csak át kell gondolni mit hogyan lehetne. Kis érdekesség: van olyan is aki 200-300 ha-on gazdálkodik minden alkalmazott és gépek nélkül.
Tavaly az eggyik vállalkozó kezdte szántani a kukoricatarlót, majd abbahagyta, és lazítóval folytatta. És már késő ősszel sár volt.
Válasz Sk Laci #274. hozzászólásáraElső néhány évben nagyobb a gyomnyomás az biztos, de aztán ha fogy a gyommagkészlet a felső rétegből akkor már konszolidálódik a helyzet.
Annyi, hogy kukorica után még most sem látom teljesen megoldottnak ezt a kérdést, nem is a miatt, hogy bekeveri e vagy sem, mert tudom, hogy egy mostani jó kultivátor megoldja egy normális zúzós adapter után, viszont itt nálunk nyirok talajok vannak és őszre már mindig saras a helyzet, majdnem minden évben tarlón már nem tudsz dolgozni csak barázdában. Nyílván ilyenkor taposod a talpát neki de tavasszal így fogunk tudni jó magágyat készíteni amiből sikeresen lehet termelni.
Nekem ez a legnagyobb gondom a kukorica utáni forgatásnélküli témával, aratás közben meg nincsen kapacitás nagy géppel dolgozni hiába vagyunk sokan, de a szárítóhoz 2műszakba 4 ember kell, a kombájnhoz meg mindig kevés a szállítókapacitás így is, annak rovására sem mehet a dolog.
Ezért is mondom mindig, hogy egy 4-5-600hektáros cég van a legroszabb helyzetben, mert mindenre szüksége van már mint a nagyoknak csak semmi sincsen kihasználva úgy mint ott, fajlagosan többe kerül minden ha kiszámolod valamint nem tud annyi embert tartani, hogy mindenre fullon legyen gépész egyszerre. 500hektárra 5ember manapság soknak számít, nálunk duplája van kicsit kevesebbre(igaz van jószág is) és ilyenkor dömpingben majdnem kevés mert minden egyszerre történik.
Válasz trikolor5 #269. hozzászólásáraMiért gazosodna el a forgatásnélküli talajmüveléssel termelt növények? Gazmag csak annyi van a parcelládon amennyit előző években megtermeltél, és azzal hogy mindjárt az első évben kicsírázik a fenti rétegben levő gazmag forgatásnélkülinél, csak előnyt jelent a későbbiekben. Semmi ördöngőség nincsen benne. Ha már rááltál a forgatásnélkülire, akkor miért akarod szántani? Az meg hogy 3x gázolaj, egy nagy "marhaság", zöldtrágyát meg szépen be lehet dolgozni eke nélkül is. Mütrágyát is szépen lehet használni, nem kell félned ettől a technológiátó. Többen vagyunk itt a fórumon akik így termelnek, és szépen szalad a "szekér"
Válasz trikolor5 #269. hozzászólásáratanulni sose késő, a helyzet az hogy egyetlen mondat sincs a hozzászólásodban ami helytálló volna.kivéve az elsőt.
de az már bőségesen elég, olvass a témában és rá fogsz jönni hogy eke nemigen kell.
meg a vegyipari termékek oroszlánrésze is elhagyható.
Válasz .Feco. #271. hozzászólásárahát persze,mert amit nem tudunk elképzelni ,az nincs is. Sajnos. Én is így voltam vele,szántott agyag tavasszal törhetetlen. Gondolva,ha nem szántom,még ilyen sincs. De van. A 4dik éve nem szántott terület,össze sem hasonlítható akkori képével. egyszer megküzdöttem az egyszikű gyommal,de mivel,hogy korlátozott a géppark,a tárcsát muszály húzni,Akkor meg kombinátor volt,hát az oda már nem való,a tárcsa megszüntette. Onnan meg egy őszi vetés tavaszi gyomírtása a szántásoshoz hasonlóan történik. Nix semmi extra. ha semmi extra tápanyagot nem ad neki az illető,hogy extra termése legyen,mert védené a talajt,meg mittudomén,aki erre a fajta mókár vetemedik,a könnyebb munkavégzés miatt már elöbbre van. de majd a tapasztaltabbak elmesélik amit nem értünk még.
Válasz trikolor5 #269. hozzászólásáraEz elég felületes hozzáállás, gyakorlatilag mindenben tévedsz, olvass vissza kb 5 évet és utánna kérdezz ami meg nem világos...
Én bevallom nem nagyon értem ezt. Nem forgatják a talajt a talajélet miatt, de így meg rengeteg gyomírtó, vegyszer kell különben menthetetlenül elgazosodik és akkor meg hol a kíméletesség? Aztán a talaj is ùgy összetömörödik, hogy aztán egy ekével tripla gázolajjal lehet csak szántani. Meg a zöldtrágyanövényt is jól be kell forgatni, vagy ahelyett is inkább még több műtrágya? ami megint nem igazán kedvező az élőlényeknek..
Válasz a2457 #267. hozzászólásáraA termőréteg alatt kb 30cm vakolni való homok van, vagy kavics. Ezért a csapadék lassítás nélkűl átmegy rajta. 20-25 mm csapadék után 3 nap mulva rá lehet menni simán. Pálcát tűztem le pár helyen kb 30-35cm-re ment le
Válasz szabo8602 #266. hozzászólásáralehetséges hogy inkább egykéses lazító kéne, kérdéses mit mutat a talajszelvény. milyen a víháztartás, mennyire tömörödik stb..
Sziasztok!
Szeretném a segítségeteket kérni!
Szeretnék átállni én is a forgatás nélküli talajművelésre, de nem tudom hogy álljak neki.
Kis területen 17ha-on gazdálkodok. A talaj nálunk homokos 16-30 aranykoronás. A vetésforgó kb úgy néz ki, hogy búza-zöldtrágya-kukorica-árpa vagy tavaszi búza-zöldtrágya-napraforgó.Szerencsére éves szinten kb 3ha földet disznó szervestrágyával is meg tudok szórni.A ZT növényeim mustár és olajretek, de szeretnék még más fajta növényeket is belekeverni, hogy gazdagabb legyen.
Grúberem van meg szeretnék venni egy talajlazítót is. Valami két késeset, mert nagyobbat a traktorom nem húz el.(MTZ82)
Jó lenne ha leírnátok a munkafolyamatokat, hogy Ti ezt a forgatás nélkülit hogyan csináljátok. Ki hogyan állt át erre. Mondjuk ősszel lazítóztok utána meg gruber és ennyi? Tavasszal magágynak meg csak kombinátor?Minden évben kell lazítózni vagy csak a kukorica meg a napraforgó alá?
Rengeteg kérdésem lenne még de egyenlőre ennyi.
Köszi
A tavaszi növények helyére is szántasz vagy csak most a búza alá?
Mert hála Istennek a búzát még az esők előtt elvetettem (napraforgók után ment) de inkább most még bizakodok és várok kicsit hátha száradna valamit ( annyira nincs nagy vízállás) és nem kellene az eddigi munkát elba..ni a szántással...
GRAT,hibátlan...de azért ebből a képből is lássuk már be hogy ehhez képest az itteni talajviszonyaink ezerszer rosszabbak jelenleg...és teljesen mindegy hogy forgatás nélküli-e vagy sem
Nem szoktam duplán képeket berakni,de ez most idevág.
2 hete csak lesünk várunk, ma próbáltuk meg először a grúbert őszi mély művelésbe. Szerintem elfogadható már a munkája. De 1 hét napsütés után lenne az igazi.
Többi kép meg infó a Grúber topicba
És azt a jó pár centi vastag kukorica szármaradványt úgy ahogy van le is szántod egyből? Se tárcsa se semmi? Szép rétegződés lehet a földeden, és szép talajszelvények. A szint hirtelen a B alá kerül...
Mondjuk szerintem akkor felétek a "forgatás nélküli termelés él harcosai" csak az első 1-2 oldalt olvasták el a tankönyvből, mert ott elég határozottan le van írva, hogy első körben fontosabb a talaj kímélése, és a taposási károk minimalizálása, mint az eke beolvasztása. Ilyenkor alap, hogy a szállítójármű csak a tábla végén áll, és eszébe sem juthat, hogy rámenjen a földre. A kombájn meg nem süllyed körömtől lejjebb, csak a szántott földeken...
DE ez nem azért ilyen csökött mert rajta maradt a tavalyi szármaradvány vagy legyen a kedvencetek szerint mulcsos ,hanem azért mert nem tud nőni a gyökere a betonba...de ma már nem lenne probléma ha tavasszal maradna olyan terület amit nem volt idő megművelni ősszel...és ugyanilyen szép lenne a kukorica mint a kép jobb oldalán
mondjuk én kukorica után szinte soha nem rakok búzát, általában napraforgó, szója, répa, esetleg tavaszi árpa kerül. Mint többször leírtuk nagyon sok dolgot ráhagyunk a természetre, de ennek idő kell! Miért bírkoznánk most a 8-10 tonna szárral, mikor tavaszra szépen elbomlik, és könnyedén lehet vele bármit csinálni!
A forgatás nélküli művelés első lépése egy jó vetésforgó, majd egy jó vetőgép, és ezután kell talajművelőt választani...
A környékünkön a forgatás nélküli termelés él harcosai is úgy szántanak mint az eszelösek!! Ugyan mi mást is csinálnának a 20-30- 40 centis kombájn és szálitó jármü nyomokat és azok taposásait örültség lenne ott hagyni tavaszig abból úgyse lenne semmi!!!
a buzát kukorica tarloba is lehet vetni most összel ? vagy ez nem egy jó vetésforgó ? vagy a lazito annyira bekeveri hogy a kombinátor nem huzza össze ?nállunk annyira saras hogy a lazitot nem birnám huzni mert cska kaparna a tetején és a nagy szármaradvány miatt nem is szikkad sehogysem ..... sokat ogndolkodom most mi legyen de egyenlöre ne mtudom .....
7491 hozzászólás
Válasz borda77 (Joe) #290. hozzászólására Erre én neked nem tudok választ adni, majd valami kutató egyszer kikutatja, hogy mi lehet az oka. De ha ezt a kifárasztós/árnyékolós technológiát használom, mindenhol ugyanaz az eredmény. A fenyérciroknak szinte már nyoma sincs két év alatt a földjeimen, pedig úgy vettem át őket, hogy embermagasságban álltak végig a kombájnsorban a telepek.
Eljöhetsz, megnézheted, valóságos a jelenség.
A csillagpázsittal, tarackbúzával és vaddohánnyal nem tudtam eddig megbírkózni, azok a földek gyomirtásra szorulnak, de megfelelő vetésforgóval és kezelési időszakkal azok is erősen visszaszoríthatóak.
Válasz Netparaszt #289. hozzászólásárade az acat az nem tűnik el évelő gyökéren hajt mint a barom... nem értem... ha megkapirgálod ahogyan mondtad annál jobban burjánzik... akkor meg miért így tett nálad?
Válasz Gepi #287. hozzászólására Csak ha szükséges, akkor nyúlunk bele mélyebben, egyébként 10 cm-nél mélyebben nem nyúlunk hozzá. Ha gyomirthatnánk, még annyit sem túrnám meg.
Ez a szintén bio kukoricatábla például a 4-5 méter magas napra után kapott egy szárzúzást tavasszal, két rtt és vetés. Nézd meg az alacsony gyomosodást, tavaly tavasszal még vastagon aszatos volt, de most már alig van benne, pedig nincs vegyszerezve.
Ez is a pontosan időzített sekély műveléseknek köszönhető.
Válasz Sk Laci #286. hozzászólására Drótférgem van valamennyi, de későn vetek, csak a megfelelő talajhőmérséklet elérése után, így gyorsan sorol a kukorica, nincs idejük kárt okozni. Emellett teli a talajfelszín korhadó szárral, így nehezebben találják meg a csírázó magból kibocsátott CO2 forrást.
Nekem viszont vetési varjúm van idén, az most nullázza a táblákat, ízlik nekik a kezeletlen mag.
Válasz Netparaszt #284. hozzászólásáraköszönöm
. De akkor ti nem is bolygatjátok a talajt eke helyett 30cm mélyen?
Válasz Netparaszt #284. hozzászólásáraSzerencsések vagytok, hogy kártevő talajlakókkal nincsen gondotok. Idén nekem nincsen miért nevetnem, a kukoricámat szépen elintézték a kártevők, pedig kukorica 2012-ben volt a parcelán.
Válasz Pont #283. hozzászólásáraaz elsőn kívűl semmi nem kell...
Válasz Gepi #282. hozzászólására A képeken kukorica után kukorica látható, őszi-tavaszi sekély tárcsával és sima Monosemmel vetve.
A talajmunka a bióban szükséges gyomirtás miatt kellett, nomeg jobban hasznosul a tápanyag is.
A második képen épp a kibújás előtti gyomfésülést végezzük.
Ja, mert ez bio is, vegyszeres csávázás és gmo nélkül.
Látod a drótféreg miatti tőszám hiányt? Mert én nem.
Már az amerikai példa is túl volt művelve.
Válasz Gepi #282. hozzászólásáraLehet így is csinálni, csak olyan vetőgép kell hozzá ami tarlóba is tud vetni, gmo-s kukorica a kukoricabogár ellen, műtrágyát talajba injektáló gép, gumihevederes gépek a talajtömörödés ellen, olyan agrárpolitika ami engedi a monokultúrát........
A minap néztem videókat erről a művelésről és abban egy amerikai gazda elmondta hogy ő hogyan csinálja. A kukorica tarlót ősszel elmunkálta egy conser-till géppel majd tavasszal egy tárcsa amivel magágyat csinált és utána kukorica vetés és gondolom vegyszer+műtrágya. Ez a művelés tényleg így zajlik vagy van még valami?
Válasz Sk Laci #276. hozzászólásáraÉn magam megtudnék simán 200 hektárt csinálni úgy, hogy abban hiba nem lenne, megvannak a technikai feltételek hozzá.
Aztán alkalmazottak között nagy különbség van. Ha egy hajtós de precíz dolgozni szerető van az 3-4 nyögvenyelős kínlódós embert kidolgoz.
Nyílván aki nyugdíj előtt áll néhány évvel gondolhatod mennyire aktív 40-45 mezőgazdaságban ledolgozott esztendő után csípőprotézissel akármi más bajával érted...
Szóval nem egyszerű ez, én azt látom a legjobbnak amikor magad vagy és megcsinálod amennyit normálisan elbírsz, akkor nem idegeskedsz, nincsen kihez alkalmazkodni, kinek gondját-baját viselni intézni, bérmunkákat akkor nagyon nem bírsz vállalni így azok is békén hagynak, szóval a leg nyugodtabb helyzet, és amit magadnak csinálsz az mindig jobb mint amit alkalmazott végez, mert a sajátod és kész.
Titkon arra tervezek, hogy hoszabb távon főleg ha változások lesznek központilag is és nem jó irányba akkor marad az amit leírtam, próbálni a jobbik fődekből összeállítani egy olyan kisebb gazdaságot ami jól fenntartható és kész. De amíg van amúgy egy nem rossz csapat, csak kicsit idősödő, kicsit belefáradt, kicsit már kevésbé aktív, addig azt fenn kell tartani, nem győzöm mondani, felelősséggel tartozol azokért akik nálad dolgoznak, nyugdíj előtt 3-4-5évvel embert nem lehet elengedni a mai világban mert mi lesz akkor velük!?!?!?!
Válasz bandigh #277. hozzászólásáraMuszály nyomni a bérmunkát szárítóra kombájnra mindenre máskülönben a sajátra nem éri meg beruházni ilyen szinten, viszont mivel itt ezekből hiány volt így bérmunkában nem tudtam volna megoldatni másokkal.
Én 280-300-at vetek meg 420körülit, hogy széthúzzam a melót, a maszekok úgyis 300-350 körüliket vetnek, nem azt mondom, hogy akkora nagy különbségek vannak, de azért egy hét biztosan akad a faoszám eleje meg a vége között de inkább több.
Válasz trikolor5 #278. hozzászólásáraNyugi már na! Jelölj ki egy parcellàt,aztán gyakorlatozz! Másik Topikot keresd!
Na konkrét választ most se nagyon kaptam na mind1. Csak azért merültek föl bennem az elöbbiek mert vagy 8éve ökoba termelek és volt 2 év mikor használták a földem eü problémám miatt. Áz illitő nem szántott, abban a két éven nem volt betakarítás a gyomok miatt. Utána alig bírtam fölszántani visszaálítani a viszonylagos gyommentességet. De lehet a használó csinálta rosszul pedig agrár diplomás volt.
Válasz szanberg #275. hozzászólásáraIlyenkor éremes végigszámolni azt, hogy megéri-e a másnak végzett bérmunka azt hogy az ember a saját kukoricáját mindig sárbadöngölve vágja le és a szántás is kritikán aluli eredménnyel zárul mert már szíjjal az eke keményen. Nem mondom h ne menjen az ember bérmunkába, de mégiscsak látod kárát a saját terülereden. Másrészt lehet rövidebb fao-val kéne próbálkozni, akkor nem lenne ilyen talajrombolás. Elfigyelem h az alföldön elvannak 340-esekkel északon meg inkább 400 fele.. Oké h többet terem de vannak más szempontok is.
Válasz szanberg #275. hozzászólásáraA haverom szintén 500 hektáros, és 4 embert alkalmaz, száritójuk is van, igaz párszor elakadnak a munkacsúcsban, de szolgáltatók besegítésével mindent meg lehet oldani, hogy ne legyen fennakadás. Másik cég 2000-2500 Ha-os, ott 6 vagy 7 ember van alkalmazva, betakarítást szolgáltatókkal végzik. Mindent lehet, csak át kell gondolni mit hogyan lehetne. Kis érdekesség: van olyan is aki 200-300 ha-on gazdálkodik minden alkalmazott és gépek nélkül.
Tavaly az eggyik vállalkozó kezdte szántani a kukoricatarlót, majd abbahagyta, és lazítóval folytatta. És már késő ősszel sár volt.
Válasz Sk Laci #274. hozzászólásáraElső néhány évben nagyobb a gyomnyomás az biztos, de aztán ha fogy a gyommagkészlet a felső rétegből akkor már konszolidálódik a helyzet.
Annyi, hogy kukorica után még most sem látom teljesen megoldottnak ezt a kérdést, nem is a miatt, hogy bekeveri e vagy sem, mert tudom, hogy egy mostani jó kultivátor megoldja egy normális zúzós adapter után, viszont itt nálunk nyirok talajok vannak és őszre már mindig saras a helyzet, majdnem minden évben tarlón már nem tudsz dolgozni csak barázdában. Nyílván ilyenkor taposod a talpát neki de tavasszal így fogunk tudni jó magágyat készíteni amiből sikeresen lehet termelni.
Nekem ez a legnagyobb gondom a kukorica utáni forgatásnélküli témával, aratás közben meg nincsen kapacitás nagy géppel dolgozni hiába vagyunk sokan, de a szárítóhoz 2műszakba 4 ember kell, a kombájnhoz meg mindig kevés a szállítókapacitás így is, annak rovására sem mehet a dolog.
Ezért is mondom mindig, hogy egy 4-5-600hektáros cég van a legroszabb helyzetben, mert mindenre szüksége van már mint a nagyoknak csak semmi sincsen kihasználva úgy mint ott, fajlagosan többe kerül minden ha kiszámolod valamint nem tud annyi embert tartani, hogy mindenre fullon legyen gépész egyszerre. 500hektárra 5ember manapság soknak számít, nálunk duplája van kicsit kevesebbre(igaz van jószág is) és ilyenkor dömpingben majdnem kevés mert minden egyszerre történik.
Válasz trikolor5 #269. hozzászólásáraMiért gazosodna el a forgatásnélküli talajmüveléssel termelt növények? Gazmag csak annyi van a parcelládon amennyit előző években megtermeltél, és azzal hogy mindjárt az első évben kicsírázik a fenti rétegben levő gazmag forgatásnélkülinél, csak előnyt jelent a későbbiekben. Semmi ördöngőség nincsen benne. Ha már rááltál a forgatásnélkülire, akkor miért akarod szántani? Az meg hogy 3x gázolaj, egy nagy "marhaság", zöldtrágyát meg szépen be lehet dolgozni eke nélkül is. Mütrágyát is szépen lehet használni, nem kell félned ettől a technológiátó. Többen vagyunk itt a fórumon akik így termelnek, és szépen szalad a "szekér"
Válasz trikolor5 #269. hozzászólásáratanulni sose késő, a helyzet az hogy egyetlen mondat sincs a hozzászólásodban ami helytálló volna.kivéve az elsőt.
de az már bőségesen elég, olvass a témában és rá fogsz jönni hogy eke nemigen kell.
meg a vegyipari termékek oroszlánrésze is elhagyható.
Válasz .Feco. #271. hozzászólásárahát persze,mert amit nem tudunk elképzelni ,az nincs is. Sajnos. Én is így voltam vele,szántott agyag tavasszal törhetetlen. Gondolva,ha nem szántom,még ilyen sincs. De van. A 4dik éve nem szántott terület,össze sem hasonlítható akkori képével. egyszer megküzdöttem az egyszikű gyommal,de mivel,hogy korlátozott a géppark,a tárcsát muszály húzni,Akkor meg kombinátor volt,hát az oda már nem való,a tárcsa megszüntette. Onnan meg egy őszi vetés tavaszi gyomírtása a szántásoshoz hasonlóan történik. Nix semmi extra. ha semmi extra tápanyagot nem ad neki az illető,hogy extra termése legyen,mert védené a talajt,meg mittudomén,aki erre a fajta mókár vetemedik,a könnyebb munkavégzés miatt már elöbbre van. de majd a tapasztaltabbak elmesélik amit nem értünk még.
Válasz trikolor5 #269. hozzászólásáraEz elég felületes hozzáállás, gyakorlatilag mindenben tévedsz, olvass vissza kb 5 évet és utánna kérdezz ami meg nem világos...
Válasz trikolor5 #269. hozzászólásáraA talajmegùjìtò mg. Topikot keresd itt meg, minden kèrdèseidre vàlaszt kapsz. 2014 ben kezdett.
Én bevallom nem nagyon értem ezt. Nem forgatják a talajt a talajélet miatt, de így meg rengeteg gyomírtó, vegyszer kell különben menthetetlenül elgazosodik és akkor meg hol a kíméletesség? Aztán a talaj is ùgy összetömörödik, hogy aztán egy ekével tripla gázolajjal lehet csak szántani. Meg a zöldtrágyanövényt is jól be kell forgatni, vagy ahelyett is inkább még több műtrágya? ami megint nem igazán kedvező az élőlényeknek..
Válasz a2457 #267. hozzászólásáraA termőréteg alatt kb 30cm vakolni való homok van, vagy kavics. Ezért a csapadék lassítás nélkűl átmegy rajta. 20-25 mm csapadék után 3 nap mulva rá lehet menni simán. Pálcát tűztem le pár helyen kb 30-35cm-re ment le
Válasz szabo8602 #266. hozzászólásáralehetséges hogy inkább egykéses lazító kéne, kérdéses mit mutat a talajszelvény. milyen a víháztartás, mennyire tömörödik stb..
Sziasztok!
Szeretném a segítségeteket kérni!
Szeretnék átállni én is a forgatás nélküli talajművelésre, de nem tudom hogy álljak neki.
Kis területen 17ha-on gazdálkodok. A talaj nálunk homokos 16-30 aranykoronás. A vetésforgó kb úgy néz ki, hogy búza-zöldtrágya-kukorica-árpa vagy tavaszi búza-zöldtrágya-napraforgó.Szerencsére éves szinten kb 3ha földet disznó szervestrágyával is meg tudok szórni.A ZT növényeim mustár és olajretek, de szeretnék még más fajta növényeket is belekeverni, hogy gazdagabb legyen.
Grúberem van meg szeretnék venni egy talajlazítót is. Valami két késeset, mert nagyobbat a traktorom nem húz el.(MTZ82)
Jó lenne ha leírnátok a munkafolyamatokat, hogy Ti ezt a forgatás nélkülit hogyan csináljátok. Ki hogyan állt át erre. Mondjuk ősszel lazítóztok utána meg gruber és ennyi? Tavasszal magágynak meg csak kombinátor?Minden évben kell lazítózni vagy csak a kukorica meg a napraforgó alá?
Rengeteg kérdésem lenne még de egyenlőre ennyi.
Köszi
Válasz Sk Laci #239. hozzászólásáraSk Laci!
Ha megtennéd és csokorba szednéd az eddigi tapasztalatokat, az utókor biztos megköszöni neked.
Válasz #263. hozzászólásra
Itt most ekével lehet mérni az ellenállást,egy kerülö és irány a kocsma...
Hozzászólóként új (olvasóként nem annyira) vagyok a forgatás nélküli témában.
A 33-as főút 91 km-nél 2,8 ha szántót átállítok erre a technológiaára.
Újvároson van egy direktvetőgép. Tapasztalat, nem igazán sok.
VAn-e Hajdúböszörménytől közelebbi gazdálkodó, aki elvállalná a művelést, és tapasztalata is van?
Ennek a területnek a fele "Netparaszt" technológi szerint lesz művelni. Ott szontén nincs forgatás.
Hiszem, ha látom alapon.
Mivel és hogyan tudom mérni a talaj ellenállását? milyen átmérőjű legyen a gömbvas, milyen legyen a fogója, stb.
Válasz #227. hozzászólásra
A tavaszi növények helyére is szántasz vagy csak most a búza alá?
Mert hála Istennek a búzát még az esők előtt elvetettem (napraforgók után ment) de inkább most még bizakodok és várok kicsit hátha száradna valamit ( annyira nincs nagy vízállás) és nem kellene az eddigi munkát elba..ni a szántással...
GRAT,hibátlan...de azért ebből a képből is lássuk már be hogy ehhez képest az itteni talajviszonyaink ezerszer rosszabbak jelenleg...és teljesen mindegy hogy forgatás nélküli-e vagy sem
Nem szoktam duplán képeket berakni,de ez most idevág.
2 hete csak lesünk várunk, ma próbáltuk meg először a grúbert őszi mély művelésbe. Szerintem elfogadható már a munkája. De 1 hét napsütés után lenne az igazi.
Többi kép meg infó a Grúber topicba
Válasz #257. hozzászólásra
aha én is szoktam nincs ezzel semmi igy normális
Válasz #256. hozzászólásra
igen jó is
Válasz #255. hozzászólásra
ÉN meg az őszi szántásba vetek bele egy menetben,tavasszal...
Válasz #255. hozzászólásra
És azt a jó pár centi vastag kukorica szármaradványt úgy ahogy van le is szántod egyből? Se tárcsa se semmi? Szép rétegződés lehet a földeden, és szép talajszelvények. A szint hirtelen a B alá kerül...
Válasz #254. hozzászólásra
kiváncsi vagyok te kukorica földet hányszor taposod le amig elmunkálod a gereblyéddel.
én biztosan egyszer mert szántok.
Válasz #249. hozzászólásra
Mondjuk szerintem akkor felétek a "forgatás nélküli termelés él harcosai" csak az első 1-2 oldalt olvasták el a tankönyvből, mert ott elég határozottan le van írva, hogy első körben fontosabb a talaj kímélése, és a taposási károk minimalizálása, mint az eke beolvasztása. Ilyenkor alap, hogy a szállítójármű csak a tábla végén áll, és eszébe sem juthat, hogy rámenjen a földre. A kombájn meg nem süllyed körömtől lejjebb, csak a szántott földeken...
Válasz #251. hozzászólásra
ja akkor ti csak tavasszal imitáljátok a szántást az is szép lehet .
milyen a vizgazdálkodása?
szerintem öszi mélyszántás aztán annyi............
Válasz #244. hozzászólásra
DE ez nem azért ilyen csökött mert rajta maradt a tavalyi szármaradvány vagy legyen a kedvencetek szerint mulcsos ,hanem azért mert nem tud nőni a gyökere a betonba...de ma már nem lenne probléma ha tavasszal maradna olyan terület amit nem volt idő megművelni ősszel...és ugyanilyen szép lenne a kukorica mint a kép jobb oldalán
Válasz #245. hozzászólásra
mondjuk én kukorica után szinte soha nem rakok búzát, általában napraforgó, szója, répa, esetleg tavaszi árpa kerül. Mint többször leírtuk nagyon sok dolgot ráhagyunk a természetre, de ennek idő kell! Miért bírkoznánk most a 8-10 tonna szárral, mikor tavaszra szépen elbomlik, és könnyedén lehet vele bármit csinálni!
A forgatás nélküli művelés első lépése egy jó vetésforgó, majd egy jó vetőgép, és ezután kell talajművelőt választani...
Válasz #249. hozzászólásra
sokan azt hiszik feltalálták a spanyolviaszt..
A környékünkön a forgatás nélküli termelés él harcosai is úgy szántanak mint az eszelösek!!
Ugyan mi mást is csinálnának a 20-30- 40 centis kombájn és szálitó jármü nyomokat és azok taposásait örültség lenne ott hagyni tavaszig abból úgyse lenne semmi!!!
Válasz #245. hozzászólásra
sekélyen szántsd le és vesd be borona után.
Válasz #244. hozzászólásra
Ehez különösebb magyarázat nem szükséges!!
Válasz #244. hozzászólásra
ú ez a különbség?
Válasz #241. hozzászólásra
a buzát kukorica tarloba is lehet vetni most összel ? vagy ez nem egy jó vetésforgó ? vagy a lazito annyira bekeveri hogy a kombinátor nem huzza össze ?nállunk annyira saras hogy a lazitot nem birnám huzni mert cska kaparna a tetején és a nagy szármaradvány miatt nem is szikkad sehogysem ..... sokat ogndolkodom most mi legyen de egyenlöre ne mtudom .....
Válasz #241. hozzászólásra
oké akkor én maradok az ekénél
nincs spéci vetőgépem ami beleveti a moslékba csak az szántott földbe.
Válasz #238. hozzászólásra
Ok. Köszönöm előre is!