Válasz Ventru #11683. hozzászólásáraRemélem elszórtad, ennek már nagyon kellene a tápanyag. Ezekkel a melegekkel megindulnak majd mint a bolond. Én is NS-t toltam két hete, igaz esőt itt sem sokat kapott de ez a mostani csak viszi lefelé.
Válasz Ventru #11683. hozzászólásáraEnyém ugyanilyen, úgyhogy nem teszem fel a képeket, viszont, ma hogy simítóztam kicsit körül is néztem a határban, akaratlanul is. Csak az én repcém indul ott a környéken, tudom a másik táblák, (ZRT) nem kaptak regulátort, mert késői kelések gyengének találták még a regulátorhoz. Meg is látszik az induláson, tiszta fekete a tábla még a sorában sem látszik zöld. Egyébként én már elszórtam rá, 1,5 hete reggeli fagyon, a közepe élő zöld volt, igaz ötöde méretben mint most zöldül, de élt, és úgy gondoltam nagy rizikót nem vállalok, tehát elszórtam. Kapott hajnali fagy utáni feltaknyolódást és 3-4 mm esőt azóta, ez mélyre nem vitte, de sztem bent van a talajban, párologni nemigen párologhatott mert a beolvadáskor meleg nem volt. Az éjszakára ígért eső remélem bejön és kicsit viszi lejebb a gyökérzóna felé az anyagot. Na ez az én elméletem...... jah 250 kg/ha kénes pétit kapott.
Válasz Pintér Zoltán #11687. hozzászólásáraEzért kell legalább olyan nitrogén műtrágyát választani, ami 40:60, vagy 50:50 arányban tartalmaz nitrátot (azonnal felvehető) és ammóniumot (lassabban táródik fel- nitrifikáció révén)A nitrifikáció függ a talajnedvességtől és a talaj oC-től. 5 foktól indul a mineralizáció!
Válasz ano #11640. hozzászólására"HATÁSMECHANIZMUS:
Mivel kizárólag amid nitrogén hatóanyagot tartalmaz, ezért
lassan lebomló, lassan ható műtrágya féleség. A hatóanyag
gyökérzeten keresztül történő növényi felvételéhez többhetes
átalakulási idő szükséges a talajban. "
Válasz kristoferdei000831 #11681. hozzászólásáraEz engem is érdekelne, szerencsétlen indulna legalább is ott ahol nem fagyott ki teljesen! Én AmoSulfan-ra gondoltam... szerintetek várjak még?,de az is lehet itt mire valaki választ írna már szórtam
Válasz decsi #11677. hozzászólásáraÉn meg tegnap láttam jópár tábla földet, ahol a búza még mindig a földben kussol. Pár nap múlva megint megnézem őket. Ami akar, annak ki kell jönnie a mostani 10 fokokban.
Ezért nincs becsülete s egyben ára a kenyérnek valónak mert a végletekig szívós ,génjeiben az időjárás legvégletesebb viszonyaihoz kódolva az embernek nem kell "sokat" tennie s mégis terem,jól tudják ezt mások is ,tehát borzalmas de xarba sem nézik,s azt sem aki foglalkozik vele.....
Válasz borda77 (Joe) #11676. hozzászólásáraÉn vetettem,de nem az enyém.Azért tettem fel ezt a képet mert sokan osztották az észt egy hónapja,hogy ki kell tárcsázni ami még nem kelt ki.Ha oda lesz rá figyelve nem sokkal fog elmaradni az idejében elvetettektől.
Válasz mtz1221 #11672. hozzászólásáraRossz helyre születtél amúgy micsoda infókat tudsz te, igen beadták az 542est a használt traki támogatásra és ha megynerik akkor viszik is. Nálunk nem a jószágosok viszek el, hanem a "3 nagy". Visszatérve a bérletre, sajnos évről évre növekszik itt is, szóval nem sokáig örülök, hogy annyi amennyi.
Válasz tibi16 #11671. hozzászólásáraItt már nincs is állami föld lassan,mind elviszik az állatosok.Én is arra gyúrok hogy meglegyen a saját 50 heki.Még felvenném rá a kemény 30eurós támogatást és évente kétszer járnák nyaralni is.Ha tudtam volna hogy félétek azok a jó dunaparti földek ilyen olcsók akkor onnan nősültem volna. 542-est tőled vittek tornyosra?
Válasz mtz1221 #11669. hozzászólásáraEz állami föld vagy sima személyektől iylen drága a bérlet? Szerencsére nálunk a töredéke. Kis túlzással ennyiért én is kiadnám
Válasz ano #11666. hozzászólásáraMég egy kérdés(eddig ment itt minden ész nélkül,de a mostani 450euró/hektár bérletnél,ideje lesz fejet is növeszteni )ha ősszel kapott hektárja 170kg mapot(12-52-0)meg 100 kiló ureát(a kuki szór bontása miatt),felvehető nitrogén menyi lehet most a földben szerinted??
Válasz ano #11663. hozzászólásáraEzt lehet, hogy kipróbálom, elég sok munka, de 1 hektár nem sok idő. Annyi, hogy én 250 litert fújok 1 hektárra, így gyengül a koncentráció, de gondolom ez nem gond.
Válasz Attikaa #11661. hozzászólásáraerre szerintem így nincs recept.
én azt gondolom, hogy most azért kapkod mindenki, és azért van megbolondulva február 1-én, hogy minél előbb kapjon kaját a gabona/repce. ha ennek van értelme, és ez igazi cél, vagyis a minél előbbi kaja juttatás hasznos, akkor olyan műtrágyát kell adni, amit fel is tud venni. ez pedig a nitrát-ion forma. hiába szórsz ki február 1-én karbamidot, amiból 2 hónap múlva lesz nitrát-ion (ammónium-ionból sem sokkal előbb)... tehát ilyenkor csak a nitrát-ionnak van értelme, ha egyébként a műtrágyázásnak van értelme...
később már érdekes a téma, mráciusban szórni karbamidot annyi esze lehet, hogy ebből hónapok múlva lesz nitrát-ion, addig nem mosódik ki, és amikor majd akkor kell, akkor fel tudja venni. ennek így lehet értelme. de sztem kevesen szórnak márciusban karbamidot, hogy majd júniusban legyen belőle nitrát, aztán vagy lesz zöld felület vagy nem, vagy agyonvágja az aszály, vagy nem, sztem egyre többen átálltak a nitrosolos permetezésre, ha van értelme, és még kell a nitrogén, akkor ezt ki lehet adni júniusban is, és jó része levélen keresztül (majdnem azonnal) is hat, egy része meg megy a talajvízbe.
kukorica alá még talá Fecó írta régebben, hogy amcsiban hogy csinálják, nekem annyi maradt meg, hogy ott folyamatosan tolják ki az öntözővízzel a nitrogént. nekem ebből az maradt meg, és ezt így fordítom le magamnak, hogy ha kétszer kapálnám, akkor először nitrát-ion tartalmúval mennék, másodjára belehúznék karbamidot, aztán ha lesz még zöld növény augusztusban, akkor ott lesz neki, ha nem lesz, akkor kapufa. de nem kapálunk kétszer, és egyébként talán okkal tartok tőle, hogy nem a nitrogén szokott a kevés lenni, hanem a víz. ha előre tudánk, hogy mennyi vízünk lesz, akkor egyrészt vetnénk 110 ezer szemmel, másrészt tolnánk bele karbamidot, de...
MAP, DAP más téma, azok nem nitrogén műtrágyák, még ha azt is tartalmaznak...
Válasz tibi16 #11657. hozzászólásárafordítva csináld, annak is van (elvileg lenne) értelme.
de csináld úgy, hogy második szilárd műtrágya helyett permetezővel belemész 2 hetente, és lefújod kabamiddal. fele hatóanyagból, igaz több munkával, de többet ki tudsz hozni, rádásul a gabona fehérje tartalma is jobb lesz.
de idén is tudsz kísérletezni, hasíts ki egy hektárt, és permetezgesd le karbamiddal 2 hetente, áprilistól, mondjuk 200 l víz + 10 kg karbamid. ez 8 alkalom, összesen 80 kg karbamid, még mindig belül vagy a kiszórni szánt 150 kg-on, és nem lesz rosszabb. persze szar ügy, hogy nincs alatt a földben a nitrát, és ezért nem lesz összemérhető azzal, ha kilöksz a többi alá 1,5 mázsa an-t, mert az azért megkapja, pláne ha gyorsan kap esőt.
az lenne a király, ha mindent leszórnál an-nel, és egy hektárt meg kezdj el permetezgetni karbamiddal, nem nagy költség, nem nagy idő, de hátha, azt majd számolj be az eredményről (mennyiség, minőség)...
Válasz mtz1221 #11656. hozzászólásáraez a sor:
"KAN/MAS – 25% vagy 27% nitrogén tartalmú műtrágya"
önmagában nekem nem mond semmit a benne lévő molekuláról, ez ettől még simán lehet karbamid. keresd meg valahol, hogy mi az összetétele, mi a hatóanyag molekula benne (pl. biztonsági adatlapnak sztem ott is lennie kell)
lényeg, hogy a pétisó ammómiun-nitrát, NH4NO3, és emellé tesznek dolomitport. a lényeg, hogy ennek fele amónium-, fele nitrát-ion formában tartalmazza a nitrogént, talajból a nitrát ion a felvehető.
de nitrát lehet pl. a kálium-nitrát tartalmú műtrágya is, ezt kertészek használják, és ez egyébként teljesen vízoldható is (egyébént a pétisó is az lenne, ha nem raknának mellé dolomitport), de ez horror drága (lehet).
ammóniun tartalmú az ammónium-szulfát tartalmú műtrágya, ugye ebben a nitrogén ammónium ion formában van, de van benne szulfát (kén tartalom).
de létezik ammónium-foszfát műtrágya is (pl. monoammónium-foszfát: MAP, diammónium-foszfát: DAP).
meg még biztos más sókat is műtrágyásítanak, attól függően, hogy ki mit tud kibányászni, vagy kinek mi marad meg a lőporgyártás után melléktermékként...
Válasz ano #11654. hozzászólásáraRendben, akkor köszönöm a jótanácsot, mostmár csak jövőre fogom tudni kipróbálni, de elgondolkodtam a dolgon, hogy van benne valami és ki is fogom próbálni jövőre.
Válasz mtz1221 #11655. hozzászólásáraMi pár éve kétszerre szórunk tavasszal, 200/h karbamid január vége február eleje, ahogy engedi az idő, második túrára meg 150/h an megy ki márciusban valamikor kb 6-7 hét szokot lenni a két szórás között, volt hogy kevesebbet szórtunk, de valójában így tudunk relatív "nagy" hozamokat elérni.
Válasz tibi16 #11647. hozzászólásáranem bántani akarlak, segíteni akarok, hogy többet ne szórj karbamidot gabonára. sok értelme nincs. nyilván, a semminél több, de ugyan annyi pénzből vett ammónium-nitrátnál (pétisó, mas, akármi...) lényegesen kevesebb.
levéltrágyakánt lehet használni karbamidot, (sőt, igazán csak azt lehet) de majd akkor, ha lesz lomb, lesz felület, és a nitrátot már nincs értelme szórni.
Válasz mtz1221 #11650. hozzászólásáraNekünk is volt már ilyen , túlszórtuk, próbára és sokkal gyengébb lett, nagyobb szárral, mindenesetre, könnyen lehet h nem hülyeség amit ano mond, meg is fogom próbálni jövőre kísérletben, de azért saját tapasztalat azt mutatja, hogy hat az a karbamid csak jó korán kell kiszórni normális mennyiséget, persze nem jelenti azt h nem lehetne jobb a termés ha máshogy csinálnám.
Válasz tibi16 #11647. hozzászólásáraVolt nekem is tavaly valamennyi,hogy agyon ureázott búza a 80centi helyett megugrott 120 cm-re termés meg fele.Az okosabbak pont a rossz időben rossz dózissal elszórt urára fogták.
26349 hozzászólás
Válasz blink #11696. hozzászólásáraMennyit akarsz szórni?
Még a következő 2-3hétben mehet biztosan.
Válasz blink #11692. hozzászólásáraRauch beállítási oldalán 0,99 kg / l van írva
Válasz blink #11696. hozzászólásáraMíg bele tudsz menni nyomhatod nyugodtan.
Másik topikban senki nem válaszolt, hátha itt valaki: nitrosolt ki milyen fejlettségig szór repcére (5 jukas fúvóka, töményen menne persze)?
Válasz Ventru #11683. hozzászólásáraRemélem elszórtad, ennek már nagyon kellene a tápanyag. Ezekkel a melegekkel megindulnak majd mint a bolond. Én is NS-t toltam két hete, igaz esőt itt sem sokat kapott de ez a mostani csak viszi lefelé.
Válasz gazda001 #11693. hozzászólásáraAkkor várhassuk az esőt
Válasz Ventru #11683. hozzászólásáraEnyém ugyanilyen, úgyhogy nem teszem fel a képeket, viszont, ma hogy simítóztam kicsit körül is néztem a határban, akaratlanul is. Csak az én repcém indul ott a környéken, tudom a másik táblák, (ZRT) nem kaptak regulátort, mert késői kelések gyengének találták még a regulátorhoz. Meg is látszik az induláson, tiszta fekete a tábla még a sorában sem látszik zöld. Egyébként én már elszórtam rá, 1,5 hete reggeli fagyon, a közepe élő zöld volt, igaz ötöde méretben mint most zöldül, de élt, és úgy gondoltam nagy rizikót nem vállalok, tehát elszórtam. Kapott hajnali fagy utáni feltaknyolódást és 3-4 mm esőt azóta, ez mélyre nem vitte, de sztem bent van a talajban, párologni nemigen párologhatott mert a beolvadáskor meleg nem volt. Az éjszakára ígért eső remélem bejön és kicsit viszi lejebb a gyökérzóna felé az anyagot. Na ez az én elméletem...... jah 250 kg/ha kénes pétit kapott.
Válasz claudiasicu #11689. hozzászólására950kg/m3
Válasz apuci #11690. hozzászólásáragondoltam ara csak a tavalyi mas nagysag mit az idei mert volt mind ketto
a tavalyi kiseb szemcse
Válasz claudiasicu #11689. hozzászólásáraMérj meg 1 kg-ot
udv nem ide tartozik de nem talalom sehol hogy 100liter petiso hany kilo en 127 re gondolok nem tudom jol e koszonom a lehetseges valaszt
Válasz Pintér Zoltán #11687. hozzászólásáraEzért kell legalább olyan nitrogén műtrágyát választani, ami 40:60, vagy 50:50 arányban tartalmaz nitrátot (azonnal felvehető) és ammóniumot (lassabban táródik fel- nitrifikáció révén)A nitrifikáció függ a talajnedvességtől és a talaj oC-től. 5 foktól indul a mineralizáció!
Válasz ano #11640. hozzászólására"HATÁSMECHANIZMUS:
Mivel kizárólag amid nitrogén hatóanyagot tartalmaz, ezért
lassan lebomló, lassan ható műtrágya féleség. A hatóanyag
gyökérzeten keresztül történő növényi felvételéhez többhetes
átalakulási idő szükséges a talajban. "
repcére és búzára is 3 q MAS. Lehetőleg kénes!
Válasz ano #11684. hozzászólására
Válasz Ventru #11683. hozzászólásáraha nem fagyott ki, mehet rá 3 mázsa elsőnek
Válasz kristoferdei000831 #11681. hozzászólásáraEz engem is érdekelne, szerencsétlen indulna legalább is ott ahol nem fagyott ki teljesen! Én AmoSulfan-ra gondoltam... szerintetek várjak még?,de az is lehet itt mire valaki választ írna már szórtam
Válasz decsi #11677. hozzászólásáraÉn meg tegnap láttam jópár tábla földet, ahol a búza még mindig a földben kussol. Pár nap múlva megint megnézem őket. Ami akar, annak ki kell jönnie a mostani 10 fokokban.
Helló!
Mikor a legjobb szórni a repcét és mivel?
Kinek mi a tapasztalata illetve ti mit ajánltok?
Ezért nincs becsülete s egyben ára a kenyérnek valónak mert a végletekig szívós ,génjeiben az időjárás legvégletesebb viszonyaihoz kódolva az embernek nem kell "sokat" tennie s mégis terem,jól tudják ezt mások is ,tehát borzalmas de xarba sem nézik,s azt sem aki foglalkozik vele.....
Minimalisan olyan -20 % azert lessz.azert ez mar jocskan elvan maradva
Válasz decsi #11677. hozzászólásárafőleg ha lesz egy ideális tavasz akkor meg még annyi sem...
Válasz borda77 (Joe) #11676. hozzászólásáraÉn vetettem,de nem az enyém.Azért tettem fel ezt a képet mert sokan osztották az észt egy hónapja,hogy ki kell tárcsázni ami még nem kelt ki.Ha oda lesz rá figyelve nem sokkal fog elmaradni az idejében elvetettektől.
Válasz decsi #11675. hozzászólásáraNő ez mánnnn...
Késői őszi árpa. 2 napja még fekete volt a föld..
http://www.haszonagrar.hu/cimlapsztori/96-hirek/cimlapsztori/772-milyen-a-jo-mtragya-.html
Válasz mtz1221 #11672. hozzászólásáraRossz helyre születtél
amúgy micsoda infókat tudsz te, igen beadták az 542est a használt traki támogatásra és ha megynerik akkor viszik is. Nálunk nem a jószágosok viszek el, hanem a "3 nagy". Visszatérve a bérletre, sajnos évről évre növekszik itt is, szóval nem sokáig örülök, hogy annyi amennyi.
Válasz tibi16 #11671. hozzászólásáraItt már nincs is állami föld lassan,mind elviszik az állatosok.Én is arra gyúrok hogy meglegyen a saját 50 heki.Még felvenném rá a kemény 30eurós támogatást és évente kétszer járnák nyaralni is.
Ha tudtam volna hogy félétek azok a jó dunaparti földek ilyen olcsók akkor onnan nősültem volna.
542-est tőled vittek tornyosra?
Válasz mtz1221 #11669. hozzászólásáraEz állami föld vagy sima személyektől iylen drága a bérlet? Szerencsére nálunk a töredéke. Kis túlzással ennyiért én is kiadnám
Válasz mtz1221 #11668. hozzászólására450 Euró/heki ? Felénk már a fele is haveri áron van.
Válasz mtz1221 #11668. hozzászólásáraKuki szár
Válasz ano #11666. hozzászólásáraMég egy kérdés(eddig ment itt minden ész nélkül,de a mostani 450euró/hektár bérletnél,ideje lesz fejet is növeszteni
)ha ősszel kapott hektárja 170kg mapot(12-52-0)meg 100 kiló ureát(a kuki szór bontása miatt),felvehető nitrogén menyi lehet most a földben szerinted??
Válasz ano #11666. hozzászólásáraJaja, ez alap.
Válasz tibi16 #11665. hozzászólásárane legyen harmatos, arra figyelj, meg nyilván ne 35 fokba, ezres uv-nál...
Válasz ano #11663. hozzászólásáraEzt lehet, hogy kipróbálom, elég sok munka, de 1 hektár nem sok idő. Annyi, hogy én 250 litert fújok 1 hektárra, így gyengül a koncentráció, de gondolom ez nem gond.
Válasz Attikaa #11661. hozzászólásáraerre szerintem így nincs recept.
én azt gondolom, hogy most azért kapkod mindenki, és azért van megbolondulva február 1-én, hogy minél előbb kapjon kaját a gabona/repce. ha ennek van értelme, és ez igazi cél, vagyis a minél előbbi kaja juttatás hasznos, akkor olyan műtrágyát kell adni, amit fel is tud venni. ez pedig a nitrát-ion forma. hiába szórsz ki február 1-én karbamidot, amiból 2 hónap múlva lesz nitrát-ion (ammónium-ionból sem sokkal előbb)... tehát ilyenkor csak a nitrát-ionnak van értelme, ha egyébként a műtrágyázásnak van értelme...
később már érdekes a téma, mráciusban szórni karbamidot annyi esze lehet, hogy ebből hónapok múlva lesz nitrát-ion, addig nem mosódik ki, és amikor majd akkor kell, akkor fel tudja venni. ennek így lehet értelme. de sztem kevesen szórnak márciusban karbamidot, hogy majd júniusban legyen belőle nitrát, aztán vagy lesz zöld felület vagy nem, vagy agyonvágja az aszály, vagy nem, sztem egyre többen átálltak a nitrosolos permetezésre, ha van értelme, és még kell a nitrogén, akkor ezt ki lehet adni júniusban is, és jó része levélen keresztül (majdnem azonnal) is hat, egy része meg megy a talajvízbe.
kukorica alá még talá Fecó írta régebben, hogy amcsiban hogy csinálják, nekem annyi maradt meg, hogy ott folyamatosan tolják ki az öntözővízzel a nitrogént. nekem ebből az maradt meg, és ezt így fordítom le magamnak, hogy ha kétszer kapálnám, akkor először nitrát-ion tartalmúval mennék, másodjára belehúznék karbamidot, aztán ha lesz még zöld növény augusztusban, akkor ott lesz neki, ha nem lesz, akkor kapufa. de nem kapálunk kétszer, és egyébként talán okkal tartok tőle, hogy nem a nitrogén szokott a kevés lenni, hanem a víz. ha előre tudánk, hogy mennyi vízünk lesz, akkor egyrészt vetnénk 110 ezer szemmel, másrészt tolnánk bele karbamidot, de...
MAP, DAP más téma, azok nem nitrogén műtrágyák, még ha azt is tartalmaznak...
Válasz tibi16 #11657. hozzászólásárafordítva csináld, annak is van (elvileg lenne) értelme.
de csináld úgy, hogy második szilárd műtrágya helyett permetezővel belemész 2 hetente, és lefújod kabamiddal. fele hatóanyagból, igaz több munkával, de többet ki tudsz hozni, rádásul a gabona fehérje tartalma is jobb lesz.
de idén is tudsz kísérletezni, hasíts ki egy hektárt, és permetezgesd le karbamiddal 2 hetente, áprilistól, mondjuk 200 l víz + 10 kg karbamid. ez 8 alkalom, összesen 80 kg karbamid, még mindig belül vagy a kiszórni szánt 150 kg-on, és nem lesz rosszabb. persze szar ügy, hogy nincs alatt a földben a nitrát, és ezért nem lesz összemérhető azzal, ha kilöksz a többi alá 1,5 mázsa an-t, mert az azért megkapja, pláne ha gyorsan kap esőt.
az lenne a király, ha mindent leszórnál an-nel, és egy hektárt meg kezdj el permetezgetni karbamiddal, nem nagy költség, nem nagy idő, de hátha, azt majd számolj be az eredményről (mennyiség, minőség)...
Válasz ano #11659. hozzászólásáraMAS= mészammon-salétrom ugyan az mint pétisó csak nem dolomittal hanem mésszel(mészkő) tehát nincs benne Mg.
Válasz ano #11659. hozzászólásáraAkkor mi a legjobb ilyenkor fejtrágyaként illetve később? És kapás növények esetén?
Pétisó? Am.nitrát? DAP? MAP? KAN? MAS? 1000 féle van már, az ember nem győz rajta kiigazodni...
Válasz ano #11659. hozzászólásáraJó így már meglesz.Itt csak kán van több gyártótól is,de összetételt nem néztem soha.
Válasz mtz1221 #11656. hozzászólásáraez a sor:
"KAN/MAS – 25% vagy 27% nitrogén tartalmú műtrágya"
önmagában nekem nem mond semmit a benne lévő molekuláról, ez ettől még simán lehet karbamid. keresd meg valahol, hogy mi az összetétele, mi a hatóanyag molekula benne (pl. biztonsági adatlapnak sztem ott is lennie kell)
lényeg, hogy a pétisó ammómiun-nitrát, NH4NO3, és emellé tesznek dolomitport. a lényeg, hogy ennek fele amónium-, fele nitrát-ion formában tartalmazza a nitrogént, talajból a nitrát ion a felvehető.
de nitrát lehet pl. a kálium-nitrát tartalmú műtrágya is, ezt kertészek használják, és ez egyébként teljesen vízoldható is (egyébént a pétisó is az lenne, ha nem raknának mellé dolomitport), de ez horror drága (lehet).
ammóniun tartalmú az ammónium-szulfát tartalmú műtrágya, ugye ebben a nitrogén ammónium ion formában van, de van benne szulfát (kén tartalom).
de létezik ammónium-foszfát műtrágya is (pl. monoammónium-foszfát: MAP, diammónium-foszfát: DAP).
meg még biztos más sókat is műtrágyásítanak, attól függően, hogy ki mit tud kibányászni, vagy kinek mi marad meg a lőporgyártás után melléktermékként...
Válasz ano #11654. hozzászólásáraRendben, akkor köszönöm a jótanácsot, mostmár csak jövőre fogom tudni kipróbálni, de elgondolkodtam a dolgon, hogy van benne valami és ki is fogom próbálni jövőre.
Válasz mtz1221 #11655. hozzászólásáraMi pár éve kétszerre szórunk tavasszal, 200/h karbamid január vége február eleje, ahogy engedi az idő, második túrára meg 150/h an megy ki márciusban valamikor kb 6-7 hét szokot lenni a két szórás között, volt hogy kevesebbet szórtunk, de valójában így tudunk relatív "nagy" hozamokat elérni.
Válasz ano #11654. hozzászólásáraA ti pétisótok az a KÁN lehet nálunk ?
Válasz tibi16 #11652. hozzászólásáraÉn tegnap,tegnapelőtt kidobtam 50 kilót(ureát)Jövő héten kap 50kg ánt,meg majd valamikor még 1x 50 ánt.
Válasz tibi16 #11647. hozzászólásáranem bántani akarlak, segíteni akarok, hogy többet ne szórj karbamidot gabonára. sok értelme nincs. nyilván, a semminél több, de ugyan annyi pénzből vett ammónium-nitrátnál (pétisó, mas, akármi...) lényegesen kevesebb.
levéltrágyakánt lehet használni karbamidot, (sőt, igazán csak azt lehet) de majd akkor, ha lesz lomb, lesz felület, és a nitrátot már nincs értelme szórni.
Válasz tibi16 #11652. hozzászólásáraNem szokott mellé beszélni(csak néha
).
Válasz mtz1221 #11650. hozzászólásáraNekünk is volt már ilyen
, túlszórtuk, próbára és sokkal gyengébb lett, nagyobb szárral, mindenesetre, könnyen lehet h nem hülyeség amit ano mond, meg is fogom próbálni jövőre kísérletben, de azért saját tapasztalat azt mutatja, hogy hat az a karbamid csak jó korán kell kiszórni normális mennyiséget, persze nem jelenti azt h nem lehetne jobb a termés ha máshogy csinálnám.
Válasz mtz1221 #11648. hozzászólásáranitrát tartalmú műtrágyát.
Válasz tibi16 #11647. hozzászólásáraVolt nekem is tavaly valamennyi,hogy agyon ureázott búza a 80centi helyett megugrott 120 cm-re termés meg fele.Az okosabbak pont a rossz időben rossz dózissal elszórt urára fogták.