Válasz Pont #7365. hozzászólásáraHát ja, ha a lengyel tej 190, a magyar meg 220 akkor szinte mindenki a külföldit veszi, még azok is akik nagyon nincsenek rászorulva arra a 30 forintra. Ez fejben dől el. Heti egy doboz tejjel 1500 forint az éves különbség, és a magyar gazdaságot támogattad nem a lengyelt.
Válasz Kémlelő #7362. hozzászólásáraAzt mindenki tudja, hogy lehet bőrbe kötni, csak nem éri meg. Mifelénk 30 év folyamatos tartás után idén szűnt meg az utolsó marhatelep, azt mondták szerelemből a 30 év elég volt. Az a baj, hogy a nép mindenre szívesen áldoz, mobilteló, autó, wellness, millióért SUP, Bicikli, stb. ,de kajáért a kevesebbnél is kevesebbet akar fizetni, gyakorlatilag nagyon keresni kell az ehető kenyeret, feldolgozott élelmiszer ár/érték/minőségben meg simán megverik a Magyart a külföldiek, a magas Magyar járulék/adók/előírások miatt....
Válasz szanberg #7360. hozzászólására Tartanának sokan ha.... az árak stabilak s magasabbak lennének de a feldolgozók úgy gondolják nekik több jár mint a termelőknek s ez így nem működik tehát alacsony a felvásárlás és a vágó súly is alacsony valamikor az I osztályú sertés 125 kg most 85 kg bika 7q felett volt ma 260-270 kg na ezt nem engedném nem tiltanám csak külön rakatnám a hús pulton hogy tudják a vevők hogy mit is kapnak a pénzükért meg azért mindenki gondolkozna hogy a 4-5 hónapos süldő a jó ízű vagy a 6 hónapos hízó
Válasz GREVEN #7340. hozzászólásáraEz nyilván való, nem is arra gondoltam, hogy megint jószágot tartson a vidék minden portája, de kellene, hogy tartson valaki!!!
Figyelj! Mi állat tartók vagyunk, 400+ anyajuhhal bíró Árutermelő állomány van itt ami egy közép üzem lenne. Viszont bár én sírni sosem szoktam itt, de ebből haszon kb az életben nem volt!!! Azért nem, mert amit erre az ágazatra kell megvenni teknikai dolgokat gépet eszközt stb, azt nem tudja kitermelni, vagy csak nagyon nullára, legyen az az ország legjobb nyája, az sem.
Innentől kezdve egy drága hobbi amivel szívom a fausztot folyamatosan. Pedig ami innen kerül piacra pecsenye bárány az mondhatni bio, mert azon hízik ami egy állatnak valóban természetesen kell, saját, ebben a földben megtermelt abrakkal és a dombvidék gazdag faunával bíró legelőin sarjadó fűvel, nincs puffasztott marha meg gmo-s tuning meg semmi ilyesmi.
Én is pár évvel vagyok idősebb mint itt a többi harmincas felszólaló kolléga de kb az utolsó generáció aki kínlódik ezzel, 5évet adva a zöme juh tartónak is. Természetesen tudom, hogy a sertés marha baromfi ágazat sokkal fontosabb, csak ebbe a sajátba tudok hiteles információt nyilvánítani mert bár próbálkoztam bika hízlalással is korábban, de ezekbe nem vagyok benne.
Végszóként most is az a baj, olcsó a termény, nagyon régóta, de nem tudjuk százalékban mérhető részét olcsó alapanyagként bőrbe rakni.
Válasz sanyi1965 #7357. hozzászólásáraTudod az volt a felütés, hogy egy határzár esetén 3-4 nap múlva kiürülnek a boltok, mert az ország feldolgozott élelmiszerből nem önellátó.
Válasz Pityu73 #7355. hozzászólására Ez az a jogszabályok valamikor a pusztán milyen jogszabály volt s mindenki tudta kié van lepányvázva akár koca akár marha vagy ló volt ezek a jogszabályok ott kellenek ahol 10-200 ezer ember össze van zsúfolva de kint a pusztán a tanyákon minek bármilyen szuper istálló (se szúnyog se légy) meg trágya tároló stb mégis belevág a betegség 30-50 éve is volt pestises disznó állomány annyi kolbászt töltöttünk hogy már nagyon untuk mert még akkor nem kártalanítottak senkit megmondták mikor jönnek ha volt az ólban vitték meg a szomszédét is ezért a fél utca disznót vágott s sütötték le zsírba rakták stb elbontották a deszka ólat lebetonozták az alját néhány sor tégla aztán vályog őszre újra disznó volt a helyén és semmi baj nem volt az orbáncra többet költöttek mint bármi másra disznónál a kajája meg apró krumpli,tök meg 1 kis korpa,dara forrázva s kész András napra az áprilisi választott 2 mázsa körül volt főleg a nagy fekete Cornwall vagy a Magyar nagy fehérből
Válasz kovacsmihaly0905 #7353. hozzászólásáraSzerintem a modernizációt-innovációt is a termelőn veszik meg,továbbá a kitettség-függőség alapfeltétele a csicskáztatásnak ,nemde? Köszönöm ,én maradnék a saját zsebem határáig termelésnél,nem látványos,de nem kell járni pogácsa etetésre + a bocik jó étvágyúak,itt nincs fölösleg sosem ha úgy akarja az ember.
Válasz bandigh #7352. hozzászólásáraÁllítólag a kínai fertőtlenített, újratelepített telepeket is elvitte ismét a pestis. Kockázatos az újratelepítés, a pestis mellett a prrs miatt is harap a hatóság.
A háztájit szerintem is el lehet felejteni. Nincs már hozzá semmi. Sem infrastruktúra, sem tudás, sem akarat. A mai telefontapogatókkal akartok állatot neveltetni? Még biciklizés közben is azt tapogatja, azt kell lesnem, nehogy elém jöjjön a bicikliútról, gyalogátkelő ugyanez.
Aztán, amire Bandigh is céloz, megváltoztak az állattartásra vonatkozó jogszabályok is - főként az EU csatlakozás miatt. Pár jószág tartásánál ez felér egy szélütéssel...
Válasz Rabó001 #7351. hozzászólásáraArról nem beszélve, ahol beugrik mondjuk az asp, ott kiürítik az ólakat, és jódarabig jószágot se rakhatsz beléjük. Namost ha kilónként kártalanít is, akkor is az évek alatt összeszedett törzsállományodat honnan pótolod..
Válasz .Richard. #7348. hozzászólásáraHát őő, lényegében én is ugyanezeket írtam.
Még egy gondolat az állattenyésztéshez. Nincs túl nagy ismeretségi köröm gazdák közt, de kapásból kettőt is tudok, akik az állattenyésztéssel felhagytak, közepes méretű, de komoly gazdaságok (olyan 200ha méret kb.), a szülők megöregedtek, a gyerekek viszik tovább, előtte is együtt csinálták, de az állatról leálltak, egyiknél anyadisznok voltak, másiknál tejelő tehenek. Egy harmadik meg mostanság fog. Egyik sem bánta meg.
Válasz Földönfuto #7347. hozzászólásáraSemmi baj nincs az mtz spc vel nekem is volt.Ha odafigyel az ember lehet jó vetemény.A ráforditást növeli a talajfertőtlenitő adagjának növelése.Nem kis tétel 2000/ kg. Vetésforgónál ez felezhető. Nem a kis szárítósokkal van a baj jo hogy van hova vinni.Az a baj hogy a gazdasàgi versenyhivatal nem lép a körmére annsk a 2-3 nagy multinak és hagyja hogy a tőzsdei ár alatt tonnánként 15000 ft al is olcsóbban vegye.Milyen jogon?? Hol a kamara az érdekképviselet.Ez egy kényszer hogy akkor nem termelünk.Az állatról annyit hogy a végét járja.Szép szakma de megfelelő segítség váltás nelkül halál
Válasz kovacsmihaly0905 #7344. hozzászólásáraNem,a támogatott túltermelés teszi kiszolgáltatottá,de nem csak a kukoricánál.Mivel csak így juthat a feldolgozó-nepper-akárki gyakran előállítási ár alatt bármihez a saját versenyképessége megtartása miatt.Ebbe a mókuskerékbe nem szabad beszállni,felbillent az arányos állattartás egyensúlya,GAME OVER.
Válasz Rabó001 #7343. hozzászólásáraAkinek van földje valamennyi hektár. Tarthat állatot. Feltéve ha anyagilag megél belőle mert melo.mellett csak szivás. Mellette még a földet is turja. Beledöglik mojfingért. Ilyen árakon semmi érrelme. Továbbá ahol nix ól pajta istálo oda épiteni 5 6 milláért egy bepucolatlan épületet e naplosat a rosseb megkrta aki nekiáll. Gabonatárolo'állatra is pénz . Gépek? Hitelre? Vagy olyat vegyen ahol háznál készen van? Mindjuk foliasátorban disznot tehenet nehéz. Ez ma igy pénzkidobás. Mikor azt számoljuk'hogy a kukorica eladás is mekkora szopás. Innen csak felfele van. Ahol van gazdasági épület 5 8 tehénhez azok 50évekbeliek azok romhalmazok. Ennek itt nix se eleje sem jövője. Szinte olyan mint a mese. Aki nem látta nem is hiszi milyen volt mikor tehenek voltak sok háznál. Misztikus.
Válasz szantofold22 #7334. hozzászólásáraSajnos a kukoricánál a szárítás nagy tétel tud lenni,de mifelénk mégis ez ez ami hoz is valamit.A kukorica normál évjáratban hozza a 9-10 t-át.A napra is jó,de az nem mehet zsinórba egymás után.A kalászos kukorica ráfordítással megáll a 4t-nál.Ha tudna 6-7t között akkor nem lenne gond.A vetőmaggal pont fordítva vagyok,1 zsák napra árából elvetek 3ha kukoricát.A drága magokat nem forszírozom,mert nem olyan a termőhely meg a technika./MTZ-SPC gépkapcsolat/
Válasz Gatti #7345. hozzászólásáraKorombeli vagy.
Épp ez jutott nekem is eszembe, bár mi sem vagyunk öregek, de a mai 15-25 éves korosztály többségét elnézve én arra jutottam, ha én ilyen lettem volna, anyám az összes papucsot elverte volna rajtam szerintem
Bár a világ fejlődik, halad, mi sem úgy nőttünk már fel, mint a szüleink, de még hasonló szemléletben nőttünk fel, mint Ők.
Válasz GREVEN #7342. hozzászólásárasajnos ez így van, én is fiatal vagyok, augusztusba múltam 31 de ha megnézem a mai 10 en 20 on éveseket, hát... Előre félek mi lesz ha majd felnőnek, persze tisztelet a kivételnek. De a többsége életképtelen. Már 10-15 év alatt is nagyon sokat változott a világ.
Válasz szanberg #7338. hozzászólásáraVédővám másik EU-s országgal szemben nem működik. Bár láttunk az utóbbi időkben dolgokat, például megszüntetett határellenőrzés újra bevezetését, a Schengeni határokat is kötelező lett volna megvédeni, az se igazán működött, de egy ilyen gazdasági lépést keményen megtorolnának az biztos. De hát milyen védővámról beszélünk, mikor az EU is köt harmadik országokkal szabadkereskedelmi egyezményeket.
A háztájit visszaépíteni, arra számítani szerintem lehetelne. Az az idő nem fog visszajönni, hogy minden háznál disznó vagy tehén legyen. Aki egyszer becsukta az ólat, az nemigazán fog bele újra állatot tenni. Egyszerűen annyira megváltoztak a körülmények. Az a generáció aki nyomta a háztájit az mára vagy meghalt, vagy már idős, aki fiatalabb még él közülük, ő is elszokott tőle. És mondjuk meg őszintén, ha már megszokta, és megvan nélküle, akkor nem fog újra belevágni, miért is tenné? Csak azért mert régen milyen jó volt. Vannak az országnak szegényebb részei, ez biztos (na persze nem annyi amennyit egyik olvtársunk szokott emlegetni), de ott is megvannak valahogy az emberek, kis segély, kis közmunka, kis seftelés, ez-az.
Nekünk is volt anno itthon anyadisznó, a kertben málna, kordonos uborka. Ma mutatóba van még minimális disznó, csak magunknak levágni, meg a felesleget eladjuk, a kertben meg búza vagy kukorica, de nem az árbevétele miatt van. Ha megél egy család a fizetéséből, vagy amit épp csinál, nem fog mellé állatot tartani, csak azért hogy minden reggel a disznóólban kezdjen, és oda menjen haza. A régi háztájihoz a mai időket nem lehet hasonlítani, mert ma másak a körülmények. Akkoriban azért csinálták annyian, mert abból komoly kiegészítő jövedelmet lehetett csinálni, és ez volt jóformán az egyetlen megengedett plusz pénzcsinálási lehetőség. És a kettőből együtt lehet biztosítani egy viszonylag magasabb életszínvonalat (családi ház építése, új kocsi), amit csak a főállásból nem tudtak megcsinálni, se a tszben dolgozó, se aki az iparban melózott. Ha szétnézek a falunkban, még a 80-as években is minden új ház mögé megcsinálták a disznóólat is.
Akinek ma állatot "kellene" illetve lehetne tartania, azok a főállású gazdálkodók. A kellene szándékosan van idézőjelben. Én meg szoktam nézegetni a különféle mezőgazdasági folyóiratokat, sokszor vannak bennük cikkek gazdákról, gazdaságokról. Nagyon sok olyan családi gazdaságot lehet látni, hogy 400 hektár, 600, sőt 1000, 1300ha, csak növénytermesztés, jó géppark, nagy gépek, telephely, ennyi. Tökéletesen megértem őket hogy nem fognak bele állattenyésztésbe is. Persze nyilván vannak állattenyésztéssel is foglalkozó gazdaságok, szerencsére, mert ha nem lenne akkor 1db haszonállat nem lenne az országban.
Megoldást én nem tudok a felvetettekre, vagy konkrétan az alacsony kukoricaárra. A Világban azt látni hogy a nagy termelő országokban folyamatos a koncentráció, hatalmasak a táblaméretek és az üzemméretek, legyen az az USA, Kanada, Brazília, orosz, ukrán, és nem lehet a világpiactól elzárkózni. És jelenleg még mindent átvisznek az óceánokon, kontinensek között utaztatják a szemetet, a faaprítékot, a tornacipőt, mindent.
Válasz szanberg #7338. hozzászólásáraA régi háztáji állattartós történet már sose jön vissza. Ezt el kell fogadni. Nincs az a pénz, támogatás bármi ami lehetővé tenné.
Amikor ha van 2-3 csirkéd körülötted mindenki feljelent hogy büdös az állat meg sok a légy stb, akkor majd lesznek háznál 5-10 malac meg tehén?
Amikor egymásra kihivogatják a nem jogtiszta szaporitással gyarapodott állományra az illetékes hatóságot és megbírságolnak mindenkit meg kényszer vágatják a teljes állományt?
Kinek van kedve ebbe belefogni?
És most nem a nagy városokról beszélek hanem már ez megy falun is.
Válasz szanberg #7338. hozzászólásáraHát ja... Valahogy azt nem akarják harmonizálni, hogy ami húsáru ott 3 hónapig jó, az itt is annyi legyen... Bár akkor is átcímkéznék, oszt jóvan...
Válasz Mihály #7337. hozzászólásáraÉn is ezt mondom, védő vámokkal bármivel, de el kéne érni, hogy a metró hús pultjában ne a dán, ott már lejárt szavatosságú hús legyen, hanem a hazai. Nem drága a termény, ahogy mondod potenciál van a hazai mg-ben is, nem hiszem el hogy a több1000 km-ről idefuvarozott árút éri meg jobban a magyarnak venni.
Akkor lesz ezzel gond ha beüt egy igazi járvány aminek most csak a szele sarka ért ide, mert akkor rögtön kirajzolódik, hogy üres az ország, éhínség lesz nem más.
Ezért kellene a háztáji, meg rövid ellátási láncot felturbózni.
Válasz szanberg #7336. hozzászólására Én nem is állítom hogy milyen siker a szárítás de valahogy a nagy tőke oda megy nem a termelésbe mert megéri nekik befektetni hitelbe input anyagok meg minden s az árak meg lassan 20 évvel ezelőttiek ami kicsit elgondolkodtató mind amellett,hogy mindenki tudja abrakfogyasztó híján nem is fog emelkedni a múltban is akinek 100 hold földje volt 100 bikát hizlalt hogy eredményes legyen mert ugye bőrében eladni érdemes csakhogy akkor még 6-10 x annyi tehén is volt ami sajnos már nem igen lesz de annyi mindent felvállaltak már a múltból vajon miért nem próbálják meg a régi háztáji jószág tartást segíteni néhány jogszabály,adó könnyítéssel módosítással terveik vannak de az kevés több mint 10 éve kínlódik az egész ágazat holott ilyen termelési potenciával még a Tsz idejében sem rendelkezett ez az ország de csak mutogatni tudnak meg "mert az Uniós előírás"
Sok mindenben igazat adok, bár fenntartom, mint tisztességes -kis volumenű- szárítós, mert nekünk a saját a fő cél, nem a tipikus alföldi nagy szárító telep vagyunk, csak azok töredéke, szóval azt azért fenntartom, hogy ha tisztességes a szárítós munka, nem aranybánya, de nyílván egy stabil bevételi forrás lehet egy vállalkozásnak. Az mondjuk, hogy manapság mennyire érdemes eladósodni, bele feccölni százmillákat és annak megtérülését számolni, az mondjuk kezd egyre abszurdabb lenni, amit csak az lát aki benne van és szenvedő alanya.
Kukoricára szükség mindig lesz és te meg te is fogod termelni, mind emellett osztom én magam is, hogy bár kényelmesnek tűnik a termesztése, valójában nagyon nem az, a leg szivatósabb növény tud lenni a komoly őszi munkálatai miatt, nem beszélve arról kezdünk olyan bajba kerülni mint pl diabrotica, moly, drótféreg és társaik, amikre már szinte nincsen normális megoldás, de még nem is beszéltem gombás betegségekről amik ellen már sok helyen védekezni kell ésatöbbi...
Szóval könnyen terem jót de az input is könnyen az egekbe tud szökni, a -van pár hektárom 30 éve monokultúrázom kukoricával leadja a 9-11 tonnát oszt jó vagyok játékot már rég nem így játsszuk...
Viszont valamiért felénk meg a kalászosok nem bírnak úgy teremni, amivel azt mondanám hogy kiváltom kukorica helyét részben és ősszel boldogabb ember leszek.
Válasz szantofold22 #7334. hozzászólásáraSzó szerint mivel súly többlet már nem nagyon érhető el sőt a műtrágya használat karcsúsítása miatt inkább csökkenni fog a kukoricának leáldozott lehet itt bármilyen precíziós meg ilyen olyan monitoring a lényeg az hogy az ára kevés s mindenki azon szeretne meggazdagodni s aki járt szárító közelében tudja hogy a + az ott van csak nem látszik bármennyi eső áztatta a szárító előtt a kukoricát..
Nállam tavaly tette fel az i re a pontot a kukorica.Kedvenc növényem volt.Kényelmes termeszthetősége és jobb hozama miatt. Viszont mikor 2-3% szaritásnál is M ft felett hagyogattam ott azt mondtam ebből elég volt!! Idén búza és napraforgó lett több vetve. A búza kialakúlt és 51 e ft os áron értékesitésre került. Nulla viz és 2%rosta ennyi! Akiknek jobb volt az 54 et is hallani lehetett.Ha igaz volt mind egy ez igaz. Napraforgó jóval 10 e felett már a 11000 ft os ajánlatot kaptam .Úgy látom ezt oda kell adni! .Talajfertötlenítő , tápanyagot és gyomirtót kapott gombázás teljes mértékben elmaradt. Ha fujtuk is lerohadt ha nem akkor is most úgy tűnik megússza. A megmaradt pénzen jót nyaralt a család s végre nem a kupec zsebét tömtem ki.Nem különösen érdekelt egy éttermi vacsora ára nyaraláskor mert magunkra költöttük.
Egyszóval Búzánàl 2% szemét naprát meglátjuk.Barátomék új kombinót vettek tisztán dolgozik igy esélyes az alacsony szemétlevonás.. Száritás nincs. Kukorica hála az égnek szinte jószágnak van azt nem szárítom le. Ami szarrá megy szarrá megy. De szárazon hazavive kiteritve a kis raktárba ami kell eláll. Minimalis lesz szaritóra vive.Elég volt a lehuzásbol.4 e és szaritani???? Mi maradna a NYOMOR?? 7-8 % on meg rosta a végén a sok költség miatt 3 alá néz be a nettó ! Ha mindennel eléri az 1000 ft ot a szaritas tisztitás be ki rakás.... Hála isten igen jó megérzés volt hogy ami nem megy azt nem kell erőltetni! Termelje meg az aki 4x et ad érte ennyiért sok sikert hozzá átadom a lehetőséget.De palinak ne nézzen.Találjon más bolondot erre az árra!
1 zsák kukorica ára 2,5 ha ra való Le113 igen jófajta szotyi magot ad ki.Nincs szaritás
.Hamar érik tehat deszikalas sincs ebbol kifolyólag nincs késői vágás és lerohadás sem. Törekedni kell a minimalis de ésszerű beleinvesztálásba.
Ezt nem úgy értem hogy keveset se költsünk rá,Hanem csak a szükségeset a jó tápanyagot a gyomirtót.A többit meg ha mutatja hogy kell. Mindenki jól él a termelőből csak a termelőt nem nézik semmibe. Hatalmas könnyebbség lett állatainkat a magunk erejéhez mértenre beállítani.Igy nincs idegen a háznál pia kölcsönkérés járulék nyűgösködés stb..
Csak ésszerűen!
Kukorica mennyiségét jövőre 10 ha alá visszük ez is sok ami most van. Pl az árpa ára volt ennyi s majd kukorica mennyiséget tud itt ott.Száritás nincs..Akkor meg??
Válasz alair #7330. hozzászólásáraA Trigo békésben jelenleg 40 plusz komp a kötési ár de lefele mozog. Egyébként közel sem lesz itt annyi kukorica mint amennyit a nagyokosok a klímás irodában a számítógép melett gondolnak.
Válasz bandigh #7322. hozzászólásáraKb. 2 hete novemberi szállításra még 46-ért adtam el, de idei szállításra már nemigen akarnak venni.
Ha valaki árat ír, légyszi, a határidőt is tegye mellé, mert nem mindegy!
Válasz lac* #7317. hozzászólásáraAkkor -3% szemét plussz rostállás 75ft ki betár és még a szárittási 66ft a dijtételük ha ezt osszeadjuk 450-550 ft mázsánként Lehet számplni
14619 hozzászólás
Válasz bandigh #7367. hozzászólásáraCsak ugye sok kicsi... Ha mindenből csak magyart vennék sajnos nagyon megugrana az éves összeg.
Válasz borosb #7366. hozzászólásáraAkad (egy pár 100 tonnácska)
Válasz Pont #7365. hozzászólásáraHát ja, ha a lengyel tej 190, a magyar meg 220 akkor szinte mindenki a külföldit veszi, még azok is akik nagyon nincsenek rászorulva arra a 30 forintra. Ez fejben dől el. Heti egy doboz tejjel 1500 forint az éves különbség, és a magyar gazdaságot támogattad nem a lengyelt.
Sziasztok!
Ó kukorica van még valakinél esetleg?
Válasz Kémlelő #7362. hozzászólásáraAzt mindenki tudja, hogy lehet bőrbe kötni, csak nem éri meg. Mifelénk 30 év folyamatos tartás után idén szűnt meg az utolsó marhatelep, azt mondták szerelemből a 30 év elég volt. Az a baj, hogy a nép mindenre szívesen áldoz, mobilteló, autó, wellness, millióért SUP, Bicikli, stb. ,de kajáért a kevesebbnél is kevesebbet akar fizetni, gyakorlatilag nagyon keresni kell az ehető kenyeret, feldolgozott élelmiszer ár/érték/minőségben meg simán megverik a Magyart a külföldiek, a magas Magyar járulék/adók/előírások miatt....
Válasz Mihály #7361. hozzászólásáraMihály! Ébresztő!!! Ez a piac....
Válasz Kémlelő #7362. hozzászólásáraDe gondolom nem 400-500 hektár szántó.
Válasz szanberg #7360. hozzászólására" olcsó a termény, nagyon régóta, de nem tudjuk százalékban mérhető részét olcsó alapanyagként bőrbe rakni."
Ismerősöm minden megtermelt terményét "bőrbekötve" értékesít.
Időnként még vásárolnia is kell, mert kevesebb terem.
Válasz szanberg #7360. hozzászólására Tartanának sokan ha.... az árak stabilak s magasabbak lennének de a feldolgozók úgy gondolják nekik több jár mint a termelőknek s ez így nem működik tehát alacsony a felvásárlás és a vágó súly is alacsony valamikor az I osztályú sertés 125 kg most 85 kg bika 7q felett volt ma 260-270 kg na ezt nem engedném nem tiltanám csak külön rakatnám a hús pulton hogy tudják a vevők hogy mit is kapnak a pénzükért meg azért mindenki gondolkozna hogy a 4-5 hónapos süldő a jó ízű vagy a 6 hónapos hízó
Válasz GREVEN #7340. hozzászólásáraEz nyilván való, nem is arra gondoltam, hogy megint jószágot tartson a vidék minden portája, de kellene, hogy tartson valaki!!!
Figyelj! Mi állat tartók vagyunk, 400+ anyajuhhal bíró Árutermelő állomány van itt ami egy közép üzem lenne. Viszont bár én sírni sosem szoktam itt, de ebből haszon kb az életben nem volt!!! Azért nem, mert amit erre az ágazatra kell megvenni teknikai dolgokat gépet eszközt stb, azt nem tudja kitermelni, vagy csak nagyon nullára, legyen az az ország legjobb nyája, az sem.
Innentől kezdve egy drága hobbi amivel szívom a fausztot folyamatosan. Pedig ami innen kerül piacra pecsenye bárány az mondhatni bio, mert azon hízik ami egy állatnak valóban természetesen kell, saját, ebben a földben megtermelt abrakkal és a dombvidék gazdag faunával bíró legelőin sarjadó fűvel, nincs puffasztott marha meg gmo-s tuning meg semmi ilyesmi.
Én is pár évvel vagyok idősebb mint itt a többi harmincas felszólaló kolléga de kb az utolsó generáció aki kínlódik ezzel, 5évet adva a zöme juh tartónak is. Természetesen tudom, hogy a sertés marha baromfi ágazat sokkal fontosabb, csak ebbe a sajátba tudok hiteles információt nyilvánítani mert bár próbálkoztam bika hízlalással is korábban, de ezekbe nem vagyok benne.
Végszóként most is az a baj, olcsó a termény, nagyon régóta, de nem tudjuk százalékban mérhető részét olcsó alapanyagként bőrbe rakni.
Válasz sanyi1965 #7357. hozzászólásáraTudod az volt a felütés, hogy egy határzár esetén 3-4 nap múlva kiürülnek a boltok, mert az ország feldolgozott élelmiszerből nem önellátó.
Válasz Pityu73 #7355. hozzászólására Ez az a jogszabályok valamikor a pusztán milyen jogszabály volt s mindenki tudta kié van lepányvázva akár koca akár marha vagy ló volt ezek a jogszabályok ott kellenek ahol 10-200 ezer ember össze van zsúfolva de kint a pusztán a tanyákon minek bármilyen szuper istálló (se szúnyog se légy) meg trágya tároló stb mégis belevág a betegség 30-50 éve is volt pestises disznó állomány annyi kolbászt töltöttünk hogy már nagyon untuk mert még akkor nem kártalanítottak senkit megmondták mikor jönnek ha volt az ólban vitték meg a szomszédét is ezért a fél utca disznót vágott s sütötték le zsírba rakták stb elbontották a deszka ólat lebetonozták az alját néhány sor tégla aztán vályog őszre újra disznó volt a helyén és semmi baj nem volt az orbáncra többet költöttek mint bármi másra disznónál a kajája meg apró krumpli,tök meg 1 kis korpa,dara forrázva s kész András napra az áprilisi választott 2 mázsa körül volt főleg a nagy fekete Cornwall vagy a Magyar nagy fehérből
Válasz kovacsmihaly0905 #7353. hozzászólásáraSzerintem a modernizációt-innovációt is a termelőn veszik meg,továbbá a kitettség-függőség alapfeltétele a csicskáztatásnak ,nemde? Köszönöm ,én maradnék a saját zsebem határáig termelésnél,nem látványos,de nem kell járni pogácsa etetésre + a bocik jó étvágyúak,itt nincs fölösleg sosem ha úgy akarja az ember.
Válasz bandigh #7352. hozzászólásáraÁllítólag a kínai fertőtlenített, újratelepített telepeket is elvitte ismét a pestis. Kockázatos az újratelepítés, a pestis mellett a prrs miatt is harap a hatóság.
A háztájit szerintem is el lehet felejteni. Nincs már hozzá semmi. Sem infrastruktúra, sem tudás, sem akarat. A mai telefontapogatókkal akartok állatot neveltetni? Még biciklizés közben is azt tapogatja, azt kell lesnem, nehogy elém jöjjön a bicikliútról, gyalogátkelő ugyanez.
Aztán, amire Bandigh is céloz, megváltoztak az állattartásra vonatkozó jogszabályok is - főként az EU csatlakozás miatt. Pár jószág tartásánál ez felér egy szélütéssel...
Válasz bandigh #7352. hozzászólásáraIpar nincs az állat kihal. Akkor mirol is beszélünk hogy gyenge az ár .Nem kell csodálkozni.
Válasz sanyi1965 #7349. hozzászólásáraÓvatosan told a hülyedégeidet sokan elhihetik, és az veszélyes
Válasz Rabó001 #7351. hozzászólásáraArról nem beszélve, ahol beugrik mondjuk az asp, ott kiürítik az ólakat, és jódarabig jószágot se rakhatsz beléjük. Namost ha kilónként kártalanít is, akkor is az évek alatt összeszedett törzsállományodat honnan pótolod..
Válasz .Richard. #7348. hozzászólásáraHát őő, lényegében én is ugyanezeket írtam.
Még egy gondolat az állattenyésztéshez. Nincs túl nagy ismeretségi köröm gazdák közt, de kapásból kettőt is tudok, akik az állattenyésztéssel felhagytak, közepes méretű, de komoly gazdaságok (olyan 200ha méret kb.), a szülők megöregedtek, a gyerekek viszik tovább, előtte is együtt csinálták, de az állatról leálltak, egyiknél anyadisznok voltak, másiknál tejelő tehenek. Egy harmadik meg mostanság fog. Egyik sem bánta meg.
Válasz Földönfuto #7347. hozzászólásáraSemmi baj nincs az mtz spc vel nekem is volt.Ha odafigyel az ember lehet jó vetemény.A ráforditást növeli a talajfertőtlenitő adagjának növelése.Nem kis tétel 2000/ kg. Vetésforgónál ez felezhető. Nem a kis szárítósokkal van a baj jo hogy van hova vinni.Az a baj hogy a gazdasàgi versenyhivatal nem lép a körmére annsk a 2-3 nagy multinak és hagyja hogy a tőzsdei ár alatt tonnánként 15000 ft al is olcsóbban vegye.Milyen jogon?? Hol a kamara az érdekképviselet.Ez egy kényszer hogy akkor nem termelünk.Az állatról annyit hogy a végét járja.Szép szakma de megfelelő segítség váltás nelkül halál
Válasz kovacsmihaly0905 #7344. hozzászólásáraNem,a támogatott túltermelés teszi kiszolgáltatottá,de nem csak a kukoricánál.Mivel csak így juthat a feldolgozó-nepper-akárki gyakran előállítási ár alatt bármihez a saját versenyképessége megtartása miatt.Ebbe a mókuskerékbe nem szabad beszállni,felbillent az arányos állattartás egyensúlya,GAME OVER.
Válasz Rabó001 #7343. hozzászólásáraAkinek van földje valamennyi hektár. Tarthat állatot. Feltéve ha anyagilag megél belőle mert melo.mellett csak szivás. Mellette még a földet is turja. Beledöglik mojfingért. Ilyen árakon semmi érrelme. Továbbá ahol nix ól pajta istálo oda épiteni 5 6 milláért egy bepucolatlan épületet e naplosat a rosseb megkrta aki nekiáll. Gabonatárolo'állatra is pénz . Gépek? Hitelre? Vagy olyat vegyen ahol háznál készen van? Mindjuk foliasátorban disznot tehenet nehéz. Ez ma igy pénzkidobás. Mikor azt számoljuk'hogy a kukorica eladás is mekkora szopás. Innen csak felfele van. Ahol van gazdasági épület 5 8 tehénhez azok 50évekbeliek azok romhalmazok. Ennek itt nix se eleje sem jövője. Szinte olyan mint a mese. Aki nem látta nem is hiszi milyen volt mikor tehenek voltak sok háznál. Misztikus.
Válasz szantofold22 #7334. hozzászólásáraSajnos a kukoricánál a szárítás nagy tétel tud lenni,de mifelénk mégis ez ez ami hoz is valamit.A kukorica normál évjáratban hozza a 9-10 t-át.A napra is jó,de az nem mehet zsinórba egymás után.A kalászos kukorica ráfordítással megáll a 4t-nál.Ha tudna 6-7t között akkor nem lenne gond.A vetőmaggal pont fordítva vagyok,1 zsák napra árából elvetek 3ha kukoricát.A drága magokat nem forszírozom,mert nem olyan a termőhely meg a technika./MTZ-SPC gépkapcsolat/
Válasz Gatti #7345. hozzászólásáraKorombeli vagy.
Épp ez jutott nekem is eszembe, bár mi sem vagyunk öregek, de a mai 15-25 éves korosztály többségét elnézve én arra jutottam, ha én ilyen lettem volna, anyám az összes papucsot elverte volna rajtam szerintem
Bár a világ fejlődik, halad, mi sem úgy nőttünk már fel, mint a szüleink, de még hasonló szemléletben nőttünk fel, mint Ők.
Válasz GREVEN #7342. hozzászólásárasajnos ez így van, én is fiatal vagyok, augusztusba múltam 31 de ha megnézem a mai 10 en 20 on éveseket, hát... Előre félek mi lesz ha majd felnőnek, persze tisztelet a kivételnek. De a többsége életképtelen. Már 10-15 év alatt is nagyon sokat változott a világ.
A feldolgozó kapacitást kell modernizálni, fejleszteni. Alapanyag van elég itthon. Ennyi. Akkor nem lesz az ország kiszolgáltatott.
Válasz szanberg #7338. hozzászólásáraVédővám másik EU-s országgal szemben nem működik. Bár láttunk az utóbbi időkben dolgokat, például megszüntetett határellenőrzés újra bevezetését, a Schengeni határokat is kötelező lett volna megvédeni, az se igazán működött, de egy ilyen gazdasági lépést keményen megtorolnának az biztos. De hát milyen védővámról beszélünk, mikor az EU is köt harmadik országokkal szabadkereskedelmi egyezményeket.
A háztájit visszaépíteni, arra számítani szerintem lehetelne. Az az idő nem fog visszajönni, hogy minden háznál disznó vagy tehén legyen. Aki egyszer becsukta az ólat, az nemigazán fog bele újra állatot tenni. Egyszerűen annyira megváltoztak a körülmények. Az a generáció aki nyomta a háztájit az mára vagy meghalt, vagy már idős, aki fiatalabb még él közülük, ő is elszokott tőle. És mondjuk meg őszintén, ha már megszokta, és megvan nélküle, akkor nem fog újra belevágni, miért is tenné? Csak azért mert régen milyen jó volt. Vannak az országnak szegényebb részei, ez biztos (na persze nem annyi amennyit egyik olvtársunk szokott emlegetni), de ott is megvannak valahogy az emberek, kis segély, kis közmunka, kis seftelés, ez-az.
Nekünk is volt anno itthon anyadisznó, a kertben málna, kordonos uborka. Ma mutatóba van még minimális disznó, csak magunknak levágni, meg a felesleget eladjuk, a kertben meg búza vagy kukorica, de nem az árbevétele miatt van. Ha megél egy család a fizetéséből, vagy amit épp csinál, nem fog mellé állatot tartani, csak azért hogy minden reggel a disznóólban kezdjen, és oda menjen haza. A régi háztájihoz a mai időket nem lehet hasonlítani, mert ma másak a körülmények. Akkoriban azért csinálták annyian, mert abból komoly kiegészítő jövedelmet lehetett csinálni, és ez volt jóformán az egyetlen megengedett plusz pénzcsinálási lehetőség. És a kettőből együtt lehet biztosítani egy viszonylag magasabb életszínvonalat (családi ház építése, új kocsi), amit csak a főállásból nem tudtak megcsinálni, se a tszben dolgozó, se aki az iparban melózott. Ha szétnézek a falunkban, még a 80-as években is minden új ház mögé megcsinálták a disznóólat is.
Akinek ma állatot "kellene" illetve lehetne tartania, azok a főállású gazdálkodók. A kellene szándékosan van idézőjelben. Én meg szoktam nézegetni a különféle mezőgazdasági folyóiratokat, sokszor vannak bennük cikkek gazdákról, gazdaságokról. Nagyon sok olyan családi gazdaságot lehet látni, hogy 400 hektár, 600, sőt 1000, 1300ha, csak növénytermesztés, jó géppark, nagy gépek, telephely, ennyi. Tökéletesen megértem őket hogy nem fognak bele állattenyésztésbe is. Persze nyilván vannak állattenyésztéssel is foglalkozó gazdaságok, szerencsére, mert ha nem lenne akkor 1db haszonállat nem lenne az országban.
Megoldást én nem tudok a felvetettekre, vagy konkrétan az alacsony kukoricaárra. A Világban azt látni hogy a nagy termelő országokban folyamatos a koncentráció, hatalmasak a táblaméretek és az üzemméretek, legyen az az USA, Kanada, Brazília, orosz, ukrán, és nem lehet a világpiactól elzárkózni. És jelenleg még mindent átvisznek az óceánokon, kontinensek között utaztatják a szemetet, a faaprítékot, a tornacipőt, mindent.
Válasz Nyomasek Bobo #7341. hozzászólásáraMeg nem beszélve hogy a mai fiatal generációból ki az aki hozzányúlna egy állathoz vagy törődne vele?
Még egy kutyája macskája sincs az uj generációnak akkor hogyan lenne 50-100 marhája?
Lehet a pénzért támogatásért belefognak,de meddig él? 5 évig mig fent kell tartani?
Válasz GREVEN #7340. hozzászólásáraFőleg ahol kitelepült városiak vannak... De a bennszülöttek se bírják már, hisz gyerekkorában nem szokott hozzá.
Válasz szanberg #7338. hozzászólásáraA régi háztáji állattartós történet már sose jön vissza. Ezt el kell fogadni. Nincs az a pénz, támogatás bármi ami lehetővé tenné.
Amikor ha van 2-3 csirkéd körülötted mindenki feljelent hogy büdös az állat meg sok a légy stb, akkor majd lesznek háznál 5-10 malac meg tehén?
Amikor egymásra kihivogatják a nem jogtiszta szaporitással gyarapodott állományra az illetékes hatóságot és megbírságolnak mindenkit meg kényszer vágatják a teljes állományt?
Kinek van kedve ebbe belefogni?
És most nem a nagy városokról beszélek hanem már ez megy falun is.
Válasz szanberg #7338. hozzászólásáraHát ja... Valahogy azt nem akarják harmonizálni, hogy ami húsáru ott 3 hónapig jó, az itt is annyi legyen... Bár akkor is átcímkéznék, oszt jóvan...
Válasz Mihály #7337. hozzászólásáraÉn is ezt mondom, védő vámokkal bármivel, de el kéne érni, hogy a metró hús pultjában ne a dán, ott már lejárt szavatosságú hús legyen, hanem a hazai. Nem drága a termény, ahogy mondod potenciál van a hazai mg-ben is, nem hiszem el hogy a több1000 km-ről idefuvarozott árút éri meg jobban a magyarnak venni.
Akkor lesz ezzel gond ha beüt egy igazi járvány aminek most csak a szele sarka ért ide, mert akkor rögtön kirajzolódik, hogy üres az ország, éhínség lesz nem más.
Ezért kellene a háztáji, meg rövid ellátási láncot felturbózni.
Válasz szanberg #7336. hozzászólására Én nem is állítom hogy milyen siker a szárítás de valahogy a nagy tőke oda megy nem a termelésbe mert megéri nekik befektetni hitelbe input anyagok meg minden s az árak meg lassan 20 évvel ezelőttiek ami kicsit elgondolkodtató mind amellett,hogy mindenki tudja abrakfogyasztó híján nem is fog emelkedni a múltban is akinek 100 hold földje volt 100 bikát hizlalt hogy eredményes legyen mert ugye bőrében eladni érdemes csakhogy akkor még 6-10 x annyi tehén is volt ami sajnos már nem igen lesz de annyi mindent felvállaltak már a múltból vajon miért nem próbálják meg a régi háztáji jószág tartást segíteni néhány jogszabály,adó könnyítéssel módosítással terveik vannak de az kevés több mint 10 éve kínlódik az egész ágazat holott ilyen termelési potenciával még a Tsz idejében sem rendelkezett ez az ország de csak mutogatni tudnak meg "mert az Uniós előírás"
Sok mindenben igazat adok, bár fenntartom, mint tisztességes -kis volumenű- szárítós, mert nekünk a saját a fő cél, nem a tipikus alföldi nagy szárító telep vagyunk, csak azok töredéke, szóval azt azért fenntartom, hogy ha tisztességes a szárítós munka, nem aranybánya, de nyílván egy stabil bevételi forrás lehet egy vállalkozásnak. Az mondjuk, hogy manapság mennyire érdemes eladósodni, bele feccölni százmillákat és annak megtérülését számolni, az mondjuk kezd egyre abszurdabb lenni, amit csak az lát aki benne van és szenvedő alanya.
Kukoricára szükség mindig lesz és te meg te is fogod termelni, mind emellett osztom én magam is, hogy bár kényelmesnek tűnik a termesztése, valójában nagyon nem az, a leg szivatósabb növény tud lenni a komoly őszi munkálatai miatt, nem beszélve arról kezdünk olyan bajba kerülni mint pl diabrotica, moly, drótféreg és társaik, amikre már szinte nincsen normális megoldás, de még nem is beszéltem gombás betegségekről amik ellen már sok helyen védekezni kell ésatöbbi...
Szóval könnyen terem jót de az input is könnyen az egekbe tud szökni, a -van pár hektárom 30 éve monokultúrázom kukoricával leadja a 9-11 tonnát oszt jó vagyok játékot már rég nem így játsszuk...
Viszont valamiért felénk meg a kalászosok nem bírnak úgy teremni, amivel azt mondanám hogy kiváltom kukorica helyét részben és ősszel boldogabb ember leszek.
Válasz szantofold22 #7334. hozzászólásáraSzó szerint mivel súly többlet már nem nagyon érhető el sőt a műtrágya használat karcsúsítása miatt inkább csökkenni fog a kukoricának leáldozott lehet itt bármilyen precíziós meg ilyen olyan monitoring a lényeg az hogy az ára kevés s mindenki azon szeretne meggazdagodni s aki járt szárító közelében tudja hogy a + az ott van csak nem látszik bármennyi eső áztatta a szárító előtt a kukoricát..
Nállam tavaly tette fel az i re a pontot a kukorica.Kedvenc növényem volt.Kényelmes termeszthetősége és jobb hozama miatt. Viszont mikor 2-3% szaritásnál is M ft felett hagyogattam ott azt mondtam ebből elég volt!! Idén búza és napraforgó lett több vetve. A búza kialakúlt és 51 e ft os áron értékesitésre került. Nulla viz és 2%rosta ennyi! Akiknek jobb volt az 54 et is hallani lehetett.Ha igaz volt mind egy ez igaz. Napraforgó jóval 10 e felett már a 11000 ft os ajánlatot kaptam .Úgy látom ezt oda kell adni! .Talajfertötlenítő , tápanyagot és gyomirtót kapott gombázás teljes mértékben elmaradt. Ha fujtuk is lerohadt ha nem akkor is most úgy tűnik megússza. A megmaradt pénzen jót nyaralt a család s végre nem a kupec zsebét tömtem ki.Nem különösen érdekelt egy éttermi vacsora ára nyaraláskor mert magunkra költöttük.
Egyszóval Búzánàl 2% szemét naprát meglátjuk.Barátomék új kombinót vettek tisztán dolgozik igy esélyes az alacsony szemétlevonás.. Száritás nincs. Kukorica hála az égnek szinte jószágnak van azt nem szárítom le. Ami szarrá megy szarrá megy. De szárazon hazavive kiteritve a kis raktárba ami kell eláll. Minimalis lesz szaritóra vive.Elég volt a lehuzásbol.4 e és szaritani???? Mi maradna a NYOMOR?? 7-8 % on meg rosta a végén a sok költség miatt 3 alá néz be a nettó ! Ha mindennel eléri az 1000 ft ot a szaritas tisztitás be ki rakás.... Hála isten igen jó megérzés volt hogy ami nem megy azt nem kell erőltetni! Termelje meg az aki 4x et ad érte ennyiért sok sikert hozzá átadom a lehetőséget.De palinak ne nézzen.Találjon más bolondot erre az árra!
1 zsák kukorica ára 2,5 ha ra való Le113 igen jófajta szotyi magot ad ki.Nincs szaritás
.Hamar érik tehat deszikalas sincs ebbol kifolyólag nincs késői vágás és lerohadás sem. Törekedni kell a minimalis de ésszerű beleinvesztálásba.
Ezt nem úgy értem hogy keveset se költsünk rá,Hanem csak a szükségeset a jó tápanyagot a gyomirtót.A többit meg ha mutatja hogy kell. Mindenki jól él a termelőből csak a termelőt nem nézik semmibe. Hatalmas könnyebbség lett állatainkat a magunk erejéhez mértenre beállítani.Igy nincs idegen a háznál pia kölcsönkérés járulék nyűgösködés stb..
Csak ésszerűen!
Kukorica mennyiségét jövőre 10 ha alá visszük ez is sok ami most van. Pl az árpa ára volt ennyi s majd kukorica mennyiséget tud itt ott.Száritás nincs..Akkor meg??
Válasz alair #7330. hozzászólásáraszia.békés megye nedves kukorica 4000...elég karcsú
a vizet súlyban levonják 13.5% ig plussz 3% a szemétre...
Válasz alair #7330. hozzászólásáraEnnél az egy felvásárlónàl találtam a közelben árakat.
Válasz alair #7330. hozzászólásáraA Trigo békésben jelenleg 40 plusz komp a kötési ár de lefele mozog. Egyébként közel sem lesz itt annyi kukorica mint amennyit a nagyokosok a klímás irodában a számítógép melett gondolnak.
Sziasztok! Meg tudnátok mondani, hogy az új termésű kukorica ára kinél—kinél hogyan áll? Köszönöm!
Válasz Gatti #7325. hozzászólásáraAkkor ne kösd le,elég fordulatos évünk van,és még most jön a java.
Válasz Telek12 #7327. hozzászólásárafebr.-márc szállítás
Válasz Mf-es? #7324. hozzászólásáraBak Agrocenter 46,aki onnan viszi egyenesbe 47
Válasz bandigh #7322. hozzászólásáraKb. 2 hete novemberi szállításra még 46-ért adtam el, de idei szállításra már nemigen akarnak venni.
Ha valaki árat ír, légyszi, a határidőt is tegye mellé, mert nem mindegy!
felénk 4300 ra lehet kötni.
Válasz Telek12 #7323. hozzászólásáraHol ennyi?Itt 42500-at mondtak ma.
Válasz bandigh #7322. hozzászólására46-47 ezer,de,hallani 50 környéki árról is-mennyiség függő. A 47.000 az biztos,azt az ajánlatot én kaptam.
Hol milyen kötések vannak az újra?
Válasz lac* #7317. hozzászólásáraAkkor -3% szemét plussz rostállás 75ft ki betár és még a szárittási 66ft a dijtételük ha ezt osszeadjuk 450-550 ft mázsánként Lehet számplni
Válasz lac* #7317. hozzászólásáraA gyár mögött a Cargill telepet vették meg.
Tavaly is szárítottak december közepéig.