Válasz Cafi #16430. hozzászólásáraJahjj
Még szerencse hogy az emberek többsége nem tud és nem is akar ilyen számokba belekeveredni.
Pedig mondjuk 10 percet megérne, de így csak marad a bizalom.
Józsibácsi beballag elszámolni. Behoztam 500q kukoricát.
Mivel tartozok? És akkor mennyi maradt? Akkor az mennyi lesz mostani áron? Akkor jó. Igen oda. Rendben köszönjük. Viszontlátásra.
Válasz Pont #16426. hozzászólásáraáhhh, bántja a szemem :))
ezt egy tanár írta, a gyakorlatiasság hiányzik mögüle
szerintem így egyszerűbb
bevitt nedves össz tömeg: 13.200 kg
mért nedvesség: 17,5 %
szemét és törtszem levonás: 2 %
leszárított kukorica nedvesség tartalma: 13,5 %
13.200 kg * 0,98 * 0,825 * 1,156 = 12.337 kg nettó szárított kukorica
- 13.200 kg: pótkocsiról leöntött mennyiség
- 0,98: a 2 % szemetet és törtszemet levonjuk a 100 %-nyi kukoricamennyiségből, azaz 1-0,02=0,98 vagy 100%-2%=98 %, azaz 0,98
- 0,825: a 17,5% vizet levonjuk a 100 % összes nedves kukoricából, így megkapjuk az összes szárazanyagtartalmat víz nélkül, mintha csontszárazra szárítanánk a kukoricát, 100% - 17,5% = 82,5 %-a a szárazanyag, 17,5 % a víz, tehát 100 g nedves kukoricában van 17,5 g víz és 82,5 g szárazanyag, azaz 1-0,175=0,825.
- 1,156: 13,5 %-ra szárítjuk, azaz 86,5 % szárazanyag kell a vízhez, így kapunk 100 %-nyi 13,5 % vízű kukoricát, 100 g kukoricában van 13,5 g víz és 86,5 g teljesen száraz kukorica. Ha tudjuk, hogy van 100 g teljesen száraz kukoricánk, és hozzáakarunk adni annyi vizet, hogy 13,5 % legyen a víztartalma, akkor 13,5/86,5=1,156, akkor megszorozzuk a össz. nedvesség/össz. szárazanyag hányadosával, 1,156-al :))))
picsába, lekellene újra írni, átfogalmazva, nem biztos, hogy mindenki megérti, vagy lehet nem érthető.
szóval!
picsa egyszerű, csak logikusan gondolkozva
100 g nedves kukoricát behozunk
leöntjük, megmérjük vízét
17,5 % a vize
ez azt jelenti 100 g kukoricában van 17,5 g víz és 82,5 g szárazanyag
ha a szárítós levon tőlünk törtszemet és szemetet
akkor azt először levonjuk a 100 g-ból
ha 2 %-ot von le, akkor így vonjuk le: 100 g * 0,98 ("1-0,02=0.98") = 98 g
ha levontuk a szemetet, akkor megvan a szárítandó nedves kukoricamennyiségünk
98 g
ebben a 98 gramm nedves kukoricában továbbra is 17,5 %-nyi víz van és 82,5 %-nyi szárazanyag van
98 g * 17,5 % = blablabal
98 g * 82,5 % = blablabla
_________________________
100 g * 0,98 = 98 g nedves kukorica szemét nélkül
a 98 g nedvesnek kiszámoljük a szárazanyag tartalmát
100 %-ban van 17,5 % víz, akkor marad 82,5 % szárazanyag
tehát a 98 gramm nedves kukoricát beszorozzuk 0,825-el, így megkapjuk az összes szárazanyagot!
98*0,825=80,85 g szárazanyag
ehhez kell annyi vizt adnunk, hogy a teljes nedvességtartalma 13,5 % legyen
ennyire szárít a szárítós, ennyi vizet hagy benne
ha van 100 g 13,5 % vizű kukoricánk, akkor annak 13,5 grammja víz, és 86,5 grammja szárazanyag
kiszámoljuk, hogy ha csak a kukorica szárazanyag tartalmát tudjuk, akkor mennyivel kell megszoroznunk a szárazanyagot, hogy megkapjuk a vizes kukorica össz tömegét
13,5 vizet elosztod a 86,5 szárazanyaggal
13,5/86,5=0,156
azaz
15,6 %-al kell növelni a szárazanyagot, hogy 13,5 %-nyi víz legyen benne
tehát, a 86,5 grammhoz hozzáadunk 15,6 %-ot
így: 86,5 gramm * 1,156 = 100
picsába, lehet így se érthető
röhögök
13-13,5-14 %-ra szárított kukorica
ha 13 %-ra szárít a szárító: 13/87=0,1494
ha 13,5 ....... : 13,5/86,5=0,1560
ha 14 %-ra szárít a szárító: 14/86=0,1627
ezekhez hozzáadunk 1 egészet!!
0,1494+1=1,1494
0,1560+1=1,1560
0,1627+0=1,1627
ezek mostantól állandók, konstansok!!!
megméred mennyi kukorica volt a pótkocsin
13.200 kg
levonod a szemetet és törtszemet, ami 2 %
13.200*0,98
megmered a vizet, ami 17,5 %
levonod a szemet es tortszem nelkuli kukoricabol a vizet
13.200*0,98*(1-0,175)
megkapod a teljes szárazanyagtartalmat 0 % vízzel
ezt meg csak megszorzod azzal az együtthatóval, állandóval, vagy blablablaval, amit az előbb kiszámoltunk
ha 13 %-ra szárít a szárító, akkor 1,1494
ha 13,5-re, akkor 1,1560
ha 14 %-ra szarít, akkor 1,1627-el
és KÉSZ
megkaptad a nettó leszárított kukorica súlyod
14 %-ra szarit a szaritos
3 % szemetet von le
13.910 kg nedveset vittel be
18 % volt a vize
13.910*0,97*0,82*1,1627=12.864 kg eladhato kukorica
ennel egyszerubben nem lehet kiszamolni :))
baromi gyors es egyszeru
elobb kiszamolod mint ahogy a szaritos kinyomtatna a szallitora
Én meg nem tudok dolgozni vazzeg, a gázellátó rendszer légkábelen volt idáig megtáplálva, most meg a felújítások okán földkábelt helyeztetek le, hogy eltűnjön a sok régi instabil karó a portáról majd.
Viszont nem jönnek a szakik és a héten már nem is nagyon várható szerintem, pedig közben végeztünk minden munkával, búzák is elvetve mind, hely is kialakítva szépen, előkészülve rendesen az aratásnak... Minden évben van valami xopatás, pedig már marha régen elkezdődött ez a folyamat de mindig minden csak csúszik basszus bezzeg ha én csúsznék meghurcolnának úgy mint állat, legyen az bármilyen területen is az életben. fax kivan
Válasz Sk Laci #16425. hozzászólásáraElőször levonod a szemetet, aztán jöhet a tisztítás utáni nettó de nyers mennyiséggel az a képlet amit beszúrt alattam a kolléga is.
Szanberg, Feco, vagy aki még száritózik, vagy aki tudja a nedveség viszaszámolás pontos képletét, az beírhatná, hogyan is kell viszaszámolni a tiszta súlyt 14 % kukoricára.
Valaha tudtam, de már én is felejtek
Ott ideiglenes szükségtárolásról van szó míg felszabadul a rendes tároló,
Nem minimum 16-17 a víz hanem maximum,
Többször leírja h ideálishoz közeli állapotot kell kialakítani különben nem garantálható a minőség, sőt 10% körüli veszteséget is emleget ha nem jön össze vmi,
Pontosan megadja a minimum légáramot, ami szükséges, ill h biztosítani kell h nedvesség meg rágcsáló ne férjen hozzá,
Valamint h legritkábban kéthetente mintázni kell h alakul a minőség és ha romlik akkor azonnal be kell avatkozni.
Szóval nem a régi górés megoldás megy ott sem a nyerskukoricára...
Válasz apuci #16407. hozzászólására
Én saját magamnak úgy számolok el, hogy 1000/T a tisztítás, búza/kukorica 1% szemét, napra 5%, 85Ft/vízkg. és 800Ft/T a ki/betárolás, mert a Manitou 25millájának is vissza kell jönni valamikor. A 8 millás hídmérleg az a sosem megtérülő kategória. Viszont a kereskedők felé, idéntől, be fogom vezetni a tárolási díjat, mert eléggé visszaélnek, hogy ingyen tárolunk, még van itt tavalyi szója is...
Válasz apuci #16410. hozzászólásáraMondjuk mi tisztára vágjuk a búzát, idén is ment a malomba kombájn alól effektíve, tehát nem rostáltuk. Ha rostálni kellene akkor 100Ft/q a tarifa, legutóbb 1,5%-ot vontam le maszek bejövő tételből, egyszerűen visszamértük a szemetet mert csak az volt akkor a placcon.
4,5%-nál már nagyon csúnya a búza, gondolom nem olyan vészes volt amit bevittetek
Válasz Claastra. #16409. hozzászólásáraAhova én vittem ott 4.5% von le és 1500ft+fa a tisztítás, ha neki adom el akkor ezzel vége a fizetni valónak.
Van egy másik hely ahol 1500ft+fa/t a tisztítás és a betárolást még akkor is ki kell fizetni ha nekik adod el az árúdat ami 750+fa/t
Válasz szanberg #16405. hozzászólásáraÉrtelek,köszönöm a válaszod.
Akkor a többi kolegához van kérdésem ami szinte ugyan ez,
vagyis ha bevittetek egy kicsi vagy nagy céghez 12t búzát ami nem vizesebb 13%-nál akkor mennyit fizettetek érte?
Válasz .Feco. #16404. hozzászólásáraHmm még mindig úgy tekintesz erre mintha boszorkánság lenne. Nem mintha én annyira értenék hozzá, de elég sok kisebb gazdaságban látni, van róla egy rahedli videó meg tudományos cikk, csak nem olyan lehetetlenség. Meg nem is kell ugye folyamatosan fújni, erre is vannak módszerek, amit már cáfoltatok párszor, de léteznek. Amikor mondtam h a jóemberek kiszámolták h éjjel fúvatják meg jobban, nappal meg kikapcs, az volt, hogy éjjel folyik a víz a csatornából, nem lehet szárítani vele. Oké lehet h október végén igen, de most pl nem. És a hideg levegőben ugye bruttóban kevesebb a nedvességtartalom mint nappal a melegben. Namost éjjel betolod a hideg “párás” levegőt(amiben abszolut értelemben kevesebb a víz mint nappal ugye, csak más a relatív páratartalma),ami ugye találkozik 500 tonna meleg kukoricával, egyből pár fokkal melegebb lesz, így a relatív páratartalma meg mindjárt alkalmas lesz a nedvességelvonásra. És hasonló dolgok, lehet rajta filózni. Persze nyilván nem a nagyüzemi bérszárítóknak van kitalálva, de egy szellőzőpados siló nem is annyi mint egy szárítótendszer. És egy ember elvan vele, megtölti, bekapcsolja, vár, majd kitárolja eladáskor.
Válasz apuci #16400. hozzászólásáraSemennyit.
Az ilyen munkák zárt körűen működnek itt, bértárolás nincsen, ha behozta azért hogy adjam el én neki. Ezen 1000Ft/t haszon kell, hogy nekem legyen, mert a banki költség kell, hogy fedeződjön. Persze ilyen pár tétel van és ettől még kissebbek is legtöbbször, illetve ezeket én aratom vagy teljes művelést én végzem, szomszédok kis parcellákról vannak ilyenek.
ezt én pletykaként hallottam, de a valóságban szerintem nincs ilyen, nem is nagyon lehet. maga az elv sem működőképes. környezeti levegő ősszel majdnem mindig közel telített, gyakorlatilag nem lehet vele vizet elvonni... költségoldalról meg néhány hétig fújni egy silót iszonyat áram...
17-esen meg akkor tudnád tárolni, ha lehűtenéd 2-3 C-ra, de ott megint az a baj, hogy környezeti levegővel max az összes idő néhány százalékában tudnád fújni, mert a legtöbbször nyers, páradús, vízzel telített, hideg száraz idő csak elvétve van, akkor meg már nem fúvóventillátor kell rá, hanem gabonahűtő, ahol meg megint mennek fel a KW-ok...
Válasz bandigh #16399. hozzászólásáraSzerintem kb az, hogy ott nagy ívben tojnak a közepébe, itt meg a kereskedő/feldolgozó a betonba is beleköt, ha nem tetszik neki az ár és van mozgástere a kötekedésre..(van elég áru a piacon).
Válasz szanberg #16397. hozzászólásáraMáté,írd már le légyszíves,ha hozzád be visz egy ember 12t búzát (aminek 13% alatti a vize) akkor te mennyi pénzt kérsz tőle azért mert bevitte és majd valamikor értékesíteni akarja?
Válasz .Feco. #16377. hozzászólásáraÉs toxin ügyileg mi a helyzet azzal az usás gyakotlattal amikor betolják a silóba a 22-es kukoricát és néhány hét alatt a természetes levegővel szárítják le a kellő nedvességtartalomra? Sőt sokszor le se szárad ha hamar van tél, úgy várja meg 17esen a tavaszt, akkor majd folytatják. Ott mi a titok?
Válasz Cafi #16375. hozzászólásáraNem aranybánya a szárító sem hiába hiszik azt sokan...Sőt! Annyi keccsolást még nem élt át ember aki nem üzemeltetett szárító telepet mint aki ezzel foglalkozik.
Írtam már, fogalma sincsen azoknak akik itt fikáznak általánosságban szárítósokat, hogy mit jelent a bevállalás, körülmények kialakítása, megvalósítás és üzemeltetés.
Elkell hagyni itt a végleteket, mert nem ezekről beszélünk. Xarrá gazdagodni sem fog senki szimplán egy szárítóból és éhen halni sem, maradjunk ennyiben.
Leírok pár saját infót.
Kis rendszer, 24 óra alatt átlagosan 250tonna szárítási teljesítmény. 2 ember nappal 2 ember éjszakai műszakra. Teleszkópos gép 24óra alatt bevág vagy 80 liter gázolajat, egyszer feltúrja azt a 250 tonnát nyers formájában másszor meg szárazként a magtárban, kiviszi a szemetet, átrakod a kanalat, vissza a tolólapot, közben hoznak befelé anyagot újra turkálsz, jön egy kamion megkell rakni szárazzal.....közben a billencs hordja ki egésznap a tranzitból a magtárba, nem is tudom mennyit eszik de a semmiből nemlesz kihordva a 250 tonna maradjunk ennyiben. PB gáz van nem olcsó. nincs lehetőség vezetékesre, ez van. Behozod a kukoricádat lebillentessz és te jól vagy felőled leszakadhat az ég is. és van mikor le is szakad, igaz nem annyira nagy gond ez mint hiszik elsőre de azért amikor megázik a placcon 1000tonna 30mili esővel és mindenhol a víz folyik nemfogsz odajönni, hogy írjak rá plussz 1-2 %-ot mert mindenhol a víz folyik az anyagon, rosszabb esetben röhögsz a markodban, hogy hehe legalább megszívtam én mint szárítós(ne vedd személyedre, a lényegét értékeld az irományomnak)
Nemtudom mennyi gáz fogy el pontosan pedig minden évben számolgattam, de kétnaponta tölteni kell a tartályokat millió feletti pénzeken...
Akkor amikor kint 25fok van és attól ugye csak melegebbre tudod visszahűteni a kukoricád, azt berakod magtárba majd szépen kihűl télen, azon veszítessz 0,5% súlyt alaphangon, ezt sem nézi senki, aki behoz X mennyiséget X-et akar elvinni is vagy eladni, látod ezért kell levonni minimum 2%-ot a tényleg törtszem és szemét "mentes" kombájntiszta kukoricából, ami pedig szemetes is ott a 3% nem egy elrugaszkodott levonás, ezt hidd el nekem.
Szóval én 75Ft/q/víz tarifán szárítok, 100Ft/q a rosta, 3% szemét levonás kukoricából és ennyi. Kitár betár nincsen, igaz ez amin lehet tényleg keresni kis munkával de azt nekem nincsen pofám leszámolni pedig megtehetném.
Ezzel azt számoltam ki, hogy beletettünk 60%-ot meghaladó önerőt a beruházásba a többi lízing 5 évre. Komolyan üzemeltetve, saját mérethez képest nagy mennyiségeket ledolgozva 5 év alatt nem keresi ki az önerő feletti 40%-át a beruházásnak ha csak ezt nézem forintálisan. Ha azt is, hogy a saját komolyabb tételem önköltségen azért jelentőse olcsóbb mintha máshová fuvaroznám egyszer, illetve fizetném a tarifát, akkor megtérül 5 év alatt, de ehhez kell évi többezer tonna munka. Szóval csak bérmunkával számolva 10év mire megtérül az üzem, komplexen számolva azért hamarabb. Viszont ismétlem, kegyetlen egy daráló megy ősszel, hatalmas felelősség és emberi tényező kell mögéje, üzemszervezés semmi más munkánál nincs olyan volumen mint a szárítótelepnél játszik, kezdve a gázbeszerzéstől, munkabeosztáson át a termény helyének intézése és így tovább...
Nyilván ahol sokkaltöbb a termény mennyiség, 25tonnás a szárító ott minden hatékonyabb, ugyanúgy elég a 4 ember, ugyanúgy 1 hídmérleg kell, ugyanúgy egy rakodó dolgozik(najó komolyabb helyeken kettő mert párhuzamban több termény mocorog) de a lényeg, hogy nem egyszerű úgy szolgáltatni, hogy tisztességes is maradj és megélhetést is biztosítson...
Nem a legkedvezőbb kilátások:
"A kukorica ezzel ellentétesen mozgott – ott a hét nagyobb részét inkább a csökkenés jellemezte és csak pénteken tudta visszatornázni magát az árszint a nyitó értékekre. Itt sokkal egyértelműbben tartott illetve a távolabbi, márciusi határidő esetében még inkább csökkenő maradt a trend. A párizsi tőzsde, a MATIF jegyzésében még nem látszott, de a fekete-tengeri és az európai fizikai piacon is ennél lényegesebb elmozdulás következett be. A romániai és a bulgáriai várható termést a csökkenő vetésterület ellenére is magasabbra várják és ezt most a COCERAL számok is megerősítették. Romániában 10 %-os, Bulgáriában 7%-os hozamjavulással számolnak. Ez egyértelműen az EU28-ak felé irányuló ajánlatokat növeli és így nem meglepő, hogy a kikötőkben hajóba rakott árura vonatkozó jegyzések immár 150 EUR/to szintre estek. Ennek a magyarországi eladási árakra gyakorolt hatása is az egész szezont meghatározhatja – a mai kalkuláció szerint a FOB Duna vagy a Kelet-Magyarországi vasúti állomáson vagonba rakott árszint éppen csak hogy meghaladja a 40.000,-Ft/to szintet. (További árakat a www.prudensceres.hu/aralakulas oldalon találhatnak.)
Egy héttel ezelőtti elemzésben is látható volt, hogy az európai kukorica termés összességében nem lesz lényegesen kisebb, mint a tavalyi volt és bár ezt most a COCERAL jelentés árnyalja – 1,7 millió tonnával kisebb 2018-as termést jelezve, az egyértelműen kitűnik, hogy a francia és német piac kiszolgálása nem kerül veszélybe."
Válasz Sk Laci #16387. hozzászólására140fölötti ha leszerződte pár hete.... kis mennyiség pár 100 t.
Napraforgó meg ki hogy hova tudott becsuszni vele 250 vagy eléggé alatta... vagy fölötte 270 280...
Válasz Vinkó75 #16391. hozzászólásáraMindenki a saját problémájával küzd.Épp ma kellett lenyelnem az eladott naprám tárolási díját.Vagy veszekszek,lehet választani.
Ez a tároló téma..pont olyan,mint a van kalap a fején-nincs kalap a fején ! Ha nincs akkor az a baj...ha van akkor mindenki lop csal hazudik. Miközben elvárnám....eppen szociális alapon kezelje a portékámat. Ilyen nincs ! Alapból van 1-1,5% technológiai "szemét" a terményen. Kombájn,plató oldala,rakodógép, felvonók...vagy magasról esik a száraz szem,majd maga a száradási veszteség. Majd ezt követi maga a léha-szármaradvány...stb. Tárolót kell építeni,akkor a tárolási díj,mozgatási,száradási veszteség.."házon belül" marad. Ezt matakolja ki mindenki. De zömében természetesen ezt a szárítós oldja meg.Mivel nekem és családnak elköltöttem vagy 80 millát autókra. "Tisztelet a kivételnek". Ezért a költekezésem miatt...még mindig én elvárom hogy első legyek,és bagóért pesztrálják a portékám. Na ja !!! Majd ha kelepel a vagina !
Válasz Sk Laci #16387. hozzászólásáraFingom nincs ezzel nem foglalkozunk itthon most desemennyit se
Kuk nem most lesz eladva a 7en... saját napraforgóföldet meg tavaly láttunk a cégnél utoljára.
Ne feleseljetek Fecóval. Tiszteségesen megmondta, miért jó, ha a kukorica átmegy a szárítón, ha mindjárt 14-es is a nedvesége, főleg a toxin terén.
Én teljes mértékben igazat adok neki, aki meg nem érti mit írt ide nekünk, az inkáb egy kicsit gondolkozon, mielőt kapzsinak vagy másnak nevezné.
Most a 300 400t napi bevitt anyag után van pár 10 zsáknyi könnyű anyag meg pár zsáknyi törött ami simán eladható falun.
Lehet számolni mázsácskák csak... Kemény kevéske x tized százalékocska.
Válasz Sz_Pisti #16381. hozzászólásáraNem erről beszéltem. Versenyképes ha nem máshoz viszik. A lopás más tészta. Az büntetendő m de most a más profitját számolni sem illendő. Láttam olyat aki szalmával szarit. Az ő haszna és extra profitja
Válasz .Feco. #16368. hozzászólásáraNem rád gondoltam.Csak termelőknek,inkább rossz tapasztalata van a szárítósokkal,mint jó.
Pl.búza,veszik kombájntisztán,tárolják befelé,tisztítót se lát.Van rajta 2 tized víz,papíron,és levonja a szárítás költségét.
24931 hozzászólás
Válasz Cafi #16430. hozzászólásáraJahjj
Még szerencse hogy az emberek többsége nem tud és nem is akar ilyen számokba belekeveredni.
Pedig mondjuk 10 percet megérne, de így csak marad a bizalom.
Józsibácsi beballag elszámolni. Behoztam 500q kukoricát.
Mivel tartozok? És akkor mennyi maradt? Akkor az mennyi lesz mostani áron? Akkor jó. Igen oda. Rendben köszönjük. Viszontlátásra.
Válasz Pont #16426. hozzászólásáraáhhh, bántja a szemem :))
ezt egy tanár írta, a gyakorlatiasság hiányzik mögüle
szerintem így egyszerűbb
bevitt nedves össz tömeg: 13.200 kg
mért nedvesség: 17,5 %
szemét és törtszem levonás: 2 %
leszárított kukorica nedvesség tartalma: 13,5 %
13.200 kg * 0,98 * 0,825 * 1,156 = 12.337 kg nettó szárított kukorica
- 13.200 kg: pótkocsiról leöntött mennyiség
- 0,98: a 2 % szemetet és törtszemet levonjuk a 100 %-nyi kukoricamennyiségből, azaz 1-0,02=0,98 vagy 100%-2%=98 %, azaz 0,98
- 0,825: a 17,5% vizet levonjuk a 100 % összes nedves kukoricából, így megkapjuk az összes szárazanyagtartalmat víz nélkül, mintha csontszárazra szárítanánk a kukoricát, 100% - 17,5% = 82,5 %-a a szárazanyag, 17,5 % a víz, tehát 100 g nedves kukoricában van 17,5 g víz és 82,5 g szárazanyag, azaz 1-0,175=0,825.
- 1,156: 13,5 %-ra szárítjuk, azaz 86,5 % szárazanyag kell a vízhez, így kapunk 100 %-nyi 13,5 % vízű kukoricát, 100 g kukoricában van 13,5 g víz és 86,5 g teljesen száraz kukorica. Ha tudjuk, hogy van 100 g teljesen száraz kukoricánk, és hozzáakarunk adni annyi vizet, hogy 13,5 % legyen a víztartalma, akkor 13,5/86,5=1,156, akkor megszorozzuk a össz. nedvesség/össz. szárazanyag hányadosával, 1,156-al :))))
picsába, lekellene újra írni, átfogalmazva, nem biztos, hogy mindenki megérti, vagy lehet nem érthető.
szóval!
picsa egyszerű, csak logikusan gondolkozva
100 g nedves kukoricát behozunk
leöntjük, megmérjük vízét
17,5 % a vize
ez azt jelenti 100 g kukoricában van 17,5 g víz és 82,5 g szárazanyag
ha a szárítós levon tőlünk törtszemet és szemetet
akkor azt először levonjuk a 100 g-ból
ha 2 %-ot von le, akkor így vonjuk le: 100 g * 0,98 ("1-0,02=0.98") = 98 g
ha levontuk a szemetet, akkor megvan a szárítandó nedves kukoricamennyiségünk
98 g
ebben a 98 gramm nedves kukoricában továbbra is 17,5 %-nyi víz van és 82,5 %-nyi szárazanyag van
98 g * 17,5 % = blablabal
98 g * 82,5 % = blablabla
_________________________
100 g * 0,98 = 98 g nedves kukorica szemét nélkül
a 98 g nedvesnek kiszámoljük a szárazanyag tartalmát
100 %-ban van 17,5 % víz, akkor marad 82,5 % szárazanyag
tehát a 98 gramm nedves kukoricát beszorozzuk 0,825-el, így megkapjuk az összes szárazanyagot!
98*0,825=80,85 g szárazanyag
ehhez kell annyi vizt adnunk, hogy a teljes nedvességtartalma 13,5 % legyen
ennyire szárít a szárítós, ennyi vizet hagy benne
ha van 100 g 13,5 % vizű kukoricánk, akkor annak 13,5 grammja víz, és 86,5 grammja szárazanyag
kiszámoljuk, hogy ha csak a kukorica szárazanyag tartalmát tudjuk, akkor mennyivel kell megszoroznunk a szárazanyagot, hogy megkapjuk a vizes kukorica össz tömegét
13,5 vizet elosztod a 86,5 szárazanyaggal
13,5/86,5=0,156
azaz
15,6 %-al kell növelni a szárazanyagot, hogy 13,5 %-nyi víz legyen benne
tehát, a 86,5 grammhoz hozzáadunk 15,6 %-ot
így: 86,5 gramm * 1,156 = 100
picsába, lehet így se érthető
röhögök
13-13,5-14 %-ra szárított kukorica
ha 13 %-ra szárít a szárító: 13/87=0,1494
ha 13,5 ....... : 13,5/86,5=0,1560
ha 14 %-ra szárít a szárító: 14/86=0,1627
ezekhez hozzáadunk 1 egészet!!
0,1494+1=1,1494
0,1560+1=1,1560
0,1627+0=1,1627
ezek mostantól állandók, konstansok!!!
megméred mennyi kukorica volt a pótkocsin
13.200 kg
levonod a szemetet és törtszemet, ami 2 %
13.200*0,98
megmered a vizet, ami 17,5 %
levonod a szemet es tortszem nelkuli kukoricabol a vizet
13.200*0,98*(1-0,175)
megkapod a teljes szárazanyagtartalmat 0 % vízzel
ezt meg csak megszorzod azzal az együtthatóval, állandóval, vagy blablablaval, amit az előbb kiszámoltunk
ha 13 %-ra szárít a szárító, akkor 1,1494
ha 13,5-re, akkor 1,1560
ha 14 %-ra szarít, akkor 1,1627-el
és KÉSZ
megkaptad a nettó leszárított kukorica súlyod
14 %-ra szarit a szaritos
3 % szemetet von le
13.910 kg nedveset vittel be
18 % volt a vize
13.910*0,97*0,82*1,1627=12.864 kg eladhato kukorica
ennel egyszerubben nem lehet kiszamolni :))
baromi gyors es egyszeru
elobb kiszamolod mint ahogy a szaritos kinyomtatna a szallitora
Válasz szanberg #16428. hozzászólásáraElőkészülve az aratásnak.. Itt már csak a lemaradók vannak, a többi rég leszedve, 13 vízzel
Én meg nem tudok dolgozni vazzeg, a gázellátó rendszer légkábelen volt idáig megtáplálva, most meg a felújítások okán földkábelt helyeztetek le, hogy eltűnjön a sok régi instabil karó a portáról majd.
Viszont nem jönnek a szakik és a héten már nem is nagyon várható szerintem, pedig közben végeztünk minden munkával, búzák is elvetve mind, hely is kialakítva szépen, előkészülve rendesen az aratásnak... Minden évben van valami xopatás, pedig már marha régen elkezdődött ez a folyamat de mindig minden csak csúszik basszus bezzeg ha én csúsznék meghurcolnának úgy mint állat, legyen az bármilyen területen is az életben. fax kivan
Válasz Sk Laci #16425. hozzászólásáraElőször levonod a szemetet, aztán jöhet a tisztítás utáni nettó de nyers mennyiséggel az a képlet amit beszúrt alattam a kolléga is.
Válasz Sk Laci #16425. hozzászólásáraMár volt ide feltéve...
Szanberg, Feco, vagy aki még száritózik, vagy aki tudja a nedveség viszaszámolás pontos képletét, az beírhatná, hogyan is kell viszaszámolni a tiszta súlyt 14 % kukoricára.
Valaha tudtam, de már én is felejtek
Válasz ND #16422. hozzászólásáraA lényeg hogy 15.5 alattit nem kell szárítani lehet tarolni 6 hónapig.
Válasz ND #16422. hozzászólásáraIgazad van ez más téma volt de hisz Te azért vagy itt hogy precizkedjél
Válasz Dns8 #16416. hozzászólásáraNem hihetetlen, csak nem az van odaírva amit Te ide írtál.
Ott ideiglenes szükségtárolásról van szó míg felszabadul a rendes tároló,
Nem minimum 16-17 a víz hanem maximum,
Többször leírja h ideálishoz közeli állapotot kell kialakítani különben nem garantálható a minőség, sőt 10% körüli veszteséget is emleget ha nem jön össze vmi,
Pontosan megadja a minimum légáramot, ami szükséges, ill h biztosítani kell h nedvesség meg rágcsáló ne férjen hozzá,
Valamint h legritkábban kéthetente mintázni kell h alakul a minőség és ha romlik akkor azonnal be kell avatkozni.
Szóval nem a régi górés megoldás megy ott sem a nyerskukoricára...
Válasz apuci #16407. hozzászólására0,5% levonás.Ha tiszta,és nem ment a tisztítón át.
De az átverés,tárolást fizettetnek,addig,míg ki nem fizetik.
Válasz bandigh #16399. hozzászólásáraMég magyarba is betolják a popcornt.Szóval esszük a toxinos popcornt.
Válasz apuci #16407. hozzászólására
Én saját magamnak úgy számolok el, hogy 1000/T a tisztítás, búza/kukorica 1% szemét, napra 5%, 85Ft/vízkg. és 800Ft/T a ki/betárolás, mert a Manitou 25millájának is vissza kell jönni valamikor. A 8 millás hídmérleg az a sosem megtérülő kategória. Viszont a kereskedők felé, idéntől, be fogom vezetni a tárolási díjat, mert eléggé visszaélnek, hogy ingyen tárolunk, még van itt tavalyi szója is...
Válasz szanberg #16415. hozzászólásáraAZ MONDJUK valoban nem
Válasz szanberg #16413. hozzászólásáraVittem tárházba is ahol 1%-ot vontak és ott sem reklamáltak!
Válasz ND #16408. hozzászólásáraAnnyira hihetetlen ,hogy mas is tud apar szot angolul ?
Válasz Dns8 #16412. hozzászólásáraMondjuk a 15-ös repce nem áll el 6 hónapig az hótziher...
Válasz ND #16408. hozzászólásáraitt is 15.5% 6 honapos tarolasra
Válasz apuci #16410. hozzászólásáraMondjuk mi tisztára vágjuk a búzát, idén is ment a malomba kombájn alól effektíve, tehát nem rostáltuk. Ha rostálni kellene akkor 100Ft/q a tarifa, legutóbb 1,5%-ot vontam le maszek bejövő tételből, egyszerűen visszamértük a szemetet mert csak az volt akkor a placcon.
4,5%-nál már nagyon csúnya a búza, gondolom nem olyan vészes volt amit bevittetek
Válasz ND #16408. hozzászólásáraTablazatitt van magyarul is
Válasz apuci #16410. hozzászólásáraMelyik falukban?
Válasz Claastra. #16409. hozzászólásáraAhova én vittem ott 4.5% von le és 1500ft+fa a tisztítás, ha neki adom el akkor ezzel vége a fizetni valónak.
Van egy másik hely ahol 1500ft+fa/t a tisztítás és a betárolást még akkor is ki kell fizetni ha nekik adod el az árúdat ami 750+fa/t
Válasz apuci #16407. hozzászólásáraahova én viszem levon 2% szemetet,és 1200ft/t a tisztítási díj
Válasz Dns8 #16403. hozzászólásáraOlvastad és érted is ami ott le van írva?
Vagy google fordítóval ment dvdjátékos stílusban?
Válasz szanberg #16405. hozzászólásáraÉrtelek,köszönöm a válaszod.
Akkor a többi kolegához van kérdésem ami szinte ugyan ez,
vagyis ha bevittetek egy kicsi vagy nagy céghez 12t búzát ami nem vizesebb 13%-nál akkor mennyit fizettetek érte?
Válasz .Feco. #16404. hozzászólásáraHmm még mindig úgy tekintesz erre mintha boszorkánság lenne. Nem mintha én annyira értenék hozzá, de elég sok kisebb gazdaságban látni, van róla egy rahedli videó meg tudományos cikk, csak nem olyan lehetetlenség. Meg nem is kell ugye folyamatosan fújni, erre is vannak módszerek, amit már cáfoltatok párszor, de léteznek. Amikor mondtam h a jóemberek kiszámolták h éjjel fúvatják meg jobban, nappal meg kikapcs, az volt, hogy éjjel folyik a víz a csatornából, nem lehet szárítani vele. Oké lehet h október végén igen, de most pl nem. És a hideg levegőben ugye bruttóban kevesebb a nedvességtartalom mint nappal a melegben. Namost éjjel betolod a hideg “párás” levegőt(amiben abszolut értelemben kevesebb a víz mint nappal ugye, csak más a relatív páratartalma),ami ugye találkozik 500 tonna meleg kukoricával, egyből pár fokkal melegebb lesz, így a relatív páratartalma meg mindjárt alkalmas lesz a nedvességelvonásra. És hasonló dolgok, lehet rajta filózni. Persze nyilván nem a nagyüzemi bérszárítóknak van kitalálva, de egy szellőzőpados siló nem is annyi mint egy szárítótendszer. És egy ember elvan vele, megtölti, bekapcsolja, vár, majd kitárolja eladáskor.
Válasz apuci #16400. hozzászólásáraSemennyit.
Az ilyen munkák zárt körűen működnek itt, bértárolás nincsen, ha behozta azért hogy adjam el én neki. Ezen 1000Ft/t haszon kell, hogy nekem legyen, mert a banki költség kell, hogy fedeződjön. Persze ilyen pár tétel van és ettől még kissebbek is legtöbbször, illetve ezeket én aratom vagy teljes művelést én végzem, szomszédok kis parcellákról vannak ilyenek.
Válasz bandigh #16399. hozzászólásáraott az hogy ilyen nem nagyon létezik...
a szárítósilók ugyanúgy meleglevegősek...
ezt én pletykaként hallottam, de a valóságban szerintem nincs ilyen, nem is nagyon lehet. maga az elv sem működőképes. környezeti levegő ősszel majdnem mindig közel telített, gyakorlatilag nem lehet vele vizet elvonni... költségoldalról meg néhány hétig fújni egy silót iszonyat áram...
17-esen meg akkor tudnád tárolni, ha lehűtenéd 2-3 C-ra, de ott megint az a baj, hogy környezeti levegővel max az összes idő néhány százalékában tudnád fújni, mert a legtöbbször nyers, páradús, vízzel telített, hideg száraz idő csak elvétve van, akkor meg már nem fúvóventillátor kell rá, hanem gabonahűtő, ahol meg megint mennek fel a KW-ok...
Itt 16% alattirol nem is hallottak
Válasz szanberg #16397. hozzászólásáraÉs még a bogarakat kihagytad milyen kárt tud okozni.
Válasz bandigh #16399. hozzászólásáraSzerintem kb az, hogy ott nagy ívben tojnak a közepébe, itt meg a kereskedő/feldolgozó a betonba is beleköt, ha nem tetszik neki az ár és van mozgástere a kötekedésre..(van elég áru a piacon).
Válasz szanberg #16397. hozzászólásáraMáté,írd már le légyszíves,ha hozzád be visz egy ember 12t búzát (aminek 13% alatti a vize) akkor te mennyi pénzt kérsz tőle azért mert bevitte és majd valamikor értékesíteni akarja?
Válasz .Feco. #16377. hozzászólásáraÉs toxin ügyileg mi a helyzet azzal az usás gyakotlattal amikor betolják a silóba a 22-es kukoricát és néhány hét alatt a természetes levegővel szárítják le a kellő nedvességtartalomra? Sőt sokszor le se szárad ha hamar van tél, úgy várja meg 17esen a tavaszt, akkor majd folytatják. Ott mi a titok?
Mivanittemberek? Megy már itt is a trollkodás mint face.n
Válasz Cafi #16375. hozzászólásáraNem aranybánya a szárító sem hiába hiszik azt sokan...Sőt! Annyi keccsolást még nem élt át ember aki nem üzemeltetett szárító telepet mint aki ezzel foglalkozik.
Írtam már, fogalma sincsen azoknak akik itt fikáznak általánosságban szárítósokat, hogy mit jelent a bevállalás, körülmények kialakítása, megvalósítás és üzemeltetés.
Elkell hagyni itt a végleteket, mert nem ezekről beszélünk. Xarrá gazdagodni sem fog senki szimplán egy szárítóból és éhen halni sem, maradjunk ennyiben.
Leírok pár saját infót.
Kis rendszer, 24 óra alatt átlagosan 250tonna szárítási teljesítmény. 2 ember nappal 2 ember éjszakai műszakra. Teleszkópos gép 24óra alatt bevág vagy 80 liter gázolajat, egyszer feltúrja azt a 250 tonnát nyers formájában másszor meg szárazként a magtárban, kiviszi a szemetet, átrakod a kanalat, vissza a tolólapot, közben hoznak befelé anyagot újra turkálsz, jön egy kamion megkell rakni szárazzal.....közben a billencs hordja ki egésznap a tranzitból a magtárba, nem is tudom mennyit eszik de a semmiből nemlesz kihordva a 250 tonna maradjunk ennyiben. PB gáz van nem olcsó. nincs lehetőség vezetékesre, ez van. Behozod a kukoricádat lebillentessz és te jól vagy felőled leszakadhat az ég is. és van mikor le is szakad, igaz nem annyira nagy gond ez mint hiszik elsőre de azért amikor megázik a placcon 1000tonna 30mili esővel és mindenhol a víz folyik nemfogsz odajönni, hogy írjak rá plussz 1-2 %-ot mert mindenhol a víz folyik az anyagon, rosszabb esetben röhögsz a markodban, hogy hehe legalább megszívtam én mint szárítós(ne vedd személyedre, a lényegét értékeld az irományomnak)
Nemtudom mennyi gáz fogy el pontosan pedig minden évben számolgattam, de kétnaponta tölteni kell a tartályokat millió feletti pénzeken...
Akkor amikor kint 25fok van és attól ugye csak melegebbre tudod visszahűteni a kukoricád, azt berakod magtárba majd szépen kihűl télen, azon veszítessz 0,5% súlyt alaphangon, ezt sem nézi senki, aki behoz X mennyiséget X-et akar elvinni is vagy eladni, látod ezért kell levonni minimum 2%-ot a tényleg törtszem és szemét "mentes" kombájntiszta kukoricából, ami pedig szemetes is ott a 3% nem egy elrugaszkodott levonás, ezt hidd el nekem.
Szóval én 75Ft/q/víz tarifán szárítok, 100Ft/q a rosta, 3% szemét levonás kukoricából és ennyi. Kitár betár nincsen, igaz ez amin lehet tényleg keresni kis munkával de azt nekem nincsen pofám leszámolni pedig megtehetném.
Ezzel azt számoltam ki, hogy beletettünk 60%-ot meghaladó önerőt a beruházásba a többi lízing 5 évre. Komolyan üzemeltetve, saját mérethez képest nagy mennyiségeket ledolgozva 5 év alatt nem keresi ki az önerő feletti 40%-át a beruházásnak ha csak ezt nézem forintálisan. Ha azt is, hogy a saját komolyabb tételem önköltségen azért jelentőse olcsóbb mintha máshová fuvaroznám egyszer, illetve fizetném a tarifát, akkor megtérül 5 év alatt, de ehhez kell évi többezer tonna munka. Szóval csak bérmunkával számolva 10év mire megtérül az üzem, komplexen számolva azért hamarabb. Viszont ismétlem, kegyetlen egy daráló megy ősszel, hatalmas felelősség és emberi tényező kell mögéje, üzemszervezés semmi más munkánál nincs olyan volumen mint a szárítótelepnél játszik, kezdve a gázbeszerzéstől, munkabeosztáson át a termény helyének intézése és így tovább...
Nyilván ahol sokkaltöbb a termény mennyiség, 25tonnás a szárító ott minden hatékonyabb, ugyanúgy elég a 4 ember, ugyanúgy 1 hídmérleg kell, ugyanúgy egy rakodó dolgozik(najó komolyabb helyeken kettő mert párhuzamban több termény mocorog) de a lényeg, hogy nem egyszerű úgy szolgáltatni, hogy tisztességes is maradj és megélhetést is biztosítson...
Válasz Mf-es? #16392. hozzászólásáraCsak tudod a feltételeket, mikor beviszed, ha meg nem megbízható az ember, akkor mindent papírra kell vetni.
Válasz Mf-es? #16392. hozzászólásáraTározó kell. 70 hektáros gazdaság...jövőre kezdi építeni a tározóját. És megoldódik a gondja. Ez van !
Nem a legkedvezőbb kilátások:
"A kukorica ezzel ellentétesen mozgott – ott a hét nagyobb részét inkább a csökkenés jellemezte és csak pénteken tudta visszatornázni magát az árszint a nyitó értékekre. Itt sokkal egyértelműbben tartott illetve a távolabbi, márciusi határidő esetében még inkább csökkenő maradt a trend. A párizsi tőzsde, a MATIF jegyzésében még nem látszott, de a fekete-tengeri és az európai fizikai piacon is ennél lényegesebb elmozdulás következett be. A romániai és a bulgáriai várható termést a csökkenő vetésterület ellenére is magasabbra várják és ezt most a COCERAL számok is megerősítették. Romániában 10 %-os, Bulgáriában 7%-os hozamjavulással számolnak. Ez egyértelműen az EU28-ak felé irányuló ajánlatokat növeli és így nem meglepő, hogy a kikötőkben hajóba rakott árura vonatkozó jegyzések immár 150 EUR/to szintre estek. Ennek a magyarországi eladási árakra gyakorolt hatása is az egész szezont meghatározhatja – a mai kalkuláció szerint a FOB Duna vagy a Kelet-Magyarországi vasúti állomáson vagonba rakott árszint éppen csak hogy meghaladja a 40.000,-Ft/to szintet. (További árakat a www.prudensceres.hu/aralakulas oldalon találhatnak.)
Egy héttel ezelőtti elemzésben is látható volt, hogy az európai kukorica termés összességében nem lesz lényegesen kisebb, mint a tavalyi volt és bár ezt most a COCERAL jelentés árnyalja – 1,7 millió tonnával kisebb 2018-as termést jelezve, az egyértelműen kitűnik, hogy a francia és német piac kiszolgálása nem kerül veszélybe."
Válasz Sk Laci #16387. hozzászólására140fölötti ha leszerződte pár hete.... kis mennyiség pár 100 t.
Napraforgó meg ki hogy hova tudott becsuszni vele 250 vagy eléggé alatta... vagy fölötte 270 280...
Válasz Vinkó75 #16391. hozzászólásáraMindenki a saját problémájával küzd.Épp ma kellett lenyelnem az eladott naprám tárolási díját.Vagy veszekszek,lehet választani.
Ez a tároló téma..pont olyan,mint a van kalap a fején-nincs kalap a fején ! Ha nincs akkor az a baj...ha van akkor mindenki lop csal hazudik. Miközben elvárnám....eppen szociális alapon kezelje a portékámat. Ilyen nincs ! Alapból van 1-1,5% technológiai "szemét" a terményen. Kombájn,plató oldala,rakodógép, felvonók...vagy magasról esik a száraz szem,majd maga a száradási veszteség. Majd ezt követi maga a léha-szármaradvány...stb. Tárolót kell építeni,akkor a tárolási díj,mozgatási,száradási veszteség.."házon belül" marad. Ezt matakolja ki mindenki. De zömében természetesen ezt a szárítós oldja meg.Mivel nekem és családnak elköltöttem vagy 80 millát autókra. "Tisztelet a kivételnek". Ezért a költekezésem miatt...még mindig én elvárom hogy első legyek,és bagóért pesztrálják a portékám. Na ja !!! Majd ha kelepel a vagina !
Válasz Rranbax #16384. hozzászólására
Válasz Sk Laci #16387. hozzászólásáraFingom nincs ezzel nem foglalkozunk itthon most desemennyit se
Kuk nem most lesz eladva a 7en... saját napraforgóföldet meg tavaly láttunk a cégnél utoljára.
Ne feleseljetek Fecóval. Tiszteségesen megmondta, miért jó, ha a kukorica átmegy a szárítón, ha mindjárt 14-es is a nedvesége, főleg a toxin terén.
Én teljes mértékben igazat adok neki, aki meg nem érti mit írt ide nekünk, az inkáb egy kicsit gondolkozon, mielőt kapzsinak vagy másnak nevezné.
Válasz *** HM *** #16386. hozzászólásáraHeci, nálatok menyi a kukorica felvásárlási ára? Elárulhatod, a napraforgóé is menyit adtak.
Válasz *** HM *** #16379. hozzászólásáraTovább megyünk mert ezzel sokat nem mondtam...
Most a 300 400t napi bevitt anyag után van pár 10 zsáknyi könnyű anyag meg pár zsáknyi törött ami simán eladható falun.
Lehet számolni mázsácskák csak... Kemény kevéske x tized százalékocska.
Válasz Claastra. #16383. hozzászólásáraNem is kell építeni. Vannak a mobil szárítók azok olcsóbbak
Válasz Sz_Pisti #16381. hozzászólásáraNem erről beszéltem. Versenyképes ha nem máshoz viszik. A lopás más tészta. Az büntetendő m de most a más profitját számolni sem illendő. Láttam olyat aki szalmával szarit. Az ő haszna és extra profitja
sok a baj a szárítósokkal,hát építeni kell egyet és nem rinyálni,és ha sok van a környéken a legjobbat választani,
Válasz .Feco. #16368. hozzászólásáraNem rád gondoltam.Csak termelőknek,inkább rossz tapasztalata van a szárítósokkal,mint jó.
Pl.búza,veszik kombájntisztán,tárolják befelé,tisztítót se lát.Van rajta 2 tized víz,papíron,és levonja a szárítás költségét.