Nyerj Volkswagen Amarokot vagy iPadet! Regisztrálj és indulj a nyereményjátékon!
Fórum
Cikkajánló
Véget ért a betakarítás: egyes növények egészen jól bírták az időjárást
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) az eddigi betakarítási adatokat összegezte....
806 hozzászólás
Válasz Praetor #780. hozzászólásáraÉn 2018 óta írom dél-keleten vagyok
2018: 521 mm
2019:667mm
2020:717mm
2021:426mm
2022:418mm
2023:560mm
2024:371mm
2025:339mm
2026 eddig:252mm
Válasz _NB_ #801. hozzászólásáraScreenshotton pont jól látszik minden.
Az ország közepén látható zivatarok, az ahhoz a talajfronthoz kapcsolódnak ami a front előtt előre sietve generálta ezeket a cellákat.
A cellák mentén a megerősödő szél újból kiszárította a légkört, így a front kettészakadt felettünk. Délen a Dinári, illetve még az Alpok dk nyúlványai, északon a Kárpátok orografikus (emelő) hatására újra szerveződtek ezek a zivatarok.
Ez pont tankönyvi példája annak, hogy miért nincsenek itt zivatarok.
A másik példa a mai nap.
Újabb gyenge front, ami elhúz a csehek felé.
Az alpok emelő hatása megint érvényesül, de csak ott helyben. Ahogy lejön a hegyekről a száraz légkör azonnal kinyírja a zivatarokat. Ennyi. Nincs ebben semmi érdekes.
Válasz Gatti #788. hozzászólásáraVagy a Tisza felől helyben kipattanó óriás esők júniusban és augusztus második felében. Most már azok sincsenek.
Válasz Praetor #780. hozzászólásáraÍgy van nálunk is! Szerintem a 2021-es pünkösd környékén, június eleje körül borult meg valami nagyon. Akkor láttam először, hogy virágzáskor a napraforgó levelei nem érnek össze a szomszédos sor leveleivel, hanem úgy néznek ki, mint egy szőlőlugas. Onnantól kezdve bukó minden, bár a talaj már 2018-tól kezdve rohamosan szárad, de 2021. nyaráig még volt használható talajvíz.
Többen írtátok azt a problémát, hogy a jégeső halvány gondolatára elindított jéger esetleg túl kicsi jégkristályokat csinál, amik szublimálnak.
Megkérdeztem az okost, hogy létrejöhet e a felhőrendszerben egy ilyen körfolyamat az mondta nem elképzelhetetlen, de nem tud fennmaradni sokáig.
Erre én, ha délnyugat irányából északkelet irányába tart egy felhőrendszer és pár óra alatt elhagyja az országot aminek belsejében ez a folyamat zajlik, konkrétan eső helyett inkább hizlalja magát a rendszer 150-200km alatt , majd a szlovákia, lengyel vagy ukrajna területén meg esik az engem nem boldogít.
Azt mondta nincs róla adat, de kivizsgálásra érdemes felvetés, amihez radarképeket és csapadék menyiségeket, jéger üzemeltetési időket ect kéne kielemezni.
Amióta lehet radar képeket nézni eső felhőkről érdekelt, mert látványos, de ha közeli nagyításban nézem, akkor azt látom, hogy a pl: haránt irányba mennek a felhők felettünk és kész.
Viszont ha eltávolodunk akár az egész Földet belátva, akkor örült méretű ciklonokat látni.
Pl egész Európa méretű most ép a franciáktól meggy északra és a norvégoknál a tenger felett szívja fel magát.
Ez meg egy érdekes vártuk ezt az esőt, be is voltam rosálva egy kicsit, de azonkívül hogy pár pötty lett a betonjárdán semmi konkrétan.
Akkor rákérdeztem az okosra és azt mondta sajna ez ilyen, hogy a Alpok miatt felkellemkedik lehűl és kicsapódik jól megáztatja az ottaniakat, majd átér hozzánk a laposra itt szétterül "felhígul" és semmi a melegben pára lesz belőle.
Screenshot_20260610_2349
Válasz Zoli1437 #794. hozzászólásáraLátom te már kapisgálod a dolgot.
https://www.youtube.com/watch?v=MXUayYuIEYM
Válasz .Richard. #798. hozzászólásáraJön annyi szemét az euból hogy nem győzzük megenni
Válasz Bekre Pál #793. hozzászólásáraSemmi nincs elbaszva. Hiszen látod,szinte alig terem valami,de a műtrágya felmegy a bevètelünk meg le. Senkit nem èrdekel,hogy nincs kaja,lènyeg ,hogy mindenkivel ki kell bszni. Ez ma minden èrezhető problèmánkra igaz. Semmi sem vèletlen.
Válasz Bekre Pál #793. hozzászólásáraÉn ugyan így vagyok ezzel.
Válasz Nagy Péter 40 #787. hozzászólásáraDe amúgy most mi történt, hog ki kit zavart el?
Válasz Nagy Péter 40 #787. hozzászólásáraSajnálom, hogy értelmezni sem tudod amit akkor kiraktam, és hát ez azóta is fenn áll
.
Válasz Bekre Pál #793. hozzászólásáraItt most 38C és 650W/m2 Éget a nap.
Csak nehogy később visszasírjuk, hogy milyen jó volt most.
Válasz Zoli1437 #785. hozzászólásáraPlusz 200 mm-rel idén én lennék itt II. Ramszesz & Jockey Ewing szerelemgyereke anyagilag...
És látod még te így is kevesled, szóval el van ez a klíma baszva nagyon durván.
Válasz Gatti #788. hozzászólásáraPersze, én magamhoz viszonyítok. Ezért írtam, hogy nem tudom honnan indult.
Válasz Nagy Péter 40 #789. hozzászólásáraÍgy van, itt is ismert ez a mondás. De nagyon ritkán jött arról sajnos.
Az a baj semmi tapasztalatuk nincs hogy működik valóban a jéger rendszer. Most kezdik kivizsgálni, szóval eddig csak ment, ugye semmi dokumentum nem volt róla hogy működik itt a medencében.
Nincsenek adatlapok, amelyeken rögzítve van szondákkal hogy bizonyos működés és széljárás után mennyi a koncentráció bizonyos magasságokban. Csak a fizikára és az elméletre hagyatkoznak.
Ráadásul több mint 1 milliárd ft értékben kb 280-300 ezer litert égettek el évente ebből a szutyokból.
Válasz Zoli1437 #783. hozzászólásáraMég a 2000-es években is jöttek nagy esők Kelet felől.
Volt az a mondás hogy Kelet felől mindig nagy eső jön és az esetek nagy többségében tényleg az is jött. 2010 után kezdett megváltozni az egész, a tavaszok is akkor kezdtek egyre szárazabbak lenni, 2022 óta meg már minden évszak száraz és egyre szárazabb.
Válasz Zoli1437 #786. hozzászólásáraTehát a dunántúlról írsz. Az nem keletről jött hanem délről csak mivel tekergett, ezért felétek már keletről mozgott nyugatra.
Megtudom erősíteni itt a tiszántúl nyugati részén hogy keletről nagyon ritkán jött eső, nálunk a déli, délnyugatról érkező csapadék a kiadós.
Válasz hasutas1 #781. hozzászólásáraMicsoda összehasonlítás...
Egy teljesen kiszámolható sebességmérést hasonlítasz a rengeteg bizonytalan tényezőjű jégelhárításhoz.. szép teljesítmény
Valamelyik nap te álltál ki a szakemberek mellett hogy elakarják zavarni az egyszerű emberek és hamarabb hisznek egy senki tik tok videónak mint a több évtizedes tapasztalatú "mester" embereknek.
Majd kiraktál egy előrejelzést hogy augusztus 12-ig 80-100 mm eső is lejöhet itt Békésben...másnapra azt levitték 0-1 re....
Csodálkozunk hogy egyre több a konteós?
Ez nem szakember aki ilyen előrejelzést csinál ez tényleg meteurológus..
Az ilyenekre kellene bízni a jégelhárítás megmagyarázását?
Még viccnek is rossz..
Ahogy látom te se olvastad végig a közleményt.Addig lesz ez az állapot míg fel nem áll a független szakértői csapat és kiviszgálják az egészet.
Válasz Koczka József #784. hozzászólásáraItt sem volt sűrű, de ha átjött a Dunán az nagy mennyiség volt hirtelen.
Hogy honnan indult vagy kanyarodott ide azt nem tudom.
Válasz Praetor #780. hozzászólásáraÉn csak 2022 szeptembere óta írom. Abban az évben addig volt 150mm. egész évben 472mm.
Azóta minden évben legalább 100mm-el több volt mint ott. Idén eddig 342mm.
Ezzel együtt a gyümölcsfák, konyhakert még öntözve is bajban van.
Az ősziek és a korai kukorica valamennyire még hozza magát.
A jéger meg nálam semleges. Volt már aszálysújtott és jég által szétvert kukoricám. Egyik se szép látvány.
Válasz Zoli1437 #783. hozzászólásáraMi Románia felől nagyon de nagyon ritkán kaptunk .
Válasz Koczka József #778. hozzászólásáraMost itt is onnan jön, de a 70-es, 80-as években keletről jöttek a nagy esők.
Válasz jetta #761. hozzászólásáraNem egy évre, egy életre.
Nem igazán értem ha a gazdák hatvanakárhányszázaléka kérte is az elmúlt napokban, hogy tilcsák be a jégert, akkor minek tarcsák abban a négy vár, akarom írni megyében meg a jégert?
Szerintem a gazdák hatvanakárhányszázaléka országosan akarják tiltani és nem csak a saját (vár)megyéjükben.
Ez így elég gyenge.
De amúgy teccikelem, hogy a kurmányunk ennyire határozott, gyorsan le is védetem a dontsunkasorsunkrol.com.hu oldalt, hogy az ilyen fontos témákról, mint pl, hogy nem szeretnénk több védát, mert repeszteni jó. És ha országosan győz, hogy lehet, akkor nehogymár meghagyják a balaton körül, hogy ott azé továbbra is tesztelik.
Szóval lekéne tiltani országosan az egészet, mivel így kívánja a nép
Válasz Zoli1437 #773. hozzászólásáraAmióta én mérem, itt az Alföld közepén:
2016: 525.5 mm
2017: 639.5 mm
2018: 521.2 mm
2019: 591.5 mm
2020: 571.35 mm
2021: 426.5 mm
2022: 317.5 mm
2023: 531.1 mm (nagyon rossz eloszlással, zömmel csak télen)
2024: 412.2 mm
2025: 333.3 mm
2026: 192.9 mm (eddig)
Válasz Praetor #777. hozzászólásáraNa ebben egyetértünk.
Válasz Zoli1437 #773. hozzászólásáraNállunk meg nyugat, dél nyugati irányból. Akkor most hogy van?
Válasz jetta #761. hozzászólásáraItt JNSZ megyében - a KSH szerint - a legkevesebb a jégkár sok évtizede. A vihar több kárt okoz az erős szél miatt, mint a jég. A 10-20 évente érkező jeget, meg el fogjuk tűrni, ha lesz.
Felőlem verheti a mellét a NAK, csak ne kapcsolják be a jégereket. Sőt, annak örülnék, ha a magánüzemeltetést is törvényileg tiltanák.
Válasz TeljesenMindegy #775. hozzászólásáraA becenevedbe le írtad a tutit!
Válasz Ohaza63 #750. hozzászólásáraHa ez volt az első aszályos év, akkor miért kellett lezúzni a felsült kukoricát 2022-ben? Miért termett három tonnát tavaly is a kukorica?
Válasz Zoli1437 #773. hozzászólására"Mutassa be valaki a statisztikában a bekapcsoláskori hirtelen romlást."
Ilyen nem lesz.
Válasz Koczka József #771. hozzászólásáraRégen a nagy esők keletről jöttek. Ezek maradtak el teljesen. Nem egyik évről a másikra ahogy belépett a jáger, hanem fokozatosan.
Szerintem, ha az lenne az ok, egy átmenet nélküli romlást kellene látni, Én csak régóta tartó fokozatos romlással találkoztam eddig.
Mutassa be valaki a statisztikában a bekapcsoláskori hirtelen romlást.
Válasz Sanyee #767. hozzászólásáraHát ugye én is ezt szajkozom napok óta
Válasz Zoli1437 #770. hozzászólásáraSzia nem is azzal van a baj hogy egy kettő megy e mint régen volt az országban néhány. Most 1000 felett van. És igen igazad van azzal is baj van ha ott kezdik el lőni ahol belép az országba és ott akkor is esik majd de máshol nem,persze ez is csak feltételezés. Nekem és sok másnak is már azzal bajom van hogy bele avatkozunk a természetbe.
Válasz Koczka József #765. hozzászólásáraNekem elég bizonyíték, hogy bár mikor bevállalnám azokat az éveket. Akkor lehetett gazdálkodni, most meg egyre nehezebb. Talajgenerátor meg akkor is volt, meg most is van. Bár a működtetésben (riasztási szint) lehet különbség. Meg a meteorológusok is megbízhatóbbak voltak.
Én olyan cikket olvastam ami a hatásosságát kérdőjelezi meg. Eleve felszálló légáramlatok kellenek neki azon kívül amit maga csinál. Plusz menetrend szerint arra kell menni a felhőknek ahol van.
Olvastam olyan videóról ahol több órán át nem történik semmi. (A cenzúrát szívatták vele.)
Mit fogtok mondani, ha több eső lesz ott ahol megy, mint ahol nem. (Úgy látom a csapadékosabb részeken kisebb az ellenállás.)
Válasz Sanyee #767. hozzászólásáraSzia!
"Állítom, ha tavaly és idén is lett volna +20 mm csapadék akkor nem kellene most leállítani a paksi atomerőművet!"
Ha evvel ara célzol, hogy több víz lenne a Dunában, akkor fel kell homályosítsalak, hogy a Magyarországon lehulló csapadék érdemben nem befolyásolja a vízállást.
A vízgyűjtőkön lehullott csapadék ami számít, ott sem volt a hegyekben hó,és most ott sem esik eső.
Üdv.: Csuti
Válasz Ohaza63 #759. hozzászólására"Soha nem is gondoltam erre, hogy ide jutunk!
Sajnos ez már az 5. év nálunk és már kurvára beleuntam a kínlódásba."
Na ezért IS vagy alusisakos.
De látom rajtad a fejlődés jeleit-lassan oszlik a köd a fejed körül.
Nem öt év alatt történt ez,voltak már bőven előjelei csak mindenki leszarta.Én is te is mindenki is,és miért is ne szartuk volna le.
Mindenki a saját érdekeit nézi,egy ember,egy ország is.
Eddig ímmel-ámmal de működött igaz már nagyon látszott,hogy jöhet a nagy baj de mindenki behúzta a nyakát.
Természet anyánk belehúzott és elindított egy olyat amit már nem lehet még csak lassítani se.
Még te is megérheted a vénebb fejeddel,hogy milyen gyorsan tud ez még rosszabb lenni.
Nem csak nálunk,mert a vilégon mindenütt problémát okoz az ha megváltozik az időjárás.
Ha egy táj időjárása megváltozik akkor ahhoz sok idő kell,hogy a természet és az ember is hozzá alkalmazkodjon.
Lásd csak bennünket,lehet mink vagyunk a kisérleti egerek?
Ez olyan igazi konteós mondat volt.
Kis laposföld teória:
Szóval ha eső esik akkor az fent úgy kezdődik, hogy jégkristályok képződnek fent. Mire azok leérnek elolvadnak.
Namost ha túl sok ezüst-jodid részecske kerül a felhőbe, akkor a rendelkezésre álló vízgőz túl sok jégkristály között oszlik el, és egyik sem tud akkorára nőni, hogy kihulljon – a apró kristályok inkább elpárolognak vagy szublimálnak.
ÍGY NEM IS JÖN ESŐ!
Persze papírforma szerint nincs túladagolva.
De mi van ha egy kicsit mégis, és 20mm csapadékkal több esett volna nélküle évente? Ugye az csak 5% csapadéktöbblet, szóval a hibahatárt nem is éri el.
Állítom, ha tavaly és idén is lett volna +20 mm csapadék akkor nem kellene most leállítani a paksi atomerőművet!
Lehet 2 hét múlva igen, de most nem!
Szóval itt már fontosabb kérdés is ellene, minthogy besül a mezőgazdaság!
Persze jobb a biztosító szektornak ha le van védve az ország.
Válasz jetta #761. hozzászólásáraÉn két évet olvastam.
Inkább minimum két évre.!
Válasz Zoli1437 #764. hozzászólásáraVan bizonyíték hogy nem okozott? És nem mellesleg volt pár tíz az országban most ezer felett van azért érted a különbséget ? Be tettem ide hogy mivan ha túl apró jegkristalyok alakulnak ki. De volt egy videó is nem mai keletű hogy hogyan befolyásolja. De arról még nem láttam hogy hogyan nem.
Válasz jetta #761. hozzászólásáraNálunk (Baranya) a 80-as években már működött a rakétás változat. A 90-es évektől a talajgenerátoros. Akkor is volt jég is, meg eső is, meg aszály is.
Ezzel együtt itt is évről évre romlik a helyzet.
Ezt akár tartam kísérletnek is veheted. Ha régen nem okozott problémát, most miért okozna?
Válasz RkTomi #762. hozzászólásáraAz elmúlt hetekben sok vita övezte az Országos Jégkármérséklő Rendszer, a JÉGER működését. Az idei rendkívüli aszály miatt sok gazdálkodóban merült fel a kérdés: lehet-e összefüggés a rendszer működése és a csapadékhiány között?
Számos vélemény, petíció és álláspont látott napvilágot, miközben az is világossá vált, hogy maguk a gazdák sem gondolkodnak egységesen erről a kérdésről.
Ezért az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium úgy döntött, hogy ebben a kérdésben nem feltételezésekre vagy politikai megfontolásokra, hanem a gazdák véleményére alapozzák a döntést! A rendszert közfeladatként működtető NAK-ot megbízták a reprezentatív országos felmérésre.
Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett gazdák 66,1 százaléka a JÉGER működésének szüneteltetését támogatja. Ugyanakkor a megyei adatok jelentős különbségeket mutatnak: a Dunántúl több megyéjében továbbra is a működés fenntartása mellett alakult ki többség, míg az Alföld több térségében a gazdák a rendszer leállítását támogatják.
Éppen ezért azokban a megyékben, ahol a többség a JÉGER működtetését támogatja, a rendszer tovább működik, ahol pedig a szüneteltetés mellett döntöttek, ott nem indítják el a generátorokat. Ahol tovább üzemel, ott is szigorítják a működés feltételeit. Korábban már 50-60 százalékos jégeső-valószínűség esetén is el lehetett rendelni a generátorok indítását. Mostantól erre csak akkor kerülhet sor, ha a HungaroMet legalább 80 százalékos valószínűséggel jelez jégesőt.
Ez azt jelenti, hogy a JÉGER kizárólag a legindokoltabb esetekben lép működésbe.
Válasz Praetor #760. hozzászólásáraNem értek hozzá de ha egységnyi anyag van egy köbméterben,mellette felhígul akkor ott lesz nagy szemű jég,majd lehet verni a mellét a nak-
nak hogy mi nekünk van igazunk. Mindenhol le kellett volna állítani egy évre akkor lehetne véleményt alkotni.
Válasz Koczka József #751. hozzászólásáraSzerintem az a 4 megye, ahol továbbra is üzemeltetik, az már nem fog érdemben hatni ott ahol te meg én vagyunk. Kizárt dolognak tartom, hogy ne híguljon annyit a szer amennyinek már nincs jelentősége.
Ha arra gondolsz, hogy felhőmagvasításként fog működni, és megvámolják az érkező csapadékot azok a megyék, ezt nem tudom. Személy szerint már annak is örülök, hogy ennyi megyében lekapcsolják.
Válasz Törppapa #757. hozzászólásáraÜdv!
Ezt nekem mondta a Szabolcsi gazda 2008 ban, amikor elvitte az MTZ met.
Soha nem is gondoltam erre, hogy ide jutunk!
Sajnos ez már az 5. év nálunk és már kurvára beleuntam a kínlódásba.
Ha alusisakos és laposföldhívó vagyok, ha nem, ilyet a természet nem csinál 5 év alatt, még 200-300 év alatt sem, itt 100 %, hogy külső manipuláció van.
Ha 1960 ban Vietnámban már tudtak játszani az időjárással, azóta pedig annyit fejlődött a technika, hogy csoda, akkor bármi elképzelhető.
Válasz Törppapa #757. hozzászólásáraA Dunántúl sem egységes, sose volt az, se csapadékra, se termohelyre, se foldminosegre, se domborzatra. Aki ezzel ellenteteset hisz, az nagyot téved. És az is egy tevkepzet, hogy ott soha nincs aszály, és nem is volt, meg nem is lehet.
Válasz Ohaza63 #750. hozzászólásáraAzért meg kell kérdezni a dunántúliakat is,hogy miként csökkent az eső mennyisége az utóbbi 10 évben.
Szerintem nem mindenütt van már az ,hogyc aki nem felejt el vetni az rekord termést arat.
Ott is kezd baj lenni.
Természetesen ettől függetlenül sokkal jobban álnak csapadék szinten,de már ott se fenékig tejföl.
És ha ott is tovább romlik a helyzet ami várható,akkor mi lesz ott ahol már így is szar van a palacsintában?-Na akkor lesz majd igazán baj.