Válasz termelo #7719. hozzászólására150 kg az a csoroszlya nyomás, de az művelt földön mindenre is elég.
Használtan akad 150ezerért és 10-12m széles gépek vannak belőle. Elég lenne egy 8-as, megteríteni vele a piacot aztán maradna nekünk később a használt piacról
Válasz szanberg #7717. hozzászólásáraNem, nem olyan. Teljesen más a vetőkocsi kialakítás nem véletlen, hogy 200 kg a leszorítóerő ami már tökéletesen alkalmas a direkt-vetésre is.
Európában egyenlőre nem is láttam hasonlót ebben a méretben. Bár egy 9 méteres SeedHawk is ott van a toppon.
Válasz fexco #7713. hozzászólásáraMivel ugyanebben a szélességben ugyanannyiba kerülnek a gépek így szemmel látható, hogy nem az ár dominál a Serto mellett hanem a konstrukció és a hozzá kapcsolódó agrotechnika.
Nem azon kell fennakadni, hogy ilyent vegyél hanem azon hogy aki nem no-tillben gondolkodik ilyen típusú pl. régebbi vetőgépben megtalálhatja a számítását.
Mit akarsz? Rapid 30 éves konstrukció, Spirit-Pronto 25 stb. stb.
Rapid 4méter 200ló
Pronto 6 méter 200ló
Spirit 6 méter 300ló
Válasz mtz1221 #7707. hozzászólásáraNa igen az meg a másik a gyomirtás…
Előtte mindenképp leszaladom rt vel, utána lazítom, és utána is kellene egy tárcsa igen
Vagy arra gondoltam ha most csak rt+lazító, február végén meg mégy egy rt.
Válasz MTZ1221.3 #7706. hozzászólásáraGruberezni nem akarom, mert az összehúzza a szárat, tárcsázás és lazítás a terv
Műtrágyát már idén nem akarok venni, de amúgy ez jó ötlet köszi
Válasz Ganajos #7705. hozzászólásáraSzerintem szója előtt, kéne annak egy rendes szárzúzó. Alapkezelés is szar fog lenni, ha sok nagy darab szármaradvány fent marad, gyomírtáskor is még. vagy tényleg szalad le lazító előtt, és után is rt-vel.
Válasz Ganajos #7705. hozzászólásáraTegyél ki rá 50kg/ha karbamidot gruberlás előtt és alig marad tavaszra a szárból. Még lesz meleg és már egész jó párás idő is van, így van víz is.
Válasz MrPoke #7701. hozzászólásáraHát igazából a fő ok amiért jó lenne, hogy jövőre a szóját tudjam gyomfésűzni.
Mert idén volt egy darab ami nem lett szántva kukorica tarló és búza ment bele ott sajnos nem tudtam a búzát fésülni…
Igazából nem az egészet akarom eltüntetni, csak azért nagy részét, h normális magágyat lehessen tavasszal készíteni meg fésülni is lehessen.
Válasz termelo #7694. hozzászólásáraEz megint sok összetevős dolog. Pl idén rozs után május elején Olyan kemény volt a föld, hogy kis kombinátorral 3 menetben tudtam 5 centit fel munkulni. Azt is hiába vettem be, mert nem kelt ki.
Válasz fexco #7698. hozzászólásáraArra a spirit!
Rapid a keményebb pályákat szereti, amúgy képes a mély puha talajban bedúrni is akár.
Spirit vagy prontó, és minél nagyobb sortávolsággal!
Üdv!
Ti mennyi szármaradványt hagytok fel télre kukorica után? Nem akarok forgatni, rt+lazító a terv, viszont csináltam próbát, elég sok szármaradvány marad fent… a lazító kis jympa tehát keverés nincs.
Adjak neki még egy rt-t lazítás után?
Vagy ti hogyan oldjátok meg szántás nélkül?
Válasz MTZ1221.3 #7668. hozzászólásáraRajtad kívül nem sok ember írta hogy a kalászos alatt magától felpuhul a talaj pedig én ugyanezt tapasztaltam az Ország másik felén.
Akkor(az első írásaim egyike során) már ezt megpróbáltam valahogy kivesézni de nem hagyta a nagyérdemű ugyanis én ezt akkor még a fagynak tudtam be és nem arra ment az eszmecsere, hogy ez fagy nélkül is megtörténik hanem arra hogy hülye vagyok mert nem fagy át a föld olyan mélyen.
Pedig de csak nem minden évben…
Még írtam is hogy milyen mélyen van a fagyhatár de azt elrontottak, hogy értelemszerűen nem minden évben fagy meg a föld az eketalpig.
Az addig eltelt 15 éves pályafutásom alatt én is csak 2x figyeltem meg.
Ha közelítünk a 30 g-os ezermagtömehez vagy az alá akkor 5 cm vagy az alatti mélység esetében már a kelés veszteség is jelentős nem csak a bokrosodás.
A második maga a vetőgép tömörítőkerék fajtája. Pl. saját tapasztalat hogy 5 cm egy Prontónál talajnedvességtől szinte függetlenül lehet megfelelő de a Rapidnál kicsit nedvesebben már kataszrófa.
Az utóbbinál a “kocsikerék” a mag adagolása után van…
Az se mindegy hogy “Józskabá” mennyivel vet.
Egy 150 kg-os vétségi normájú jól bokrosodó fajtát el lehet rontani “mély” vetéssel de a 300 kg-os normával vetett bármit már nehezebb…
Válasz MrPoke #7688. hozzászólásáraSimán lehet ennyi a különbség, talajtól függően. Felénk ha 2-3cm-nél mélyebbre teszed, akkor a bokrosodási csomó túl mélyre kerül, és ez már terméskieséssel jár a modern bőtermő fajtáknál. A legtöbbször bőven elég 1-2cm-re tenni.
Válasz MrPoke #7686. hozzászólásáraIgy gondoltam en is.
De ami 3-4cm-re volt vetve az 60-65q/ha kozott mozgott, ami 5-6cm-re az pedig 42-48q/ha kozott volt. Kozel azonos minosegu tablak, csapadek ugyanaz, ugyanugy 20kg N hatoanyag volt alatta, kénnel, 300 l/ha vinasszal.
Viszont kukorica utan vetett foldben sem volt gond a gombaval, pedig elotte even meg szantva volt (mas hasznalta). Ez utobbinal a legalacsonyabb termes volt, itt azert nem csak a vetesmelysegen mulott teljesen.
Válasz Selvin #7682. hozzászólásáraA vetőmag fajtanemesítő által megadott ideális vetésmélységet nem szabad túllépni. Például amit 3cm mélyre javasolnak azt még 4cm-re lehet vetni, de az alatt már ahány cm annyi mínusz tonna a végén terméseredményben.
Még a kukorica szár közzé belehúzottnál is ez volt az eredmény, az őszi-téli csapadékok miatt úgyis kikel.
Ezek miatt lehet jobb vetőgép híján az ásóboronával bedolgozott szórva vetés, mint a gömbsüveges tárcsával behúzott legyen az hagyományos vagy rövidnek hívott, egykutya.
Válasz Radocz #7679. hozzászólásáraNem ők a szervezők. Talajtani szakdolgozat írás miatt lesz gyakorlati bemutató egy táblan belül két minta gödör. Plusz talajminta vétel és laboratóriumi vizsgálatok.
Válasz MTZ1221.3 #7668. hozzászólásáraKikelni kikel, mikor hogy. A nagyja idén januárban.
Az a helyzet, hogy nincs rövid tárcsám. A nehéztárcsát ha sekélyebbre állítom, akkor meg csak csíkoz. Úgyhogy hengerrel készítünk "magágyat". Vetés után is megdöngöljük. Kárt úgy sem csinál benne.
7724 hozzászólás
Na mutassátok ezt a " sorento" vetőgèpet
Válasz Radocz #7406. hozzászólására
Válasz termelo #7720. hozzászólásáraUkrajnai ár , gondolom, h nem sokkal olcsóbb a 12s modell, az 55 milla +áfa
Válasz termelo #7719. hozzászólására150 kg az a csoroszlya nyomás, de az művelt földön mindenre is elég.
Használtan akad 150ezerért és 10-12m széles gépek vannak belőle. Elég lenne egy 8-as, megteríteni vele a piacot aztán maradna nekünk később a használt piacról
Válasz Agroporta #7718. hozzászólásáraEzt kicsit keveslem, biztos ennyi?
Válasz szanberg #7717. hozzászólásáraNem, nem olyan. Teljesen más a vetőkocsi kialakítás nem véletlen, hogy 200 kg a leszorítóerő ami már tökéletesen alkalmas a direkt-vetésre is.
Európában egyenlőre nem is láttam hasonlót ebben a méretben. Bár egy 9 méteres SeedHawk is ott van a toppon.
Válasz eperkacs #7716. hozzászólásáramajd 142000 euró +áfa értékű gép
Válasz eperkacs #7716. hozzászólásáraSzéles nagyüzemi vetőgép, olyan mint egy pronto, tárcsasor nélkül...
Válasz termelo #7702. hozzászólásáraI
Mi az a Serto s mennyiben más mint minden más??
Válasz fexco #7713. hozzászólásáraMivel ugyanebben a szélességben ugyanannyiba kerülnek a gépek így szemmel látható, hogy nem az ár dominál a Serto mellett hanem a konstrukció és a hozzá kapcsolódó agrotechnika.
Nem azon kell fennakadni, hogy ilyent vegyél hanem azon hogy aki nem no-tillben gondolkodik ilyen típusú pl. régebbi vetőgépben megtalálhatja a számítását.
Mit akarsz? Rapid 30 éves konstrukció, Spirit-Pronto 25 stb. stb.
Rapid 4méter 200ló
Pronto 6 méter 200ló
Spirit 6 méter 300ló
Válasz mtz1221 #7703. hozzászólásáraA felpuhulás fentről lefelé történik de betakarítás után eső nélkül visszakeményedik.
Válasz termelo #7702. hozzászólásáraebből 2őt veszek,és alap,hogy a legszélesebbet,és csak is az egyenletes és finom szétnyitásért...
Válasz mtz1221 #7704. hozzászólásáraottrohad el...
Válasz mtz1221 #7710. hozzászólásáraHát most ahogy megjártam elsőnek volt bent valami nedvesség, de hamar megszáradt
Válasz Ganajos #7709. hozzászólásáraHa száraz nálatok is a föld, akkor én most rt-ném a lazító után is. Ki tudja februárban milyen idő lesz.
Válasz mtz1221 #7707. hozzászólásáraNa igen az meg a másik a gyomirtás…
Előtte mindenképp leszaladom rt vel, utána lazítom, és utána is kellene egy tárcsa igen
Vagy arra gondoltam ha most csak rt+lazító, február végén meg mégy egy rt.
Válasz MTZ1221.3 #7706. hozzászólásáraGruberezni nem akarom, mert az összehúzza a szárat, tárcsázás és lazítás a terv
Műtrágyát már idén nem akarok venni, de amúgy ez jó ötlet köszi
Válasz Ganajos #7705. hozzászólásáraSzerintem szója előtt, kéne annak egy rendes szárzúzó. Alapkezelés is szar fog lenni, ha sok nagy darab szármaradvány fent marad, gyomírtáskor is még. vagy tényleg szalad le lazító előtt, és után is rt-vel.
Válasz Ganajos #7705. hozzászólásáraTegyél ki rá 50kg/ha karbamidot gruberlás előtt és alig marad tavaszra a szárból. Még lesz meleg és már egész jó párás idő is van, így van víz is.
Válasz MrPoke #7701. hozzászólásáraHát igazából a fő ok amiért jó lenne, hogy jövőre a szóját tudjam gyomfésűzni.
Mert idén volt egy darab ami nem lett szántva kukorica tarló és búza ment bele ott sajnos nem tudtam a búzát fésülni…
Igazából nem az egészet akarom eltüntetni, csak azért nagy részét, h normális magágyat lehessen tavasszal készíteni meg fésülni is lehessen.
Válasz fexco #7698. hozzászólásáraRad backi, ilyen időjárás mellett.
Válasz termelo #7694. hozzászólásáraEz megint sok összetevős dolog. Pl idén rozs után május elején Olyan kemény volt a föld, hogy kis kombinátorral 3 menetben tudtam 5 centit fel munkulni. Azt is hiába vettem be, mert nem kelt ki.
Válasz fexco #7698. hozzászólásáraHa nem diretkbe vetsz akkor komoly gazdaság jelenleg Serto-t vesz.
Válasz Ganajos #7695. hozzászólásáraMiért akarod a szármaradványt eltüntetni? Nem igazán értem a felvetést.
Válasz fexco #7698. hozzászólásáraArra a spirit!
Rapid a keményebb pályákat szereti, amúgy képes a mély puha talajban bedúrni is akár.
Spirit vagy prontó, és minél nagyobb sortávolsággal!
Válasz termelo #7697. hozzászólásáraAkkor mit?
Válasz termelo #7693. hozzászólásáraszerinted melyik a jobb,spirit vagy rapid,középkötött-laza-mezőföld.
Válasz Ganajos #7695. hozzászólásáranem használunk ekét
Válasz Ganajos #7695. hozzászólásáraPont mind a Chuck Norris:
az összeset
Üdv!
Ti mennyi szármaradványt hagytok fel télre kukorica után? Nem akarok forgatni, rt+lazító a terv, viszont csináltam próbát, elég sok szármaradvány marad fent… a lazító kis jympa tehát keverés nincs.
Adjak neki még egy rt-t lazítás után?
Vagy ti hogyan oldjátok meg szántás nélkül?
Válasz MTZ1221.3 #7668. hozzászólásáraRajtad kívül nem sok ember írta hogy a kalászos alatt magától felpuhul a talaj pedig én ugyanezt tapasztaltam az Ország másik felén.
Akkor(az első írásaim egyike során) már ezt megpróbáltam valahogy kivesézni de nem hagyta a nagyérdemű ugyanis én ezt akkor még a fagynak tudtam be és nem arra ment az eszmecsere, hogy ez fagy nélkül is megtörténik hanem arra hogy hülye vagyok mert nem fagy át a föld olyan mélyen.
Pedig de csak nem minden évben…
Még írtam is hogy milyen mélyen van a fagyhatár de azt elrontottak, hogy értelemszerűen nem minden évben fagy meg a föld az eketalpig.
Az addig eltelt 15 éves pályafutásom alatt én is csak 2x figyeltem meg.
Válasz MrPoke #7688. hozzászólásáraA vetésmélység problematikája összetettebb. Most 3 dolog ugrik be kapásból.
Ha közelítünk a 30 g-os ezermagtömehez vagy az alá akkor 5 cm vagy az alatti mélység esetében már a kelés veszteség is jelentős nem csak a bokrosodás.
A második maga a vetőgép tömörítőkerék fajtája. Pl. saját tapasztalat hogy 5 cm egy Prontónál talajnedvességtől szinte függetlenül lehet megfelelő de a Rapidnál kicsit nedvesebben már kataszrófa.
Az utóbbinál a “kocsikerék” a mag adagolása után van…
Az se mindegy hogy “Józskabá” mennyivel vet.
Egy 150 kg-os vétségi normájú jól bokrosodó fajtát el lehet rontani “mély” vetéssel de a 300 kg-os normával vetett bármit már nehezebb…
Válasz Radocz #7690. hozzászólásáraNem de én minden költséget bérmunka költségben számolok. Még így sem fog soha visszajönni az ára.
Válasz MrPoke #7688. hozzászólásáraNem tudott bokrosodni, en azt vettem eszre.
Persze lehet mas is benne, de en ennek tulajdonitom a legnagyobb reszet a termes kulonbsegnek.
Válasz MrPoke #7688. hozzászólásáraValahol felsoroltad az eszközeid.
Árpád Mészáros kapásban nem, és drágább. Küllőskapa jelentősen 7-10eFt egy ha küllőskapázás és nem egyszer kell csinálni.
Ezt a küllős kupát bereled?
Válasz MrPoke #7688. hozzászólásáraSimán lehet ennyi a különbség, talajtól függően. Felénk ha 2-3cm-nél mélyebbre teszed, akkor a bokrosodási csomó túl mélyre kerül, és ez már terméskieséssel jár a modern bőtermő fajtáknál. A legtöbbször bőven elég 1-2cm-re tenni.
Válasz MTZ1221.3 #7687. hozzászólásáraBiztos nem csak a ménység volt a különbség oka.
Vagyis közvetett, lehet a mélyebbre vetettnél beszáradtak a csírák. De nem lehet oka a mélység.
Válasz MrPoke #7686. hozzászólásáraIgy gondoltam en is.
De ami 3-4cm-re volt vetve az 60-65q/ha kozott mozgott, ami 5-6cm-re az pedig 42-48q/ha kozott volt. Kozel azonos minosegu tablak, csapadek ugyanaz, ugyanugy 20kg N hatoanyag volt alatta, kénnel, 300 l/ha vinasszal.
Viszont kukorica utan vetett foldben sem volt gond a gombaval, pedig elotte even meg szantva volt (mas hasznalta). Ez utobbinal a legalacsonyabb termes volt, itt azert nem csak a vetesmelysegen mulott teljesen.
Válasz MTZ1221.3 #7684. hozzászólásáraHülyeség, nem ért hozzá a nemesítő ház.
Talaj, termelési rendszer stb mind meghatározza az optimális mélységet.
5cm ig simán le lehet menni.
Válasz Koczka József #7683. hozzászólásáraA homokban
.
Válasz Selvin #7682. hozzászólásáraA vetőmag fajtanemesítő által megadott ideális vetésmélységet nem szabad túllépni. Például amit 3cm mélyre javasolnak azt még 4cm-re lehet vetni, de az alatt már ahány cm annyi mínusz tonna a végén terméseredményben.
Még a kukorica szár közzé belehúzottnál is ez volt az eredmény, az őszi-téli csapadékok miatt úgyis kikel.
Ezek miatt lehet jobb vetőgép híján az ásóboronával bedolgozott szórva vetés, mint a gömbsüveges tárcsával behúzott legyen az hagyományos vagy rövidnek hívott, egykutya.
Bár ez már részben offtopik.
Válasz A.I. #7681. hozzászólásáraÉn sem értem de hát majd a szőlő dombon ásunk nekik gödröt.
Válasz MTZ1221.3 #7668. hozzászólásáraMi volt a vetésmélység kísérlet eredménye?
Válasz Koczka József #7677. hozzászólásáraAz jó, pláne ha belvíz lesz!
!
Visszük a könnyűbúvar cuccost
Válasz Radocz #7679. hozzászólásáraNem ők a szervezők. Talajtani szakdolgozat írás miatt lesz gyakorlati bemutató egy táblan belül két minta gödör. Plusz talajminta vétel és laboratóriumi vizsgálatok.
Válasz Koczka József #7677. hozzászólásáraHa a talajtani társaság szervezi, akkor lehetőséged lesz giliszta számolásra is.
Folyamatban van a megvalósítás.
Válasz MTZ1221.3 #7668. hozzászólásáraKikelni kikel, mikor hogy. A nagyja idén januárban.
Az a helyzet, hogy nincs rövid tárcsám. A nehéztárcsát ha sekélyebbre állítom, akkor meg csak csíkoz. Úgyhogy hengerrel készítünk "magágyat". Vetés után is megdöngöljük. Kárt úgy sem csinál benne.
Válasz Radocz #7674. hozzászólásáraSzia nálam márciusban lesz talaj vizsgálat,gödör ássással. Tehát talajszelvény vizsgálat jönnek a Gödöllői MATE tanára, tanulói.
Válasz Radocz #7675. hozzászólásáraHa nem tudod akkor mit írtál? Ha tudnád, akkor le is tudnád írni, hogy kell elképzelni egy ilyet.
Válasz Rabó001 #7673. hozzászólásáraNem tudom.
Már írtam